Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-04 / 84 . szám, szombat

1953 április 1 Ö

JSZ0 3 A magyar nép legnagyobb ünnepe írta: FÜREDI JÓZSEF, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzula \ magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepét, felszabadulásának nyolcadik évfordulóját ünnepli április 4-én. Nyolc esztendővel ezelőtt ezen a napon szabadította fel a hős Szovjet Hadsereg Magyarország egész területét a hitleri fasiszták és magyar csatlósai uralma alól. A szovjet nép fiai Sztálin katonái, vérük hullajtásával. életük feláldozásával harcolták ki az évszázados elnyomatás alatt szenvedő magyar nép számára is a szabadságot, a nemzeti függetlenséget. Győzelmük nyomán széjjelomlott a magyar nép börtöne: a földbirto kosok és nagytőkések népelnyomó állama. Oj fejezet nyílt a magyai történelemben, a nemzeti felemelkedés, a fejlődés, a szocializmus építésének boldog korszaka. Nehéz és küzdelmes nyolc év munkájával a Szovjetunió és Sztálin elvtárs állandó baráti segítségével jutott el a magyar dolgozó nép idáig. A fasiszta háború után az ország rommá lett és több mint 600.000 em ber pusztult el a háború során. A saját sorsának urává lett magyar nép azonban nem riadt vissza sem a romoktól, sem a tengernyi nehézség' tői. Nem riadt vissza az ellenség nyüt és alattomos fenyegetéseitől sem és törhetetlenül követte a magyar dolgozók nagy pártjának, a Magyar Kommunista Pártnak és szeretett vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak országépítö munkára s a nép ellensége elleni kérlelhetetlen harcra hívó szavát. A magyar nép a párt mögé tömörülve verte vissza az amerikai imperialisták és hazai bérenceik támadási kísérleteit. Szétzúzta a Mindszenty vezette klerikális reakció hazaárulás; cselszövéseit, meghiúsította a Tito-fasiszta banda provokációit, a Rajkbanda véres polgárháborúra irányuló összeesküvését. Leleplezte és szétzúzta a »baloldali« szociáldemokratának álcázott kémek mesterkedéseit, tgy valósult meg, hogy az urak elmaradt, elkorhadt Magyarországának romjain életerős, független, rohamosan fejlődő és gazdagodó Magyar Népköztársaság áll, amelyben minden hatalom a mun kásosztály vezette dolgozó népé. A felszabadulás óta eltelt nyolc év alatt a magyar nép a Szovjetunió állandó. önzetlen segítségével, a barát: népi demokratikus államokkal való szoros együttműködéssel hatalmas léptekkel haladt előre a fejlődés útján. Mint Rákosi Mátyás, a magyar nép szeretett vezére mondotta: »Űj országot építünk, melyben új nemzet, a szocialista Magyarország van kialakulóban.* A Magyar Népköztársaság országgyűlésén a nép általános titkos választása során megválasztott képviselői — munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek ' — hozzák az ország törvényeit. Az, állam apparátusban egyszerű dolgozó emberek — köztük 6.000-nél több nő —töltik be az irányító kulcspozíciókat. A városokban és falvakban működő helyi tanácsokban a dolgozó nép 220.000 választott képviselője gyakorolja az államhatalmat, az igazi demokrácia szellemében szolgálja a lakosság anyagi és kulturális fejlődését. Magyarország felszabadulása előtt a hárommillió koldus országa volt, ahol a dolgozók munkájának gyümölcseit a kiváltságos semmittevők szűk csoportja élvezte. A nemzeti jövedelem 60 százalékát a lakosság 20.6 százaléka élvezte. A népi demokrácia köztulajdonba vette a tőkések gyárait, bankjait és egyéb vállalatait, felszámolta a nagybirtokrendszert és 1.8 millió hektár földet osztott fel 642.000 parasztcsalád között. Nyolc év fejlődése után Magyarország nemzeti jövedelmének 86.6 százalékát már a szocialista szektor szolgáltatja. A szocialista nemzetté fejlődő magyar nép csaknem teljesen felszámolta az embernek ember által történő kizsákmányolását. A Magyar Népköztársaságban gyors ütemben erősödik a szocialista nemzetet jellemző magasan fejlett ipar és a nagyüzemű, gépesített mezőgaz daság. Az ötéves terv során 341 gyár épül, ami azt jelenti, hogy átlag 5—6 naponként egy-egy új gyár létesül. A szocialista iparosítás eredményeként új iparágak keletkeztek, megszületett a magyar gépkocsigyártás, a bányagépipar, az építőipari gépgyártás Felvirágzott a szerszámgépipar, a műszenpar, a vegyiipar Magyarország hatalmas léptekkel közeledik az ötéves tervben kitűzött célja: »A vas-, az acél-, a gépek országa. felé. H atalmas arányban fejlődik az ország további iparosodásának és honvédelmének szilárd alapja, a nehézipar. 1952 végén a magyar ipar háromszor annyit termelt, mint 1938ban. Magyarország az elmaradt mezőgazdasági jellegű országból ipari oiszággá változott, amelynek egy főre eső széntermelése 40 százalékkal múlja felül Franciaországét, a nyersvasés acéltermelés terén pedig túlszárnyalta Japánt és Olaszországot. Az 1952-es évben 150 gyár létesült Magyarországon, köztük olyan jelentős üzemek, mint a 700 kbm-es diósgyőri nagyolvasztó, az Alföld szívében létesült jászberényi aprító gépgyár, a legmodernebb gyógyszereket előállító hajdúsági gyógyszergyár stb A magyar ipar termelése 1952-ben 23.6 százalékkal emelkedett 1951-hez viszonyítva, s túlszárnyalta az 1938. évi színvonal háromszorosát. Ez anynyit jelent, hogy 1952-ben a gyáripar 15 naponként fejlődött annyit, mint a Horthy-rendszerben egy év alatt. Különösen gyors ütemben emelkedik az ipari nyersanyagok termelése Egyetlen év során 4.6 millió tonnával növekszik a szénbányászat hozama, 44.3 százalékkal a nyersvastermelés. 50 százalékkal emelkedik az alumíniumgyártás. 1953-ban munkába lenáiil a magyar nehézipar legnagyobb üzeme, a Duna mellett épülő Sztálinvasmű, amely már ezévben vasat, acélt, kohókokszot ad a népgazdaságnak. Továbbfejlődik a vasmű dolgozóinak városa, Sztálinváros. Magyarország első tudományos terv alapján létesült szocialista városa, melynek lakói kivétel nélkül modern, tágas, távfűtéses lakásokban élnek. Ipari fejlődésünk nagyszerű eredményeit döntő mértékben elősegítette a Szovjetuniótól kapott mindenirányú segítség, azonkívül az a szoros baráti együttműködés és segítőkészség, amely Csehszlovákia és Magyarország között fennáll és egyre erősödik ipari vonatkozásban is. A szovjet kolhozok lelkesítő példája és az élenjáró termelőszövetkezetek szép eredményei nyomán tovább fejlődött hazánkban a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom. 1952 végén a mezőgazdaság szocialista szektora (az állami birtokok és a szövetkezetek együtt) elérte az ország összes szántóterületének 37.3 százalékát. Egyedül 1952-ben 92.400 dolgozó család lépett a szövetkezeti termelés útjára 713.500 kat. hold szántóterülettel. Hazánkban 5315 termelőszövetkezet és csoport működik. A termelőszövetkezetek összterülete 2,606.000 kat. hold, összes tagjainak száma 446.900. A fejlett ipar és a nagyüzemi gépesített mezőgazdaság kialakulásával párhuzamosan egyre határozottabban felismerhető Magyarországon is a szocialista nemzet további jellemző vonása, a lakosság általános magasmüveltségi színvonala. Míg a múltban a tudás, a műveltség a gazdagok szűk körének kiváltsága volt, ma a 9.5 millió lakosú Magyarországon közel 1,4 millió fiatal részesül iskolai oktatádban. A középiskolai tanulók 66.7 százaléka, az egyetemi hallgatók 58 százaléka munkás- és parasztcsaládok gyermekei. Magyarországon minden 10.000 lakosra 51 főiskolai hallgató esik, háromszor annyi, mint 1938-ban. E téren Magyarország túlszárnyalt olyan kapitalista, országokat, mint Anglia, Franciaország, Svájc, vagy Hollandia. Míg a Horthy-rendszerben az iskolaköteles gyerekek közel egynegyede a négy elemit sem végezte el, addig az 1952/53-as tanévben az iskolakötelesek 99 százaléka iratkozott be. Ebben az évben az általános iskola Vm. osztályát 100.000 tanuló végzi el. j Abban, hogy a magyar kultúra az egész nép közkincse lett, s a magyar nép milliói lelkesen, tevékeny módon kapcsolódhatnak be hazánk szellemi életébe, döntő része van a szovjet kultúra ösztönző, tettekre buzdító példájának. Felsorolhatatlan azoknak a szovjet íróknak, tudósoknak, művészeknek a névsora, akik tanácsaikkal, útmutatásaikkal segítették a magyar kultúra dolgozóit. 1952-ben 4.7 millió ember volt a színházban, 1.1 millió operában, 85 millió moziban, a Munkáosykiállításnak 430.000, a .Kommunizmus útján« kiállításnak egy hónap alatt több, mint 200.000 nézője volt. Egy év alatt 34 millió könyv jelent meg. Könyvtármozgalmunk fejlődésére jellemző, hogy az országban kb. 16—17.000 könyvtár van, minden 600 emberre jut egy könyvtár. N Kulturális fejlődésünk mennyiségben növekedése mellett gyorsan fejlődik a minőségi színvonal is. Ez kifejezésre jutott az 1952-es évben abban is, hogy két fiatal írónk lett kitüntetve Sztálin-díjjal. Filmjeink nemzetközi elismerését fejezi ki, hogý az 1952-es karlovévary-i filmfesztiválon három magyar film kapott dijat. K.tilön ki kell emelni sportkultúránk fejlődését és nagyszerű eredményeit. A magyar sportolók a helsinki Olimpiászon 16 olimpiai bajnokságot és 42 aranyérmet nyertek, amellyel megbecsülést és rokonszenvet szereztek nemcsak hazánknak, hanem az egész szocialista tábornak is, amelynek sportolói a Szovjetunióval az élükön szintén hatalmas sikereket értek el. A népi demokratikus Magyarországon Sztálin elvtárs zseniális tanítására támaszkodva az egész termelés a dolgozó nép növekvő anyagi- és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja, ellentétben a tőkés országokkal, ahol a termelés célja a monopoltőkések maximális profitjának biztosítása a dolgozók legkegyetlenebb kizsákmányolása útján. Az ötéves terv időszaka alatt 130 százalékkal növekszik az ország nemzeti jövedelme, 650.000 fővel emelkedik a dolgozók száma, a lakosság életszínvonala pedig eléri az 1938. évi színvonal kétszeresét. Az emberről való szerető gondoskodás eredményei tükröződnek a dolgozók egészségét szolgáló törvényekben, a földalatti gyorsvasút építésében, amelyen 16 perc alatt 50.000 ember utazhat a főváros egyik végéről a másikba, az új százezer nézőt befogadó Népstadion építésében, stb, A magyar nép megtanulta újfajta szocialista hazaszeretetével szeretni megújhődott hazáját. A nép szocialista hazaszeretete teszi a Magyar Népköztársaság határainak, a békének szilárd, erős őrévé a magyar néphadsereget, amely büszkén vallja magát a felszabadító Szovjet Hadsereg fiatalabb testvérének, tanítványának és fegyvertársának. Szocialista hazaszeretet és a proletárinternacionalizmus forró szolidaritásának szálai fűznek bennünket mindenekelőtt a nagy Szovjetunióhoz, a népi demokratikus országokhoz és a világ haladó imperialistaellenes erőihez. Merőben újtípusú, a történelemben ezelőtt nem ismert politikai-, gazdaságiés kulturális kapcsolatok azok, amelyek e szabad országok népeit egymáshoz kapcsolják. Jellegzetességük, hogy az egyenjogúság, a gazdasági együttműködés, a nemzeti függetlenség tiszteletbentartásának elvein alapulnak, hogy szilárd bázisuk az egymást segítésnek és a közös fellendülés elérésének őszinte vágya. A magyar nép felszabadulásának nyolcadik évfordulóján a soha el nem múló hála, a törhetetlen hűség érzésével szívében fordul felszabadítója é

s védelmezője, a hatalmas Szovjetunió felé. K ülönös jelentőséget ad felszabadulási ünnepünknek, hogy a dicső Szovjet Hadsereg április 4-én szabadította fel Bratislavát is és így szeretetünk és hálánk e napon közösen nyilvánul meg felszabadítónk, a nagy Szovjetunió és dicső emlékű Sztálin elvtárs felé. Johan Koplenig beszámolója Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülésén a választások utáni osztrák helyzetről Az „österreichische Volksstimme" közli, hogy Johann Koplenig, Ausztria Kommunista Pártjának elnöke a választások utáni osztrák helyzetről beszámolót tartott Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülésén. A választások kimenetele nem oldotta meg országunk alapvető problémáit — mondotta többek között beszámolójában Koplenig elvtárs. — A tömeges munkanélküliség továbbra is fennáll, újabb elbocsátások vannak napirenden, a teljes foglalkoztatottságról már nem esik szó. Az osztrák ipar egyre növekvő elhelyezési nehézségei a helyi és kisipar tönkremenetele, az új áremelkedések — megannyi bizonyítéka annak, hogy a helyzet tovább éleződött. Nem kétséges, hogy ennek hatása közeljövőben a bel- és külpolitikai téren egyaránt megmutatkozik majd. Az ország dolgozó lakossága és a demokrácia szempontjából a legkomolyabb és a legnagyobb veszély azonban az új kormány megalakításában jelentkezik. A helyzet komolyságára vall az a tény, hogy a fasiszta „függetlenek szövetségét" be akarják vonni a kormányzásba. Az új kormány megalakításával Raabot bízták meg, a vállalkozók leghűbb védelmezőjét, az egykori Heimwehr-vezetőt, aki annak idején Starhemberg kezébe tette le az esküt. Bármilyen legyen is az új kormány személyszerinti összetétele, az új koáliciós kormány programmja már teljesen világosan látható. Ez a programm, amelyet Raab már nyíltan hirdet, az úgynevezett Kamitz-terven alapul. A Kamitz-terv lényegében azt jelenti, hogy az egyre élesedő válság terheit a dolgozó lakosságra akarják áthárítani és az országot az eddiginél még jobban be akarják vonni a nyugati tömbbe. Az utóbbi hetek eseményei — folytatta továbbá Koplenig elvtárs — Raabnak kormányalakítással való megbízatása, Hartleb fasiszta munkásgyilkosnak parlamenti elnökhelyettessé való megválasztása, az újabb tömeges munkáselbocsátások — sok szocialista munkás előtt megvilágítják, hogy az Osztrák Szocialista Párt vezetősége nem nyújt védelmet a politikai és szociális reakció ellen, sőt előkészíti a talajt egy olyan rendszer számára, amely éleződő politikai reakciót és fokozódó kizsákmányolást jelent a dolgozó lakosság részére. Az Osztrák Szocialista Párt és az Osztrák Néppárt minden látszólagos ellentét ellenére tökéletesen megegyezik az amerikaiak utasításainak végrehajtásában. Megegyeznek abban a célkitűzésben, hogy Ausztriát ugródeszkaként akarják felhasználni a szomszédos országok ellen — mondotta befejezésül Johann Koplenig, Ausztria Kommunista Pártjának elnöke. A koreai-kinai javaslatok kedvező világvisszhangja Világszerte örömmel üdvözlik KimIr-Szen marsall és Peng Teh-huai tábornok Mark Clarkhoz intézett válaszlevelét, amelyben bejelentették, hogy hozzájárulnak a beteg és a sebesült hadifoglyok kicseréléséhez és a koreai fegyverszüneti tárgyalások haladéktalan folytatását javasolják. Egy Reuter-jelentés szerint különféle országok ENSz-küldöttei „lelkesen üdvözölték azt a hírt", amely szerint a koreai-kínai fél „javasolja a fegyverszüneti tárgyalások újbóli megkezdését és hozzájárul a beteg és a sebesült hadifoglyok kicseréléséhez". Az „Associated Press" jelentése szerint a hírt „megelégedéssel kommentálták", amint az ismeretessé vált az ENSz-ben. „Nagyon biztató hír" — jelentette ki Lester Pearson, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének elnöke. „Véleményem szerint a koreaikinai javaslat nagyon kielégítő", mon dotta Sir Gladwyn Jebb, Nagy-Británnia ENSz-küldötte. L. N. Palar indonéz küldött kijelentette, hogy ez a Javaslat „a megoldás kezdetét jelentheti". Dajal indiai küldött szerint a koreai-kínai javaslat híre „jó hír". Hasonló véleményen volt Pakisztán küldötte is. Entezam iráni küldött ezeket mondotta: „Nagyon örvendek a hírnek. Ez az első jó hír, amelyet a most ülésező közgyűlésen kaptunk." Az angol sajtó jelentős része nagybetűs címekkel, első oldalon közli Kim-Ir-Szen marsall és Peng Teh-huai tábornok javaslatát. A „The Observer" diplomáciai tudósítója rámutat, hogy a koreai-kinai fél lépésének indítéka „megegyezés elősegítésére irányuló őszinte szándék." Az „AFP" jelentése szerint londoni diplomáciai körökben az 4 vélemény alakult ki, hogy a javaslatot el kell fogadni. A koreai arcvonalon tartózkodó amerikai tisztek és katonák is örömmel üdvözölték Kim Ir Szen és Peng Teh-huai javaslatát. Victor Kendrick, az „United Press" tudósítója jelentette, hogy az amerikai katonák „kedvezően fogadják a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére' tett javaslatot." Az „United Press" hírügynökség egyik március 30-án Szöulból keltezett jelentése szerint egy hivatalos személyiség kijelentette: „Lehetővé kell tenni, hogy a koreai-kínai javaslat" az egész hadifogoly kérdés zökkenőmentes megoldásához és ezen át a koreai fegyverszünet megvalósulásához vezessen." A Rosenberg-házaspár ügyvédje útján perújrafelvételi kérelmet terjesztett elő Az ártatlanul halálra ítélt Rosenberg-házaspár hétfőn ügyvédje útján perújrafelvételi kérelmet terjesztett az Egyesült Államok legfelső bírósága elé. A kérelemben hangsúlyozzák, hogy az a bíróság, amely ügyükben ítéletet hirdetett, hamis tanúvallómásokra támaszkodott. A perújrafelvételi kérelem benyújtása következtében a március 30-ra kitűzött kivégzés elhalasztást nyert Tbilisz' dolgozói elbúcsúztak Yves Farge-tól Március 31-én Tbilisz dolgozói mélységes gyásszal búcsúztak Yves Farge-tól. Reggeltől kezdve végtelen áradatban vonultak az épülethez Grúzia dolgozói és búcsút vettek attól az embertől, aki a békeharcban szerzett kiemelkedő érdemeivel kivívta a szovjet emberek, az egész haladó emberiség szeretetét és megbecsülését. Yves Farge koporsóját vörös és fekete selyem drapériával borított tágas teremben, virágokkal körülvett emelvényen helyezték el. Eljöttek búcsúzni a francia nép hü fiától, a lelkes hazafitól, a bátor békeharcostól, a gruz tudomány, művészet és irodalom művelői, a párt- és szovjetfunkcionáriusok, a munkások, a tanulók. A ravatalnál áll az elhúnyt hitvese. Itt van Zaharij Cshubianisvili, a Gruz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, ott vannak Vlagyimir Chovrebasvili és Vaszilij Budzsiasvili, Grúzia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárai. A teremben gyászdallamok hangzanak. A ravatalnál három percenként váltják a díszőrséget Yves Farge koporsóját Tbilisz repülőteréről repülőgépen Moszkvába szállították. A repülőtéren Ucsa Dzsaparidze, Grúzia népművésze, a gruz békebizottság alelnöke mondott búcsúztatót.