Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-05 / 109. szám, kedd

1953 május 5 UJ szo A kommunista sajtó a szovjet sajtó példáját követi A „Pravda", a

z oros? munkásság tömeglapja, a forradalmi mozga lom új fellendülésével együtt született meg. Első száma 1913. Április 22-én (az új naptár szerint május 5-én) jelent meg. EB az esemény valóságos ünnep volt a munkások számára. A „Pravda" megjelenésének tiszteletére elhatározták, hogy május 5 ét a munkássajtó ünnepévé teszik meg. A proletariátus nagy veaórei, Lenin és Sztálin, tudatában voltak a forradalmi sajtó hata'mas jelentőségének. Pártújságokat alapítottak, és az egész nyilvános politikai szerep, lésük elválaszthatatlan a hírlapok szervezésétől, vezetésétől és i«er. kesztésétöl. Az újságoknak, szerkesztésüknek 6s megfelelő széleskörű publicitásuknak a proletariátus tömegeiben különös figyelmet szen telnek. Lenin volt 1900-ban a megáapitója Oroszországban az első for, radalmi marxista folyóiratnak, az ,,Iszkrá"-na.k (Szikra). „Lángot vet a szikra", — ez volt a folyóirat címlapjának jelmondata. É

8 csakugyan — az Iszkrából, amelyet Lenin lobbantott életre, később az óriási forradalmi tüzvés* lángjai csaptak ki és elhamvasztották a nagybirtokok cári monarchiáját és a burzsoázia hatalmát. Lenin elvtárssal együtt szervezte meg « kommunista sajtót legközelebbi mun katársa, Sztálin elvtárs, aki 1901 szeptemberében megalapította az „Iszkra" ienlnl elveit terjesztő „Brd. zola" (Harci cimü folyóiratot. Ké. söbb egyre-másra támadtak üj forradalmi folyóiratok, a munkásmozgalom növekedése azonban szükségessé tette egy nagy proletár napilap megalapítását, Ilyen napilap lett az 1912. május 5-én Sztálin elvtárs kezdeményezésével és vezetésével megindult „Pravda", amelyet Sztálin elvtárs Lenin elvei alapján szervezett meg. A bolsevik sajtó története szorosan összefügg á párt történetével. A forradalmi sajtó együtt növekedett a forradalmi feladatokkal, terjesztette a marxizmus elveit, bizonyította a lenini vonal helye® voltát, szervezte a proletariátust az eljövendő győztes harcra. „Az újság nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező/(is. Ebben az utóbbi tekintetben ahhoz HZ állványzathoz lehet hasonlítani, amelyet a* épülő ház fölé emelnek, s amely megjelöli az építmény körvonalalt, megktinynyíti az érintkezést az egye* építő munkák között, segítségükre van a munka elosztásában és h szervezett munka útján elért közös eredmények áttekintésében" — írja Lenin. A bolsevik sajtó fennállásának első napjaitól kezdve egyike volt a párt legfontosabb eszközeinek a munkásosztály nevelésében és egységesítésében. A pártot és a tömegeket összekötő hidak egyike volt. „A sajtó — mondja Sztálin elvtárs a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt minden nap, minden óni ban beszél a munkás, osztályhoz, annak nyelvén, azon a nyelven, amelyre szükség van." Lenin és Sztálin aktiv újságírók .voltak éa a bolsevik sajtó terjesztésének nagy jelentőséget tulajdonítottak a burzsoázia hatalmának megdöntésében, a szocializmus építésében. „A sajtónak nemcsak naponta, hanem óránként növekednie kell —a sajt 5 pártunknak legélesebb és leghatalmasabb fegyvere." Ez volt Sztálin elvtárs irányelve. A munkások a „Pravdát" saját munkáslapjuknak tekintették, nagy bizalommal voltak Iránta és éber figyelemmel hallgatták minden szavát. A „Pravda" minden példánya kézről kézre járt, az olvasók tucatjait szolgálta, alakította osztályöntudatukat. nevelt, szervezett, harcra szólított. A „Pravda" a munkásosztály széles tömegeit nyerte meg a bolsevizmusnak. Az állandó rendőri üldözések, pénzbüntetések, a cenzúrának nem tetsző cikkek és a munkáslevelek közlése miatti elkobzások következtében a „Pravdát" csak a haladott munkások tízezreinek tevé. keny támogatásával lehetett fenntartani. Csak a munkások között folytatott nagy gyűjtések segítségével tudta a „Pravda" az óriási pénzbüntetéseket mégfizetni, Nem ritkán az elkobzott számok példányainak tekintélyes része mégis elke rült az olvasókhoz, mert lelkes munkások az éj folyamán elmentek a nyomdába és az újságot köteg szám. ra vitték el magukkal. A cári kormány két és fél év alatt nyolcszor tiltotta be a „Pravdát", d« a lap a munkások segítségével újra megjelent, új, hasonló címek alatt, például „Za Pravdu", „Puty Pravdy", ..Trudovaja Pravda". Miről írt a „Pravda"? A „Pravda" minden számában .számos munkáslevelet közölt, amelyek a munkáséletet, az •mbertelen kizsákmányolást » azt a komlszko dást én sanyargatást írták le, amit a kapitalisták, igazgatóik és fel. ügyelőik a munkásokon elkövettek. Ezek a munkásleve'ek a kapitalista rendszer éles, hatásos leleplezései voltak. Nem ritkán apró cikkeket közölt a „Pravda" éhező munkanélkiUlek öngyilkosságáról, akiket halálba hajtott' a kétségbeesés, mert nem tudtak munkát kapni. A „Pravda" a különböző gyárak és iparágak munkásainak bajairól és követeléseiről irt, megírta, hogyan harcolnak a munkások követe, lóselkért. Majdnem minden számában írt a különböző üzemekben kitört sztrájkokról. Nagyméretű és hosszadalmas sztrájkok idején az újság megszervezte a többi üzem és Iparág munkásait, hogy gyűjtésekkel segítsenek a sztrájkolókon, A szrátjkalap részére olykor tíz ér tízezer rubelt gyűjtöttek, — ami óriási össaeg volt abban az időben, ha figyelembe vesszük, hogy a mun. kások többsége mindössze 70—80 kopeket keresett naponként, Ez a munkásokat a proletárszolidaritás szellemében és a munkások érdekei egységének tudatára nevelte. A munkások minden politikai esemény, minden győzelem vagy vereség alkalmával leveleket, üdvözleteket, tiltakozásokat, stb. Írtak a „Pavdának". A „Pravda" cikkel a munkásmozgalom felad&t&it követ kezetes bolsevik szempontból világították, Mint legális újság, nem hívhatta fel nyíltan a munkásságot a cárizmus megdöntésére. Célzások, kai kellett élnie, amelyeket az ön tudatos munkások kitűnően megértettek és a tömegeknek megmagya. ráztak. A „Pravda" segített a proletarlá tus akcióinak megszervezésében. Pé. tervárott 1914 tavaszán egy nagy kizárás Idején, amikor nem yolt célszerű tömegsztrájkot hirdetni, a „Pravda" a munkásokat más harci formákra hívta fel, — gyári tömeg, gyűlésekre, utcai tüntetésekre. Az újság erről nem írhatott nyíltan, De az öntudatos munkások megér tették ezt a felhívást, mikor Lenin cikkét olvasták, amely ezt a szerény cimet viselte: „A munkásmozgalom formáiról". Ebben a cikkben arról van szó, hogy az adott pillanatban a sztrájkot a munkásmozgalom magasabb formáival kell helyettesíteni, ami felhívást jelentett a gyűlések és tüntetések szervezésére. Ilyenformán valósult meg a „Pravdán" keresztül a bolsevikok Illegális forradalmi tevékenységének egybekapcsolása a munkástömegek közt folytatott legális agitációval és a- mlunkástömegek szervezésével. A „Pravda" nemcsak a munkások életéről, a munkások sztrájkjairól és tüntetéseiről irt. A „Pravda" rendszeresen megvilágította a parasztok életét, a parasztság nyomorát, megírta, hogyan zsákmányolják ki a Jobbágytartó földesurak a parasztot, hogyan rabolták el a legjobb parasztföldeket. A „Pravda" arra tanította a proletariátust, hogy az 1905-ös forradalom feladatai nincsenek megoldva, hogy új forradalomnak kell jönnie. A „Pravda" arra tanított, hogy ebben a második forradalomban a proletariátusnak, mint a nép igazi vezérének, vezetőjének kell fellépnie, hogy ebben a forradalomban olyan erős szövetségese lesz, mint amilyen a forradalmi parasztság. A „Pravda" a pártszerüségért, a munkások forradalmi tömegpártjánák újjáteremtéséért folyó harc központjába állt. A „Pravda" a legális szervezeteket a bolsevik párt illegális gócpontja köré tömöritette és a munkásmozgalmat egy meghatározott cél felé — a forradalom előkészítése felé — irányította. A „Pravdának" rengeteg munkéslevelezője volt. Egyetlen év folyamán átlag több mint 11.000 munkáslevelet közölt. De a „Pravda" nemcsak a levelek és a. levelezés útján tartotta fenn u kapcsolatot a munkástömegekkel. Az üzemekből naponta sok munkás ment a szerkesztőségbe. A „Pravda" szerkesztőségében a párt szervező munkájának jelentős része központosult. Itt találkoztak a helyi pártsejtek képviselőivel. Ide érkeztek a tudósítások a gyárak, az üzemek pártmunkájáról, Innen adták tovább a pétervári bizottság és a Központi Bizottság utasításait, A bolsevikokat akkor „pravdlstáknak" nevezték. A „Pravdá"-vsil együtt nőtt a forradalmi proletariátusnak egész nemzedéke, amely később a* októberi szocialista forradalmat végbevltte. A ..Pravda" mellett álltak a munkások tíz- és százezrei. A forradalmi fellendülés ével „1912—1914 lerakták a bolsevik tömegpárt szilárd alapjait, ame; I,veket A7, imperialista háború korszakában iwmll.ven cári üldözés nem tudott szétrombolni." „Az 1912-es Pravda — a bolsevizmus 1917-es győzelmének alapkőletétele" — mondotta Sztálin. A sajtónak a szervező síterepet rendszeresen hangsúlyozták I^enin és Sztálin. Figyelemreméltó, hogy az Oroszországi íjpmmunlsta (bolsevik) Párt XII. kongresszusán, 1928. áprilisában, Sztálin elvtárs, a Központi Bizottság szervezeti beszámolójának keretében jelentést olvasott fel a jJartsgjtóról. Másutt „A sajtó mint kollektív szervező" című fejezetben Sztálin elvtárs ezt írja: „Tehát világos, hogy « sajtónak minden agitációs Jelentősége mellett építő munkánkban ma a »zervezé« a legidőszerűbb feladata." A kommunista sajtó a szovjet sajtó sugárzó példáját követve a békefront minden szakaszán teljesíti nagy feladatát. A kommunista sajtó a békemozgalom hatalmat harci eszköze, a napról napra növekvő béketábor szócsöve és a békeharc élvonalában áll. Meggyőzi a tömegeket arról, hogy a békéért folyó küzdelem legsajátabb érdeke és szent kötelessége mindenkinek. A kommunista sajtó bemutatja azokat a lenyűgöző eredményeket, amelyeket a szovjet ember a kommunizmus építése során a béke hatalmas bástyájában, hazájában is elért. Megismerteti olvasóit a népi demokratikus országok nagy sikereivel. Üjságjaink és folyóirataink külpolitikai rovatai, — miután megszabadultak a burzsoá szenzáció hajhászáistil — dolgozóinkat a két tábor tárcáról tájékoztatják, az im. perializmus és a háború rothadó táboráról és a demokrácia, a béke egyre növekvő táboráról, élén a Szovjetunióval, A sajtó népünket a proletárinternacjonaUasmus elvére neveli, mely az űj hálborús veszélyek tartós kiküszöbölésének és a nemzetek közötti megértésnek egyetlen záloga. A pártsajtó naponta végzi nevelő munkáját a dolgozók széles tömegéiben, megszilárdítja öntudatukat, meggyőzi őket a párt politikájának helyességéről és megnyeri a tömegeket e politikának aktív megválósítására. A kommunista sajtó tanítja a munkásokat és a dolgozó parasztokat népi demokratikus hazájuk szeretetére, az ellenség gyűlöletére. A párt a kommunista sajtó útja,, naponta hívja fel a dolgozók százezreinek figyelmét a legfontosabb épitöt'elmlatokra irányítja & gyárak munkásait, termelő feladataik teljesítésénél, megtanítja a parasztokat, miként növelhetik munkájuk eredményét, kitűzi a szocializmus építésének irányelveit és egyúttal ellenőrzi helyességüket. Lendítsék fel a versenyt a vezekényi EFSz-ben A vezekényi EFSz-ben példás dol. gozók vannak, akik odaadóan dol- goznak, mert tudják, hogy munkájukkal saját maguk és dolgozó népük életszínvonalát emelik. A szövetkezet új elnöke, . Somogyi János, azon iparkodik, hogy Jól megszervezze a munkát. A tavaszi vetésnél a osopoftok még nem voltak összeállítva és így a versenyt megszervezni ée kiértékelni nem lehetett. De a kapásnövények megniunkálá. sánál már versenyt szerveznek a csoportok között, hogy a munkát gyorsan és idejében/elvégezzék. A vezekényi szövetkezet tagjai korai krumpliból 6 hektárt, cukor, répából 56.73 hektárt ültettek, illet v

e vetettek el. Jól dolgoznak a kertészetben is. Gál János csoportvezető már alig várja a dohánypalán ták klültetését. A szövetkezetben dolgozók a mult évben szép eredményeket értek el a dohánytermesztés, ben. Az idén sokkal nagyobb gonpot fordítanak arra, hogy dohányból a mult évinél magasabb hektárhozamot biztosítsanak. A szövetkezet tagjai a napraforgót, az őszi é

s a tavaszi veteményeket 17 hektáron műtrágyával beszórták. Hibája a szövetkezetnek, hogy az első negyedévi beadási kötelezettségüknek sertéshúsból 60, marhahúsból 70 és a tejből 50 százalékra tettek' eleget. Tojásbeadási kötelezettségüket azonban 110 százalékra teljesítették. Minden lehetőség meg van arra, hogy az új szövetkezeti elnök és a veaetöség jó felvilágosító munkájával lemaradásukat rövidesen behozzák. A vezekényi szövetkezet tagjai törekednek a munkák korai elvégzésére, mert ezzel is be akarják bizonyítanij hogy hűek macadnak Gottwald elvtárs Örökéhez és a nagy Sztálin tanításéihoz. Mészáros .János, Vezekény A hidasktirti brigád traktorosai elhanyagolják a gépek karbantartását A mult héten megtekintettük a gálántai traktoros brigádokat és rájöttünk arra, hogy az egyes traktoros biigádok nem tartják u zeni előtt a műszaki karbantartás fontosságát. A hidaskürti traktoros brigád DT 54 es traktora níár hetek óta szánt és még egyszer sem Javították. Amikor arról érdeklődtünk, hogy miért hanyagolják el a gépek karbantartását, a brlgádvezctő eivtárs azt felelte, hogy a traktor még két nap és két éjjel „mehet." Ha a szántást befejezte, elvégzik a javítást. Mi úgy gondoljuk, hogy helytelenül gondolkozik a brigódvezető, mert az Ilyen nemtörődömségből nagy veszteségeink lehetnek, A hibák okát abban kereshetjük, hogy az egyes brigádokon még a traktorosok nem vettek részt Iskolázáson. Deák Mihály, a taksonyi brigád vezetője jó példával szolgál, hat traktorod elvtársainali. Deák elvtárs mind politikai, mind szakmai téren fejlett, A hiüaskürti traktoros brigádok is törekedjenek arra, hogy a hibák kiküszöböléso érdekében egyre több traktorost küldjenek iskolázásra. Tóth István, Cseklész Baka Gyula és csoportja 6 literről 9 literre emelte a íehenek tejhozamát Az ipolybéli iskolabirtok fejői, Baka Gyula, Mester Lajoe, Ganik Károly és Lőrinc János május 1. tiszteletére vállalták, hogy a napi 6 ' literes átlag te jhozamot 8 literre emelik. Ezt a felajánlásukat április 29-ig 125 százalékra teljesítették. Sokszor a 11 literes átlagtejhozamot is elérték. Ezek a dolgozók még fel. ajánlották, hogy a fejési átlagot júniusig 13 literre emelik, noha szarvasmarhaállományuk 50 százaléka előhasú, A növendékmarha gondozói Szán • tó János, Baka István, Szeiecky István és Boleman Béla abrakolással az átlagos napi súlygyarapodást 87 dekáról 1.5 kilóra emelték. A tehe. neket Maljnyinova ssovjet fejőnő jól bevált módszerével fejik, a borjúkat pedig Steimann módszerével kezelik. A reájuk bízott borjúk 8—10 hetes korukban már 110 kg-osak. A borjúit napi súlygyarapodása 1 kg, 8 liter tej elfogyasztásával. Kár, hogy az ipolybéli iskolabirtok örtitatói nem működnek és a t rágy ak lho rdáshoz tartozó szerelvényt nem használhatják. A gazda, ság dolgozói felajánlották, hogy az első munkaszakaszon jó munkával, észszerű m unkamegsze rvczésae 1 ég a kitűzött ágföteehrtlRai' szabályok betartásával emelik a hektárhozamokat. A magrépatennést idejében betakarítják, s az aratással és a csépléssel augusztus l-ig elkészülnek. A gazdaság adminisztratív dolgozói 0,20 hektár cukorrépa kiegyeléséro és megkapálására kötelezték magukat. A szép eremények elérését a növénytermelésben Berta Ferenc, az állattenyésztőknél Rajcsó János és a mezei csoportoknál Balázs János elvtársak segítették elő. Az ő 'érdemük az is, hogy a kötelezettségvállalásokat százszázalékon felül teljesítették. Stark Imre. Léva A nagyzellői EFSz tagjai példásan ünnepelték május elsejét A nagyzellői szövetkezet tagjai a magasabb terméshozam biztosítása érdekében ez évben korábban megkezdték a tavaszi munkát. Azóta is teljes ütemben folynak a munkák és a dolgozók, a munkások nagy nemzetközi ünnepéinek tiszteletére május l-ig a kukoricavetést elvégezték. A tavaszi munkák sikeres befeje. zése annak tulajdonítható, hogy az EFSz tagjai valamennyien rendszeresen bekapcsolódtak a mezei munkába. A nagyzellői szövetkezet tagjai a tojásbeadásnak tíz nappal a határidő előtt eleget tettek. Az elsu negyedévben mind az EFSz tagjai, mind a magángazdáikod ák túlszárnyalták beadási kötelezettségüket, kivéve a kulákokat, akik a beszólgáltatási kötelezettségek teljesítésében szabotálnak. Nagyzellő község szövetkezeti tagjai, kis- és középparasztjai hűén a munkásosztályhoz, példásan ünnepelték május elsejét. Lavrjk MWiály, Nagyzellő Az EFSz-ben nem spekulálni, hanem dolgozni kell A bélvattai EFSz-ben az idei tojásbeszolgáltatással lemaradtak. A helyzetet megvizsgáltuk ós rájöttünk arra, hogy a beadást rendesen teljesítők között akad olyan is, aki a tervet nem teljesíti és adósa népi demokráciánknak. Lanczig Balázs, aki 1951 októberében 10 hektár földdel lépett a szövetkezetbe, az első negyedévi tojásbeszolgáltatással bizony nagyon lemaradt. Amikor behivattuk a helyi nemzeti bizottság irodájába és kérdőre vontuk, hogy mí az oka az Ilyen nagy lemaradás nak, arra hivatkozott, hogy kevés a tyúk, így nem adhat be több tojást. A helyi nemzeti bizottság "tit> kára, valamint az elnök a járáal meghatalmazottakkal tüzetesen, átvizsgálta Lanczig Baláz

s háza táját és a legnagyobb meglepetésükre a tyúkólból 22 darab tyúk szaladt ki. A tyúkokon kivül mást ls láttunk. Két hordó petróleumot. Megkérdez, tük, miért van itt ez a két hordó petróleum, amír

e azt válaszolta, a „motorjaihoz" szükséges. Azonban a petróleum mór 1950-től el'vaíi rejtve. Közben mást is találtunk Lanczlg Balázs udvarában. Többek kö2t 120 kg moharmagot. 40 kg sparzét magot, 66 darab cirokseprőt stb. Lanczig Balázs ezekszerint spekuláns, mert a tojásbeadás sz&botálásával megrövidítette dolgozóinkat. Kocsis Károly, Somorja U*-, •• ; -