Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)
1953-02-10 / 36. szám, kedd
4 UJ %W 1953 február 10 Szövetkezeteink tagjai készülnek az EFS z-ek I. orsz ágos kongre sszusára Új életet hozott számunkra a szövetkezeti gazdálkodás FODOR JÖZSEF 44 éves, munkától keménykezű ember. Amikor Dióspatonyban kezdetét vette a szövetkezeti mozgalom, az elsők között lépett t)e S is. Meggyőződött arról, hogy a fhldmüoesek élete csak akkor válhat szebbé, boldogabbá, ha áttérnek a közös gazdálkodásra, pártunk és népi demokratikus kormányunk útmutatása szerint. Fodor József már gyakorlatból is ismerte a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeit, hiszen volt része benne, amikor mint alkalmi munkás, mint cseléd, később mint béresgazda dolgozott Bleier Miklós földbirtokosnál. A hiba azonban ott volt, hogy hiába ért el Bleier Miklós földesura magasabb hekiárhozamokat, mint a kis• és középgazdák, a cselédei mégis nyomorúságos helyzetben éltek. A haszon a földesúré volt, csak a munka a cselédéké. A felszabadulás után, amikor a Vörös Hadsereg elűzte hazánkból a földesurakat, Fodor József is hozzájutott 4 hektár földhöz. Azt azonban nem tudta, hogy mit kezdjen ezzel a földdel, csak a szövetkezet megalakulása húzta ki a kátyúból. A szövetkezet megalakulása után munkájával bebizonyította a közös gazdálkodáshoz való ragaszkodását. Minden munkából becsületesen kivette részét. A földbirtokosnál eltöltött évek alatt szerzett tapasztalatait könyvek segítségével állandóan bővítette. Megismerkedett a Szovjetunió mezőgazdasági termelésével. Napi munkája után rendszeresen tanult és tanul még ma is. Szorgalmas munkájával rés állandóan növekvő tudásával teljesen megnyerte a szövetkezeti tagok elismerécP V sét. Későbben a szövetkezet tagjai agronómusnak választották meg. Mint agronómus a szovjet lapsztalatokra támaszkodva és a szövetkezeti tagok segítségét igénybevéve szép eredményeket tudott felmutatni. Bevezette a keresztsoros vetési módszert, amivel lényegesen emelte a szövetkezet átlagos hektárhozamát. A munkák idejében való elvégzésében is nagy érdemei vannak Fodor Józsefnek. Mindig megtalálta a kivezető útat a legkedvezőtlenebb helyzetből. Odaadó munkájáért ma abban a megtiszteltetésben részesül, hogy az EFSz-ek első országos kongresszusára küldöttnek választották. — Boldog vagyok — mondja Fodor József — hogy munkámmal kiérdemeltem azt a megtiszteltetést, hogy részt vehetek a I. országos szövetkezeti kongresszuson. Örülök, mert számomra a szövetkezeti gazdálkodás új életet nyitott meg. Gyermekeim tanulnak, olyan szakmát választhatnak, mely tudásuknak, képességeiknek megfelel. Igaz, egy kicsit izgatott vagyok, de hát nemcsak egyedül megyek a kongresszusra, minden szövetkezetből lesz ott egy pár elvtárs, akik munkájukkal kiérdemelték ezt a nagy megtiszteltetést. J gaza van Fodor Józsefnek, valóban nem lesz egyedül. Ott lesz a kongreszszuson Oravec Rozália is, a vásárúti EFSz elnöke és az első csoport vezetője. is és rajta -kívül még sok száz kiváló szövetkezeti tag. ORAVEC ROZÄLIA özvegyaszszony, két gyermeknek anyja. Férje a háború áldozata lett. A kétgyermekes anya a szövetkezet megalakulása után becsületesen bekapcsolódott a munkába. Szorgalmával és példamutatásával mintaképévé vált a gyermekei boldogabb életéért, a béke megvédéséért küzdő anyáknak. Bebizonyította, hogy nemcsak a munkában, hanem a vezetésben is megállja helyét. A mult évben az I. számú munkacsoport vezetőjeként szerepelt, majd a tagok alelnöki tisztséggel bízták meg. Csoportja a mult évben a szocialista munkaverseny élére került. Ebben nagy része volt Oravec Rozáliának is, mint csoportvezetőnek és ezért részesüli abban a megtiszteltetésben, hogy részt vehet az EFSz-ek I. Országos kongresszusán, hogy az ott szerzett tapasztalatoknak alkalmazásával még hasznosabb tagjává váljon a vásárúti szövetkezetnek és törhetetlen harcosává a világbéke megszilárdításáért harcoló anyák táborának. Sz. I. Az idei termelési tervet a minfaalapszabályzat szedni készítjük el i Szövetkezetünkben az EFSz-ek mintaalapszabályzata alapos megvitatása után elkészítettük az évvégi mérleget. A zárszámadásnál kitűnt, hogy az elmúlt esztendőben hiányosságok mutatkoztak különösen a munkaszervezésben, és ennek tudható be az is, hogy december első felében kukoricánk egyrésze még lábon állt. A mintaalapszabályzat részletes taglalása után határozatot hoztunk, hogy idei termelési tervünket a mintaalapszabályzat szerint készítjük el. Elhatároztuk, hogy minden tagnak 0.5 hektár földet hagyunk meg háztáji gazdálkodásra, beszámítva a házkörüli kert nagyságát is. A termelési terv kidolgozását rövidesen befejezzük, ezt úgy állítottuk össze,hogy megerősítettük a munkacsoportokat, s kijelöltük részükre a földterület 10 évi állandó megművelésre és elláttuk őket igásállatokkal, valamint mezőgazdasági gépekkel. Az idei évben nagy súlyt helyezünk a kapásnövények ápolására é a úgy osztjuk fel a kapásokkal bevetett földterületet, hogy minden tag felelős a ráeső részen való munkáért a kapálástól egészen a betakarításig. Ezenkívül minden tag felelős a termelési tervben megszabott hektárhozamok termeléséért. Ezzel az eljárással kiküszöböljük azokat a hiányosságokat, amelyek a mu lt esztendőben mind a növényápolási munkáknál, mind a betakarításnál előfordultak. Tervbe vettük, hogy 10 hektár területen négyzetesen vessük el a kukoricát. Ez előnyös, mert a kapálását géppel végezhetjük és pedig keresztben és hosszában, így a tavaszi munkák során jelentős munkaerőt takaríthatunk meg. A termésnél pedig hektáronként 8—10 mázsa többletre számíthatunk. Hiányosságaink ellenére jó eredményeink :is vannak. A zárszámadás visszatükrözte szövetkezetünk elmúlt évi fejlődését. Egy évvel ezelőtt mindössze 260 szarvasmarhánk volt, s most a zárszámadásnál pedig 421 darabot könyveltünk el. Úgyszintén növekedett sertésállományunk is, mert 460-ról 840-re emelkedett számuk. Beadási kötelezettségeinket gabonaneműekből teljesítettük, a tejbeadási tervet pedig túlteljesítettük. Lemaradtunk a hús, valamint a tojásbeadásban. Ennek az volt az oka, hogy nem rendelkeztünk megfelelő állatállománnyal, illetve nem volt tyúkfarmunk. Az idén minden erőnkkel azon leszünk, hogy az állam iránti kötelezettségeinknek eleget tegyünk. Az alapot már megteremtettük, állatál. lományunkat közös istállóba helyeztük és a tavaszj vetés megkezdéséig felépítjük a baromfifarmot és így a baromfitenyésztést növeljük. A tavaszi munkákban alkalmazzuk az új módszereket, s ahogy már terveztük a zabot százszázalékban, az árpát pedig 50 százalékban ke. resztsorosan vetjük el. Horváth Béla, Nagylég A csallóközaranyosí szövetkezeti tagok az EFSz-ek I. országos kongresszusa előtt A csallóközaranyosi szövetkezeti tagok örömmel üdvözlik az EFSztagok I. országos kongresszusának összehívását és tiszteletükre értékes szocialista kötelezettséget vállaltak. Tóth Béla zöldségtermelő csoportja felajánlotta, hogy az EFSz-ek I. országos kongresszusáig 300 ezer zöldségpalántát, salátát, kalarábét és káposztát kipikiroz. Az építöcsoport felajánlotta, hogy február 28-ig a munkásosztálynak a reakció felett aratott győzelme ötödik évfordulójáig befejezi a 200 férőhelyes sertéshizlalda építését, Melyben a meghatározott időre elhelyezik a sertéseket. A befejezés előtt álló' új istállóban az EFSz-ek országos kongresszusáig száz szarvasmarhát helyeznek el. A csallóközaranyosi szövetkezeti tagok további felajánlásaikban elhatározták, hogy az anyasertések tenyésztésének nevelésére február 15-ig 50 férőhelyes istálló építését befejezik, 128 hektárnyi rétet rendbe hoznak, a tavaszi vetés céljára pedig kitisztítják és csávázzák az összes vetömagvakat, hogy ezzel biztosítsák a magas hektárhozamokat. Orlicky Ágnes^ Petrik Anna és Sárkány Júlia az EFSz-ek I. országos kongresszusának küldöttei Ma már sok olyan földműves asszony van, akik odaadóan bekapcsolódtak az EFSz-ek építésébe és szilárdításába, hogy munkájukkal megteremtsék a boldog békés életet. Ezért az EFSz-tagok járási konferenciáin, melyeket az első napokban valamennyi járási székhelyen megtartottak, a konferencia résztvevői az egyes EFSzekben működő legjobb szövetkezeti nödolgozókat is megválasztották a február 14-én é s 15-é,n Prágában tartandó EFSz-ek I. országos kongresszusának küldötteivé. A nagyszombati járásból a kongresszuson résztvesz Orlicky Ágnes a modrankai EFSz etető és fejőnője, aki mint legjobb dolgozó résztvett a csehszlovák Békevédök II. kongresszusán is, Orlicky Ágnest a múltban falusi gazdagok és spekulánsok zsákmányolták ki és már 7 éves korában árvaként az egyes udvarokon dolgozott a szarvasmarhák és a baromfiak mellett. Ma 35 éves és lelkiismeretesen törődik 18 tehénnel, melyeknél naponta darabonkénti 6 liter átlagos tejhozamot ér el. Munkájában a szovjet tapasztalatokat — a tőgymasszázst, a takarmány ízesítését, stb. alkalmazza. A mult évben 700 munkaegységet dolgozott le, ami az egész szövetkezet legjobb eredménye. A tehenek gondozásán kívül a mezei munkákban is résztvett. A nagyszombati járás szövetkezet nőtagjainak sorából megválasztott második küldött Petrik Anna, a bresztovani EFSz 17 éves tagja, aki mint kiváló sertésetetö naponta 0.80 kg darabonkénti súlytöbbletet ér el. Petrik Anna lelkes szövetkezeti tag és már akkor elhatározta, hogy az EFSz-ekben fog dolgozni a falu szocialista építésének fejlesztése érdekében, amikor még iskolába járt. A középiskola elvégzése után a bresztovani állami gazdaság zöldségtermelésében dolgozott, majd átment a szövetkezetbe, ahol a dohánytermelő csoport munkájából vette ki a részét. 1952 márciusától 1952 végéig 320 munkaegységet dolgozott le, legtöbbet az összes bresztovani szövetkezet nötagjai közül. Január 13 óta a sertések etetésével foglalkozik. Hetven süldő van gondjaira bízva, melyekkel lelkiismeretesen törődik és ez a sértések súlygyarapodásából is látható. AZ U J SZÓ POSTÁJÁBÓL A rozsnyói tanfelügyelőség mostohán bán a káderekkel A mult év folyamán befejeződött a trencsénteplici magyar tanítói tanfolyam, amelynek én is hallgatója voltam. Ezen a tanfolyamon iparkodtam elsajátítani minél több tudást és jó eredményt elérni. A tanfolyam befejezésekor megkaptuk a beosztást járások szerint. December 24-én azzal bocsátottak el bennünket a tanfolyamról, hogy minden egyes hallgatónak, * aki eredményesen végzett, a tanítási helye biztosítva van. Jelentkezni kellett a tanfelügyelöségen, amely az elhelyezést intézi. 1952 december 27-én én is jelentkeztem' a rozsnyói tanfelügyelöségen, de nem intézhettem el ügyemet, mert a tanfelügyelő szabadságon volt. Azt a feleletet kaptam, hogy újból jelentkezzek 1953 január 5-én. A megadott időpontban elutaztam Rozsnyóra és a tanfelügyelőségen Vidová nevü községbe osztottak be azzal az ígérettel, hogy pőstafordultával megkapom az írásbeli kinevezést is. Január 19-ig vártam, de semmiféle értesítést nem kaptam. Üjr a elmentem a tanfelügyelőségre. Érdeklődésiemre azt a választ kaptam, hogy az említett községbe nem mehetek tanítani, mert ott van munkaerő a szomszéd községből. Ideiglenesen az egyik tanító jár át helyettesíteni. Azt mondották, hogy ha engem odahelyeznének, nem voln a a fizetésem biztosítva. Megnyugtattak, hogy várjak türelmesen. Én is és a szüleim is megúntuk a hosszú várakozást és édesapám személyesen feutazott Kassára, a kerületi tanfelügyelöséghez. Ott szintén azt a választ kapta édesapám, hogy várjunk január 23-ig, amikor is értekezlete lesz a járási tanfelügyelöknek, ahol majd elintézik beosztásomat. Január 27-én a járási tanfelügyelőségre siettem, azonban hasztalan volt minden fáradságom, mert az értekezleten nem intéztek el semmit. Annak ellenére,* hogy az értekezlet előtt megmondottam, hogy ha a rozsnyói járásban nem tudnak elhelyezni, szívesen megyek bárhová tanítani, hogy kötelességemnek eleget tehessek. De ezt sem vették figyelembe. Már több mint 5 hete hibámon kívül munka nélkül vagyok. Nem csak rólam van szó, a járásunkban még többen is vannak, akiket így várakoztatnak. Alexa Magda, Csúcsom. Szerk. megj.: Helytelen a tanfelügyelőség eljárása, mivel nem gondoskodik annak biztosításáról, hogy az új tanítók, akiknek képzésére államunk nagy gondot fordít, elhelyezkedhessenek. Ez annál nagyobb hiba, hogy nagy szükségünk van tanítókra. Ezért hasonló eseteknek nem szabadna előfordulniok. Nem gondoskodnak a kitermelt fa elszállításáról 1952-ben az Egységes Földműves Szövetkezet engedélyt kapott, hogy szükségleteire a Kis Duna melletti fűzesekben fát vágjon ki. Ugyanakkor bizonyos mennyiségű iparfát is fel kellett dolgozniok a faipar részére. Az EFSz tagjai eleget tettek ennek a kötelezettségüknek, sajnos azonban a faipar részére feldolgozott fa még mai napig is ott van az erdőben. Ugyanakkor egy rendelet értelmében a favágást és a fák tisztogatását is az állami erdészeti hivatal megtiltotta. Ez az intézkedés nem helyes, mert a szövetkezeti tagoknak a téli időszakban több idejük lett volna a í&z munkálatokra. A tavaszi munkák megkezdésével erre már nem kerülhet sor. Kérjük az állami erdészeti hivatal vezetőségét, intézkedjék, hogy a malinovói füzesekből a kidolgozott fát minél előbb szállítsák el rendeltetési helyére. Mac.hán Béla, Malinovo. És újra a dunaszerdahelyi JNB Az Uj Sző január 10-i száma »Miért nem tartotta be adott szavát a dunaszerdahelyi JNB« cím alatt bíráló cikket közölt, amelyben rámutatott arra, hogy a dunaszerdahelyi JNB nem gondoskodott arról, hogy a ' felsöpatonyi EFSz erdömunkán résztvett dolgozói megkapják a megígért pénzjutalmat és természetbenit. Kritikánkra választ kaptunk a dunaszerdahelyi JNB építkezési előadójától, aki beismerte, hogy a munkásoknak brigádra indulásuk előtt tényleg megígérték a pénzbeli és természetbeni jutalmat, azonban, hogy ezt nem kapták meg, annak oka az, hogy a liptovskéhrádoki erdöigazgatóság nem értesítette őket, hogy az egyes brigádcsoportok milyen eredményeket értek el és nem küldte el a megígért fakontingenst. Az állami bank ugyanakkor nem volt hajlandó a kitermelt fára előleget adni. Az erdöigazgatóság megígérte, hogy az ügyet január 15-ig elintézi. Az ügy azonban nem intéződött el, amit bizonyít az is, hogy a napokban levelet kaptunk Nagy László elvtárstól, a bösi EFSz dolgozójától, aki rfiost a bösi brigádmunkások nevében szólalt fel és ugyanazokra a hibákra mutatott rá, amelyekkel levelükben a felsöpatonyi EFSz dolgozói foglalkoztak. Ennek alapján meg kell állapítani azt, hogy a dunaszerdahelyi JNB eljárása helytelen volt, amikor J előre nem biztosította az ígért szó betartásának* előfeltételeit és így azt okozta, hogy nagyobbszámú szövetkezeti dolgozó több hónap után sem kapta meg megérdemelt jutalmát. A dunaszerdahelyi JNB , illetékes osztályának ezt az ügyet rendeznie kell, hogy kielégítse a bírálók jogos követelését. Miért nem mehet dolgozni a podbrezovai vasüzembe? Katonai tényleges szolgálatom letelte után hazajöttem. Most szeretnék elmenni a podbrezovai vasüzembe dolgozni. Ott fel is vennének, de a tornaijai járási Nemzeti Bizottság munkaeröügyi osztálya nem akarja ezt engedélyezni. Tudom, hogy a szocializmus építésénél nagy szükség van arra, hogy minél többen bekapcsolódjunk a nehézipari üzemek munkájába és ezért helytelenítem a munkaeröügyi osztály eljárását. Kártik István, Drškovce. Osztályellenségnek nem jár állami segély A pozsonyi járadékbiztosítási hivatal (Slovensky úrad dôchodkového zabezpečenia) anélkül, hogy kérdést intézett volna a helyi Nemzeti Bizottsághoz, kiadta Szóld Lajos felsöszeli lakosnak az aggkori segélyről szóló végzést. Szóld Lajos a múltban kizsákmányolta a dolgozókat. Nem beszélünk magyarországi birtokáról, de itt Felsöszeliben ís több majorja volt. így például a Dögös, Körtvélyes, Sziget, Alsórét. Ezenkívül kisebb gyárai is voltak. Érdekes az is, liogy Szóld Lajos, aki soha becsületesen nem dolgozott, havonként 2510 korona segélyt kap. Feltétlenül szükséges, hogy a fentemlített hivatal intézkedését felülvizsgálja és megvonja a volt kizsákmányolótól, osztályelleh^égünktő) a segélyt. Tomkó József, HNB titkár, Felsöszeli.