Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-01 / 29. szám, vasárnap

1953 február 1 U J SZ0 5 A mintaalapszabályzat

ta

l szövetkezeteink megszilárdításáért A zselizi járás szövetkezetei az EFSz-ek I. országos kongresszusa tiszteletére 5,411600 korona értékű felajánlást tettek A zselizi járás szövetkezeti konferenciája január 24-én volt megtartva. Ezen a konferencián résztvettek a járás összes szövetkezeteinek elnökei és legjobb dolgozói és beszámoltak eredményeikről, nehézségeikről. Átvették mégegyszer az EFSzek mintaalapszabályzatát. Azt, hogy mégegyszer átvették azért mondom, mert a zselizi járásban egyetlen egy olyan szövetkezet sincs, ahol előzőleg már ne foglalkoztak volna a mintaalapszabályzattal. Ezénfclül az EFSz-ek I. országos kongresszusára küldötteket jelöltek ki. A konferencia ünnepélyes megkezdése után a járási nemzeti bizottság földműves ügyosztályának vezetője ismertette az elmúlt év eredményeit és egyben rámutatott a hibákra is. A mult évben a zselizi járásban három III. típusú EFSz alakult. A járás 41 községe közül már 37-ben van szövetkezet. A szövetkezeti tagok létszáma a mult évi aratás óta 728 kisés középparaszttal szaporodott és a közösen müveit terület 3934 hektárral nőtt. Ez azt jelenti, hogy a járás termőföldjének 56 százalékán már szövetkezeti gazdálkodást folytatnak. A mult év folyamán fényesen bebizonyult a szövetkezeti gazdálkodás előnye. A növénytermelésben pl. járási méretben 7 százalékkal értek el magasabb terméshozamot, mint az egyénileg gazdálkodók. A szövetkezeti gazdálkodás előnyei különösen a kukorica termés, ben mutatkoztak meg. A szárazság ellenére is a zselizi, garamvezekényi, damázsdi EFSz-ek olyan terméshozamot értek el, amilyet az elmúlt években, míg egyénileg gazdálkodtak, a legkedvezőbb időjárás mellett sem tudtak elérni. Nem szabad azonban azt sem titkolni, hogy az ipari növényekből nem érték el a tervezett hektárhozamokat. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy a szövetkezetekben nem használták még ki kellően az élenjáró szovjet mezőgazdaság tapasztalatait, nem sajátították még el a haladó mezőgazdasági technikát. A mult évben az állattenyésztés te-, rén is szép eredményeket érték el. Az 1951-es évhez viszonyítva 1952 végére szarvasmarhaállományuk járási méretben 3960 darabbal, a sertésállomány 11.115 darabbal, a juhállomány 1968 darabbal, a baromfiállomány pedig 8725 darabbal emelkedett. Meglévő állatállományuk 53.8 százaléka már a szövetkezetek tulajdonát képezi. Az újonnan belépett szövetkezeti tagok eddig 819 darab szarvasmarhát és 1197 darab sertést adtak át a közös istállózásra. A járás mezőgazdasági helyzetének bemutatása után a konferencia az EFSz-ek mintaalapszabályzatát tárgyalta meg. A vita folyamán mindenkinek volt valami hozzászólnivalója. A mintaalapszabályzat megmutatja szövetkezeti tagjainknak a helyes utat, melyen haladni kell, ha azt akarják, hogy a rájuk váró feladatoknak eleget tudjanak tenni. A mintaalapszabályzat első cikkelyében világosan rámutat, hogy csak helyes gazdálkodással lehet legyőzni a mezőgazdasági kistermelés elmaradottságát. Csak a szövetkezeti gazdálkodás tudja biztosítani földműveseink részére a boldogabb jövőt. ,,A szövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy megszilárdítják szövetkezetüket, becsületesen dolgoznak és a szövetkezeti gazdálkodás jövedelmét az elvégzett munka minősége és mennyisége szerint osztják szét." A szövetkezeti gazdálkodás abban különbözik a nemzeti vállalatok és állami birtokok gazdálkodásától, hogy a gépek, a holt és élő leltár a szövetkezeti tagok közös tulajdonát képezik. Mindenki a végzett munkája után részesül jutalomban. Az igazságos jutalmazásnak alapja a munkaegység. A vita folyamán még a tergenyei szövetkezet küldöttei is meggyőződtek arról, hogy a mult évi gazdálkodásuknak sikertelensége annak tudható be főképpen, hogy nem voltak megállapítva munkanormáik. A szövetkezet vezetősége a ledolgozott órák száma szerint állapította meg egyes tagoknak a munkaegységeket. Garai István, a szövetkezet egyik küldötte felszólalásában rámutatott arra, hogy a tergenyei szövetkezetben egye'dül csak a rizsföld árijainak kiásása történt munkanormák szerint. Rámutatott arra is, hogy a megállapított munkanormák szerint 32 nap alatt 29.000 koronát keresett. Ez újból azt bizonyítja, hogy a tergenyeiek ismét tervszerűtlenül gazdálkodnak, pocsékolják a közös vagyont, érdemtelenül magas összegeket fizettek ki egyes embereknek. A munkanormákat mindig úgy kell megállapítani, hogy az elvégzett munkákért kifizetett összeg összhangban legyen a kitermelt javak értékével. A második cikkelyben foglaltakat szintén örömmel fogadták a szövetkezet küldöttei. Ez a cikkely teljesen megdöntötte a kulákok és a reakciós elemek azon állítását, hogy ha valamelyik földműves belép a szövetkezetbe, egyúttal a földjéről is lemond. Ez természetesen nem igaz. A föld továbbra is a szövetkezeti tag tulajdonát képezi, ha kilép vagy kizárják a szövetkezetből, a földjét is visszakapja személyes megművelésre. Hasonló az eljárás akkor is, ha az örökös nem válik a szövetkezet tagjává. A mintaalapszabályzat harmadik cikkelye megszabja a háztáji gazdálkodásra meghagyott földterület nagyságát. A háztáji gazdálkodásra meghagyott terület nem haladhatja meg a 0.5 hektárt. Az összes különleges növények területének (zöldség, szőlő stb.) a háztáji gazdálkodásban nem szabad meghaladnia a 0.1 hektárt. A zselizi járásban a háztáji gazdálkodásra meghagyott földterület nagyságára vonatkozólag kétféle nézet alakult ki. Egyes szövetkezetekben a tagok túlnagy területet követelnek háztáji gazdálkodásra. Ez teljesen helytelen, mert akkor a háztáji gazdálkodás elvonná a tagokat a közös munkától. így történt ez á" mult évben a nagysallói szövetkezetben, mert a_ tagok a megengedettnél nagyobb 'területen folytattak egyéni gazdálkodást. Mindenkinek elsőbb volt az 1 ,vagy 2 hektár föld megművelése, mint a közös cukorrépa vagy kukorica megkapálása. Ez okozta azt is, hogy az a szövetkezet, mely az elmúlt években mérföldes léptekkel haladt előre, most megállt a fejlődésben. Ráfizetett a gazdálkodásra, mivel a munkákat nem végezték e) rendes időben és nem érték el a tervezett hektárhozamokat. Szükséges tehát, hogy a többi szövetkezet tagjai is lássák be, hogy helytelen az, ha egy szövetkezeti tagnak 0.5 hektár földnél többje marad magángazdálkodás céljára, mert ezzel aláássák a szövetkezet fejlődését. Az ötödik cikkely körül szintén komoly vita fejlődött ki. Ebben a szakaszb&n részletesen meg van írva, hogy a szövetkezeti tag a belépéskor köteles átengedni közös tulajdonba egész élő és holt leltárát, amire a szövetkezetnek szüksége van. Világosan meg van határozva, hogy a lakóházak továbbra is magántulajdont képeznek. Nem kell átadni a szövetkezetnek azokat az istállókat, ólakat, amelyekben a saját részére megmaradt állatokat helyezi el. Minden tag családjának tulajdonában lehet egy tehén, esetleg Z- kecske, 1 vagy 2 hízósertés, legfeljebb 5 darab juh, 10 méhcsalád és apró gazdasági állatok, tyúk, liba stb. A vita folyamán kiderült, hogy egyes szövetkezetekbe, mivel a mult évben nem állt rendelkezésükre pontos alapszabályzat, sok hiba csúszott be Sok szövetkezetben a kezdet kezdetén nem jártak úgy el, ahogyan az a mintaalapszabál.vzatban most elő van írva. Alapvető hiba volt. az, hogy az állatokat nem helyezték azonnal közös istállóba. Sok esetben nem volt meg a tervezett állatállományuk és ezért nem tudtak eleget tenni beadási kötelezettségüknek. A hetedik cikkely a szövetkezetbe beadott állatok takarmányának biztosításával és a földterülethez szükséges vetőmag mennyiség biztosításával foglalkozott. A konferenS 1952 H**' cia résztvevői ..-. _, o ...tetödö dolognak tartják, hogy az állatállomány összpontosításakor kötelesek a tagok olyan mennyiségű takarmányt biztosítani a beadott állatok részére, hogy az a legközelebbi aratásig elég legyen. Óriási segítséget nyújtanak szövetkezeteinknek a nyolcadik cikkelyben foglalt pontok. Ezeknek a pontoknak az átvétele után a szövetkezet tagjai rájöttek arra, hogy egész évre előre kidolgozott termelési és pénzügyi terv nélkül nem folytathatnak eredményes gazdálkodást. Terv szerint kell a munkát elvégezni, a gépeket, fogatokat, munkaerőket beosztani. Pontosan ki kell előre dolgozni az állatok takarmányozására a tervet, úgy mint Bajtai József, a csatai szövetkezet állattenyésztési csoportjának vezetője csinálta a mintaszabályzat alapján. Bajtaí József az állatok takarmányozására tervet dolgozott ki, melylyel sikerült elkerülni azt az esetleges meglepetést, hogy takarmánykészletük idő elsjtt elfogy. > A termelési és munkaterv azért is szükséges, mert ezzel a szövetkezet élőre kiszámíthatja egész évre a szükséges munkaegységek számát. A szovjet kolhozok tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban elengedhetetlenül fontos az állandó munkacsoportok megszervezése. A szövetkezet földterületét hosszabb időre fel kell osztani a munkacsoportok között a meglévő gazdasági felszerelésekkel és igásállatokkal együtt. Ugyanebben a szövetkezetben szó van arról is, hogy állandóan fokozni kell a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. Ezen a téren óriási lehetőségek állnak a szövetkezeti tagok rendelkezésére, de ezeket a lehetőségeket ismerni is kell. A konferencián, a felszólalásokból kiderült az, hogy még a zselizi járás legjobb szövetkezeteiben is nehézségek mutatkoznak az állattenyésztés körül, annak ellenére, hogy az 1952es évben az állatállományuk lényegesen emelkedett. Az állatok hasznossága azonban még mindig minimális. Alapvető hiba a zselizi járás szövetkezeteiben az, hogy nem gondoskodtak megfelelő takarmányalapokról egyre növekvő állatállományuk részére és a meglévő takarmányféléket sem tudják gazdaságosan kihasználni. A nagysallói szövetkezet tagjai állandóan hangoztatják, hogy nincs elegendő takarmányuk. Pedig tudják nagyon jól, hogy a frissen vágott kukoricaszár sílózva jóminőségü takarmány és mégis pár héttel ezelőtt is óriási területeken kint volt a kukoricaszár és ez így van a tergenyei szövetkezetben is. A szövetkezet tagjainak tudniok kell, hogy a közös istállóba helyezett állatok levegőből nem élnek meg. Az állandóan növekvő állatállomány részére elengedhetetlenül fontos a bőséges takarmánymennyiség biztosítá. sa. Biztosítani kell a r intaszabályzat alapján a folyamatos zöldtakarmányozást. A csatai szövetkezetben pl.\a mintaszabályzat alapján beve zették azt. hogy a földterületük egynegyed részén takarmányt termelnek. Ezenfelül nagyon fontos az. hogy a réteket és legelőket gondozzák. A kilencedik cikkely arra mutat rá, hogy ki lehet tagja a szövetkezetnek. „A szövetkezet tagjai olyan férfiak és jiők lehetnek, akik betöltötték 16. életévüket. A szövetkezet tagjai azonban nem lehetnek kulákok és a kizsákmányoló osztály más tagjai." Mindezeket a zselizi konferencia ••észtvevői is nagyon jól tudják és hevesnek is tartják, de otthon a szöetkezetben megfeledkeznek az osz•Myharcről. Szemet húnynak a szövetkezetbe befurakodott kulákok felett. Pedig a zselizi járásban elégszép számmal vannak a szövetkezetbe befurakodva. A nagysallói szövetkezet tagjainak is észre kellene venni, hogy osztályellenségek vannak a szövetkezetben, akik lépten-nyomon akadályozzák a szövetkezet fejlődését. Jakab Mihály, a tergenyei szövetkezet küldöttje nagyon helyesnek tartja a 10. cikkelynek azt a részét, amely így hangzik: „A tag a szövetkezetből csupán aratás után léphet ki, ezt azonban az elnökségnek írásban legalább 6 hónappal előbb be kell jelenteni." Jakab Mihály elmondta, hogy mult ősszel több mint 20 tag lépett ki a szövetkezetből. A szövetkezet vezetősége minden előzetes bejelentés nélkül egymás után engedte ki a munkaerőt a szövetkezetből. Ennek azutánykz lett a következménye, hogy az ászi munkákat nem tudták idejében elvégezni. Az értékes vita után a konferencia résztvevői egyhangúlag helyeselték és elfogadták a mintaszabályzattervezet összes pontjait, csak éppen a j8-ik cikkelyt szeretnék még azzal kiegészíteni, hogy az EFSz-ekben előfeltételeket kell teremteni és szervezetileg biztosítani a szocialista munkaversenyt. A versenyek eredményeit, rendszeresen legalább hetenként egyszer ki kell . értékelni. Eredményeit nyilvánosságra kell hozni, kiemelni a versenyben legszebb eredményeket elérő munkásokat vagy munkacsoportokat és propagálni a munkamódszereket. A konferencia résztvevői az I. országos kongresszusra 15 elvtársat jelöltek ki. Ezek az elvtársak a kongresszuson a zselizi járás összes szövetkezeti tagjainak nevében beszélnek majd. A járási konferencia résztvevői ezektől az elvtársaktól azt üzenik, hogy azokat a hiányosságokat, melyek az EFSz-ekben még észlelhetők, a mintaszabályzattervezet alapján az első országos szövetkezeti kongresszus napjáig kiküszöbölik. Minden szövetkezetben megszervezik a munkaegységek szerinti jutalmazást. Bevezetik a munkanormákat, megszervezik a szocialista munkaversenyt a magasabb hektárhozamok elérése érdekében. Fontos termelési és pénzügyi terveket csinálnak, a terv teljesítését rendszeresen ellenőrzik. A jövőben nagy súlyt fektetnek az új tagok szerzésére és a meglévő EFSzek megszilárdítására. A mintaszabályzattervezet értelmében gondoskodnak a szövetkezeti tagok politikai és szaktudásuk fejlesztéséről. A legjobb, legalkalmasabb szövetkezeti tagokat, különösen a fiatalság soraiból, iskolába küldik. A jövőben nem felejtik el, hogy a falusi gazdagok, a kulákok esküdt ellenségei a kis- és középföldmüveseknek és bomlasztó munkát fejtenek ki a szövetkezetben. Ott, ahol befurakodtak a szövetkezetbe, taggyűléseket hívnak össze és kizárják őket a szövetkezetből. Az EFSz-ekben rendszeresen bevezetik az élenjáró szovjet tapasztalatokat. A tavaszi munkákra úgy készülnek fel, hogy a rendes agrotechnikai időben elvégzik őket és ezzel megteremtik az előfeltételeket a magas terméshozam érdekében. Ezek a határozatok a járás minden EFSz-ének javát szolgálják a további fejlődésben. A konferencia előtt és a konferencia alatt értékes kötelezettségvállalások születtek az EFSz küldöttei között az I .országos szövetkezeti kongresszus tiszteletére. Horváth Irén, a garamkissallói szövetkezet küldöttje asszonytársai nevében kötelezettséget vállalt, hogy a növényápolási munkákból a lehető legjobban kiveszik részüket. A tőrei kertészeti csoport táviratban jelentette, hogy az EFSz-ek országos kongresszusa tiszteletére az idén 150.000 korona zöldséggel termel többet terven felül. A zselizi EFSz tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy megszervezik az állandó munkacsoportokat és ezzel a tavaszi munkák idejét 3 nappal megrövidítik. A garamvezekényi szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a januári tojásbeszolgáltatási kötelezettségüket január 20-ig teljesitik. Adott szavukat valóra váltották. A farnadi szövetkezet kötelezettségvállalását Szabó András adta elő. Az első országos szövetkezeti kongresszus tiszteletére azt a kötelezettséget vállalták, hogy saját anyagforrásaikból egy tyúkfarmot építenek. Kötelezettségvállalásukat már részben teljesítették. Ezenfelül elhatározták, hogy november 30-ig teljesítik egész évi tojásbeadásukat. A nagysárói szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy február 15-ig összes gazdasági gépeiket kijavítják, hogy idejében hozzáfoghas, sanak a tavaszi munkákhoz, j Ezenfelül február 20-ig összpontoI sítsanak 35 tyúkot és az említett időig rendbehozzák a tyiikfarmot. Beadási kötelezettségüket a jövőben nem 100 százalékra, hanem 100 százalékon felül teljesítik mindenből. A hétyi szövetkezet küldöttje tette a legszebb kötelezettségvállalást. A szövetkezet tagjainak nevében ígéretet tett arra, hogy egész évi sertéshús beadási kötelezettségüket' április végére 100 százalékban teljesítik. így lehetne felsorolni a szövetkezeteket, egyéneket, akik az EFSz-ek első országos kongresszusára értékes kötelezettségvállalásokkal készülnek. Az eddig beadott kötelezettségvállalások száma 86, ebből 12 egyéni, 74 csoportos. A kötelezettségvállalások értéke 5,411.600. Ebből az egyéni 1,024.600, a kollektív pedig 4,387.000 koronát tesz ki. Mindezekből láthatjuk, hogy ' az EFSz tagjai tudatában vannak az első országos szövetkezeti konferencia jelentőségének. Tudják, hogy ez a konferencia határkövet jelent szövetkezeti mozgalmunkban és megmutatja a helyes utat, melyen haladni kell szövetkezeteinknek a boldogabb élet, a szocializmus felé. Szarka István. A zselici állami gazdaság dolawóinak segítsége A zselizi járási EFSz konferencia tiszteletére a zselizi állami birtok dolgozói is kötelezettséget vállaltak, melyet Tóth elvtárs, az állami birtok üzemi bizottságának elnöke olvasott fel a konferencián. A kötelezettségvállalás a következőképpen szól: „Mi, a zselizi állami birtok dolgozói a járási EFSz-konferencia tiszteletére kötelezettséget vállalunk arra, hogy azokban a községekben, ahol még nincs megalakulva az EFSz, segítünk megszervezni, ahol pedig alacsonyabb típusú szövetkezetek működnek, jó meggyőző munkával segítjük őket áttérni a magasabb típusú gazdasági formára. Technikusaink és legjobb dolgozóink átadják tapasztalataikat az EFSz-ek dolgozóinak, hogy ezzel is segítsük őket az állatok hasznosságáért és a hektárhozamok növeléséért folytatott harcukban". Ezekből a kötelezettségvállalásokból láthatjuk, hogy a zselizi állami birtok dolgozói a szövetkezetek fejlődését a saját ügyüknek tekintik. Szaktudásuk, tapasztalataik átadásával segítik őket a fejlődésben.