Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-13 / 39. szám, péntek

6 UJSZ0 1953 február 13 PÁRTÉLET A komáromi hajógyár k ovo 2. alapszervezetének évzáró taggyűlése íokozza a pártszervezet aktivitását Az évzáró gyűlésen a párttagok bátran megvitatták az alapszervezet egész évi munkájában előforduló hiányosságokat és a hibákon okulva aktívabban fognak dolgozni az új évben. Az évzáró gyűlésen önkritikailag beismerték, hogy a mult évben nem fordítottak elég gondot a napi teendők biztosítására. Egy szakaszon sem valósították meg tökéletesen a tömegpolitikai munkát. A pártcsoportok vezetői, Hatina elvtárson kívül, nem hívták össze csoportjaikat, s ezért nem tudtak jó munkát kifejteni. A bizottság nem hívta össze a pártcsoportokat, és nem ellenőrizte munkájukat. Egyedül Hatina elvtárs pártcsoportja teljesítette hivatását, aki személyesen részesült oktatásban a bizottsági ülésen. Nem volt rendesen biztosítva a 2. számú üzemszakasz és a részlegszervezet bizottsága közti érintkezés sem. További hiba volt még az is, hogy a bizottság tagjai rendszertelenül jártak a termelési tanácskozásokra. De mikor a bizottság bekapcsolódott ebbe a munkába, akkor ez jó eredményeket hozott, különösen az élmunkásíhónapban. A termelésben a 2. számú üzemszakaszon az év első felében a tervet 90—100 százalékra teljesítették. Az év második felében az élmunkáshónap előtt a tervet cšak 70 százalékra teljesítették. Az élmunkáshőnap folyamán a tervteljesítés 90%-ra emelkedett. Az élmunkáshónap megnyitása előtt a tervteljesítés tagosítása Hatina elvtárs csoportjában elkészült és az egyik taggyűlésen biztosították a terv teljesítését. Az egyes munkaközpontok alkalmazottalt megismertették a termelési tervvel, amelyet hónapra, hétre és napra osztottak be a teljesítés fokozott tempója és a munkacsoportok előirányzott feladata miatt. A sajtótízperceket a munkaidő előtt tartották meg és megtárgyalták a termelési terv teljesítésével kapcsolatos kérdéseket. Megvitatták a munkaközpontokban előforduló hiányosságok okait. Hatina elvtárs csoportja szerdánként jött össze, megtárgyalta az időszerű kérdéseket és a feladatokat bevitték a részlegtanács tagjai közé és mozgósították a CsXSz-t is. Az üzemen belüli mulasztásokat sikerült a minimumra csökkenteni és így veszteségi idő csak az előkészítetlen anyag miatt volt. Az 1. és 2. számú üzemszakaszokon minden héten tanácskozás folyt, amelyen jelen voltak az üzemi szervezet, a részlegtanács és a CsISz képviselői. S ott voltak a műszakiak és a technológusok is. Ezeken a gyűléseken a termelési feladatokat megoldották és biztosították a termelés zavartalan lefolyását. Az élmunkáshónap folyamán kitűnt, hogy a részlegszervezet és a CsISz nem dolgozik jól együtt. Ezért a CsISz számára Kolaja elvtársat küldték ki és a részlegtanács számára pedig Hatina elvtár sat. Az élmunkás-teljesítmények átvitele sikerült, mert Lavrinec és Kolaj elvtársak a tervet 5—600 százalékra teljesítették, Edházi elvtárs pedig 400—500%-ra, Hatina és Maros elvtárs pedig 200%-ra teljesítették tervüket. Az évzáró taggyűlésen kiderült, hogy a káderiskolázás sem volt jó és a technológia sem volt jól előkészítve. Az abszenciát már sikerült bizonyos mértékben leküzdeni, de még mindig elég nagy, mert egy napon 1066 ember járt ki és be az üzemből a kapun, mindenféle kifogások és elintéznivalók ürügye alatt. Hiba volt még az is, hogy a vezetőségben többnyire hivatalnokok voltak, akik nem voltak közvetlen kapcsolatban a munkával. Az évzáró taggyűlésen helyesen szólalt fel Pintér elvtárs, aki megjegyezte, hogy a legnagyobb hiba ott van, hogy a párttagok 90%-a nem dolgozik a termelésben és így nem tudja kellőképpen bevinni a dolgozók közé a párt irányvonalát és nem tudja azonnal megoldani a felmerülő nehézségeket. A komáromi hajógyárban a legnagyobb hiba ott van, hogy a munkások száma az 1952-es évben többszörösére növekedett, de a munkások közül kevés párttagot vettek fel. Most át fogják szervezni' a pártszervezetet és minden munkarészen részlegszervezetet alakítanak a munkásakból. A hivatalnokoknak és az adminisztratív munkaerőknek külön részlegszervezetük lesz. Ennek meg lesz az előnye, hogy a párttagok közvetlenül a munkában előforduló hiányosságokkal foglalkozhatnak, mert ök maguk is ott dolgoznak az üzemrészlegen, de még bizonyos hiányosságok lesznek, mert kevés párttag van munkásokból és így kicsik lesznek a részlegszervezetek. Az üzemi pártszervezetnek nagy súlyt kell fektetnie különösen az új káderek kinevelésére és a pártoktatásba be kell vonni a pártonkívülieket, hogy jobban bevihessék a pártpolitikát a tömegek közé és az egyes részlegszervezetek új káderekkel felfrissülve jobban dolgozhassanak. Ahogy az évzáró gyűlés vitájából is kitűnt, az abszencia ellen a legjobban lehet küzdeni a személyes agitáció val. Hatina elvtárs például személyes agitációval győzi meg a dolgozókat. Az ő üzemrészlegükön legtöbb abszenciája volt Kovács elvtársnak, de Hatina elvtárs személyesen beszélt vele, bevette a munkacsoportjába, átadta neki tapasztalatait és Kovács elvtársból az üzemrészleg egyik legjobb munkása lett. Hátin a elvtárs jó bérpolitikát folytat, ami szintén nagyban hozzájárul a munkamorál emeléséhez. Az évzáró közgyűlésen a párttagok megvitatták hibáikat és konkrét javaslatokat is tettek munkájuk megjavítására. A részlegszervezet vezetősége Jesz felelős ezért, hogy a termelési terv állandóan ellenőrizve legyen. Továbbá a pártcsoportok át fogják venni Gottwald elvtárs tíz pontját és ezt be fogják vinni a gyakorlatba. Nagy súlyt fognak fektetni a szakmai és politikai nevelésre. Továbbá minden munkahelyen be fogják vezetni a bérpolitikát Hatina és Kolaja elvtárs példájára. Az elmúlt év hibáin okulva a második üzemrészlegen már idáig i

s javították a munkát a dolgozók, javult a munkamorál és a részlegszervezet jobb tömegpolitikai munkát is fejtett ki. mert a januári tervet már teljesítették. Az első tíz napban ugyan csak 64%-ra teljesítették a tervet, de az üzemi pártszervezet munkájának javulása folytán a második tíz napban 102 százalékra, a harmadik tíz napban pedig már 124%-ra teljesítették a tervet. Az üzemrészleg pártszervezete ezt a tervteljesítést meg . is fogja tudni tartani, ha a taggyűléseken is ilyen nyílt és bátor kritikával fogják megvitatni munkájukat. Balla József. A Csemadok helyicsoportok évzáró közgyűléseiről A Csemadok komáromi helyicsoportja 1953. január 18-án tartotta meg évzáró közgyűlését. A közgyűlésen jelen voltak a párt, a helyi NB és a járási NB kiküldöttei. A mintegy ötszáz főnyi Csemadok tagságot Czibulka József elnök üdvözölte és megnyitotta a közgyűlést. A titkári és pénztárnoki beszámoló után sor került az új vezetőség megválasztására. Elnök Czibulka József, titkár Palotai Károly, pénztárnok Körmendi Ferenc lett. A vezetőség többi tagjai is mind kipróbált régi harcosok. A Csemadok komáromi tagsága nagy reményeket fűz az új vezetőség kezdeményezéséhez megfelelő új kultúrhelyiség berendezése tekintetében. A helyicsoport kultúrmunkásai eddig nehéz körülmények közt, mindig más és más helyiségben, többnyire fűtetlen szobákban tudták csak megtartani próbáikat. A komáromi Csemadok tagság reméli, hogy a megfelelő helyiséggel kapcsolatos jogos követelése ezentúl nem talál süket fülekre és meg lesz a lehetősége annak, hogy teljes lendülettel dolgozhasson a szocialista kultúra terjesztéséért. Löwinger László, Komárom. • A Csemadok füleki helyicsoportja évzáró közgyűlésén Teleki kultúrtárs, a helyicsoport elnöke, a megjelent tagság és a tömegszervezetek kiküldötteinek üdvözlése után felkérte Tóth Lajos titkárt, hogy tartsa meg beszámolóját a helyicsoport 1952. évi munkájáról. Tóth Lajos titkár tartalmas beszámolójában rámutatott a csoport munkájában mutatkozó hiányokra és azoknak okaira is. Felhívta a figyelmet a tagság széleskörű aktivizálásának szükségességére. Bár az 1951. évhez viszonyítva 1952ben a taglétszám 243-ról 420-ra emelkedett, ezzel nem volt arányban a tevékeny kultúrmunkában résztvevő tagok száma. Tóth Lajos titkár beszámolt arról, hogy a füleki magyar gimnázium átépítésénél a helyicsoport tagsága a munka oroszlánrészét végezte. Ez annál i3 örvendetesebb, mert benne a hagyományos füleki munkásösszefogás jelét látták. A tagság összesen 1350 órát dolgozott le az építkezési munkálatoknál. Az 1952. évben a füleki helyicsoport több ízben szerepelt kultúrműsorral és népnevelő előadással Füleken, valamint a környék falvaiban, ahol az EFSzek dolgozói közt terjesztették a szocialista kultúrát. A helyicsoport szép sikerrel adta elő az „Amerika Hangja" c. színdarabot, amelyet nemcsak Füleken, hanem a környékbeli falvakon is nagy lelkesedéssel fogadtak a magyar dolgozók. Takács János pénztárnok a pénztárállományról tett jelentést és felhívta a figyelmet arra, hogy a tagdíjak rendszeres befizetése a Csemadok helyicsoport gazdasági alapját képezi. A beszámolók után széleskörű, konstruktív vita következett, amelyben résztvettek Solvmosi István, Tóth Sándor, Moczik Pál és Kókay Kálmán kultúrtársak. Igen értékes volt az a felszólalás, amely az idősebb kultúrtársak aktivizálását szorgalmazta, mert a helyicsoport kultúrpolitikai munkáját csakis úgy tudják életerőssé tenni, ha a fiatalok az idősebbekkel együtt dolgoznak és átveszik tapasztalataikat. Ezután az új vezetőség megválasztására került sor. Tagjai a következők: elnök Teleki Ferenc, alelnök Takács János, titkár Tóth Lajos, gazdasági felelős Gál László, kultúrfelelös Kómár Tibor, pénztári ellenőrök Solymosi István és Balázs Pál, a politikai és tudományos előadások felelősei Kalmár Tibor és Vass József. Az olvasókör vezetője: Márkus István, sajtófelelős Ander Pál, könyvtáros Egrényi András, a színjátszócsoport vezetői: Ludányi J., Tóth Sándor, Zara Gyula, Hanzlik Lajos, a tánccsoport vezetői: Molnár Kató, Zara Zoltán, énekkari és zenekari vezetők Zupkó László és Kuloványi Lajos, a választmány tagjai: Szőke János, Hegedűs Antal, Gál Pál, Német Béla és Kellner Emil. Az évzáró közgyűlés végén Teleki elnök elvtárs az tij vezetőség nevében köszönetet mondott a tagságnak bizalmáért és ígéretet tett, hogy ez az új vezetőség minden erejéből azon lesz, hogy az eddigi hibákat minél előbb kiküszöbölje. Kalmár Tibor, Fülek. * A Csemadok királyfiakarcsai helyicsoportja 30 tag jelenlétében 1953. január 31-én tartotta meg évzáró közgyűlését. Az Internacionálé eléneklése után a helyicsoport elnöke kritikailag kiértékelte az elmúlt év munkáját. Rámutatott arra, hogy a Csemadok tagságnak fokozottan kell hozzájárulnia az EFSz sorainak az ellenséges elemektől való megtisztításához. A megnyitó beszéd után az évzáró közgyűlés legfontosabb pontja, az új vezetőség megválasztása következett. A választásnál a megjelent tagság tekintetbe vett? azt, hogy csakis becsületes kultúrmunkásokból lehet jó vezető és szervező. A vezetőség megválasztása után a királyfiakarcsai Csemadok-helyicsoport a következő kötelezettségeket vállalta: 5 előfizetőt szerez az Uj Szónak, 10 előfizetőt a Fáklyának, 50 órát ledolgoz a Csemadok kultúrhelyiségének és az adminisztratív ügyeknek rendbehozására. Felajánlotta továbbá, hogy a legsürgősebb munkák idején 100 munkaórával támogatják a helyi EFSz-t, azonkívül az 1953-as évben gyakorta gazdag kultúrműsort m'ujtanak az EFSz dolgozóinak. A megjelent tagság fájlalta, hogy évzáró közgyűlésén sem a kerület, sem a járás, sem a helyi EFSz és HNB nem képviseltette magát. Ez azonban nem veszi el a helyicsoport tagságának munkakedvét, amely folytatja a harcot a, szocialista kultúra terjesztéséért és a béke megőrzéséért. Vámos Lajos, helyicsoport elnöke, Királyfiakarcsa. Beszámoló a tátraszéplaki Csemadok helyicsoport munkájáról A tátraszéplaki Jiri Wolker szanatóriumban egy évvel ezelőtt alakult meg a Csemadok helyicsoportja. A szanatórium 400 gyógykezeltje közül 90 magyarajkú. A helyicsoport kultúrmunkásai a Csemadok alapszabályzata szerint a szlovák gyógykezeltekkel és a CsISz helyi szervezetével együttműködve kölcsönösen ismertetik a szlovák és magyar kultúrértékeket. A szanatóriumban lehetőségünk van mind politikai, mind kultúrális téren fejleszteni magunkat, mert van magyar könyvtár is. A Magas Tátra járásban egyedül itt Tátraszéplakon van magyar-orosz nyelvtanfolyam, mert a helyicsoport tagsága megértette, hogy a gazdag orosz tapasz talatok átvételének kulcsa az orosz nyelvismeret. Helyicsoportunk kultúrbrigádja fellépett minden nemzeti vagy emlékünnepen. Minden héten rendszeres kultúrpolitikai előadást tartottunk a helyi hangszórón keresztül és így igyekszünk az elég hosszadalmas gyógykezelés idejét műveltségünk emelésére fordítani. Jiri Wolker, a nagy cseh költő 1924-ben szintén itt keresett gyógyulást, s barátjának egyik levelében ezt írta: „Nincs pénzem s így nem tudom megvenni az életet. Az egyik orvos azt mondta, hogy ez a betegség gyógyítható, de csak annak, akinek pénze van és ideje". Mi, akik itt gyógyulást keresünk, már nem küszködünk hasonló anyagi gondokkal. Nagyon jól tudjuk, hogy ezt hazánk felszabadűlásának köszönhetjük és ezért, amíg tevékenyebben nem kapcsolódhatunk be az országépitö munkába, addig Csemadok helyicsoportunk keretén belül jó kultúrmunkával igyekszünk hálánkat kifejezni népi demokratikus hazánknak és Csehszlovákia Kommunista Pártjának, hogy lehetővé teszi gyógykezelésünket. Lakatos Barna, a Csemadok helyicsopoi t titkára, Tátraszéplak. A párkányi helyicsoport tevékenységéről A Csemadok párkányi helyi szervezete január hónapban megtartotta szokott évi zenés- és dalosestjét, amelynek műsorán kiváló zene- és énekszámok szerepeltek. A megnyitó beszédet Brigan Dezső kultúrtárs, a magyar középiskola igazgatója mondta. Ezután a Csemadok szimfonikus zenekara Kovács Flórián vezetésével eljátszotta Kacsóh: János vitézének örökszép nyitányát. Majd Szűcs Erzsébet, az érsekújvári zeneiskola tanárnője zongorán Schumann és Schubert darabokat adott elő. Játékát a közönség lelkes tapssal jutalmazta. Piacsek Magdolna, a Csemadok szenei helyi csoportjának tagja orosz népdalokkal vendégszerepelt, míg Pásztó László párkányi kultúrtárs magyar népdalokat adott elő népi zenekar kíséretében. Horváth Béla Bihari kesergöjét játszotta hegedűn, Zachovay Ernő zongorakíséretével. Kunyik Imre a „Kék tengeren" című dalt adta elő Kovács Flórián szalonzenekara együttműködésével. A műsoron szerepelt még a Csemadok dalárdája Tóth Kálmán vezényletével. Futák Éva és Keserű Teréz középiskolai tanulók Petőfiversekkel, Zachovay Ernő szovjet tánczene darabokkal szerepeltek, de a felsoroltakon kívül még sok más szép zene- és énekszám is került előadásra. Konyik Imre, Párkány. Petőfi-est Ipolyságon A Csemadok ipolysági helyi szervezete az 1952. évi záróközgyülés után lendületesen hozzálátott az új feladatok megoldásához. Február elsején gazdag műsorral és nagytömegű. szereplő bevonásával sikeres Petőfi-estet rendezett. Az est műsora építő célzatával nagyon jó eredménynyel, járt. Diósi Kornél gimnáziumi tanár, kultúrfelelös szakszerű előadásában méltatta Petőfi Sándor nagyságát és szellemi hagyatékát. Az est további részét a magyar középiskola és a Csemadok helyi csoportjának énekkara töltötte ki Pintér Ferenc vezetésével. Fellépett a magyar középiskola tánccsoportja, valamint á Csemadok-csoport színigárdája is. A helyi csoport részéről Darida Ernöné betanításában Kossuth-verbunkos és toborzó-táncok kerültek előadásra. A Petöfi-est megmozgatta az ipolysági magyar dolgozókat, akik szokatlan nagy számban látogattak el a kultúrházba. Ez is bizonyíték arra, hogy az ipolysági dolgozókban alapjában véve meg van az érdeklődés a művelődés, a szocialista kultúra iránt. Reméljük, hogy ez az érdeklődés nem marad szalmaláng és hogy a Csemadok helyi csoportban aktívan működő tagok száma a jövőben lényegesen emelkedik. Szkladányi Endre, Ipolyság. A népi művészeti alkotó erők együtteseinek II. szlovákiai szemléje Népi művészegyütteseink nagy lendülettel készülődnek az április 9.—18. között megtartandó népi művészeti alkotóerők együtteseinek II. szlovákiai szemléjére, amely április 9.—13-ig Eperjesen és április 14— 18-ig Kassán tartja meg bemutatóit. A szemlén 56 együttes lép fel: 8 színművészeti, 6 bábjáték, 14 tánc, 4 fúvós-zenekari, 4 nagy-zenekari, 2 népi zene, 1. kvartett, 10 zenésdalos, 7 énekkari, 1 katonai vegyes és egy szavalóegyüttes. Ezekből 16 együttes üzemi klubok keretében működik, 20 ifjúsági szövetségi, 8 járási kultúrotthon, 4 EFSz együttes, közöttük néhány magyar és ukrán népiegyüttes, összesen 3000 szereplővel. Ez a szemle nemcsak arra szolgál, hogy kiválasszák az együttesek közül a legjobbakat a népi együtteseknek Prágában ez évben megtartandó országos fesztiváljára, hanem egyúttal iskolája és bizonyítéka annak, hogyan támogatják a népi művészeti alkotóerők együttesei a szocializmus építését. A szemle művészeti és eszmei tartalma híven kell, hogy kifejezze a művészeti alkotóverseny jelszavát: ,Népi művészeti alkotóerővel az első gottwaldi 5 éves terv teljesítéséért a békéért és az ember szebb életéért". J