Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-06 / 110. szám, szerda

1953 május 6 ÜJ SZÖ 3 A német nép harca az egységes, békés Németországért Mint ismeretes, Adenauer bonni kancellár bejelentette, hogy március 19-én és 20-án harmadszori felol­vasásra a Bundestag elé terjeszti a párizsi és bonni szerződést. Amennyiben a Bundestag a harmad­szori felolvasás után elfogadja az „általános szerződést" és az úgyne­vezett „európai védelmi közösség­re" vonatkozó egyezményt, ezt úgy tekintik, mint a két militarista s^er. zödés ratifikálását Adenauer tehát a német nép el­árulásának politikáját folytatja, minthogy a militarista szerződések állandósítják Németország széttago­lását és korlátlan időre meghosz­szabbítják az amerikai uralmat Né­metországban. Ezek a szerződések egyben azzal a következménnyel járnak, hogy a boimi klikk meg­gyorsítja Nyugat-Németország mi­litarizálását, és az amerikai impe­rialisták agresszív tervei értelmé­ben nyugatnémet hadsereget szer­vez. Nyugat-Németországot ezzel egy újabb háború tűzfészkévé teszi. Mint ismeretes, amikor tavaly de­cemberben másodszor olvasták fel a Bundestagban a bonni és párizsi szerződés szövegét, az Adenauer. kormány a parlamentben, legfőkép­pen pedig a parlamenten kívül a német nép hatalmas ellenállásába ütközött. Adenauer akkor kénytelen volt elhalasztani a szerződés har­madszori felolvasását. Az azóta el­telt időszak alatt'egyáltalában nem javult a bonni reakciós kormány helyzete. Egyre nagyobb méreteket ölt a tiltakozó mozgalom Nyugat­Németországban Adenauer kormány­klikkjének a nyugati hatalmak kor. mányaivai Bonnban és Párizsban megkötött vásárával szemben. Március 19-én gumibotos rendőr­kordon védőfala mögött kényszeri­tette ki Adenauer és klikkje a bon­ni és párizsi militarista szerződé­sek jóváhagyását a Bundestagban. Bonn revansvágyó új fasisztái jóval a Dullestől kapott 75 napos határidő lejárta előtt ratifikáltatták a két háborús szerződést, így igye­kezvén bebizonyítani szolgai ragasz, kodásukat és engedelmességüket amerikai gazdáik iránt. Lázas siet­ségük emellett azonban gyakorlati célokat is szolgált. Max Reimann elvtárs, Németország Kommunista Pártjának elnöke, a ratifikálás elő­estéjén azt mondotta: „A bonni és párizsi háborús szerződések jóvá­hagyásával meg akarják akadályozni a békeszerződés előkészítésével és Németország egyesítésével foglalko­zó négyhatalmi konferencia esetle­ges összehívását." A militarista szerződések bonni ratifikálásában a nyugatnémet jobb­oldali szociáldemokratákra igen fon­tos feladat hárult. Ollenhauer és hí­vei hol nyíltan, hol burkoltan mes­terkedtek azon, hogy előkészítsék a talajt az amerikai parancs minél pontosabb teljesítésére. Nem hiába tisztelte meg látogatásával Ollen­hauert Dulles európai útja során, titkos tárgyalásuknak gyümölcse, a háborús egyezményeknek ratifikálá­sa a Wall-Street falánk ragadozóinak aszta'ára került. A nyugatnémet jobboldali szociáldemokraták min­dent megtettek, hogy eltagadják a német nép előtt, hogy ők a fő tá­mogatói a Fehér Háznak és Ade nauernek abban a hóhérmunkában, amely arra irányul, hogy a német népet ágyútöltelékként dobja oda az amerikai ágyúgyárosok háborús profit^ érdekében. A szociáldemo krata képviselők képmutatóan a szerződések ratifikálása ellen sza­vaztak, így akarták leplezni a né­met nép előtt valódi céljaikat. A német nép azonban nemcsak fel­ismeri ellenségeit, hanem harcol is ellenük. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának és a Tartományok Kamarájának közös határozata leszögezi: „Ünnepélyesen kijelentjük, hogy mind a bonni ál­talános szerződés, mind az úgyneve­zett „európai védelmi egyezmény" a német nép szempontjából érvény­telen és a német népet semmire nem kötelezi." A német dolgozók meg akarják és meg is fogják hiúsítani a bonni és párizsi szerződések gyakorlati keresztülvittét. Naponta felhangzik a viharos tiltakozás Nyugat-Német­ország városainak utcáin. „Le a mi­litarista szerződésekkel"! „Le az Adenauer-kormánnyal"! „Csak az Adenauer-kormány ledöntése biz­tosíthatja Németország békéjét és egységét!" Kiel városában a rendőri tilalom kijátszásával a munkanélküliek ezrei tiltakozó gyűléseken tüntettek a bonni és párizsi szerződések ellen. A Rajna- és a Ruhr-vidék városaiban a dolgozók figyelmeztető sztrájko­kat tartanak, tiltakozásul a háborús szerződések ratifikálása ellen. A né­met dolgozók ezrei követelik a bon­ni parlamenthez intézett leveleikben, hogy kezdjenek tárgyalásokat a Német Demokratikus Köztársaság kormányával Németország egyesíté­sének előkészítésére. A német politikai körök figyelme most Németországnak mind nyugati, mind pedig a keleti részében Ade­nauernek a bonni parlament felső­házában április 24-én elszenvedett veresége félé fordul. A Szövetségi Tanács Adenauernek és híveinek nyomása ellenére szótöbbséggel úgy döntött hogy elhalasztja a párizsi és bonni szerződések ratifikálását. Miért hozott a Szövetségi Tanács ilyen határozatot, amely homlok­egyenest ellenkezik Adenauernak és védelmezőinek akaratával ? "Erre a kérdésre — Naumov, á moszkvai „Pravda" kommentárjá­ban azt válaszolja, hogy nem sza­bad illúziókat táplálni azokat a szándékokat illetően, amelyek a bonni parlament felsőházát vezették. A Szövetségi Tanácsban éppúgy, mint a Szövetségi gyűlésben, a re­akciós pártok képviselőié a többség. E pártoktól távol állanak a nemzeti érdekek. De ezek a pártok sem hagyhatják \ teljesen figyelmen kí­vül a nép akaratát. Kénytelenek bi­zonyos mértékben számításba ven­ni, hogy a németek többsége határo­zottan szembelyezkedik a Németor­szág számára pusztulást hozó poli­tikával, amelynek céla az ország szétszakítása és az, hogy Németor­szág nyugati része militarista állam­má váljék. Ilyen körülmények kö­zött a Szövetségi Tanács jobbolda­li szociáldemokrata tagjai nem tar­tották lehetségesnek, hogy nyíltan szolidaritást vállaljanak a bonni és párizsi szerződéssel. Ugyanakkor el­lene sem mertek szavazni. A Szö­vetségi Tanácsnak azt a határoza­tát, hogy elhalassza a szerződések ratifikálását, jogosan tekintik Né­metországban a döntés elől való ki­térésnek. | Mindenesetre mar a bonni parla ment felsőházának ez a tartózko­dó, félig keresztülvitt határozata is komoly csapást mért Adenauernek és irányítóinak terveire, a háborús szerződések gyorsütemű ratifikálá­sának terveire. Ezért bőszült fel annyira Ade­nauer, ezért határozta el, hogy min­den áron nekifog tervei megvalósí­tásához. Előállott sajátgyártmányú „elméletével", amely szerint a Szö­vetségi Tanács véleményét akár ki sem kell kérni. Németország demokratikus köz­véleményének széles körei Adenauer alkotmányellenes lépéseit a revan­siszta körök összeesküvésének tekin­tik és a német népet mélységesen felháborítja Adenauer klikkjének önkénye. A bonni és párizsi szerző­dések ratifikálása és valóraváltása ellen, az egységes demokratikus Né­metországért indított hatalmas harc újult erővel folyik tovább. Az idei május elsejei ünnepségek Németország'-szérte a német egység megteremtésének harcos tüntetései voltak. Nyugat-Németország valamennyi nagyvárosában hatalmas tüntetése­ket rendeztek, a dolgozók, amelyek­nek méretei és harclassága az elő­ző évek összes tüntetéseit felülmúl­ták. Az akcióegység jelszavai alatt vonultak fel a kommunista, a szo­ciáldemokrata és pártonkívüli mun. kások a szégyenteljes háborús szer­ződések ellen, amelyekkel Adenauer Németország kettészakítottságát tartóssá akarja tenni és a német ifjakat az amerikaiak ágyútöltelé­kévé akarja odadóbni. A sztrájkoló brémai kikötömun. kások hatalmas transzparénseket vittek a következő felírással: „Le Adenauerrel, egységes, békeszerető, demokratikus Németországot aka­Megnyílt a kínai szakszervezetek VII. országos kongresszusa Május 2-án, szombaton a volt császári palotában megnyílt a kínai szakszervezetek VII. országos kon­gresszusa. A kongresszuson az or­szág minden részéből egybegyűlt 812 küldött vett részt. Az összkínai Szakszervezeti Szö­vetség meghívására résztvesz a kon­gresszuson Louis SaiUant, a Szak­szervezeti Világszövetség főtitkára és 17 ország szakszervezeti küldött­sége. A kôngreäszus egyhangúlag 33 tagú elnökséget választott. Bevá­lasztották az elnökségbe Liiu Sao­csit és Louis Saillant. A küldöttek ugyancsak egyhangúlag fogadták el a kongresszus napirendjét. Liu Níng-ji, az összkínai Szak­szervezeti Szövetség alelnöke, meg­nyitó beszédében hangsúlyozta: „A tervszerű gazdasági építés új, nagy történelmi korszakának küszöbén állunk. Üdvözöljük a kongresszus összehívását! Határtalan lelkesedés­sel és bizalommal köszöntjük az or­szágos gazdasági építőmunka korsza ­kának kezdetét, üdvözöljük a kínai munkásosztály előtt álló üj és nagy történelmi feladatot." Liu - Ning-ji a továbbiakban rá>­mutatott: , Ez a kongresszus módo­sítani fogja az Összkínai Szakszer­vezeti Szövetség szabályzatát és újra megválasztja a kínai szakszer­vezetek országos vezetőségét, hogy megerősítse a szakszervezetek veze­tését és biztosítsa az országos gaz­dasági építőmunka feladatainak tel­jesítését és túlteljesítését." Ezután a küldöttek lelkes éljen­zése közepette a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Liu Sao-esi üdvözölte a kongresz­szust. „Hazánk új történelmi korszakba lép '— mondotta Liu Sao-osi — és új történelmi feladat: az ország­iparosításának megvalósítása és a szocializmusba való fokozatos átme­net feladata előtt áll. Jelenlegi kö rülményeimk között országunk fej­lesztéséhez mindenekelőtt az ipar és különösen a nehézipar gyors fej­lesztése szükség©3. Ennek a feladat­nak megvalósítása különösen a kí­nai munkásosztálytól fiigg, amely­nek fokozott politikai öntudattal és jobb szervezettségben kell harcolnia a feladat megvalósításáért." Liu Sao-csi a továbbiakban az élenjárj sz»vjet tapasztalatok el­sajátítására és gyakorlati alkalma­zására szólította fel a kínai mun­kásosztályt majd befejezésül hang­súlyozta: „A győzelmes kínai mun­kásosztálynak teljes szívvel támo­gatnia kell a kapitalista, a gyarmati és félgyarmati országok munkás­osztályait és dolgozóit. A kínai szak­szervezeteknek a jövőben meg kell javítaniok munkájukat ezen a téren, hogy mág jobban teljesíthessük kö­telességünket.'' Ezután Lin Po-csü, a Kínai Nép­köztársaság központi népi kormánya és Cseng Su-tung, a kínai népi po­litikai tanácskozó testület országos bizqttsága nevében üdvözölte a kon­gresszust. A külföldi vendégek közül elsőnek felszólaló Louis Saillant 80 millió munkás üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus nemcsak Kína, hanem az egész nemzetközi munkásmozga­lom történelmében fontos esemény! Ezután I. V. Goroskin