Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-28 / 129. szám, csütörtök

6 U J SZO 1953 május 28 A kommunizmus építőinek nagyszerű sikerei A szovjet nép Lenin és Sztálin pártja vezetésével napról napra újabb és újabb, jelentős sikereket ért el a kommunizmus sikeres építésének útján. Békés al­kotómunkája eredményeként új gyárak és üzemek, hatalmas vízierőművek, csatornák épülnek, termöföl­dekké változnak pusztaságok, az élenjáró szovjet technika a legkoreszrűbb gépekkel gazdagítja az or­szág iparát és mezőgazdaságát, gyarapodik, nő az ipa­ri és mezőgazdasági termékek bősége és ezzel egy­idejűleg emelkedik a szovjet embernek, a kommuniz­mus építőinek színvonala. A szovjet emberek párat­lan lelkesedéssel, a munka arcvonalán elért sikereikkel és győzelmeikkel valósítják meg az ötödik sztálini öt­éves terv feladatait. Az üzemeknek egyre korszerűbb gépekkel vaK5 fel­szerelése révén az élenjáró munkamódszerek széles tömegek által való alkalmazásával, a szovjet üzemek munkásai gyors ütemben 1 útiadnak annak a nagyszerű feladatnak teljesítése felé, hogy az ötödik ötéves terv­befejezéséig a második világháború előtti színvonal háromszorosára emeljék a Szovjetunió iparának ter­melését. Gyors ütemben haladnak előre a munkálatok a kom­munizmus hatalmas munka telepein, a Volga és Dnyeper mentén, a turkméniai Karakum-sivatagban és a Szov­jetunió egyéb területein. A szovjet emberek munkája nyomán megvalósul a lenini eszme: „A kommunizmus annyi, mint: Szovjethatalom, plusz az egész ország vil­lamosítása". A villamosítás terén elért fejlődésre ml sem jellemzőbb, minthogy 1952-ben a Szovjetunióban 62-szer annyi villanyenergiát termeltek, mint 1913-ban a cárj Oroszországban. Már 1951-ben több volt a Szov­jetunió villanyenergiatermelése, mint Franciaországé és Angliáé együttvéve, 1955-ig pedig 1950-hez viszo­nyítva 80 százaiéitkai emelkedik majd. Ennek az öt­éves tervnek befejezéséig üzembe helyezik a világ leg­hatalmasabb vizierőművét. a kujbisevi villanyközpon­tot. amelynek évi teljesítőképessége 10 milliárd kilo. wattóra, valamint a mingecsauri. usty-kamenogorszki és más vízierőműveket. Ugyancsak ennek az ötéves tervnek folyamán kezdik meg az Ang'ara-folyó ener­giaforrásainak felhasználását célzó munkálatokat. Az itt épülő vízierőművek óriási mennyiségű, évi 60 mil­liárd kilowattóra villanyenergia szolgáltatására lesz­nek képesek. Mindezeknek fényében még inkább kidomborodik a szovjet nép munkasikereinek rendkívüli jelentősége. Ezeket a sikereket minden becsületes ember őszinte örömmel és lelkesedéssel fogadja- Ezek a sikerek újabb megdönthetetlen bizonyítékai annak, hogy a szovjet emberek millióinak öntudatos és lelkes alkotó munkája nyomán épül a kommunizmus és nines a vi­lágon erő, amely meg tudja állítani a szovjet társa­dalmat a kommunizmus felé törő győzelmes útján. A kahovkai vízierőmű, a délukrajnai és északkrími csatorna Ha a térképre nézünk, észrevesz­szük, hogy a Volga és a Don-vi­dék öntözőrendszerekkel behálózott területét keleten az Ural folyó, nyugaton a Don határolja. De to­vább nyugatra is vannak aszályos vidékek, Ukrajna déli részére és a Krím északi részére is eljut a pusz­tító, száraz sivatagi szél, ezek a vidékek is sokat szenvednek a gya­kori agzályok, a vízhiány következ­tében. Az erdősítési munkák mel­lett a délukrajnai és északkrími öntözőrendszerek feladata, hogy megváltoztassák ezeknek a vidé­keknek a jellegét, vizet juttasanak a földekre, elzárják a forró, szá­rító szelek útját és megváltoztas­sák az éghajlatot. A kahovkai vízierőmű és a dél. ukrajnai csatorna azoknak a hatal­mas építkezéseknek a gorába tar­toznak, amelyeket a szovjet kor­mány Ukrajna területén megvaló­sít. De ez az építkezés nem szorít, kőzik pusztán Ukrajna területére, a kahovkai vizierőmüvel együtt két csatorna épül: a délukrajnai és az Északkrimi-csatorna, az utób­bi az elsőnek közvetlen folytatása. Ezeket az építkezéseket, a kom­munizmus többi építkezéséhez ha­sonlóan, gyorsított ütemben hajt­ják végre: 1956-ban elkégzül és megkezdi teljes üzemét a kahovkai vízierőmű, egy évvel később pedig a délukrajnai és az északkrimi csatorna a hozzájuk tartozó öntöző­berendezésekkel. A kahovkai vízierőmű a Dnye. peren épült, a Dnyeprogresz alatt. Teljesítőképessége nem éri el a kujbisevi vagy sztálingrádi vízierő­müvek teljesítőképességét, de azért ennek a vízierömünek is nagy je­lentősége van az ország nemísetgaz­daságára. A kahovkai vízierőmű közepeg vízbőségü években egymilliárd 200 millió kilowattóra áramot fog termelni. Ennek körülbelül fele a déli területek iparának energia­szükségletét fedezi. A Kahovkában termelt ipari áramot a dnyeperi magasfeszültségi vezeték kapcsolja be a Dnyeper—Donyecmedence­Rosztov-energiagyürübe. A kahovkai víztároló emellett emeli a Dnyeper szintjét, megköny­nyíti a hajózást Zaporozsje és Ka­hovka között, valamint a Dnyeper alsó folyásán. A kahovkai vízierőmű. a Dél­ukrajnai és Északkrími-csatorna megváltoztatja a vidék mezőgazda­ságának képét. Ezen a vidéken hosgzú a nyár és rövid a tél. Sok a napfény, de kevés a víz. 'A víz­hiányt még súlyosbbítják a keleti forró, száraz szelek. A száraz sze. lek, porviharok, aszály gyakran semmivé teszik sok tízezer paraszt munkáját. Az utolsó 60 évből 20 volt aszályos. A kahovkai erőmű, a Délukraj­nai és Északkrími-csatorna, vala­mint a hozzájuk tartozó öntözőbe, rendezégek elkészítése óriási mun­kát igényel. Kahovka közelében a vízierőmű vei együtt duzzasztógát, hajózási zsilip, 14 milliárd köbméter vizet befogadó víztároló és szivattyúte­lepek épülnek. A kahovkai vizépítészeti alkotá­sok elkészítését a szovjet kormány a Dnyeprosztroj kollektívájára bíz­ta, amely nagy tapasztalatokat és földet kell megmozgatni, a betonozó munkák pedig mintegy 1,800.600 köbméterre rúgnak. A csatornák építésénél a földmunkák kb. 600 millió köbmétert, a betonozómun­kák kb. 2.5 millió köbmétert tesz­A kahovkai vízierőmű építőinek lakótelepe dicsőséget szerzett a Dnyeprogresz újjáépítégénelt hősies munkájában. Zaporozsjenál ágazik el a Dnye­perből a Délukrajnai csatorna. A Lenin-tavon át vezet a Morocsnája folyóhoz, majd tovább délnek, Asz­kania Nová és Szívás felé. Itt kez­dődik az Északkrími.csatorna, amely áthalad a félsziget sztyeppé­in és Keresnél éri el a tengert. A két csatorna hossza összegen 550 kilométer. A Molocsnája folyón duzzasztó­gátat, tízezer kilowatt teljesítőké­pességű vizierőmüvet és 6 milliárd köbméter vizet befogadó víztárolót építenek. Kahovka és Aszkanäa Nová kö­zött 60 kilométer hosszú csatorna köti ösgze a kahovkai víztárolót a Délukrajnai csatornával. A csator­nának az a feladata, hogy megön­tözze a környező vidéket és a ka­hovkai víztárolóból vízzel lássa el az öntözőrendszert. A Délukrajnai és Északkrími csa­tornában a víz természetes lejtőn folyik majd a Dnyepertől Kercsig. Vizszegény években szivattyútele­pek juttatják majd a vizet az ösz­szekötő cgatornába (Kahovka és Aszkánia Nová között) és innen tovább folyik majd az Északkrími csatom áfea. Nagy öntöző elosztócsatornák ve­zetnek majd a Malocsnajai víztáro­lótól Nogajszkig, az Azovi-tenger partján, a kahovkai víztárolótól Krasznoznamonkálg, (chersoni te­rület), a Krim félszigeten pedig Dzsankojtól Raszgolnojelg. Ezeknek a csatornáknak a hossza ögszesen 300 kilométer lesz. A csatornák mentén szivattyútelepeket építenek. A fentiekből kiderül, müyen ha talmas és bonyolult munkába fog­tak a szovjet emberek Sztálin elv társ kezdeményezésére (Jkrajna dé­li és a Krimi-félsziget északi ré­szén Ez még világosa h h* legz ha meggondoljuk hogy a éahovkai építkezésnél 20 millió köbméter nek ki. Összehasonlítás kedvéért megjegyezzük hogy a Szuezi csa­torna építésénél 75 millió köbmé­ter, a Panama-csatorna építésénél 180 millió köbméter földet moz­gattak meg, építésük mégis évti­zedekig tartott. Az állam a Délukrajnai és Északkrími csatorna építkezésének a következő gépi berendezést adja: 600 kotrógépet, 1900 talajnyesőt, 500 talajgyalut 130 szívókotrót, sok lépegető exkavátort, valamint a szovjet technika számos más al­kotásait. A csatornák medrének ásásánál a földmunkák 97 százalé­kát gépesítik. Az építőm unkák te­főpontján az építkezés 150 ezer munkást és mérnöki-műszaki dol­gozót foglalkoztat majd. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság chersoni, zaporozsjei; nyikolajevszkí és dnyepropetrovszki területem 1,200.000 hektár föld ön­tözése válik lehetővé (ebből 700.000 hektáré szivattyútelepek segítségé­vel), A Krim-félgaiget északi részén a csatorna 300.000 hektár földet öntöz majd (ebből 100.000 hektárt szivattyútelepek segítségével). Ezen­kívül a csatornahálózat Ukrajna dé­li és a Krím-félsziget északi részén további 1,700.000 hektár föld víz­ellátását biztosítja. Délukrajna és Északkrim termé­szeti jellegének átalakítása az itt régóta termesztett növéhyek, főleg a búza terméshozamának fokozása mellett új, értékes növények, töb­bek között a gyapot termegztését is lehetővé teszi. Az elmondottakból nyilvánvaló, milyen óriási jelentősége van a délukrajnai és északkrími nagy sztálini építkezésnek, milyen fontos szerepet fognak játszani a nemzet, gazdaság további fejlesztésében, milyen nagy mértékben járulnak hozzá a Szovjetunió hatalmának további megerősítéséhez, gazdasá­gának tokozásához, népei életének megjavításához. Sztyepan Bugarkov: "Dalol a öiz Ködös hajnal. Exkwvátor marja A hegy lábát. A csatorna kész! Kurgán csúcsán alszik, csendes sírban Zseleznyák, a vitéz tengerész. A csatornák vize nemsokára Gátja ellen szőke habot hajt. Űj dalt dalol a hajók szirénája S a pusztában kert virágzik majd. S hol a Dnyeper tomboló hulláma Marcangolta Kanyva partjait, Békén alszik dalnokod, TJkrajna, S dala messzi századokra int. * A gyártási ciklus megrövidítéséért Gyűléseken értekezleteken, a rá­dióban gyakran hallani Nyioa Jusi­na, a Moszkvai „Vörös Proletár" szerszámgépgyár esztergályosának nevét. A fiatal munkáslány nevét azért kapta szárnyra a hír, mert je­lentős, a Szovjetunióban egyip nép­szerűbbé váló mozgalmat indított. Mozgalmának lényege: csökkentsük a gyártási ciklus idejét, minden egyes művedet idejének megrövidítésével. A gyártási ciklus tartalma lénye­gében három dologtól függ: a meg­munkáláshoz és a minőség ellenőr­zéséhez, az üzemen belüli szállítás­hoz szükséges időtől, valamint attól, hogy meddig hever a munkadarab az üzemben. Nyisa Jusina, az I. gépműhely komszomolcsoportja bizalmija meg­beszélte tervét a szomszéd gépen Anasztaszíja Maljutyina komszotmol­kával. Elhatározták, hogy csökken­tik a gyártási ciklus rájuk eső sza­kaszán a megmunkálásra fordított időt ég ezért szakadatlanul keresni fogják a legészszerűbb munkamód­szereket, tökéletesíteni fogják a munkafolyamatokat Javaslatukat előterjesztették a műhelygyülésen, mozgalmuk elindult a gyárban, ké­sőbb az egész Szovjetunióban. A fiatal munkáslány a megmun-, káláshoz szükséges idő Csökkentésé­re számos újítást alkalmazott. Min­denekelőtt áttért a gyorsvágásra, a lehető legnagyobb sebességre s el­határozta, hogy a segédmunkák el. végzésénél ig megtakarít időt. Át­alakította kését, s így meghosszab­bította annak élettartamát, A kést ritkában kell cserélni ég ez is értékes perceket ment meg. Azelőtt az „1­A-62" típusu gép karját két csavar­ral fogták be. s ez legalább két percet vett igénybe. Nyina Jusina megváltoztatta a befogókészülék szerkezetét, egy csavarral fogva be a munkadarabot és az ehhez szük­séges időt 30 másodpercre csökken­tette. Egy, egy munkadarabnál mind­össze egy-két percet nyert, de a percekből együtt órák lettek. így két-háromszorosára teljesítette nor­máját é s havonta átlag 600 rubelt takarított meg. Nyina Jusina, a mind szélesebb körben elterjedő mozgalom kezde­ményzője, a szovjet munkásosztály fiatal nemzedékének tagja. Az ipar. iskola elvégzése után 1946-ban ke­rült a „Vörös Proletár"-gyárba és rövidesen a szerszámgépgyártási I technikum hallgatója lész. Az első villanyvonat Puskinba és Pavlovszkba érkezett Nagyarányú -munkálatok folynak a leningrádi vasúti csomópont vil­lamosításán. A legutóbbi évek fo­lyamán villamosították a Lenin­grádot a Finn- és Gatosin-öböl déli partjával összekötő vasútvonalakat. A Finnlandi pályaudvarról a karé­liai szanatóriumok felé elindultak a villamos vonatok. A vitebszki pályaudvarról egy vil­lanyvonat indult el, amely a Lenin­grád—Puskin—PavLovszk vonalon megnyitotta a forgalmat Pav­lovszkba kirándultak az építőmun­kások is. akik határidő előtt két és félhónappal befejezték a több mint 26 kilométer távolságban húzódó új vasútvonal villamosítását. A vasútvonal építése / gyors mód­szerekkel ment végbe. Széles körben alkalmazták az indusztriális építé­szeti módszereket. Rövid idő alatt hét magas villamosító központot építettek föl, többszáz fényoszlopot szereltek össze és állítottak fel és felépítették a transzformáló állo­mást. A huzalok és a tartószerkezet felépítésének új módszere lehetővé tette, hogy a munkálatok lefolyá­sát hatszorta gyorsabbá tették. Üdülőtelep összerakható házakból A kievi Bolsevik-gyár építőmü­helye összerakható házak készítésé­hez látott. A gyár üdülőtelepet léte­sít a Dnyeper partján s a telepet ezekből az összerakható házakból építik fel. Az üzem szakszervezeti bizottsága lelkiismeretesen foglal­kozik az üdülőtelep felszerelésével. Vitorláscsónakokat, rádiókat, sport­felszerelést, más szükséges tárgya­kat vásárol Valamennyi házban lesz gáztűzhely. A Szovjetunióban általában nagy gondot fordítanak arra, hogy gyar. san elkészíthető, összerakható há­zakkal bővítsék az üdülőtelepeket. Nemrége n kezdte meg munkáját a Volga partján, Vaszilszurszk köze­lében a Szovjetunió Szakszervezeti Központja központi üdülésj igaz­gatóságának fafeldolgozó gyára. Ez az új gyár összerakható nyári pavilonokat készít az üdülő­telepek számára. Egy-egy ilyen szép, oszlopos, tornácos p jivi Ilonban 6. két-három személyes szoba és egy étkező van. Magyar Irodalmi est Komáromban A Csehszlovákiai írók Szövetsége Szlovákiai tagozatának keretében uűködö magyar írók köre pártunk X. kongresszusa tiszteletére a ko­máromi Skoda hajógyár n. v. üzemi klubjában csütörtökön, május 28. ín este 19.30 órai kezdettel irodalmi estet rendez. Az est műsorát Egri Viktor államdíjas író ünnepi beszéde nyitja neg. Versekkel, novellákkal, regényrészlettel szerepelnek: Bábi Ti­bor, Dénes György. Gály Olga, Mács József, Ozsvald Arpád. Petrőcl Bálint, Szabó Béla és Veres János. Felolvasásokkal szavalatokkal és énekszámokkal közreműködnek a Vlagyar Terület; Színház művészei. Csemadok helyi csoport és az üzemi klub tagjai. A belépés díjtalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom