Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-05 / 85 . szám, vasárnap

1953 április 5 III S!0 5 A gombai állami bírtok igazgatóságához tartozó gazdaságokban jó! halad a tavaszi munka A csákányi gazdaságban a vetés befejezését 14 napra tervezték, azonban a dolgozók 11 nap alatt elvégezték. 217 hektáron a zabot, árpát, borsót és bükkönyt keresztsorosan vetették el. A gazdaság dolgozói 50 mázsa szemcséstrágya szétszórását is tervbevették, azonban figyelembe véve a műtrágya hasznosságát, a tervezett 50 mázsa szemcsés műtrágyát 190 mázsára emelték. 36 hektáron a cukorrépát is elvetették. A vetési munkákban Razdel István. Pörsök Géza és Gregus Ferenc elvtársak értek el kiváló eredményeket. Minden nap 16 órát dolgoztak, és Így a vetésben 3 munkanapot megtakarítottak. • Az uszorí gazdaság dolgoz'óľ a tavaszi vetést a tervezett 10 nap helyett 8 nap alatt végezték el. A vetésnél a keresztsoros módszert alkalmazták. A kocsisok napi 8.6 hektár normájukat 4.1 hektárra! túllép ték. A dolgozók megértve a cukortermelés fontosságát, a cukorrépát 100 százalékig elvetették. ' A gazdaság dolgozói a zöldséget elvetették, a palánták kiültetését megkezdték, és a hagymát, káposztát is a földbe tették. A sámoti gazdaság dolgozói sem maradtak le a tavaszi munkák elvégzésében A munka jó megszervezése eredményeképpen a vetés tervezett idejét 16 napra rövidítették le. A gazdaság dolgozói a cukorrépát 100 százalékban, magrépát 80 százalékban vetették el. A tavaszi munkákban kitűnt Jakubik Arpád traktorista. Boráros Sándor és Ugróci Imre. Napi munkateljesítményük 31 hektár volt. Meg kell még említeni Távorka Lőrinc traktorost is. akinek napi átlaga 25 hektár volt. • Az újvásári gazdaságban Bittera István elvtárs vezetésével a második számú mezei csoport érte el a legjobb eredményt. 296 hektáron vetettek a gazdaság dolgozói, keresztsorosan 50 hektárt Ezenkívül a magrépát 70 százalékban, a cukorrépát 100 százalékban vetették el. A gombai gazdaságban 7 nap alatt végezték el a tavaszi vetést. Az árpát keresztsorosan vetették. A vetési munkáknál az agregátokat is felhasználták. Kevezsda László traktorosnak 30 hektár volt a napi teljesítménye A kocsisok is jól kivették részüket a munkából, naponta 7 hektár földön végezték el a munkát. • A bácsi gazdaságban a vetést 6 nap alatt végezték el. 26 hektár föld megműveléséhez agregátokat használtak. A traktorosok közül Fejes Mihály, a kocsisok közül Sebestyén János nyújtottak kiváló teljesítményt. A gazdaság dolgozói a magrépát és a cukorrépát is elvetették. Zabnál és árpánál a keresztsoros vetési módszert alkalmazták. Sutok Júlia. Az ipolyszakállasi íraktorosbrigád túlteljesítette a tavaszi munkák tervét A nyitrai kerület traktorosainak sikerült március 31-ig 72.7 százalékra teljesíteni a tavaszi munkatervet és így a pozsonyi kerületben és Szlovákiában a második helyen elhelyezkedniük. Ebben segítette őket a szocialista versenyzés, az új munkamódszerek elsajátítása, valamint, a május előtti felajánlások teljesítése. A nyitrai kerület legjobb gép- és traktorállomása a zsellzi, amely a tavaszi munkatervet március 31-ig 86.9 százalékra teljesítette. Az említett gép- és traktorállomás versenyez az érsekújvárival és csak 1 százalékkal maradt le. A zselízi traktorállomás ezt az eredményt a brigádközpontok és a traktorosok közötti szocialista versenyzéssel és a májusi felajánlások teljesítésével érte el. Március 24-töl 31-ig a traktorosok élmunkás hetet dolgoztak le és így értek el nagyobb százalékot a tervteljesitésben. (14.5 százalék többlet). Kiváló eredményt ért el az élmunkás hétben az ipolyszakállasi brigádközpont is, ahol a traktorosok májusi felajánlásukat, azaz — a tavaszi munkák tervének április l-ig 105 százalékra való teljesítését — Szmolka János vezetésével magasan túlteljesítették és a tavaszi munkatervet március végéig 150 5 százalékra teljesítették Jól dolgoztak a hont-füzesgyarmati brigádközpont traktorosai is, Begáj Arpád vezetésével, akik a tavaszi munka tervét 125 százalékra teljesítették s így ; május elsejei felajánlásukat 20 százalékkal túlszárnyalták. Az élmunkás hét utolsó napján a fegyvernek) Nagy Vilmos brigádja is teljesítette a tervet. Šimko Mihály és Köváry Mihály traktorosok a DT-54-es traktorral 24 óra alatt 56 ha-t megsimítóztak és 56 hektárt megboronáltak. „A legjobb traktoristáért" versenyben Gerbár János vezet, aki a vörös vándorzászló tulajdonosa. Skoda 30-as gépével a tavaszi munkatervet 190.8 százalékra teljesítette, s így felajánlását 60 százalékkal túlszárnyalta. Frenkó István és Kővári Mihály traktorosok is túlteljesítették a tervet (170 százalékra végezték el) a tervezett 120 százalék helyett. A zselizi gép- és traktorállomás 49 traktorosa teljesítette március végéig a tavaszi munkatervet. Az élmunkás hét eredményein fellelkesedve a zselízi traktorosok felajánlást tettek, hogy a gép- és traktorállomás május l-ig a tavaszi munkatervet 103 százalékra teljesíti. Miért marad le a besztercebányai kerület te.ibeadásban A besztercebányai kerületben a mezőgazdasági termékek begyűjtésénél a tejbeadással állnak a leggyengébben. különösen a kerület dél: járásaiban Az ipolvsági járásban, ahol a legjobban lemaradtak a tejbeadás sal, a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottja. Sztudva László őszszeköttetést létesített a járás dolgozóival és rendszeres látogatásaival a népi igazgatás dolgozóinak segítségével eltávolította az eddigi hiányokat. Nemrégiben Dolinka községének példája megmutatta, hogy a begyűjtési terv nemteljesítésének az okai a község kulák.iai: Csíri Károly. Papp Ármin. Horváth István, Patony Sándor és a Nagy-család, akik következetesen nem teljesítik beadási kötelezettségüket * Hogy a besztercebányai kerület miért nem teljesíti a tejbeadási kötelezettségeket, annak oka a beadók és a besztercebányai tejcsarnokok közötti együttműködés hiánya. Hogy ezeket a hiányokat eltávolíthassák. Kovács István, a begyűjtési minisztérium kerületi megbizottja március 31-én tanácskozásra hívta össze a begyűjtési dolgozókat és a besztercebányai, valamint a zólyomi járás szövetkezeti elnökeit. A megbeszélésen résztvettek a besztercebányai kerület tejcsarnokainak dolgozói a badiní, majeri, hronszeki és a zvolenszká szlatinai EFSz küldöttei is. Jó takarmányozással az állattenyésztés hasznosságának növeléséért A szocializmus kiépítésében követnünk kell azt az alapigazságot, hogy nem várhatunk a természet könyöradományaira, hanem ahogy Micsurin is mondta, a természet ajándékait ki kell harcolnunk. Állattenyésztésünk fejlesztésében is nagy jelentőséggel bírnak ezek a szavak. A hasznos háziállatoktól nyert termékek nélkülözhetetlenek mindennapi életünkben. Azonban dolgozóink állandóan növekvő igényeit csak abban az esetben tudjuk kielégíteni állati termékekből, ha állattenyésztésünk színvonalát magasabbra emeljük, és biztosítjuk a hús, zsír, tej, tojás stb. mennyiségi és minőségi fokozását. A felsorolt termékek előállításához azonban megfelelő takarmányalap szükséges. Sajnos a mult évben mind az állami gazdaságokban, mind az EFSz-ekben, takarmányhiányban szenvedtek. Ennek az okát a helytelen és észszerütlen takarmányozásban találjuk meg. A takarmány kiküszöbölése érdekében szükséges, hogy még meglévő takarmánykészleteinket úgy készítsük el az etetéshez, hogy azok ízletesek és könnyen emészthetők legyenek. Az ízletes és a könnyebb rágást kívánó takarmányból kevesebb szüksé| ges, másrészt az állatok termékeik i előállításához hasznosan értékesíthetik. Ezt a célt szolgálja a takarmányok élesztösítése is. Az erjedés folyamán a takarmányban lévő nyers rostok felpuhulnak, és a szalma, a melasz és egyéb ásványi adagok hozzáadásával nemcsak ízletesebb, hanem táplálóbb is lesz. Mi, a kövecses! földműves iskola tanulói már második hónapja alkalmazzuk ezt a módszert, és megállapítottuk, hogy hasznos eredménnyel jár. Az élesztősített takarmánnyal etetett fiatal nővendékmarhák szemmel látható súlygyarapodást mutattak. Ferenc Gyula, Kövecses. MUNKA HŐSEI Alig telt még el azóta öt hónap, hogy J >,zeszélyesi állami gazdaság állatgondozója Somogyi József meglátogatta a véglesi állami gazdaságot, ahol megiámerkedett Málinyinova szovjet fejőnő rejési módszerével Somogyi József a qyüléseken sokat hallott már az említett módszerről Az istálló falára is ki volt téve a falragasz, mely szemléltetően mutatja be Malinyinova módszerének gyakorlati allcalmazását. Somogyi Józsefnek azonban ez nem volt elég. Nem akarta elhinni sem azt, amit a gyűléseken hallott, sem pedig a falragaszokban nem bízott. Ki is jelentette, hogy ö bizony addig nem szaporítja a munkáját, amíg annak előnyeiről a saját szemévél meg nem győződik. A mult év őszén Juhász elvtárs az egyik napon azzal állt Somogyi József élé: — No, most ha akar, akkor meggyőződhet annak az újfajta etetésiek és fejésnek az előnyéről. Elmegyünk a véglési gazdaságba és ott saját szemévél meggyőződhet mindenről. Azt nem tudjuk, mit látott, mit hallott Somogyi bácsi a véglesi állami gazdaságban, de elég abból annyi, hogy amikor hazatért Szombat Lászlóval. akivel közösen dolgoztak a teheneknél, — hosszabb tárgyalásokat folytatott. Az egyik napon Juhász elvtárs azt vette észre, hogy az ő tehenészei már délben is etetnek, fejnek és végzik a tögymasszázst is. Egy hónap leforgása alatt az átlagos tejhozam 8 literre emelkedett. A tejhozam növekedésével párhuzamosan növekedett Somogyi József fizetése is. A megállapított napi 7 liter tejen felül kifejt mennyiség után még külön jutalmat is kapott. Ez az esemény még nagyobb kedvet adott Somogyi bácsiéknak, még nagyobb gondot fordítottak az etetésre, nagyobb szorgalommal végezték a masszázst. Sqmogyi Józsefék ma már azzal dicsekednek, hogy a gondjaikra bízott tehenek között már van olyan tehén is. amely 20 liter tejet ad naponta. A tehenek napi átlagos tejhozama pedig 15 és 20 liter között mozog. A szovjet tapasztalatok bevezetése és helyes alkalmazása segítette őket a párt- és kormányhatározat teljesítésében és ma már sokkal több tejet tudnak a dolgozó népnek adni, mint a mult évben. Szarka István. Előre a cukorrépát emelés fokozásáért Gyorsítsuk meg a Marek Culen földmüvelésügyi megbízott és az élelmiszerügyi meg bízott, Peter Marušiak az alábbi fel. hívást tették: A cukorrépa még sok helyen nincs elvetve, legjobban elmaradtak a nagyszombati, a vágújhelyi, pöstyéni, malackai, szkalioai, topolcsányi, érsekújvári, ipolysági, Kassa és környéki, terebesi, mihalovcei és nagykaposi járásban. A cukorrépa késői elvetése a hektárhozamok csökkenését okozhatja. Ki kell javítani azokat a hibákat, amelyeket a múltban a oukorrépatermelők elkövettek. A cukorrépa koraj vetésénél szük ség van a téli nedvesség tárolására, a növény vegetációs idejének meg hosszabbítására és a cukorrépa kár tevőinek elpusztítására. Szövetkezeti tagok, kis- és középföldmüvesek, gép- és traktorál 'omások dolgozói! A népi igazgatás és cukorgyárak lolgozói! A cukorrépáról szóló kormányren delet szerint biztosítanunk keli a cukorrépa ez évi hektárhozamának növelése céljából a cukorrépával cukorrépa vetését kapcsolatos munkák idejében való és jó elvégzését. Szervezzétek és biztosítsátok a oukorrépamag csávázását. Használjatok fel minden napot és órát a cukorrépa tervszerű elvetésére, s a bevetendő földterületet Jól műveljétek meg és trágyázzátok meg, s tartsátok be minden agrotechnikai intézkedést. A kijelölt földterületet vessétek be százszázalékra s méréssé] ellenőrizzétek, hogy nem maradt-e valamely terület bevetetlenül. Irtsátok a kártevő rovarokat, és védekezzetek a cukorrépa megbetegedése ellen. A cukorrépa helyes gondozásával és az ezzel kapcsolatos valamennyi munka elvégzésével magas hektárhozamokat érhetünk el s, így értékes nyersanyagot biztosítunk cukorgyáraink számára hogy azok mennél több cukrot adhassanak dolgozóinknak. Marek Čulen földmüvelésügyi megbízott Peter Marušiak élelmiszer, és iparügyi megbízott A királyhelmeci állami gazdaságban eddig a cukorrépa 47 százalékát vetették el A gottwald! hét segítette a kassai kerület állami gazdaságának dolgozóit, különösen a kerület déli járásaiban, hogy a tavaszi munkát mielőbb befejezzék. Kerületi mérték, ben az állami gazdaságok a tavaszi búza vetését 98 százalékba, az árpáét 54 5 százalékra, a zabfet 48.2 százalékra végezték el. A bezerétei állami gazdaságban befejezték a tavasziak vetését 4 nappal a tervezett határidő előtt. A tavaszi szántásoknál a tervet túlteljesítették, azaz 129 százalékra végezték el, a takarmányfélék vetését pedig 134 százalékra. A tornai állami gazdaságban befejezték a tavasziak vetését, a cséczi majoron kivül minden egyes majorban, ahol a zabot még nem vetették el a talaj nagyfokú nedvessége miatt. A királyhelmeci állami gazdaságban a tavaszi búzát és zabot százszázalékban, az árpát 90 százalékban elvetették. Azonkívül elvetették a cukorrépa 47 százalékát, a burgonyát 57 százalékra ültették el, a zöldségféléket 33 százalékra. A napos tavaszi idó, március utolsó hetében lehetővé tette a kerület hegyi járásain is a vetést. A szepesújfalusi állami gazdaságban a tavaszi búzát és árpát 40 százalékra, a zabot 27 százalékra elvetették. A nagylamnici állami gazdaságban is megkezdték a szántást és a talajelőkészítést. A zselizi állami gazdaság dolgozóinak májusi kötelezettségvállalásai A zselízi állami gazdaságok dolgozói felajánlásokat tettek május 1. és 9. tiszteletére s ennek alapján versenyzés indult meg az egyes gazdaságok, udvarok, csoportok, csapatok és egyének között a tavaszi munkák idejében való és jóminőségü elvégzéséért, az állatállo mány hasznosságának növeléséértés az önköltségek csökkentéséért. Az állami gazdaság dolgozói és dolgozónői kötelezték magukat, hogy csökkentik az önköltséget 16 koronával a tervvel szemben, ugyanis egy hektár megművelését 8 nappal előbb végzik, s hogy a terven felül ebben az évben 52.000 liter tejtöbbletet, 1500 kg marhahússal és 60.000 kg disznóhússal adnak többet a dolgozók asztalára. Tíz hektárnyi cukorrépaföld öntözésével ezen a földterületen 2000 mázsával több cukorrépát termelnek és 25 hektár lucernafőid nedvesítésével a harmadik kaszálás után a termést további 500 mázsával növelik. A szocialista versenyzés a gépek két műszakban való kihasználása, a munkák csoportokban és csapatokban való helyes megszervezése segítette a zselízi állami gazdaság dolgozóit a május előtti felajánlások teljesítésében. A gabonanemüek vetését 8 nappal a határidő előtt végezték el, s az elvetet gabona 80 százalékát kereszt- és szüksorosan vetették el. Egy hektár bevetésének költségét a tervvel szemben 16.70 Kčs-el csökkentették. Felajánlásaikat szép eredménnyel teljesítik az állattenyésztésben is. Már az 1953-as év első negyedében 40.000 kg disznóhúst és 3000 kg marhahúst adtak be a terven felül. A zálogosi gazdaság 8 tehéngondozója — akik kötelezték magukat, hogy az 1953-as évben a reájuk bizott 12 tehéntől mindegyikük 50.000 liter tejet ad be és így a tervet 6600 liter tejjel túlteljesítik — szintén jól végzi munkáját. A gottwaldi műszak eredménye/ a kistárkányi állami gazdaságban A királyhelmeci járás ktetárká- | mányrépából 2 hektárt, cukorrépányi állami gazdaságában a dolgoaók 6 nap alatt végezték ei a tavaszi munkákat. A gottwaldi műszak alatt az összes tavaszi munkák tervezett idejét egy nappal lerövidítették. A gazdaság dolgozói árpából 12 hektárt, zabból 7 hektárt, takar. ból 7 hektárt, lóheréből 20 hektárt, lucernából 20 hektárt, magrépából 1 hektárt, hagymából 1 hektárt, petrezselyembői félhektárt, vetettek el. Győri József, kertész, Kistárkány. Fordítsanak nagyobb gondot a gyümölcsfák gondozására a felsőjányoki EFSz-ben A felsőjányoki EFSz dolgozói a mult év őszén 300 darab nemesített gyümölcsfát ültettek. Azonban a vezetőség hanyagságából a fákat gyengén földelték le s a tél folyamán a fák nagy része tönkrement. Amikor kérdőre vontuk a helyi nemzeti bizottság elnökét, hogy hogyan történhetett ez és miért nincsenek máig is a fák kiültetve, fe. lelőtlenül a gazdasági felelős hanyagságára hivatkozott. Mindannyian arra törekszünk, hogy dolgozóink asztalára egyre több gyümölcs kerüljön, tehát nem tűrhetjük el a felsőjányoki EFSz vezetőinek a felelőtlenségét sem. Az EFSz vezetői fogjanak össze sürgősen a helyi nemzeti bizottsággal, és vonják felelősségre azokat a személyeket, akik a szövetkezetet ily módon megkárositották. Kocsis Károly, Somorja.