Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-18 / 69. szám, szerda

8 Ul SZO 1953 március 18 Németország Szocialista Egységpártja Központ Bizottságának nyílt levele a nyugatnémet szociáldemokrata párt tagijaihoz és funkcionáriusaihoz Németország Szocialista Egység, pártjának Központi Bizottsága a nyugatnémet munkásosztály akció­egységének megteremtése és az im perialisták háborús szerződései elle­ni harc továbbbi fokozása érdekében nyílt levelet intézett a nyugatnémet szociáldemokrata párt tagjaihoz és funkcionáriusaihoz. A nyílt levél, amelyet a párt Köz­ponti Bizottsága nevében Wilhelm Pieck, Ottó Giotewohl és Walter Ulbricht írt alá, a többi között a kővetkezőket emelik ki: „A bonni és párizsi háborús pak­tumok komoly veszéllyel fenyegetik a német munkásosztályt és az egész német nemzetet. Ezek a szerződé­sek nem jelentenek mást, mint mili­tarizmust, a fasizmus feltámadását Nyugat-Németországban és Nyugat. Németország- 50 évre tervezett rab­ságát az imperialisták igájában. A békeellenes egyezmények, kato­nai zsoldos egységek felállítását je­lentik Nyugat-Németországban, hit­leri tábornokok vezetése és az ame­rikai háborús gyujtogatók főpa­rancsnoksága alatt. Mindez a széles néptömegek nyomorának fokozásá hoz, a maradék demokratikus sza­badságjogok megsemmisítéséhez, fa­siszta katonai diktatúrához vezet. Az imperialisták és a német mo­nopoitökések ast akarják, hogy Né­metország új háború hadszíntere le­gyen. Az Adenauer kormány háborús politikája ilyenmódon egyaránt fe­nyegeti Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályát. Ez á politika sze­rencsétlenséget hoz az egész német nemzetre, amelynek legfőbb óhaja a béke és az egységes, demokratikus Németország megteremtése. A német nép legfőbb ellensége a háborúra szomjazó amerikai impe­rializmus és annaklegfontosabb eu­rópai támasza, az újjáéledt német imperializmus. Az imperializmus bel­ső ellentmondásai a második világ­háború következtében rendkívül ki­éleződtek. Ezeknek az ellentmondá soknak a ,.feloldása" érdekében az imperialista erők új háborúba akar­ják dönteni a népeket. Az imperia­listák nóprUenes politikája végre­hajtása érdekében segítőtársakat, nyílt ügynökeiket építik be vala­mennyi tőkés ország dolgozói közé. Ezeknek az ügynököknek az a fel­adatuk, hogy megtévesszék é s meg bénítsák a munkástömegeket. Az ameriks; imperializmus ilyen iigynö. kei és szekértolj: Nyugat-Német­országban a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti szövetség jobbol­dali vezetői. A nyugatnémet dolgozóknak fel kell ismerniök, hogy a szociáldemok­rata párt és a szakszervezet-; szö­vetség maj vezetőinek nincs semmi közük a német munkásmozgalom régi. dicsőséges .hagyományaihoz sem a munkásság érdekeihez, hanem el­választhatatlanul összenőttek az im­peria'istákkal. a munkásosztály el­lenségeivel. • Németország Szocialista Egység ­pártjának Köisponti Bizottsága fel­szólítja a szociáldemokrata munká­sokat és a" pártfunkioná.riusokat, hogy kövessék egészséges osztály­ösztönüket és ne engedjék meg, hogy uszító ég opportunista pro­grammokkal eltérítsék őket a mun­kásosztály akcióegységének helyes útjáról. Ezzel egyidöben felszólítjuk Né­metország Kommunista Pártjának tagjait is, hogy szabadítsák meg ma­gukat a végzetes szektáriánus szel­lemtől és a szociáldemokrata mun­kásokkal vállvetve bajtársiasan har­coljanak együtt. Mi, a Német De­mokratikus Köztársaságban nehéz harcokkal lényegében leküzdöttük ezeket a hamis és áruló irányzato­kat, amelyek nálunk is megvoltak. Éppen ezáltal sikerült létrehoznunk az egységes német marxista mun­káspártot és pártunk vezetésével áz első német államot amelyet a munkásosztály vezet. E példaadá­sunkból merítjük a jogot, hogy a nyugatnémet munkásmozgalom mindkét, részéhez a szociáldemokra­ta pártban és Németország Kom­munista Pártjában lévő elvtársakhoz, szóljunk. A. nagy veszélyre való tekintettel össze kell fognotok és együtt kell harcolnotok. Javaslatunk a követke­ző: 1. Meg kell teremteni a munkás­osztály akcióegységét a szociálde­mokraták és a kommunisták azon­nali megegyezése útján az üzemek­ben, az üzemi, helyi, járási és kerü­leti pártszervezetek kőzött és a par­lamenti képviseleteken belül. 2. Indítsatok egységes harcot a magasabb bérekért, az árak csök­kentéséért. az adóteher enyhítéséért, a reakciós üzemi rabszolgatórvény érvénytelenítéséért és a szakszerveze­teknek az üzemek vezetésében bizto­sítandó teljes beleszólási jogáért. 3. Indítsatok együtte.s küzdelmet a .dolgozó lakosság demokratikus jo­gainak megvédelmezésére, az Aden­auer-rendszer terrorja és a fokozó­dó fasiszta üzelmek ellen. 4. Harcoljatok megalkuvás nélkül a bonni és párizsi háborús szerződé­sek ellen, az imperialista Adenauer­rendszer megdöntéséért, a nemzeti újraegyesítés kormányának meg­alakításáért, amelyben a munkás­osztály az öt megillető befolyáshoz jut és végül a demokratikus béke­szerződés megkötéséért. Nincs több vesztegetnivaló időnk. Közös nagy történetünk van, a né­met munkásmozgalom története! Még nagyszerűbb közös történetünk lesz: az egységes, győzelmes német mun­kásmozgalom története!" Ünnepélyesen kiosztották Magyarországon az 1953 évi Kossuth-díjakat Amerikaiak — a keszoni provokációk előidézői Az Üj Kína sajtóiroda különtudó sitója jelentette Keszonból: Március 14-én mindkét fél össze­kötő tisztjei kivizsgálták egy ame­rikai repülőgépnek március 13-án Keszon semleges területe fölé való behatolását, ahol a koreai fegyver­ezün étről tárgyaló koreai és kínai küldöttség székhelye van. Az amerikai összekötőtiszt nem tagadhatta el a bombázás tényét, a bombázás következtében megsebe­sült keszoni lakosok vérének és az amerikai gyártmányú bombák re­peszdarabjainak láttára. A vizsgálat megmutatta. hogy az amerikaiak szándékosan intéztek támadást. # A koreai és a kinai küldöttség szék­helyétől nem messze robbanóbom­báktól származó bombatölcséreket találtak. Az amerikaiak repülötáma­dásuk során Keszon középső terüle­tén elpusztítottak egy mozit, amely­nek során három személy megsebe­sült. BÍombarepeszeket és néhány fel nem ' robbant bombát is találtak, melyeknek irányító szárnyai kiálltak a földből. A koreai és a "kinai kül­döttség összekötő tisztje kijelentet­te, hogy ezek amerikai bombáit és hogy az amerikaiak kivehetik őket és azután vizsgálat céljából vissza­juttathatják. Az amerikaiak tüzér­ségi és technikai fegyverzeti szak­értője, aki szintén a vizsgálatot végző csoport tagja, azonban csupán néhány fényképfelvételt csinált. A bombázás helye körül vérfoltok, va­lamint napalm-bombáktól eredő sö­tét zsírfoltok, úgyszintén bombare­peszek láthatók, amelyekre néhány angol szó volt írva. Megtalálták egy napalm-bomba egész, csupán jelen­téktelenül megrongálódott tokját. Carlook. amerikai összekötő tiszt, akit e megdönthetetlen bizonyítékok elé állítottak, midőn ezekre rámu­tattak, mindannyiszor csupán ezt fe­lelte: ,.Tudomásul veszem." Az ame­rikaiak tüzérségi és technikai fegy­verzeti szakértője és segédje sok bombarepeszt szedtek össze, amelyek a bombázás tárgyi bizonyítékát ké­pezik. A repülőtámadás alkalmával meg­sebesült személyek bszéltek az amerikai repülőgép támadásáról. Szin Hiún-szu, a repülőtámadás szemtanúja kijelentette, hogy a bom­bákat egy kétmotoros amerikai re­pülőgép dobta le. Alacsonyan repült és miután ledobta a bombákat, dél­nyugati irányban eltávozott. A gon­dos vizsgálat során, amely mintegy három óráig tartott, az amerikaiak nem tudták eltagadni a bombázást. A vizsgálat után azonban Carlock kijelentette, hogy elutasítja az inci­dens letárgyalását. Kijelentette, hogy szándékában van úgynevezett „belső vizsgálatot" végrehajtani, ami olyan trükk, amilyent gyakran alkalmaz­nak az amerikaiak a közös vizsgá­latok alkalmával nyert bizonyítékok megcáfolására. A világ közvéleménye — írja a sajtóiroda — figyelemmel követi, mily álMst foglalnak el az ameri­kaiak e komoly provokációjukkal szemben. A Német Tömörülés tanácsa rendkívüli ülést tartott Mint az „ADN 1; közli, a Német Tömörülés tanácsa jelentést adott ki rendkívüli üléséről, amelyen a je­lenlegi politikai helyzetet vitatta meg. A jelentés többek között az aláb­biakat mondja: A Német Tömörülés tanácsa rend­kívüli ülésén megtárgyalta a politi­kai helyzetet, amely a „különszer­ződés" és az „európai védelmi kö­zösségről" szóló szerződés harma­dik olvasásának március 19—20-ra történt kitűzése miatt rendkívül ki­éleződött. A jelentés a továbbiakban közli, hogy egy küldöttség a tanács meg­bízásából levelet adott át a nyugati hatalmaknak. Az említett levéllel egyidejűleg azonos tartalmú levelet küldtek dr. Ehlersnek, a szövetségi gyűlés elnökének Bonnba és Dieck­mannak, a 'népi kamarához Berlin­be. A levelekben az a kérés állt, hogy a két parlament elnöke fogad­ja a tanács küldöttségét A Német Tömörülés tanácsa el­határozta, hogy mihelyt választ kap dr Ehlerstől és J. Dieckmanntól, azonnal delegációt küld a szövetségi gyűlésbe és a népi kamarához. A küldöttség vezetői Wirth, volt biro­dalmi kancellár és Elfes volt főpol­gármester lesznek. Nagib tiltakozása a szudáni angol főkormányzónál Az „AFP" egyik kairói jelentése az egyiptomi tájékoztatási miniszté­rium közleményét ismerteti: A köz­lemény szerint Szalalf el Din, volt egyiptomi külügyminiszter és az egyiptomi ügyvédek egy csoportja Dél-Szudánba akart utazni, hogy ott egy politikai perben ellássa a védel­met. Az angol hatóság azonban meg­tiltotta az említettek beutazását Dél­Szudánba. Nagib egyiptomi minisz­terelnök e tilalommal kapcsolatban arabnyelvü üzenetet intézett a szu­dáni angol főkormányzóhoz és fel­hívta figyelmét ennek az intézkedés­nek „súlyosságára", majd magyará­zatot kért és követelte: engedélyez­zék a küldöttségnek, hogy Dél-Szu­dánba utazhassék. Március 15-én, vasárnap hatodszor osztották ki Magyarországon a tu­domány, a művészet és a szocialista építőmunka kiváló képviselőinek a Kossuth-díjakat. Az ünnepségen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak'elnöke. Az ünnepségen Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke mon­dott beszédet. — A Kossuth-díjak évről évre március idusán történő kiosztásakor kettős ünnepet ülünk — mondotta Dobi István, az Elnöki Tanács elnö­ke. — Ünnepeljük a magyar nép tör­ténelmének nagy esztendejét, 1848­at és ünnepeljük azokat a kimagas­ló eredményeket, amelyek a felssaba­dult magyar nép alkotó eredménye ért el a tudományok, a művészet és irodalom, a szocialista építőmunka terén. A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának határozata szerint az 1953. évi Kossuth-díjakat többek kö­zött a következők kapták: Ötvenezer forintos Kossuth-díjat kapott Riesz Frigyes akadémikus, a matematika egész legújabb fejlődé­sét befolyásoló alapvető eredményei­ért. Húszezer forintos Kossuth-dijat kapott többek között Csűrös Zoltán akadémikus a heterogén-katalizis vizsgálata területén elért eredmé­nyeiért. Művészet és irodalom harmincezer forintos Kossuth-díját Illyés Gyula író és Gábor Andor írók kapták meg. A húszezer forintos Kossuth­díjat Sándor Kálmán író a „Harag napja" című darabjáért, Kónya La­jos író a „Bányászlámpák" cimü verseskötetéért, Méry Tibor újság­író a koreai nép hősi harcairól írott nagy politikai jelentőségei tudósítá­saiért. Gábor Miklós színművész Sztálin alakításáért Visnyevszkij: „Feledhetetlen 1919" című darabjá­ban. Bihari József színművész. Ungvá­ri László, Feleki Kamii, Honthi Hanna színművészek húszezer forin­tos Kossuth-díjban részesültek. Tízezer forintos Kossuth-diiat ka­pott Devecseri Gábor író, Somogyi Erzsi színművésznő, Várkonyi Zoltán főrendező, Keleti Márton filmrende­ző és sokan mások. A szocialista építőmunka 30.000 forintos Kossuth­díját Vinter Ernő, az akadémia le­velező tagja kapta meg. A húszezer forintos Kossuth-dijat kiváló geológusok, egyetemi tanárok, technikusok, vegyészek, gyermek­gyógyászok, mérnökök, tanárok, sztahanovisták kapták meg. A szocialista építőmunka kitünte­tettjei nevében az 1953. évi magyar­országi Kossuth-díjak kitüntetettjei nevében Tajkóv András, sztahano­vista vájár szólalt fel. Többek között ezeket mondotta: — Ez a mostani kitüntetés nem­csak elismerés, hanem előleg is. ígér­jük, hogy meg fogunk felelni pár­tunk, kormányunk várakozásának, ígérjük, hogy mindenütt ott leszünk mi, bányászok és mindnyájan dol­gozók, ahol hazánkért, népünkért, a békéért tenni kell. A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsának határozata értelmében 107 dolgozó kapta meg az 1963. évi Kossuth-díjakat. Egyiptomi polgári lap a szovjet társadalom megrendíthetetlen erejéről Az ,,A1 Misri" kairói polgári lap felidézi az imperialista sajtónak a két háború közötti években folyta­tott szovjetellene* rágalomhadjára­tát, majd így folytatja: „Két nem­zetközi esemény alapjában rendítet­te meg ezeket á hazugságokat és feltárta az igazságot Oroszország­ról és Sztálinról. Az első esemény Oroszországnak a hitleristák által történt megtámadása volt. A háború sötét egén a szovjet rendszer igaz­sága a naphoz hasonlóan tündököl. Mi, akik követtük a háború esemé­nyeit, megdöbbenve láttuk Oroszor­szág felperzselt földjeinek fényké­pét ... A helyzet azonban hirtelen megváltozott. Sztálin és munkatár­sai úgy játszottak Hitler hadseregé­vel, mint macska játszik az egérrel. Az emberiség