Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-04 / 108. szám, hétfő

I I UJSZ0 1953 május 4 A földművelésügyi megbízottak hivatalának felhívása a mezőgazdasá

gi dolgozókhoz Május 10-ig fejízzuk be az összes vetési munkákat A földművelésügyi megbízotti hivatal a következő kéréssel fordul a mezőgazdaság dolgozóihoz: az elmúlt évekkel összehasonlítva az idén a tavaszi munkák sokkal jobban folynak, mint azelőtt, s az agrotechnikai határidőket is pontosabban betartják. Ez elsősorban az állami gazdaságok, az EFS^-ek érdeme, amelyek az agrotechnikai határidőket nemcsak betartották, hanem jelentősen meg is rövidítették. Sokkal szélesebb mértékben alkalmazzák az agrotechnikai intézkedéseket a szovjet példa szerint, mint amilyen a kereszt- és szüksoros vetés, a vetőmag jarovizálása, a kukorica és a burgonya fészkes ültetése, a szemcséstrágya alkalmazása stb. Ezzel megalapozták földjeiken a gazdag termést. Példájuk mozgosítóan hatott a kis- és középföldművesekre, akik még egyénileg gazdálkodnak de iparkodnak elsajátítani a haladó agrotechnikát. A tavaszi munkák kiértékelésénél azonban jelentős hibákat is találunk. Egyes esetekben még nem teljesítették a tavaszi gabonavetési tervet. Egyes kerületekben és járásokban nagyon elmaradtak az ipari növények vetésével, főleg a len. olajosmagvak vetésével és lassan halad a burgonya ültetése, a kukorica és a takarmányfélék vetése. A legnagyobb elmaradást az eperjesi, zsolnai és kassai kerületben • látjuk. A többi kerületben főleg a magánszektor maradt le. Igy pl. a zsolnai kerület április 25-ig a len vetését 11 százalékra, a mák vetését 46.2 százalékra teljesíteti, a burgonyát még 25 százalékra sem ültették el. Ugyanakkor az eperjesi kerület a lent 28.8 százalékra, a cukorrépát 61.2 százalékra vetette el, a burgonyát szintén 25 százalékon alul ültette ki. A kassai kerületben még a len háromnegyed részét nem vetették el, a máknak pedig 50 __ százalékát. Ami a bratislavai kerületet illeti, a magánszektor a cukorrépát 82 százalékra, a lent 70 százalékon alul vetette el. Tekintettél arra, hogy az idő már nagyon előrehaladt és minden késés kedvezőtlenül hatna az idei termésre, a napokban mindent el kell követnünk a tervezett földterület minél előbbi bevetésére. Ezt a célt szolgálja „a tervezett földek bevetése ellenőrzésének hete," amelyet a földmüvelés ügyi megbízotti hivatal a belügyi megbízotti hivatallal, valamint az élelmiszeriparügyi megbízotti hivatallal és a könnyűipari megbízotti hivatallal a szlovákiai Szakszervezeti Tanáccsal, a CslSz Központi Bizottságával hirdetett ki. 1953 május 4—10-r'e. Ezen a héten 'a népiigazgatás dolgozói minden községben, minden egyes termelőnél ellenőrzik, hogy hogyan teljesíti a tervezett földterületen a növényfélék vetését. Ott, ahol meg állapítják, hogy a feladatot nem tel' jesítették, azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a vetést a termelők a legközelebbi napokban elvégezhessék. A földművelésügyi megbízotti hivatal felhívást intéz a szövetkezeti tagokhoz, földművesekhez, hogy a jó időt használjak fel-a tervezett növényfélék elvetésére. Igy teljesítitek hazafias kötelességteket, biztosítjátok az élelmiszeri és ipari termelést a dolgozók és saját magatok számára, hozzájárultok a nagy béketábor megszilárdításához. A kerületi nemzeti bizottság, a járási nemzeti bizottság és különösen a helyi nemzeti bizottságok' dolgozóit felhívja a földművelésügyi megbízotti hivatal, hogy a tervezett „földek bevetése ellenőrzésének heté"-ben alaposan átvizsgálják közvetlenül a helyszínen a vetésben való elmaradás okait. Segítsenek azokat azonnal eltávolítani, s így biztosítsák a tavaszi munkák minél előbbi befejezését úgy. ahogy azt a gottwaldi ötéves terv utolsó éve feladatul tűzi ki. A tavaszi munkaterv százszázalékos teljesítése lesz mezőgazdaságunk legszebb ajándéka köztársaságunk felszabadításának évfordulója alkalmából, május 9. tiszteletére a legszebb üdvözlet a SzKP X. kongresszusa alkalmából. Az ipolysági EFSz-ben a becsületesen kiveszik részüket Az Ipolysági EFSz helyiségében a szomszédos szövetkezetek képviselőinek a jelenlétében munkaértekezletet tartottak. Sajnos, a legnagyobb nehézségekkel küzdő pereszlényi és középtúri szövetkezeti kiküldöttek nem vettek részt az értekezleten. Pedig fontos dologról volt szó a tavaszi munkák második menetének a sikeres befejezéséről. Érdemes lett volna meghallgatni minden szövetkezetben dolgozónak a nöcsoport beszámolóját, mert a legtöbb szövetkezetben éppen a nők nincsenek bevonva a munkába. A tesmagi szövetkezet tagjai nem mutattak érdeklődést a megbeszélés iránt, mert csupán a könyvelőjük jelent meg. Pedig nekik is hasznos lett volna az ipolysági szövetkezet vezetőinek beszámolójának meghallgatása. Ezen a munkaértekezleten meglátszott, hogy a szövetkezet ügye minden dolgozónak az érdeke. Az elnök és az agronőmus arról beszéltek, hogy a szö vetkezet május l-ig a kendert és a cirokot is elvetette. Büszkén beszélte el, hogy a szövetkezetben 30 nő dolgozik állandóan. Pavelov csoportvezetönö arra törekszik, hogy a legnagyobb megbecsülést kiérdemeljék. A munkaértekezlet a tavaszi munkák sikeres elvégzését annak tulajdonította, hogy a nők is bekapcsolódtak sr munkába. Minden munkából kivették részüket, kézzel szórták a műtrágyát, a szőlőben elvégezték a metszést, A krumpli korai elültetése is az ő érdemük. Amikor arról volt sző, hogy a kapásnövények ápolását brigádmunkások vállalják, a nők kijelentették, hogy mindezt ők elvégzik. Sőt még arról is beszéltek, hogy a szövetkezetükben nem lesz szükség arra, hogy a nők is a munkából kapásnövényeket szétosszák a tagok között, mert közösen könnyen elvégzik. Az Ipolysági szövetkezet ezen a munkaértekezleten versenyre hívta a pereszlényi szövetkezet tagságát. Az ipolysági zootechnikus arról beszélt, hogy a szövetkezet 7 darab szarvasmarhája szöget vagy drótot falt fel és elpusztult. Ez a jövőben nem fog előfordulni, mert a szecskavágóba mágneses patkót szerelnek, amely a vastárgyakát magához rántja. A szecskavágókat készítő gyáraknak is figyelmébe ajánlják, hogy a fújőcsőre mágneses lemezt szereljenek. Az építésze elmondta, hogy az ősz óta háromtag. csoportjával 15 istállót megjavított és átalakított. Sürgősen felépítik a baromfifarmot és a sertésistállót is. Azért maradtak el az építkezéssel, mert a járás technikai osztálya, valamint a kerület technikai osztálya nem készítették el a tervezetet. Mivel az építési csoportban nincsenek olyanok, akik a tervrajz szerint irányítanák az építkezést, a szövetkezet tagjai a helyi építészeti kombináthoz fordultak, hogy mind az építkezés, mind a szövetkezet felett vállaljanak védnökséget. Dudás Vilmos munkásigazgató már eddig is messzemenően támogatta az EFSz-t. Kovács János, Ipolyság. Felhívás a mezőgazdaságban dolgozókhoz Szövetkezeti tagok, állami gazdaságok dolgozói, kis- és középparasztok! Az elmúlt időszakban az állattenyésztésben nagy nehézségekkel küzdöttetek. Azonban a nagy takar, mányhiány ellenére is szép eredményeket értetek el. Most a zöldtakarmányozásnál takarékoskodni kell az eleséggel. Meg kell gondolni, hogy előttünk áll a következő tél és ha nem akarjuk, hogy megint olyan rossz helyzetbe jussunk, mint amilyenből most kerültünk ki, akkor meg kell teremtenünk már most a téli takarmányozás alapjait. Elsősorban szükség van arra, hogy az állatok fokozatosan hozzászokjanak a zöld takarmányhoz. Kezdetben ne adjunk sokat a friss, nedves takarmányból, hanem keverjük azt szalmával, vagy rosszabb minőségű szénával. Az adagolást később nagy mértékben fokozni lehet. A réteken takarékoskodni kell a füvei. Helytelenül cselekszünk, ha az állatokat az egész területen hagyjuk legelni. Legjobb, ha az egész földterületet sávokra osztjuk fel és csak fokozatosan engedjük az állatokat egy-egy területre. Ez a he. lyes legeltetési technika módszere. Mindenkinek tudnia kell, hogy csak helyes legeltetéssel lehet növelni az állattenyésztés hasznosságát Csak így biztosíthatunk elegendő menynyiségü takarmányt is, mert nem elég csak takarékoskodni a zölddel. A tavasz végén gondoskodni keli a téli takarmányról is. Ez annyit jelent, hogy az ősszel vetett takarmányok egy részét silózzuk. A silózásnál a nedves legelők friss fütermését is a többi közé keverjük, mert azt így jobban kihasználjuk, mintha magnak hagynánk. A lóherét, lucernát és egyéb fükeveŕéket mennél nagyobb mennyiségben hagyjuk magnak a téli Időkre. Ezért a zöldtakarmánnyal gazdaságosan kell bánnunk. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy minden takarmányféléből legalább 15 százalékot magnak kell hagynunk. Szövetkezeti tagok, állami gazdaságok és egyéb szocialista gazdaságok dolgozói, kis. és középparasztok, jusson eszetekbe, hogy az állattenyésztés tervének teljesítése elsősorban a takarmány mennyiségétől függ. Ha mindjárt tavasz kezdetén takarékoskodtok a zöld eleséggel és ha a zöld takarmányt helyesen használjátok fel, legalább 25 százalék takarmánytöbbletet értek el. Mindnyájan harcoljatok a zöldtakarmány helyes kihasználásáért Befejezték a cukorrépa első sarabolását A galántai birtok szlovenszké-polei állami gazdaságban 70 hektár cukorrépát vetettek, amely már szépen kisorolt. Az elvetett cukorrépát bogár.árokkal vették körül, amely a cukorrépát védi a káros rovarok ellen. Az igazgatóság permetező repülőgép használatáról is gondoskodott, amely a közeli napokban már megkezdi a munkát. A gazdaság dolgozói 100 százalékra elvégezték a kapálást és a sarabolást. A kukoricát is jól előkészített földbe teszik. Pászák traktorista 7.6 hektárt müveit meg naponta. Benes traktoros pedig napi teljesítményét 28 hektárra emelte. Igy tervét 368 százalékra teljesítette. 112 hektár földet négy nap alatt készített elő és mintegy 262 liter naftát takarított meg. A gazdasági terv szerint 50 hektár heterózis kukoricát termelnek, ami nagyon elővigyázatos munkát kíván. Azonban Hudec Mihály és Nagy Ignác elvtársak jól elvégzik ezt a feladatot is. Nagy csoportvezető ezen a tavaszon végezte el a bélai gazdasági iskolában a növénytermelési szakot és most tapasztalatait szívesen átadja munkatársai, nak. A gazdaság állattenyésztésében is nagy javulás állt be. A tehenészek áttértek a feles zöldtakarmányozásra, amelynek eredménye a tejhozam emelkedésénél már megmutatkozik. A fejők és az etetők kötelezettséget vállaltak, hogy június l-ig a napi átlag-tejhozamot 1 literrel emelik. A sertéshizlaldában a legjobb eredményt Kohút Mária érte el. Lelkiismeretes munkájával és a takarmány jó előkészítésével tervét 136 százalékra teljesítette. Takács Lajos, Galánta. Új burgonyaültetőgépek a kolhozok földjein A szovjet ipar megkezdte a burgonya négyzetes-fészkes ültetésére való gépek gyártását. Az új gépfajta teljesítménye 6—8 hektár egy műszak alatt. A gumók ültetésével egyidejűleg a gép műtrágyával is ellátja a talajt. Hernyótalpas traktor halad a felszántott mezőn. A traktorhoz négy tömör eke és négy pár tárcsás borona kapcsolódik. Mindenütt, ahol az agregát elhalad, négy barázdát hagy maga után. Ha a mezőn kihajt a vetés, a növényzet egymástól pontos négyzet-távolságra fog nőni. A növények minden irányban 70 centiméterre vannak egymástól. A vetőmagvak üyen észszerű ültetését maga a gép végzi, sőt ezenkívül a magvakkal együtt minden egyes fészekbe műtrágyát is adagol. Ez az értékes gép, amely megkönnyíti a kolhosparasztok munkáját és a burgonya terméshozamának a fokozásában nagy távlatokat nyit, a szovjet tervezők müve. A gépet SzKG-4 néven emlegetik, amelynek teljes magyar neve „négyzetes-fészkes, négysoros burgonyaültetőgép". A haladó mezőgazdasági tudomány, a kolhozok és szovhozok élenjáró gyakorlata alapján, újabb, eredményesebb burgonyaültetési módszert dolgozott ki — a négyzetesfészkes ültetési módszert. E módszerrel a burgonyát nem gumónként ültetik a barázdákba, hanem fészkesen, úgyhogy mindegyik fészekbe két-három gumó kerül és mind a fészkek, mind a sorok egyenlő távolságban vannak egymástól. Az új burgonyaültetési módszer lehetőséget nyújt a burgonya sorközi gondozására a sorok mentén és keresztben-hosszában való gépi kapálásra, s a burgonyabokrok körül biztosítja a talaj kellő porhanyósságát. A közönséges burgonyaültetésnél a bokrok közti földet kézi-kapával porhanyósítják. Ám a leglelkiismeretesebb kézi kapálással sem érhető el olyan nagyméretű porhanyósság, főként az agyagos és homokos talajban. A burgonyára nézve azonban elengedhetetlenül szükséges a talaj nagyfokú porhanyóssága. Ha a talaj porhanyós, az ott végbemenő mikrobiológiai folyamatok sokkal gyorsabban folynak le és a növényzet több tápanyaghoz jut. Az ilymődon ültetett burgonyát, a sorközöket hosszában és keresztben traktoros kultivátorokkal müveihetik meg. S így az egyik legtöbb fáradtságot igénylő munkát — a burgonya gondózását — teljesen gépesítik. Ezzel megteremtik a burgonya terméshozama fokozásának kedvező előfeltételeit. A gép szemmellátható fölényétől eltekintve, a négyzetes-fészkes burgonyaültetési módszer nem mindenütt talált széleskörű alkalmazásra. Ennek egyik föoka a gépek hiánya volt, melyek lehetővé tették volna a burgonyaültetés gépesítését. Természetesen az élenjáró kolhozok új módszer szerint vetették el a burgonyát, ez azonban sok erőfeszítést kívánt tőlük. Most megszűnt ez a nehézség. A

z új burgonyaültetőgép egy műszak alatt 6—8 hektáron, jobb munkamegszervezéssel pedig még nagyobb területen végzi el a burgonyaültetést. A „SzKG-4" típusú burgonyaültetőgép egyik tervezője Sz. A. Geraszimov, az össz-szövetségi gépesítő intézet Sztálin-díjas tudományos munkatársa elmondja a gép történetét. A négyzetes-fészkes ültetési módszert •— mondja — a rjazani mezőgazdasági gépgyár és az össz-szövetségi gépesítési intézet tervezői dolgozták ki a gazdasági intézet kollektívájával karöltve. A géptervezési munka két évvel ezelőtt kezdődött. Eleinte arra törekedtünk, hogy egy közönséges kétsoros ültetőgépet, négysorosra módosítsunk. Kísérletezés céljára próbagépet állítottunk össze, amely azonban nem felelt meg a termelés követelményeinek. Üjabb szerkezet összeállításába fogtunk, amely alapjában különbözött az első próbagéptől. Ennél a gépnél a gumók úgynevezett önműködő kidobásának alapelvét alkalmaztuk, s a burgonyagumók az ekék mellett egy külön adagoló csőből kerültek a földbe. A gépen két fémtartály van. Mindegyik 120 kg burgonya befogadására képes. A gép első részén négy fémtartály van, melyek műtrágyát vagy szerves trágyát tartalmaznak. A burgonya a fémtartályokból az adagoló csőbe kerül. Egy szerkezet a burgonyát innen a külpnleges fészket alkotó szerkezettel eHátott ekékhez továbbítja, ahonnan a földbe kerülnek. A trágyafélék is ezen az úton jutnak a talajba. Az ültetögép különféle burgonyafajták ültetésére alkalmas, mind egész mind félbevágott gumók ültetésére. Az agregátot a traktorossal együtt hat ember kezeli. A burgonyafészkek domborúak vagy simák lehetnek. A bőséges csapadékú körzetekben, ahol a talaj nedvesebb, tárcsás boronákat kapcsolnak a géphez. A szárazabb vidékeken közönséges kis boronákat használnak. Ez esetben a talaj sima, és nem hepe-hupás. A burgonyaültetögépet elsöízben 1952 tavaszán próbálták kí a mezőkön. A ramenszki körzet „Előre a kommunizmus felé", valamint a bronyicki körzet Hruscsev-kolhozaiban próbálták ki először. Ennek eredményeképpen minőségileg jól végezték el a munkálatokat és nagyfokú termelékenységet értek el. A gép napi teljesítménye 8—9 hektár volt. A gép első kipróbálásánál különféle hiányosságok adódtak, de ezeket a tervezők hamarosan kiküszöbölték. A gépet ezután felülvizsgálták s az állami gépesítési kutató intézetek ajánlották, hogy alkalmazzák a termelésben. A rjazani mezőgazdasági gépgyár megtisztelő megrendelést kapott. Ez év tavaszán nagyszámú burgonyaültetögépet kellett előállítania. A gyár a gépek százait már továbbította a moszkvai kerület gép- és traktorállomásaira és már megkezdték működésüket a burgonyaföldeken. Az ország má3 körzeteit is ellátják burgonyaültetőgépekkel. Hogyan vélekednek a kolhozparasztok az új gépről? Az „Előre a kommunizmus felé" mezőgazdasági kolhozban, ahol már második éve alkalmazzák a gépet, a kolhozmezök dolgozói nagyrabecsüllk a SzKG-4 gép segítségét. Kezelését egyszerűnek tartják, teljesítményét pedig nagyrabecsülik, mert biztosítja a munkálatok jó minőségét. A kolhozparasztok annak a kívánságuknak adnak kifejezést, hogy a tervezők olyan módósítást hajtsanak végre az ültetőgép szerkezetén, ameiy alkalmassá tenné azt az érett és örölt istállőtrágya adagolására. Ez még jobban biztosítaná a négyzetes-fészkes burgonyaültetési módszer nagy gazdasági eredményeit. A kolhozparasztok, a szovhozok, valamint a gép. és traktorállomások dolgozói nagyrabecsülve az új burgonyaültetési módszert, igyekeznek ezt egyre szélesebb mértékben alkalmazni. Az említett fészkes módszerrel dolgozó burgonyaültetőgépen kívül más gépi eszközket is, főleg különleges traktoros kultivátorokat fognak alkalmazni. Az új burgonyaültetési módszer elterjedéséről a következő adatok tanúskodnak. Az OSzSzSzK kolhozaiban több mint 400.000 hektár területen ültetik el négyzetes-fészkes módszerrel a burgonyát. Ebből a moszkvai kerületre 110.000 hektár esik. Fehér-Oroszországban a négyzetes-fészkes módszerrel ültetett burgonyaterületek nagysága négyszeresére növekszik. Mindez megköveteli, hogy komoly figyelmet fordítsanak a technika kihasználására és a burgonyaültetési munkálatok mintaszerű megszervezésére. V. Poljakov, N. Vorobjov (Megjelent a moszkvai PraaK dában.)