Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-08 / 60. szám, vasárnap

» UJSZ0 1953 március 8 Dolgozó nőink harcoljanak bátrabban a munkában és a béke védelmének f rontján A nök összefogásának ünnepnapját, a Nemzetközi Nőnapot mélységes fájdalom felhőzi. Minden becsületes dolgozó ember gondolata ma Moszkva felé száll, ahol a Szakszervezetek Szövetsége Házának oszlopcsarnokában a felravatalozott nagy halott előtt tiszteleg a szovjet nép. A nagy tanítónak, a népek bölcs vezérének és oltalmazójának szíve megszűnt értünk dobogni, de halhatatlan eszméi tovább sugározzák felénk az erőt és bölcsességet, amely népeket kovácsolt össze és vezetett biztos győzelemre sorsdöntő órákban, melyekben az egész ember; ség jövője forgott kockán. Tanítása verhetetlen fegyvert ad kezünkbe, mellyel lebírjuk az önkény, a barbárság és a téboly minden rohamát. Emlékezzünk szavaira. A munkásnők és parasztnők első kongresszusának ötödik évfordulóján, 1923 november 10-én ezeket mondotta Sztálin elvtárs: ,.A munkásnő ott áll a munkás mellett. Vele együtt dolgozik ipari építésünk közös ügyén. A munkásnő segíthet a közös ügyben, ha öntudatos, ha politikailag felvilágosult. De tönkreteheti a közös ügyet, ha sötétségben marad, öntudatlan, természetesen nem rosszakaratból teszi azt tönkre, hanem azért, mert sötét, öntudatlan, A parasztnő ott áll a paraszt mellett. Vele együtt viszi előre mezőgazdasági fejlődésünk közös ügyét, mezőgazdaságunk haladását, felvirágzását. A parasztnő óriási hasznára lehet ennek az ügynek, ha kiszabadul a sötétség és tudatlanság béklyójából. És megfordítva: fékezheti az egész ügyet, lia továbbra is tudatlan marad." Mintha ma mondaná, munkásnöink és dolgozó parasztnőink címére ezeket a csaknem három évtizeddel ezelőtt elhangzott szavakat. Arra int, hogy legyenek politikailag érettek, szabaduljanak ki a sötétség és tudatlanság béklyóiból, hogy hasznos termelő munkájukkal segítsék a gyárakban a tervek egyenletes teljesítését és túlteljesítését, hogy erősítsék és fejlesszék szövetkezeteinket. Arra int, hogy vegyenek részt számukat, tehetségüket és tudásukat megellető arányban a közéletben, a nemzeti bizottságok, a gyermekjóléti intézmények tökéletesítésének és kiépítésének munkájában. A munkás- és parasztnök ifjúságunknak szülői és nevelői, tanítja Sztálin elvtárs. Lelkileg elnyomoríthatják a gyermeket, de egészséges szellemű ifjúságot is adhatnak, amely képes előbbre vmni országunkat. Mindez attól függ, vájjon együttérez-e a nö, mint anya a rendszerünkkel, vagy pedig a pap, a kulák, a burzsoázia uszályában vonszolódik. Vessünk számot e visszapillantáskor, vájjon mit tettek a mi dolgozó nőink e sztálini tanítás szellemében? Vájjon éltek-e és élnek-e minden lehetőséggel, amelyeket népi demokráciánk rendje biztosít számukra és következetesen alkalmazzák-e a szovjet nők tapasztalatait? Hazánk lakosságának fele nő, azért olyan fontos, hogy ma, amikor az ötéves terv utolsó évének feladatait példásan teljesítenünk kell, s amikor újabb nagy feladatokra ké szülődünk, minden dolgozó nö öntudatosan, kitűnő élmunkávai, a sötétség és tudatianság koloncaitól felszabadultan ott álljon dolgozó férfitársa mellett és kivegye részét a7. építés közös munkájából. Büszkén vallhatjuk, hogy gyárainkban és szövetkezeteinkben százává) és százával vannak asszonyok és lányok, akik kezdeményező és öntudatos munkával az élen járnak. Hadd említsünk itt néhányat követésre buzdító példaként: Boros Mária másfél évtizede dolgozik a füleki Kovoszmlatban és mint élmunkásnö normáját 178 százalékra teljesiti. Három gyermek anyja, akiket szocialista szellemben nevel. Konicky Erzsébet, az apátfaivi Poľana szövőnője, tervét átlagban 206 százalékra teljesíti. Egyike a gyár legjobb dolgozóinak és lelkiis meretes munkájával példát mutat társnőinek. Tóth Mária a köbölkúti Egységes Földműves Szövetkezetben sertésgondozó. Munkáját nagy hozzáértéssel végzi, tavaly 543 munkaegységet dolgozott le. Demeter Erzsébet 1947 óta a leleszi állami birtok fejőnöje. Naponta 120 liter tejhozamot ér el a kezére bízott 12 tehén után. Szorgalmával az állami birtok legjobb munkása lett. Csontos M. 16 éves kora óta a pocskaji fürésztelepen dolgozik. Eleinte segédmunlcásnö volt, később a körfürészhez került, ahol résztvett az egész állami versenyben és egyidejűleg kötelezettséget vállalt, hogy az 1952-es év végéig öt új munkaerőt betanít a körfürész kezelésére és ezt a felajánlást teljesítette. Tavaly kitüntették mint a faipar legjobb munkását. És utalunk Karácsonyi Máriára, a .,Március 8-a üzem" élmunkásnöjére, aki Korabelnyikova módszerének alkalmazásával 262 százalékban teljesíti normáját. Ruzsicska Mária, a pozsonyi Stoll werck-gyárban dolgozik. Tizenkét gyermekéből öt meghalt, hetet nevel és emellett munkájában az élen jár 190 százalékos normateljesítményével. A munka jó minőségével harcol Cittenberg Etelka héttagból álló munkacsoportja a breznói építkezésen. Tervüket február 16—17-ére 132.9 százalékra teljesítették és az első helyre kerültek az építkezési akción. Gombán Osztrucki Jánosné és Táncos Jozsefné kezdeményezésére az állami birtok dolgozóinak feleségei a Nemzetközi Nőnap tiszteletére megfogadták, hogy munkájukkal még hatékonyabban hozzájárulnak a magasabb hektárhozamokért folyó harchoz. Sokgyermekes családanyák, mint Kulcsár Béláné, Razgyel Rozália, Smirc Jánosné, Akiszin Jánosné és Rojkó Irén többezer óra ledolgozását vállalták, hogy a legfontosabb mezőgazdasági csúcsmunkák idején ne történjen fennakadás. Felajánlásaikkal megsegítik a gombai állami birtok dolgozóit, hogy több kenyér, több hús és egyéb élelmiszer kerüljön dolgozóink asztalára és gyermekeinket még jobban elláthassuk. Nem számít a kor, mert nem egy 60, sőt 65 éves családanyát látunk szövetkezeteink élenjáró dolgozónői közt, akik tyúkfarmokon felügyelnek, 10—15 tehenet gondoznak, mint például a 9-gyermekes Palóci Anna, a nagykövesdi állami birtok dolgozója. vagy Zsíros Erzsébet Örsről, aki tavaly 530 munkaegységet dolgozott le a szövetkezetben és emellett 14 tehenet fejt naponta. A felsorolást folytathatnánk. Tucatjával ídézhetnök a nők neveit, akiket az a cél vezet, hogy munkájukkal hozzájáruljanak életünk színvonalának emeléséhez, jólétünk fokozásához és mindezzel hazánk megerősítéséhez. Büszkék lehetünk ezekre az eredményekre, elégedettek azonban nem vagyunk. Gyéren vannak még aszszonyaink, akik részt kérnek szövetkezeteink vezetésének munkáiból és a gyárakban csekély a nők száma, akik szakmai képzettségük fokozására törekednek. Szövetkezeteink agronómusokat, zoo technikusokat keresnek, gyáraink pedig mestereket. Népi demokráciánk minden lehetőséget megad a nőknek, hogy fokozzák szakmai tudásukat, növeljék szakképzettségüket, de kevesen élnek az adott lehetőségekkel. Elengedhetetlen a szakmai tudás, mert csak szakképzettséggel harcolhatnak eredményesen a mezőgazdaság továbbfejelsztéséért, minden mezőgazdasági növény terméshozamának növeléséért, a közsségí állatállomány gyarapításáért. Nem elég. hogy nőink beérjk a nőbizottságokban való egyszerű részvétellel, aktivizálni kell ezeknek a bizottságoknak munkáját, ott a helyük a nemzeti bizottságokban is, mindenütt a vezetésben, ugyanígy a kulturális életben, a népoktatásban és egészségvédelemben. Az a gyakori panasz, hogy falvainkban kevés a munkerő, teljesen indokolatlan, ha tekintetbe vesszük, milyen hatalmas — és mindmáig kihasználatlan tartalékot jelentenek a nök a falvakon. Egészséges kezdeményezéssel el kell érnünk, hogy aktívabban kapcsolódjanak bc a munkába, a beszolgáltatás, különösen a tej- és tojásbeszolgáltatás zökkenőmentes teljesítésébe. Asszonyainknak tudatosítaniok kell, hogy joguk van élni mindenütt a kritika jogával, le kell gyözniök a férfiak azon előítéletét, hogy a nö nem végez a férfival egyenrangú mtinkát. S tudatosítaniok kell, hogy a béke védelme éppen rájuk, asszonyokra és lányokra rója a legnagyobb feladatokat. Azokat az akadályokat, amelyeket az imperializmus profitéhes, sötét világa állít dolgozó népünk elé, segíteniök kell elhárítani. „A világ dolgozó asszonyai és leányai a március 8-i Nemzetközi Nőnapot a békéért folyó harc, az új háború veszélye ellen folyó harc fokozásának jegyében ünneplik" — mondja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata. A béke védelmének nagy feladata kell, hogy megacélozza a nök erejét és harcba szólítsa őket a munka széles frontján, a Csallóköz rónáin, hazánk délvidékének szövetkezeti • földjein, a szövőgépek mellett, a zománcozóban, az építkezéseken, a laboratóriumokban, az iskolákban, a tudományos intézetekben, a. hivatalokban és mindenütt, ahol új rendünk kiépítésén és megerősítésén fáradnák dolgozóink. A kapitalista, a gyarmati és függő országokban a nőknek még kemény harcot kell folytatniok, hogy jogaikat kivívhassák. Harcolnak ugyanakkor nemzetük szabadságáért és függetlenségéért, az imperialisták agresziója ellen. Nálunk arról van szó, hogy asszonyailik és lányaink, akik a szovjet nőkben látják igazi példaképüket, merészebben éljenek kiharcolt jogaikkal és bátrabban teljesítsék küldetésüket a munkában és a béke védelmének frontján. Manifesztáció Pozsonyban a Nemzetközi Nőnap alkalmából Az idei Nemzetközi Nőnapot, amely az egész világon a béke megőrzése érdekében kifejtett fokozott igyekezet jegyében folyik le, a pozsonyi dolgozók pénteken, • március 6-án a pozsonyi kiállítás* csarnokban tartott manifesztációjukon ünnepelték. A manifesztácion résztvettek a Nemzeti Arcvonal összes szcrveze teinek. a tömegszervezeteknek képviselői. politikai és közéletünk képviselői. a sokgyermekes anyák, az iparban, mezőgazdaságban, népi igazgatásban, a politíka

: és kulturá. üs intézményekben működő kiváló dolgozó nök, az államdijasok. az ér. demrendek és kitüntetések viselői, a hadsereg, a népi milícia és a nemzetbiztonsági szervek képviselői. A manifesztáción összegyűlt po zsonyi dolgozók mély megilletődés sel hallgatták meg Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Köztár. saság kormányának és a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága nak Joszif Visszárionovics Sztálin halála alkalmából kiadott felhívását, amelyet Irena Ďurjsovä, a Szloyák Nemzeti Tanács alelnöke, a Csehszlovákiai Nöbizottság sz'ovákiai elnöke olvasott fel. (Obertor Andante Religíoso gyászkoráljának hangjai mellett a manifesztáció résztvevői tisztelettel adóztak V. I Lenin müve zseniális folytatójának, a Szovjet unió Kommunista Pártja vezérének, Joszif Visszárionovics Sztálinnak emléke előtt. Egyúttal elszántságukat fejezték ki. hogy még szorosabban felzárkózva a Szovjetunió Cseh szlovákia Kommunista Pártja és vezére, Klement Gottwald mellé, még gyorsabban haladnak előre a szocia lizmus felépítésére vezető úton.) Dr. Ján Púll, a Megbízottak Tes SZTÁLIN ELVTÁRS A NŐK MUNKÁJÁRÓL A felszabadulás után hazánk asszonyai büszkeséggel és örömmel tekintenek vissza minden évben a Nemzetközi Nőnap ünnepe alkalmából sikereikre és eredményeikre, amelyeket a szocializmus építése folyamán elértek és amelyet a szocializmus tett lehetővé számukra. A kapitalista elnyomás bilincseitől megszabadulva vállvetve dolgosnak a férfiakkal, tiszteletben és elismerésben részesülnek és államunk - szeretetteljes gondoskodást biztosít számukra. 1 Az ez évi Nemzetközi Nőnap örömteli ünnepét elhomályosítja felszabadítónk, vezérünk és tanítónk, Sztálin elvtárs halála, aki a világtörténelemben Lenin elvtárssal először fordított nagy figyelmet a nök munkájának. Sztálin elvtárs résztvett a szovjet paraszt- és munkásnők kongresszusain és a Nemzetközi Nöna

p' alkalmából elküldte üdvözletét és buzdító szavait hozzájuk. Sztálin elvtárs nagy érdeme az a tény. hogu az iparosítás és a kollektivizálás elsó nekündulásának időszakában, amikor a nép minden alkotó erejét a nagit feladatok megoldására kellett, mozgósítani, teljes nagyságúban vetette (el a nő'rérdést, a nők helyzetének, a női munkának, ama rendkívüli fontos szerepnek a kérdését, melyet a nök — munkásnők és parasztnök — a társadalom gazdasági, társadalmi és politikai életében betöltenek és a kellő színvonalra emelve ezt a kérdést, helyesen meg is oldotta azt. „Az emberiség történetében -- látják, hogy az egykor elmaradott nök már régen az élre törtek. A nö a kolhozokban nagy erő. Ezt az erőt véka alatt tartani — bün. Kötelességünk, hogy a nök érvényesülését a kolhozokban előmozdítsuk és ennek az erőnek teret adjunk." „Ami magukat a kolhozparasztnöket illeti, — folytatja Sztálin — nekik gondolniok kell arra, hogy milyen ereje és jelentősége van a kolhoznak a nök szempontjából, meg kell gondolniok, hogy csak a kolhozban lehetnek a férfiakkal egyenrangúakká. Ha nincs kolhoz — egyenlő jóg sincs, a kolhozokban egyenlő a jog. Gondolják ezt meg a kolhozparaszt elvtársnők és vigyázzanak a kolhozrendre, mint a szemük fényére." „Régebben nem voltak ilyen nőink. Már 56 esztendős vagyok, sok mindent láttam, láttam elég sok dolgozó férfit és nőt, de ilyen nőkkel nem találkoztam. Ezek teljesen új emberek. Csak a szabad munka, csak a kolhozmunka szüihet a falun ilyen hősnőket. Ilyen nök nem voltak és nem is lehettek régebben. Valóban, gondoljunk csak arra, hogy mi volt a nő azelőtt, a régi időben. Mig leány volt, mondhatni a legutolsó dolgozónak számított. A-z apjának dolgozott, fáradhatatlanul dolgozott és apja még szemérc vetette; ,,Az én kenyeremet eszed". Mikor asszony lett, a férjének dolgozott, azt csinálta, amit a férj

e parancsolt és férje megint csak szemére vetette: „Az én kenyeremet eszed", A falun a nő volt a legutolsó dolgozó. Érthető, hogy ilyen körülmények között a parasztnök közül nem emelkedhettek ki a munka hősei. Akkor a nö átkának tartották a munkát és a nő, ahol csak tudta kerülte azt. Osak a kolhozélet tehette a mun-. kát becsület dolgává, csak az szülhetett a faluban igazi hősnőket. Csak a kolhozélet tudta megszüntetni az egyenlőtlenséget, csak az tudta a nôt talpra állítani. Ezt maguk is jól tudják. A kolhoz bevezette a munka, egységet. S mi az a munkaegység? A munkaegység szempontjából mindenki egyenlő — férfiak és nök egy. aránt. Aki több munkaegységet dol. gozott, többet is keresett. Itt már sem az apja, sem a férj nem vetheti a nö szemére, hogy az ő kenyerét eszi. A nő most, ha dolgozik és munkaegységei vannak, a maga gaz dája Emlékszem, a második kon gresszuson beszélgettem néhány elvtársnővel. Egyikük, az Északi határ területről, ezt mondotta: „Két évvel ezelőtt egyetlen egy legénynek sem volt kedve benézni az udvaromba Nincs hozománya! Most 500 munkaegységem van. No, és? Nincs nyugtom a kérőktől, azt mondják nősülni akarnak, de majd meglátom, magam nézek ki magamnak vőlegényt." A kolhoz a munkaegységgel felszabadította a n.'jt és önállóvá tette. MŐ3T már nem az apjának dolgozik, amíg leány; nem a férjének, amikor a.sszony, hanem elsősorban magának dolgozik. Éppen ez jelenti a parasztnő felszabadítását épen ez je'.entí a kolhozrendszert, amely a dolgozó nőt egyenlővé teszi minden dolgozó férfival. Csak ezen az alapon, csak ilyen viszonyok között tűnhettek fel ilyen nagyszerű nök. Ezért a ma találkozást nem tekintem egyszpr

Ľon élenjáró emberek és kormánytagok hétköznapi talá'kozásának. hanem ünnepnek tartom amelyen bemutat, ják a felszabadult nö munkájának eredményeit, bemutatják, hogy mire képes a felszabadult nő.

1' mondotta Sztálin — az elnyomottak egyetlen nagy mozgalma sem zajlott le a dolgozó nök részvétele nélkül. A dolgozó nök, az elnyomottak legelnyomottabbjai, sohasem maradtak és nem is maradhattak távol a felszabadító mozgalom nagy országútjától. Mi tudjuk, a rabszolgák szabadságmozgalmában száz meg száz, ezer meg ezer hős nö harcolt és halt vértanúhalált. Azok soraiban, akik a jobbágyok felszabadításáért harcoltak, a dolgozó nök tízezrei küzdöttek. Nem meglepő, hogy a munkásosztály forradalmi mozgalma, ez a leghatalmasabb mozgalom az elnyomott tömegek valamennyi szabadságmozgalma közül, a dolgozó nök millióit egyesíti zászlaja alatt." „A dolgozó nö — mondja tovább Sztálin — a munkás- és parasztnő, a munkásosztály óriási tartaléka. Ez a. tartalék a lakosság nagyobbik fele. A proletariátus mozgalmának sorsa, a proletárforiadalom győzelme vagy veresége, a proletárhatalom győzelme vagy veresége attól függ, hogy ez a női tartalék a munkásosztály oldalán, vagy ellene fog-e küzdeni. Ezért a proletariátus élcsapatának. a kommunista pártnak, erélyes harcot kell folytatnia azért, hogy a nőket, a munkás- és parasztnőket, kiszabadítsa a burzsoázia befolyása alól, hogy a munkás- és parasztnöket politikailag felvilágosítsa és a proletariátus zászlaja alatt, megszervezze. Ez az első feladat. — A dolgozó nö azonban nemcsak tartalék — folytatja Sztálin. — A dolgozó nö — ha a munkásosztály politikája helyes — a munkásosztálynak a burzsoázia ellen harcoló valóságos hadseregévé válhatna és azzá is kell válniok. A dolgozó nőkből ki kell kovácsolni a munkás- és parasztnök hadseregét, amely vállvetve harcol a proletariátus hatalmas seregével. Ez a munkásosztály második és döntő feladata." Ami a nőknek a kolhozokban való szerepét és jelentőségét illeti, erről Sztálin az élenjáró kolhozparasztok első kongresszusán a következőket mondta: „A nőkérdés a kolhozokban — mondta Sztálin — fontos kérdés, elvtársak. Tudom, hogy az elvtársak közül sokan lebecsülik a nőket, sőt, tréfát űznek belőlük. Ez azonban hiba, elvtársak, komoly hiba. Nemcsak arról van itt szó, hogy a lakosság fele — nö. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a kolhozmozgalom számos kiváló és tehetséges nőt vezető állásba emelt. Nézzék meg ezt a kongresszust, összetételét és me£tületének alelnöke beszédében J. V. Sztálinnak, a Szovjetunió Miniszter tanácsa elnökének és az SzKP Központi Bizottsága titkárának nagy életmüvét értékelve kiemelte a mérhetetlen segítséget, amelyet népünk nek a kapitalizmus, a fasiszta meg. szállás elleni harcában és a szocia. lizmus építésében hazánkban nyfijtott. A manifesztációról levelet küldtek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, amelyben az anyák, nök ígéretet tesznek, hogy minden erejüket, tehetségüket é

s képességeiket kifejtik a párt és a kormánytól kitűzött feladatok teljesité sére és gyermekeiket Sztálin ügyé nek tántoríthatatlan és áldozatkész harcosaivá nevelik. A levelet, ame lyet Hana Melicsková államdijas mü vésznö olvasott fel a manifesztáció résztvevői állva hallgatták végig. 9