Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-16 / 67. szám, hétfő

1953 március 16 III 5OT 7 í KLE M T GOTT A L B GOTTWALD ELVTÁRS HARCOS ELETE Klement Gottwald köztársasági elnök, Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnöke 1896 november 23-án született a morvaországi Dc ' dicón. Apja kisparaszt volt. Nehéz körülmények között nett fel; már fiatal korában pirkadattól napszíl latig dolgoznia kellett. Minden vágya a tanulás volt, de a tanulásra ejak kevés ideje jutott. Nagy tudás sz»:n a megszerettette vele a könyveket, de csak későn éjszaka jutott hozzá ahhoz, hogy olvasson. Bécs ben például, ahol az asztalosmester. sĽgct tanulta, gyakran az utcai lámpák fényénél olvasott, mert nem volt pínze gyertyára Itt ismerte meg Klement Gottwald és élte át a ki zsákmányolt i inas és segéd terhes életét. Má

r 1912-ben belépett az akkori szociáldemokrata ifjúsági szer vezetbe és a Munkás Testgyakorló Egyletbe. Szívós és fáradthatatlan munkával - szerezte meg azt a műveltséget, amelyet a kapitalista rend megtagadott tőle. Igy tört magának utat Gottwald elvtárs a marxizmus leninizmus megismeréséhez. Már 1919 ben amikor a csehszlovák hadseregben szolgált, áttanulmányoz t

a Marx ,,Töké" jét. A köztársaság első éveiben mint munkás dolgozott a rouszinovi Tusz kulum-gyárban. Itt szerzett tudását mint aktív propagandistaként a marxista világnézet terjesztésére használta fel. A munkásmozgalom problémáinak propagálására és magyarázatára a munka különböző for máit és módszereit használta fel, beszámolókat tartott a 'gyűléseken, új ságcikkeket írt. A szociáldemokrá cia balszárnyának szervezetét úgy vezette, hogy az egész Tuszkulumgyár csatlakozott az általános sztrájkhoz, amikor a szociáldemokrácia prágai vezetőségének árulása elérte tetőpontját. Az általános sztrájk után minden szabad percét az új Világ építésének széntelte és naponta tanulmányozta a híreket, amelyek beszámoltak arról, hogyan épíitik a munkások és a parasz tok országukat a földkerekség egy hatodán. É

s amikor elérkezett 1921. május 14-e, Rouszinovban valameny. nyien készek voltak arra, hogy meg. alakítsák a Kommunista Párt első morvaországi szervezertét Klement Gottwald elvtárs egyike volt azok nak, akik a legtevékenyebben és leg. lelkesebben bekapcsolódtak a párt megszervezésének munkájába. Bizalommal fordultak hozzá a fiatal mun kások és azok is. akiknek arcán mély barázdákat szántottak a fájdalom és kemény har

c évei. mert mindnyájan úgy ismerték Klement Gottwaldot, mint igazságos férfit, aki hű a mun. kásosztály ügyéhez. 1921. szeptemberében Klement Gottwald elfogadta a besztercebányai szlovák elvtársak meghívását, akik megkérték, jöjjön Szlovákiába é

s segítse őket harcukban. Klement Gottwald Besztercebányám lelkesen fogott hozzá a munkához. Azok, akik emlékeznek a ..Hlas ľu du" (Népszava) besiztercebányad szerkesztőségében kifejtett tevékeny ségére. mindmáig emlegetik Gottwald elvtársat és azt mondják, hogy az ő oldalán még a kapitalista világ szorulásaiban is könnyebb volt az él«t Mindenki számára volt bátorító, bíztató szava. Itt Besztercebányán Klement Gott wald gondolkozni kezdett az életen, azon amit maga körül látott; kö«y ve; összekötötték a szovjetek országával amely utat mutatott és erőt adott neki, és ezt az erőt határtalan bőkezűséggel adta tovább mások nak. Munkája nem volt könnyű, gyakran kellett megküzdenie a szociáldemokraták kapitulánn. m egál kuvA törekvéseivel. 1921. október 15 én a ,Hlas ľuťtu" cím fi lapban cikket írt „Jaj azok nak akik nem értik meg a kor intő szavát!" címmel. A cikkben elemezte a szociáldemokraták politikáját, ara«l" óss'oerveztethetetlen a munkás osztá'" érdekeivel és teli van hamissá^:""'' és hazugsággal. Bizonyára nem véletlen, hogy Klemenít Gottwald már ezt az első cikkét azzal fejezi be, hogy hangsúlyozza a Szovjetunió jelentőségét a világ munkás mozgalma es Cseiisziovákia népe ssámára. „A Szovjetunióval ;i..ud örökre" — ez Klement Gottwald jelszava az első napoktól kezdve, amikor a szovjet hatalom oroszországi győzelméről szóló hírekről elmélke. dik. Igy már kezdettől fogva a munkásosztály egyik legfontosabb feladatát ebben látja: harc a Szov jetunióhoz fűződő legszorosabb kap csolatokért, a vele való szövetségért. A Szovjetunióba vetett hit kísérte Klement Gottwaldot egész életútján és ebben a hitében sohasem csalat kozott. 1921 novemberében Gottwald elvtárs Liptószentmiklóson résztvett a Szlovák Munkást.estgyakorló Egyle tek Szövetségének konferenciáján. Mint a munkabizottság tagja ő javasolta később az igen fontos ..Szpartakusz" című folyóirat kiadá sát. A folyóirat első száma 1922. januárjában jetlent meg Gottwald elvtárs szerkesztésében Gottwald elvtárs ebben a folyóiratban írt szá mos cikkével hozzájárult a szlovák dolgozók politikai öntudatának fej lesztéséhez. Besztercebányán később ö volt a Munkás Testgyakorló Egy letek Szövetségének alelnöke és több fontos funkciót töltött be a Munkás Testnevelési Mozgalomban. 1922. szeptemberében Beszterce, bányáról Ruttkára ment. Id

e helyezték át az összes Szlovákiában megjelenő kommunista folyóiratok szerkesztőségeit. Ruttkán Klement Gottwald már irányító pártfunkció nárius volt. Rendszeres munkát végzett a szerkesztőségben és 1923, derekától a , Pravda cteidoby" (A szegények igazsága), Hla

s ľudu (Népszava) és Proletárka (A proletár nő) című lapok főszerkesztője volt. Klement Gottwald elvtárs ari'a ta. nitotta a munkásakat, hogy felismerjék osztályérdekeikét; meggyőzte őket és kemény, engesztelhetetlen harcra buzdította őket ezeknek az érdekeknek a győzelméért. Egység, re és szervezettségre ösztönözte őket. Megtanította a munkásokat az osztályharc stratégiájára és taktikájára. Megmutatta az utat, amelyen megalkuvást nem ismerve, könyörtele nül leleplezte a kapitalisták és talp nyalóik igaz; arcát. A csehszlovákiai munkásosztály Klement Gottwald elvtársban tanítójára talált, aki élő és írott szóval biztonságot és öntudatot öntött a dolgozókba, utat mutatott nekik egységre és közö

s harcra ösztönözte a cseh és szlovák mun kásosztályt jogaiért, az igazságáért, a kizsákmányol óktól mentes új életért. Ruttkán Klement Gottwald élete egybeforrott az egész munkásosztály egységes erejével és még jobban erősítette a ruttkai vasutasok harcos hagyományait. Klement Gottwald elvtárs résztvett a varini mészégetőben lefolyt diadalmas sztrájk megszervezésében és példamutatásával magával ragadta a ruttkai vasutasokat. A rendőrség figyelte Klement Gottwald minden lépését. Abban az időben, amikor Németországban kitört a forradalom, a ruttkai elvtársak küldöttjeként résztvett a Kladnóban megtartott titkos tanácskozáson. A fiatal Klement Gottwald tántoríthatatlanul védelmezte azt az elvet, hogy támogatni kell a német proletárforradalmat és minden eszközzel meg kell akadályozni a csehszlovák burzsoá kormány németországi beavatkozását. Amikor a párt kénytelen szerkesztőségeit és lapkiadóit Ruttkáról Moravszká Osztravába áthelyezni, Klement Gottwald Í924 júliusában elhagyja Szlovákia területét és a folyóiratokkal együtt átköltözik az osztravai bányászkö?pontba. Huszonnyolcadik életévében hagyta el Szlovákiát és ekkor már arcán kirajzolódtak a gondolkodó, a harcos ember vonásai, aki a néoet kemény harcokban elvezeti a jobb Világba, azé a férfié, aki kész szembeszállni a keménv napokkal a kor könyörtelenségével. Klement Gottwald szlovákiai tevékenysége szervezetileg és eszmeileg megszilárdította a Kommunista Pártot és mély hatást gyakorolt' a jövő fejlődés egész további kialakulására, amikor a szlovák elvtársak állandóan Klement Gottwald elvtárs segítségére támaszkodva harcoltak a munkásosztály jobb életéért, a kapitalizmus bilincseinek szétzúzásáért, a nép szabadságáért, az ember felszabadulásáért. lS25-ben Csehszlovákia Kommunista Pártjának III. kongreszusa Klement Gottwald elvtársat a párt Központi Bizottságának és a párt politikai irodájának tagjává választotta. Történelmi jelentőségű esemény volt ez. Gottwald elvtárs személyében egy olyan tényező jutott be a párt Központi Bizottságába, akinek, minden képessége meg volt rá, hogy feléje forduljanak mindazok, akik a CsKP bolsevik fejlődését kívánták. Es Klement Gottwald elvtárs beváltotta ezeket a reményeket. A CsKP III. kongreszszusától Gottwald elvtársat tekintették hivatott vezetőjüknek a párt bolsevikká edzett tagjai, elsősorban a fiatal bolsevikok. Jilek frakciója felismerte ezt a tényt és amikor a III. kongresszus után hatalmukba kerítették a párt vezetőségét, úgy intézték a dolgokat, hogy noha Gottwald elvtársat beválasztották a Központi Bizottság politikai irodájába, mégis Moravszká Osztravában hagyták, ahol a »Pravda« (Igazság) szlovák kommunista napilap szerkesztőségét vezette. Csak R párt bolsevik magvának nyomására hívta meg Jilek vezetőségi klikkje 1926-ban Klement Gottwald elvtársat Prágába, hogy a pártközpontban dolgozzék. Gottwald elvtárs, mint a CsKP Központi titkársága . agitációs és propaganda osztályának irányi tója, tevékenységében bolsevik szellemben erősítette a párt forradalmi elemeit és képessé tette őket arra, hogy beavatkozzanak a párt fejlődésébe. Gottwald elvtárs ebben az Időben arra törekedett, hogy fokozzák a pártban az oktató munkát. Akkori tevékenysége sokban hozzájárult a pártharcosok bolsevik, internacionalista-kommunista öntudatának megszilárdításához. A2 opportunista Jilek-féle pártvezetöség ellen vívott harc idején a fiatal kommunisták minden reményüket Klement Gottwaldba helyezték. -1928 júliusában Klement Gottwald elvtárs résztvett a Kommunista Internacionálé VI. kongresszusán, amelyen Gottwald elvtárs a .csehszlovák különbizottságban a Jilekklikket bíráló elvtársak nevében ismertette állásfoglalását, amely teljes egészében megfelelt a Kommunista Internacionálé irányvonalának és a pártválság megoldásának alapjául szolgált. Gottwald elvtárs bebizonyította, hogy a tömegekben további radikalizálódási folyamat megy végbe és az opportunisták állítása a tömegek »tétlenségéről« csak kísérlet, hogy megszabaduljanak saját opportunista politikájúik felelősségétől. A Kommunista Internacionálé VI. kongresszusán hozott határozatok és a sNyílt levél«-ben foglalt Irányelvek alapján a likvidátor elemek a pártban vereséget szenvedtek. A párton belül lefolytatott vita során, amely a párt ötödik kongresszusát előzte meg, a párttagok és funkcionáriusok túlnyomó többsége elutasította a likvidátor ok bomlasztó politikáját és Klement Gottwald bolsevik irányvonala mellett foglalt állást. 1929-ben a CsKP V. kongresszusán Gottwald elvtárs beszámolójában megsemmisítette a kapitalizmus szilárdságáról és megrendíthetetlenségéről vallott hamis nézeteket és a helyzet helyes értékelésével kitűzte a párt és a munkásosztály előtt a forradalmi harc irányvonalát, feltárta az erefl^énves ír diadalmas harcok távlatát. Amiko* Klement Gotb"'az ötödik pártkongresszuson megválasztották a nárt központ '^kárává, ez új fedezetet jelentett a párt történetében és lehetővé tette a pártnak, lio

0y le^yöz-e belső válságát, kapcsüiatoa lépjen a széles néptömegekkel es eredményesen vezesse őket a köve.*:-endö. harcokban. A CsKP-nak Gottwald köré tömörülő új Központi Bizottsága vezette a pártot a kapitalizmus ellen vívott harcok idején, a köztársaság védelmének éveibe a fasizmus ellen és Csehszlovákia népeinek felszabadító harcai során. Az 1929. évi parlamenti választásokban Gottwald elvtársat a Nemzetgyűlés képviselőjévé választottál! és ő lett a kommunista képviselők parlamenti klubjának elnöke. 1929. december 21-én megtartott emlékezetes beszédében Gottwald elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja nevében harcot üzent a csehszlovákiai burzsoáziának. Gottwald elvtárs ekkor, mondta el első parlamenti beszédét a nemzetgyűlés képviselőházában. A dolgozók széles tömegei felismerték, hogy Klement Gottwald vezetése alatt Csehszlovákia Kommunista Pártja új politikába, bolsevik harci tevékenységbe kezd. Nyilvánvalóvá vált, hogy a párt ötödik kongresszusán Gottwald elvtárs érdeméből új útra lépett, amely a párt bolsevizálásához vezetett és engesztelhetetlen harcot hirdetett a bolsevik forradalmiságtől való minden elhajlás ellen. A párt leszámolt a soraiba befurakodott likvidátorokkal, megszilárdította eszmei és cselekvési egységét. Ez világosan viszszatükröződött a kizsákmányoló rendszer ellen intézett forradalmi támadásában is. 1931. márciusában a CsKP VI. kongresszusán Gottwald elvtárs mélyrehatóan elemezte a világgazdasági válság okait és a csehszlovák kapitalizmus helyzetét! Rámutatott arra, hogy a válságból csak egy kiút van: megszüntetni a kapitalista rendszert, amely a gazdasági Válság alapvető oka. Gottwald elvtárs ezzel Összekapcsolta a munkásosztály és a dolgozó parasztok követeléseiért folytatott harc továbbfejlesztésének programmját. Gottwald elvtárs arra is felhívta a figyelmet, hogy kiéleződött a kormány fasizáló politikai irányvonala és növekedett a háború veszélye. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta annak szükségét, hogy következetes harcot folytassanak a dolgozó nép politikai jogaiért és a háború ellen. 1933-ban, amikor megjelent a szí ne n Hitler Adolf és haramia bandája, Gottwald elvtárs nagyjelentőségű parlamenti beszédeiben és cikkeiben rávilágított, milyen új tar taimat nyert a fasizmus elleni nemzetközi harc a német fasizmus ura lomrajutásával. „Egyesülni, harcolni, győzni!" című cikkében hangsúlyozta, hogy le kell küzdeni a Csehszlovákia népének egységét megbontó minden akadályt és az egész dolgozó népet hatalmas egységbe kel! tömöríteni. Meg kell teremteni az akciós egységet a fasiszta fenyegetés ellen, amely Csehszlovákiában is egyre merészebben üti fel a fejét. Gottwald elvtárs cikkét szenvedé lyes harci tűz hatotta át és harci szózat „Riadó! Egységbe! Harcra!" az ország minden sarkába eljutott. A csehszlovák burzsoá kormány megriadt attól, hogy a nép körében egyre nőtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának befolyása és 1933 ban elfogatási parancsot adott ki Gottwald elvtárs ellen. Gottwald elv társ illegálisan Moszkvába ment ahol a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusára készültek. A Kommunista Internacionálé 1935-ben megtartott VII.- kongresszusa Kle ment Gottwald elvtársat a Kommu nista Internacionálé végrehnjtóbi zottságának titkárává választotta. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának irányvonalát a csehszlovákiai viszonyokra alkal mazva. Klement Gottwald elvtárs a CsKP VII. kongresszusán. 1936 ápri Hsában megmutatta az utat, amelyen Oseh^'ovákia Kommunista Pártjá nak « köztársság megvédése kérd"

1 sében haladn a kell. tekintettel a hitlerista Németország részéről fenyegetö veszélyre. Gottwald elvtárs rámutatott arra a nyílt veszélyie, amelyet Csehszlovákia számára Németország támadó háborús politikája jelent és megállapította, hogy adott helyzetben a párt alapvető feladata a köztársaság megvédése. Kijelentette: „A Kommunista Párt állásfoglalása a Csehszlovákiát a hitlerista fasizmus részéről fenyegető veszély kérdésében Csehszlovákia védelmé nek álláspontja Hitlerrel, a fasiz-' muss&l szemben." Gottwald elvtárs akkoriban megcáfolta azt a nézetet, hogy a köztársaság megvédésének politikája a burzsoáziával kötött osztálybékét jelent. Hisz a burzsoázia azzal, hogy nem hajlandó teljesíteni a nép gazdasági és politikai követeléseit, aláássa a köztársaság erejét, védelmi képességét. Gottwald elvtárs előre látta, mit tenne a csehszlovák burzsoázia, ha Hitler háborút indítana a köztársaság ellen: »Elsösorban üzletet fog látni a háborúban, másodsorban igyekezni fog egészen bilincsbe verni a nipet, harmadsorban pedig az árulás és a kapituláció útjára lép.« Hangsúlyozta, hogy ha sikerrel akarjuk megvédeni köztársaságunkat, úgy ennek a védelemnek az osztályharc, a legszélesebb néptömegek mozgósítása alapján kell felépülnie. Ha a nép dönt, a köztársaságot senki sem adja ki Hitlernek. Gottwald elvtárs ugyanakkor elemezte a köztársaság nemzetközi helyzetét is. » Fel teszem a kérdést: hogyan állhatja meg helyét Csehszlovákia, a veszélyeztetett kis állam Hitlerrel szemben? Csak akkor, ha szoros szövetség köti a Szovjetunióhoz, a Vörös Hadsereghez, a Szovjetunió bókepolitikájához. Helyünket csak a szovjetek országával szövetkezve állhatjuk meg.« A köztársaság sikeres védelmének döntő előfeltétele —• hangsúlyozta Gottwald elvtárs — a munkáspártok és szervezetek egységfrontjának megteremtése, a szakszervezetek egyesítése, a munkásosztály és a paraszti tömegek, illetve a városokban a középosztály harci szövetségének megalakítása, a széleskörű népfront megteremtése. Időközben azonban a csehszlovákiai események fejlődése közeledett a sorsdöntő 1938. évhez, amikor a köztársaság védelmét szolgáló népi mozgalom is a legerősebb lett. Ugyanakkor azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, milyen aljas árulást készítenek elő Csehszlovákia népei ellen. Csehszlovákia Kommunista Pártja Kl. Gottwald vezetésével. naponta óva intette a népet, ne higgyen a csehszlovák burzsoáziának, ne bízzon Benesben, ne bízzon a nyugati hatalmakban. Felhívta Csehszlovákia népét, szálljon szembe minden erejével és vitézen a Csehszlovák Köztársaságot a hitleri Németország részéről fenyegető erőszakos támadással, A münchenelötti Csehszlovák Köz" társaság burzsoáziája a kormánypárti szocialista vezetők segítségével igyekezett elfojtani Csehszlovákia népének védelmi akaratát és arrr.kor ez a burzsoázia csalással é

s er szakkal igyekezett berántani a népet a kapituláció gyalázatába, Csehszlo. vákia Kommunista Pártja Gottyvald elvtárssal az élén minden es~közzel erősítette a nép ellenáll óerejít.. Elszántan harcolt a kapitulácií ellen és Igyekezett megakadályozni M'inchent, a Szovjetunió támogatásával megvé. deni Csehszlovákia népét a nőmét fa sízmus igájától. A csehszlovák burzsoázia kormánya azonban kapitulált és elárulta az ország ég a nép érdekeit, noha Klement Gottwald J V. Sztálin megbízásából Csehszlovákia akkori elnökét Benest értesítette arról, hogy a Szovjetunió még akkor is kés

z Csehszlovákiának katonai támogatást nyújtani a német támadással szemben, ha Franciaország vonakod. nék teljesíteni szövetségi kötelezett ségeit.