Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-31 / 132a. szám, vasárnap

1P53 máius 31 UJSZ0 7 férfi munkaöltöny, sá­drb vos gyapotanyagból 1 120*— ünnepi férfi cipő, bőr­pár talppal 1 168.— férfi fűzős, magasszá­rú munkacipő bőr­talppal 1 120— női gumicsizma 1 68 mosószappan, 62 száza­kg lékos 1 16.— toalett szappan (100 gr) 1 3.20 Partizán vagy Bystri­ca cigaretta 10 1.80 Lipa cigaretta 10 2.40 gr szlovák pipadohány 50 1.30 vonalas iskolai füzet drb f60 após) 1 1.10 mély, egyszerű porcelán tányér, 23 cm átm. 1 8.40 rádió vevő készülék, Talizmán 306 U 1 940.— félfényes mahagóni há ló (2 szekrény, ket­tős ágy szekrényké­kével, 2 éjjeli szek­rény, toalett asztal) 3600.— villanymosógép forgat­ható centrifugá gép drb nélkül 1 1.800.— házi villany jégszek. drb rény, Maneta 1 6.200.— férfi úti kerékpár I. tí­pus 1 560.— Jáwa 250-eg motorke­rékpár 1 12.000.— varrógép süllyesztővel, faállványon 1 2.300— grammofon Standard 3102 1 820 szovjet karóra, Pobeda 1 960— liter benzin, fehérkeverék 1 6.— kg barnaszén, diós, B őszt. 100 9.40 doboz gyufa (50 gyújtóval) 1 0.20 közönséges égetett tég- darab la 1000 700 kg portland- cement 100 100.— n. Elrendelem a kerületi és járási nemzeti bizottságok belkereskedel­mi előadóinak és valamennyi keres, kedelmi vállalat és szervezet veze­tőinek, hogy vezessék be az egysé­ges állami kiskereskedelmi árak árjegyzékét minden kereskedelmi elárusító helyen és a közös étkez­dékben. m. Az ebben az utasításban és az ál­lami kiskereskedelmi árak árjegy­zékében megállapított árak nem vo­natkoznak a mezőgazdasági piac és a szövetkezeti kereskedelem azon árucikkeire, amelyeket mint mező­gazdasági feleslegeket vásárolnak fel. A termelői és fogyasztási szö­vetkezetek termékeiket olyan ára­kon árusítják, amelyek nem ma­gasabbak az egységes állami kis­kereskedelmi áraknál. F. Krajčír s. k., belkereskedelemügyi miniszter. Gazdaságunk további fejlődésének útja — a pénzreform és a jegyrendszer megszüntetése Köztársaságunk kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága határoza­tot adtak ki a pénzreform végre­hajtásáról, valamint az élelmiszer és iparcikkekre eddig érvényes jegy­rendszer megszüntetéséről. Egész gazdaságunk további fejlődése szem­pontjából nagyjelentőségű határo­zat ez és a köztársaság minden egyes polgárát érinti. A pénzreform által Csehszlovákia gazdasága és népe szilárd, aranyértékü pénznem­hez jut és gondoskodás történt ar­ról, hogy az új pénz a dolgozó munkások,. műszakiak, földművesek és hivatalnokok javát szolgálja és ne gyűlhessen össze a spekulánsok és élősdiek kezében. Egyidejűleg sor került a jegyrendszer teljes megszüntetésére, amely csaknem 14 éve van érvényben. A dolgozók megszolgált pénzükért szabadon bármilyen jegy és utalvány nélkül vásárolhatnak élelmiszereket és ipa­ri szükségleti cikkeket. E nagyjelentőségű intézkedések megvalósítása egyedül munkásosz­tályunk és minden dolgozó hősi tö­rekvésével, a Szovjetunió állandó testvéri segítségével jöhetett létre. Gazdaságunk soha nem látott fej­lődésének eredménye ez. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának IX. kongresszusa az egész pártnak megadta a fő irányvonalat: a szocializmus felépítését hazánk­ban. A dolgozó nép jobb életéért építjük a szocializmust és ebben J. V Sztálin irányelvét tartjuk szem előtt, aki megvilágította a szocia­lizmus alapvető gazdasági törvényé­nek lényeges vonásait és követel­ményeit: „az egész társadalom ál­landóan növekvő anyagi és kulturá­lis szükségletei maximális kielégíté­sének biztosítása a szocialista ter­melésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedé­se és tökéletesedése útján." Nagy sikereket értünk el a szocia­lizmus építésében. Ipari termelé­sünk az 1937. évi termelés kétszere­sére növekedett. A mezőgazdaságun­kat bőven ellátó ipar segítségé­vel és a mezőgazdaság jelentős ré­szének az egyéni gazdálkodásról közös gazdálkodásra való áttérésé­vel lerakjuk a mezőgazdasági ter­melés növelésének alapjait. Ezzel létrejönnek a háború és a kapita­listák gazdálkodása miatt a pénz­nem és a közellátás terén még fenn­álló összes következményei meg­szüntetésének feltételei. Gazdaságunk építésében és a dol­gozók életszínvonalának emelésére irányuló törekvésünkben egyre za­varóbb tényezőként hatott a jelentős pénzfelesleg, amely nagyobb volt. mint gazdaságunknak méretei meg­kívánták. Ez a gazdaságunk egész­séges fejlődése és a megoldatlan pénzkérdés közötti ellentét egyre égetőbben nyilvánult meg. Hol volt ez a nagy pénzfelesleg? E kérdésre azoknak a viszonyoknak megvilágí­tása ad választ, amelyek közepette 1945. évi felszabadulásunk után végrehajtottuk a pénzreformot. A felszabadulás után államosítot­tuk a nehéz- és kulcsipart, de a fo-; gyasztási cikkeket termelő ipar je­lentős része — az élelmiszeripar építészet, nagy mezőgazdasági vál­lalatok, továbbá a nagykereskede­lem és kiskereskedelem — a ma­gánkapitalisták kezében maradt. Az államosított nehéz ipar, a bá­nyák, a kohók és az energetikai ipar a termelési költségeken jóval alúl megszabott igen alacsony áron szolgáltatták termékeiket, a fo­gyasztási cikkeket termelő magán­iparnak. Az árak alacsony színvo­nalon maradtak, a reakciós pártok képviselőinek nyomására, akik be akarták bizonyítani, hogy az ál­lamosított iparnak veszteséggel kell dolgoznia, és ilymódon akarták elő­segíteni a kapitalista elemek gyor­sabb ' meggazdagodását. Habár az 1945. évi pénzreform után mind­egyik csak 500 korona készpénzzel kezdte, a kapitalista elemek igen gyorsan óriási pénzösszegeket hal­moztak fel. A kapitalista vállalko­zás soha nem látott nyereséggel járt számukra. Kihasználhatták az áruhiányt és horribilis fekete árakon adhatták el eltitkolt készle­teiket. A dolgozók közellátására szánt termékek eltűntek a feketeke­reskedelem süllyesztőjében. A föld­birtokosok és a kulákok hasznot húztak az élelmiszerhiányból. Az importálók és exportálok külkeres­kedelmi téren aljas csalásokkal gaz­dagodtak és sok más olyan mód volt, amellyel a kapitalisták ma­gas összegeket zsebeltek be. úgy­hogy a pénzeform után rövid idö múlva ismét egy sereg milliomos élt nálunk, akik nagy pénzkészlet­tel rendelkeztek. Többmilliárd fel­szabadított értéktelen kötött betét is visszakerült a pénzforgalomba, ami az új pénzt felhígította. *A munkásosztálynak 1948. februárjában a reakció felett aratott győzelme után került csak sor erő­teljes intézkedésekre a kapitalista elemek ellen. A kapitalisták, üzér­kedők, spekulánsok, kulákok és hasonló elemek kezén lévő nagy pénzkészletre azonban azután sem tudtuk teljesen rátenni a kezünket. Ezt csak a mostani pénzreform vég­zi el következetesen. Vladimír Iljics Lenin azt tanítot­ta, hogy a győzedelmeskedő mun­kásosztály csak a legyőzött, de el nem • pusztított osztályellenség elleni engesztelhetetlen harc közepette építheti a szocializmust, amely osz­tályellenség többek között azért is erős, mert készpénze maradt. A spekulánsok és általában az osztály­ellenségek e pénz segítségével újra meg újra lakosságunk közellátásá­nak megzavarására törekedtek, visz­szaéltek a szabadpiaccal és a sza­bad- és kötöttpiaci árak közti nagy különbséggel; felvásárolták az áruk jelentős részét és a dolgozók rová­sára gazdagodtak. A rendszeres nor­mális vásárlás mellett a lakosság szükségleteinek fedezésére elegendő árukészletek eltűntek a piacról, mi­vel a pénzfelesleggel rendelkező spe­kulánsok felvásárolták. A legutóbbi ilyen roham az elmúlt két hétben játszódott le, amikor ezek az ele­mek minden lehető árucikk felvá­sárlására törekedtek. A háború és a kapitalista gazda­ság másik ilyen következménye a jegyrendszer volt Ez a rendszer a maga idejében elkerülhetetlen volt. mert a dolgo .sóknak a legszükségesebb -lelmiszer és más cikkek juttatását biztosítot­ta és így az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem terén működő kapitalista elemek spekulációjától óvta őket. Gazdaságunk szüntelen előrehaladó építésével egyidejűleg azonban egyre jobban előtérbe lé­pett a széles méretekben fejlett ke­reskedelem és az egységes árak be­vezetésének szüksége. Klement Gottwald már 1949. má­jusában a CsKP IX. kongresszusán kijelentette, hogy a kötöttpiac „sem nem ideális, sem nem tartós, hanem átmeneti kiút a szükségből" és azt akarjuk, hogy „további áru­cikkeket szabadítsunk fel" / és vé­gül „egyáltalában megszüntessük a kötött gazdaságot és egységesítsük az árakat". Gottwald elvtárs már 1950. februárjában a Központi Bizottság ülésén hangsúlyozhatta. hogy „a kongresszus irányelve teljesen be­vált, megvalósítottuk és következe­tesen továbbfolytatjuk egészen a háborús gazdaság csökevényeinek teljes felszámolásáig." Gottwald elvtárs azonban semmi­képpen sem felejtette el. hogy újra meg újra óvást emeljen a közellá­tási kérdések megoldásában tanúsí­tott bármilyen elhamarkodottság és könnyelműség ellen. A CsKP IX. kongresszusa irányvonanának meg­valósítására, a jegyrendszer és a fejadagok teljes megszüntetésére és a szabad árusítás bevezetésére egy­séges kiskereskedelmi árak mellett ezért a kongresszusi határozat után pontosan négy évre került sor. Pártunk és kormányunk Gott­wald elvtárs bölcs tanításait követ, ve nem elhamarkodottan és köny nyelmüen tette meg e lépést. Az ipar és a mezőgazdasági termelés terén előbb meg kellett teremte­nünk ennek szükséges előfeltéte­leit és biztosítanunk kellett a kel­lő árúkészletet. És amidőn ennek eredményeképpen most eljött a jegyrendszer teljes megszüntetésé nek ideje, a párt és a kormány to­vábbi fontos határozatot hozott, hogy a jegyrendszer megszünteté­sével egyidejűleg pénzreformot hajt végre, mert egyedül így aka dályozza meg, hogy a szabad áru cikkek árának nagy csökkentésé­vel a kapitalista osztály maradvá­nyai, a munkakerülő elemek, a spekulánsok, üzérkedők és kulákok, akiket a kötöttpiaci ellátásból ki­zártunk, ne jussanak így előnyhöz. Meg van annak biztosítéka, hogy a spekuláns elemek nem fogják tudni felvásárolni a felszabadított árut és újra veszélyeztetni lakos ságunk közellátását, ahogy ezt az 1949. évi kenyér- és lisztfelszaba­dítás után tették. Népünk a pénzreformmal szilárd, aranyértékü pénznemet kap, amely nek árfolyamát a világ legszilár dabb pénzneme, a szovjet rubel alapján szabtuk meg. A szovjet rube' vásárlóereje állandóan nö­vekszik. A Szovjetunióban 1947­ben végrehajtott pénzreform óta megszüntették az élelmiszer jegye ket, már hat ízben leszállították az árakat, míg ugyanebben az időben folytatódott az amerikai dollár, a francia frank és más nyugati pénz nemek inflációs jellegű elértéktele­nedése. A kapitalista országokban vál­ságba vezető fejlődésükből eredő különféle pénzügyi intézkedéseket, a reálbérek, valamint a munkások és alkalmazottak fizetésének csök kentése, a földművesek bevételének csökkenése és a munkanélküliség növekedése kíséri. Ezzel szemben országunkban a pénzreform első sorban a városok és falvak speku­láns ás kapitalista elemeit érinti. A csehszlovák korona vásárlóereje a pénzreform következtében meg­szilárdul és létrejönnek a dolgozók életszínvonala emelésének előfelté telei. A pénzreform új pénznemet ad nekünk, amelyre minden gazdasági tételt átszámítunk. A régi pénz új pénzre való átszámításánál külön­leges előnyben részesülnek a kis­betét-tulajdonosok, akiknek 5000 koronán aluli megtakarítását levo­nás nélkül átszámítják. Ezzel szemben a spekulációra használt készpénz beváltása súlyosan érinti a kapitalista elemeket, spekulánso­kat és kulákokat. Számukra előny­telen 50 régi koronának 1 új koro­nára való beváltása és arra kény­szeríti őket, hogy visszaadják az államnak azt, amivel a köztársasá­got és a dolgozó népet megrabol, ták. A kapitalisták ma már nem tartják kezükben a gyárakat, sem a bel- és külkereskedelmet, mint 1945-ben és a pénzreform után pénzük sem lesz, amellyel új pénz­nemünket veszélyeztethetnék. Nem hurcolhatjuk magunkkal a háborúnak és a kapitalista gazdál­kodásnak egyéb maradványait sem, mint a régi pénzbetéteket és érték­papírokat, amelyek az 1945. évi pénzreformnál felvett államkölcsön­ből eredtek. Az esetek nagy töb­ségében ezek az intézkedések is a kapitalista elemeket sújtják. Amennyiben a pénz kicserélésnél és a betétek átszámításánál fogana­tosított intézkedések és némely más intézkedés is veszteséget okoz a többi lakosságnak, ezeket az egy­szeri veszteségeket teljesen kiegyen­lítik azok a nagyjelentőségű elő­nyök, mint a pénz vásárlóerejének emelkedése, az árak csökkenése elő­feltételeinek megteremtése és neve­zetesen az a bizonyosság hogy köz­társaságunkban mindenki számára tartósan biztosítva van a munka, amelynek eredményei nem kerül­hetnek a kizsákmányolók zsebébe, hanem a dolgozók tulajdonában maradnak és az egész dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala tar­tós emelkedésének előfeltételét je­lentik. Nagy előnyt jelent a dolgozóknak a jegyrendszerünk a pénzreformmal egyidejűleg bejelentett eltörlése és az ellátásban az egységes kiskeres­kedelmi árakon való szabad eladás bevezetése. Az eddigi állapot, amikor az ön­ellátók és magánvállalkozók kivé­telével minden polgár kapott élel­miszerjegyeket és amikor számos különféle pótélelmiszerjegyet és utalványt adtak ki, ez nem ösztön­zött a munkatermelékenység foko­zására. Az 1949. évben bevezetett és későbben kibővített kettős piac ugyan előrehaladást jelentett a megelőző állapottal szemben; a sza­badpiaci maga® árak azonban nem tették kellőképpen lehetővé, hogy a megérdemelt magasabb keresetek teljesen megnyilvánuljanak a dolgo­zók emelkedett életszínvonalában. A korona vásárlóereje, amelyért a fogyasztók a kötöttpiacon vásárol­tak, sokkal magasabb volt, mint a szabadpiacon kiadott korona vásár­lóereje. A kötöttpiac alacsony árai azzal a következménnyel jár­tak, hogy azoknak a dolgozóknak is, akik a szocializmus felépítésében nagyon kevés érdemet szereztek, a rossz munkaerkölcsü embereknek, akik kihagytak műszakokat és megkárosították gazdaságunkat, épp úgy biztosítva volt elegendő meny­nyiségü alapélelmiszer fejadag, épp olyan alacsony áron, mint a becsü­letes dolgozóknak. Élelmiszerjegye, ket kaptak tekintet nélkül arra, hogy milyen volt teljesítményük, hogy dolgoztak-e vagy sem. Ezzel szemben a legjobb dolgozók reálbé­reit is a szabadpiaci magas árak lé­nyegesen csökkentették. Ennek az állapotnak most véget vetünk. Min­den megkeresett koronának egyfor­ma vásárlóereje lesz, mert csakis egyforma kiskpreskedelmi árak lesznek. Csak most érvényesülhet következetesen az érdemek alapján való jutalmazás elve. A fokozott teljesítményért járó magasabb ke­resetre való törekvés a munkater­melékenység fokozásához és ezzel ..a termelés további növeléséhez vezet. A párt és a kormány új intézke­déeei a mezőgazdasági termelés fo­kozására is ösztönzést adnak. A jegyrendszer minden korlátozási in­tézkedés ellenére arra vezetett, hogy a falvakon sok élelmiszert kaptak alacsony fejadag árakon, amelyek például a tejnél é* fiúsnál .erősen veszteséges árak voltak. Ezek az egyenlőtlenségek most vé­get érnek. Az új pénz bevezetésével — a mezőgazdák bizonyságot nyernek, hogy termékeikért maga­sabb vásárlóerejű pénzt kapnak. Azok a mezőgazdák, akik beadá­si kötelezettségeiknél több terméket adnak be. ezekért a beadásaikért külön előnyben részesülnek. A me­zőgazdák érdekében folyik az ipari fogyasztási cikkek árainak csökken­tése is. Azonban a mezőgazdák is megfelelően ki kell vegyék részüket a szocializmus felépítéséből hazánk­ban, még pedig elsősorban azzal, hogy az EFSz-ekben végzett pél­dás munkájukkal elegendő élelmi­szert termelnek és így biztosítják a beadási kötelességek teljesítését és túlteljesítését. A jegyrendszer meg­szüntetése közvetlenül vagy köz­vetve is számos további előnyt is jelent. Megszűnnek az élelmiszerje­gyek nyomtatásával, kiadásával és ellenőrzésével járó fölösleges intéz­kedések. megszűnik a kereskedések­ben a szelvények levágásával és számolgatásával kapcsolatos kése­delem. A kötöttpiac eltörlése a ke­reskedelmi szolgálat megjavításá­hoz, valamint néhány árúfajta meg­takarításhoz vezet, főleg azoknál az élelmiszereknél, amelyeket fő­ként azért vásárolták meg, hogy a jegyek érvényüket ne veszítsék. A jegyrendszer megszüntetése, amely még a háborús gazdálkodás maradványa volt, erős csapást mér a háborús uszítókra és a reakciós ellenségre, akik háborúra spekulál­tak és az összes pánikkeltőkre, akik bedőltek az ellenségnek. A béke és köztársaságunk biztosításának meg­erősítését jelenti Az egységes kiske­reskedelmi árak amelyek most ér­vényben lesznek, átlag magasabbak, mint az eddigi fejadag árak, átla­gosan azonban egyharmaddal alacso­nyabbak a volt szabadpiaci áraknál, í Csökkent azon árufajták ára is, ame­lyeket még a jegyrendszer eltörlése előtt egységes árakon adtak el sőt a gyermektextil árai az alacsony fej­adagárak színvonalán maradnak Hogy megkönnyítsék az egységes kiskereskedelmi árakra való áttérést, a kormány és a párt elhatározták a bérek, fizetések, nyugdíjak, családi pótlékok emelését, valamint a nagy­számú családok béradójának könnyí­tését is. E kérdések megoldásánál kü­lön gondoltak a sokgyermekes csa­ládokra. A kapitalista köztársaságban a munkások gyermekeire semilyen családi pótlékot sem*fizettek ki. Most a családi pótlékokat újból emelik. Hogy ezek a pótlékok amelyeket az alkalmazottak bérükön kívül kapnak, mit jelentenek, azt abból láthatjuk, hogy hat gyermek után az új pénz­ben ez a pótlék havi 790 koronát tesz ki, tehát többet, mint az iparban dolgozó munkás háború előtti átla­gos fizetése volt. Az élelmiszerre és iparcikkekre vonatkozó jegyek eltör­lése, valamint az egységes árakon va­ló szabad eladásra való áttérés rend­kívüli kötelességeket ró kereskedel­münkre. A jegyrendszer ahhoz veze­tett, hogy a kereskedelem dolgozói feladatukat gyakran csupán a fejada­golt áru szétosztásában látták. Most a csupán elosztási rendszer helyett szétágazó kereskedelem lép életbe, amelynek az\ állandóan szélesedő áru­forgalom alapján mind jobban és job­ban kell kielégítenie a városok és falvak dolgozóinak szükségleteit. A fogyasztók mindjobban érvényesíte­ni fogják az áru minőségével szem­ben támasztott igényeiket, a külön­féle árufajták széleskörű választéká­ra, az áru rendezésére, az elárusító helyek tisztaságára és csinosságára, az elárusító készségére, udvariasságá­ra és gyors kiszolgálására, az eladott áru helyes súlyának és mértékének betartására támasztott igényeiket. Mindezeket a jogos igényeket az ál­lami és szövetkezeti kereskedelem köteles kielégíteni. A dolgozóknak az eddiginél szélesebbkörű lehetőséget kell nyújtani ahhoz hogy az árucik* (Folytatás a 8. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom