Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-22 / 98 . szám, szerda

U J SZO 1953 április 22 A békéért, Szovjetunióval való kereskedelemért és barátságért Az Angol.Szovjet Baráti Társaság évzáró konferenciája Vasárnap megnyílt az Angol­Szovjet Baráti Társaság évzáró konferenciája. A konferencia ,,a békéért, a Szovjetunióval való kereskedelem­ért é s barátságért'' jelszó jegyében megy végbe. Előzetes meghívásra 170 különféle szervezet több mint 300 küldötte vett részt a konferen­cián. Pat Slown, a társaság főtitkára, a konferencián megvitatás végett beszámolót tartott a társaság egy­éves munkájáról. Beszédében ki­emelte a Szovjetunió következetes békepolitikáját. A küldöttek megvitatták és jóvá­hagyták az angol kormányhoz és néphez intézett kiáltványt. A kiált­ványban felhívják az angol népet, fejezze ki béketörekvését, szálljon síkra amellett, hogy a parlament tagjai az illetékes választóköröktől kezdve és valamennyi szervezet ve­zérei, amelyeknek ezek tagjai, kö­veteljék, hogy a kormány az ösz­szes meg nem oldott ellentéteik rendezése céljából kezdjen tárgya­lásokat a Szovjetunióval. Scott, a gépgyári munkások egye­sült szakszervezetének elnöke a kereskedelemről szjló határozatot beterjesztve kijelentette, hogy e ha­tározat nagyjelentőségű az egész angol nép számára. Scott a teljes és részleges munkanélküliség növe­kedése angliai példáinak egész sorát hozta fel és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióval, a Kínai Népköztár­sasággal és a népi demokratikus ál­lamokkal folytatott kereskedelem e helyzetből való egyedüli kiút. A határozatot, amelyet számos fel­szólaló támogatott, egyhangúlag el­fogadták A konferencia tovább folytatja működését. Kína népe választásokra készül Az idén májustól októberig a Kí­nai Népköztársaságban végbemen­nek a helyi népgyűlések képvisele­tében történő választások. Az or­szág történelmében a hatalom szer­veit először alakítják meg általános választások alapján. Kfcia városaiban és falvaiban szé­leskörűen folyik a választási kam­pány előkészítése. Április 17-ig több mint 25 tartományban. Belsőmon­gólia autonom körzetében, Peking, Sanghai,. Fenjaai (Mukden), Csun­king, Sian stb. más városokban már megalakultak a választóbizottságok. Jelenleg mindenütt oktatásokat tartanak a választások levezetése tekintetében. Észak-Kelet-Kínában a napokban gyűlést tartottak a tartományok és városok adminisztratív szerveinek dolgozói. A gyűlésen meghatározták a szavazás minden egyes körzetben való levezetésének időpontját és rendjét. Az országban a közeli vá­lasztások alkalmából hatalmas pél­dányszámban bocsátják ki az ehhez szükséges irodalmat. •, / Tanácskoztak a hitlerista tábornokok és a radar-szakértők Mint az ADN sajtóiroda jelenti, Majna Frankfurtban háromnapos konferenciára jöttek össze a volt hitlerista repülőtábornokok és a radar, szakértők, hogy tárgyaláso­kat folytassanak a radar-mérés technikájának az új nyugatnémet­országi „Luftwaffe" érdekében tör­ténő felhasználásáról. Blank, Ade­nauer leendő hadügyminisztere, Kolb, Frankfurt szociáldemokrata polgármestere és számos más náci nagyság mellett Kesselring hírhedt háborús bűnös s?m hiányzott a gyű­lésen, akit csak nemrég engedtek ki a börtönből. A gyűlésen jelen voltak Hitler udvari repülőgéptervezői, Heinkel és M'esserschmidt is. Az új háború nyugatnémetországi előké­szítőinek és a nyugati megszálló hatalmaknak együttműködésére jel­lemző. hogy a konferencián a nyu­gatnémetországi brit intervenciós egységek radartechnika! osztályá­nak vezetője is előadást tartott a repülőgépek helyzetének beirányzá­sa terén elért legújabb ismeretek­ről. Az ipolysági járás kommunistái elméletileg jobban felfegyverkezve küszöbölik ki hiányosságaikat Az ipolysági járási pártkonferen­ciáján a járás legjobb kommunistái, az EFSz-ek, traktorállomások, álla­mi b'irtokok legjobb munkásai gyűl­tek össze. Szebellai elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára, beszámolójában kri­tikailag és önkritikailag behatóan foglalkozott a járási 'pártszervezet munkájával. Mivel az ipolysági járás kizáró­lag mezőgazdasági jellegű, a járási pártbizottság és a népi közigazga­tás tevékenységüket elsősorban a falu szocialista építésére irányítot­ták. E tevékenység 1952. évben a már létező EFSz-ek taglétszámának kibővítésére és az új szövetkezetek megalakítására irányult. Hogy ezen feladatokat sikeresen elvégezhessék, szükség volt az összes tömegszerve­zetek mozgósítására. A falu szocialista építésében a fordulópont az EFSz-ek további fejlesztésére és megszilárdítására ki­adott párt. és kormányhatározat je­lentette, ami abban nyilvánult meg, hogy a már meglévő 15 magasabb típusú EFSz-en kívül 12 Hl. típu­sú EFSz és 9 meglévő szövetkezet, be a községek dolgozó parasztjai­nak többsége belépett. Az 1952-es év elején 15 községben volt maga­sabb típusú EFSz és a föld 22 szá­zaléka tartozott járási viszonylat­ban az EFSz-ekhez, 363 gazdasági egységgel, 445 taggal. A meglévő EFSz-ek munkacsoportok nélkül voltak, munkájukat nem végezték tervszerűen és laza volt a munka­fegyelem is. Ma a járás földterületének 56 szá­zaléka és szántóföld-területének 65 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz az állami birtokokon ki vül. amelyhez 1935 gazdasági egység, 2812 tag tartozik 8408 hektár föld­területtel. Az ú'jqpnan belépő tagok­nál a teheneket 80, a sertéseket 95, az anyasertéseket 80 a juhokat 123, a lovakat 105 százalékban összpon­tosították. A szarvasmarha összpon­tosításánál a hiba ott történt, hogy nem voltak tekintettel a minőségre. A szövetkezetek ilyenirányú fej­lesztésében nagy segítségére volt a mezőgazdaság gépesítése és a szov­jet agrotechnikai felhasználása, amely különösen a viski EFSz-nél mutatkozott meg. A búzánál a ter­vezett hektárhozamot keresztsoros vetéssel 2 mázsával, rozsnál 4 má­zsával, árpánál 2.8 mázsával teljesí­tették túl. A járásban első ízben aratott szovjet kombájn, a viski, a szécsénkei és az ipolynyéki EFSz földjein. Nagy hiányokat mutatott fel a járási nemzeti bizottság agronóm szolgálata, mivel nem tudta biztosí­tani a keresztsoros vetés tervének csak 32 százalékát. Nem tudta biz­tosítani a szemcsés műtrágya ter­melését és az előhántós ekével való mélyszántás százszázalékos elvégzé­sét. Az állatenyésztés összpontosításá­nál a legnagyobb nehézség az is­tálló biztosításánál mutatkozik. Szö­vetkezeteink a tervezettnél alacso­nyab állatállomány mellett is telje­sítették a húsbeszolgáltatást, sőt több szövetkezet még túl is teljesí­tette, mint az ipalyviski, nagyfa­lusi és százdi szövetkezet. A leg­szebb eredményt az ipolyviski szö­vetkezet mutatta fel, amely 90 má­zsát adott be terven felül. A szocialista munkaverseny EFSz­einkben a kommunisták gyenge munkája következtében nem hozott eredményeket. Csupán az ipolyviski EFSz dolgozott jól az őszi vetések­nél és így a versenyben járási mér­tékben az első helyre került. A mesterséges megtermékenyítő szolgálat mint az állattenyésztés fejlesztésének és feljavításának egyik formája, kezdetben nem talál­kozott a széles nyilvánosság megér­tésével. A bizalmatlanság azonban a pozitív eredmények láttára lassan eloszlik. A mesterséges megtermékenyítést a járás községeinek 83 százalékában bevezették. Ezekben a községekben és az állami gazdaságokon a borjú szaporítás tervét 118 százalékra tel­jesítették. A kormányrendelet sze­rint 100 tehéntől évente 74 borjút kell nevelni. Ezt 104 százalékra tel­jesítették. Nagy nehézségekkel küzdött a felsőszemerédi állami gép. és trak­torállomás, de bizonyos sikereket ért el a járás szövetkezeteinek to­vábbfejlesztésében. Az állami gép állomások a traktorok javítását már a szovjet csomósrendszer szerint vé­gezték, mivel kevés volt a műszaki javítószakember, a javítók kötelez ték magukat, hogy meghosszabbí­tott műszakban fognak dolgozni, s :ezzel a- gépállomás elérte, hogy a tervet időben teljesítették. A járás legjobb traktoros-brigád­ja a Prokos-brigád volt, amely a tervet 152.3 százalékra teljesítette. A tavaszi munkákban a legjobb trak­toros a CsISz-brigád traktorosa Sziketi János elvtárs volt, aki a tervét 241.8 százalékra teljesítette. Az őszi munkák tervénél a legjobb traktoros Sztraka János volt 162 százalékos teljesítményével. Az állami birtokok dolgozóinál nem öntudatosították a szocialista szektor hivatását, amely mintaképül kell, hogy szolgáljon az EFSz-eknek és a magángazdálkodóknak. A hiá­nyok és sikertelenségek oka, hogy későn távolították el a nemkívána­tos elemeket és a vezetők gyakran változtak. Azonban a munkaerkölcs javul az állami birtokokon is és az őszi és nyári idénymunkák idején a munkákat brigádok nélkül végezték el. Örvendetes javulás állott be a tavaszi munkáknál ez évben. Szlusnik Andor csoportvezető, Forró János, Menyhért Sándor és Vinezur József kötelezettséget vál­laltak. hogy a gondjaikra bízott te­henektől az eddigi 7 literes tejho­zam helyett átlag 8 litert fognak el­érni a szovjet módszerek alkalma­zásával. Ezen kötelezettségvállalást március hónapban 112 százalékra teljesítették, ezáltal megtakarítot­tak 70.000 koronát. Simkó Gyula kezdeményezésére az asszonyok szintén kötelezettséget vállaltak, hogy személyenként egy fél hektár cukorrépa megmunkálását elvégzik. Vállalták, hogy a. tervezett cukorré­pahozamot nemcsak, hogy elérik, de túl is teljesítik. Vrba János, a ki­rályfai gazdaság fejője, szintén kő telezettséget vállalt a tejhozam emelésére. Az ipolysági járás az 1952-es évi felvásárlási tervet nem teljesítette 100-százalékra. A gabonafélékben csak 97, vágómarha 86, sertés 66.1, tojás 87.3, a tej 110 százalékra tel­jesítették. A járási pártkonferencia küldöt­tei erősen bíráló felszólalásokban mutatták rá, hogy a járási párt­szervezet nem folytat elég kemény osztályharcot a falusi kulákok és spekulánsok ellen. Sőt, vannak párt­tagok, akik ezeket több esetben vé­delmükbe veszik. Ez a párttagok ideológiai elmaradottságát bizonyít­ja. Sztudva László elvtárs felvásár­lási megbízott felszólalásában meg­jegyezte, hogy a hiányosságok leg­inkább ott merülnek fel, ahol a kommunista párt helyi szervezetei csak formálisan valósítják meg az egyes határozatokat az EFSz-ek megszilárdítására és a befurakodott kulákok ellen nem harcolnak aktí­van. Akadnak olyan funkcionáriu­sok, akik kibúvót keresnek, hogy miért nem lehet a kulákot kizárni a szövetkezetből. Ezért van aztán, hogy a járás a beadási kötelezett­ség teljesítésében lemarad. A beadási kötelezettség teljesíté­sére meg van a lehetőség, ha a falu­si pártszervezetek jó politikai mun­kával megszervezik. Példa erre Ma­gyarád község, ahol az első negyed­évi tojásbeadást 189 százalékra tel­jesítették, mert a helyi pártszervezet a munkában az élen járt és tudja mozgósítani a dolgozó parasztokat a munkában. Inám községben öt olyan kulák van, akik eddig még egyetlen tojást sem adtak be. A felsőszemerédi pártszervezet sem élezi ki az osztályharcot elég­gé, mert Hráznyik, aki oly sokat ártott az EFSz-nek, most annak könyvelője. A kistúri helyi pártszervezet sem áll a helyzet magaslatán, mert Gaz­dik elvtárs, a pártszervezet elnöke nem akarja elismerni, hogy Balog János volt kizsákmányolónak semmi helye a szövetkezetben és nem lehet olyan fontos pozícióban hagyni, mint a könyvelő. Tesmagon szintén az a hiba. ^.ogy a pártszervezet nem elég­gé éber, mert Gyurkó Sándor spe­kuláns az EFSz könyvelője. Dulai János elvtárs konkrét pél­dát hozott fel, hogy a palásti párt­szervezet szintén megalkuszik az osztályharc kérdésében, mert Szon­di Károly 22 hektáros kulákról azt állítják a párttagok, hogy „jő em­ber", aki még ma is úgy zsákmá­nyolja ki a kis- és középgazdákat, hogy egy napi igakölcsönzésért egy hetet dolgoztat le velük. Bali János elvtárs, az ipolyviski EFSz kiküldötte azokról az esemé­nyekről beszél, amelyeket Ipoly­visk, a járás legjobb szövetkezete elért. Az ipolyviski EFSz teljesítette beadási kötelezettségét minden vo­nalon és nem hivatkoznak a ked­vezőtlen évi rossz termésre és szá­razságra, mert a szövetkezeti gaz­dálkodás módot adott arra, hogy a szovjet tapasztalatok felhasználásá­val emeljék a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. Csak ke­zünkbe kell vennünk a szovjet szak­könyveket. Tanulmányozni kell, jól tervezni és dolgozni, akkor a siker nem marad el. Mindenhol sírnak a járásban, hogy ninics elég takar­mány, de a viski EFSz nem ismer ilyen nehézséget. Bacskó elvtárs* felszólalásában megjegyezte, hogy Szalatna község­ben három kulákot már kizártak a községből, de négy még mindig van, akik akadályozzák a munkát. Tóth János, az ipolysági pártszer­vezet küldötte arról beszélt, hogy a pártoktatás nem folyik kielégítően. Különösen a magyarnyelvű tanuló­körökben mutatkozik a nagy hiá­nyosság, ahol január 1-től csak egy előadást tartottak. Piatrik András elvtárs, az ipoly­viski pártszervezet kiküldötte arról beszélt, hogy szövetkezetükben még nincsenek kellően kihasználva a gé­pek a munka helytelen megszervezé­se miatt. Beszélt' még arról, hogy hiányoznak a fiatal káderek és nem kielégítő a szövetkezetben a mun­ka ellenőrzése sem. Kusicki Béla elvtárs, az ipoly­nyéki pártszervezet kiküldötte fel­szólalt, hogy a szövetkezeti gaz­dálkodásban már náluk is javulás állott be. A tavaszi munkákat jól elvégezték és a munkaerkölcs is megjavult a szövetkezetben. Jakab János elvtárs beszélt az ipolynagyfalusi pártszervezet hiá­nyos működéséről, amely nem tö­rekszik arra, hogy a község magán­gazdálkodó kis. és középgazdáit megnyerje a szövetkezeti gazdálko­dás számára. A pártszervezet el van szigetelödve a kis- és középgazdák­tól, nem folyik kielégítően a párt­iskolázás sem, az ipolynagyfalusi kommunisták nem néznek a kulákok körmére, akik szabotálják a beszol­gáltatást. A járási pártszervezet legnagyobb gyöngesége, hogy nem gondoskodik eléggé a párttagok elméleti színvo­nalának emeléséről. Ezzel kapcso­latban a pártkonferencián számos kiküldött felszólalt. A pártiskolázás a mult évben nem volt kielégítő, de a hiányosságokat még most sem küszöbölték ki. Le­het-e csodálkozni azon, hogy a párt­tagok nem látnak tisztán az osztály­harc kérdésében és megalkiísznak a kulákokkal, mert alacsonyabb ideológiai színvonaluk miatt nem tudják mozgósítani a tömegszerve­zeteken keresztül a széles tömege­/ ket a feladatok elvégzésére. A já­rási pártvezetőség nem irányította a CsISz, a Csemadok és a Szovjet Barátok Szövetsége munkáját. Maga a titkári beszámoló is utal arra, hogy a pártszervezet nem irányította a tömegszervezeteket. Lekér elvtárssal, a IK. referát elő­adójával a titkári beszámoló külön is foglalkozott, aki elhanyagolja a pártiskolázáson való részvételt. A kerületi pártbizottság kiküldöt­te, Frank elvtárs, kiértékelésében szintén kiemelte, hogy a pártiskolá­zás hiányosságait a legrövidebb időn belül ki kell küszöbölni. A járási pártkonferencián a ki­küldöttek nem ( fektettek kellő súlyt az önkritikái* és kritikára és nem beszéltek arról, hogy a tömegszer­vezetekkel karöltve hogyan mozgó­sították a tömegeket a feladatok el­végzésére. A járási pártszervezetek­nek még jobban el kell mélyíteniök az önkritikát és kritikát és a párt­szervezetek taggyűléseit tervszerűen meg kell tartani. A járási pártszervezetek az előtt a feladatok előtt állnak, hogy vég­re megtisztítsák az EFSz-eket a be­furakodott kulákoktól, akik a szö­vetkezet szétbomlasztására törek­szenek. Szenteljenek nagy figyelmet párt­szervezeteink a szocialista munka­verseny kiszélesítésére, a szovjet ta­pasztalatok alkalmazására. Ne le­gyen egyetlen EFSz, állami birtok, traktorosbrigád vagy üzem, ahol ne folyna szocialista munkaverseny. A vitafelszólalók sokat foglalkoz­tak beszédükben Gottwáld elvtárs azon tanításával, hogy minden tö­rekvésünk végcélja az ember és az emberről való gondoskodás. Ennek a célnak az eléréséhez azonban meg kell találni az eszkö­zöket is és a munkatermelékenysé­get fokoznunk kell, hogy ezt meg­valósíthassuk. Ehhez a feladathoz kell felkészül­ni az ipolysági járás kommunistái­nak és fel kell fegyverkezni a párt­tagoknak a marxizmus-leninizmus fegyverével. Az 1953-as év első negyedévében a tavaszi munkáknál a kommunisták már elől jártaik a munkában és en­nek meg is mutatkoztak az ered­ményei. A szövetkezetekben, az állami bir­tokokon és a traktorállomásokon ja­vult a munka megszervezése és a munkákat az agrotechnikai határ­idők betartásával a kormányhatáro­zatoknak megfelelően végzik el. Az egész járási méretben szélese­dik a szocialista munkaverseny és egyre nagyobb méretekben alkal­mazzák a szovjet tapasztalatokat. Minden bizonnyal az idei pártkonfe­rencia és a X. kongresszus új len­dületet ad a párttagok munkájának és a jövőben a kommunisták elmé­letileg még jobban felfegyverkezve kiküszöbölik hiányosságaikat, hogy a gottwaldi ötéves terv utolsó évét sikeresen teljesíthessék. A járási pártvezetöségnek a jövő­ben nagyobb gondot kell fordítania a pártoktatás megszervezésére, az instruktoroknak gyakrabban kell lá­togatniok a falusi pártszervezeteket, hogy a járási pártvezetőség irányí­tásával az alapszervezetek aktívab­ban dolgozzanak. A népi elbeszélők első estéje Bratislavában Arra igyekezve, hogy a dolgozók­nak munkájuk után értékes népi szórakozást nyújtsanak, a zenei artista központ a bratislavai Vigadóban ápri­lis 22-én 20 órakor a népi elbeszélők fesztiválját rendezi. A legjobb morva­országi és szlovák népi elbeszélők, mint Milan Mastný, Alojz Cepek Ludo Zelienka. Vilo Polónyi; előadják a rádióból ismert népszerű műsoru­kat. Az egyes jelenetek között föllép Eugen Farkas vezetésével a népi ze­nekar. y Népdalokat és kedvelt melódiákat énekelnek V. Argalasová és Stefan Gábris, a katonai művészegyüttes szólistái. A fesztiválra a sztálintéri Szlova­koturban lehet jegyeket vásárolni. Hazánk kohóiparának nagyobb eredményeiért Az öntök első országos konferen­ciája, mely e napokban folyt le, gazdasági életünkben nagyjelentő­ségű esemény. Öntőink harcba lép­nek hazánkban a kohóipar építésé­ben a magasabb eredmények eléré­séért. Az új technológia bevezetése eredményeképpen 25.000 tonna acélt termelnek terven felül. Gusztáv Kii­ment, a Központi Szakszervezeti Ta­nács elnöke, aki résztvett a konfe­rencia befejezésén, beszédében rá­mutatott a haladó szovjet techno­lógia hatalmas jelentőségére terme­lésünk minden egyes szakaszán és külön rámutatott erre a nehézipar­ban és a kohóiparban. A háromna­pos tárgyalást értékelte beszédében Reitmajer elvtárs, a kohóiparügyi és ércbányaügyi miniszter, aki ön­tőinknek további munkájuk végzé­sében új irányelveket adott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom