Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)
1953-03-28 / 78. szám, szombat
y 1953 március 24 UJSZ0 5 Az USA beavatkozása Csehszlovákia belügyeibe (Folytatás a 2. oldalról) ben meggyilkolták a helyi nemzeti bizottság három tagját. w Az Egyesült Államok kormánya a rádióállomásokat a kémszolgálat által kiküldött ügynökök kém, szabotázs, felforgató és terrorista tevékenységének közvetlen megszervezésére és' irányítására használják fel. Az Egyesült Államok kémszolgálata a rádiót eszközként használja, fel arra, hogy kapcsolatot tartson fenn ügynökeivel a rádióállomásokon megbeszélt jelszavak segítségével és másként is bűnös tevékenységre utasításokat és parancsokat ad nekik. A cionista és titoista-trockista bandák felhasználása A tények azt bizonyítják, hogy az USA kormánya a legkülönbözőbb erőszakos eszközöket használja fel arra, hogy megkísérelje a viszonyok felforgatását Csehszlovákiában és a többi népi demokratikus államokban. E politika vonalát például a „Congressional Records'^, 1951-ik évfolyama 'szerint Smith, á képviselőház tagja így jellemezte: „Hat évén keresztül külpolitikánk az volt, hogy vásárlás útján szervezzük meg a világhatalmat és világtekintélyt. Miután ez a módszer csődöt mondott, arra készülünk, hogy utat törjünk magunknak ezekhez." Azonban ez az út sem vezet célhoz úgy, ahogy nem vezetett célhoz más eszköz sem. Az amerikai beavatkozási politikának egyik alapja x a cionista és titoista-trockista kémés összeesküvő csoportok megszervezése és felhasználása, amelyek 'ezeket az országokat amerikaiak karjaiba kergetnék a titoista árulók példájára. John Foster Dulles, az USA külügyminisztere J953. január 15-én, amikor bemutatkozott a szenátusban, kijelentette, hogy ez az egyik főeszköz, amelyet az USA külpolitikája alkalmaz. — Azt mondotta : „A titoizmus példája annak, hogy mit lehet tenni, jóllehet ez nem plyan eszköz, amelytől el volnánk ragadtatva." A Rudolf Szlánszky vezette összeesküvő csoport elleni nemrégen lezajlott prágai bünper világosan megmutatta, hogy Csehszlovákiában is ilyen összeesküvést szőttek a nép és a kormány ellen az amerikai ügynökök. A bünperben világosan bebizonyult, hogy e csoport kém, szabotázs és felforgató tevékenységét hosszú időn át előkészítették és a csoport fő résztvevői már a njásodik világháború óta az amerikai kémszolgálat és más kémszervezetek ügynökei voltak és hogy az amerikai hírszerző hivatalok titoista kémei szolgálatait és a cionista szervezetek kémtevékenységeit Csehszlovákiái ügynökségük irányítására használták fel. / Az amerikai kémszolgálatnak e összeesküvő csoporthoz való kapcsolatait ékesszólóan bizonyítja az a tény, hogy abban az időben, amikor Szlánszkyt — az összeesküvés fejét —már leleplezés fenyegette, az amerikai kémszolgálat megmentésére törekedett és megszervezte menekülését a határokon túlra. E kísérletre ismét a Szabad Európa nevü amerikai rádióállomást használták fel. Azonban a csehszlovák biztonsági szervek és a csehszlovák nép ébersége ezt az aljas összeesküüvést is leleplezte és ártalmatlanná tette. A Csehszlovák Köztársaság elleni uszító kampányok, amelyek e gonosztevők leleplezését követték, arról tanúskodnak, hogy mily nagy jelentősége volt a vereségnek, amelyet, a béke és a szocializmus ellenségei szenvedtek el Csehszlovákiában levő kártevő ügynökségük szétzúzásával. * E tények megvilágításából, amelyeket éppen felsoroltam, /kiderül az\ úgynevezett kölcsönös biztonságról szóló törvénynek értelme, célja és mérete. E törvény nem hagy semmi kétséget afelől, hogy až USA kormánya ily módon „törvényes" alapot teremtett a már régen ismert tevékenységének, amely anyagi és pénzügyi segítséget nyújt a Szovjetunió, Csehszlovákia és a törvényben felsorolt más országok területén „kiválasztott" személyeknek felforgató, kém és egyéb ellenséges tevékenység előkészítésére és megvalósítására. Az USA törvényhozói és kormánya ebben a törvényben kijelentik, hogy fegyveres kártevő alakulatokat szerveznek a Szovjetunió, Csehszlovákia területén élö személyekből, valamint a területükről elmenekült személyekből. E személyek és csoportok kiválasztásának kritériuma az, vájjon hajlandók-e harcolni hazájuk ellen. Az amerikai hírszerző szolgálat szervei az ügynökök szervezett toborzását végzik az áruló emigránsok, a háborús gonosztevők körében, akik Nyugat-Németországba menekültek megérdemelt büntetésük elöl. 'Ezeket az ügynököket különleges központokban képezik ki, jelentős összegű pénzzel, hamis okmányokkal, robbanószerekkel és más segí- | töeszközökkel látják el és. azután békeszerető országokba küldik őket, hogy ott az amerikai hivatalok parancsára és irányítása alatt kémkedjenek, szabotáljanak, felforgassanak, terrorista akciókat és gyilkosságokat kövessenek el. Számos esetben az ilyen ügynökök csoportjait az USA képviseleti hivatalainak tagjai közvetlenül irányították, pénzelték és szervezték. fontos láncszeme az USA háborús előkészületei tervének a béketábor országai ellen. Az USA ellenséges cselekedetei a Csehszlovák Köztársaság ellen, amelyekről beszéltem, durván megsértik a nemzetek közötti békés együttműködés elveit. E cselekedetek megszervezésével és megvalósításával az USA megsérti az ENSz alapokmányából folyó kötelezettségeket, amelyek minden egyes tag feladatává teszik, hogy nemzetközi kapcsolataikban kerüljék az eröszakot, hogy ellentéteiket békés eszközökkel oldják meg és ne avatkozzanak be más államok belügyeibe. Az USA kísérletei megtörnek a csehszlovák nép egységén A csehszlovák kormány következetesen a béke és a nemzetek közötti baráti együttműködés politikáját folytatja, teljesítve így az elhúnyt Klement Gottwald elnök örökét és így fog cselekedni a jövőben is. Ez a politika azon a törekvésen alapul, hogy békében és békés együttműködésben éljen az egész világ összes békeszerető nemzeteivel. A csehszlovák nép akaratából a csehszlovák kormány által megvalósított külpolitika az összes államok teljes egyenjogúságának elvén, a nemzetközi egyezmények és vállalt kötelességek tiszteletbentartása, más államok belügyeibe való benemavatkozás és a kölcsönös előnyök alapján valóegyüttműködés elvén alapul. Ezt a politikát elsősorban a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére való törekvés vezeti, amint azt az alapokmány valamennyi tagállam feladatává teszi. A csehszlovák kormány külpolitikájának konkrét megvalósítása folyamán következetesen és szüntelenül a jó szomszédi kapcsolatok megalakítására és megszilárdítására, valamint a nemzetek közötti baráti együttélésre törekszik. Az USA kormányának külpolitikája azonban nem a nemzetek közötti demokratikus együttműködés, a világbéke megőrzése és megszilárdítása érdekében folyik. Az USA kormánya ellenséges akciókat készít elő és valósít meg a békeszerető országok ellen. A csehszlovák nép és kormánya szilárdan el vannak szánva, hogy határozottan szembeszálljanak Csehszlovákia belügyeibe való minden idegen beavatkozási kísérlettel. Az USA kormányának bármilyen kísérlete, / hogy nyugtalanságot idézzen elő és megzavarja a Csehszlovák Köztársaság politikai, gazdasági, kulturális és -szociális életének békés fejlődését, előre vereségre van ítélve. Ezek a kísérletek megtörnek a béketábor országai népének szilárd egységén, a Szovjetunióval való hü barátságán és határozott akaratán, hogy a háborús uszítókat megakadályozza egy új háború kirobbantásában. Kísérleteik megtörnek e népek szilárd elszántságán, hogy felépítik békés gazdálkodásukat és ezzel hatásosan hozzájárulnak a világbéke megőrzéséhez és megszilárdításához. A csehszlovák küldöttség végezetül megállapítja: 1. hogy az USA kormánya a „biztonság kölcsönös biztosításáról" szóló törvény kiadásával és annak megvalósításával durván megsértette és megsérti az ENSz alapokmányának elveit és céljait a békeszerető államok, az ENSz tagjai és nem-tagjai ellen irányuló ellenséges cselekedetek rendszeres megszervezésével és így magukat az alapokat veszélyezteti, amelyeken az ENSz alapul. 2. hogy az USA kormánya, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a többi .népi demokratikus országok belügyeibe való beavatkozásával durván megsérti az alapokmányból folyó kötelezettségeket, amely tagjai feladatává teszi, hogy nemzetközi kapcsolataikban elkerüljenek minden erőszakot, vagy az erőszakkal való fenyegetést, hogy ellentétjeiket békés eszközökkel oldják meg' és hogy ne avatkozzanak be más államok belügyeibe. Ezenkívül megsérti a nemzetközi jog valamennyi alapvető szabályát, amelyek a nemzetek közötti békés együttélést rendezik. 3. Hogy a biztonság ^kölcsönös biztonságáról;* szóló törvény és a béketábor országainak belügyeibe való beavatkozás, amelyet az USA kormánya folytat, fokozza a nemzetközi feszültséget és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A csehszlovák küldöttség a nemzetközi béke és a nemzetek közötti békés együttélés megszilárdításának érdekében a kővetkező határozatot terjeszti a Közgyűlés elé: »A. Közgyűlés elítéli az USA kormányának több állam ellen szervezett kártevő tevékenységét, amelyet az 1951 október 10-i törvény alapján folytat, amely százmillió dollárt irányoz elő fegyveres alakulatok és egyének kém és kártevő tevékenykedésének pénzelésére, valamint terrorista és egyéb bűnös cselekedetek megvalósítására a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Csehszlovákia és más népi demokratikus országok ellen, valamint az 1952 június 20-i törvény alápján, amelyet a fent említett törvény kibővítésére és kiegészítésére adtak ki. A Közgyűlés az USA kormánya által szervezett kártevő tevékenységet, mint agresszív tetteket és más államok belügyeibe való beavatkozás — ami összeegyeztethetetlen az ENSz alapokmányai elveivel, — elítéli. Az USA kormányának javasoljuk, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket a fentemlített törvények azon részeinek eltörlésére, amelyek a kártevő és kémtevékenység megszervezésére szánt összegekre vonatkoznak és tegyen lépéseket az USA államszerveinek más országok ellen irányuló ezen tevékenysége megszüntetésére. A. A. G Ö5U&0 beszéde az ENSz közgyűlésének politikai bizottságában •Az ENSz alapokmányának megsértése Az Egyesült Államok kormánya ezt a tevékenységet a békeszerető országok ellen folytatja, tekintet nélkül arra, hogy ezekkel az országokkal — az ENSz tagjaival — diplomáciai kapcsolatokat tart fenn. Az USA diplomáciai levelezésében és az ENSz közgyűléséinek ülésein mondott beszédekben kijelenti, hogy a biztonság kölcsönös biztosításáról szóló törvény azt a célt szolgálja, hogy megerősítse a szabad világ védelmét és megerősítse a szabadságot --'Európában azon támogatás segítségével, amelyet a támadó északatlánti tömb országainak védelmére nyújtanak. Ezen kijelentések hamisságát azonban leleplezik maguk e törvény szerzőinek beszédei, amelyeket a törvény megtárgyalásakor a Kongresszusban mondottak. Kersten, az amerikai Kongresszus tagja erről a törvényről a következő nyilatkozatot tette: „A kölcsönös biztonság biztosításáról szóló törvény, amelyet nemrégen hagyott jóvá és írt alá az elnök, biztosítja azt a módszert, amelylyel az Egyesült Államok segíthetik a födalatti felszabadító mozgalmat a kommunista országokban. Ez a rendelkezés a kiegészítő javaslatban foglaltatik, amelyet a képviselőház elé terjesztettem és amelyet elfogadtak." Kersten kijelentését, aki e törvény szerzőinek egyike, nem magyarázhatjuk másként, minthogy- az USA kormánya ezzel a törvénnyel kijelenti, hogy külpolitikájának célja az, hogy az összes felforgató elemeket, amelyek a béketábor országaiban „székelnek", megszervezzék, pénzügyileg támogassák és irányvonalakat adjanak nekik katonai és „más célokra", vagyis kém és terrorista csele- j kedetek megvalósítására, vagyis rendszeres felforgató tevékenységre a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság és a többi népi demokratikus országok ellen. Az amerikai sajtó és a közéleti tényezők egyébként nyíltan elismerik, hogy ez a biztonság kölcsönös biztosításáról szóló törvény valóban ezeket a -célokat szolgálja. Nem elég azonban az, hogy az USA kormánya, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi népi demokratikus országok nemzetei ellen milyen tetteket követett el, az USA uralkodó körei e szégyenteljes törvény érvényességének meghosszabbításáról szóló tárgyalásokon 1952. nyarán kifejezésre juttatták azon szándékukat, htfgy még tovább akarják fokozni és bővíteni ellenséges tevékenységüket. Az amerikai Kongresszusban lefolyt vita ismét megmutatta, hogy ez a törvény egyik Március 23-án A. A. Gromiko szovjet küldött beszédet mondott az ENSz közgyűlése politikai bizottságának gyűlésén. Beszédében hangsúlyozta, hogy az a kérdés, amelyet a csehszlovák kormány javaslatára iktattak a közgyűlés tárgyalási napirendjébe, — az Amerikai Egyesült Államok beavatkozása más államok belügyeibe — különösképpen nagy figyelmet igényel a gyűlés tagjainak részéről. Az úgynevezett kölosönös biztonságról szóló 1951 október lö-i törvénynek az Egyesült Államokban való elfogadásával kapcsolatban, a szovjet kormány minit ismeretes, 1951 november 21-én jegyzéket intézett az USA 'kormányához, amelyben kifejezetten tiltakozik az amerikai kormány által a Szovjetunió ellen irányuló ezen újabb agresszív cselekedet ellen. Hogyan reagált az Egyesült Államok kormánya a Szovjetunió említett jegyzékére? — kérdezte Gromiko. Az állami departement 1951. november 21-i szilárdan alá nem támasztott kijelentésével visszautasította ezt a jegyzéket. Egyenesen azt állította, hogy állítólag a szovjet kormánynak nincs oka a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni felforgató tevékenység céljára előirányzott 100 millió dolláros öszszegről szóló törvény elfogadásával kapcsolatban váddal illetni az USA kormányát. Visszautasította a szovjet kormány jegyzékét, továbbá 1951 december 19-én a szovjet kormányhoz intézett jegyzékében, amely hasonló alaptalan állításokat tartalmaz. Ezért természetes, — jelentette ki Gromiko, — hogy a szovjet kormány 1952. január 9-i újabb jegyzékében rámutatott az USA kormánya ama kísérletének teljes tarthatatlanságára, hogy mentegesse magát és cselekedeteit. A szovjet jegyzék újra kijelentette, hogy az 1951 október 10-i törvény agresszív cselekedet a Szovjetunióval szemben. A Szovjetunió a maga idejében az ENSz közgyűlésének 1951-ben tartott VI. ülésszakán is megvilágította' a maga álláspontját. Ezen áz ülésen a szovjet küldöttség több tényt és érvet hozott fel, amelyek bizonyítják az említett törvény intézkedéseinek bűnös jellegét. Sajnálatra méltó, ' hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete akkor neim talált kellő erőt arra, hogy kellőképpen megfontolja, mit jelent a valóságban ez a törvény és hogy a szovjet küldöttség javaslata értelmében tanácsolja az Egyesült Államok kormányának e törvény megszüntetésőre irányuló megfelelő lépések megtételét. Az Egyesült Államok kormánya ez idő óta nemcsak, hogy semilyen lépést nem tett az említett törvény megszüntetésére, ! hanem ellenkezőleg, később jóvá- j hagyta ezt a törvényt. Ennek mintájára 1952. június 20án hasonló „kölcsönös biztonsági" ; törvényt fogadtak el, amely meghatározza az azelőtt a Szovjetunió és más államok egész sora elleni felforgató tevékenység megvalósítását célzó ösiszegek további felhasználását és lehetővé teszi további összegek engedélyezését e célok pénzelésére. Az elmúlt időszak azt is megmutatta, hogy a gyakorlatban mindkét törvényt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni említett aknamunka pénzelésére használták fel. Közvetlenül és nyiltan beszél erről az Egyesült Államok számos politikusa. Gyakran ír erről az amerikai sajtó, sőt néha dicsekszik is azzal, hogy e célra előirányzott dollárokat a gyakorlatban az illetékes hivatalos amerikai intézmények kezdték felhasználni, amelyek e bűnös tevékenység élén állanak. A. A. Gromiko számos adatot említett az amerikai politikusok hivatalos nyilatkozataiból, az amerikai sajtó jelentéseiből és az amerikai kongresszus különféle bizottságai ülésének jegyzökönyveiből. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei nyilt felforgatást é s kémkedést kezdtek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. ' Az Egyesült Államok bizonyos körei — mondotta a továbbiakban Gromiko — kedvetlenül fogadják a Szovjetunió szocialista építésének sikereit. Nem tetszenek nekik a szovjet gazdaság fejlődésében és a szocialista kultúra gyarapodásában elért sikerek. Lehet, hogy okuk van a nyugtalanságra e tekintetben, hisz mi sohasem titkoltuk el a szocialista gazdasági rendszer fölényét a kapitalista rendszer felett. Az USA bizonyos köreinek nincs ínyére egyes országok politikai berendezése. Nem tetszik nekik az a rendszer, ami például a népi demokratikus országokban áll fenn. Olyan rendszert szeretnének látmi ezekben az államokban, mint amilyen az USA-tól gazdaságilag és politikailag függő országokban van. Jól ismert tény azonban, milyen rendszer uralkodik ezekben az oriszágokban. Ezeknek példáját sem Lengyelország, sem Csehszlovákia, sem Bulgária, sem Románia, sem Magyarország, sem a Kínai Népköztársaság, sem más népi demokratikus állam nem akarja követni Népeink saját kezükbe vették országuk sorsát és a szovjet állammal testvérileg együttműködve, szem előtt tartva Lenin és Sztálin nagy ^tanítását, sikeresen haladnak győzelemről győzelemre a szocializmus építésének útján. A. A. Gromiko a továbbiakban bizonyítékokat hozott fel Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákjában és más országok egész sorában amerikai kémek és felforgatók ellen folytatott bírósági bűnperek anyagából, amelyek bizonyítják, hogy a gyakorlatban is megvalósul az USA-ban elfogadott úgynevezett „kölcsönös biztonságról" szóló törvény. A szovjet küldött tényeket hozott fel az amerikai hivatalok aktív tevékenységének bizonyítására, amelyet az 1951. október 10-i és 1952. júniu s 20-i törvény alapján Nyugat-Németországban fejtenek ki különféle felforgató é s terrorista csoportok létesítésével. Ezek a csoportok a Szovjetunió, a népi demokratikus országok, Németország demokratikus szervezetei és egyének ellen irányuló felforgató akciókkal foglalkoznak.' A z illetékes amerikai szervek által pénzelt és irányított kém- és felforgató szervezetek egész sorát leplezték l e a Kínai Népköztársaság területén is jegyezte meg Gromiko.