Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-01 / 81 . szám, szerda

1953 április 1 ÖJSZ0 3 A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége amnesztiarendeletet bocsátott ki A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége március 27-én a kő­vetkező rendeletet bocsátotta ki: „A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége amnesztiáról szóló törvényerejű rendelete: Az országban megerősödött a tör­vénytisztelet és a szocialista jog­rend, jelentős mértékben csökkent a bűnözések száma, annak eredménye­képpen, hogy megszilárdult a szovjet társadalmi- és államrendszer, emel­kedett a lakosság jóléte és kulturá­lis színvonala, megnövekedett az ál­lampolgárok öntudata, az állampol­gárok sokkal becsületesebben teljesí­tik társadalmi kötelességeiket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége ügy véli, hogy ilyen körülmények között nem szükséges tovább letartóztatásban tartani azo­kat, akik olyan bűncselekményeket követtek el, amelyek az állam szá­mára nem jelentenek nagy veszélyt és akik a munkához való becsületes viszonyukkal bebizonyították, hogy visszatérhetnek a becsületes, dolgos élethez és a társadalom hasznos tag­jai lehetnek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége elrendeli: 1. Engedjék szabadon és mentesít­sék a szabadságvesztéssel kapcsolat­ban nem álló többi büntetőrendsza­bályok alól az öt évig terjedő időre elítélt személyeket. 2. Engedjék szabadon büntetésük Időtartamától függetlenül azokat, akiket hivatali vagy gazdasági bűn­cselekményért, vagy az OSZSZSZK büntetőtörvénykönyvének 193—i. cikkely „a" pontjába ütköző katonai bűncselekményekért, valamint a 193—7., 193—8., 193—10., 193—10„a", 193—14., 193—15., 193—16., 193— 17„a" és a többi szövetségi köztúrsa^ ságok büntetőtörvénykönyvének megfelelő paragrafusaiba ütköző bűncselekményekért ítélték el. 3. Bocsássák szabadon a büntetés időtartamától függetlenül a 10 éven aluli gyermekekkel bíró nőket, a ter­hes nőket, a 18 éven aluli kisko­rúakat, az 55 évesnél idősebb férfia­kat és az 50 évesnél idősebb nőket, valamint a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő elítélteket. 4. Csökkentsék felére az 5 évnél hosszabb Időtartamú szabadságvesz­tésre ítéltek büntetését. 5. Szüntessenek be a jelen rende­let kiadása előtt elkövetett bűncse­lekmények miatt megindított minden nyomozást és a bíróság által mosta­náig letárgyalatlan minden ügyet: A) ahol a törvény öfc évig terjedő szabadságvesztést, vagy a börtönbün­tetéssel kapcsolatban nem álló más büntetőrendelkezéseket ír elő; B) azokban a hivatali, gazdasági és katonai bűncselekményekben, amelyeket a jelen rendelet 2. para­grafusa sorol fel; 4 C) azoknak a személyeknek az esetében, akiket jelen rendelet 3. pa­ragrafusa sorol feL A bíróság, azokban a bűnügyek­ben, amelyeket jelen rendelet kiadá­sa előtt elkövetett bűncselekmények miatt indítottak meg és amelyekben a törvény öt évet meghaladó sza­badságvesztéssel járó büntetést lát helyénvalónak, ügy mentesítse a vádlottat a biintetéstpl, ha pedig öt évet meghaladó szabadságvesztést lát helyénvalónak, úgy azt csökkent­se felére. 6. Mentesítsék a büntetéssel járó hátrányos Jogkövetkezmények alól azokat az állampolgárokat, és szün­tessék meg a választójog felfüggesz­tését azoknál az állampolgároknál, akiket a rendelet kibocsátása előtt ítéltek el és letöltötték büntetésüket, vagy akiket jelen rendelet alapján határidő előtt mentesítettek a bün­tetéstől. 7. Nem szabad alkalmazni az am­nesztia rendeletet azokra a szemé­lyekre, akiket öt évnél hosszabb idő­re ítéltek el ellenforradalmi bűncse­lekményért, a szocialista tulajdon nagymérvű megkárosításáért, bandi­tizmusért és előre megfontolt gyil­kosságért. 8. Felül kell vizsgálni a Szovjet­unió és a szövetségi köztársaságok büntetőtörvényeit, szem előtt tartva azt, hogy a büntetőjogi felelősségre­vonást bizonyos hivatali, gazdasági és más, kevésbbé veszélyes bűncselek­mények esetén adminisztratív és fe­gyelmi rendszabályokkal kell helyet­tesíteni, valamint azt, hogy enyhí­teni kell a büntetőjogi felelősséget egyes bűncselekmények esetében. Meg kell bízni a Szovjetunió igaz­ságügyminisztériumát, hogy egy hó­nap alatt dolgozza ki a megfelelő javaslatokat és terjessze azokat a Szovjetunió minisztertanácsa elé a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök ségéhez való benyújtásra. K. VOKOSILOV, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke. N. PEGOV, a Szovjetunió Legfelső Taná csa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1953. március 27. Francia és német ifjúsági szervezetek közös felhívása a háborús szerződések ellen A berlini demokratikus sajtó köz­li, hogy a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség, a Francia Lá­nyok Szövetsége, a Szabad Német Ifjúság nyugatnémetországi köz­ponti irodája, valamint a Szabad Német Ifjúság központi tanácsa közös felhívást intézett a német és a francia ifjúsághoz, harcra szólít­va a német és francia fiatalokat a bonni és párizsi szerződések ellen. A felhívás hangsúlyozza: A min­den hazafival összefogó francia és német ifjúság elég erős, hogy sike­resen megvédelmezze életét és jö­vőjét a háborús gyújtogatókkal szemben. Népeink ifjúsága sohasem ragad fegyvert a nagy Szovjetunió ellen. A francia és a német ifjúság sohasem emel fegyvert egymásra. Németország és Franciaország ifjúsági szérvezetei közös harcra szólítják a francia és német fiata­lokat a bonni és párizsi háborús szerződések ellen, a német problé­ma békés megoldásáért, a békeszer­ződés megkötéséért és Németor­szág újraegyesítéséért. A felhívás közös akciókra szó­lítja fel a francia és német ifjúsá­got az amerikai megszálló csapa­toknak Nyugat-Németországból és Franciaországból való kivonásáért, az ifjúság helyzetének megjavítá­sáért vívott harcban. Visinszkij elvtárs New Yorkba érkezett A. J. Visinszkij elvtárs, a Szov­jetunió külügyminiszterhelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője, az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, március 26-án a Queen Mary óceán­járó fedélzetén New-Yorkba érke­zett. V. V. Kuznyecov pekingi szovljet nagykövet látogatása €su En-'ajaál V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió megbeszélje vele a megbízólevelének rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe a Kínai Népköztársaságban, a külügyminisztériumban felkereste Csu En-laj külügyminisztert, hogy átadásával kapcsolatos kérdéseket. Kuznyecovot elkísérte A. Sz. Pa­nyuskin nagykövet. A fegyverkezési kiadások állandó növekedése ellenére stagnál Nyugat-Európa gazdasági élete Az ENSz európai gazdasági bi­zottsága a közelmúltban hosszabb jelentést adott ki arról, hogyan ala­kult Európa gazdasági helyzete a második világháború befejezése óta. A jelentés keserűen állapítja meg, hogy 1913 óta Nyugat-Európa ipari termelése csak 70 százalékkal növe­kedett, az európai államok közötti kereskedelem pedig mindössze 2 szá­zalékkal bővült A jelentés hang­súlyozza: „A háború befejezését kő­vető öt £vben a nyugateurópai álla­mok növelték termelésüket. Másfél év óta azonban a nyugateurópai gazdasági élet stagnál, annak elle­nére. hogy a fegyverkezési kiadások állandóan növekednek". A bizottság külön figyelmet szen­tel a „déleurópil elmaradott terüle­teken" (értsd Jugoszláviában és Gö rögországban) uralkodó viszonyok, nak: .Ezeken a területeken — hangsúlyozza — az iparosítás mér­téke nem kielégítő és ez az oka an­nak, hogy nagy munkaerőfeleslegek vannak. E mezőgazdasági területe­ken a lakosság igen szegény. A há­ború befejezése óta a déleurópai mezőgazdasági vidéken a szegénység tovább fokozódik." A nyugati burzsoá sajtó a jelen­tést kommentálva elégedetlenül nyi­latkozik Nyugat-Európa gazdasági eredményeiről és összehasonlítást tesz a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok helyzetével. A „The Newyork Times" például így ír: „A jelentésből kitűnik, hogy Nyugat-Eurjpa pozíciója a második világháború óta jelentősen rosszab­bodott. Emiatt ma messzebb va­gyunk, mint valaha is annak a cél­nak elérésétől, hogy Nyugat-Európa gazdasági élete kellően fejlődjék. A keleteurópai országok ezzel szembein megvalósították a kitűzött tervfel­adatokat. Kormányaik eredménye­sen terveztek és a feladatokat terv szerint hajtották végre Mialatt Nyugat-Európa stagnál, Kelet-Eu­rópa, de különösen a Szovjetunió ipari termelése állandóan emelkedik. A szczecini körzeti katonai bírósáp; folytatta az amerikai szolgálatban álló kémbanda perének tárgyalását A szczecini körzeti katonai bíró­ság az amerikai kémbanda perének tárgyalása során csütörtökön dél­előtt a tanúkat hallgatta ki. A ta­nuk — akiknek egy része a vádlot­tak által szervezett hírszerző háló­zat ügynöke volt — vallomásaikban számos bizonyítékot szolgáltattak a vádlottak bűnös tevékenységére. A délutáni tárgyaláson az ügyész mondotta el vádbeszédét és halálos ítéletet kért Wladyslaw Borski, Ser­giusz Pirog-Pietkiewicz, Jozef Pu­ohalski, Jan Paszkiewicz és Waclaw Woltman vádlottakra, Michal Pirog számára 15 évi börtönbüntetést ja­vasolt. A vádbeszéd után a bíróság a vé­dőügyvédeket hallgatta meg. A vádlottak az utolsj szó jogán megbánásukat fejezték ki és enyhe ítéletre kérték a bíróságot. Megnyílt az Albán Népköz­társaság nemv*>tgyűlésének 4. rendes ülésszaka Március 28-án, szombaton dél­után Tiranában megnyílt az Albán Népköztársaság nemzetgyűlésének 4. rendes ülésszaka. A megnyitó illésen Jelen voltak az Albán Népköztársaság kormá­nyának tagjai, élükön Enver Hod­zsával, a minisztertanács elnöké­vel. Megjelentek továbbá K. D. Lovicskin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott követe, vala­mint a ''népi demokratikus országok diplomáciai képviselői A nemzetgyűlés tagjai és a meg­jelent vendégek néhányperces néma csendben emlékeztek meg az albán nép megmentőjéről, Joszif Vissza­rionovics Sztálinról és a Csehszlo­vák Köztársaság elnökéről, Klement Gottwaldról. Az első ülésen Gogo Nusi miniszterelnökhelyettes jóvá­hagyás végett beterjesztette az 1952. évi költségvetés elszámolását és ismertette az 1953. évi költség­vetési tervet. A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőinek meghívása nélkül „vizsgálja" az ENSz az amerikaiak baktériumháborúját Az ENSz.közgyülés politikai bi­zottságának március 27-i délelőtti ülésén meg' dődött: „Az Egyesült Nemzetek azervezete haderői ellen a baktériumfegyver alkalmazása miatt emelt vád pártatlan megvizsgálása" címén szereplő kérdés megvitatása. Az ülés megnyitása után V. A. Zorin, a Szovjetunió képviselője szó­lalt fel. Zorin hangsúlyozta, hogy most, amikor a politikai bizottság hozzálát az amerikai küldöttség ál­tal felvetett kérdés megvitatásához, a szovjet küldöttség szükségesnek tartja javasolni, hogy a politikai bi zottság hívja meg e kérdés vitájá­ra a Kínai Népköztársaság és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság képviselőit. A baktériumfegyver Koreában és Kínában történt alkalmazásának vizsgálatával kapcsolatos kérdés va­lóban pártatlan ék objektív megvi­tatása csak abban az esetben lehet­séges — mondta V. A. Zorin — ha abban résztvesznek azoknak az álla­moknak képviselői, amelyek közvet­lenül érdekelve vannak ebben a kér­désben és amelyeket érintett a bak­tériumfegyver alkaimazása. Az Amerikai Egyesült Államok, Peru és Görögország képviselője, valamint a Kuomintang ügynök a szovjet javaslat ellen szólalt fel. Lengyelország és Indonézia képvi­selője a szovjet javaslat meilett mondott beszédet. Palar, az indonéz küldöttség ve­zetője a szovjet javaslatot támogat­va felhívta a figyelmet arra, hogy a vitás kérdések megvlzsgá'ásának általánosan elismert módszere az, hogy mindkét felet meghívják és meghallgatják a vitában. Egyetér­tett azzal, hogy a baktériumfegyver Koreában és Kínában való alkalma zásával kapcsolatos kérdés megvizs­gálásánál felmerült egyetlen javas­latnak sem lesz semmiféle gyakorla­ti értéke, ha e javaslat megvitatá­sában a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság képviselői nem vesznek részt Ausztrália küldötte észrevéve, hogy a vita a szovjet javaslat alap­ján as Amerikai Egyesült Államok ra nézve kellemetlen fordulatot vesz, azt javasolta, hogy szüntessék be ezt a vitát. A bizottság elnöke szá­mos tiltakozás ellenére szavazásra bocsátotta az ausztráliai javaslatot, amelyet a küldöttek többsége, élén az amerikai küldöttséggel elfoga­dott. E javaslat ellen szavazott a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelorusz SZSZK, Csehszlovákia, Lengyelország, India, Indonézia, Burma és Afganisztán küldötte. Tizennégy állam küldöttsége tartóz, kodott a szavazástól Ezután szavazásra bocsátották a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőinek meghívására vonat­kozó szovjet javaslatot. E javaslat mellett szavazott 15 ország küldött­sége, (Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Szíria, Irak, India, Indonézia, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Burma, Afganisztán, Jemen). öt ország küldöttsége tartózkodott a szavazástól. Negyven ország képvi­selője, köztük az Amerikai Egye­sült Államok, Anglia, Franciaország, Ausztrália képviselője, a szovjet ja­vaslat ellen szavazott. Ezután A. M. Baranovázkij, az Ukrán SZSZK képviselője felszóla­lásában megbélyegezte az amerikai óhaj szerint hozott helytelen és jog­talan határozatot. Dajal, India képviselője a szava­zás indokainak magyarázatánál megjegyezte, hogy az indiai kül­döttség a szovjet Javaslat mellett szavazott, mivel mélyen meg van győződve arról, hogy a kérdés pár­tatlan és objektív megvizsgálása csak az esetben lehetséges, ha ab­ban a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság képviselői is résztvesznek. Tarazl szíriai küldött kijelentet­te. azért szavazott a Szovjetunió igazságos javaslata mellett, mert Szíria küldöttsége mindig tartotta és tartja magát ahhoz az elvhez, hogy mindkét felet meg kell hívni a felmerült vitás kérdések megoldá. sához. A bizottság ezután hozzálátott a kérdés lényegében történő megvita­tásához. Felszólalt Gross amerikai küldött, aki tagadta az egész világ által is­mert tényeket arról, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok fegyveres erői baktériumháborút folytatnak Koreában. Az Amerikai Egyesült Államok a koreai háborúban részt­vevő 16 ország nevében közös hatá­rozattervezetet terjesztett be, amely azt javasolja, hogy öt ország képvi­selőiből alakítsanak bizottságot és az „vizsgálja" meg a vádat, amely szerint az amerikai fegyveres erők baktériumfegyvert használnak Ko­reában és Kínában. A délutáni ülésen Hollandia é3 Uj­Zéland küldöttei, továbbá Vav­rička, Csehszlovákia képviselője szó. lalt fel. Vavriőka rámutatott, hogy Csehszlovákia küldöttsége határo­zottan elutasítja azt a módszert, amelyet az Egyesült Államok ajánl a koreai és a kínai nép elleni bak­tériumhadviseléssel kapcsolatos vád­pontok „megvizsgálására". A csehszlovák küldött felszólalá­sával a bizottság délutáni ülése vé­get ért A magyar kormány úsabb tiltakozása titoista határprovokációk elien A magyar külügyminsztérium március 26-án az alábbi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követséghez: >1953 március 24-én 20 óra 45­kor a rédicsi körzetben, a közvet­lenül a határvonal mellett fekvő jugoszláv Karolából rakétát lőttek át magyar területre, melytől a szá­raz gaz meggyulladt Mikor az ott szolgálatot teljesítő magyar határ­őrzeti szervek a tűz eloltására siet­tek, a jugoszláv Karolából a tűz­oltó magyar járőrre három lövést adtak le, azzal a nyilvánvaló cél­lal, hogy a tűz eloltását lehetetlen­né tegyék, ezzel a magyar területen jelentős károkat okozzanak és ugyanakkor súlyosan veszélyeztes­sék a magyar járőrök életét A magyar járőr a támadás vissza­verésére kénytelen volt tüzelőállás­ba helyezkedni. Közben hat fegy­veres jugoszláv határőr avatkozott be az akcióba, akik a magyar te­rületre behatolva tüzet nyitottak a magyar járőr ellen és így 23 per­cig tartó tűzharcot provokáltak U. A tűzharc során a támadókhoz ju­goszláv részről nagyobb létszámú katonai egység csatlakozott. Ugyanaz nap, 1953 március 24­én 18 óra 45-kor Madaras körzet­ben a szolgálatot teljesítő magyar lovasjárőrre a jugoszláv határör­zeti szervek két lövést adtak le. Az egyik lövés a járőr parancs­noka mellett süvített el, a másik lövés a járőr egyik tagja lovának nyakát sebesítette meg, súlyosan veszélyeztetve a szolgálatot teljesí­tő magyar járőr életét is. A Magyar Népköztársaság koif mánya megállapítja, hogy Jugo­szláv részről rendszeresen elköve­tett határprovokációk a z utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő, annak ellenére, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya ezek beszüntetésére már több ízben nyo­matékosan félhívta a jugoszláv kormány figyelmét A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma kormánya meg­bízásából a leghatározotabban til­takozik a fent leírt két súlyos ju­goszláv határprovokáció ellen; kö­veteli, hogy a jugoszláv kormány haladéktalan intézkedéseket tegyen az egyre gyakoribbá váló é s súlyo­sabbakká váló támadások és pro­vokációk beszüntetésére és újból leszögezi, hogy az ezekből származó minden következményekért a fele­lősség kizárólag a jugoszláv kor­mányt terheli.®

Next

/
Oldalképek
Tartalom