sohasem fogja elfelej­teni Sztálingrádot. Az élők, de még utódaik sem fogják elfelejteni a szovjet nép áldozatait, hazafiasságát és hősiességét. A Szovjetunió ellen indított náci agresszió szétzúzása megmutatta a Szovjetunió erejét és bebizonyította az egész világnak, hogy a tudományos alapon felépített új szovjettársadalom megrendíthe­tetlen. A második nemzetközi ese­mény, amely feltárta az igazságot a szovjet rendszerről, Sztálin halá­la... Azoknak a millióknak a köny­nyei, akik siratják Sztálint, cáfol­ják azokat a hazugságokat, amelye­ket az imperialisták írtak az ellen az ember ellen, aki becsülettel védte a békét, azzal, ahogyan kiállt a ko­reai, iráni és berlini problémákkal kapcsolatban ... Sztálin utolsó le­helletéig hü maradt a béke ügyé­hez. Sztálin utódai kijelentették, hogy folytatni fogják ezt a békepo­litikát. Sztálin szelleme tehát vál­tozatlanul olajágat lenget a világ felett és az apák és anyák tekintete továbbra is erre az olaj ágra irányul. Mint békeszerető, háborút gyűlölő nép, meghajlunk Sztálin, a vezér előtt, tisztelegve az ő művének, megbecsülve nagy népét. Az angol tudósok a béke érdekében akarnak dolgozni Londonban véget ért az angol tu­dósok „Tudomány a békéért" elneve­zésű szervezetének második évzáró konferenciája. A konferenciát dr. L. R. Synge, az 1952. évi vegyészeti Nobel-díjas nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a legutóbbi 50 év alatt és fő­leg a legutóbbi évek során a tudo­mányos felfedezéseket főleg hadicé­lokra használták fel. Hangsúlyozta, hogy a tudósok felelősséggel tartoz­nak azért, mire használják fel isme­reteiket. Dr. Synge elítélően nyilat­kozott arról a tényről, hogy az ame­rikai támadók baktériumfegyvere­ket alkalmaznak Koreában. Említést tett főleg arról, mily ártalmas ha­tást gyakorol a fegyverkezés Anglia gazdaságára. „Tudom, — mondotta Synge — hogy jelentős pénzössze­geknek a fegyverkezésre történő fel­szabadítása előnyös bizonyos szemé­lyek számára. Ha megszűnnének fegyverkeani, az USA gazdaságára nézve igen komoly problémák me­rülnének fel. Ez azonban nem elég indok, hogy mentségül szolgáljon ama súlyos gazdasági teherre, amely a világ úgyszólván minden országá­ra nézve még komolyabb veszélyt rejteget magában. A konferencián néhány békehatá­rozatot hagytak jóvá, az egyik bé­kehatározatban a konferencia tilta­kozik az amerikaiak koreai bakté­riumfegyver használata ellen és fel­hív minden olyan kormányt, melyek még nem ratifikálták az 1925. évi genfi jegyzőkönyvet, hogy haladék­talanul és feltétlenül tegyék ezt meg. A második békehatározat kö­veteli az öt nagyhatalom összehí­vását, amelyeken megoldanák a vi­tás problémákat, valamint felhívást intéz a koreai hadmüveletek azon­nali beszüntetésére. T UJ SZÔ, Szlovákia Komunista Pártjának napilapja - Szerkesztőséé: Bratislava. Jesenského S—10 Telelőn: 44?-—16 és 452—10. (főszerkesztő L,őrtncz Gyula - Kiadóhivatal: Pravda lapkiaflO'.állalata, Jesen­ského 13. Telefon; üzemi előfizetés ée lapánieltás 374—74, egyéni előfizetés 263 -77. Az tJJ SZO megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalokon is. Előfizetési díj Y* évre 120 Kčs. Feladó és Irányító postahivatal Bratislava II. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdája Bratislava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom