Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-21 / 123. szám, csütörtök

4 UJSZ0 1953 május 23. Iskolaügyünk élenjáró dolgozói elutaztak a Szovjetunióba Május 20-án, szerdán a reggeli Arákban a csehszlovák Iskolaügy élenjáró dolgozói elutaztak a Szovjetunióba, hogy megismerkedjenek a szovjet Iskola rendszerével, a Szovjetunió kultúrminiaztérluma munkaszervezésével, a Szovjetunió művelődésügyi minisztériuma és népmüvelődésügyi hivatala mim. kájával. A küldöttség tagjai tanulmányozni fogják a szovjet általános művelődést, pedagógiai iskolák és főiskolák, továbbá a tudományos intézetek munkáját, megismerkednek a pedagógiai tudományos akadémia munkájával és a szovjet pedagógiai tudományok eredményeivel, hogy az így szerzett tapasztalataikat az új iskolatörvénynyel kapcsolatban, iskolaügyünk kiépítésében éa a gyors iramban fejlődő főiskoláink életében alkalmazhassák. A

c lakolta éa művelődésügyi minisztérium küldöttségéiben, amelynek élén Ernest Sykora iskola- éa művelődésügyi miniszter áll, dr. Jozef Novotny docens és dr. Václav Kristek miniszterhelyettesek, továbbá Karol Stancl és Juraj Popovnyák, a minisztérium munkatársai, dr. Bohumír Kujai, a pedagógiai kutató intézet igazgatója, Ján Kotocs, a bratislavai iskola és művelődésügyi megbízotti hivatal képviselője és Bohumil Mucha, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága iakol&Ugyi, tudomány éa kultúroaztályáaak vezetője vannak. A föiakolaUgyi minlaztértum küldöttségében Ladislav Stoö tanéiminiszterrel az élein, dr. Vilibald Bezdlcsek mérnök tanár és dr. Karol Bedrna, dr. Mária. Reidlová és Petr Pfeáfer mérnök, a minisztérium főigazgatóságának vezetői, Emil Krejcsi, a titkárság főnöke, ezenkívül dr. Ladiölav Subert docens, a főiskoláik szlovákiai teljhatalmú megbízottja és dir. Ludök Holubec, Csehszlovákia Kommunist

a Pártja Központi Bizottsága iskola-, tudomány- és kultúrügyi osztályának munkatársai vannak. A selejt elleni harcra mutatnak példát a kitüntetett dolgozók Hazánk felszabadításának 8. évfordulója alkalmából a bratislavai Béke.üzem dolgozói abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy az üzem selyemfonóda osztálya kollektívájának kormányunk a „Kiváló munkáért" című kitüntetést adományozta. A munkasikereket a fonóda, a mesterek, munkások, technikai vezetők szoros együttműködésével érte el. A selyemfonódának bőség, ben van igen sok szorgalmas munkása. Köztük van Ciril Pajdlhauser, Karol Kllmo, Fekete Ciril, Dominik Modrovsky, Ján Heszek, Szabados Milám, Ondrej Zaremba, Ján Drzsiak, Alexander Dobrovodszky, Michal Lyszy, Juraj Hickievics, Jozef Flux, Milan Simkovjcs, Klaudiusz Tandlmayer, Michal Andal, Erős Béla, Végh Péter, Kodai Gyula, Varga István, Július Hlobil, Michal Broszka. Ezeknek az újarcú embereknek példás munkalendülete, tettrekész. sége arról tanúskodik, hogy az országépítő munkában becsületesen helytállnak. Minden törekvésüket arra irányítják, hogy az ötéves terv ötödik évében sikeresen teljesítsék azokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormányunk eléjük tűzött. Üj harcosoknak mondhatjuk ezeket az embereket, akik tudatában vannak, hogy minden méter selyemmel, amit gyártanak, hozzájárulnak dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. A mflhely dolgozóinak legjobbjai elmondják, mily nehézségekkel küzdöttek, amikor az üzem felépült. Mégsem csüggedtek el, mert látták, hogy az ötéves terv ajándékozta üzemmel az fi életük is megváltozott. Simkovics Milan mester huszonnyolc éves, középtermetű, barátságon ember. „A terv teljesítését naponta figyelemmel kísérjük. Nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is nagy gondot fordítunk" — mondja Simkovics elvtárs. Derűs arcáról büszkeség sugárzik, amikor a gyártás menetéről beszél s közben a grafikon vonalaira mutat, amely feltünteti, hogy a minőség 97 százalék között mozog, a mennyiség pedig átlagosan 100 százalékot tesz ki. A munkások a tábla köré sereglettek ég nagy érdeklődéssel figyelik. Hiczkievics elvtárs- mellére kulcsolja két kezét és merően a grafikontáblára szegezi tekintetét. Hiczkievics selejtmentesen dolgozik. Flux József előmunkás azt mondotta, hogy eddigi sikereik titka a munka jó megszervezésében rejlik. Varga István a délelőtti műszakban dolgozik. A selyemfanógépböl kiáradó gőz és párafelhőben a keze nyugodt éa nagy szakértelemmel végzi munkáját. Középtermetű, nyilt tekintetű fiatalember, aki a selyemfonógép minden munkamenetét elsajátította. Állandóan tanul, hogy a termelésben jobb munkaslkereket érjen el. — Volt úgy, — mondja elgondolkozva, — hogy a selejt felszökött kilenc százalékra. Megindítottuk a harcot a selejt ellen. Kitartó munkánkat siker koronázta. Ma ott tartunk, hogy a selejt lecsökkent két százalékra. Volt olyan 'eset is, ha a kollektívánk közül egy ember megbetegedett, helyette nem kértünk segítséget, hanem munkatársaink felváltva helyettesítették. Annak ellenére, hogy egy munkaerő kiesett, mégsem .maradtunk le a terv teljesítésében. A kollektív összeg tagja megértette munkája fontosságát és nagyobb eredmények elérésére törekedtek. A Központi Szakszervezeti Tanács születésnapi üdvözlete N. M. Sverniknek A Központi BEakaeervezetl Tanács a Szakszervezetek Összszövetaégi Központi Tanácsa elnökének, a Szovjetunió Legfelső Szovjeté Elnöksége tagjának, Nikolaj Michajlovlca Sverniknek 85. születésnapja alkalmából születésnapi üdvözletet küldött, amelyben többek között ez áll: Üdvözöljük önt, a Szovjet Szakszervezetek képviselőjét, amelyek mint a szovjet nép milliós hadserege, Lenin és Sztálin dicső pártja vezetésével gyönyörű hazájuk kommunista építésében nagyszerű eredményeket érnek el. Az ön nevével függ össze a szovjet szakszervezetek minden egyes nagyszerű eredménye, amely szervezetek meg tudták nyerni a müliós tömegeket a kommunista párt politikája részére és a kommunizmus igazi iskoláivá váltak. A szovjet szakszervezetek munkája, a szocialista társadalom felvirágzásáért folytatott évtizedes győzelmes harcuk, a mi forradalmi szakszervezeti mozgalmunk részére kimeríthetetlen tapasztalatok forrásául szolgál. A szovjet szakszervezeti szövetségek példája dolgozóinknak erőd támaszt nyújt a szocializmus kiépítéséért folytatott történelmi harcukban. A szovjet szakszervezetek nagyszerű sikerei a szocialista verseny hatalmas kifejlesztésében ragyogó példa munkánk számára. A szovjet sztahanovisták munkahöslessége népünket még nagyobb építő lelkesedésre serkenti, a szovjet munkamódszerek a gottwaldi ötéves terv nagy feladatainak teljesítésében kimondhatatlanul erős támaszul szolgálnak. Tisztelt elvtárs, az ön életmüve a munkásosztály győzelméért folytatott áldozatos forradalmi munka példája. Az ön személyében a mi forradalmi szakszervezeti mozgalmunk és az egész világ haladó szakszervezeti mozgalma ls, amelynek ön kimagasló személyisége, barátját és tanítóját tisztéül. Szívünkből kívánunk önnek jó egészséget, azt kívánjuk, hogy még hosszú éveken keresztül örüljön a szovjet nép új nagyszerű sikereinek a kommunizmus felé vezető világtörténelmi útján. Jozef Hanus hadtesttábornoknak, a légierők parancsnokának temetése Május 19-én, kedden temették ed Prágában katonai díszpompával Jozef Hanus hadtesttábornokot, a légierők parancsnokát. A Csehszlovák Hadseregszínházban tartott gyászszertartáson, ahol az elhűnytat felravatalozták, résztvettek a csehszlovák hadsereg képviselői. A gyászbeszédet a nemzetvédelmi miniszter képviseletében Václav Kratochvíl hadtesttálbomok, vezérkari főnök tartotta. Értékelte j az elhúnyt kiváló érdemeit az új | légierők kiépítésébein, amely hazánk légiterének éber őre. Jozef Hanus hadtesttábornok parancsnoksága Idején kezdték alkalmazni légierőink a szovjet repülők — B dicső sztálini solymok tapasztalatait. A koporsót az elhúnyt testi maradványaival átvitték a sztrasnioeí. krematóriumba, ahol az elhúnyttól Jozef Vosaäilo brigádtábornok búcsúzott a csehszlovák légierők tagjainak nevében. Elhalasztották az idei „Prágai tavasz" zenei fesztivált A »Prágai tavasz« fesztiválbizottság jelenti, hogy az ez évi » Prágai tavasz« nemzetközi zenei fesztivált és a fúvóshangszerek ezzel kapcsolatos nemzetközi versenyét későbbre elhalasztják. A fesztivál megnyitásának pontos idejét a bizottság közölni fogja. A szocialista munkaverseny — / a szocializmus építésének kommunista módszere „Tervünket teljesíteni lehet — és teljesítjük is — ha megtanuljuk, hogy jobban — sokkal jobban mint eddig — buzdítsuk és szervezzük az alulról jövő kezdeményezést, a szocialista versenyt és az újítómozgalmat azzal a céllal, hogy a dolgozók egész kollektívájának műszaki színvonalát fokozatosan, egészen a legkiválóbb dolgozók színvonalára emeljük. (Klement Gottwald elvtársnak a CsKP országos konferenciáján mondott beszédéből.) A versengés, a vetélkedés mindenkor népünk jő tulajdonságai közé tartozott. A múltban is, a kapitalizmus idején, amikor a dolgozó embert semmi érdeke nem fűzte ahhoz, hogy saját akaratából és saját kezdeményezéséből arra törekedjen, liogy a rábízott munkát hogyan végezhetné el minél előbb és hogyan milyen munkamódszerekkel fokozhatná munkája teremelékenységét, a munkások nem egyszer versenyre keltek, hogy ,,no komám, hadd lássuk, ki a legény a talpán", ki lesz az első. A vetélkedés az elsőbbségért nem azért indult, mintha a munkásnak valami hasznot vagy előnyöket jelentett volna. Nem, ilyesmiről a kapitalizmus idején szósem volt, mert hiszen az órabérre vagy napszámra dolgozó munkás keresetén az égvilágon semmit sem váltőztatott az, ha egy nap alatt két napra való munkát végzett el. Az ilyesmivel a munkás nem a saját, hanem a munkaadó, a tőkés javát szolgálta, önmagát pedig kimerítette, agyonhajszolta. A néha fel-feltámadó versengés, vetélkedés az elsőbbségért a kivagyiságon, a virtuson alapult, meg azon, hogyha érdemes volna, ha értelme volna, ha volna miért ipar kodni. hát akkor megmutatnám, hogy mit tudok De Így, órabérre, napszámra, azért, hogy más húzzon hasznot a munkámból? — az a fontos, hogy a nap teljen, a munka maradjon, mert akkor legalább holnap is lesz munka. Igy hát a verseny a munkások között csak a virtus pillanatnyi fellobbanása volt, nem öltött komoly méreteket, nem vált mozgalommá, mert a versengés nem tartozott a munkás érdekei közé. Igaz, hogy ebből, hogy a verseny csak pillanatnyi fellobbanásként mutatkozott meg, a burzsoá kapitalista rendszer ideológusai és pedagógusai, akik többek között azt tartották nemes feladatuknak, hogy népünk „faji" tulajdonságait kutasrák, azt a következtetést vonták le, hogy a magyar „szalmaláng" nemzet, a munkában, az alkotásban, az első hűhón és hajrán nem tud továbbjutni, fásult és közömbös lesz munkája iránt. A felobbanó „szalmalángot", majd az ezt követő közönyösséget „faji" tulajdonsággal. ne

m pedig a kapitalista társadalomban rejlő okokkal magyarázták, az zal, hogy a versenyző munkás a verseny első ötpercében észretért — vagy munkástársai észretérítették — s tudatára ébredt a kijózanító valóságnak. Persze, a kapitalistáknak érdekük lett volna a munkás versengése és ez nem kis haszont hajtott volna számukra. Mily jövedelmező dolog lett volna a gyárosnak, ha a munkások versenyre kelnek és kiderül, hogy teljesítményük további fokozásával azt a munkát, amit eddig 100 munkás végzett el, 70 munkás is elvégezheti, 30-at tehát, mint fölöslegeset el lehet bocsátani. Ez lett volna a kapitalisták érdeke, de nem ez volt a munkások érdeke. De nemcsak ilyen versenyek voltak azelőtt a kapitalizmus idején. Nemcsak „szalmaláng" versenyek voltak a munkásak közt. Voltak akkor komoly, hosszantartó versenyek is az egyes gyárak, üzemek és trösztök között. Ezek nagyon komolyan versenyeztek. Ezt a versenyt pedig úgy hívták, hogy komkiurrencia és azon az elven alapult, hogy „aki bírja, marja". Azon az elven alapult, hogyan lehetne a vetélytár sat megfojtani, hogy én legyek az űr a piacon. Ez a verseny szintén nem a munkások érdekeit szolgálta, merthiszen annak a gyárnak a munkásai, amely alul maradt a versenyben, munkanélküliekké váltak és az utcára kerültek. A szocialista munkaverseny jelentősége az új ember kinevelésében Igy álltunk a versennyel azelőtt, ilyen volt a verseny a múltban, a kapitalizmus alatt. Nem így van ez most, a népi demokráciában. Mind az egyének, mind pedig az üzemek és a vállalatok közötti verseny a dolgozók éa az egész társadalom javát, felemelkedését szolgálja. Ha a munkás ma arra törekszik, ha azért lép versenyre, hogy munkája termelékenységét fokozza és a munka észszerüsítésével, különböző újítások alkalmazásával nem egy, hanem 3—4 ember teljesítményét nyújtsa, nem idézi elő azt a veszélyt, hogy munkástársainak egy részét az utcára juttatja, vagy hogy ez bérleszállítással járna, hanem ellenkezőleg, a versenynek, a teljesítmény fokozásának nagyon is kézzelfogható eredményét látja jövedelmében. A szocialista munkaverseiny, amely a termelés növelését van hivatva előmozdítani, a szocializmus gazdasági alaptörvényét, a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja, jelentősége a szocializmus felépítésére nézve felbecsülhetetlen. Jelentő, ségét fokozza az, hogy az új típusú ember, a szocialista ember kineve lésének egyik leghathatósabb eszköze, mert az a munkás, aki szocialista kötelezettséget vállal és versenyre lép munkája termelékeny, s égének fokozásáért, s e cél elérése érdekében a munka észszerűsítésén töri a fejét, már nem az egyén érdekéből néz a termelési feladatokra, hanem a közösség, az ország érdekeit tartja szem előtt. Sztálin elvtárs azt tanltja, hogy a szocialista munkaverseny termelésünk fő hajtóereje és egyben a munkához való szocialista viszony kialakításának legfontosabb iskolája. Vagyis, a munkához való új viszony, a dolgo zók kezdeményezése az országépítő feladatok teljesítése érdekében, a szocialista munkaversenyben mutat, kőzik meg a legjobban. Ellenségeink, a burzsoázia azt hirdetik, hogy a szocializmus elnyomja az egyéni kezdeményezést, az egyén alkotóképességének kibontakozását és érvényesülését. Ezzel szemben maga az élet, a gyakorlat ennek éppen az ellenkezőjét bizonyltja. A munkás most, hogy felszabadult a tőkés igája alól, csak most kapott lehetőséget ahhoz, — mert magának dolgozik — hogy merész kezdeményezésekbe kezdjen, érvényesítse és kibontakoztassa, a maga és az egész társadalom javára soha nem tapasztalt mértékben fokozza munkája termelékenységét, s ennek érdekében észszerüsítse munkáját. „A szocializmus — tanítja Lenin — nemcsak nem fojtja el a versenyt, ellenkezőleg, elsőízben teremti meg annak lehetőségét, hogy a versenyt valóban széles, valóban tömegméretekben alkalmazzák, hogy valóban a dolgozók többségét vonják be az olyan munka küzdőterére, ahol megmutathatják, hogy mit tudnak, ahol kifejthetik képességüket, ahol megnyilvánulhatnak azok a tehetségek, amelyeknek kiapadhatatlan forrása a nép, és amelyeket a kapitalizmus ezrével és milliószámra eltiport, elnyomott és elfojtott..." Csak most válik lehetővé, hogy a vállalkozószellem, a verseny, a merész kezdeményezés széles, valóban tömegméretekben nyilatkozzék meg", mert csak most „nyílik lehetőség arra, hogy a munkás saját magának dolgozzék." A verseny bürokratikus kezelese Pártiunk és kormányunk a szocialista munkaversenyben is tanulva a Szovjetunió tapasztalataiból, aholis a szocialista munkaverseny hatalmas arányú kibontakozás — Sztálin elvtárs szavaival felszínre hozta »azokat az óriási tartalékokat, amelyek a mi rendünk mélyén rejlenek« — mindenkor a legnagyobb figyelmet fordította a szocialista munkaverseny megszervezésére és annak tömegalapókra való helyezésére. Kétségtelen, hogy a szocialista munkaverseny megszervezése és terjesztő/