Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-23 / 125. szám, szombat

1953 május 23. UJSZ0 3 NÉPNEVELŐK SEGÍTSÉGÉRE Hogyan szervezzük meg az SzlKP X. kongresszusáról tartott beszélgetéseket A Szovjetunió kommunista párt­jának tapasztalatai arra tanítanak és Gottwald elvtárs is folyton arra figyelmeztetett bennünket, hogy a szocializmust lehetetlen kiépíteni a dolgozók legszélesebb tömegeinek aktív részvétele nélkül. Az agitáto­rok és előadók feladata, hogy pár­tunk és kormányunk politikájának megvalósítására és aktív támogatá­sára megnyerjék dolgozóink széles rétegeit. . A bolsevik agitációnak különféle formái ée módszerei van­nak, és ezek közül egyike a leghat­hatósabbaknak a munkahelyen tar­tott beszélgetés. ( A MUNKAHELYEN VALÓ MEG­BESZÉLÉS \7, AGITÁCIÓ FONTOS FORMÁJA A személyes agitációt és megbe szélést többféle formában lehet al. kalmazni. Mint pl. a munkahelyeken, gyűléseken, nyilvános gyűléseken va­ló előadás, vagy pedig csoport vagy egyénenkénti vitahozzászólás és más hasonló formában. E formák mind­egyikét a munkahely feladatai és körülményei szerint kell megválasz­tani. Legjobb ha az agitátor kis­számú hallgatóság előtt beszél, hogy mindenkihez közelebb kerülhessen és felelhessen a kérdésekre. Nagy si­ker az, ha megmozgatja az embere­ket, hogy kicseréljék é s megmond­ják véleményüket, mondja BI. I. Ka. linyin elvtárs. Gyakran előfordul, hogy az agitátor ahelyett, hogy a hallgatókat felhívná a kérdések ak­tív megítélésére, egész idő alatt ma­ga beszél. Ez nem helyes. Ez elő­adás és nem vita, nem megbeszé. lés. A jól irányított vita a bírálat^ és önbírálat fejlesztését is szolgál­ja. Ennek fontos nevelő jelentősége van. Nagyon értékesek a munkaja­vaslatok is, amelyeket a dolgozók a vita hozzászólásaikban gyakran fel­vetnek. Gyakran felvetődnek olyan lehetőségek is, amelyek a munka­hozam növelésére, a munka megja­vítására a műhelyben, az EFSz-ben a brigádokon, a gép. és traktorál­lomásokon nyilvánulnak meg. Az agitáció ilyen formában nagy segít­ségére van pártszervezeteinknek a dolgozók politikai nevelésében. Meg­szilárdítja pártunknak a tömegek­kel való kapcsolatát, és segít a tö­megeket mozgosítani a feladatok teljesítésére. A VITÁK IDEJE ÉS HELYE A viták sikerének biztosítása at­tól is függ, hogy mikor és hol tart­ják őket. A helyes idő és hely meg­választása nagyon fontos. Az üze­mekben a megbeszéléseket leg­gyakrabban a déli szünetben, vagy a munka után tartják. A munkások részére, akik a második műszakban dolgoznak, a megbeszélést a műszak előtt tartják. Ezekből az elgondolá­sokból kell kiindulnunk az EFSz-ek és állami birtokok esetében is, ami az idő helyes megválasztását illeti. A tavaszi munka idején ki kell használni a déli szünetet, vagy a munka utáni esti órákat. Az inter­nátusokban lakó dolgozók részére nagyon alkalmas a beszélgetések megtartása a munka befejezése után lakóhelyükön. A vita sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy a népnevelő ismerje hallgatóit, ismer­je munkájuk körülményeit, életfel­tételeiket és azokat a feladatokat amelyeket teljesíteniök kell. A VITÄK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA AZ agitátornak minden megbe­szélésre gondosan fel kell készülnie. Legyen bármennyire öntudatos es iskolázott ember, nem mentes attól a kötelességtől, hogy alaposan fel­készüljön minden vitára, hogy gon­dolkozzék egyik-másik probléma kérdéseiről, hogy konkrét anyagot gyűjtsön és foglalkozzék azzal, ho­gyan készítheti elő legjobban elő­adását Ez abban az esetben is szük­séges, ha az agitátor a beszélgetést abból a tárgykörből veszi, amelyről az agitátorok tanácskozásán felvi­lágosítást kapott. A fötéma ezekben a napokban Szlovákia Kommunista Pártja X. kongreszusának jelentősége a szo­cializmus építésében, Szlovákia iparosításában és Szlovákia boldog kulturális életének fejlesztésében. Szükséges, hogy a vitában rámu­tassunk a kongreszus jelentőségére a munkaszakaszok, a műhelyek, a brigádok, EFSz-ek számára, ahol a megbeszélés folyik. Szükséges, hogy tényekkel és számokkal mu­tassunk rá a nagy sikerekre, ame­lyeket Szlovákia Kommunista Párt­ja IX. kongresszusa óta elértünk; Az agitációhoz az anyagot a Prav­dából, az Uj Szó-ból és »A Szo­cializmus Zászlaja alatt« című la­pokból és más folyóiratokból kell meríteni. Ha az agitátor áttanulmányoz, ta a szükséges irodalmat és vilá­gossá vált előtte a megbeszélés tárgya, összeállíthatja a tervet a vita vezetésére. A vitaterv összeál­lításánál jó előre látni kell az eset­leges kérdéseket, amelyeket a hall­gatók feltesznek, de fontos arra is gondolni, hogy hogyan fogjuk őket megmagyarázni és eszerint előké­szíteni az előadást a vitához. Gon­dolkozni kell azon, hogy hogyan kell a kérdéseket megfogalmazni és az előadás egyes, részeit milyen módon megmagyarázni. A szükséges anyagot az agitátor előre kell, hogy összegyűjtse. Az agitátornak az irodalom olvasmá­nyaiból, a színházakban látott elő­adásokból, újságok, folyóiratok, könyvek olvasásából meg kell je­gyeznie azokat a részeket, amelye, ket az agitációs t munkájában fel­használhat. A jó agitátor a vita előkészíté­sénél azzal foglalkozik, hogy ho­gyan gyüjtheti össze leghamarább a szükséges hasonlatokat, ame­lyek gondolatait megvilágítják. Különösen értékesek az életből, a munkahelyekről felhozott példák. Igy pédául Dorki.n elvtárs agitátor, rozsnyó-bisztrói bányász a vita előkészítésénél meggyőző anyagul használja fel a helyi, adatokat és a régi köztársaság számadatait és összehasonlítja ezeket a mával. TJjságkivonatokat készít és alkal­mazza a szovjet agitátorok tapasz­talatait. A helyi konkrét anyaggyűjtése rendkívül fontos része a vita elő készítésének. A beszélgetés tartalmának előké­szítésén kívül az agitátornak fog­lalkoznia kell a vita hozzászólások szervezési előkészítésével is. A hall­gatókkal idejében kell közölnie, hog>' mikor és hol tartják meg a vitát és milyen témáról. Például a ter­melési problémáknál jó, ha az agi­tátor beszél az egyes hallgatókkal és megkéri őket, hogy gondolkoz­zanak a témáról és a vita folya­mán lépjenek fel tapasztalataikkal és véleményükkel. Az agitátornak nagyon nagy fi­gyelmet kell fordítania a hallgatók kérdéseire. Tanító például szolgál­nak, hogy hogyan kell viselkedni a hallgatók kérdéseivel szemben, a Komszomol harmadik kongresszusa résztvevőinek emlékiratai. Alig hangzott el Lenin történelmi be­széde ezen a kongresszuson, számos kérdést intéztek hozzá. Mikor Via­dimir Iljics válaszolt ezekre és már éppen távozni készült a tribünről, a földön észrevett még egy lapot. Felemelte és visszatért a tribünre, ahol válaszolt arra fi kérdésre is, amely a talált lapon volt. Agitátornak lenni büszke és fe­lelősségteljes feladat. Az, akit a párt erre a feladatra kijelölt, kell, hogy felelősséget érezzen a párttal szemben. Kell, hogy pártunk ügyé­nek áldozatos harcosa, tolmácsolója legyen, aki tolmácsolja a tömegek­nek az igazi bolsevik szót. A bolgár külügyminiszter levele az ENSz titkárságához 1953. május 18-án a Bolgár Nép­köztársaság külügyminisztere leve­let intézett az ENSz titkárságához a görög provokációkkal kapcsolat­ban. A levél a többi között ezeket írja: A Bolgár Népköztársaság kormá­nya szükségesnek tartja felhívni a görög kormány figyelmét az ENSz titkárságán keresztül arra a tényre, hogy a Görögországból jövő repülő­gépek tovább folytatják a bolgár légitér megsértését. Az utóbbi idő­ben ezek a cselekmények különösen vakmerőekké váltak. Jellegzetesek a március 13-án és 15-én, valamint április 25-én elkövetett légi határ­•sértések, amikor is a Görögország­ból jövő repülőgépek mélyen bere­pültek bolgár terület fölé. Ezenkívül említésreméltó, hogy azok a repülő­gépek, amelyek március 15-én és április 25-én bolgár légttérbe hatol­tak be, miután hosszú időt töltöttek bolgár terület felett, a török légi­térben tűnitek el. Ezek az esetek világosan mutatják a görög és a török hatóságok közötti együttmű­ködést. A bolgár légitér durva megsérté­sével kapcsolatban a Bolgár Nép­köztársaság kormánya szükségesnek tartja kijelentem, hogy ezzel egy­idejűleg folytatódnak a provokációk is, amelyeket görög határőrizeti szervek követnek el a bolgár-görög határon. Mig januárban két jelentő­sebb határsértés történt, február folyamán hat, márciusban kilenc, áprilisban pedig két jelentősebb vha­társértést követtek el. Feltűnő, hogy a határsértésekben mind gyakrab­ban vesznek részt felfegyverzett polgári személyek is. , A levél azután több ilyen határ­sértést sorol fel, majd így folytat, ja: A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma az ENSz titkárságán keresztül többizben tiltakozott a gö­rög kormánynál a durva és szán­dékos provokációk, valamint határ­sértések miatta amelyeket görög ha tárőrizeti szervek szerveztek és haj­tottak végre a bolgár-görög hatá­ron. Ezekben a tiltakozásokban a bolgár külügyminisztérium követel­te, hogy a görög kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket eme ellenséges cselekedetek megszünteté­se érdekében. Ennek ellenére a gö­rög határőrizeti szervek rendszere­sen tovább folytatják az újabb pro­vokációkat és határsértéseket a bol. gár-görög határon. A levél a továbbiakban rámutat arra, hogy a provokációkkal párhu­zamosan a görtfg sajtóban nyílt bolgárellenes propagandát folytat, nak, amelyben a görög határőrizeti szerveket újabb kihívó cselekmények elkövetésére buzdítják. A levél befejezésül hangoztatja: A Bolgár Népköztársaság .külügy­minisztériuma tiltakozik a görög kormánynál a görög hatóságok újabb ellenséges cselekményei miatt, amelyek a Bolgár Népköztársaság ellen irányulnak és felhívja a figyel­met annak szükségességére, hogy tegyen gyors intézkedéseket a cse­lekmények megszüntetése érdekében. A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma megjegyzi, hogy a következményekért az egész felelős­ség kizárólag a görög kormányt ter­heli. \ A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma kéri az ENSz titkár­ságát, hogy a bolgár kormány til­takozását juttassa el a görög kor­mányhoz és az ENSz tagállamaihoz. A levelet Mincso Nejcsev, a Bol­gár Népköztársaság külügyminiszte. re írta alá. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügymíniszterhelyettesének tiltakozása két vízgyüjtőmedence barbár bombázása miatt Li Tom Ken, a Koreiai Népi De­mokratikus Köztársaság külügymi­niszterhelyettese május 19-én, ked­den nyilatkozatot tett közzé, amelyben erélyesen tiltakozik az Egyesült Államok légierejének Dél­Pjongan tartománybeli vízgyűjtő­medencék ellen intézett bombatá­madásai miatt. A nyilatkozat szö­vege a következő: »Az amerikai parancsnokság leg­utóbb új, példátlanul álló, arcátlan és barbár kegyetlenkedéseket köve­tett el a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság békés lakossága ellen. Május 13-án és 14-én az ameri­kai légierő repülőgépei bombázták a Dél-Pjongan tartomány Szunan megyéjében lévő Kenyong-vizgyüj­tömedencét (Szokan vízgyüjtőme­dence). A vízgyüjtőmedence töltései és duzzasztógátja elpusztultak. Ennek következtében a víz békés falvakat é s megművelt mezőgazdasági terü­leteket árasztott el Szunan és Te­dong-megyében és nagy károkat okozott a helybeli lakosságnak. Már eddig bebizonyosodott, hogy több mint 70 falu víz alá került, több mint 800 ember meghalt illet­ve eltűnt, jelentős mennyiségű há­ziállat elpusztult és komoly épü­letkárok keletkeztek. Az árvíz hatalmas kárt okozott a bevetett területeken. Az ameri­kai repülőgépek, — hogy a javító és mentés; munkálatokat akadá. lyozzák — nagymennyiségű időzí­tett bombát dobtak és alacsonyre­pülésben géppuskázták a menté, sí munkálatokat végző lakosságot. Ebből világosan látható, hogy az amerikaiak szándékosan követnek el szörnyű és«. bűnös kegyetlenkedé­seket. Az amerikai légierő repülőgépei május 15-én és 16-án barbár bom­batámadást intéztek Dél-Pjongan­tartomány egy másik vízgyüjtőme­dencéje, a Szuncson megyében lé­vő Csamo-vízgyüjtőmedence (Csa­szan vízgyüjtőmedence) ellen. E két vízgyüjtőmedence bombá­zása következtében 10.000 hektár megművelt mezőgazdasági terület I víz alá került és sok paraszt éle­tét vesztette. A parasztság anyagi javakban és háziállatokban nagy vesztesége­ket szenvedett. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya felhatalma­zott, hogy erélyesen tiltakozzam az amerikai parancsnokságnál e ke­gyetlenkedések miatt. Ezek az újabb kegyetlenségek — amelyeket az amerikai parancsnok­ság olyan időben követett el békés koreai lakosok ellen, amikor Pan­mindzsonban ismét megindultak a fegyverszüneti tárgyalások és az egész világ népei a koreai néppel együtt hőn óhajtják a békét — a legnagyobb felháborodást keltik az egész emberiségben. Párizsban folytatódott a kormány pénzügyi törvényjavaslatainak általános vitája Kiutasították Iránból egy amerikai hírügynök­ség tudósítóját Fatemi iráni külügyminiszter má­jus 19-én egy sajtóértekezleten be­jelentette, hogy mivel az „Associ­ated Press" hírügynökség iráni kép­viselője „rendszeresen hazug, kihívó és őfelsége, a sah államának érdekeit sértő közleményeket továbbított" az iráni kormány felszólította, hogy há­rom nap alatt hagyja el Irán terü­letét. Párizsban a nemzetgyűlés folytat­ta a kormány pénzügyi törvényja­vaslatainak általános vitáját. A képviselők többsége élesen bírálta a javaslatokat. A radikalista-szocialista Főurá­nál szintén a kormány intézkedései ellen szólott. Kijelentette, hogy a vasúti viteldíjak emelése általáno­san áremelkedést okoz. Élesen bí­rálta a kormányfőt, mert „mielőtt elutazott az USA-ba, hogy dollár­alamizsnát kérjen", nyojcvan mil­liárd frank előleget kért a kincstár­tól. „Igen — kiáltotta — Washing­tonban letérdelt mint egy koldus! És mit hozott? Semmit. A kormány működésének eredménye teljesen negatív. Elítélem a kormányt, amely továbbra is megtéveszti a. nemzet­gyűlést és az országot." Pierre Cot, a haladó köztársasá­giak szövetségének képviselője ki­jelentette: „Hiába próbálják Fran­ciaországot visszavezetni a felvirág­zás útjára, ha Franciaország tovább cipeli a vietnami háború terhét. Semmi komolyat sem végezhetünk, ha nem vegünk véget ennek a hábo­rúnak. A közvélemény számotvet ezzel. A mostani kormány tagjai azonban elzárkóznak a közvélemény elől... Eisenhower külpnmegbizottja tőkebefektetési lehetőségekről tárgyal Egyiptomban Mint az »A1 Akbar« című lap közli, Culberton, az Egyesült Ál­lamok elnökének gazdasági kérdé. sekkel foglalkozó különmegbízott ja egész sor amerikai részvénytár­saság képviselőinek kíséretében Kairóba érkezett, hogy ^ az egyip­tomi hatóságokkal az Egyiptom, ban- eszközlendő amerikai tőkebe­fektetésekről tárgyaljon. Május 17-én Culberton Nasszer ezredessel, az egyiptomi úgyneve­zett »forradalmi tanács* tagjával, valatnint Badavi kereskedelem- és iparügyi miniszterrel találkozott. A találkozón megbeszélték, hogyan le­hetne amerikai magántőkét befek­tetni az egyiptomi vállalatokba. Az »A1 Akbar« közli, hogy ame­rikai üzletemberekből álló küldött­ség érkezik majd Egyiptomba, hogy a shelyszínen tanulmányozza az ország gazdasági helyzetét.* Políitt elvtárs az amerikai monopolkapitalisták angolellenes gazdasági tevékenységéről A „World News and Views"-ban. Nagy-Británnia Kommunista Pártjá­nak folyóiratában írja Harry Pollitt: Alig van • Angliának olyan ipari központja, amelynek az amerikai mo­nopolkapitalisták legújabb térhódítása miatt nagyobb nyugtalanságra lehet­ne oka, mint a lancashirei iparvidék nek. Az ott dolgozó munkások — de a munkáltatók is — nyomban meg­értik, milyen veszedelem fenyegeti őket, ha elolvassák az amerikai mo­nopolkapitalisták egyik legbefolyáso­sabb lapjának, a „Fortune"-nak nem­rég mePielent cikkét. Ez a lap egyik legutóbbi számában beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok 161 vezető iparvállalata Ja­pán számára „olyan technikai segély­programmot dolgozott ki, amelynek ry Pollitt. méretei rendkívül jelentősek". A pro­grammot az említett 161 vállalat fi­nanszírozza. A lap azt írja, hogy a „második világháború befejezése óta a Távolkeletről kevés kedvezőbb hírt kaptunk ennél". A „Fortune" felsorolja azokat a nagyvállalatokat, amelyek tőkét és gépi berendezést küldenek Japánba, hogy programmjuk megvalósítása so­rán az eddiginél is élesebb verseny­nyel szorítsák ki Angliát a távolkele­ti piacokról. A Du Pont, a General Electric, a Westinghouse Electric, a Standard Oil, az Universal Oil. á Grodyear, a Goodrich és a Kayser mo­nopolvállalatok szerepelnek a többi' között a felsorolásban. Mindez Anglia ellen folyik odaát Amerikában — írja befejezésül Har-

Next

/
Oldalképek
Tartalom