Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-09 / 87 . szám, csütörtök

4 IIJSZC 1953 április 12 Közép-Afrika népei harcban emberi jogaikért HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL—i 60 kolhoz közös vízierőműve a Moksa folyón Nagy-Britannia kormánykörei igyekszenek életbe léptetni az úgy­nevezett s>Középafrikai Szövetség« megalakításának tervét. E szövet­ség magában foglalná Észak- és Dél-Rodéziát és a Nyasszaföld an­gol gyarmatait. E »szövetség« lét­rehozására határozatot fogadtak el ez év januárjában Londonban megtartott konferencián. A konfe­rencia tárgyalásában résztvettek az angol kormány és e három terület fehér lakosságának képviselői. Március 24-én jóváhagyták a »szövetség« megalakítására hozott határozatot. Észak- és Dél-Rodézia, valamint Nyasszaföld területe 1,200.000 négyzetkilométert ölel fel, ami Anglia területének ötszörösét ké­pezi. E három gyarmat lakossága 600 millió lelket számol, közülük körülbelül 180.000 európai (fehér) embert. Észak-Rodézia fő gazda­sági kincsét, a réz alkotja. A réz­bányászatban harmadik helyen áll a kapitalista világban. Észak­Rodéziában kobalt, vasérc, hor­gany, uran és más érclelőhelyek is vannak. Dél-Rodéziában kőszenet, rezet, krómot és wolframércet bá­nyásznak. Nyasszaföld főleg mer zögazdasági nyersanyagot, dohányt, teát, gyapotot és kaucsukot termel. Észak-Rodézia és Nyasszaföld formálisan védnökségi államokként szerepelnek. Dél-Rodézia hivatalo­san »fél-dominium«, mivel 1923-ban »önkormányzatot« kapott. A » szövetségi létrehozásában el­sősorban a monopóliumok érdekel­tek, melyek arra számítanak, hogy Észak- és Dél-Rodézia, valamint Nyasszaföld egyesítése lehetőséget nyújt számukra, még nagyobb pro­fit elérésére, Közép-Afrika termé­szeti kincseinek kirablása által. A gyarmatositók a » szövetsége meg­alakulása után a Dél-Rodéziában uralkodó rendszert egész Közép­Afrikára ki akarják terjeszteni. Dél-Rodéziában ugyanis a Dél­afrikai-Szövetséghez hasonlóan a rasszizmus legvadabb formái érvé­nyesülnek a gyakorlatban. Az afrikai szakszervezetek Dél­Rodéziában illegálitásban működ­nek. A szakszervezeteknek nem áll módjában tárgyalni és szerződése­ket kötni a dolgozók nevében. Az afrikai dolgozók Dél-Rodéziában jogtalanságban sínylődnek. »A vá­rosból való kitelepítésről« szóló törvény, a délafrikai »kényszer­áttelepitésről« szóló törvény pon­tos másolata. E törvény értelmé­ben az az afrikai, aki a városba érkezik munkát keresni és két na­pon belül nem talál munkát, köte­les elhagyni a várost. Ha a város­ban élő és dolgozó afrikai kilépett a munkájából vagy munkanélküli­vé vált és 7 napon belül nem tud munkát találni, szintén kitelepítik a városból. Diszkriminációs törvények foj­togatják a parasztokat és munká­sokat. »Az élelmiszerekről való el­látásról« szóló törvény többezer afrikait ősei földjének elhagyására kényszerített. Ezek a kormányzat által kijelölt helyekre települtek át, melyek többnyire, — mint ahogy ezt maguk a kormánykörök is be­ismerik, — az ember egészségére nézve kimondottan ártalmasak. Rossz a vízellátás. Ott még az állatállomány is elpusztul. Azokat a családokat, akik a megjelölt ha­táridőn belül nem települnek át a számukra kijelölt helyekre, a rendőrség útján erőszakosan tele­pítik át. A megkötözött parasztok Amint az amerikai sajtó jelenti, az USA tíz államában 35.000 kau­csukipari munkás sztrájkol. A sztrájk 19 tizemre terjed kl. Ezek az üzemek a D u Pont által ellen­őrzött United States Rubber Com­pany birtokában vannak. A munká­sok a munkabér emelését, a nők számára egyenlő munkáért egyenlő bért és a nyugdíjak növelését kö­vetelik. Amint az „AFP" jelenti, a kaucsukipari munkásokkal együtt a jelenleg sztrájkban ál 16 munkások száma már felül­múlja a százezret. szeme láttára elpusztítják lakóhe­lyeiket és azután rendőri autókon elszállítják őket. »Az állatállomány eladásáról^ szóló törvény arra kö­telezi a parasztokat, hogy a kor­mány által különlegesen e célra létrehozott felvevő helyeken piaci áron alul adják el állataikat. A parasztokat megfosztották attól a joguktól, hogy szövetkezeteket ala­kítsanak. Ilyen embertelen rendszert akar­nak a gyarmatosítók egész Közép­Afrikában meghonosítani! A »szövetsé~« megalakításának terve visszatükrözi az egyre nö­vekvő angol-amerikai ellentéteket. Az amerikai monopóliumok erős pozíciókra tettek szert Közép­Afrikában. Az USA két hatalmas monopóliuma — az American Me­tali Company és a Newmond Mi­ning Corporation társaságok ellen­őrzése alatt áll Észak-Rodézia réz­bányászata. 1951-ben az amerikai monopóliumok lázasan igyekeztek még jobban befolyásuk alá helyez­ni Észak-Rodézia bányaipari kör­zetét. Észak- és Dél-Rodéziában 5 millió fontsterlinget irányoztál? elő a közlekedés és szállítás fej­lesztésére. Az általuk nyújtott köl­csönt réz, kobalt, wolfram és chrómszállítmányokkal köteles az adós fél visszafizetni. Az egyik ipari társaság 3 millió fontsterlin­get fordított új réz- és kobalt le­lőhelyek felkutatására. A brit gyarmatosítók az ameri­kai tökének Közép-Afrikába való behatolásától megriadva, arra szá­mítanak, hogy afrikai területeiket egyesítve, könnyebb lesz védekez­niök az amerikai vetélytársak el­len. Közép-Afrika népei határozottan elvetik mind az angol, mind az amerikai gyarmatositási terveket. Közép-Afrika egyszerű emberei így fejezték ki érzelmeiket és kívánsá­gaikat a Ndol-ban (Észak-Rodézia) megtartott gyűlésén: j>Észak-Rod€zia pokol, azonban a »szövetség« poklából sokkal szű­kebb a kijárat mint a mai pokol­bóU Az a törekvés, hogy minden esz­közzel megvédjék törvényes jogai­kat, egyesitette Közép-Afrika né­peit. A » szövetség « megalakulása ellen harcba szálltak a munkások, parasztok és értelmiségiek és írás­tudatlanok, az afrikai népfajok vezérei és tagjai. Törekvésüket a legtalálóbban fejezte ki a nyassza­földi Mberva-törzs főnöke, aki Lon­donban kijelentette: Ha a Nyasszaföldet a »szövet­ségben« való részvételre akarják kényszeríteni, akkor egész hajóha­dukat, egész katonaságukat kény­telenek lesznek Nyasszaföldre kül­deni, kénytelenek lesznek bevetni csodás erejű bombájukat és elpusz­títani Nyasszaföldet. Csak ezután fogják tudni létrehozni »szövetsé­güket^ Joggal feltételezhető, hogy az amerikai gyarmatosítók által indí­tott megtorlások hulláma, melyek segítségével igyekeznek most el­fojtani a kényiai felszabadító moz­galmat, Afrika összes népeinek még nagyobb méretű elnyomására is irányul. Annál inkább küzdenek az afrikaiak, akik most sokkal tömörebben és szervezettebben har­colnak. Anglia népének széles tömegei, különösképpen az angol munkások támogatják Afrika népeit a jobb jövőjükért való küzdelemben. P. Nlororo cikke a moszkvai »Pravdá«-ben. Az United States Steel Company Pittsburgh-környéki üzemeiben 4500 vasutas sztrájkja miatt 50.000 mun­kás szüntette be a munkát. A köz­üzemi munkások szakszervezetének 3500 tágja szintén sztrájkot jelen­tett be és követelte a Southern Ca­lifornia Gas Company-tól a mun­kabér emelését. Tovább tart a villamosipari mun­kások szakszervezete <6600 tagjá­nak sztrájkja, ezek a munkások a Southern Cali­fornia Edison Company üzemeiben dolgoznak. A munkások a munkabér emelését követelik. HÍREK a népi demokráciákból Ű,i színdarabot mutattak be Koreában A Koreai Néphadsereg Színháza bemutatta Ri Rak Jung haditudosí tó „A z 1211-es magaslat" című új színmüvét. A dráma a koreai nép Honvédő Háborújának azt az epi­zódját eleveníti, meg, amikor Rid­gway tábornok, 1951. őszén tárna­dást indított a Koreai arcvonal nyu­gati szakaszán. A támadók nagy erőket vetnek be, hogy elfoglalják az 1211-es magaslatot, amelyet a második gárdahadosztály katonái védelmeznek. A négy felvonásos dráma főszereplője: LI Su Bok, szakaszvezető. Az ő és szakasza lö­vészárokbell életének bemutatásá­val a szerző megismertet a Koreai Néphadsereg katonáinak gondolko­dásával, tetteivel, hazaszeretetükkel és önfeláldozó hősiességükkel. Be­mutatja a katonákat, amint éjjel­nappal dolgoznak az ellenséges ágyúktól szétrombolt állások hely­reállításán, félrevezető tüzelő állá­sok készítésén. Ábrázolja a politikai tiszt és a pártszervezet nevelő mun­káját, és azt. hogyan küzdenek a koreai katonák egymás hibáinak ki­javításáért. A dráma híven megmu. tatjaj, a katonák örömeit és bánatát, azt a vonásukat, hogy megvetik az egyéni hősködést és a közös győze­lemért véghezvitt hőstettet helyezik mindenek fölé. Di Su Bok egy ellen­séges támadás alkalmával megis­métli a szovjet komszomolista Mat­rozov hőstettét, és ez olyan erőt ad nehéz helyzetben küzdő társainak, hogy kiűzik az állásokba betörő, túlerőben lévő imperialista zsoldoso­kat. A dráma óriási sikert aratott. A szerző és a színészek hosszabb időt töltöttek a fronton az 1211. magas­laton és részletesen megbeszélték az igazi szereplökkel, a katonákkal az előadás problémáit. Üj hatalmas kultúr- és sport­park épül Bukarestben Gyors ütemben folyik az építke­zés, már kezdenek kibontakozni az „Augusztus 23" bukaresti kultúr- és sportpark körvonalai. A park tervét fiatal román épí­tészek és mérnökök készítették el a leningrádi „Kirov"-stadión mintá­jára. A park a t«rv szerint 6 millió négyzetméternyi területet foglal el. Közepén mintegy 80.000 férőhelyes sport-štadión épül. A štadión nyu­gati oldalán 8 rádlóközvetitö helyi­séget szerelnek fel, ahonnan egy­szerre hat nyelven közvetíthetik a versenyeket. A stadiónon kívül kü­lön épületet emelnek, ahol korsze rüen felszerelt öltözők, zuhanyozók, orvosi rendelők stb. állnak a spor­tolók rendelkezésére. A stadióntól 350 méternyire 8 röplabda, 3 kosár­labda és két teniszpálya készül. A štadión mellett labdarúgó és atléti­kai edzőpálya la épüL A park közepén egy 28.000 négy­zetméteres tó van, ahol aas evezős­és úszóversenyeket lehet lebonyolí­tani. A másik oldalon 4500 férőhe­lyes szabadtéri színház épül. A park egész területét fásítják és gye. pesltik. Az építkezés 23 mérnök vezetésé­vel már február végén megkezdő­dött. Csupán a štadión helyén 200 ezer köbméter földet kell kiemelni. A földmunkát 10 kotrógép, több földgyalú, talajegyengető gép vég­zi. A štadión épülete előre gyártott vasbetón elemekből épül. A kotró gépek márcsis 12. óta éjjel-nappal iolgoznak. A rajzolókból és szobrászokból ál­ó művészcsoport már elkezdte a park díszítésének tervezését. Nemrégen avatták fel a Szovjet­unióban a legnagyobb közös kolhoz ­vízierőmü központot Raszjpuhin szkaja helységben. A z erömüközpont 2000 kilowatt áramot szolgáltat és Rjazan tartomány 60 kolhozának egyesült erőfeszítésével készült a Moksa folyón. Az erőmű üzembehelyezését a kol­hozparasztok megünnepelték. Több­ezer kolhozparaszt vett részt a fel avatásbn. Veszelóv, a vízierőmü építésére alakított tanács elnöke, beszédében kiemelte: A szovjet kormány meg­adta a lehetőséget, hogy a tarto­mány négy rajon,jának kolhozai ví­A moszkvai egyetem lenlnhegyi palotájának berendezésénél nagy gondot fordítanak a korszerű film­technika vívmányainak felhasználá­sára, A díszteremben, a klubban és a főépület két nagytermében a mult hét végén befejezték a legújabb szovjetgyártmányú filmvetítőberen. dezések szerelését. A kisebb, 150 személyt befogadó előadótermekben univerzális keskenyfilmvetítőket sze relnek fel, amelyek amellett, hogy kitűnően alkalmasak színes filmve­títésre, sebességszabályozóval is rendelkeznek és visszafelé is forgat­hatók. Az egyetem földrajzi múzeumá­ban, amely az épület toronyrészle­gónek hat emeletét foglalja el, au­tomatikusan működő diapozitív ve títőt állítanak fel. A múzeum több termében lesznek olyan készülékek, A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XIX. kongresszusának irányelvei, az ötödik ötéves terv egyik legfon tosább feladataként a villamostrak­torok és villamosenergiával dolgozó mezőgazdasági gépek fokozott al­kalmazását írták elő. A rosztovi területen, a Lenin-csa torna övezetében hat villamosított gép. és traktorállomás létesítését tervezték. Ezek közül kettőt rövi­desen üzembe helyeznek. Tavasszal kezdi meg működését a mecsetnovi, a nyáron pedig a duencovi villamos­zierőmü központot építhessenek és 18 millió rubel hosszúlejáratú köl­csönt folyósított nekik erre a célra. Az erőmű-központ lehetővé teszi 130 falu, 532 tenyésztelep, 110 szérű,, 1200 közüzemi Intézmény és 2000 kolhozparasztlakás villamosítását. Az erőműközpont mintegy 1000 elektromotornak szolgáltat áramot, ami lehetővé teszi a nagy munka­igényű mezőgazdasági munkálatok gépesítését. Az ünnepi gyűlés részt­vevői hálájukat fejezték ki a Kom­munista Pártnak' és a .Szovjet Kormánynak a kolhozparasztokról való állandó gondoskodásért. amelyekkel nappali fény mellett is . lehet majd filmeket és diapozitíve­ket is vetíteni. Az egyetemnek úgyszólván min­den előadótermében lesznek úgyne­vezett „diafon"-ok, vagyis film- és diapozitív vetítőgépek, amelyekhez magnetofon-készülék kapcsolódik. A diafon a hangszalagról leadja a már más alkalommal elhangzott előadást és megfelleö helyeken egyúttal dia­pozitívekkel illusztrálja az előadáso­kat. Az egyetem egyes tanszékeit ezen. kívül felszerelik a legkorszerűbb fényképezőgépekkel s könnyű film­felvevökészülékekkel expedíciók szá­mára. A mikrofon-laboratóriumok­ban a diákok különleges felvételeket készíthetnek, amelyek segítenek ne­kik az állatok életének alaposabb tanulmányozásában. gép- és traktorállomás. Mindkettő a cimljanszki vízierőmütői kapja az áramot. A többi négy Rosztov. kör­nyéki villamostított gép és traktor­állomás 1954-ben készül el. Ugyan­csak 1954-ben kezdi meg a munkát a kujbisevi terület első villamosított gép- és traktorállomása. Ezeket a gép és traktorállomá­sokat nagyteljesítményű lánctalpas villamostraktorral látják el. Egy­egy ilyen traktorral egy idény alatt több. mint ezer hektáron végezhetik el a szántást. Értékes régészeti leletek a Turkmén-Főcsatorna területén A Szovjetunió Tudományos Aka­démiája történelmi és filozófiai osz­tályának egyik utóbbi ülésszakán Szergej Tolsztov professzor, kiváló szovjet történész előadást tartott a Turkmén-Főcsatorna vonalán vég­zett archeológiai kutatások ered­ményeiről. A tudósok már eddig is gazdag anyagot gyűjtöttek össze, amelyek a mai turkmén, üzbég, kara-kalpak é« más középázsiai szovjet nép ősé­nek múltjára derítenek fényt. A leendő csatorna vonalán az Amu­Darja régi medrében, az Uzbojban a tudósok több, mint 40 ősközösségi települést találtak. Az itt talált munkaeszközök és használati tár­gyak arra engednek következtetni, hogy az Uzboj völgyében két és fél­ezer éven keresztül egészen időszá­mításunk első ezer évéig — amig a folyó meg nem váltőztatta irányát — virágzó élet volt. Az Amu­Dar j a jobbpartján a Ku­nia-Uaz nevű városra bukkanták, amelynek tanulmányozása Közép­Ázsia egyik területének eddig telje­sen ismeretlen, időszámításunk IV. —V. századából származó kultúrá­jára derít fényt. A városkában gyö­nyörű díszítésű helyiségeket, színes csontfigurákat, kelméket, kőszob­rocskákat találtak. Kunia.Uaz kör. nyékén a X.—XIII. századból szár­mazó építészeti műemlékek, kasté­lyok és várak romjaira bukkantak. A szovjet emberek válasza a párt gondoskodására A szovjet üzemek és kolhozok dolgozód a háború utáni hatodik ár­leszállításról a párt és a kormány sztálini gondoskodására újabb szo­cialista felajánlásukkal, a munka új sikerével felelnek. A moszkvai „Sarló és Kalapács"-gyárban példá­ul április 1-én a délelőtti váltásban a „750"-es hengersor terven felül 20 öntecset hengerelt. A 250-es gép 13 tonna hengerelt árut adott ter­ven felül. Az üzem dolgozói új fel­ajánlásokat tettek. Ovcsinnyikov, az I. Martin-üzem olvasztára vállalta, hogy áprilisban legalább 30 tonna acélt ad terven felül. A „Karagan daugol" kombinát 17-es bányájában dolgozik N. Szamszonov Donbasz­kombájnvezettő. Szamszonov a „Truď'-hoz írt levelében elmondja, hogy családja — amely havonta 5500 rubelt keres — az árleszállí­tás után minden hónapban átlago­san 300 rubelt takarít meg csak élelmiszeren. Mindent együttvéve, hozzávetőlegesen 9000 rubel lesz az évi megtakarításuk. Válaszul a párt és a kormány gondoskodására, Szamszonov vállalta, hogy évi ter­vét a szovjet bányászok napjáig, au­gusztus 26-ig, teljesíti és két segí­tőtársát megtanítja a bányakombájn önálló kezelésére. A taskenti Sztálin Textilkombinát gyűlésén Truszova szövönő kijelen­tette: „Kötelezeni magam, hogy a május 1-i versenybe^ váltásonként legalább 115% rra teljesítem normá­mat és csak kiváló minőségű termé­ket állítok elő. A Sztálin-kombinát I. számú gyárának dolgozói egyön­tetűen elhatározták, hogy a május 1-i munkaversenyber, megtakarított anyagból terven felül 100.000 méter szövetet és 25.000 kilő fonalat ad­nak. Ujabb feladatokat vállalnak a me­zőgazdaság dolgozói is. D. Szeme, nyikov traktorista így ír a ,,Trud'­ban: „Az én traktorom a tavaszi vetés idején öt vetőgépet vontat. Minden vetőgépnek a norma szerint váltásonként 15 hektái földet kell ellátnia. Vállalom, hogy vetőgépen­UÍ nt 35 hektár földet vetek be. Nagy sztrájkok az Egyesült Államokban A szovjet technika a tanulás szolgálatában Villamosított gép- és traktorállomásokat létesítenek a rosztovi és kujbisevi területen

Next

/
Oldalképek
Tartalom