Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-08 / 112. szám, péntek

4 UJSZO 1953 május 8 Hírek a békeharc arcvonaláról A Béke Világtanács közleménye A Béke Világtanács irodája közleményt adott ki, amely szerint a Béke Világtanács irodájának május 5-i ülésén a Béke Világtanács jövö ülésezésének előkészületeivel foglalkoztak. A finn Békehívek bizottságának felhívása a lakossághoz ,,Május 10-e és 17-e között rende. zik Finnországban a Béke-Hetet. A „Finnországi Békehívek" szervezetének elnöksége felhívta az öszszes békeszerető lakosokat, függet. lenül politikai meggyőződésüktől és nézeteiktől, hogy egyesüljenek a bé. keivédelméért folytatott harcban az üj háború veszélye ellen. A nyilatkozat továbbá rámutat arra, hogy az öthatalmi békeegyez, mény megkötése Finnország érdeke is. Az egyezmény megkötésével csökkene az új háború veszélye és ezáltal lehetővé válna a gazdaság és a kultúra óriási fejlődése. Az angol békekongresszus előtt Anglia-szerte folynak az előkészületek a békekongresszusra, amelyet május közepén nyitnak meg Manchesterben. A különböző szervezetek megválasztják kongresszusi képvi selöiket. Manchester utcáin számos plakát látható, amelyek a kongreszszus támogatására hívják fel a lakosságot. Angliában a röplapok ezreit adták ki a kongresszussal kapcsolatban. A békehívek angliai bizottsága felhívást tett közzé, amely rámutat arra, hogy ,,a kongresszus igyekezni fog közös eljárással elérni azt, hogy Anglia hatásosan bekapcsolódjék a békéért és az országok közötti kölcsönös kapcsolatok megjavításáért folytatott nemzetközi harcba. A kongresszus célja továbbá keresztülvinni a koreai háború lehető leggyorsabb megszüntetését és az öthatalmi békeegyezmény megkötését A kongresszust számos kiváló angol kultúrális, közéleti és egyházi tényező támogatja, közöttük James Aldridge, Douglas Goldring és Edith Pardjitter írók, A. S. Offord matematikai professzor, C. G. Powell, no. beldíjas, a brisztoli egyetem fizika tanára, James G. Whitehel, az oxfordi egyetem matematikai tanara, dr. E. Búrhoz, a londoni egyetem fizikai tanára, Percv Belcher, a dohányipari alkalmazottak szakszervezeti szövetségének főtitkára, Mc. Dougall, az öntömunkások egyesitett szakszervezeti szövetségének elnöke. A tőkés ország-ok dolgozói sztrájkokkal tiltakoznak az életszínvonal állandó csökkentése ellen A NYUGATBERLIXI KÖZLEKEDÉSI DOLGOZÓK SZTRÁJKHATÁROZATA A nyugatberlini villamos-, földalatti-vasút és az autóbuszok dolgozóinak küldöttei kedden értekezletet tartottak, amelyen ,a küldöttek 92 százaléka elfogadta azt a javaslatot, hogy a dolgozók sztrájkkal kényszerítsék ki béremelési követeléseik teljesítését. A vita során a küldöttek egyöntetűen elutasították a nyugatberlini szenátus kompromisszumos javaslatát. SZTRÁJKOK TEHERÁNBAN A teheráni dohánygyári munkások sztrájkba léptek, a sztrájkolok bérük emelését követelik és több más követelést is terjesztettek mun. káltatóik elé. A sztrájkban a dohánygyárnak mind a 2700 munkása résztvesz. Lapjelentések szerint a munkások tüntetést szerveztek a gyár épülete előtt. A tüntetést a rendőrség és katonaság feloszlatta. AZ INDONÉZIAI SZTRÁJKOKRÓL Indonézia munkásai és alkalmazottai egyre határozottabban követelik bérük emelését. Az „Antara"-hírügynökség jelentése szerint 2000 lombokszigeti kikötőmunkás április 23. óta sztrájkol. Az indonéziai bankalkalmazottak szakszervezete nyilatkozatot adott ' ki, amelyben hangsúlyozza: ha nem teljesítik béremelési követeléseiket, akkor május 6-án a bankalkalmazottak sztrájkot kezdenek egész Indonéziában. A légi biztonság ügyével foglalkozó négyhatalmi katonai értekezlet ülése Berlinben 1953. május 5-én a berlini francia katonai közigazgatás helyiségében tartották meg a francia, szovjet, amerikai és angol hatóságok képviselőinek a légibiztonság kérdéseivel foglalkozó negyedik ülését. A francia küldöttség vezetője, E. Jouhaud repülőtábornok, a szovjet küldöttségé I. D. Podgornij repülőtábornagy, az amerikai küldöttségé R. T. Tate vezérőrnagy, az angol küldöttségé J. Edward-Jones re. pülöaltábornagy. Április 7-én szovjet javaslat hangzott el annak érdekében, hogy biztosítsák a Berlin és Nyugat-Németország közti légifolyosóban haladó repülőgépek útját. E javaslattal kapcsolatban az amerikai és angol megbízott több ellenjavaslatot tett. A következő ülést Berlinben a Szovjet Ellenőrző Bizottság helyiségében tartják meg. Az ülés napját és időpontját pótlólag állapítják meg. Az északatlanti tömb háborús készülődései A „Kriesteligt Dagblaď' közli, hogy a most következő hat hét folyamán Európában az északatlanti tömbben résztvevő országok fegyveres erői magasrangú tisztjeinek részére több törzskari gyakorlatot tartanak. Párizsban a gyakorlat tárgya a németországi északi hadseregcsoport ellátása, valamint egy északolaszországi visszavonulás és ellentámadás megszervezése lesz. Kölnben Európa középső részének ,,megvédése", Oslóban az ÉszakAtlanti Szövetség északeurópai fegyveres erőinek ellátása lesz a gyakorlat tárgya. A fiiíöpszigeti népi felszabadító hadsereg győzelmes harcairól Manilából érkezett jelentés szerint a ; fülöpszigeti népi felszabadító hadsereg alakulatai Manilától 40 mérföldre északra megverték a Quirinoféle zsoldos csapatok egyik kötelékét. Quirino kormánya beismerte, hogy a népi felszabadító hadsereg április folyamán 124 támadást intézett a zsoldos csapatok ellen. • A magyar kormány válasza a Népek Békekongresszusa Bizottságának levelére Amint a Magyar Sajtóiroda jelenti, a Népek Békekongresszusának Bizottsága a magyar kormányhoz levelet intézett, amelyben felhívja, hogy támogassa a kongreszszusnak az öthatalmi békeegyezmény megkötésére tett felhívását. Molnár Erik külügyminiszter május 6-án a Magyar Népköztársaság kormányának megbízásából e levélre a következő választ küldte: ,,A Magyar Népköztársaság kormánya őszintén üdvözli azt a levelet, amelyet a Népek Békekongresszusának nevében a Szovjetunió, az USA, a Kínai Népköztársa, ság, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz intéztek a békeegyezmény megkötése érdekében és a magyar kormány teljes határozottsággal támogatja ezt a felhívást. A felszabadított magyar nép építőmunkája legfőbb feltételének tartja a békét, amelynek megőrzését követeli. Erről tanúskodik az a 7 millió aláírás, amellyel az országnak úgyszólván egész felnőtt lakossága kifejezésre juttatta nézetét az öthatalmi békeegyezmény megkötésévei kapcsolatban. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért telje

s erejével támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul. A Magyar Népköztársaság kormánya rendületlenül azon elv szerint igazodik, hogy a különböző társadalmi rendszerek békésen élhetnek egymás mellett, ha mindkét fél kész az együttműködésre és ha óhajtja ezt az együttműködést. A Magyar Népköztársaság őszintén részt akar venni a nemzetek közti együttműködésben, békében akar élni és fenn akarja tartani a kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat valamennyi országgal. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben helyesli a Népek Békekongresszusának felhívását, amely kifejezésre juttatja az egész világ nemzeteinek érdekeit és szilárdan meg van győződve arról, hogy az öthatalmi békeegyezmény nagy segítséget fog jelentem a nemzetközi feszültség enyhítésében és sikeresen fogja szolgálni a békét és az egész világ nemzeteinek biatonságát. Magyarország népe a választásokra készül Valamennyi magyar üjság közölte a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeinek jegyzékét, akiket a május 17-én tartandó országgyűlési választásokra jelöltek. A jelölő lista első helyén Magyarország munkás, osztályának szabadság és függetlenségi harcának hosszú éves harca, a Magyar Népköztársaság 'minisztertanácsának elnöke, Rákosi Mátyás áll. Ufcána következnek a Magyar Dolgozók Pártjának azon tagjai és nem tagjai, akik érdemeket szereztek az ország építésében. Közöttük van az értelmiség számos tagja és számos művésze, akik tudásúkat a magyar nép szolgálatába állították. A magyar dolgozók a választási kampány alatt valóraváltják azt a szilárd elhatározásukat, hogy harcoljanak a szocializmus építésének sikeréért. Adenauerék betiltották az esseni Philipp Müller-emlékgyűlést A FŐÜGYÉSZ NEM INDlT ELJÁRÁST A GYILKOSOK ELLEN Az Adenauer-kormány betiltotta a május 10-re Essenbe összehívott Philipp Müller-emlékgyűlést azzal az átlátszó indokolással, hogy „a gyűlés veszélyeztetheti a közbiztonságot és rendet". így akarják megakadályozni, hogy a nyugatnémet ifjúság kifejezze akaratét Philipp Müller harcának folytatására. Tilmann, esseni föállamügyész, ugyanakkor megtagadta, hogy bünügyi eljárást indítsanak Philipp Müller békeharcos gyilkosai ellen. Philipp Müllert — mint ismeretes — 1952. május 11-én egy ifjúsági tüntetés alkalmával Essenbe n a Lehr-rendörök megölték. A meggyilkolt hazafi felesége és édesanyja által követelt nyomozási eljárást megszüntették. okmány, 101. oldal.) Ha hozzászámítjuk a Masaryk által Szavínkovnak és más szovjetellenes kalandoroknak nyújtott juttatásokat, elképzelhetjük, mire kellettek Masaryknak Preiss milliói. Említésreméltó azonban, hogy egy évvel azután, hogy Masaryk születésnapja alkalmából 50 millió korona ajándékot kapott, nyilvánosan kérte elnöki fizetése csökkentését, hogy példát mutasson a fizetésük csökkentése miatt elégedetlenkedő állami alkalmazottaknak. Azokat a szentimentális kis történeteket sem lehet fi gyemen kívül hagyni, melyeket Karel Csapek irt Masarykról és amelyeket krokodilkönnyekkel a burzsoá és a „szocialista" sajtó újra és újra kinyomtatott. Masaryk nak nagy örömet okozott, amikor Csapek a ..Beszélgetések T. G. Masarykkal" cimü könyve honoráriumának egy részét felajánlotta neki. „Tudom már — mondta akkor Masaryk — mit teszek az öntől kapott honoráriummal. Ismerek egy özvegyet, gyönyörű, tiszta gyermekei vannak, mindig akartam neki valamit adni, most már lesz rá pénzem". Masaryk szívesen beszélt a nyilvánosság előtt az újságírás magasfokú erkölcsi küldetéséről és arról, hogy a sajtónak a „demokrácia és a tárgyilagosság iskolájává" kell válnia. A valóságban azonban gondoskodott róla, hogy az újságok hazugságokat terjesszenek, hogy a burzsoa-rendszer igazolására szolgáljanak. A többi okmányok közül igen jellemző az 1926 februárjából származó okmány (44. számú okmány, 135. oldal), amely Masarykot és Benest a szovjetellenes propaganda kezdeményezőiként és szervezőiként mutatja be. Masaryk és Benes arra törekedtek, hogv a sajtót, főleg pedig a „szocialista sajtót" szovjetellenes koholmányokkal és rágalmakkal bőven ellássák és így szembeforduljanak népünknek a Szovjetunió iránt növekvő rokonszenvével. A legcsalárdabb legendák egyike, amellyel a csehszlovák burzsoázia népünket ámította, a Masaryktól, mint minden pártfölött álló köztársasági elnökről szóló legenda volt. Masarykot filozófus államfőként tüntette fel, aki azonban nem tudta keresztülvinni „saját igazságos és demokratikus" követelményeit. Mit bizonyítanak az okmányok? Hiába keresnénk okmányt arról, mikor fogadta Masaryk a dolgozók képviselőit és mikor tárgyalta meg velük követelésüket, vagy pedig, hogy mikor érdeklődött a munkanélküliek százezreinek sorsa felöl. Ezzel szemben számos okmányt találunk, amelyek a nagy burzsoázia és más uraságok képviselőinek adott kihallgatásairól tanúskodnak, akikkel Masaryk készségesen tárgyalta meg különböző üzleti, pénzügyi és politikai ügyeiket. A 23. számú okmány (a 88. oldalon) megmutatja, mily „nagy érdeklődést tanúsított" Masaryk Liebeg nagykapitalista látogatása iránt, aki ama északcsehországi textilbárók szomorú véget ért fajtájához tartozik, akiknek lelkiismeretét a cseh munkásságnak 1870-ben Szvárovban történt első nagy vérontása terheli. Masaryk a cseh és német gyárosokkal folytatott bizalmas beszélgetései során (24. számú okmány, 90. oldal) beleegyezését adta abba, hogy a háború utáni gazdasági válságot a munkásság bérének leszállításával oldják meg. A kapitalistáknak „nem szabad passzívan viselkedniök", tanácsolta Masaryk, hanem „kedvező adórendszert kell keresniök maguk számára, követelniök kell az üzemek védelmét", és meg kell tanulniök amerikai módon bánni a munkásokkal. Rajtler német gyáros beszéde alkalmával, aki a háború utáni gazdasági válság és munkanélküliség idején a nyolcórai munkaidő felemelését követelte, Masaryk hozzátette: „Nálunk túl jó dolguk van az embereknek!" Nem csoda, ha a nagykapitalisták értékelni tudták Masaryk jelentős szolgálatait és készséggel rendelkezésére bocsátottak anyagi eszközöket és bőkezűen megtöltötték Masaryk „rendelkezési alapját". A harmincas években Masaryk a burzsoázia fasiszta törekvéseiben teljes súlyával részt vett. A tetőfokra hágó gazdasági válság idején a burzsoázia, hogy megőrizze eddigi profitját, szubvencióit és állaihi juttatásait, a nép egyre élesebb kizsákmányolására vetemedett és ezzel még jobban fokozta a nép felháborodását és forradalmiasságát. E helyzet közepette a kapitalisták egyre jobban korlátozni akarták a parlamenti kormányformákat. Gottwald elvtárs 1932 októberében a CsKP KB plénumának 6'. ülésén rámutatott arra, hogy a fináncburzsoázia Preissel az élén 1932 őszén hogyan követelt úlj kormányt és hogyan követelte egy fináncdiktátor beültetését. A gyűjtemény okmányai (82. okmány, 239. oldal) elárulják, hogy a burzsoázia fasizáló törekvéseinek az élén Masaryk állott, aki pénzügyminiszteriként Preisst a kormányba ültette. 1933-ban Masaryk kezdeményezés, sel lépett fel a meghatalmazási törvény kérdésében, sőt, amint ezt életrajzírója, Ján Herben megírta, „a meghatalmazási törvényt saját maga és miniszterelnöke számára" azzal a megindokolással követelte, hogy a „demokrácia nem tud fürgén kormányozni". Masaryk nem a fasizmus, hanem a munkásmozgalom ellen követelt meghatalamazási törvényt és teljes jogot. Erről is néhány okmány tanúskodik. Hitler uralomrajutása után' két hónappal (85. okmány, 247. oldal) Masaryk Slater angol levelezővel folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy ,,a fasizmusban a demokrácia eleme is biztosan megvan". Masaryk ezzel a kijelentésével, amely élénk visszhangra talált a csehszlovák burzsoáziánál, egyenesen erkölcsileg törvényesítette a kommunista párt ellen intézett akkori őrült uszítást. A pártot félillegalitásba űzték, funkcionáriusait és tagjait tömegesen börtönbe vetették, sajtóját be tiltották és gyűléseit a rendőrség szétzavarta. Masaryknak az angol levelezővel folytatott beszélgetése nemzetünkkel szemben elfoglalt kozmopolita és lebecsülő álláspontját is éles fényben leleplezi. Masaryk elítélte né pünket, a husziták nemzetét, mint hagyományok nélküli nemzetet és ama nézetének adott kifejezést, hogy ő van egyedül arra hivatva, hogy a nemzetnek új hagyományt adjon. Masaryk valóban új, ,,hagyó, mányt" alkotott — a nép brutális kizsákmányolásának, a munkanélküliségnek, elnyomásnak, a munkanélküliekre leadott sortüzeknek, az imperialistákkal szemben való nemzeti kishitüségnek és megalázottságnak nemzetellenes hagyományát. Ez volt az az új hagyomány, amelyet Masaryk a nagy kapitalistákkal együtt kezdett teremteni és amellyel népünk véglegesen leszámolt, midőn 1945-ben a Szovjet Hadsereg által való felszabadításunk után Gottwald elvtárssal az élén kezébe vette nem. zeti ügyeink irányítását és kiharcolta a szocializmushoz vezető utat. Masaryk mint a burzsoázia politikai irányitója, erősítette annak a német fasizmussal való szoros gazdasági és politikai kapcsolatok fel. vételére irányuló kapcsolatait. Amint a gyűjtemény utolsó okmánya bizonyítja, Masaryk kedvezően bírálta el az országunkban müködö hitlerista ügynökség — a Henlein-párt tevékenységét. Henleín „becsvágyó professzorjellemnek" tűnt fel előtte (88. számú okmány, 254. oldal). Ma. saryk a Henleinnel szemben elfoglalt engedékeny álláspontjával gyengítette népünk éberségét a fasizmussal szemben és ez kihatással volt a népi tömegek ama harcos elszántságának gyengítésére, hogy a hitleri támadás veszedelmével szemben védelmezzék a köztársaságot, így elmondhatjuk, hogy Masaryk nyitotta meg a müncheni kapituláció és árulás útját, amelyet utódija, Benes tetőzött be. A masarykizmusnak, mint a volt kapitalista köztársaság régi burzsoá felépítménye fö tartozékának értékelésekar mindenki előtt világos, mily fontos és égetően szükséges a küzdelem ezen ellenséges ideológia csökevényei ellen, amelyek sokszor még egyes emberek gondolkozásában kóvályognak és fékezik előrehaladásunkat. A szocializmus győzelme országunkban féltételezi, hogy a gazdasági feladatok teljesítésére és túlteljesítésére kifejtett igyekezettel együtt valamennyi burzsoá előítélet és köztük különösképpen a. masarykizmus ideológiájának kiküszöböléséért folytatott engesztelhetetlen harcunk is kibontakozzék. A masarykizmus ideológiája még gyakran reakciós és szocialistaellenes elképzeléseket őriz meg egyes emberek gondolkozásában. Népünk erkölcsi egységének, mint szocialista építésünk meggyorsítása és a világbékeharc fontos előfeltételének megerősítéséhez járulunk hozzá, ha népünket megszabadítjuk a ' Masaryk „humánussága" körül keringő illúzióktól és mindenki előtt megvilágítjuk e hamis legenda igazi mivoltát. (Rudé Právo)