Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-29 / 104. szám, szerda

1953 április 29. UJSZ0 3 A kapitalista sajtó a moszkvai „Pravda 4 4 április 25-i vezércikkéről Stefan Heym amerikai író levele Eisenhowerhez A nyugati sajtó és a hírügynök­ségek részletesen foglalkoznak a moszkvai tPravda* vezércikkével Eisenhower legutóbbi beszédéve! kapcsolatban. »Washingtoni diplo­máciai körökben igen nagy jelentő­séget tulajdonítanak a moszkvai »Pravdá«-ba.n megjelent felhívás­nak a Kelet és Nyugat közötti el­lentétek rendezése érdekében — je­lenti a „Reuter* angol hírügynök­ség. — Erre mutat az a tény, hogy Walter 3edell Smith külügymlnisz­terhelyette* visszavonta annak a beszédének előre elkészített szöve­gét, amelyet szombaton kellett vol­na a newhampsirei Durhában el­mondania. A külügyminisztérium hivatalos köreiben egész éjszaka folyt a megbeszélés a moszkvai »Pravda« vezércikkéről. Egy má­sik washingtoni „Reuter«-jelentés szerint »a Fehér Ház szombaton ki­jelentette, hogy az oroszok üj bé­kenyilatkozata az első lépés lehet valami kézzelfogható dolog felé a Kelet-Nyugat közötti ellentétek el­simításában. »Nyugati megfigyelők szerint — állapítja meg egy to­vábbi »Reuter*-kommentár, — az Eisenhower elnöknek adott szovjet válasz ismét megerősíti azt a tényt, hogy a Szovjetunió kész az elinté­zetlen kérdésekről az egyes nemze­tekkel külön, valamint aa ENSz útján közösen tárgyalni-* Az angol lapok vezető helyen foglalkoznak a »Pravda« vezércik­kével. A »News of the World* így ir: »A válasz újabb lépés a porond megtisztítására, egy további négy­hatalmi konferencia számára.« A »The Observer* című lap pedig a következő kommentárt fűzi a »Pravda« vezércikkéhez: „Minden jel arra mutat, hogy az évek óta tartó hidegháború után a nemzet­közi politika légköre enyhülőben van és a Nyugatnak is be kell bi­zonyítania képességét, hogy tud ehhez az új légkörhöz alkalmazkod­ni..— A megegyezést — folytatja a lap, — nem lehet létrehozni egyik napról a másikra, ennek elérése igen hosszantartó munkát igényel, amelyhez türelemre és kitartásra van szükség.« Az angol rádió hírmagyarázatá­ban foglalkozott a »Pravda« vezér­cikkével. „A Szovjetunió — állapít­ja meg, — nyitva akarja tartani az ajtót a további tárgyalások szá­mára. Ezért felajánlja készségét, hogy résztvegyen komoly tárgyila­gos megbeszéléseken és magára­vállalja a vitás nemzetközi kérdé­sek megoldásában a Szovjetunióra háruló felelősség megfelelő részét.« A nyugati kommentárok egy ré­sze kiemeli azokat a bírálatokat, amelyekben a »Pravda« Dulles amerikai külügyminisztert részesí­tette. »Meg keli jegyezni, — idézi az „AFP« párizsi megfigyelők vé­leményét, — hogy a szovjet válasz szigorú hangon bírálja John Foster Dulles legutóbbi nyilatkozatait és politikai személyiségét és felveti a kérdést, vájjon a két amerikai ál­lamférfi közüli ki az, aki »az Egyesült Államok igazi álláspont­ját* hangoztatja.* Más kommentárok továbbra ls beszámolnak arról, mennyire ag­gódnak egyes üzleti körök a nem­zetközi feszültség enyhülése miatt. A »Recorder«, az angol üzleti kö­rök szócsöve a következő jelentést közli newyorki levelezőjétől: »... óriási eladási pánik és árzuhanás tört ki a newyorki tőzsdén. Az ott jegyzett papírok 6000 millió dollárt vesztettek piaci értékükből 48 óra alatt. Az egészben a legfontosabb a tőzsde feltűnő érzékenysége a béke iránt. Tapasztalt tőzsdések azt mondják: rémületet idéz elő annak puszta gondolata is, hogy a béke végetvethet az óriási katonai kiadá­soknak. Ez mutatja, Amerika mennyire irtózik a visszatéréstől a békebeli gazdaságra. Ez a félelem a legszélesebb körökben uralkodik. Mindenki arra gondol, hogy midőn a második világháború után meg­indult a gazdasági hanyatlás, a koreai háború kitörése »megmen­tette a helyzetet* — írja befejezé­sül a »Recorder« című lap. Befejeződött az Északatlanti Szövetség Tanácsának 11. ülésszaka Párizsi sajtójelentések szerint az Északatlanti Szövetség Tanácsának április 23-án kezdődő ülésszaka vé­get ért. A jelentések szerint a tanács április 24-1 Ülésén jóváhagyta a szárazföldi katonai berendezések — repülőterek, olajvezetékek, radar­berendezések, útak, stb., építésének programmját. Az építkezések 317 millió fontsterlingre rúgó költsé­geinek fedezését — az »AFP« je­lentése szerint — a következőkép­pen osztották meg: az Egyesült . ílamok a kiadások 42.86 százalé­kát, Franciaország 1-3.75 százalékát, .Anglia 11.45 százalékát, Kanada 7.13 százalékát, Olaszország 6.5 fetázalékát, Belgium 5.09 százalé­kát, Hollandia 4.07 százalékát, Dá­nia 3.05 százalékát, Norvégia 2.54 százalékát, Törökország 2.03%-át, Görögország 1.01 százalékát, Por­tugália 0.32 százalékát és Luxem­burg 0.20 százalékát viseli. Az atlanti tanács határozatot hozott az „európai hadseregről*, A határozat, — mint az „AFF* jelen­téséből látható — hangsúlyozza, — hogy az »atlanti közösség továbbra is alapvető jelentőségűnek tartja az európai védelmi közösségről szóló szerződés sürgős életbeléptetését és ennélfogva a szerződés ratifikálását minden aláíró fél által.* Geneviéve Tabouis, az „Infor­mation* című lapban közölt cikké­ben rámutat, hogy az a jelentés, amely szerint a bonni szövetségi tanács elnapolta a párizsi szerződés ratifikálását, szenzációt keltett a Chaillot-palota felyosóin. Geneviéve Tabouis kiemeli, hogy az amerikai küldötteket „meglepte és lesújtotta a kancellár (t. i. Adenauer) újabb parlamenti veresége«. A »Franc Tireur« című lap meg­állapítja, hogy az Északatlanti Szövetségnek az „európai hadsereg« kérdésével kapcsolatban „már má­sodszor sikerült elfogadnia azt a határozatot, amelyet Dulles annak­idején feltétlenül meddőnek tar­tott.* A lap kiemeli „Dulles türel­metlenségét* a párizsi és bonni szerződések ratifikálása kérdésében. Az USA haladószeilemű közéleti tényezőinek üzenete Latin-Amerika országai kul túrképviselőinek a közeljövőben összeülő kongresszusához A Kommunista Párt előretört a franciaországi községi választásokon Franciaország 37.983 községében, valamint Algir, Oran, Constantine, Martinique, Guadeloupe, Guyana és Reunion tengerentúli megyékben községi választásokat tartottak, amelyeken 466.800 községi tanácsos megválasztásáról döntöttek. Az „AFP" állítása szerint Párizs­ban és külvárosaiban a szavazáson a választók 70 százaléka vett részt Az eddigri rendelkezésre álló rész­leges eredmények azt mutatják, hogy a Francia Kommunista Párt­nak a legutoljára 1947-bein megtar­tott községtanácsi választások óta sikerült jelentős módon megerősíte­nie helyzetét, mind a városokban, mind a falvakban. A kommunista listára leadott szavazatok sok esetben a párt igen erős előretörésére mutatnak. Az ed­digi eredmények szerint a párizsi körzetben a kommunista listára le­adott szavazatok arányszáma az 1947. évivel szemben Boneuil-ben 48 százalékról több mint 50 százalékra, Cyentillybeci 51 százalékról 55 szá­zalékra, Romainville-ben 57 száza­lékról 64 százalékra emelkedett. Negyven haladószeilemű amerikai ír$, színész, művész és más kultú­rális dolgozó üdvözletet intézett a latinamerikai országok kultúrképvi­selöinek a chilei San Diagoban megnyíló kongresszuséihoz. „Az USA íróinak, tudósainak, Művészeinek és szabad pályákon i lüködö dolgozóinak nevében — áll az üdvödetben — szívünkből tám«­gatjuk a latiaameríkai országok k ultúrkép viselői kongresszusának célkitűzéseit. Ezt abban a hitben tesszük, hogry bízunk e kongresszus összehívásá­ról kiadott kiáltványban kifejezett igazságában. „Az a nyugtalanság és idegesség, amely az egész emberi­ség jelentős részét hatalmába kerí­A nyugatnémetországi kikötőmunkások sztrájkjához eeatlakoztak a tisztviselők is Mint jelentettük, Brémában és Eremerhaveciben 14X00 hajógyári dülgozó lépett sztrájkba. A munká­sok sztrájkjához a hajógyárak és a szállító vállalatok tisztviselői is csatlakoztak. A sztrájkolok száma igy ' Í7.ÔÔÔ-M emelkedett. tette és úgyszintén az amerikai szá­razföldet érintő problémák, megkö­vetelik minden jóakaratú embertől, hogy egyesítsék törekvésüket a kölcsönös megértés és bizalom alap­ján az életért kifejtett küzdelmük­ben. ... sajnos mi, akik a kultúra te­rén legjobban rá vagyunk utalva né­zeteink kicserélésére, jelenleg a leg­kevésbbé érhetjük ezt el. Országunk történelme ez időszaká­ban saját kormányunk nem tanúsít jóindulatú viszonyt az eszmék sza­bad kicserélése megszervezésének lehetőségével szemben. Számos kul­túrélet! dolgozó nem vehet részt az önökéhez hasonló nemzetközi kon­gresszusokon, mivel a kormány megtagadja tőlük az útlevél kiadá­sát. Ezért többen közülünk, akik oly hőn részt szeretnének venni a kongresszuson, nem jelenhetnek meg személyesen. Mégis lélekben ott leszünk, lélekben együttműködünk önökkel és támogatjuk célkitűzései­ket." Az üzenetet aláírták: Howard Fast, Mikle Gold, Albert Maiz, Lloyd Brown, Írók, Dubois kiváló néger történész, John Howard, Lawson Sámuel Sillen, Sidney Finklstein kritikusok, stb. A francia dolgozók a proletárnemzetköziség nagy ünnepére május l-re készülődnek A kenyeret, a szabadságjogokat ós a nemzeti függetlenséget veszé­lyeztető kormánypolitika ellen har­ooló francia dolgozók a proletariá­tus nagy ünnepére, május l-re ké­szülődnek. Sok városban és vállalatnál elha­tározták a Force Ouvriere, a ke­resztény szakszervezetek, valamint a független szakszervezetek helyi és üzemi alapszervei, hogy a CGT-vel együtt szervezik meg a május 1-i felvonulásokat é s tömeggyűléseket Igy tőrtént ez többek között Anne­cyben, Brestben és Párizs legtöbb peremvárosában. Bulgáriában kiadták Mao Ce-tung válogatott müveinek első kötetét Bulgária Kommunista Pártjának kö.iyvkiadóváilalalata kiadta Mao Ce-tung válogatott müveinek orosz nyelven fordított első kötetét. A kötet Mao Ce-tung-nak 1926 már­ciusától 1937 júniusáig tartó idő­szakban írott müveit tartalmazza. Stefan Heym, ismert német szár­mazású amerikai író, aki nemrégi­ben megkapta a Német Demokra­tikus Köztársaság állampolgársá­gát, a kővetkező levelet intézte Eisenhowerhez, az Egyesült Álla­mok elnökéhez: „Ezennel visszaküldöm a tanú­sítványt az Egyesült Államok had­seregében viselt tartalékostiszti rangomról. Becsülettel szolgáltam az amerikai hadseregben, amikor az a demokráciáért harcolt, de nem szolgálhatok abban a hadseregben, amely olyan háborúban vesz részt, amilyet az Egyesült Államok Ko­reában folytat. Nem szolgálhatok abban a hadseregben, amely bak­tériumokkal fertőzött legyeket és pókokat használ fegyverként. Nem szolgálhatok abban a hadseregben, amely elítélt hitlerista háborús bű­nösökkel szövetkezik. . A tanúsít­ványt mellékelem. Ezenkívül mellé­kelem a Bronz-Csillagrendjelet, amelyet a második világháború részvevöjeként a katonai köteles­ségteljesítésen túlmenő tetteimért kaptam. Nem tarthatok meg olyan érdemrendet, amelyet meggyaláztak a koreai nép elleni embertelen és Igazságtalan háborúval.« A koreai fegyverszüneti küldöttségek folytatták tanácskozásukat A koreai fegyverszüneti tárgya­lásokat folytató teljes küldöttségek április 26-án ismét összeültek. Nam Ir tábornok, a koreai-kínai fegy­verszüneti küldöttség vezetője az ülésen konkrét javaslatot terjesztett elő a hadifogolykérdés gyakorlati megoldására. Javaslatának lényege a következő: mindkét fél a fegy­verszüneti egyezmény hatályba lé­pésétől számított két hónapon be­lül hazatelepíti a hazatelepítéshez ragaszkodó hadifoglyokat. Azokat a hadifoglyokat, akiket nem köz­vetlenül hazájukba telepítenek, semleges államba küldenék. A sem­leges államba történt megérkezés­től számított hat hónapon belül le­hetővé kel! tenni, hogy azok a nemzetek, amelyekhez az illető ha­difoglyok tartoznak, képviselőket küldhessenek a hadifoglyokhoz, hogy tájékoztassák őket a haza­téréssel kapcsolatos kérdésekről. Lehetővé kell továbbá tenni a sem­leges állambői való hazatérést az összes hadifoglyoknak, akik ezt kérik. Azoknak a hadifoglyoknak ügyében, akik ezek után is a sem­leges államban maradnának, továb­bi politikai értekezlet során dönte­nének. Nam Ir tábornok hat pontból álló tervének ismertetése után Harrison vezérőrnagy, a másik fél küldött­ségének vezetője megismételte az április 16-i levelében felsorolt há­rom pontot. Javasolta, hogy Svájc legyen az a semleges állam, amely ideiglenesen gondozásba veszi a fegyverszünet megkötése után nem közvetlenül hazatelepitett hadifog­lyokat; ajánlotta, hogy a nem köz­vetlenül hazatelepitett hadifoglyok Koreában maradjanak semleges ál­lam gondozásában. Harrison túl hosszúnak tekintet­te a koreai-kínai fél által javasolt hathónapi határidőt, amely alatt a semleges állam őrizetben tartaná a hadifoglyokat. Javasolta, hogy ezt az időszakot két hónapban állapít­sák meg. Nam Ir tábornok kijelentette: a koreai kínai fél véleménye szerint a két fél között fennálló nézetel­térések megoldásának legegysze­rűbb módja, ha a fegyverszünet aláírása után azokat a hadifoglyo­kat, akiket nem telepítenek közvet­lenül haza, átadják a két fél által közös megegyezéssel ldjelölt semle­ges államnak. Ha a két fél közös erőfeszítéssel egyaránt őszintén rendezni óhajtja a kérdést, a gyakorlati intézkedé­sek nem ütközhetnek semmiféle ne­hézségekbe és semmiképpen sem válhatnak akadályaivá a kérdés megoldásának. Nam Ir hangsúlyoz­ta: a koreai-kínai fél szükségesnek és indokoltnak tartja a hathónapi határidőt. A két fél által egyetértésben ki­jelölendő semleges állam kérdésé­ben Nam Ir rámutatott: A jelen körülmények között, amikor csak egy semleges állam kijelölésére van szükség, nyilvánvaló, hogy a másik fél által egyoldalúan jelölt semle­ges állam egyáltalán nem megfele­lő. A koreai-kínai fél meggyőző­dése szerint két félnek tárgyalnia kell más semleges államról. Nam Ir tábornok befejezésül hangsúlyozta, hogy a koreai-kínai fél által április 26-án előterjesztett javaslat kon­krét javaslat, amely megoldhatja az egész hadifogoly-kérdést és a koreai fegyverszünet megkötéséhez vezethet. A két fél ezután megállapodott abban, hogy a teljes fegyverszüneti küldöttségek április 27-én délelőtt 11 órakor folytatják tárgyalásaikat A kínai népi önkéntesek politikai osztályának főtitkára az önkéntesek oldalán harcolj nők hősi helytállásáról Az „Uj Kína"-hírügynökség jelen­ti: H Csen, a kínai népi önkénte­sek politikai osztályának főtitkára cikket írt a „Zseminzsibao"-ban, a kínai népi önkéntesek soraiban lévő nök hősi helytállásáról. A kínai népi önkéntesek soraiban levő nök kétharmada — írja Li Csen — egészségügyi munkát végez. A többiek rádiósok, távírászok, taní­tók, színjátszó- és énekcsoportok tagjai, gépírónők, a katonai ellátó szolgálatnál, vagy az újságírás te­rületén dolgoznak. Vannak közöt­tük húsz éven aluli lányok és több­gyermekes anyák, akik Kínában hagyták gyermekeiket. „Az elmúlt több mint két év alatt bátran meg­állták helyüket a koreai fronton." A női önkéntesek hősi helytállá­sáról írva, Li Csen így folytatja: „A harcoló alakulatokkal együtt mene­teltünk 30 fokos hidegben, az ellen­ség bomba, és gránátzápora köze­pette, hátunkon 20—30 font súlyú poggyásszal' másztuk meg a hóborí­totta hegyeket és keltünk át jég­páncélú tavakon. Mihelyt rendelte­tési helyünkre értünk, orvosnőink és ápolónőink azonnal munkához láttak. Viharokban, perzselő nap­sütésben, egyforma helytállással szállították és mentették meg az életnek sebesültjeinket és betegein­ket. A kínai népi önkéntesek oldalán harcoló nők közül igen sokan része­sültek kitüntetésben. A Köreai-kínai fél vasárnap befejezte az őrizetében levő 684 beteg és sebesült hadifogoly hazatelepítését A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség április 26-án, vasárnap a következő közleményt bocsátotta ki: „A koreai-kínai fél áprili s 26-án Panmindzsonban 84 beteg és sebe­sült hadifoglyot telepített haza: 71 koreait és 13 amerikait. A koreai-kinad fél ezzel — az 1940. évi genfi konvenciónak a be­teg és sebesült hadifoglyok ellen­ségeskedések alatti hazatelepíté­sére vonatkozó 109. cikkelyének és a két fél által 1953. április 11-én Panmindzsonban a beteg és sebesült hadifoglyok hazatelepítésére kötött egyezménynek megfelelően — befe­jezte a hadifogolytáboraiban őrzött és az arcvonalmenti kórházakban ápolt 684 beteg é s sebesült hadifo­goly hazatelepítését. A koreai-kínai fél által hazatele­pített beteg és sebesült hadifoglyok nemzetenkénti megoszlása a követ­kező: 471 kóreai, 149 amerikai, 32 angol, 15 török, 6 colombiai, 5 ausz­tráliai, 2 kanadai, 1 délafrikai, 1 holland, 1 fülöpszigeti és 1 görög. A másik fél április 26-án 497 beteg és sebesült hadifoglyot telepí­tett haza a koreai néphadsereg fog­ságba esett harcosai közül."

Next

/
Oldalképek
Tartalom