Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-15 / 118. szám, péntek

1953 május 10 UJSZ0 3 Churchill külpolitikai beszámolója az angol alsóház ülésén Amint lapunk tegnapi számában már jelentettük, Winston Churchill angol miniszterelnök május 11-én külpolitikai beszámolót tartott az angol alsóházban. A miniszterelnök külpolitikai szemléjét a koreai kérdéssel kezdte. Churchill kijelentette: „Legközelebbi célkitűzésünk természetesen a/ koreai fegyverszünet megkötése." Churchill annak a véleménynek adott kifejezést, hogy türelmesen és megértéssel kell megvizsgálni az új kommunista javaslatot, amely szerint az öt állam vállalja magára azt a feladatot, hogy „méltó módon" gondoskodik arról a visszamaradó 40 vagy 50.000 koreai hadifogolyról, akik félnek visszatérni hazájukba. A koreai-kínai fél legutóbbi javaslataival kapcsolatban Churchill miniszterelnök kijelentette: „Nem kell abból kiindulni, hogy azok nem szolgálhatnak megegyezés alapjául." Az indokínai eseményekre vonatkozóan Churchill ezt mondotta: „Véleményem szerint Vletmln csapatainak a sziámi határ felé Irányuló' váratlan előretörése nem kell, hogy annak a következtetésnek levonására késztessen bennünket, miszerint a szovjetek által sugalmazott lépésről van szó, ami összeegyeztethetetlen a szovjet kormány új állásfoglalásával." A napokban megszakadt angolegyiptomi tárgyalásokkal és a Nagib tábornok vezetése alatt álló egyiptomi kormány jelenlegi álláspontjával kapcsolatban Churchill arra célzott, hogy Nagib „mások diktátumának rendeli alá magát". Churchill közölte, hogy az angol kormány továbbra is folytatni akarja azt a vonalat, amelyet az Egyiptommal folytatott tárgyalásokon eddig követett. Áttérve Németország kérdésére — amelyet „Európa uralkodó problémájának" nevezett — a miniszterelnök kijelentette: „Bármilyen erős legyen is az az óhajunk, hogy baráti rendezést vagy legalább jobb modus viven(lit érjünk el Szovjet-Oroszországgal, semmiképpen sem szándékozunk lemondani azon kötelezettségeink teljesítéséről, amelyeket Nyuga t- Németországgá I kapcsolatba n vállaltunk magunkra." Ügy kell-e értelmezni a miniszterelnök e szavait, hogy az angol kormány folytatni szándékozik Nyugat-Németország militarizálásának, Németország szétdarabolásának politikáját? Angliának az európai védelmi közösséghez való viszonyát érintve Churchill leszögezte, hogy Anglia nem szándékozik beleolvadni az európai szövetségi rendszerbe. „Velük vagyunk, — jelentette ki — de nem vagyunk részük". Churchill a továbbiakban érintette „Szovjet-Oroszország álláspontjának megváltozását az utóbbi időben". A miniszterelnök ezt mondotta: • „A ml politikánk az, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel elkerüljünk bármilyen olyan cselekedetet vagy kijelentést, amely feltartóztathatná a talán meglevő kedvező visszhangot és üdvözöljük Oroszországhoz való viszonyunk kormány számos baráti lépése." Churchill kijelentette: hiba volna azt gondolni, hogy semmit sem lehet rendezni Szovjet-Oroszországgal, ha — vagy amíg — nem kerül rendezésre minden. „Két vagy három nehézséget jelentő mozzanat rendezése eredmény volna minden békeszerető ország számára." „Természetesen — mondotta a miniszterelnök — nem volna rossz, ha bizonyos ideig mindegyik férelgondolkoznék azon, mit lehetne tenni, ami elfogadható — és nem elfogadhatatlan — a másik fél számára." „Nem hiszem, hogy megoldhatatlan lenne Oroszország biztonsága és Nyugat-Európa szabadsága és biztonsága összeegyeztetésének . rendkívül komoly problémája." Churchill kijelentette: „A nemzetközi Ügyekben uralkodó minden határozatlanság és zűrzavar ellenére úgy vélem, hogy hosszas halogatás nélkül össze kell ülnie a legmagasabb színvonalú értekezletnek a vezető hatalmak között." „Ezen a konferencián — folytatta a miniszterelnök — lehetőleg minél kisebb számú hatalomnak és személynek kgll résztvennie. Ennek a találkozónak „bizonyos mértékben' nem hivatalosnak és még nagyobb mértékig titkosnak és zártnak „kell lennie". Befejezésül Churchill miniszterelnök az angol katonai előkészületek Szovjet szakszervezeti küldöttség utazott a finn vasutasok és a finn nyomdászok kongresszusára Május H-én a finn vasutasok szakszervezetének meghívására V. V. Kuljabko, a szovjet vasúti közlekedés dolgozói szakszervezetének elnökhelyettese és V, G Blazsenov, a Moszkva-Szortirovocanaja fűtőház Sztálin-díjas főmozdonyvezetöje, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte Helsinkibe utazott ,a finn vasutasok szakszervezetének kongresszusára. A finn nyomdászszakszervezet meghívására május 12-én szovjet szakszervezeti küldöttség utazott a finn nyomdászszakszervezet kon. gresszusára Befejeződött a kínai szakszervezetek hetedik országos kongresszusa A kínai szakszervezetek országos kongresszusa befejeződött. A kongresszus megválasztotta az Összklnai Szakszervezeti Szövetség új végrehajtó bizottságának 99 tagját. Egy helyet a taivani munkások kép. viselőjének tartottak fenn. A délutáni ülésen Feng Csen.kuo, a Koreában harcoló kínai önkéntesek meghívott képviselője mondott beszédet, aki a május 1-i ünnepségekre érkezett Pekingbe. „Megvan bennünk az elszántság és a bizakodás. — mondotta — hogy meg tudjuk védelmezni a hazánkban most folyó csodálatos építőmunkát." Laj Zsoju, a kongresszus és az egész kínai munkásosztály nevében szívből jövő/ köszönetet mondott a Szakszervezeti Világszövetség, a Szovjetunió és más országok szakszervezeti küldöttségeinek megjelenésükért és felszólalásaikért A kongresszus üdvözlő táviratot intézett Ma

0 Ce-tung elnökhöz, kötelezettséget vállalva Kína iparositásának megvalósítására. Táviratban üdvözölte a kongreszszus a Szakszervezet^ Világszövetséget és a kínaj népi önkénteseket is. Enver Hodzsa elvtárs válasza a Népek Békekongresszusa Bizottságának felhívására Hodzsa, az Albán .megjavításának minden előjelét, támogatására hívott fel „erőnk haSerkentően hat ránk az új szovjet | tárának megfelelő színvonalon ... Az amerikai légierő ismét megsértette Kína légiterét és északkeletkínai városokat bombázott Az amerikai légierő május 10-én és 11-én — miközben a koreai fegyverszüneti tárgyalások fontos szakaszukba léptek és az egész világ népeiben a közeli fegyverszünet reményét keltették — ismét megsértette Kína légiterét és bombázta Lakusao és Antung északkeletkinai városokat. A bombázások következtében 257 ember vesztette életét vagy sebesült meg és több mint 1100 épület pusztult el. Május 10-én délelőtt 10.27 órakor tizenhét amerikai repülőgép, tizenegy „F-84" és hat „F-86" mintájú — hatolt be az Északkelet-Kínában levő Lakusao fölé és húsz bombát dobott le. A támadás során egy em .ber megsebesült. Az amerikai légierő nyolc „B-29' és ,,B-26" típusú bombavető repülőgépe külön bevetésekben május 10-én. este 9.35 órakor és május 11-én délelőtt 10.04 órakor behatolt Antung fölé. Az amerikai repülőgépek röpiratokat szórtak le, majd fedélzeti fegyverekkel lőtték a várost és 34 bombát dobtak le. A támadás során 44 polgári személy meghalt, 41 súlyosan megsebesült, további 171 pedig könnyebb sérüléseket szenve dett. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere, hétfőn nyilatkozatában tiltakozott Kína légiterének amerikai repülők által való megsértése és kínai polgári lakosok meggyilkolása ellen. A tiltakozás szövege a következő: „Ez év május 10-én és 11-én a koreai agresszióban résztvevő amerikai légierő összesen 25 „F-86" ,,F84", „B-29" és „B-26" típusú repülőgépe Lakusao és Antung felett egymásután három ízben behatolt Északkelet-Kína légiterébe, röpiratokat szőrt le, bombázta és lőtte ezeket a városokat. Az amerikai repülőgépek több mint 50 bombát dobtak le és több inint 250 kínai polgári lakost gyilkoltak, illetvp sebesítettek meg. Az Egyesült Államok kormánya e súlyos provokáció előtt is már több alkalommal megsértette Kína légiterét és bűnös módon megölt és megsebesített kínai lakosokat. Az Egyesült Államok kormányának ez az agressziós bűncselekménye a legnagyobb felháborodással töltötte el egész Kína népét. Felhatalmazásom van ezért arra, hogy a leghatározottabban tiltakozzam az Egyesült Államok kormányánál. A népek világszerte hőn óhajtják a koreai fegyverszünetet. Az egész hadifogolykéidés rendezése, valamint a koreai fegyverszünet elérésének megkönnyítése érdekében a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya 1953 március 30-án. illetőleg 31-én tett nyilatkozatában méltányos és észszerű javaslatot^ terjesztett elő. Ennek a javaslatnak az eredményeként újból megindultak a hosszú időre megszakadt koreai fegyverszüneti tárgyalások. Ezenfelül a fegyverszüneti tárgyalások értekezletein a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttsége egymásután két konstruktív tervet terjesztett elő az egész hadifogoly hazatelepítési kérdés rendezésére. Most azonban, amikor a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon előrehaladás mutatkozik, az Egyesült Államok kormánya elküldte koreai inváziós légierejét, hogy megsértse Kína légiterét és békés kínai lakosokat gyilkoljon le. Az Egyesült Államok kormányának ez 3 provokáló eljárása nyilvánvaló kísérlet arra, hogy befolyásolja a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat és kérdésessé tegye az egész világ népeinek hő vágyát, a koreai fegyverszünet elérését. Egészen bizonyos azonban, hogy az Egyesült Államok kormányának ez a kísérlete kudarcra van ítélve: a kínai és a koreai nép szilárd és erős elszántsága rendíthetetlen a békéért vívott harcban. 1953. május llén." Enver társaság minisztertanácsának elnöke: külügyminiszter a következő levelet intézte Fréderic JolioKurie-hez, Pietro Nennihez és Josef 'Wirth-hez „Az Albán Népköztársaság kormánya megvizsgálta a Népek Békekongresszusa bizottsága által az Albán Népköztársaság minisztertanácsának elnökéhez intézett felhívást, smely felszólítja az Albán Népköztársaság kormányát, hogy támogassa a kongresszus által az Egyesült Államok, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának békeegyezmény megkötése érdekében tett- javaslatot. Az Albán Népköztársaság kormánya a következőket jelenti ki: Az Albán Népköztársaság kormánya teljes mértékben szolidáris a Népek Békekongresszusa által a béke és a népek közötti együttműködés érdekében kibocsátott felhívással és helyesli az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését, mivel az teljes egészében összhangban van az Albán Népköztársaság kormányának békés politikájával a világ népei közötti barátság és együttműködés, a Népköz- 1 népek jogainak egyenlőségén és minden ország nemzeti függetlenségének és szuverenitásának tiszteletbentartásán alapuló politikájával. Az albán nép békés épitömunkájával szüntelenül amellett tanúskodott. hogy híve a világ békéje fenntartásának és megszílárditásának. Az Albán Népköztársaság kormánya a•/ egész albán nép érzelmeit és óhajait tolmácsolva, azon a véleményen van. hogy a tárgyalások megindulása és békeegyezmény megkötése az öt nagyhatalom között kiküszöbölhetné a világban jelenleg meglevő nemzetközi feszültséget és újabb távlatokat nyitna az eddig függőben hagyott összes kérdések békés megoldására. Az Albán Népköztársaságban gyiijtött 865.885 békealáírás és az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése által 1951. január 10-én elfogadott békevédelmi törvény mindennél jobban bizonyítja az albán nép hő és egyöntetű békeakaratát és békevágyát és az Albán Népköztársaság kormányászilárd elhatározását, hogy nélkül támogatja és a kész védelmezni a' béke nak azt a fenntartás végsőkig íigvét." Változások az Atlanti Szövetség fegyveres erői és az amerikai hadsereg vezetésében A koreai népi kormány válasza a Népek Békekongresszusa Bizottságának levelére A koreai népi kormány továbbra is I Népek Békekongresszusának hatánagv erőfeszítéseket tesz a koreai kérdés békés megoldására A „Koreai Központi Távirati Iroda" május 12-én nyilvánosságra hozta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányálnak válaszát a Népek Békekongresszusa Bizottságának levelére. A válasz a többi között hangoztatja: „Az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötésére vonatkozó javaslat teljes mértékben megfelel annak a politikának, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya folytat, mert a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, hiven valamennyi nép egyenjogúságának, a béke és a barátság megszilárdításának, más országok nemzeti függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásá. nak. A javaslat megtelel a hazája szabadságáért és függetlenségéért, a világ békéjéért küzdő egész koreai nép akaratának. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya következetes békepolitikát folytat, minthogy hisz a különböző rendszerű országok egymás mellett élésének lehetőségében, támogatja a rozatait, a többi között a békeegyezmény megkötéséről száló felhívást és továbbra is nagy erőfeszí. téseket tesz a koreai kérdés * békés megoldása érdekében. Több mint 7,047.000 koreaj állampolgár irta alá a Béke Vilá^tanácsnak az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötéséről szóló felhívását A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Nemzetgyűlése 1950. márciusában határozatot hozott a béke megvédéséről. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának meggyőződése, hogy nincs olyan vitás vagy megoldhatatlan kérdés, amelyet ne lehetne az érdekelt országok közti megállapodással békés útön rendezni és úgy véli. hogy minden nemzetközi konfliktust — közöttük a koreai kérdést is -— békés megegyezéssel kell rendezni, A koreai nép, a vjlág minden békeszerető népével együtt, mindvégig folytatja harcát a békéért, a háború ellen. Kim Ir-sen, a Koreai .Népi Demokratikus | Köztársaság miniszter, tanáosának elnöke. A „Reuter" jelentése szerint Washingtonban közölték, hogy Eisenhower elnök Ridgway tábornokot Lawton Colling tábornok utódjaként kinevezte az amerikai szárazföldi haderők vezérkari főnökévé. A Fehér Ház közleménye szerint Eisenhower elnök ezzel kapcsolat. ban javasolta az Atlanti Tanácsnak hogy Ridgway tábornok utódja az Atlanti Szövetség fegyveres erőinek európai főparancsnoka tisztségében Alfréd M. Gruenther tábornok legyen. Az Atlanti Tanács máir jóváhagyta a javaslatot. Mint a „Reuter" továbbá jelenti, Eisenhower elnök kedden az amerikai vezérkari főnökök egyesitett bizottságának elnökévé Omar Bradley tábornok utódjaként Arthur Radford tengernagyot nevezte ki Eisenhower május 12 i intézkedései befejezték az USA fegyveres erői parancsnokságának újjászervezésére irányuló tervek végrehajtását. Eisenhower az elmúlt héten Vanderberg tábornok helyett Twining tábornokot állította az USA katonai légierő vezérkari főnökének állásába. A történelem ismétlődik A ,,Land of Volk" cimü dán újság I német fél törekszik, egyik számában különböző évekből nagyobb mértékben származó hivatalos okmányok részleteit közölte. A lap „Egykor és most" címet adta az idézeteknek. A lap cikkének baloldalán a dán belügyminisztérium 1940-ben kiadott körlevelének egy részlete látható, a cikk jobbfelén pedig a dán hadügyminisztérium 1953-ban kiadott körlevelének egy része olvasható. A baloldalon közölt szöveg így hangzik: 1940. Kivonat a belügyminisztériumnak az ország járási főnökeihez intézett körleveléből: ,,A helyzet fokozatosan úgy alakult, hogy a kormány véleménye szerint az ország hivatalos személyeire és elsősorban a járási főnökökre nézve fontos lesz felvenni a kapcsolatot a német Wehrmadht tisztjeivel Az ilyen kapcsolat alkalmas eszközül szol gálhat a lakosság és a Wehrmacht közötti kölcsönös jóvjszony elérésére, amelyre mind a dán, mind a Hasonlóképpen lépjenek kapdán és a nécsolatba egymással a met hivatalos személyiségek." Mi áll a jobboldali idézetben? ,,1953. Kivonat a hadügyminiszté. riumnak a dán hadsereg tisztjeihez és má

s vezetőihez intézett körleveléből: „Állandóan nagy figyelmet kell fordítani arra. hogy az Atlanti Szövetség keretében a dán hadsereggel érintkezésbe lépő idegen tisztek és más - személyek közötti kapcsolat a legnagyobbfokú együttműködés szellemében történjen. Ez alatt mind szolgálati időben, mind szolgálati időn kivül felvett, nem a kényszer jellegét viselő kapcsolatok is értendők. Az összes dá

n hivatalok és hivatalos személyek a legnagyobb erőfeszítéseket tegyék annak érdekében. hogy az illetékes idegen tisztek és maguk az illetékes felek is tisztán lássák, hogy a dán hadsereg minde

n katonája a szövetségi fegyveres erők tartozékaként kész har_ colni."