Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-17 / 120. szám, vasárnap

1953 május 1 7 U* Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának 13. ülésezéséről 5 A Mongol Népköztársaság új rendkívüli meghatal­mazott nagykövete Viliam Siroky miniszter elnöknél Viliam Siroky miniszterelnök május 14-én, csütörtökön fogadta D. Adilbis^. a Mongol Népköztársaság új moszkavi rendkívüli meghatal­mazott nagykövtét, akit a Mongol Népköztársaság Csehszlovákiai nagy­követének neveztek ki. A miniszterelnök szívélyes beszélgetést folyta­tott D. Adilbis nagykövettel. A Magyar Népköztársaság a választásokon ís kitejezesre juttatja törhetetlen kékeakaratát 1953. május 13. é s 14-én Berlin­ben Ottó Grotewohi elvtárs elnök­letével tartották Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bi­zottságának 13. ülésezését. Mielőtt az ülés megkezdte volna a napirend tárgyalását, Ottó Grote­wohi elvtárs tolmácsolta a Közpon­ti Bizottságnak Wilhelm Pieok elv­társ szívélyes üdvözletét, aki a Szovjetunióban tartózkodik gyógy­kezeltetés céljából és akinek egész­ségi állapota sikeresen javul. Heinrich Rau elvtárs beszámolót tartott „az ipar új feladatai" cím­mel Hangsúlyozta, hogy Németor­szág Szocialista Egységpártja II. konferenciájának határozatai meg­valósulása szempontjából szükséges, hogy alapvető fordulat álljon be a szocialista ipar vezetésében és szer. vezésében. A Központi Bizottságnak ,,a leg­szigorúbb takarékosságért" indított kampányról szóló határozatában fel vannak tüntetve mindazok az alap­vető kérdések, amelyeket meg kell oldani. Rau elvtárs bírálta azokat a bü­rokratikus módszereket, amelyeket számos állami és gazdasági szerv alkalmaz a szigorú takarékosságról szóló határozat keresztülvitelénél és azt követelte, hogy e kampány cél­jaira konkrét terveket dolgozzanak ki. Az iparnak egyik fö gyenge pontja jelenleg az egyes üzemek termelési kapacitásának elégtelen ismerete. A szocialista ipar vezeté­sének elveiről szólj sztálini tanítás, ból kiindulva, Rau elvtárs részlete­sen megindokolta, hogy a munkások számára miért kell megteremteni racionális munkafeltételeket Rau elvtárs ezután értékelte a dolgozók nagy kezdeményezését a munkanormált önkéntes megszilár­dításában és rámutatott arra, hogy a munkatermelékenység emelése mellett fontos láncszem az eddigi normák általános megszilárdítása és a műszakilag alátámasztott nor­mák bevezetéséért folytatott harc. A műszakilag alátámasztott nor­mák megállapítása azonban első­sorban a tömegek politikai öntuda­tosságára támaszkodik. Minden egyes párttag kötelessége, hogy a normák megszilárdításáért folyta­tott harc élén álljon. A szocialista ipar jobb vezetésé, nek eszközeként nagy figyelmet ér­demel az egyes vállalatok együtt­működése. Rau elvtárs továbbá szá­mos példával világította meg a fon. tos feladatokat, a szerződések pon­tos betartását, a szakminiszterek és államtitkárok személyes felelőssé­gét a kivitel biztosításáért, rámuta­tott a diszpécser szolgálat megszer­vezésének, a tipizálásban és norma­lizálásban lévő szilárd rendnek fon­tosságára stb. Mindezen kérdések megoldása a szocialista ipar nagyjelentőségű fej­lődésére vezet. A vita folyamán ezután Jend­reczky, Hengst, Leutwein profesz­szor, Binz Saegrebrecht, Oelssner, Pisnik, Kirchner, Lauschner, Deter, Göltzl, Dohlus és Kaete Kern elv­társak szólaltak fel. A napirend második pontjával kapcsolatban „az új feladatok a kereskedelemben és élelmiszerellátásban" című pontról Ekli Schmidt elvtársnö tartott be­számolót. A szocialista kereskedelem fel­adatáról és megszervezéséről szóló és a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XIX. kongresszusa által elfoga­dott határozat alapján Schmidt elv­társnö kitűzte az állami és szövet, kezeti kereskedelem megszilárdítá­sának legközelebbi feladatait. Felvázolta a kereskedelem meg. szervezésének és a lakosság élelmi­szerellátásának megjavításáról szóló legfontosabb intézkedéseket. Hogy a város és a falu közötti szövetség még jobban megszilárdul, jon, gyors ütemben véget kell vetni a falusi kereskedelem eddigi el­hanyagolásának. Ezzel új felelősség­teljes feladat hárul a fogyasztási szövetkezetekre, amelyek most a vidéki kereskedelem döntő fontossá­gú formájává válnak. Ugyancsak nagy jelentősége van a földműves piaook messzemenő támogatásának. Schmidt elvtársnő beszámolójá­nak lényeges részét képezte a párt­javaslatok megindokolása, amelyek­nek célja a tömegszükségleti áru­cikkek termelésének fokozása, va­lamint a termelés minőségének eme­lése. A vita során felszólaltak Seist, Vach, Ernst Lange, Stoph, dr. Gre­te Wittkovsky, Herta Bergmann és Rumpf elvtársak. Ezután Hermann Matern elvtárs tartott beszámolót arról, hogyan valósítják meg a központi bizott­ságnak a „Szlánszky-féle összees­küvő -központ elleni bünperből» folyó tanulságokról szóló határoza­tát. Matern elvtárs bírálta azt a tényt, hogy ezt a határozatot mindeddig elégtelenül hajtották vég" re, ami nem felel meg e határo­zatnak a párt fejlődése szempont­jából viselt nagy felelősségének. Ez annál súlyosabb dolog, mert a szo­cializmus alapjainak sikeres felépí­tése állandóan kiélesedő osztály­harc közepette folyik. Matern elv­társ ezután szemléltető példákkal mutatott rá arra, hogy a politikai éberség hiányos, az elvakultság, a száj tátiság milyen mértékben köny­nyíti meg az ellenséges ügynökök tevékenységét. Az imperialisták, hogy megvé­delmezzék, illetve újból helyreállít­sák kizsákmányoló uralmukat, kü­lönösen arra törekednek, hogy ügy­nökeiket a munkásmozgalomban helyezzék el, amint ezt a Rajk, Kosztov, Szlánszky elleni bünperek és Merker ügynök leleplezése bizo­nyítják. Miatern elvtárs ezután a Központi Bizottságnak részletes jelentést tett a Dahlen elvtárs elleni vizsgálat eddigi eredményeiről, amely vizs­gálatot a központi pártellenörzö bizottság indított meg a Szlánszky bünperrel kapcsolatos határozatok keretében. Matern elvtárs továbbá beszámolt a központi pártellenörzö bizottságnak Lene Fischer és Fritz Uschner ellen indított vizsgálatá­nak eredményeiről. Amikor Matern elvtárs összefog­lalta jelentéséből folyó tanulságo­kat, rámutatott a párt harca elvi­ességének nagy jelentőségére, a Eisenhower elnök egy sajtókonfe­rencián — arra a kérdésre válaszol­va, mi a véleménye Churchillnak a nemzetközi értekezletre vonatkozó javaslatáról, rámutatott arra, hogy helyeselte az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának május 13-án közzétett nyilatkozatát. Az Egyesült Államok azon ele­meivel kapcsolatban, amelyek — Attlee szavai szerint — nem akar­ják a békét, Eisenhower rámutatott: „Nem találkoztam az Egyesült Ál­lamokban egyetlen olyan emberrel sem, aki nem akarná a békét." Eisenhower kijelentette, hogy nincs ellenvetése Churchill javaslatával szemben, de először bizonyítékok­kal akar rendelkezni mindegyik fél jóakaratáról. Hozzátette azonban: „Nem akarja azt mondani, hogy amennyiben bizonyos cselekedetekre nem kerülne sor, akkor ö nem vesz részt a konferencián." Arra a kérdésre, mi a véleménye arról az indítványról, hogy a kínai kormány részt vegyen az ENSz Biztonsági Tanácsának munkájá,ban, Eisenhower azt válaszolta, hogy kü­lönböző országok különbözőképpen értelmezik az elismerés fogalmát. Eisenhower leszögezte, hogy az Egyesült Államok az elismerés alatt hagyományos módon a hallgatólagos helyeslést értik, ugyanakkor, amikor egyes körökben az egyszerűen a ha­talmon levő rendszer létezésének el­ismerését jelenti. Eisenhower kijelentette, hogy eb­ben az értelemben nincs olyan sza­kadék az angol és amerikai politika Salzgitter, Goslar, Göttingen, Braunschweig, Osnabrück, Emden, Osterode, Peine, Osterholz-Scharn­beok, Cuxhave n és Wilhelmshaven városokban e napokban tizennégy nagy gyárban új kommunista üzemi pártszervezetek alakultak. Két nagy párt egységének és tisztaságának megszilárdítására és a politikai éberség fokozására. A vitában Ackermann, Vandel és Mewis elvtársak szólaltak fel. A Központi Bizottság ezután jó­váhagyta a munkatermelékenység emeléséről és a legszigorúbb taka­rékosság bevezetéséről szóló hatá­rozatokat. A Központi Bizottság egyhangú­lag elhatározta a »Szlánszky-féle összeesküvő központ elleni bünper­böl folyó tanulságokról szóló köz­ponti bizottsági határozat megvaló­sítását» tartalmazó dokumentum jóváhagyását. A központi pártellenörzö bizott­ság eddigi eredményei alapján, amely még nem záruít le, a párt vezetésének biztosítása céljából Franc Dahlen elvtársat az impe­rialista ügynökök tevékenységével szembeni politikai elvakultaága és saját hibáival szemben elfoglalt nem párttagszerü állásfoglalása miatt megfosztották funkciójától és ki­zárták a központi bizottságból és ezzel a politikai irodából és titkár­ságból is. Lene Fischert, akinek a Gesta­po érdekében 1933-ban elkövetett árulása most leleplezést nyert, a pártból kizárták. Fritz Uschnert, eddigi központi bdzottságbeli póttagot erkölcstelen életmódja miatt kizárták a párt­ból. A Központi Bizottság ezután jó­váhagyta a rostocki kerületi párt­vezetőség javaslatát, hogy Mewis elvtársat a párton belüli demokrá­cia megsértése miatt megrovásban részesítsék. A Központi Bizottság továbbá jóváhagyta a politikai iro­dának azt a javaslatát, hogy Wil­helm Koenen elvtársat megrovás­ban részesítsék a politikai éberség hiánya miatt. Ottó Grotewohi elvtárs záróbeszé­dében összefoglalta Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága 13. ülésezésének ered­ményeit. között, mint ahogy az első pillan­tásra látszik. Az Egyesült Államok külügymi­nisztériumának képviselője Churchill angol miniszterelnök alsóházi beszé­dével kapcsolatban a következő nyi­latkozatot adta a sajtónak: „Churchill miniszterelnöknek a szovjetekkel megtartandó legmaga­sabb színvonalú értekezletre vonat­kozó nyilatkozata újabb megnyilvá­nulása saját magasrendű célkitűzé­seinek és a szabad világ valamennyi népe azon hő óhajának, hogy igaz­ságos és tartós békét érjenek el. Éppen az ilyen béke az a cél, amelynek eléréséért mi és szövetsé­geseink a szabad világban állandóan erőfeszítéseket teszünk, hogy segít­séget nyújthassunk minden népnek a magasabb életszínvonal eléréséhez. Eisenhower elnök nemrég hang­súlyozta: kész erejéhez mérten min­dent megtenni, hogy enyhítse a fenn­álló nemzetközi feszültséget és kész arra, hogy félúton találkozzék a má­sik féllel, amikor konkrét bizonyí­téka lesz annak, hogy az ilyen ta­lálkozás pozitív eredményeket hoz. Az elnök április 16-i beszédében megjelölte Ázsiának és Európának azokat a pontjait, ahol az ilyen bi­zonyítékokat várnunk kell. Valóban, a jelenleg folyó panmindzsoni tár­gyalások és az Ausztriával kapcso­latos küszöbön álló tárgyalások le­hetőséget adnak a szovjeteknek, hogy bebizonyítsák a legfőbb nemzetközi problémák békés rendezéséről szóló kijelentések őszinteségét. Ez segí­tene kiépíteni az utat a legmaga­sabb színvonalú értekezlethez." községben megalakultak Németor­szág Kommunista Pártjának új helyi pártszervezetei. Nyugat-Németországban ez a •munkásság válasza a Németország Kommunista Pártjának betiltására irányuló bonni tervire A magyar dolgozó nép május 17­én az urnák elé járul, hogy megvá­lassza új képviselőit. Rákosi elvtárs igen világos szavakkal mutatott rá vasárnapi beszédében arra, hogy mi a tulajdonképpeni jelentősége a má­jus 17-1 választásoknak. Beszélt ar­ról, hogy ezen a választáson a ma­gyar dolgozó nép nemcsak az or­szág felemelkedését és felvirágzását célzó nagy alkotások, a második öt­éves terv hatalmas célkitűzései mel­lett áll ki, hanem ez a választás egyben népszavazás is a legfonto­sabb célkitűzés, a béke megvédése mellett. És valóban, a nyugati imperialis­ták feszülten figyelik mind a válasz­tás előkészületeit, mind annak ered­ményét és minden kis hibára rá­csapnának, amely mutatná a magyar népnek a választáson megnyilvánu­ló esetleges ingadozását. De a magyar nép nem ingadozik, lelkesen, ellenállhatatlanul nyilvá­nítja ki akaratát és egységét, amit legjobban bizonyít a választási bé­keverseny nagy sikere. A magyar­országi újságok tele vannak azokkal a hatalmas kötelezettségvállalások­kal, amelyeket az ország nagyüze­mei, bányái, kohászati üzemei tesz­nek május 17/-e, a magyar nép nagy erőpróbája tiszteletére. A választásokban megnyilvánuló egységet bizonyítják az ugyancsak az újságokban olvasható nyilatkoza­tok is, amelyeket a legkiválóbb dol­gozók, a sztahanovisták tesznek ak­kor, amikor munkateljesitményeik fokozását ígérik. Ennél a választásnál a munkás­osztállyal és a parasztsággal együtt a dolgozó értelmiség is szavaz. És Rákosi elvtárs a budapesti választási nagygyűlésen igen helyesen muta­tott rá arra, hogy négy évvel ez­előtt az értelmiség jelentékeny része nem volt biztos abban, hogy a népi demokráciában lesz-e helye; a leg­utóbbi választás óta eltelt négy esz­tendő után azonban az értelmiség meggyőződhetett arról, hogy a ma­gyar népi demokrácia megbecsüli, sőt nagyrabecsüli a magyar értel­miséget. A vasárnapi választások kétségte­lenül bebizonyítják a magyar dolgo­zó nép öntudatának és egységének fejlődését és kétségtelen, hogy ez a választás új lendületet ad majd a béke katonáinak mind Magyaror­szágon, mind az egész világon. A szavazások egysége, sikere két­ségkívül erősíti a csehszlovák dol­gozó nép helyzetét is, erősíti ötéves terve megvalósításáért folytatott harcában. Minél erösebbé válnak kö­Washington fél a koreai Az „Üj Kina" hírügynökség kü­löntudósítója írja: Az amerikai küldöttek továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a nem közvetlenül hazatelepített koreai hadifoglyokat adják át a hadifog­lyok ellenségének: a Li Szin man­kormánynak. Nam Ir tábornok a küldöttségek csütörtöki ülésén elutasította Har. rison ellenjavaslatát és rámutatott, hogy az homlokegyenest ellentétben áll a koreai-kínai küldöttség nyolc pontból álló javaslatával. Harrison. nak az a propaganda-állítása, amely szerint elfogadta a nyolc pontból álló javaslat „nagyobb részét" és „egy pont kivételével valamennyi­hez hozzájárult" nyilván azt a icélt szolgálja, hogy íéire­vezesse a világ közvéleményét, és leleplezze azt a tényt, hogy az amerikai ellenjavaslat elutasítja a koreai fegyverszünet haladéktalan megkötését. Nam Ir tábornok rámutatott, hogy az amerikai ellenjavaslat lényege nem egyéb mint a hadifoglyok erőszakos visszatartását célzó ja­{ vaslat. rülöttünk a népi demokratikus ál­lamok, annál nyugodtabban építhet­jük a Szovjetunió vezetésével ha­zánkban a szocializmust. Azok a sikerek, amelyeket a ma­gyar népi demokrácia elért, annál nagyobb jelentőségűek, mert ezeket a sikereket állandóan igyekezett megakadályozni a nyugati imperia­listák tevékenysége. Az Egyesült Államok kormánykörei összeesküvő bandákat szerveztek a magyar nép szabadsága és függetlensége ellen. Amikor az Egyesült Államok meg­hozta a hírhedt 100 millió dolláros törvényt, akkor is a magyar népi de­mokrácia ellen intézte támadását. De a magyar dolgozó nép, élén bölcs vezetőjével, Rákosi elvtárssal min­dig meg tudta hiúsítani az imperia­listák beavatkozását. A különféle külpolitikai próbálko­zásokra, a diverzáns és kémtevé­kenységekre, arra az ismeretes Eisenhower-nyilatkozatra, amelyben „felszabadítást" ígérgetnek a ma­gyar népnek, mindezekre válaszol % magyar dolgozó nép május 17-én, amikor elsöprő erővel, megbontha­tatlan egységben kiállnak a szaba­don választott népi rendszer mellett, a párt és a népfront mellé. Amikor a magyar nép a népfront jelöltjeire szavaz, akkor egyszer­smind az imperialisták ellen emeli fel hangját, mint a hatalmas Szov­jetunió vezette béketábor szilárd láncszeme, intő figyelmeztetést küld feléjük és megmutatja elszántságát, hogy minden imperialista ármány­kodás ellenére, felépíti hazájában a boldog szocialista jövőt. Azokban a napokban, amikor a béke népe, a szabad Magyarország, a béke* országa népfrontválasztások­ra készül — választási csatába ren­deli sorait a tengerentúli urakat szol­gáló reakció uralma ellen küzdő olasz nép is. Június 7-én, három hét­tel a magyarországi választások után országgyűlési választásokat tartanak Olaszországban. E két választás — két világ! Míg — amint Togliatti elvtárs mondotta június 7-én — minden olasz választó előtt két urna áll majd: az egyik a háború urnája, a másik a béke urnája, addig a ma­gyarországi május 17-i választáson a béke minden magyarországi hívé­nek kezében van az a lehetőség, hogy a népfront nagy győzelmét ki­vívja és a magyar nép öntudatának és egységének fejlődését megmutat­va, súlyos vereséget mérjen a béke ellenségeire, új erőt, lendületet ad­jon a béke katonáinak Magyarorszá­gon és szerte a világon. V. I. fegyverszünet létrejöttétől Feltette a kérdést; „Ha önöknek nincs szándékukban erőszakkal visz­szatartani a hadifoglyokat, akkor miért félnek annyira attól, hogy a nem közvetlenül hazatelepített hadi­foglyokat a semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelepitési bizott. ság örizetébe adják? Miért félnek önök annyira attól, hogy az a fél, amelyhez a hadifoglyok tartoznak, szabadon fejthessen ki felvilágositó tevékenységet a hadifoglyok között? Harrison nem válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek felfedték, hogy az amerikaiak meg akarják akadá­lyozni a hadifoglyok hazatérését. Harrison csütörtökön ismét sérte­gette a semleges nemzeteket és ez­zel elárulta, hogy Washington fél a fegyverszünet létrejöttétől. Nam Ir tábornok rámutatott: a semleges államokra szórt rágalmak ismét világosan Felfedik, az ameri­kaiak nem akarják, hogy a semle­ges nemzetek képviselőiből álló ha­zatelepítési bizottság eredményesen gyakorolhassa funkcióit. Ezek a rá_ galmak lerántják a leplet a hadi­foglyok ( erőszakos visszatartását célzó amerikai cselszövésről. Eisenhower válaszai egy sajtókonferencián Uj komunista pártszervezetek alakultak Nyugat­Németországban — ez a munkásság válasza Adenauernek

Next

/
Oldalképek
Tartalom