Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-06 / 57. szám, péntek

4 WS2Q 1953 március 6 A politikai bizottság március 4-i üléséről A politikai bizottság- március 4-i délelőtti ülésén folytatódott a Ko­rea körüli vita. Skrzeszewski, a Lengyel Köztársaság külügyminisz­tere kijelentette, hogy a mult hét óta. amikor a vita megkezdődött, kitűnt, hogy az Egyesült Államok vezette bizonyos küldöttségek nem a koreai probléma békés elsimítása elérésének őszinte kívánságával jöt­tek a közgyűlés ülésére, hanem az­zal a szándékkal, hogy támogassák az amerikai kormánykörök terveit, azaz a koreai katonai akciók fel­szitásának és az új világháború előkészítésének terveit. A vita. azonban a továbbiakban megmutatta, hogy egyre több em­ber tudatosítja annak szükséges­ségét, hogy véget kell vetni a ko­reai amerikai agressziónak. Erről tanúskodik azon szovjet javaslat­ról szóló szavazás. amely azt ajánlja, hogy a vitára hívják meg a koreai Népi Demokratikus Köz­társaság képviselőjét is. A szava­zás során 22 állam, amelyben több mint egymilliárd ember él, beismer­te, hogy e javaslat visszautasítása helytelen volt. Az attól való félelem, hogy vala­mennyi ország népei egyre jobban tudatosítják a béke uralomrajutta­tásának követelményét, arra kény­szeríti az Egyesült Államokat, hogy kísérletet tegyenek a koreai kér­dés tüzetes le tárgyalásának meg­akadályozására. Skrzeszewsrki továbbá kijelentet­te, hogy ideje véget vetni a kínai és északkoreai »agresszióról« szóló meséknek és elítélte ama küldöt­tek képmutatását, akik »siránko/ [ nak« az úgynevezett »indiai« hatá­rozat visszautasításán, amely — mint jól tudják, — nem volt elfo­gadható. A határozat, — mondotta Skrze­szewski, — függöny volt. mely mögött az Egyesül* Államok a ko­reai nép ellen indított durva és embertelen agressziójukat szították, a hadifoglyokkal szemben elköve­tett állatiasságaikat. amelyeket a hitlerizmus középkori módszereinek fegyvertárából vettek át. Számos bizonyítékot hozott fel az ameri­kai imperialisták álta 1 folytatott barbár baktériumháborúra. Hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Államok a koreai nép elpusztítására törek­szenek, hogy terrorizálhassák Ázsia és az egész világ népeit. A? USA kormányköreinek politi­kája egyre nagyobb ellenállást vált ki az amerikai népben. Erről ta­núskodik a nemiégen közölt je­lentés, a Fehér Házba érkező leve­lekről, amelyekben követelik az amerikai csapatoknak Koreából va­ló visszavonását, Eisenhowernek választás előtti kijelentésével össz­hangban. amelyben megígérte, hogy véget vet a koreai háborúnak. Skrzeszewski azt is kijelentette, hogy a koreai háborúnak az Egye­sült Államokban való népszerűtlen­ségéről tanúskodnak egyre szapo­rodó szökések az amerikai hadse­regből. Hangsúlyozta, hogy az ame­rikai kormány fél az e^yre növek­vő ellenállástól és ezért gonoszcélú fajpolitikát folytat ^ázsiaiaknak krfl hareolniok az ázsiaiak ellen?­jelszóval. Skrzeszewski kijelentette, hogy Lengyelország teljes mérték­ben támogatja Koreában a tüzelés azonnali megszüntetésére tett szov­jet javaslatot. Skrzeszewski beszéde után Kuba küldötte beszélt. Felszólalt továbbá Lodge, az Egyesült Államok küldötte és si­kertelenül igyekezett megcáfolni a Erősödik a partizánharc Észak-Vietnamban A »Vietnami Hírügynökség* je­lentése szerint, fokozódik a parti­zánharc az észak vie twami Síkságon és Közép-Vietnam ésaaki részén. A január 10-vel végződő negy­vennapos időszak alatt a vietnami népi partísánegyaépek a Vörös­folyó balpartján Í300 ellenséges katonát semmisítettek meg, 3 te­herautót szétromboltak, két mozsár­ágyút, 116 géppuskát, 531 puskát, valamint nagymennyiségű lőszert zsákmányoltak. A Vörös-folyó jobb partján tevé­kenykedő népi erők január 7-én a Hanam-tartományban lévő Fung községben sikeresen visszaverték egy ellenséges ezred tankok támo­gatásával végrehajtott több táma­dását. Az ellenség a harcok során 170 halottat vesztett Közép-Vietnam északi térségében Binhtrihienben, a népi erők ugyan­csak súlyos csapásokat mértek az ellenségre és fokozták az ellensé­ges szállítóoszlopok és járőrök el­len intézett támadásaikat. A par­tizánok csupán Thua Tjienben, a január 16-val végződő 10 nap alatt 250 ellenséges katonát semmisítet­tek meg és szétromboltak vagy megrongáltak 7 tankot és gépjár­müvet. Koreában folytatott baktériumhá­borúról szóló tényeket. V. A. ZoriH, szovjet küldött Lod­genak a baktériumháborúról szóló kijelentésével kapcsolatban szólalt fel és kijelentette, hogy mint is­meretes, az Egyesült Államok »ki­vizsgálásra« szólította ugyan fel a lefegyverzési bizottságot, de ez nem tudja megdönteni azt a tényt, amit Lodge törekedett cáfolni, hogy az E°yesü!t Államok baktériumhábo­rút folytatnak és hogy visszauta­sítottál? a baktériumháborút tiltó genfi jegyzökönyvek betartását. Muniz elnöklő brazíliai küldött bejelentette, hogy a politikai bizott­ság délutáni ülését elnapolja, mivel egy küldött sem akar résztvenni a vitában. A Francia Kommunista Párt konferenciája Március 5-én kezdődött Genevil­liersben, Párizs elővárosában a Francia Kommunista Párt országos konferenciája. A programmon sze­repelt Jacques Duclos elvtárs beszá­molója: „A Francia Kommunista Pá;t harca, a munkásosztállyal és a népi tömegekkel az élen a béke megvédéséért és a nemzeti függet­lenség felújításáért, harc a demo­kratikus szabadságjogokért és a reakció összeesküvésének likvidálá­sáért, a munkások és a nép követe­léseinek teljesítéséért és egy olyan politikának érdekében, amely a francia nép érdekeit tartja szem előtt. A. J. Visinszkij az USA-nak a koreai háború folytatására irányuló agresszív törekvéseiről (Folytatás a 3 oldalról.) ságban, sem a közgyűlésen, ahol négyszer szavaztak a javaslatról, ne jusson érvényre. Mindezen tények világában Lod­ge-nak a Szovjetunió ellen ellensé­ges beállítottságú beszéde sikerte­len kísérlet arra, hogy a Szovjet­unió elleni minden lehetséges indo­kolatlan. rágalommal és koholmány­nyai elkendőzzék azt a tényt, hogy az USA visszautasítja a Szovjet­uniónak a tüzelés azonnali és teljes beszüntetésére tett javaslata elfoga­dását. A Szovjetunió kitart a koreai háború azonnali és teljes beszüntetése mellett Mindez azonban nem tántorítja el a Szovjetuniót a koreai kérdés békés kiegyenlítéséért vívott harcától. A Szovjetunió elszántan fogja védel­mezni az 1952 december 2-ki szov­jet javaslatban foglalt indítványait, melyeket a közgyűlés VTI. üléssza­kának első részében terjesztett be, E javaslatban a Szovjetunió azt ta­nácsolta a koreai hadviselő felek­nek, hogy azonnal és teljesen szün­tessék be a tüzet, azaz a hadakozó felek háborús akcióit szárazföldön, tengeren és a levegőben. A szovjet küldöttség javaslatot tett, hogy ez azon fegyverszüneti megállapodás értelmében történjék, ahogy ebben megegyeztek a hadviselő felek. Azt is javasoltuk a közgyűlésnek, ne­vezzen ki bizottságot a koreai kér­désnek a közvetlenül érdekelt felek és más államok, köztük a koreai háborúban részt nem vevő államok részvételével való békés elintézésé­re. Javasoltuk, hogy e bizottságot az USA. Nagy-Britannia. Franciaor­szág, a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság, India, Burma, Svájc, Csehszlovákia, a Koreai Népidemo­kratikus Köztársaság és Dél-Korea küldötteiből nevezzék ki. Javaslatot tettünk, hogy az em­iitett bizottságnak megbízást adja­nak azonnali intézkedések megtéte­lére a korai kérdésnek Korea egye­sítése szellemében való elintézésére, amit maguk a koreaiak hajtanának végTe az említett bizottság felügye­lete alatt és hogy ez a bizottság mindenképpen nyújtson segítséget mindkét fél összes hadifoglyainak hazaszállítására. A szovjet küldöttség továbbra is következetesen kitart ezen állás­pontja mellett, mert sbben az állás­pontjában látja azt az egyedüli utat, ami elvezethet és aminek el kell vezetnie a koreai nép ellen foly­tatott barbár agresszív háború be­szüntetéséhez, azt az utat, amely el­vezethet és amelynek el kell vezet­nie a koreai fegyverszünet megköté­séhez és a békekötéshez. Ez meg­felel a koreai és kínai nép, valamint a többi békeszerető népek kívánsá­gának. Francia munkások az üzemek bezárása és az elbocsátások ellen A Ľ Humanité közli, hogy Grand­Couronne francia városban (Alsó Szajna megye) a „Sonora" papír­gyár munkásai és alkalmazottai til­takozó gyűléseikkel arra kényszeri­tették az igazgatóságot, hogy vál­toztassa meg azt a döntését, hogy a gyárat bazárja és 850 főnyi sze­mélyzetét elbocsátja. Erélye® harcot vívnak az elbocsá­tás ellen a dieppei hajóépítőgyár munkásai és a Viüe-neuve-Saint­George-i (Seinne-et-Oise megye) építőmunkások, akikkel közölték, üzemük küszöbén álló bezárását, illetőleg az építkezési munkák fél­beszakítását. Francoista hóhérok halálra kínoztak egy antifasiszta hazafit A ľ Humanité hírt ad arról, hogy a francoista rendőrség nemrégen 11 spanyol hazafit tartóztatott le. A le­tartóztatott hazafiakat Franco fa­sisztái szörnyű kínzásoknak vetet­ték alá, hogy megtudják tőlük, több antifasiszta nevét és címét. Az el­szenvedett kínzások következtében a foglyok egyike, Tomas Centeno meghalt. A meggyilkolt Tomas Cen­teno-t kínzói felakasztották cellájá­ban, hogy azt á látszatot keltsék, mintha öngyilkosságot követett vol­na el. Az ;ndíai parlamentbe® felszólaló képviselők elítélik az Egyesűit Államok politikáját Az indiai parlament mostani időszakán az elnöki beszéddel kap­csolatos vitában képviselőcsoportok szónokainak többsége élesen elitél­te az Egyesült Államok agresszív távolkeleti politikáját. B. Sinha, a kormánypárt képviselője kijelentet­te, hogy ázsia népei két évszáza­don át voltak a nyugati hatalmak uralma alatt. A Nyugat szó — hangsúlyozta Sinha — a mi tudatunkban a poli­tikai elnyomással és az emberi jo­gok megnyirbálásának fogalmával társul.« Sinha kijelentette, hogy »egyet­len ázsiai nép sem fog harcolni, egy másik ázsiai nép ellen.« Szokheí vezérőrnagy, parlamenti képviselő elítélte a malájföldi há­borút és a lakosság tömeges irtá­sát Koreában, valamint Vietnam­ban. Követelte, folyamodjon az in­diai kormány határozott akciókhoz az ázsiai háborús viszályok kiter­jesztésének megakadályozására. Bannerdzsi, a »Forward Blocks« párt parlamenti képviselője meg­bélyegezte az indiai kormány poli­tikáját. — Az indiai kormány — mond­ta — megengedte, hogy az ország területén, a gurkhák körében kato­nákat toborozzanak a malájik el­len gyarmati háborút viselő angol hadsereg számára. Az indiai kor­mány diplomáciai előjogokat bizto­sított az amerikai szakértők egész seregének, akik indiai utazgatásuk során az ország Iegtávolibb vidé­keire is ellátogatnak és olyanfajta értesüléseket gyűjtenek, amelyek fel. használhatók India ellen, az ameri­kai imperializmus érdekében. Bannerdzsi elítélte az Egyesült Államok agresszív politikáját és mindazokat, akik engedékeny ma­gatartást tanúsitanak e politika irányában, majd felolvasta a »Ňé­pek Békekongresszusának« felhívá­sát és felszólította a képviselőket, hogy szálljanak sikra az öt nagy­hatalom közötti békeegyezmény megkötése mellett. Megnyílt a nemzetközi társadalombiztosítási értekezlet Bécsben megnyílt a nemzetközi társadalombiztosítási értekezlet. Az értekezleten 50 ország képviselői, valamint a Szakszervezeti Világszö­vetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség, továbbá a külön­böző nemzetközi szakmai szövetsé­gek képviselői vesznek részt. Az értekezlet nemzetközi előkészí­tő bizottsága nevében Oreste Liz­zardi, olasz parlamenti képviselő, a CGIL titkára nyitotta meg az érte­kezletet. Az első napirendi pontról Henri Raynaud, a francia társad&l ombiz.. tositási szervek országos szövetsé­gének alelnöke, a CGT titkára tar­tott beszámolót. A 'ugoszláv iíjúság harca a Titó-fasizmus ellen Meg kell menteni a Rosenberg­házaspárt Martin Andersen Nexö, a Német Demokratikus Köztársaságban élő kiváló dán író. a Rosenberg házas­pár megmentéséért folyó harcban kijelentette: „Minden erőnket latba kell vetni, a lehetetlennek látszót is meg kell kísérelni, az ártatlanul elítélt Rosenberg házaspár megmen­tésének érdekében. Még nem késő. Ha az egész világ becsületes embe­rei egységesen követelik Július és Ethel Rosenberg szabadonbocsátását, a véreskezű amerikai imperializmus nem meri őket villanyszékbe ültet­ni." A Berlin-Friedriehstrasse pálya­udvar dolgozói március 4-ig 10.000 aláírást gyűjtöttek a Rosenberg há­zaspár meggyilkolása ellen tiltakozó határozatra. A ,,Za ljudsko zmago", Magyar­országon élő jugoszláv forradalmi emigránsok lapja a jugoszláv ifjú­ság nehéz helyzetéről ír. A lap meg­állapítja, hogy Jugoszlávia munkás­ilfésága sohasem élt olyan kímélet­len kizsákmányolásban és elnyo­másban, a butításnak és sovinizmus­nak olyan rothadt légkörében, mint a Ti tó-klikk uralma alatt. „Az ifjak kénytelenk éhesen, ron­gyosan naponta, 12—14 órát dolgoz­ni, életük fenntartásához is kevés nyomorúságos bérért. Az üzemek be­zárása következtében napról-napra az ifjúmunkások százait és ezreit bocsátják el. A titóisták az utcára dobják, bűnözésre és koldulásra kár­hoztatják a fiatalokat. A munka­nélküli leányok és fiúk ezrei kényte­lenek az utcákon, parkokban és va­sútállomásokon aludni. Az ifjúmun­kások és munkásnők százai várnak elhelyezésre a ljubljanai, maribori és céljai