Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-31 / 132a. szám, vasárnap

1P53 máius 31 UJSZ0 7 férfi munkaöltöny, sádrb vos gyapotanyagból 1 120*— ünnepi férfi cipő, bőrpár talppal 1 168.— férfi fűzős, magasszárú munkacipő bőrtalppal 1 120— női gumicsizma 1 68 mosószappan, 62 százakg lékos 1 16.— toalett szappan (100 gr) 1 3.20 Partizán vagy Bystrica cigaretta 10 1.80 Lipa cigaretta 10 2.40 gr szlovák pipadohány 50 1.30 vonalas iskolai füzet drb f60 após) 1 1.10 mély, egyszerű porcelán tányér, 23 cm átm. 1 8.40 rádió vevő készülék, Talizmán 306 U 1 940.— félfényes mahagóni há ló (2 szekrény, kettős ágy szekrénykékével, 2 éjjeli szekrény, toalett asztal) 3600.— villanymosógép forgatható centrifugá gép drb nélkül 1 1.800.— házi villany jégszek. drb rény, Maneta 1 6.200.— férfi úti kerékpár I. típus 1 560.— Jáwa 250-eg motorkerékpár 1 12.000.— varrógép süllyesztővel, faállványon 1 2.300— grammofon Standard 3102 1 820 szovjet karóra, Pobeda 1 960— liter benzin, fehérkeverék 1 6.— kg barnaszén, diós, B őszt. 100 9.40 doboz gyufa (50 gyújtóval) 1 0.20 közönséges égetett tég- darab la 1000 700 kg portland- cement 100 100.— n. Elrendelem a kerületi és járási nemzeti bizottságok belkereskedelmi előadóinak és valamennyi keres, kedelmi vállalat és szervezet vezetőinek, hogy vezessék be az egységes állami kiskereskedelmi árak árjegyzékét minden kereskedelmi elárusító helyen és a közös étkezdékben. m. Az ebben az utasításban és az állami kiskereskedelmi árak árjegyzékében megállapított árak nem vonatkoznak a mezőgazdasági piac és a szövetkezeti kereskedelem azon árucikkeire, amelyeket mint mezőgazdasági feleslegeket vásárolnak fel. A termelői és fogyasztási szövetkezetek termékeiket olyan árakon árusítják, amelyek nem magasabbak az egységes állami kiskereskedelmi áraknál. F. Krajčír s. k., belkereskedelemügyi miniszter. Gazdaságunk további fejlődésének útja — a pénzreform és a jegyrendszer megszüntetése Köztársaságunk kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága határozatot adtak ki a pénzreform végrehajtásáról, valamint az élelmiszer és iparcikkekre eddig érvényes jegyrendszer megszüntetéséről. Egész gazdaságunk további fejlődése szempontjából nagyjelentőségű határozat ez és a köztársaság minden egyes polgárát érinti. A pénzreform által Csehszlovákia gazdasága és népe szilárd, aranyértékü pénznemhez jut és gondoskodás történt arról, hogy az új pénz a dolgozó munkások,. műszakiak, földművesek és hivatalnokok javát szolgálja és ne gyűlhessen össze a spekulánsok és élősdiek kezében. Egyidejűleg sor került a jegyrendszer teljes megszüntetésére, amely csaknem 14 éve van érvényben. A dolgozók megszolgált pénzükért szabadon bármilyen jegy és utalvány nélkül vásárolhatnak élelmiszereket és ipari szükségleti cikkeket. E nagyjelentőségű intézkedések megvalósítása egyedül munkásosztályunk és minden dolgozó hősi törekvésével, a Szovjetunió állandó testvéri segítségével jöhetett létre. Gazdaságunk soha nem látott fejlődésének eredménye ez. Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa az egész pártnak megadta a fő irányvonalat: a szocializmus felépítését hazánkban. A dolgozó nép jobb életéért építjük a szocializmust és ebben J. V Sztálin irányelvét tartjuk szem előtt, aki megvilágította a szocializmus alapvető gazdasági törvényének lényeges vonásait és követelményeit: „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján." Nagy sikereket értünk el a szocializmus építésében. Ipari termelésünk az 1937. évi termelés kétszeresére növekedett. A mezőgazdaságunkat bőven ellátó ipar segítségével és a mezőgazdaság jelentős részének az egyéni gazdálkodásról közös gazdálkodásra való áttérésével lerakjuk a mezőgazdasági termelés növelésének alapjait. Ezzel létrejönnek a háború és a kapitalisták gazdálkodása miatt a pénznem és a közellátás terén még fennálló összes következményei megszüntetésének feltételei. Gazdaságunk építésében és a dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló törekvésünkben egyre zavaróbb tényezőként hatott a jelentős pénzfelesleg, amely nagyobb volt. mint gazdaságunknak méretei megkívánták. Ez a gazdaságunk egészséges fejlődése és a megoldatlan pénzkérdés közötti ellentét egyre égetőbben nyilvánult meg. Hol volt ez a nagy pénzfelesleg? E kérdésre azoknak a viszonyoknak megvilágítása ad választ, amelyek közepette 1945. évi felszabadulásunk után végrehajtottuk a pénzreformot. A felszabadulás után államosítottuk a nehéz- és kulcsipart, de a fo-; gyasztási cikkeket termelő ipar jelentős része — az élelmiszeripar építészet, nagy mezőgazdasági vállalatok, továbbá a nagykereskedelem és kiskereskedelem — a magánkapitalisták kezében maradt. Az államosított nehéz ipar, a bányák, a kohók és az energetikai ipar a termelési költségeken jóval alúl megszabott igen alacsony áron szolgáltatták termékeiket, a fogyasztási cikkeket termelő magániparnak. Az árak alacsony színvonalon maradtak, a reakciós pártok képviselőinek nyomására, akik be akarták bizonyítani, hogy az államosított iparnak veszteséggel kell dolgoznia, és ilymódon akarták elősegíteni a kapitalista elemek gyorsabb ' meggazdagodását. Habár az 1945. évi pénzreform után mindegyik csak 500 korona készpénzzel kezdte, a kapitalista elemek igen gyorsan óriási pénzösszegeket halmoztak fel. A kapitalista vállalkozás soha nem látott nyereséggel járt számukra. Kihasználhatták az áruhiányt és horribilis fekete árakon adhatták el eltitkolt készleteiket. A dolgozók közellátására szánt termékek eltűntek a feketekereskedelem süllyesztőjében. A földbirtokosok és a kulákok hasznot húztak az élelmiszerhiányból. Az importálók és exportálok külkereskedelmi téren aljas csalásokkal gazdagodtak és sok más olyan mód volt, amellyel a kapitalisták magas összegeket zsebeltek be. úgyhogy a pénzeform után rövid idö múlva ismét egy sereg milliomos élt nálunk, akik nagy pénzkészlettel rendelkeztek. Többmilliárd felszabadított értéktelen kötött betét is visszakerült a pénzforgalomba, ami az új pénzt felhígította. *A munkásosztálynak 1948. februárjában a reakció felett aratott győzelme után került csak sor erőteljes intézkedésekre a kapitalista elemek ellen. A kapitalisták, üzérkedők, spekulánsok, kulákok és hasonló elemek kezén lévő nagy pénzkészletre azonban azután sem tudtuk teljesen rátenni a kezünket. Ezt csak a mostani pénzreform végzi el következetesen. Vladimír Iljics Lenin azt tanította, hogy a győzedelmeskedő munkásosztály csak a legyőzött, de el nem • pusztított osztályellenség elleni engesztelhetetlen harc közepette építheti a szocializmust, amely osztályellenség többek között azért is erős, mert készpénze maradt. A spekulánsok és általában az osztályellenségek e pénz segítségével újra meg újra lakosságunk közellátásának megzavarására törekedtek, viszszaéltek a szabadpiaccal és a szabad- és kötöttpiaci árak közti nagy különbséggel; felvásárolták az áruk jelentős részét és a dolgozók rovására gazdagodtak. A rendszeres normális vásárlás mellett a lakosság szükségleteinek fedezésére elegendő árukészletek eltűntek a piacról, mivel a pénzfelesleggel rendelkező spekulánsok felvásárolták. A legutóbbi ilyen roham az elmúlt két hétben játszódott le, amikor ezek az elemek minden lehető árucikk felvásárlására törekedtek. A háború és a kapitalista gazdaság másik ilyen következménye a jegyrendszer volt Ez a rendszer a maga idejében elkerülhetetlen volt. mert a dolgo .sóknak a legszükségesebb -lelmiszer és más cikkek juttatását biztosította és így az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem terén működő kapitalista elemek spekulációjától óvta őket. Gazdaságunk szüntelen előrehaladó építésével egyidejűleg azonban egyre jobban előtérbe lépett a széles méretekben fejlett kereskedelem és az egységes árak bevezetésének szüksége. Klement Gottwald már 1949. májusában a CsKP IX. kongresszusán kijelentette, hogy a kötöttpiac „sem nem ideális, sem nem tartós, hanem átmeneti kiút a szükségből" és azt akarjuk, hogy „további árucikkeket szabadítsunk fel" / és végül „egyáltalában megszüntessük a kötött gazdaságot és egységesítsük az árakat". Gottwald elvtárs már 1950. februárjában a Központi Bizottság ülésén hangsúlyozhatta. hogy „a kongresszus irányelve teljesen bevált, megvalósítottuk és következetesen továbbfolytatjuk egészen a háborús gazdaság csökevényeinek teljes felszámolásáig." Gottwald elvtárs azonban semmiképpen sem felejtette el. hogy újra meg újra óvást emeljen a közellátási kérdések megoldásában tanúsított bármilyen elhamarkodottság és könnyelműség ellen. A CsKP IX. kongresszusa irányvonanának megvalósítására, a jegyrendszer és a fejadagok teljes megszüntetésére és a szabad árusítás bevezetésére egységes kiskereskedelmi árak mellett ezért a kongresszusi határozat után pontosan négy évre került sor. Pártunk és kormányunk Gottwald elvtárs bölcs tanításait követ, ve nem elhamarkodottan és köny nyelmüen tette meg e lépést. Az ipar és a mezőgazdasági termelés terén előbb meg kellett teremtenünk ennek szükséges előfeltételeit és biztosítanunk kellett a kellő árúkészletet. És amidőn ennek eredményeképpen most eljött a jegyrendszer teljes megszüntetésé nek ideje, a párt és a kormány további fontos határozatot hozott, hogy a jegyrendszer megszüntetésével egyidejűleg pénzreformot hajt végre, mert egyedül így aka dályozza meg, hogy a szabad áru cikkek árának nagy csökkentésével a kapitalista osztály maradványai, a munkakerülő elemek, a spekulánsok, üzérkedők és kulákok, akiket a kötöttpiaci ellátásból kizártunk, ne jussanak így előnyhöz. Meg van annak biztosítéka, hogy a spekuláns elemek nem fogják tudni felvásárolni a felszabadított árut és újra veszélyeztetni lakos ságunk közellátását, ahogy ezt az 1949. évi kenyér- és lisztfelszabadítás után tették. Népünk a pénzreformmal szilárd, aranyértékü pénznemet kap, amely nek árfolyamát a világ legszilár dabb pénzneme, a szovjet rubel alapján szabtuk meg. A szovjet rube' vásárlóereje állandóan növekszik. A Szovjetunióban 1947ben végrehajtott pénzreform óta megszüntették az élelmiszer jegye ket, már hat ízben leszállították az árakat, míg ugyanebben az időben folytatódott az amerikai dollár, a francia frank és más nyugati pénz nemek inflációs jellegű elértéktelenedése. A kapitalista országokban válságba vezető fejlődésükből eredő különféle pénzügyi intézkedéseket, a reálbérek, valamint a munkások és alkalmazottak fizetésének csök kentése, a földművesek bevételének csökkenése és a munkanélküliség növekedése kíséri. Ezzel szemben országunkban a pénzreform első sorban a városok és falvak spekuláns ás kapitalista elemeit érinti. A csehszlovák korona vásárlóereje a pénzreform következtében megszilárdul és létrejönnek a dolgozók életszínvonala emelésének előfelté telei. A pénzreform új pénznemet ad nekünk, amelyre minden gazdasági tételt átszámítunk. A régi pénz új pénzre való átszámításánál különleges előnyben részesülnek a kisbetét-tulajdonosok, akiknek 5000 koronán aluli megtakarítását levonás nélkül átszámítják. Ezzel szemben a spekulációra használt készpénz beváltása súlyosan érinti a kapitalista elemeket, spekulánsokat és kulákokat. Számukra előnytelen 50 régi koronának 1 új koronára való beváltása és arra kényszeríti őket, hogy visszaadják az államnak azt, amivel a köztársaságot és a dolgozó népet megrabol, ták. A kapitalisták ma már nem tartják kezükben a gyárakat, sem a bel- és külkereskedelmet, mint 1945-ben és a pénzreform után pénzük sem lesz, amellyel új pénznemünket veszélyeztethetnék. Nem hurcolhatjuk magunkkal a háborúnak és a kapitalista gazdálkodásnak egyéb maradványait sem, mint a régi pénzbetéteket és értékpapírokat, amelyek az 1945. évi pénzreformnál felvett államkölcsönből eredtek. Az esetek nagy töbségében ezek az intézkedések is a kapitalista elemeket sújtják. Amennyiben a pénz kicserélésnél és a betétek átszámításánál foganatosított intézkedések és némely más intézkedés is veszteséget okoz a többi lakosságnak, ezeket az egyszeri veszteségeket teljesen kiegyenlítik azok a nagyjelentőségű előnyök, mint a pénz vásárlóerejének emelkedése, az árak csökkenése előfeltételeinek megteremtése és nevezetesen az a bizonyosság hogy köztársaságunkban mindenki számára tartósan biztosítva van a munka, amelynek eredményei nem kerülhetnek a kizsákmányolók zsebébe, hanem a dolgozók tulajdonában maradnak és az egész dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala tartós emelkedésének előfeltételét jelentik. Nagy előnyt jelent a dolgozóknak a jegyrendszerünk a pénzreformmal egyidejűleg bejelentett eltörlése és az ellátásban az egységes kiskereskedelmi árakon való szabad eladás bevezetése. Az eddigi állapot, amikor az önellátók és magánvállalkozók kivételével minden polgár kapott élelmiszerjegyeket és amikor számos különféle pótélelmiszerjegyet és utalványt adtak ki, ez nem ösztönzött a munkatermelékenység fokozására. Az 1949. évben bevezetett és későbben kibővített kettős piac ugyan előrehaladást jelentett a megelőző állapottal szemben; a szabadpiaci maga® árak azonban nem tették kellőképpen lehetővé, hogy a megérdemelt magasabb keresetek teljesen megnyilvánuljanak a dolgozók emelkedett életszínvonalában. A korona vásárlóereje, amelyért a fogyasztók a kötöttpiacon vásároltak, sokkal magasabb volt, mint a szabadpiacon kiadott korona vásárlóereje. A kötöttpiac alacsony árai azzal a következménnyel jártak, hogy azoknak a dolgozóknak is, akik a szocializmus felépítésében nagyon kevés érdemet szereztek, a rossz munkaerkölcsü embereknek, akik kihagytak műszakokat és megkárosították gazdaságunkat, épp úgy biztosítva volt elegendő menynyiségü alapélelmiszer fejadag, épp olyan alacsony áron, mint a becsületes dolgozóknak. Élelmiszerjegye, ket kaptak tekintet nélkül arra, hogy milyen volt teljesítményük, hogy dolgoztak-e vagy sem. Ezzel szemben a legjobb dolgozók reálbéreit is a szabadpiaci magas árak lényegesen csökkentették. Ennek az állapotnak most véget vetünk. Minden megkeresett koronának egyforma vásárlóereje lesz, mert csakis egyforma kiskpreskedelmi árak lesznek. Csak most érvényesülhet következetesen az érdemek alapján való jutalmazás elve. A fokozott teljesítményért járó magasabb keresetre való törekvés a munkatermelékenység fokozásához és ezzel ..a termelés további növeléséhez vezet. A párt és a kormány új intézkedéeei a mezőgazdasági termelés fokozására is ösztönzést adnak. A jegyrendszer minden korlátozási intézkedés ellenére arra vezetett, hogy a falvakon sok élelmiszert kaptak alacsony fejadag árakon, amelyek például a tejnél é* fiúsnál .erősen veszteséges árak voltak. Ezek az egyenlőtlenségek most véget érnek. Az új pénz bevezetésével — a mezőgazdák bizonyságot nyernek, hogy termékeikért magasabb vásárlóerejű pénzt kapnak. Azok a mezőgazdák, akik beadási kötelezettségeiknél több terméket adnak be. ezekért a beadásaikért külön előnyben részesülnek. A mezőgazdák érdekében folyik az ipari fogyasztási cikkek árainak csökkentése is. Azonban a mezőgazdák is megfelelően ki kell vegyék részüket a szocializmus felépítéséből hazánkban, még pedig elsősorban azzal, hogy az EFSz-ekben végzett példás munkájukkal elegendő élelmiszert termelnek és így biztosítják a beadási kötelességek teljesítését és túlteljesítését. A jegyrendszer megszüntetése közvetlenül vagy közvetve is számos további előnyt is jelent. Megszűnnek az élelmiszerjegyek nyomtatásával, kiadásával és ellenőrzésével járó fölösleges intézkedések. megszűnik a kereskedésekben a szelvények levágásával és számolgatásával kapcsolatos késedelem. A kötöttpiac eltörlése a kereskedelmi szolgálat megjavításához, valamint néhány árúfajta megtakarításhoz vezet, főleg azoknál az élelmiszereknél, amelyeket főként azért vásárolták meg, hogy a jegyek érvényüket ne veszítsék. A jegyrendszer megszüntetése, amely még a háborús gazdálkodás maradványa volt, erős csapást mér a háborús uszítókra és a reakciós ellenségre, akik háborúra spekuláltak és az összes pánikkeltőkre, akik bedőltek az ellenségnek. A béke és köztársaságunk biztosításának megerősítését jelenti Az egységes kiskereskedelmi árak amelyek most érvényben lesznek, átlag magasabbak, mint az eddigi fejadag árak, átlagosan azonban egyharmaddal alacsonyabbak a volt szabadpiaci áraknál, í Csökkent azon árufajták ára is, amelyeket még a jegyrendszer eltörlése előtt egységes árakon adtak el sőt a gyermektextil árai az alacsony fejadagárak színvonalán maradnak Hogy megkönnyítsék az egységes kiskereskedelmi árakra való áttérést, a kormány és a párt elhatározták a bérek, fizetések, nyugdíjak, családi pótlékok emelését, valamint a nagyszámú családok béradójának könnyítését is. E kérdések megoldásánál külön gondoltak a sokgyermekes családokra. A kapitalista köztársaságban a munkások gyermekeire semilyen családi pótlékot sem*fizettek ki. Most a családi pótlékokat újból emelik. Hogy ezek a pótlékok amelyeket az alkalmazottak bérükön kívül kapnak, mit jelentenek, azt abból láthatjuk, hogy hat gyermek után az új pénzben ez a pótlék havi 790 koronát tesz ki, tehát többet, mint az iparban dolgozó munkás háború előtti átlagos fizetése volt. Az élelmiszerre és iparcikkekre vonatkozó jegyek eltörlése, valamint az egységes árakon való szabad eladásra való áttérés rendkívüli kötelességeket ró kereskedelmünkre. A jegyrendszer ahhoz vezetett, hogy a kereskedelem dolgozói feladatukat gyakran csupán a fejadagolt áru szétosztásában látták. Most a csupán elosztási rendszer helyett szétágazó kereskedelem lép életbe, amelynek az\ állandóan szélesedő áruforgalom alapján mind jobban és jobban kell kielégítenie a városok és falvak dolgozóinak szükségleteit. A fogyasztók mindjobban érvényesíteni fogják az áru minőségével szemben támasztott igényeiket, a különféle árufajták széleskörű választékára, az áru rendezésére, az elárusító helyek tisztaságára és csinosságára, az elárusító készségére, udvariasságára és gyors kiszolgálására, az eladott áru helyes súlyának és mértékének betartására támasztott igényeiket. Mindezeket a jogos igényeket az állami és szövetkezeti kereskedelem köteles kielégíteni. A dolgozóknak az eddiginél szélesebbkörű lehetőséget kell nyújtani ahhoz hogy az árucik* (Folytatás a 8. oldalon.)