a szovjet szakszervezeti küldöttség vezetője tolmácsolta a Szovjetunió Szakszer, vezeti Központi Tanácsának üdvöz­letét. A kongresszus vasárnap délelőtti ülésén Laj Zso-ju az Összkínai Szakszervezeti Szövetség főtitkára mondott beszámolót. Vita az angol alsóházban Speidel náci tábornok angliai látogatásáról Az angol hadügyminisztérium meg­hívására az Atlanti Szövetség álla­mainak képviseletében katonai kül­döttség szemléli meg az angol hadi­anyaggyárakat. A küldöttség egyik tagja Speidel tábornok, Rommelnek, a hírhedt náci tábornoknak volt ve­zérkari főnöke. Speidel az „európai védelmi közösség" katonai bizottsá­gának nyugatnémet tagja. Speidel május elsején érkezett Lon­donba. Érkezése előtt viharos ülés -volt az angol alsóházban. A munkás­párt egyes képviselői támadták Chur­chillt, mert lehetővé tette Speidel angliai útját. Churchill válaszában kijelentette, hogy nem lát semmi különleges okot arra, hogy „Rommel volt vezérkari főnöke kivételes okokból ki legyen zárva" és hangsúlyozta, hogy ô már a háború alatt nagy tisztelettel adó­zott Rommelnek. Churhill kijelentésére Owen Tho­mas munkáspárti képviselő a követ­kező kérdést tette fel: „Nem gondol­ja-e a miniszterelnök, hogy ez meggyalázása mindazok emlékének, akik az északafrikai parton az ellen a Rommel-hadsereg ellen harcoltak, amelynek szolgálatában Speidel is állt?" Churchill erre a kérdésre kitérően válaszolt. Shinwell képviselő, volt munkás­párti hadügyminiszter, feltette a kér­dést: „Okos dolog-e egy volt ná­cinak megengedni ezt a látoga­tást?" Shinwel hozzátette: ..Bármi is volt a miniszterelnök panasza elle­nünk, azt nem mondhatta'el rólunk, hogy volt náciknak, /olt .ellenséges tábornokoknak megengedtük, hogy Anglia fegyverzetét megszemléljék.' Churchill a továbbiakban is védel­mébe vette Speidelt, elmondotta róla „régóta élvezi az angol és a szövet­séges tisztek bizalmát" és a követke­zőképpen vágott vissza Shinwellnek: „Ez (a náci Speidel angliai útja) közvetlen végrehajtása annak a poli­tikának, amely az atlanti szervezetet megteremtette és az európai védelmi közösséget támogatja és amiért az ellenzéket (a munkáspártot) ületi a dicséret." / i Churchill továbbra is hangsúlyozta, hcjgy kormánya csak tovább halad a munkáspárti kormány által megkez­dett úton és kijelentette: „A német hadsereg megteremtése kérdésében Attlee döntésének örököse vagyok." A Francia Kommunista Párt megszilárdította eredményeit a községtanácsi választások második fordulójában Franciaországban vasárnap zajlott le a községtanácsi választások máso­dik fordulója, mintegy 18.000 olyan községben, amelyek lélekszáma 9000­nél kisebb. A választás második for­dulója is teljes mértékben igazolta á mult vasárnapi első fordulóban meg­nyilvánult politikai irányzatot. A Francia Kommunista Pártnak a második forduló során sikerült tovább szilárdítania és megjavítania az első fordulóban elért nagyszerű eredmé­nyeket. A Francia Kommunista Párt va­sárnap számos új szavazatot és köz­ségtanácsi mandátumot szerzett. A párt választási győzelme következ­tében egész sor ujabb községben a köz­ségtanácsosok többsége kommunista lett. Ilyen községek például Viselle (Iséere­megye) Lanestere (Finistere-megye) Fresnois '(Pas de Calais), Oizes-Sur­Mer (Calvados) és így tovább. A választás első részeredményei meggyőző módon tanúskodnak arról, milyen nagy visszhangot keltett a Francia Kommunista Párt politikája a választók legszélesebb rétegei kö­rében, egyben pedig mutatják, hogy a párt ellen irányuló terrorintézke­désekkel szemben egyre jobban szé­lesül a francia dolgozó tömegek el­lenállási frontja. Az osztrák kormány amerikai politikájának legújabb »eredménye«: 22 százalékkal leértékelték a schillinget Az Osztrák Nemzeti Bank április :i0-án bejelentette, hogy a schiling külkereskedni árfolyamát olymódon változtatja, meg, hogy egy dollárért ezután huszonhat schillinget kell fi­zetni az eddigi huszonegy schilling harminc groschen helyett. Ilyenfor­mán az osztrák valuta értéke körül­belül 22 százalékkal csökkent a dol­lárhoz, viszonyítva. Az Osztrák Nemzeti Bank közölt", hogy a schilling árfolyamának meg­változtatása május 4-én lép életbe. Az „Österreichische Volksstimme" a közleménnyel kapcsolatban megálla­pítja, hogy a schilling külkereskedel­mi árfolyamának megváltoztatása elkerülhetetlenül,a külföldről behozott .élelmiszerek és nyersanyagok árának emelkedését vonja maga után. Mérgesgáztámadás a hadifoglyok ellen, egy nappal a hazatelepítés előtt A koreai-kínai fegyverszüneti kül­döttség május 3-án összefoglaló köz­leményt adott ki a beteg és sebesült hadifoglyok átadásáról. A beteg és sebesült hadifoglyok kölcsönös haza­telepítésének kezdete óta a másik fél összesen 6670 beteg és sebesült hadifoglyot telepített haza. Az „üj Kína" hírügynökség külön tudósítója a hadifoglyok utolsó cso­portjának hazatelepítésével kapcso­latban a következőket írja: „Az utolsó csoport tagjai között huszonegy nő van. A vasárnap hazatelepített hadifog­lyok közül igen sok a hazaindulás előtti napon sérült meg, amikor az amerikaiak mérgesgáz-támadást intéz­tek ellenük. Az incidens április 30-án történt, amikor a Csezsu-szigeti 8-as táborban összegyűjtött hetvenöt hazatelepítendő beteg és sebesült hadifogoly küldött útján engedélyt kért az amerikaiak­tól, hogy búcsút vehessen- a táborban maradó bajtársaitól. Az amerikaiak a küldöttet kegyet­lenül megverték, azután délután 2 50 órától kezdve három alkalommal összesen több mint 200 mérgesgáz­gránátot dobtak a részlegre. A foglyok legnagyobb része elvesz­tette eszméletét. Igen sokan véres vagy földes váladékot hánytak. A gránátok felgyújtották és elpusztítot­ták a sátrat: több eszméletlenül fek­vő beteg és sebesült hadifogoly égési sebeket szenvedett. Az amerikaiak azután kivonszolták őket, lerángatták róluk rongyaikat és új amerikai egyenruhába bujtatva. Psuzanba szál­lították őket. runk!" A 20.000 tüntető nürnbergi dolgozók első soraiban a kényszer, sorozással fenyegetett ifjak haladtak ezzel a követeléssel: „Szálljatok szembe a remilitarizálással!" A Lehr-szoldateszka brutális ter­rorja sem akadályozhatta meg a müncheni dolgozókat abban, hogfy az utóbbi idők egyik leghatalmasabb harcos tüntetésében tiltakozzanak a háborús szerződések ellen és köve­teljék Németország egyesítését. Fel. sorolhatnánk a nyugatnémet dolgo­zók sztrájkjainak, tiltakozó gyülé-­seinek, harcos megmozdulásainak egész sorát; egyre hatalmasabb erővel és öntudatosakban emelik fel szavukat jogos és igazságos köve­teléseik mellett és ez a népi ellenál­lás szilaj hulláma elsepréssel fenye­geti Adenauert és dollárbérenc klikk. jót s velük együtt pusztulásra ítéli az amerikai háborús tervek bonni és párizsi szennyes okmányait is. A nyugatnémet nép tömegei a szo­cializmust építő Német Demokrati­kus Köztársaság dolgozóival együtt kivívják hazájuk egyesítését, meg­teremtik a békés, egységes, demokra­tikus Németországot, a német dol. gozók boldog hazáját és megerősítik a béke és a demokrácia táborát Protics Jolán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom