Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-28 / 78. szám, szombat

19

5? március 25 UJSZ0 3 Jól halad a cukorrépavetés a somorjai járásban Szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban az, idén még eddig soha nem tavasztált ütemben folynak a tavaszi munkák. A haladó agrotechnika szakszerű kihasználásával és a munkák helyes megszervezésével óriási eredményeket tudnak már eddig is felmutatni. Bátran mondhatjuk, hogy a koratavasziak vetése szinte úgy megy, mint a karikacsapás. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói minden percet kihasználva, fáradságot nem ismerve harcoltak a tavaszi munkák első szakaszán a tavaszi munkák sikeres elvégzéséről szóló pártás kormányhatározat megvalósításáért. Ez a hatalmas lendület azonban nem ért véget a koratavasziak elvetésével, hanem továbbfolyik a cukorrépa, len és a kapásnövények alá történő tálaielőkészítésnél is. Az elért sikerek még nagyobb munkakedvet kölcsönöznek ezeknek a becsületes, szocialista hazájukat és gyermekeik boldogabb jövőjét építő embereknek. Szlovákia déli járásaiban már ilig találunk szövetkezetei vagy állami gazdaságot, ahol i koratavasziak vetését ne végezték volna el, sőt legtöbb helyen mór a cukorrépavetéssel is végeztek. Ezek a szorgalmas, szabad hazában élő dolgozók nem úgy számítanak, hogy amit ma nem bírunk megcsinálni, majd megcsináljuk holnap. Ma az a jelszó, amit nappal nem tudunk elvégezni, azt elvégezzük éjtszaka. Nem kellettek sem falragaszok, sem újságok, hogy ezt a jelszót földműveseink országszerte megismerjék. Mindenkiben ott él az a gondolat, az a tudat, hogy csak a rendes időbenben földbe került mag hozhatja meg a kívánt eredményt. Csak az agrotechnikai határidő pontos betartásával lehet biztosítani a gazdag termést és kielégíteni dolgozó népünk állandóan növekvő igényeit. A legtöbb szövetkezetben vagy állami gazdaságban, hogy a kedvező időjárásból.. egy percet se mulasszanak el, bevezették a két váltásban történő munkát. A traktorok nappal vetettek, éjtszaka pedig a talajt készítették elő a vetésre. Szorgalmuknak, kitartó munkájuknak meg is van az eredménye. PARTÉLET « ———————— A falusi pártszervezetek feladatai a tavaszi munkák elvégzésének biztosítására A sárosfai állami gazdaságban befejezték a cukorrépavetést A helyes munkamegszervezésnek, a dolgozók törhetetlen munkalendületének a sárosfai állami gazdaságban is megmutatkozik az eredménye. A koratavasziak vetését határidő előtt elvégezték. Ebben az eredményes munkában nagy része van a gazdaság két traktorosának is, akik a tavaszi munkák megkezdésének első napjaiban kötelezettséget vállaltak, hogy a tavaszi vetések ideje alatt mindennap 16 árát dolgoznak. Adott szavukat be is tartották. Reggel 6 órakor már kint voltak a földeken. A fölkelő nap már munkában találta őket. Este pedig a holdvilág fénye mellett 11—12 óra felé tértek haza. Az utolsó szem gabona elvetésével egyidöben a cukorrépa alá is el volt már készítve a talaj. Méry Sándornak és Fenes Károlynak csak hozzá kellett fogniok a vetéshez. A cukorrépát lovasfogatokkal vetették, hogy a traktorok előkészíthessék a talajt a kapásnövények alá. Méry Sándor és Fenes Károly a következőképpen osztották fel egymás között a munkát'. Méry Sándor reggel 6 órakor fogott a munkához. Reggel 6-től déli 12 óráig vetett, ekkor jött Fenes Károly és felváltotta Méry Sándort. Méry Sándor a lovait kifogta a vetőgépből és Fenes Károlyét fogták helyébe és máris indult Fenes Károly, hogy folytassa ott, ahol Méry Sándor elhagyta. Ezt a módszert azért alkalmazták, mert az egész napi vetés egypár lovat nagyon kifárasztott volna és így a teljesítmény is kisebb lett volna, így azonban a teljesítmény egyforma volt délelőtt is, délután is. Még a vetés mellett minden könnyebb munkát, mint pl. a boronálást is min den zavar nélkül el tudták végezni, így sikerült Méry Sándornak és Fenes Kárólynak a tervezett 60 hektár cukorrépát 5 nap alatt elvetni. Amig Fenes és Méry elvtársak a cukorrépát "lovak segítségével vetették, a traktorosok sem süttették a nappal a hasukat. Ma már a gazdaság dolgozói büszkék arra, hogy nemcsak a 60 hektár cukorrépát vetették el, hanem az összes tavasziak alá, beleértve a kapásnövényeket, a talaj már elő van készítve. A cukorrépavetés befejezése után Méry Sándorék megkezdték a takarmányrépavetést. A terv szerint 8 hektárt kellett vetniök, de bizony ez még egy napig sem tartott nekik. A délutáni órákban már örömmel adták tudomására Cséfai elvtársnak, a gazdaság vezetöhelyettesének, hogy befejezték a 8 hektár takarmányrépa vetését. Majdnem egyidöben a cukorrépavetéssel a korai krumpli ültetését is megkezdték. A gondosan előkészített talajban könnyű az ültetés. Elég egy lő is a földhúzó eke vontatásához. A takarást pedig egyszerűen simítóval végzik. Cséfai elvtárs szavaiból megállapíthattuk, hogy eddig már 5 hektár korai krumplit ültettek el. Ezekben az izgalmas napokban a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért folytatott küzdelem hevében nem feledkeztek meg az őszi gabonafélék ápolásáról sem. Tudják nagyon jól, hogy az őszi vetések a tél folyamán egy kis kárt szenvedtek és szükségük van az ápolásra és újabb tápanyagra, mely segíti őket a további fejlődésben. Nem is voltak restek a sárosfai állami gazdaság dolgozói, hanem az összes őszi gabonájukat megtrágyázták. Hektáronként 1.50 mázsa műtrágyát szórtak el az őszi vetésekre. Ezenfelül már eddig 52 hektárt meg is hengereztek. A hengerezés azért szükséges, mert a tél folyamán, különösen amikor kevés a hó, a föld megfagy, s ezáltal a növény gyökere ki jön az alsó földrészekből. A henger azonban visszanyomja és a felpuffadt földréteget megtömi a meglazított gyökerek körül és biztosítja a növény fejlődéséhez. szükséges talajállapotot. A gabona jobban tud bokrosodni és ezáltal gazdagabb lesz a termés. Sill Gyula az illésházi EFSz traktorosa egy nap alatt 22 hektár árpát vetett el keresztsorosan A múlt év hibám okulva az illésházi szövetkezetben is megtanulták a munkákat úgy megszervezni, hogy minden különösebb nehézség, vagy fönnakadás nélkül folyjanak. A tavaszi munkáknál elért sikereik titka abban rejlik, hogy még a múlt év őszén megszervezték az állandó munkacsoportokat és a csoportok között felébresztették a szocialista versenyzés szellemét. A tavaszi munkák megkezdésének első napjaiban Horváth Vitus csoportja versenyre hívja a másik két mezőgazdasági csoportot. A szocialista verseny óriási lendületet adott a munkáknak. A versenyből Sill Gyula traktoros is kivette a részét. Gondosan összeállított agregáttal fogott a munkákhoz. Ejt-nappá téve dolgozott, hogy ne csak a megszabott határidőre, hanem határidő előtt teljesítsék a tavaszi munkák tervét. Sill Gyula a 3 tagból álló vetőgépagregáttal bámulatos eredményt ért el. Volt olyan nap is, amikor 22 hektár árpát vetett el keresztsorosan. Igaz, ezen a napon a kora reggeli órákban kezdte a munkát és éjfél előtt nem is tért haza. A tavaszi munkák sikeres elvégzéséért folytatott küzdelemből a szövetkezet nőtagjai is kivették részüket. Hordósi Vilma, Keresztes Júlia, Mucska Mária és Muoska Gizella teljes mértékben bekapcso-. lódtak a vetési munkákba. Mint vetögépkezelök szerepeltek a kora tavasziak vetésénél. Arcukat a napsugár gyönyörűen megbarnította. Hordósi Vilma szépen lesült, arcából vidáman csillog elő a szeme, amikor elmondja, hogy nagyon szeret a szövetkezetben dolgozni. — Most már, hogy befejeztük a kora tavasziak vetését, mind a négyen a kertészetben fogunk dolgozni, de bármikor szívesen megyünk más munkára is, ha a szövetkezet érdekei úgy kívánják. Nagyrészük van . ezeknek a szorgalmas lányoknak is abban, hogy a szövetkezet a tavasziakat határidő előtt elvégezte, és ma már vethetik a cukorrépát és a korai krumplit is. A szövetkezet tagjai is felfigyeltek a szorgalmas lányok munkájára. Az évzáró gyűlésen méltónak találták, hogy a négy leány közti! kettőt, Hordósi Vilmát és Keresztes Júliát beválasszák a vezetőségbe. Meg vannak győződve arról, hogy ha a munkában megállták helyüket, megállják a vezető helyen is. A tavaszi munkák mellett az állam iránti kötelezettség teljesítéséről sem feledkeztek meg A nagymagyari EFSz hét munkacsoporttal fogott a tavaszi munkákhoz. Még a tavaszi munkák megkezdése előtt gondosan kijavították a gazdasági gépeket és így minden akadály nélkül folytathatták a vetést. Ez tette lehetővé a szövetkezet tagjainak, hogy hat nap alatt az összes koratavasziakat a földbe tegyék. Ma már büszkén mondják, hogy a koratavasziakon kívül már 14.5 hektáron a takarmányrépát is elvetették, söt a talaj már az összes kapásnövények alá is el van készítve. A dohánykertészetben is szépen folyik a munka. Mészáros Béla dohánykertész tudja, hogy nagy feladatok állnak előtte. Az idén 20 hektáron termelnek dohányt. Mészáros Béla nagy gondot fordít arra, hogy időben jóminöségű palántákat neveljen, mert a dohánytermelésnek egyik döntő alapja az, hogy milyen palánták kerülnek kiültetésre. Mészáros Bélának már ma is vannak olyan dohánypalántái, hogy megáll rajta az ember szeme. \ A tavaszi munkák mellett azonban nem feledkeztek meg a beszolgáltaiási kötelezettség teljesítéséről sem. Az első negyedévi hús, tej, tojásbeadási kötelezettségüket már százszázalékra, sőt sertéshúsból már terven felül is adtak be. Beadtak 57.90 mázsa marhahúst, 14.050 tojást, 19.556 liter tejet. Az előírt 74.85 mázsa sertéshús helyett 83 mázsát adtak be. Az alsójányoki szövetkezetben a jövő héten megkezdik a krumpli ültetést Mint a legtöbb szövetkezetben | Alsójányokon is kötelezettségvállalásokkal fcfgtak hozzá a tavaszi munkákhoz. A tavaszi munkák első napjaiban megfogadták, hogy a tervezett 10 n^p helyett 7 nap alatt végzik el a koratavasziak vetését. Adott szavukat valóra váltották, söt még a hét napból is elvettek egy napot. Egyszóval 10 nap helyett 6 nap alatt végezték el a tavasziak vetését. A gabonafélék földbetétele utánhozzáfogtak a cukor- és takarmányrépa vetéséhez. Rövid idő alatt elvetették a tervezett 6 hektár cukorrépát és a 10 hektár takarmányrépát. A jövő héten már megkezdik az elöcsíráztatott krumpli ültetését. Meg kell még említenünk azt is, hogy a krumpli elöcsíráztatását asszonyok végzik, akik más munkaszakaszokon is kiveszik részüket •a munkából. A kertészeti munkák teljesen az asszonyokra hárulnak. A helyi nemzeti bizottság mellett működő nőbizottság jó felvilágosító munkával elérte azt, hogy a

z idén még azok az asszonyok is kiveszik a részüket a szövetkezeti munkából, akik nem tagjai a szövetkezetnek. Mindnyájuknak egy a céljuk: többet és jobbat termelni. Szarka István. A tavaszi vetések sikeres befejezésének biztosítása szövetkezeteink, állami birtokaink és traktorállomásaink pártszervezeteinek legfontosabb feladata. A tavaszi árpa vetését szövetkezeteinken és állami birtokainkon már nagyrészben elvégezték. Naponta í .-eznek jelentések dolgozó parasztj; k eredményes munkáiról. Most a falusi pártszervezeteknek minden erejüket arra kell összpontosítani, hogy a többi tavasziak vetését biztosítsák a dolgozó parasztok mozgósításával. A márciusi taggyűlések egyik legfontosabb pontja a mezőgazdasági munkák biztosítása volt. Foglalkozzanak a pártszervezetek az áprilisi taggyűléseken is a késő tavasziak vetésének biztosításával. A t-aggyüléséken vizsgálják meg a pártszervezetek, hogy minden lehetőséget kihasználtake a munkák elvégzésének biztosítására. Hozza, nak határozatokat a munkák elvégzésére és ellenőrizzék, hogy a vetések megtörténtek-e az agrotechnikai időszakban. Szervezzék meg a pártszervezetek a szocialista munkaversenyt minden szövetkezetben, állami birtokon és traktorállomásokon. Ahol a szocialista munkaversenyt megszervezik, ott jő eredményeket érnek el a munkában is. Nagyon fontos, hogy a traktorállomások pártszervezetei a traktorosokat mind' bevonják, a szocialista munkaversenybe, mert csak így tudnak szövetkezeteink is eredményes munkát végezni. , Szép eredményeket ért el az alsőszeli szövetkezet a tavaszi vetések idején, mert a munkálatokhoz kiküldött két traktoros, Szabó Gyula és Puki Jenő állandóan versenyeztek egymással és így fokozták mun. kateljesítményeiket. Az alsószeli helyi pártszervezet is megszervezte a munkacsoportok között a versenyt és a traktorosok és a munkacsoportok közötti versengés meghozta az eredményt. Elvetettek 280 hektár árpát és ebből 170-et keresztsorosan. Elvetették már a cukorborsót, a napraforgót éS 180 hektár cukorrépát is., Jói dolgozik a szímői szövetkezet is, ahol a pártszervezet megszervezte a munkacsoportok közötti munkaversenyt. A munkában elöljárnak a kommunisták. Nagy Gyula Kutrik László és Matusovics elvtársak mindent megtesznek, hogy a szocia lista munkaverseny kiszélesítésével és a munka megszervezésével biztosítsák a tavaszi vetéseket. Elvetették már a cukorrépát 50 hektáron, 60 hektár napraforgót és 28 hektár takarmányrépát. Falusi pártszervezeteink szervezzék meg a munkát, hogy a tavasziak idejében a földbe kerüljenek, mert a korai vetések jobban ellenállnak az idő viszontagságának és több hektárhozamot adnak. A korai répának nem árt annyira a száraz, ság és a répabolha sem eszi a levelét, mert már megerősödött. A kései répa legtöbbször rosszul kel és ezért a hiányosan kelťrépában nagy károkat szokott okozni a répabogár, a répabplha és a nyári nagy melegben a hirtelen fejlődésnek induló gyenge répa megfonnyad. A termelő munkában a kommunistáknak kell jó példával előljárni, úgy mint a szímői szövetkezetben is, hogy mozgósítani tudják a dolgozókat a kitűzött feladatok teljesítésére. A falusi pártszervezeteiknek a tavaszi munkák idején még jobban kell fokozni a tömegpolitikai munkát, mert jó tömegpolitikai munka nélkül nem tudják feladataikat sikeresen megoldani. A szövetkezetek, állami birtokok és traktorállomások kommunistái még jobban fokozzák agitációs munkájukat. Az osztályellenség nem alszik és minden formában igyekszik akadályokat gördíteni dolgozó parasztjaink munkája elé. Nyilvánosan szabotál és alattomos módon aláássa a munkafegyelmet. A tavaszi vetések idején, például pánikot igyekezett kelteni, hogy nincs vetőmag, s közben sok esetben a padláson hevert a szükséges vetőmag. Ha jó munkát akarunk végezni, akkor egy pillanatra sem szabad az osztályharcról megfeledkezünk. Tényekkel igazoljuk a dolgozóknak, hogy a falusi kulák az ő legádázabb ellensége és csak régi bűneit takarja mostani munkájával. Számos példa bizonyítja, hogy szövetkezeteinkben és állami birtokainkon, a tráktorállomásokon milyen nagy károkat okoztak a kulákok és kulákcsemeték. Több helyen siránkoztak a kulá. kok és igyekeztek a vetések idején azt a hírt terjeszteni, hogy nincsen vetőmag. Ez történt Kulcsodon is, de mikor megnézték Gál Dezső kuláknak kamráját és padlását, még jócskán találtak vetőmagot. Most Gál Dezső Igyekszik múltját takargatni, tehénetető a szövetkezetben, a múltban pedig szolgát tartott. Most az úgynevezett „becsületes kisgazda szerepét játssza". Népnevelőink példákkal győzzék meg kis- és középparasztjainkat. Kulcsodon Nagy Vido

r középparaszt körömszakadtáig erősítette, hogy nincs kulák a szövetkezetükben, pedig ha jól körülnéz és a helyi pártszervezet felvilágosítja öt és megismeri a kulák igazi arcát és akkor Gál Dezsőn kívül még több kulákot talál a kulcsodi szövetkezetben. Állítsunk minden munkacsapatba, traktorosbrigádba kommunista népnevelőt, aki minden nap mozgósítani tudja a dolgozókat a munkára. Szervezzük meg úgy, mint Anódon, ahol minden munkacsapatban van agitátor a legjobb munkásokból és kommunistákból. Bízzuk meg népnevelői munkával az élmunkásokat, a fiatal párttagokat és vonjuk be az értelmiséget is, különösen pedig a néptanítókat. Vonjuk be a munkába a tömegszervezeteket is úgy, ahogyan az andódi helyi pártszervezet csinálta, ahol mozgósítják a nőbizottság tagjait és a pártszervezet vezetőségi gyűléseire meghívják az összes tömegszervezetek és szövetkezet vezetőit és együtt tárgyalják meg az időszerű kérdéseket. Beszéljenek népnevelőink mindig a legközelebbi tennivalóikról előadásaikban, mutassanak rá azonnal a hibákra és állítsák példaképül az egyes jól dolgozó szövetkezeteket vagy állami birtokokat. Figyelmeztessék a dolgozókat arra, hogy hogyan állnak a tavaszi munkák előkészületeivel, mert már lassan meg lehet kezdeni a kukorica, bükköny vetését és elő lehet készülni a lucerna és burgonya vetésére is. Vigyék be a tavaszi munkákba a pártszervezetek az évzáró taggyűlések határozatait. Most vizsgáznak a pártszervezetek a termelési harcban és ezért igyekezzenek a határozatokat megvalósítani, mert sok pártszervezet csak határoz és nem cselekszik. Több pártszervezetben pedig előáll az az eset, hogy a taggyűlésen nem vitatják meg a gazdasági kérdéseket, Mint például a csfárí helyi pártszervezetben, ahol az évzáró taggyűlésen nem foglalkoztak a gazdasági kérdésekkel. Az elnök felolvasta a beszámolót és egyetlen tag sem kapcsolódott be a vitába. Ezzel szemben jó folyt le az évzáró taggyűlés a csilizradványi pártszervezetben, ahol éjénken megvitatták a feladatokat. A párttagok megmutatták, hogy az évzáró gyűlésen nemcsak határoztak, de a tavaszi munkákban már valóra is váltották az évzáró gyűlés határozatait. A vetési munkálatok jól mennek és 42 hektáron keresztsorosan vetették el az árpát. Vessék harcba a falusi pártszervezetek a politikai munka minden formáját, hogy a tavaszi munkák biztosításával több kenyér jusson a dolgozók asztalára. Balla József. \