munkásfcöasdék előtt. A vál­lalatok tulajdonosai nem törődnek a munkásvédelemmel. A Titó-fasiszták tudják, hogy egy megrokkant vagy halott ifjú helyére százan is jelent­keznek a munkanélküliek hadseregé­ből. A megrokkant, kéz, vagy láb nélkül maradt ifjúmunkások százai pedig kénytelenek a városok utcáin kéregetni. A lap a továbbiakban beszámol a jugoszláv parasztifjúság helyzetéről. A parasztfiatalokat a titóisták stratégiai vasutak és utak építésére j hurcolják el. A lap rrtegállapíja: „A fasiszták rettegnek a felvilágo­sult és öntudatos ifjúságtól — ezért akarják őket sötétségben és tudat, lanságban tartani. Horvát-országban a fasiszta uralom több mint 30.000 tanulásra és tudásra váró munkás­gyerektől vette el a tanulási lehető­séget. A titóisták könyv helyett fegyvert akarnak a kezükbe nyom­ni, sovinizmussal és militarizmussal akarják őket megmérgezni, s be akarják oltani őket az „amerikai életforma" erkölcsével. A „Parti­zán", a „Harcosok szövetsége" és más titóista félkatonai szervezetek csak azért működnek, hogy zsoldos­katonákat szállítsanak, akik az ame­rikai milliárdosok érdekeiért készek meghalni". A lap megállapítja: a hatalombitorlók így akarnak jugo­szláv „Hitlerjugendet" létrehozni. De a Titó-fasiszták nem képesek az ifjúságot megnyerni bűnös ter­veikhez. „Az ifjak mind nagyobb számban bojkottálják a fasiszta szer­vezeteket. A krskói járásban több mint 3000 ifjú, azaz az össze fia­talok 60 százaléka hagyta ott a ti­tóista ifjúsági szervezetet... Ifjú­ságunk és egész népünk legnagyobb ellenségei ellen folytatott harcban Jugoszlávia egész területén a büsz­ke Triglavtől a sebes Vardarig új hősök jelennek meg, a népfelszaba­dító harcok hős harcosainak méltó utódai" _ írja a „Za ljudsko zma­go". Tiltakozás Brazíliában I az Egyesült Államokkal kötött katonai szerződés ellen A braziliai „Impremsa Popular" közleménye szerint Rio de Janeiró­ban tiltakozó nagygyűlést tartottak a Brazília és az Egyesült Államok között létrejött katonai egyezmény ellen. A gyűlésen felszólaltak Leonidas Cardoso és Felicissimo Sardoso tá­bornokok, Napolead Bessara őrnagy, Salvador Coreia de Sa-Ye Benavides ezredes, a szövetségi kongresszus három képviselője: Lobo Carneiro, Campos Verga] és Roberto Morena és még többen. A szónokok elítélték az egyezmény ratifikálására szava­zó képviselők áruló szerepét. Az „Impremsa Popular" megjegyzi, a nagygyűlés bebizonyítja, hogy a katonai egyezmény ellen vívott harc nemcsak, hogy nem fejeződött be, hanem ellenkezőleg, újabb és még nagyobb erővel folyik. Tito újabb amerikai segélyt koldul A Reuter washingtoni jelentése szerint Popovics washingtoni jugo­szláv nagykövet megbeszélést foly­tatott Dulles amerikai külügymi­niszterrel és ez alkalommal ismét amerikai segélyt koldult a titoisták­nak. Mint a jelentés mondja, Popo­vics arra is felkérte az amerikai külügyminisztériumot, hogy biztosít­son Jugoszlávia számára hadigyár­tásra vonatkozó szerződéseket. Popovics nyilatkozata szerint Dulles válaszul kijelentette: „Ked­vezően fogja megfontolás tárgyává tenni, mindkét kérelmét.'' Sztrájk London teher­pályaudvarain London u nagy teherpályaudvarén hétfőn reggel sztrájkmozgalom kez­dődött. A bérsztrájkban körülbelül 3.500 vasúti munká s vesz részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom