Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-01 / 81 . szám, szerda

1953 április 1 ÖJSZ0 3 A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége amnesztiarendeletet bocsátott ki A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége március 27-én a kővetkező rendeletet bocsátotta ki: „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége amnesztiáról szóló törvényerejű rendelete: Az országban megerősödött a törvénytisztelet és a szocialista jogrend, jelentős mértékben csökkent a bűnözések száma, annak eredményeképpen, hogy megszilárdult a szovjet társadalmi- és államrendszer, emelkedett a lakosság jóléte és kulturális színvonala, megnövekedett az állampolgárok öntudata, az állampolgárok sokkal becsületesebben teljesítik társadalmi kötelességeiket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ügy véli, hogy ilyen körülmények között nem szükséges tovább letartóztatásban tartani azokat, akik olyan bűncselekményeket követtek el, amelyek az állam számára nem jelentenek nagy veszélyt és akik a munkához való becsületes viszonyukkal bebizonyították, hogy visszatérhetnek a becsületes, dolgos élethez és a társadalom hasznos tagjai lehetnek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elrendeli: 1. Engedjék szabadon és mentesítsék a szabadságvesztéssel kapcsolatban nem álló többi büntetőrendszabályok alól az öt évig terjedő időre elítélt személyeket. 2. Engedjék szabadon büntetésük Időtartamától függetlenül azokat, akiket hivatali vagy gazdasági bűncselekményért, vagy az OSZSZSZK büntetőtörvénykönyvének 193—i. cikkely „a" pontjába ütköző katonai bűncselekményekért, valamint a 193—7., 193—8., 193—10., 193—10„a", 193—14., 193—15., 193—16., 193— 17„a" és a többi szövetségi köztúrsa^ ságok büntetőtörvénykönyvének megfelelő paragrafusaiba ütköző bűncselekményekért ítélték el. 3. Bocsássák szabadon a büntetés időtartamától függetlenül a 10 éven aluli gyermekekkel bíró nőket, a terhes nőket, a 18 éven aluli kiskorúakat, az 55 évesnél idősebb férfiakat és az 50 évesnél idősebb nőket, valamint a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő elítélteket. 4. Csökkentsék felére az 5 évnél hosszabb Időtartamú szabadságvesztésre ítéltek büntetését. 5. Szüntessenek be a jelen rendelet kiadása előtt elkövetett bűncselekmények miatt megindított minden nyomozást és a bíróság által mostanáig letárgyalatlan minden ügyet: A) ahol a törvény öfc évig terjedő szabadságvesztést, vagy a börtönbüntetéssel kapcsolatban nem álló más büntetőrendelkezéseket ír elő; B) azokban a hivatali, gazdasági és katonai bűncselekményekben, amelyeket a jelen rendelet 2. paragrafusa sorol fel; 4 C) azoknak a személyeknek az esetében, akiket jelen rendelet 3. paragrafusa sorol feL A bíróság, azokban a bűnügyekben, amelyeket jelen rendelet kiadása előtt elkövetett bűncselekmények miatt indítottak meg és amelyekben a törvény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel járó büntetést lát helyénvalónak, ügy mentesítse a vádlottat a biintetéstpl, ha pedig öt évet meghaladó szabadságvesztést lát helyénvalónak, úgy azt csökkentse felére. 6. Mentesítsék a büntetéssel járó hátrányos Jogkövetkezmények alól azokat az állampolgárokat, és szüntessék meg a választójog felfüggesztését azoknál az állampolgároknál, akiket a rendelet kibocsátása előtt ítéltek el és letöltötték büntetésüket, vagy akiket jelen rendelet alapján határidő előtt mentesítettek a büntetéstől. 7. Nem szabad alkalmazni az amnesztia rendeletet azokra a személyekre, akiket öt évnél hosszabb időre ítéltek el ellenforradalmi bűncselekményért, a szocialista tulajdon nagymérvű megkárosításáért, banditizmusért és előre megfontolt gyilkosságért. 8. Felül kell vizsgálni a Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok büntetőtörvényeit, szem előtt tartva azt, hogy a büntetőjogi felelősségrevonást bizonyos hivatali, gazdasági és más, kevésbbé veszélyes bűncselekmények esetén adminisztratív és fegyelmi rendszabályokkal kell helyettesíteni, valamint azt, hogy enyhíteni kell a büntetőjogi felelősséget egyes bűncselekmények esetében. Meg kell bízni a Szovjetunió igazságügyminisztériumát, hogy egy hónap alatt dolgozza ki a megfelelő javaslatokat és terjessze azokat a Szovjetunió minisztertanácsa elé a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök ségéhez való benyújtásra. K. VOKOSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. N. PEGOV, a Szovjetunió Legfelső Taná csa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1953. március 27. Francia és német ifjúsági szervezetek közös felhívása a háborús szerződések ellen A berlini demokratikus sajtó közli, hogy a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség, a Francia Lányok Szövetsége, a Szabad Német Ifjúság nyugatnémetországi központi irodája, valamint a Szabad Német Ifjúság központi tanácsa közös felhívást intézett a német és a francia ifjúsághoz, harcra szólítva a német és francia fiatalokat a bonni és párizsi szerződések ellen. A felhívás hangsúlyozza: A minden hazafival összefogó francia és német ifjúság elég erős, hogy sikeresen megvédelmezze életét és jövőjét a háborús gyújtogatókkal szemben. Népeink ifjúsága sohasem ragad fegyvert a nagy Szovjetunió ellen. A francia és a német ifjúság sohasem emel fegyvert egymásra. Németország és Franciaország ifjúsági szérvezetei közös harcra szólítják a francia és német fiatalokat a bonni és párizsi háborús szerződések ellen, a német probléma békés megoldásáért, a békeszerződés megkötéséért és Németország újraegyesítéséért. A felhívás közös akciókra szólítja fel a francia és német ifjúságot az amerikai megszálló csapatoknak Nyugat-Németországból és Franciaországból való kivonásáért, az ifjúság helyzetének megjavításáért vívott harcban. Visinszkij elvtárs New Yorkba érkezett A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője, az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, március 26-án a Queen Mary óceánjáró fedélzetén New-Yorkba érkezett. V. V. Kuznyecov pekingi szovljet nagykövet látogatása €su En-'ajaál V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió megbeszélje vele a megbízólevelének rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Kínai Népköztársaságban, a külügyminisztériumban felkereste Csu En-laj külügyminisztert, hogy átadásával kapcsolatos kérdéseket. Kuznyecovot elkísérte A. Sz. Panyuskin nagykövet. A fegyverkezési kiadások állandó növekedése ellenére stagnál Nyugat-Európa gazdasági élete Az ENSz európai gazdasági bizottsága a közelmúltban hosszabb jelentést adott ki arról, hogyan alakult Európa gazdasági helyzete a második világháború befejezése óta. A jelentés keserűen állapítja meg, hogy 1913 óta Nyugat-Európa ipari termelése csak 70 százalékkal növekedett, az európai államok közötti kereskedelem pedig mindössze 2 százalékkal bővült A jelentés hangsúlyozza: „A háború befejezését kővető öt £vben a nyugateurópai államok növelték termelésüket. Másfél év óta azonban a nyugateurópai gazdasági élet stagnál, annak ellenére. hogy a fegyverkezési kiadások állandóan növekednek". A bizottság külön figyelmet szentel a „déleurópil elmaradott területeken" (értsd Jugoszláviában és Gö rögországban) uralkodó viszonyok, nak: .Ezeken a területeken — hangsúlyozza — az iparosítás mértéke nem kielégítő és ez az oka annak, hogy nagy munkaerőfeleslegek vannak. E mezőgazdasági területeken a lakosság igen szegény. A háború befejezése óta a déleurópai mezőgazdasági vidéken a szegénység tovább fokozódik." A nyugati burzsoá sajtó a jelentést kommentálva elégedetlenül nyilatkozik Nyugat-Európa gazdasági eredményeiről és összehasonlítást tesz a Szovjetunió és a népi demokratikus országok helyzetével. A „The Newyork Times" például így ír: „A jelentésből kitűnik, hogy Nyugat-Eurjpa pozíciója a második világháború óta jelentősen rosszabbodott. Emiatt ma messzebb vagyunk, mint valaha is annak a célnak elérésétől, hogy Nyugat-Európa gazdasági élete kellően fejlődjék. A keleteurópai országok ezzel szembein megvalósították a kitűzött tervfeladatokat. Kormányaik eredményesen terveztek és a feladatokat terv szerint hajtották végre Mialatt Nyugat-Európa stagnál, Kelet-Európa, de különösen a Szovjetunió ipari termelése állandóan emelkedik. A szczecini körzeti katonai bírósáp; folytatta az amerikai szolgálatban álló kémbanda perének tárgyalását A szczecini körzeti katonai bíróság az amerikai kémbanda perének tárgyalása során csütörtökön délelőtt a tanúkat hallgatta ki. A tanuk — akiknek egy része a vádlottak által szervezett hírszerző hálózat ügynöke volt — vallomásaikban számos bizonyítékot szolgáltattak a vádlottak bűnös tevékenységére. A délutáni tárgyaláson az ügyész mondotta el vádbeszédét és halálos ítéletet kért Wladyslaw Borski, Sergiusz Pirog-Pietkiewicz, Jozef Puohalski, Jan Paszkiewicz és Waclaw Woltman vádlottakra, Michal Pirog számára 15 évi börtönbüntetést javasolt. A vádbeszéd után a bíróság a védőügyvédeket hallgatta meg. A vádlottak az utolsj szó jogán megbánásukat fejezték ki és enyhe ítéletre kérték a bíróságot. Megnyílt az Albán Népköztársaság nemv*>tgyűlésének 4. rendes ülésszaka Március 28-án, szombaton délután Tiranában megnyílt az Albán Népköztársaság nemzetgyűlésének 4. rendes ülésszaka. A megnyitó illésen Jelen voltak az Albán Népköztársaság kormányának tagjai, élükön Enver Hodzsával, a minisztertanács elnökével. Megjelentek továbbá K. D. Lovicskin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott követe, valamint a ''népi demokratikus országok diplomáciai képviselői A nemzetgyűlés tagjai és a megjelent vendégek néhányperces néma csendben emlékeztek meg az albán nép megmentőjéről, Joszif Visszarionovics Sztálinról és a Csehszlovák Köztársaság elnökéről, Klement Gottwaldról. Az első ülésen Gogo Nusi miniszterelnökhelyettes jóváhagyás végett beterjesztette az 1952. évi költségvetés elszámolását és ismertette az 1953. évi költségvetési tervet. A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőinek meghívása nélkül „vizsgálja" az ENSz az amerikaiak baktériumháborúját Az ENSz.közgyülés politikai bizottságának március 27-i délelőtti ülésén meg' dődött: „Az Egyesült Nemzetek azervezete haderői ellen a baktériumfegyver alkalmazása miatt emelt vád pártatlan megvizsgálása" címén szereplő kérdés megvitatása. Az ülés megnyitása után V. A. Zorin, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Zorin hangsúlyozta, hogy most, amikor a politikai bizottság hozzálát az amerikai küldöttség által felvetett kérdés megvitatásához, a szovjet küldöttség szükségesnek tartja javasolni, hogy a politikai bi zottság hívja meg e kérdés vitájára a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit. A baktériumfegyver Koreában és Kínában történt alkalmazásának vizsgálatával kapcsolatos kérdés valóban pártatlan ék objektív megvitatása csak abban az esetben lehetséges — mondta V. A. Zorin — ha abban résztvesznek azoknak az államoknak képviselői, amelyek közvetlenül érdekelve vannak ebben a kérdésben és amelyeket érintett a baktériumfegyver alkaimazása. Az Amerikai Egyesült Államok, Peru és Görögország képviselője, valamint a Kuomintang ügynök a szovjet javaslat ellen szólalt fel. Lengyelország és Indonézia képviselője a szovjet javaslat meilett mondott beszédet. Palar, az indonéz küldöttség vezetője a szovjet javaslatot támogatva felhívta a figyelmet arra, hogy a vitás kérdések megvlzsgá'ásának általánosan elismert módszere az, hogy mindkét felet meghívják és meghallgatják a vitában. Egyetértett azzal, hogy a baktériumfegyver Koreában és Kínában való alkalma zásával kapcsolatos kérdés megvizsgálásánál felmerült egyetlen javaslatnak sem lesz semmiféle gyakorlati értéke, ha e javaslat megvitatásában a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői nem vesznek részt Ausztrália küldötte észrevéve, hogy a vita a szovjet javaslat alapján as Amerikai Egyesült Államok ra nézve kellemetlen fordulatot vesz, azt javasolta, hogy szüntessék be ezt a vitát. A bizottság elnöke számos tiltakozás ellenére szavazásra bocsátotta az ausztráliai javaslatot, amelyet a küldöttek többsége, élén az amerikai küldöttséggel elfogadott. E javaslat ellen szavazott a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelorusz SZSZK, Csehszlovákia, Lengyelország, India, Indonézia, Burma és Afganisztán küldötte. Tizennégy állam küldöttsége tartóz, kodott a szavazástól Ezután szavazásra bocsátották a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőinek meghívására vonatkozó szovjet javaslatot. E javaslat mellett szavazott 15 ország küldöttsége, (Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Szíria, Irak, India, Indonézia, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Burma, Afganisztán, Jemen). öt ország küldöttsége tartózkodott a szavazástól. Negyven ország képviselője, köztük az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Ausztrália képviselője, a szovjet javaslat ellen szavazott. Ezután A. M. Baranovázkij, az Ukrán SZSZK képviselője felszólalásában megbélyegezte az amerikai óhaj szerint hozott helytelen és jogtalan határozatot. Dajal, India képviselője a szavazás indokainak magyarázatánál megjegyezte, hogy az indiai küldöttség a szovjet Javaslat mellett szavazott, mivel mélyen meg van győződve arról, hogy a kérdés pártatlan és objektív megvizsgálása csak az esetben lehetséges, ha abban a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői is résztvesznek. Tarazl szíriai küldött kijelentette. azért szavazott a Szovjetunió igazságos javaslata mellett, mert Szíria küldöttsége mindig tartotta és tartja magát ahhoz az elvhez, hogy mindkét felet meg kell hívni a felmerült vitás kérdések megoldá. sához. A bizottság ezután hozzálátott a kérdés lényegében történő megvitatásához. Felszólalt Gross amerikai küldött, aki tagadta az egész világ által ismert tényeket arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői baktériumháborút folytatnak Koreában. Az Amerikai Egyesült Államok a koreai háborúban résztvevő 16 ország nevében közös határozattervezetet terjesztett be, amely azt javasolja, hogy öt ország képviselőiből alakítsanak bizottságot és az „vizsgálja" meg a vádat, amely szerint az amerikai fegyveres erők baktériumfegyvert használnak Koreában és Kínában. A délutáni ülésen Hollandia é3 UjZéland küldöttei, továbbá Vavrička, Csehszlovákia képviselője szó. lalt fel. Vavriőka rámutatott, hogy Csehszlovákia küldöttsége határozottan elutasítja azt a módszert, amelyet az Egyesült Államok ajánl a koreai és a kínai nép elleni baktériumhadviseléssel kapcsolatos vádpontok „megvizsgálására". A csehszlovák küldött felszólalásával a bizottság délutáni ülése véget ért A magyar kormány úsabb tiltakozása titoista határprovokációk elien A magyar külügyminsztérium március 26-án az alábbi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követséghez: >1953 március 24-én 20 óra 45kor a rédicsi körzetben, a közvetlenül a határvonal mellett fekvő jugoszláv Karolából rakétát lőttek át magyar területre, melytől a száraz gaz meggyulladt Mikor az ott szolgálatot teljesítő magyar határőrzeti szervek a tűz eloltására siettek, a jugoszláv Karolából a tűzoltó magyar járőrre három lövést adtak le, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a tűz eloltását lehetetlenné tegyék, ezzel a magyar területen jelentős károkat okozzanak és ugyanakkor súlyosan veszélyeztessék a magyar járőrök életét A magyar járőr a támadás visszaverésére kénytelen volt tüzelőállásba helyezkedni. Közben hat fegyveres jugoszláv határőr avatkozott be az akcióba, akik a magyar területre behatolva tüzet nyitottak a magyar járőr ellen és így 23 percig tartó tűzharcot provokáltak U. A tűzharc során a támadókhoz jugoszláv részről nagyobb létszámú katonai egység csatlakozott. Ugyanaz nap, 1953 március 24én 18 óra 45-kor Madaras körzetben a szolgálatot teljesítő magyar lovasjárőrre a jugoszláv határörzeti szervek két lövést adtak le. Az egyik lövés a járőr parancsnoka mellett süvített el, a másik lövés a járőr egyik tagja lovának nyakát sebesítette meg, súlyosan veszélyeztetve a szolgálatot teljesítő magyar járőr életét is. A Magyar Népköztársaság koif mánya megállapítja, hogy Jugoszláv részről rendszeresen elkövetett határprovokációk a

z utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő, annak ellenére, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya ezek beszüntetésére már több ízben nyomatékosan félhívta a jugoszláv kormány figyelmét A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma kormánya megbízásából a leghatározotabban tiltakozik a fent leírt két súlyos jugoszláv határprovokáció ellen; követeli, hogy a jugoszláv kormány haladéktalan intézkedéseket tegyen az egyre gyakoribbá váló é

s súlyosabbakká váló támadások és provokációk beszüntetésére és újból leszögezi, hogy az ezekből származó minden következményekért a felelősség kizárólag a jugoszláv kormányt terheli.®