Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-31 / 132a. szám, vasárnap

Vilá

g proletárjai egyesülje

tek ! -V '-4;. 4 '• • [í'ľvŕ-v-.'tr Stt "ŕ A-I': J lyjr SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 május 31 vasárnap 2 Kčs VI. évfolyam 132a szám Meg vagyok győződve, hogy a dolgozók túlnyomó többsége helyesen fogja fel a pénzügyi reform nagy jelentőségét és azt népi demokratikus államunk és hazánk szocialista felépítésének érdekei szempontjából fogja fél Viliam Siroky Jelentés Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Szombaton, május 30-án reggel 9 órakor a prágai Várban Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága plenáris ülést tartott. Az A Csehszlovák Köztársaság kormánya 1953. május 30-án, szombaton rendkívüli ülésre jött össze. Az ülést Viliam Siroky miniszterelnök vezette Az ülés programmján ezek a javaslatok szerepeltek. 1. A Csehszlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésen a CsKP Központi Bizottsága | szüntetéséről szóló határózati javas- I sokszor viharos tapssal szakították elnökségének a pénzreform végrehaj- latát tárgyalták meg.. Az előterjesz- meg. A CsKP Központi Bizottsága fásáról, az élelmiszerek, valamint tett javaslat előadója Antonín Zápo- jóváhagyta a pénzreform végrehajtáaz iparcikkek jegyrendszerének meg- j tocky elvtárs volt, akinek beszédét | sáról és az élelmiszerek, valamint Jelentés a kormány üléséről határozata a pénzreform végrehajtásáról, az élelmiszerek, valamint az ipar cikkek jegyrendszerének megszüntetéséről. 2. A pénzreformról szóló törvényjavaslat jóváhagyása a pénzreformról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos intézkedések jóváhagyái sa. 3. Az élelmiszerek és ipari cikkek állami kiskereskedelmi árainak jóváhagyása és egyes intézkedések a belkereskedelmi minisztérium, a felvásárlásügyi minisztérium és a földművelésügyi minisztérium reszortján belül. 4. A közélelmezésben a jegyrendszer megszüntetésével összefüggően kormányrendeletek jóváhagyása a bérek, fizetések és egyes szociális juttatások terén. A miniszterelnök beszédének bevezető részében rámutatott az előterjesztett intézkedések messzemenő jelentőségére Csehszlovákia nemzetgazdasága további fejlődése szemi pontjából. Ezt követőleg Jaroszlav az iparcikkek jegyren'dszerének még-) szüntetéséről szóló határozati j avas ^ latot. Kabes pénzügyminiszter és Jaroszlav Krajcsir belkereskedelmi miniszter, az egyes javaslatokkal kapcsolatosan részletes előterjesztést tettek. A vitában résztvevők mindannyian egyöntetűen hangsúlyozták a döntés helyességét és az előterjeszteti javaslatokat egyhangúan jóváhagy* ták. A csehszlovák Nemzetgyűlés letárgyalta és jováhapyta a pénzreformról szóló törvényt 1953. május 30-án, szombaton a Nemzetgyűlés 76. teljes ülésére jött össze, amelyen megtárgyalták a kormánynak a pénzreformról szóló törvényjavaslatát. A Nemzetgyűlés ülésén, amelyet dr. Oldrich John, a Nemzetgyűlés elnöke nyitott meg, az összes képviselőktől lelkesen fogadva résztvett Antonín Zápotocky I köztársasági elnök. Az ülésen jelen voltak: Viliam Siroky miniszterei.'!ök, a miniszterelnökhelyettesek. a kormány többi tagjai, a főállamügyész, az állami bizottságok elnökei, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárai, közéletünk képviselői és a dolgozók soraiból a vendégek sora. A kormány nevében a végrehajtandó pénzreformról, az élelmiszerek és ipari cikkek jegyrendszerének megszüntetéséről a beszámolót Viliam "Široký miniszterelnök tartotta. Beszédét a képviselők nagy figyelemmel és helyesléssel kísérték. A költségvetési bizottság, a tervgazdálkodás és ellenőrzésének előadóI ja Bozsena Machácsová-Dosztálová " képviselőnő volt. A miniszterelnök beszámolója feletti wta során, valamint a pénzreformmal kapcsolatos törvényjavaslattal foglalkozva felszólaltak prof. dr. ing. Emanuel Slechta, dr. h. c. Jozef Plojhár, dr. Jozef Kysely, Jozef Boruvka és Jaroszlav Kolár képviselők. Á Nemzetgyűlés az előterjesztett törvényjavaslatot, egyhangúan jóvá-t hagyta. A Nemzetgyűlés 76. ülése ezzel végetért. Antonín Zápotocky köztársasági elnököt, valamint a csehszlovák kormány tagjait, mi-: előtt a Nemzetgyűlést elhagyták, S képviselők hosszantartó tapssal kö-? szöntötték. A Csehszlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1953 május 30-án hozott határozata a pénzreform végrehajtásáról, valamint az élelmezési és ipari cikkekre vonatkozó jegyrendszer megszüntetéséről Népgazdaságunk további fejlődése államunkat az elé a feladat elé állítja, hogy pénzreformot hajtsunk végre — a csehszlovák korona vásárlóértékének fokozása és árfolyamának megszüárditása érdekében — egyben pedig, hogy megszüntessük az élelmiszerek és iparcikkek elosztásában fennálló jegyrendszert és áttérjünk a széleskörű egységes állami kiskereskedelmi árakon alapuló kereskedelemre. Ezeknek a nagy feladatoknak a megoldását népgazdaságunk fellendülése tette lehetővé, amely a dicső Szovjet Hadsereg által 1945 májusában történt felszabadításunk óta 1948 győzelmes februárján keresztül napjainkig tart. Munkásosztályunk és dolgozó népünk hősi erőfeszítéssel hajtja végre a Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán Klement Gottwáld elvtárs által kitűzött vezérvonalat. Ennek az erőfeszítésnek következtében és hála a Szovjetunió állandó testvéri támogatásának, köztársaságunk jelentősen előrehaladt a szocializmus építésének útján. A szocialista ipar termelése elérte a háború előtti termelés kétszeresét, a mezőgazdaságban a szocialista szektor a termőföldnek már több mint 43.5 százalékán gazdálkodik, a kereskedelemnek már több mint 99 százaléka az állam és a szövetkezetek kezében van. A nemzeti jövedelem a háborúelőtti színvonalhoz képest majdnem felével emelkedett, 1948-hoz viszonyítva pedig több mint kétharmaddal. A nemzeti jövedelem körülbelül háromnegyed része a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteit szolgálja Államunkban egyszer s mindenkorra megszüntettük a munkanélküliséget. A szocializmus építése biztosítja a termelőerők szüntelen fejlődését és ennek következtében a nép életszínvonala évről-évre nő. t Szükséges, hogy a teljesértékü csehszlovák korona megfeleljen or| szágunk gazdasági ereje fejlődésének és népi demokratikus államunk erejének. Az 1945. évi pénzreform nem szüntette meg a fasiszta megszállás és a második világháború következményeit a pénzforgalom terén: nem hozta összhangba a forgalomban lévő pénz mennyiségét népgazdaságunk szükségleteivel, annál kevésbbé, mivel a pénzreformot követő években többször tízmilliárd koronát szabadítottak fel az értéktelen zárolt betétekből. Ezenkívül 1945 után a pénzforgalmat az is zavarta, hogy néhányfajta pénz van forgalomban, amelyek nagyrészét még a kapitalista külföldön nyomták. A februári győzelemig a városi és falusi kapitalista elemek és spekulánsok a reakciós pártok, védelme alatt felhalmozhatták az ipari, kereskedelmi, és építőipari vállalatokból származó nyereségeiket, amely vállalatok még az ő kezükben voltak, nyerészkedhettek a félkézkalmárkodásból, készletrejtegetésből, fekete kereskedelemből, a lakosság ellátásának szétzilálásából, valamint az állam kárára végzett külkereskedelmi machinációkból. Az üzérkedő elemek kihasználták a szabad- és kötöttpiac árai között fennálló nagy különbségeket, a dolgozó lakosság kárára nyerészkedtek és nagy pénzkészleteket halmoztak fel maguknak. Szlánszky bandájának kártevő működése az iparban, építőiparban, bel- és külkereskedelemben szintén nagy károkat okozott államunk pénzügyeinek és pénzforgalmunknak. A forgalomban lévő fölöslegesen sok pénz csökkenti a korona vásárlóértékét és árfolyamát, akadályozza népgazdaságunk további fejlődését, fékezi a közellátás jegyrendszere megszüntetésének lehetőségót és az átmenetet az egységes, állami kiskereskedelmi árakon alapuló fejlett kereskedelemhez. Nem engedhetjük meg, hogy az üzérkedő elemek a jegyrendszer megszüntetése után továbbra is felvásárolhassák a közszükségleti cikkeket, amint ez 1950-ben és 1961 elején történt. Ezért most, amikor a csehszlovák állam azelőtt a feladat előtt áll, hogy megszüntesse az élelmiszerekre- és iparcikkekre vonatkozó jegyrendszert, megjavítsa a dolgozók ellátását, kibővítse az árucserét a város és falu között és következetesebben érvényesítse a végzett munkának megfelelő díjazás elvét, a Csehszlovák Köztársaság kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározták, hogy ezzel egyidejűleg pénzreformot kell végrehajtani, új pénzek kiadásának és a régiek bevonásának útján. A pénzreform fokozza a csehszlovák korona vásárlóerejét és megszilárdítja árfolyamát. Az új koronának aranyértéke lesz. Nem kapcsolódik többé az amerikai dollárhoz, amely ingadozó pénznem és amelynek vásárlóereje egyre jobban csökken. Mostantól kezdve a korona árfolyamát a legszilárdabb pénznemhez — a szovjet rubelhez kapcsoljuk. A/ PÉNZREFORM A KŐVETKEZŐ FŐ ALAPELVEKEN NYUGSZIK: Először: A jelenleg forgalomban levő készpénz beváltását a következőképpen hajtják végre: minden állampolgárnak, aki nem foglalkoztat bérmunkást, régi pénzben 300 Kčs-t váltanak be fejenként 5 régi koronáért egy új korona arányban, tehát levonás nélkül. A 300 koronát meghaladó készpénz beváltási aránya ötven régi korona ellenében egy I új korona, vagyis tízszeres csökkenA gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek s intézmények pénztárában levő készpénzt ötven régi koronáért egy új korona arányban cserélik be. Másodszor: A Csehszlovák Állami Bankban és a többi állami takarékpénztárakban lévő pénzbetéteket előnyösebb feltételek mellett számítják át, mint a készpénzt, mégpedig a betét nagyságához mérten. Ötezer koronáig terjedő betéteket öt régi koronáért egy új korona arányban számítják át, vagyis levonás nélkül. Ez azt jelenti, hogy minden kis betétet levonás nélkül számítanak át. Harmadszor: A munkások és hivatalnokok béreit és fizetéseit, a nyugdíjakat és ösztöndíjakat, valamint a földműveseknek az állami beadásokért járó fizetést és a lakosság valamennyi rétegének egyéb munkájáért járó bevételeit nem érinti a pénzreform és ezeket új pénzben levonás nélkül, az űj árak arányában fizetik ki, vagyis öt régi koronáért egy új koronát. Negyedszer; Érvényüket vesztik azok a kötelezettségek, amelyek az 1945. évi valutareformmal kapcsolatban zárolt betétekből és belföldi értékpapírokból erednek, mint a háború, a megszállás és a kapitalisták gazdálkodásának maradványai. Egyidejűleg hatálytalanítják az 1945 után kibocsátott államkölcsönöket, amelyeket pénzintézetekben és biztosítóintézeteikben, valamint kapitalista elemeknél helyez* tek el. A fenti elvek értelmében országunkban végrehajtott pénzreform alapjálban különbözik a kapitalista országok valutareformjaitól. Ott a pénzreformok a közszükségleti cikkek árainak nagymérvű emelkedéséhez, a reálbéreknek és fizetéseknek, valamint a földművesek be* vételeinek csökkenéséhez és a munkanélküliség fokozódásához vezetnek. Országunkban viszont a pénzreform a népgazdaság eddig soha nem látott fellendülésének eredméw nye. A pénzbeváltás féltételel elsősorban a városi és falusi üzérkedő s egyéb kapitalista elemeket érinti, akik a dolgozók rovására nagy pénzösszegeket halmoztak fel. Nálunk nem volt és soha sem lesz munkanélküliség. A pénzreform következtében nálunk a bérek nem csökkennek, ellenkezőleg, a korona vásárlóerejének növelésével még emeljük a murikások és hivatalnokok bérét és fizetését és jelentős mértékben leszállítjuk az eddigi szabadpiaci és egységes árakat, ami biztosítja a munkások és hivatalnokok reálbérének és fizetésének, valamint a földművesek reális jövedelmének növekedését. A pénzreform végrehajtása azonban nem valósítható meg bizonyos átmeneti veszteségek nélkül, amelyek a pénz beváltásának feltételeiből következnek és amelyeket a dolgozó lakosság szinte valamenynyí rétegének viselnie kell. Ezt az egyszeri veszteséget azonban kiegyenlítik a fentebb említett anyagi előnyök, amelyek a korona nagyobb vásárlóerejéből, továbbá a szabadpiaci és egységes áraknak leszállításából következnek. — A Csehszlovák Köztársaság kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározták, hogy a pénzreformmal egyidejűleg megszüntetik az élelmiszerekre és iparcikkekre vonatkozó jegyrendszert, megszüntetik a magas szabadpiaci árakat és áttérnek az egységes államj kiskereskedelmi árakon alapuló fejlett kereskedelemre. Az élelmiszerekre és iparcikkel^