Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-03 / 83 . szám, péntek

1953 április 1 Ö

JSZ0 3 V. M. Molotov elvtársnak, a Szovjetunió kiiliigyminiszterének nyilatkozata a koreai kérdésről Március 28-án közzétették Kim Ir Szen-nek, a koreai néphadsereg főparancsnokának, és Penh-Huajnak, a kinai népi önkéntesek parancsnokának Clark tábornokhoz, az ENSz Koreában levő fegyveres erői főparancsnokához intézett levelét, a beteg és sebesült hadifoglyok kicseréléséről. Ebben a levélben egyetértésüket fejezik ki azzal, hogy mindkét fél beteg és sebesült hadifoglyait kicseréljék és hangsúlyozzák benne, hogy ebben a kérdésben a valóságban már a koreai fegyverszüneti tárgyalások folyamán megegyezést értek el és hogy csupán a panmundzsoni tárgyalások megszakítása akadályozta meg e kicserélés megvalósítását. Emellett ezzel egyidejűleg beleegyezésüket nyilvánították, hogy a beteg és sebesült hadifoglyokat a genfi egyezmény 109. cikkelye alapján kicseréljék. A levél továbbá hangsúlyozza, hogy a beteg és sebesült hadifoglyok e kicserélésének a hadifoglyok egész problémája sima megoldásához kell vezetnie és ezáltal a koreai fegyverszünet eléréséhez is. Ezért azt javasolják, hogy 2 panmundzsoni tárgyalásokat haladéktalanul újítsák meg. Röviddel ezután Csu En-laj a Kínai Népköztársaság külügyminisztere és az állami adminisztratív tanács elnöke nyüatkozatot tettek és Fenzsanban Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányelnöke nyilatkozott. Mind a Kínai Népköztársaság kormánya, mind a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kijelentették, hogy egyetértenek a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére tett javaslattal, épp úgy, mint ahogy megelőzően készségüket nyilvánították, hogy megegyeznek a hadifoglyok egész problémájának haladéktalan megoldásában és ezzel a koreai háború beszüntetésében is. így a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya újból kezdeményezést mutattak a fegyverszüneti egyezmény elérésének és a koreai háború megszüntetésének kérdésében. Felhatalmaztak, hogy kijelentsem, a szovjet kormány teljes szolidaritását nyilvánítja a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak ezzel a nemes cselekedetével és nem kételkedik abban, hogy ez a cselekedet az egész világ nemzeteinek forró támogatására talál. A szovjet kormány ugyancsak annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy ezt a javaslatot helyesen értelmezi az Amerikai Egyesült Államok kormánya. A szovjet kormány rendíthetetlenül támogatta mindazokat a lépéseket, amelyeknek célja az igazságos fegyverszünet megkötése és a koreai háború megszüntetése volt. Az első indítást erre megadta J. V. Sztálinnak, a szovjet kormány fejének, Nehru úr, indiai kormányelnök levelére adott válasza 1950 júliusában. A Szovjetunió küldöttjének a biztonsági tanácsban 1950 júniusában New Yorkban mondott rádióbeszéde, amint ismeretes, alapul szolgált a koreai fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére. Ezek a fegyverszüneti tárgyalások először Keszonban, azután Panmundzsonban megegyezéshez vezettek a fegyverszünet valamennyi feltételében, kivéve a hadifoglyok hazatérítésének kérdését. Azonban Clark tábornok a mult év októberében megszakította a. fegyverszüneti tárgyalásokat és ez megakadályozta a fegyverszünet megkötését. A kínai és koreai fél elfogadta Clark tábornoknak azt a javaslatát, hogy a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélése a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló 1949. évi genfi egyezmény 109. cikkelye alapján valósuljon meg. Ez a cikkely így szól: A háborút vezető hatalmak kötelesek, kivéve e cikkely harmadik bekezdését, a súlyosan beteg és súlyosan sebesült hadifoglyokat hazatériteni a következő cikkely 1. szakasza értelmében, tekintet nélkül számukra. és rangjukra, ha megelőzőleg gondoskodtak arról, hogy szállításképesek legyenek. Az ellenségeskedés ideje alatt a hadviselő hatalmak igyekeznek, hogy a résztvevő semleges hatalmak segítségével, semleges országban gondoskodjanak azon sebesült vagy beteg hadifoglyok kórházi ápolásáról, akik a következő cikkely második szakaszában vannak említve. Egyezményt köthetnek azon hadifoglyok közvetlen hazatérítéséről vagy semleges országban való internálásáról is, akik testileg épek és hosszú hadifogság van mögöttük. Semilyen sebesült vagy beteg hadifoglyot, akinek hazatérítéséről e cikkely első szakaszának értelmében van szó, nem lehet az ellenségeskedés ideje alatt akarata ellenére hazaszállítani. A genfi egyezménynek ez a cikkelye a fegyverszünet megkötése előtti időszakra vonatkozik, amikor a háborús akciók még nincsenek beszüntetve. Mivel e cikkely alkalmazásáról szóló egyezményt most elérték és ezt az egyezményt a legközelebbi napokban mindkét fél aláírhatja, nincs semmi akadálya annak, hogy a sebesült és beteg hadifoglyok kicserélése minden további huzavona nélkül megkezdődjék. Kim Ir Szen, a koreai néphadsereg főparancsnoka, és Penh-TehHuaj, a kínai népi önkéntesek parancsnoka említett levelükben nemcsak egyetértésüket fejezik ki Clark tábornok február 22-i javaslatával a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésének kérdésében, hanem ezenkívül javasolják a fegyverszüneti tárgyalások megújitását, hogy így véget vessenek a koreai háborúnak. Rendkívüli figyelmet kell szentelni i annak, hogy Csu-En-laj külügyminiszter március SO-i nyilatkozatában, j amelyet a Kínai Népköztársaság i és a Koreai Népi Demokratikus Közj társaság kormánya közösen dolgo! zott ki, nemcsak a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésének megvalósítását javasolja, hanem a hadifoglyok hazatérítése kérdésének megoldását is, ami a fegyverszüneti egyezmény megkötéséhez és a koreai j háború megszüntetéséhez vezet. A ! Kínai Népköztársaság kormánya és ' a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya ezenkívül azt javasolják, hogy a beteg és sebesült hadifoglyok kérdésének észszerű megoldása után oldják meg a hadifoglyok egész kérdését és emellett mind a két fél azon őszinte törekvés által legyen vezetve, hogy elérjék a koreai fegyverszünet megkötését a kölcsönös kompromisszum szellemében. A hadifoglyok hazatérésének egész kérdését érthetően a genfi egyezmény cikkeinek alapján kell megoldani, amely mellett természetesen mind a szovjet kormány, mind a Kinai Népköztársaság kormánya, mind a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormápya kitart. Azonban sem a panmundzsoni hosszú tárgyalások, sem pedig e kérdésnek többszöri megtárgyalása az ENSz közgyűlésén nem hozta meg a pozitív eredményeket. Mivel ez a kérdés a fegyverszünetről tárgyaló koreai harcoló felek között fennálló egyik vitás pont maradt, a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya azon törekvésétől vezettetve, hogy elérjék a békét és véget vessenek a koreai háborúnak, további lépéseket tettek e kérdés végleges megoldása felé. Azt javasolták, hogy mindkét fél újítsa meg a fegyverszüneti tárgyalásokat és kötelezze magát mindjárt a háborús akciók beszüntetése után az összes hadifoglyok hazatérítésére, akik haza akarnak térni, a többi hadifoglyokat pedig adják át egy semleges államnak, hogy így biztosítva legyen hazatérítésük kérdésének igazságos megoldása. Ez a javaslat lehetővé teszi a hadifoglyok hazatérésének igazságos megoldását és a koreai fegyverszünet megvalósításának útjában álló akadályok kiküszöbölését. Nem férhet semmi kétség ahhoz, hogy az egész világ nemzetei és az összes emberek, akiket az a becsületes törekvés vezet, hogy végetvessenek a koreai háborúnak és hozzájáruljanak a béke megszilárdításához, a Távolkelet és az egész világ nemzeteinek békéje megóvásához, ezt a javaslatot forró rokonszenvvel fogadják és támogatni fogják. A szovjet kormány a Kínai Népköztársaság kormányának és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának ezt a javaslatát teljesen helyesnek tartja és készségét nyilvánítja, hogy e javaslat megvalósítását teljes mértékben támogatni fogja. Természetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete többet tehetne a fegyverszünet kérdésében és a koreai háború megszüntetésének kérdésében, ha tagjai volnának Kína és Korea törvényes képviselői. Az a tény, hogy a kínai és koreai nép nincs törvényesen képviselve az Egyesült Nemzetek Szervezetében, elsősorban aláássa e szervezet tekintélyét és másodszor megfosztja e szervezetet attól a lehetőségtől, hogy megfelelően segítse a nemzetközi biztonság és a világbéke megszilárdítását. A szovjet kormány kötelességének tartja újból felhívni a figyelmet arra, hogy a kínai nép és a koreai nép jogai felújításának kérdése az Egyesült Nemzetek Szervezetében egyike a halaszthatatlan kérdéseknek és hogy Kína és Korea jogainak felújítása az ENSz-ben főleg a mai helyzetben megfelel annak a törekvésnek, hogy emeljék az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét és nemzetközi jelentőségét és hozzájárul az egész világ békéjének megszilárdításához. Csu En-laj elvtárs javaslatának visszhangja a nyugati sajtóban NEW YORK Az United Press tudósítója Washingtonból közli, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma óvatos álláspontot foglal el és „han. goztatta, hogy addig nem lesz semmiféle hivatalos nyilatkozat, amíg meg nem kapja Csu En-laj javaslatának „azt a fordítását, amelyet maga az amerikai külügyminisztérium készít." Ugyancsak az United Press tudósítója jegyzi meg azt, hogy Csu.En.laj nyilatkozata, amelyet a hadifogolycsere kérdésében tett, azzal a reménységgel töltötte el az amerikai fővárost, hogy lehetséges a béke Koreában. Az Associated Press szerint az elmúlt év legnagyobb részvényárfolyam-esése zajlott le március 30án a newyorki tőzsdén. Az árak az árupiacon is rohamosan esnek. LONDON Az angol közvélemény és a sajtó jelentős része kedvezően fogadta Csu En.laj nyilatkozatát. A

z angol külügyminisztérium képviselője ked. den kijelentette, hogy Anglia tanácskozásokat folytat a brit birodalom országaival és a többi érdekelt hatalmakkal. A News Chronicle című lap szerkesztőségi cikkben foglalkozik Csu En-lajnak, a hadifogolycsere és a tűzszünet megkötése érdekében tett nyilatkozatával és megállapítja: a különböző bonyodalmakat háttérbe szorítja annak kinyilatkoztatása, hogy meg van a kiút a zsákutcából. „A tűzszünet megkötése Koreában — írja a lap — váratlanul megvalósíthatóvá vált." A Daily Express szerint nem szabad megengedni, hogy a jelen pillanatban a gyanakvás maradjon felül és meg ,,kell mutatni, hogy a nyugati országok békét óhajtanak". PÁRIZS A Combat című lap szerint Csu EnJaj nyilatkozata „rendkívül fontos", mert a,,nyilatkozat alapján remélni lehet a koreai konfliktus békés rendezését". Az összes párizsi lapok hétfői számukban feltűnő helyen közölték Csu En-lajnak, a hadifogolycsere és a koreai tüzszünet megkötése kérdésében tett nyilatkozatát. Az ember jóléte a legfőbb törvény A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elhatározta 1953 április 1-től az élelmiszerek és ipari termékek állami kiskereskedelmi árainak további csökkentését a Szovjetunióban. Ez az új, széleskörű árcsökkentés a Szovjetunióban, amely a Nagy Honvédő Háború befejezése óta immár a hatodik, további pompás tanulsága a szocialista társadalmi rend győzelmének a kapitalista rendszer felett, újabb bizonyítéka annak, hogy a társaáalom anyagi ég kuturális színvonalának állandó emelése, az ember jóléte a szocializmusban a legfőbb törvény. Az egész szovjet nép az elért sikerek felett érzet büszkeséggel, a szovjet haza, a Kommunista Párt iránti szeretettel üdvözli ezt a határozatot. Pártjába, Lenin és Sztálin pártjába vetett rendíthetetlen bizalommal fogadja, amely szilárdan vezeti őt a sztálini úton, a boldog élet, a kommunizmus felé. A biztonság örömteli érzésével, hogy a helyes útra léptünk és azzal az elszántsággal, hogy még határozottabban haladunk előre a Szovjetunió oldalán, ezekkel az érzésekkel fogadja hazánk egész dolgozó népe és a többi népi demokratikus országok dolgozói ezt a határozatot. Az egész világ dolgozói, akik a Szovjetunióban reményüket, védőjüket, jövőjüket látják, azzal az elszántsággal fogadják ezt a határozatot, hogy még szívósabban fognak harcolni a kapitalista rendszer ellen, hogy még jobban harcolnak a világbéke megőrzéséért és megszilárdításáért. Hisz a történelemben eddig nem volt olyan állam, amely a dolgozó nép békés, boldog jólétére törekedett volna! Történelemben eddig nem volt példa arra, ahogyan a szovjet állam, ahogy Lenin és Sztálin pártja gondoskodik az emberről. Csak abban az országban, ahol a nép kezében van a hatalom, ahol a dolgozók érdekei egyek a szocialista állam érdekeivel, csak ott lehet minden érdeklődés, minden törekvés középpontja az ember. A dolgozók jólétének emelése, a szovjet szocialista társadalom fejlődésének a törvénye. Sztálin elvtárs 1946 februárjában a választók gyűlésén, amikor a Kommunista Párt feladatairól beszélt, azt mondotta: » .. . különös figyelmet fogunk szentelni a napi szükségleti cikkek termelésének kibővítésére és a dolgozók életszínvonalának emelésére az összes árufajták árainak fokozatos csökkentésével*. Ezek a szavak valósággá váltak és válnak. A szovjet nép életszínvonalának szüntelen emelkedése a legfényesebb bizonyítéka ennek. Hisz csupán az 1947—1952-es években az árcsökkentések sztálini politikájának eredményeképpen a tömegszükségleti cikkek árai a Szovjetunióban összesen 50%-kai csökkentek. Ez azt jelenti, hogy a szovjet fogyasztó 50 rubelért annyi árut vásárolhatott, amennyiért öt évvel ezelőtt 100 rubelt kellett fizetnie és ez az új, hatodik árcsökkentés a szovjet nép jólétének további határozott emelkedését jelenti. Mily pompás bizonyítéka a szovjet nép életszínvonala állandó emelkedésének a csökkentett árak részletes ismertetése? Ez konkréten bizonyítja, hogy a Szovjetunióban, hogyan teljesítik a szocializmus közgazdasági alaptörvényének követelményeit, amelyet Sztálin elvtárs fedezett fel és fogalmazott meg: »Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján. A szovjet nép a boldog, gazdag, gyönyörű élet nevében hősies erőfeszítést fejt ki a sztálini ötéves tervekben e magas és nemes cél érdekében dolgoznak a szovjet emberek kommunista pártjuk vezetésével a termelés szüntelen fejlesztésével és tökéletesítésével. Ezért építik a kommunizmus gigantikus építkezéseit, a nagy víziútakat, gyárakat, ezért változtatják át a pusztákat virágzó kertekké, megváltoztatják az éghajlatot, nagyszerű felhőkarcolókat építenek, tudomány és kultúrpalotákat — saját maguknak, az embernek, a szocialista é

s kommunista társadalomnak. Egyedül és kizárólag csak a nép számára, a béke számára s a dolgozó ember jólétének és virágzásának érdekében. A szovjet nép hősies munkája, áldozatkész erőfeszítései, amelyeket a Kommunista Párt vezet és fejleszt ki a társadalmi fejlődés objektív törvényeinek felismerése alapján — ez a válasz arra a kérdésre is, miért él a szovjet nép mind nagyobb jólétben és boldogságban. Minél jobban fokozódik a termelés, minél jobban csökkennek az önköltségek és emelkedik a munkatermeíikenység, annál több lehetőség nyilik az árak leszállítására és a nép jólétének emelésére. És ez az az út, amelyen dolgozó népünk kommunista pártja vezetésével, híven Gottwald elvtárs örökéhez, a szovjet emberek példájára halad és fog haladni. Gottwald elvtárs megmutatta nekünk, hogy pártunk és kormányunk politikája épp oly szilárdan követi és fogja mindig követni azt a célt, hogy kielégítsük a lakosság állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. Ennek feltétele az, hogy szüntelenül fokozzuk termelésünket, a legmagasabb technika alapján tökéletesítsük, emeljük a munkatermelékenységet, jól gazdálkodjunk és csökkentsük az önköltséget. Feltétele ennek az, hogy épp oly szívósan, mint a szovjet emberek, dolgozzunk a gottwaldi ötéves terv feladatain, teljesítsük és túlteljesítsük a tervet, széleskörűen fejlesszük ki a szocialista munkaversenyt, amely a szocializmus építésének kommunista módszere. Szüntelenül bővíteni és növelni kell a mezőgazdasági szövetkezeti nagytermelést, fokozni a terméshozamokat és az állattenyésztés hozamát. Míg a Szovjetunió és a béketáborának országai a szocializmus és kommunizmus ragyogó világát építik, vajz emberiség esküdt ellenségei, a monopoltőke amerikai nagyfejüi, akik a maximális profitot hajszolják, a világot új, borzasztó háború poklába akarják sodorni. Országuk népét kizsákmányolják és nyomor, ba döntik, rabszolgasorban tartják és megrabolják más országok népeit, dühödten mUitarizálják nemzetgazd aságukat. Ezért, míg a Szovjetunióban már a háború utáni hatodik árcsökkentésre került sor, a kapitalista országokban az egész nép imperialista ellenségei egyre magasabb árakat diktálnak és fokozzák a széles nép. rétegek adóterheit. Míg az 1947-es év vége óta 1952. évig a Szovjetunióban a kenyérárak kétötödére csökkentek, az USA-ban ugyanezen idő alatt majdnem 30 százalékkal, Angliában 90 százalékkal, Franciaországban több mint kétszeresükre emelkedtek. Míg a húsárak ugyanezen időszak alatt a Szovjetunióban több mint felével csökkentek, az USA-ban 26 százalékkal, Angliában 35 százalékkal, Franciaországban majdnem 90 százalékkal emelkedtek. Ilyen a helyzet a többi kapitalista államokban is, ahol állandóan csök. kentik a dolgozók reálbérét és az élelmiszerek és más árucikkek fogyasztása csökken. A nyugati imperialisták szüntelenül növekvő fegyverkezése a kapitalista országok népei életszínvonalának állandóan fokozódó csökkentésére vezet. Az egész világ dolgozó népe a Szovjetunió ragyogó példájából látja, hogy egyedül ez az út vezet az ember felszabadulásához és boldogságához. A Szovjetunió világító torony, amely az egész emberiségnek mutatja a jövőt. Nincs olyan erő, amely ezt a világosságot kiolthat, ná, q.mely megállíthatná a kommunizmus felé vezető győzelmes menetelést. Mi népi demokratikus hazánkban minden erőnket megfeszítjük, hogy Lenin és Sztálin győzelmes zászla. ja alatt, annak a meghagyásnak szellemében, amelyet Gottwald elvtárs örökül hagyott, mint a Szovjetunió, a dolgozók mind boldogabb élete felé haladjunk.