Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-05 / 32. szám, csütörtök

1953 február 1 yjsra 207 A mintaalapszabályzattal szövetkezeteink megszilárdításáért A dunaszerdahelyi jáiás EFSz-einek konferenciája A dunaszerdahelyi járási szövetkezeti konferencián a járás mezőgazdasági osztályának vezetője tartotta a föbeszámolőt, amelyben kiemelte a példásan működő EFSz-eket éa bírálta a tervteljesítésben hátul kullogőkat. A hiányosságokról beszélve hivatkozott a dióspatonyi EFSz-re, ahol a cséplés nagyot késett. De a felsőbári EFSz-ben is hibák vannak. Kulákok férkőztek be a szövetkezetbe és ezek a tagság egységének megbontására törekednek. Pódatejeden a szövetkezeti tagok hanyagsága miatt az állatoknak nincs elég takarmány biztosítva, mert a széna máig is kinn rothad a réten. Tekintsünk a dolgok mélyére — folytatta a beszámolót. — Vannak olyan egyének az egységes földmű, ves szövetkezetben, akik 1950 óta tagok, de odahaza még mindig két tehenük, vagy négy darab sertésük van. Meg kell kezdenünk a harcot az olyan elemek ellen, akik nem az EFSz-be valók. '— fejezte be beszédét a járási szövetkezeti felelős. A vitát a balázsfalvai EFSz kiküldöttje nyitotta meg. Beszélt a multévi munkáról. Elmondta, hogy a balázsfalvai EFSz tagjai az első kon gresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az 195^-as év első felében sertéshús-beadásban 130 százalékra teljesitik a tervet. Hangsúlyozta, hogy habár a nyári munkák elvégzésében elsők voltak, az őszi munkákban mégis elmaradtak. — A munka jobb megszervezésével változtatunk ezen az állapoton. 1952-ben több kulákot kitettünk a szövetkezetből, de be kell ismernünk, hogy még mindig akadnak köztünk kulákok, akik megbontják a szövetkezeti munkák egységét. Szövetkezeti tagjainak vállalták május elseje tiszteletére, hogy a tavaszi munkálatokat rendesen elvégzik. Az etetésnél és a fejésnél pedig a kiváló szovjet fejőnő Malinyinová munkamódszerét alkalmazzák. A keresztsoros vetést is bevezették, már az őszön a föfcl-80 százalékát így- vetették be. Szövetkezeti tagjaink meggyőződtek árról, hogyha a Szovjetunió gazdag tapasztalatait alkalmazzuk az EFSz-ben, akkor a hektárhozamot is növeljük és egyben a reakció ellen is sikeresen harcolhatunk. Csóka elvtárs az eperjesi EFSz nevében beszélt. Büszkén mondotta, hogy a szövetkezet 1952-ben a beszolgáltatásnak százszázalékig eleget tett Falujukban a kis- és középparasztokat sikerült meggyőzniök arról, hogy lépjenek be az EFSz-be. A tagság kötelezettséget vállalt, hogy az 195S-as évben az előirányzott tervet minden terményből százszázalékon felül teljesíti. f952 A podatejedi Nagy Kálmán elvtárs rámutatott arra, hogy falujukban ép. pen a kulákok befolyása miatt nehe zen indult meg a szövetkezeti gaz. dálkodás. Ma azonban már jó úton haladnak, jó a tagok között a munkafegyelem. Azonban még sikeresebben folyna a munka, ha az EFSz-be befurakodott kulákok nem hátráltatnák a szövetkezetet a fejlődésben A szövetkezet tagjai rájöttek, hogy a kulák nem való a szövetkezetbe, s ezért elhatározták, hogy kizárják őket a szövetkezetből. — Szövetkezetünk tagjai vállalták, hogy az 1953-as évben a beadást 100 Százalékig teljesítik és a tejtermelés né] is emelik a hozamot. Az elöirás szerint 36.000 liter tejet kell beszolgáltatnunk és ebből már 12.000 liter tejet beadtunk. Az állatok takarmányozásánál és a fejésnél a szovjet tapasztalatokat alkalmazzuk. Az eredmény már most megmutatkozik, mert míg kezdetben 90 tehéntől 150 liter tejet fejtünk, ma már 500—600 litert is elértünk. Kálmán elvtárs, a dióspatonyi EFSz kiküldöttje a kulákok aljas munkájáról beszélt. Elmondta, hogy az EFSz-ben a kulákot mint etetőt alkalmazták. A közösből a kabátbélésben hordta ki a zabot. Igyekszik Ugyan „jó" . munkát végezni, hogy ezzel álcázza magát. De nekünk az a feladatunk, hogy a kulákban felismerjük a mi rendszerünk ádáz ellenségét. A hegyétei szövetkezet az I. típusról a III. típusú gazdálkodásra tért át, hogy az 1953-as évben tejből, húsból, tojásból és kenyérből többet juttassanak a dolgozók asztalára. Egyben kötelezettséget vállaltak, hogy a tavasziakat kei'esztsorosan vetik el, és így három mázsával többet termelnek hektráronként. A magas hozam elérésében versenyre hívták fel a kisudvarnoki EFSz-et. Koszorús elvtárs, a dióspatonyi EFSz kiküldöttje arról beszélt, hogy az EFSz-ben akadnak olyan tagok, | akik alkalmazottnak érzik magukat. Ezeket fel kell világosítani,

# hogy a szövetkezet az övék. „EFSz-ünk jő úton halad, 3500 da. rab tyúk számára most készítünk férőhelyet. A tagság kötelezettséget vállalt, hogy egy hektár föld után két tyúkot adnak be és a beszolgál t^ tatást a tojásból is teljesítik. VetésFjg területünk 80 százalékát keresztsorosan vetettük be. A tavaszi vetőmagkészletet is kitisztítottuk, a gépek és az agregátok is készen állnak." Nagylucs kiküldöttje elmondotta, hogy az EFSz-tagok nem dolgoztak jól, így természetbeni járandóságból nem sokat kaptak. Ebből az a tanulság, hogy az idén jobban meg kell szervezni a munkát. A kisudvarnoki szövetkezeti tagok a munkaversenyben utolsó helyre kerültek. Kötelezettséget vállaltak, hogy az 1953-as gazdasági évben a második helyen lesznek Seres elvtárs rámutatott arra, hogy Bodakon a kulákokat még a mai napig sem zárták ki az EFSzböl. Ezt a felelős elvtársak azzal magyarázzák, hogy nincs elegendő munkaerő. Helytelen a dolgot így beál lítani, mert munkaerő van, csak rosszul szervezik meg a munkákat Sok esetben a szövetkezet tagjai tnég 8 órakor is az iroda előtt ácsorognak, ahelyett, hogy igyekeznének a napot kihasenálni. A kerületi Nemzeti Bizottság ne vében Kocanyik elvtárs örömmel jelentette, hogy 20.000 kis- és középgazda tért át a közös gazdálkodásra. így hazánkban a kis- és középparasztok megnyerésében az első helyet értük el. Szántóföldjeink 98 százaléka szövetkezeti gazdálkodásban van. Az 19f)3-as évben az legyen a jelszavunk, hogy semmi sem lehetetlen. Feladataink nagyok, de a szovjet módszerek helyes alkalmazásával helytálhmk a munkában. A marhaállomány közös istállókban való elhelyezése egyes EFSz-ekben még lassan megy. A vezető elvtársak kevés baromfi-farmot terveztek, aminek az az eredménye, hogy a szövetkezeti tagok a tojásbeszolgáltatást nehezen tudják teljesíteni. Hogy a hibákat kiküszöbölhessük, lássunk hozzá az istállók építéséhez. Bús elvtárs, a járási bizottság titkára rámutatott arra hogy dacára a munkában felmerülő hiányosságoknak, az BFSz-ért folytatott harcunk sikeresen fejeződik be. ígérjük, hogy az 1953-as évben még nagyobb odaadással végezzük munkánkat, mert ezzel is hozzájárulunk hazánkban a szocializmus kiépítéséhez és a világbéke megvédéséhez. Somogyi Zoltán, a Csífiz járási elnöke. A búcsi szövetkezet tagjai az EFSz-ek I. országos kongresszusa tiszteletére 10.000 kg sertéshúst adnak be terven felül A trakforállomások jó eSkészüitségével biztosítjuk a tavaszi munkák idejében való elvégzését A párkányi járás szövetkezetei, az EFSz-ek mintaalapszabályzatának megtárgyalása után elhatározták, hogy eszerint szervezik meg gazdálkodásukat s az EFSz-ek I. országos kongresszusának tiszteletére egész sor értékes felajánlást tettek. A sárkányi EFSz tagjai fölajánlották többek között, hogy határidő előtt teljesítik az egész évi sertéshúsbeadásukat, mégpedig november 30-ig. Az év végéig közélelmezésre szerződésen felül 5000 kg sertéshúst adnak be. A búcsi szövetkezeti tagok felajánlották, hogy szeptember 30-ig teljesítik egész évi sertéshúsbeadásukat és az év végéig szerződésen felül 10.000 kg sertéshúst adnak be. 77 hektár kukoricát fészkesültetéssel ültetnek el és így 3 mázsával akarják növelni a hektárhozamot. Kollár Rozália, Molnár Erzsébet, Barics Anna, Filibusz Júlia, Csizmadia Borbála és Nagy Ilona párkányi szövetkezeti tagok felajánlották, hogy 1000 méter nádfedőt készítenek a szövetkezet számára, ami 40.000 korona megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Kollár Júlia sertésgondozó felajánlotta, hogy a jelenleg 50 kg súlyú, gondjaira bízott 50 darab sertést 100 kg-ra hizlalja fel március 31-ig és így napi 0.91 kg súlytöbbletet ér el. A növénytermelésben értékes kötelezettséget vállaltak Gaál Kálmán és Schulz József muzslai mezei munkacsoportjai. Elhatározták, hogy minden csoport 62 hektáron keresztsoros vetési módszerrel veti el az árpát és a vetés tervezett határidejét három nappal megrövidítik. Az EFSz-ek I. országos kongreszszusának tiszteletére értékes fölajánlásokat tettek a párkányi járás többi EFSz-ei is, ami összesen több mint 4,190.000 koronát tesz kí. Az aranyósmaróti járás szövetkezetei 3,442.063 korona értékű felajánlást tettek Az aranyósmaróti járás EFSz-tagjai az EFSz-ek mintaalapszabályzatának felülvizsgálásakor a járási konferencián kijelentették, hogy számukra a mintaalapszabályzat cselekedeteik rúgójává válik az EFSz-ek további megszilárdításában és fejlesztésében. Az EFSz-ek I. országos kongresszusának tiszteletére 47 kollektív és 29 egyéni felajánlást tettek 3,442.063 korona értékben. „E felajánlások arról tanúskodnak, hogy az EFSz-ek mintaalapszabályzata olyan erő, amely megacélozza az egész EFSz-t és megvédi azt a kulákoktól, felforgató tevékenységüktől" — írják az aranyósmaróti járás EFSztagjai Marek Csulen földmüvelésügyi megbízotthoz intézett táviratukban A nyitrai járás szövetkezeti tagjai ígérik, hogy a mintaalapszabályzatból eredő összes feladatokat következetesen teljesítik, hogy hatékonyan hozzájáruljanak dolgozóink mezőgazdasági termékekkel való ellátásának megjavításához és ezzel meggyorsítsák a szocializmus építését hazánkban és biztosítsák a tartós világbékét. Ennek jegyében a nyitrai járás 15 EFSz-e 71 felajánlást tett a szövetkezeti dolgozók I. országos kongresszusa tiszteletére. Az 1952 decemöer 9-iki kormányhatározatot és Nepomucky elvtárs földmüvelésügyi miniszter utasítását a gépesített eszközök javításáról napról napra jobban megvalósítják a gyakorlatban. Jó eredményeket érünk el azokon a traktorállomásokon, amelyeken bevezették a javítások legújabb módszerét — a csoportos módszert. A nyitrai kerület valamennyi traktorállomásán a gépeket csoportosmódszerrel javítják. A nyitrai kerület traktorállomásai a javítási munkálatokkal azért maradtak el az első napokban, mert hosszabb időn keresztül elő kellett készülniök a csoportos-módszerre. A csoportos módszernek a gyakorlatba való bevezetése megköveteli, hogy a javítások egész folyamatát alaposan módosítsák úgy, hogy minden javító munkás tökéletesen kihasználja munkaidejét és ne fékezze a munkafolyamatot más csoportokban. Az egyes munkahelyek elhatárolása lehetővé teszi, hogy a munkahelyen nagyobb rendet tartsanak. biztosítja a munka biztonságát. megszilárdítja a munkafegyelmet és meggyorsítja a javítási munkák ütemét. Az alkatrészeknek valamely oldatban való kifőzése (vízüvegben, lúgban, stb.), a gépalkatrészeket megtisztítja és biztosítja a sima munkamenetet, a biztonságos és tiszta munkát a csoportokban. Az utolsó csoport, ahol a gépeket felszerelik és összeállítják, a legörömtelibb a munka. Ebből a csoportból a megjavított gépeket jótálló levéllel adják ki. A megelőző vizsgálat és a gépek befutása után olyanok, mint az újak. Ez a szervezés sok lelkiismeretes és szívós munkát követel meg, a munkaidő jelentős részét igényeli és bizonyos beruházásokat is igényel. Másrészt axonban biztosítja a legjobb minőségű javításokat. A nyitrai kerület traktorállomásain főleg az érsekújvári traktorállomáson, ahol eddig a legjobban szervezték meg a munkákat, mindenekelőtt a gépek általános javítását kezdték meg, amit kerületi viszonylatban eddig csak 55.9 százalékra teljesítettek. És így a terv összteljesítésében elmaradtak más kerületek mögött. Az utóbbi napokban azonban szép eredményeket érnek el. A traktorállomás dolgo »5i kijelentették, hogy a javítások elvégzésének időpontját — 1953 február 10-ikét, — betartják és némelyik traktorállomáe, mint pl. az érsekújvári, ezt a határidőt még meg is rövidíti. A javító munkálatokban elért jó eredmények mellett hiányosságokat is látunk. Igaz, hogy a vülanymürek az áram gyakori tykapcsoiésával megzavarják a munkamenetet. Itt is lehet kiútat találni. Ha a traktorállomás dolgozói az illetékes villanymüvei megtárgyalják az áramszükségletét, eszerint módosíthatják munkaidejüket. Számos traktorállomáson elégtele nül használják ki az éjjeli műszakokat, pl. a komáromi traktorállomáson, annak ellenére, hogy éjjel elég áram van. A traktorállomások dolgozói azonban kötelezettséget vállaltak, hogy ezt a lehetőséget teljesen kihasználják. Az éjjeli műszakokban végzett munkában példát mutat az érsekújvári traktorállomás. A javításoknak grafikonnal való figyelemmel kísérése mozgósító jelentőségű. Eddig ezt a megfigyelést a traktorállomásokon csak a műhelyekben vezették be. Nagyon jő volna, ha a nyitrai kerület traktorállomásain ezt úgy végeznék, hogy a grafikonokat szembetűnő helyen az épület bejáratánál egy nagy táblán helyeznék el. így a traktorállomás minden dolgozója látná, hogy a javítások tervét teljesítik-e vagy nem. Ilyen módon idejében rájönnének a hiányosságokra. H angsúlyozni kell, hogy maguknak a traktoroknak és szerszámoknak javítása még nem minden E tél folyamán elegendő számú agregátot kell összeállítanunk. Az agregátok nagymértékű összeállítására szükséges a különféle fajtájú vontatott mezőgazdasági szerszámok lehető legnagyobb tartalékát megteremteni. A sírnítók, kultivátorok, a kombájnok utáni szalmaszedők, stb. beszerzésében maradnak el leginkább a traktorállomások. A traktorállomások dolgozóinak ezen a téren is gyorsabb ütemben kell dolgozniok. A surányi traktorállomáson is szépen folyik a csoportos módszernél végzett javítási munka. A- javító munkások nagy kedvvel dolgoznak. Az összes javítók példaképe, barátja é3 tanácsadója Krisztenovics elvtárs. Okosságával, lelkiismeretességével, áldozatkész munkájával megnyerte az összes dolgozók bizalmát és tiszteletét. Kívánatos volna, hogy ilyen javító szakembereink növekedjenek fel minden traktorállomáson és minden munkahelyen. A javítási munkák folyamán veszedelmes jelenségek is mutatkoznak. Némelyik javítómunkás szétlopkodja a nemzeti vagyont. A chrenovai traktorállomáson Ladiszlav Gulbis javítómunkás eltulajdonított egy autódudát és Ján Jancsó dinamóalkatrészeket több, mint 1000 korona értékben. Ez a javítómunkások alacsonyfokú politikai ön tudatosságáról tanúskodik, valamint arról, hogy a traktorállomásokon nagyon gyengén ellenőrzik a pótalkatrészek kiadását és további felhasználását. A nemzeti vagyon meglopása ellen a traktorállomásokon minden eszközzel harcolni kell, főleg azonban a dolgozók rendszeres nevelésével. A traktorállomások agronómusaira az idén tavasszal felelősségteljes munka vár, amint erre rámutat a kormányhatározat is. Az érsekújvári traktorállomáson tartott agronómus munkaértekezlet rávilágított némelyik vitás kérdésre és sok mindenben segítségére volt az agronómusoknak. Az EFSzek egész évi termelési terveinek kidolgozása és a hozamossági szerződések megkötése a nyitrai kerületben azonban komolyan elmarad. A termelési tervek kidolgozása az EFSz-ekben azért is késedelmes, mert a járási nemzeti bizottságok és a felsőbb tervező szervek nem tudatták idejében a szövetkezetekkel az idei termelési és beadási feladatokat. E gy további hiányosság abban rejlik, hogy az EFSz-ek, traktorállomások és járási nemzeti bizottságok dolgozói nem kezdték meg a termelési terv azon részének kidolgozását sem, amely független a járási nemzeti bizottság irányszámaitól. így pl. az őgyallai traktorállomái agronómusa január 21-ig nem készítette el a tervezési tervet, nem tudta, hogy kinek és melyik községben meddig kell biztosítania a terv teljesítését. A komáromi járási nemzeti bizottságon az EFSz-ek termelési terveiről a brigádvezetők nélkül tartottak oktatást, sőt a szükséges nyomtatványok sem voltak meg. Az ilyen tanítás azonban senkin sem segít és semmire se jő. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya dolgozóinak mélyebben be kell tekinteniök ezekbe a problémákba. Gyakran a feladatokat csak azért teljesítik, mert ezt a felsőbb szervek megkövetelik. Nagy felelősséget kell érezniök a járás mezőgazdasági termeléséért. A traktorállomások agronómusaitól függ nagy mértékben, hogyan fognak az EFSz-ek gazdálkodni és milyen munkát fognak végezni a traktorállomások. Feladataikat akkor fogják teljesíteni, ha gondosan szétírják őket a brigádközpontokra, gépekre és traktorosokra és a tervek teljesítését rendszeresen ellenőrzik. M indezekröl a feladatokról nem 3zabad megfeledkezniük a traktorállomások és a népi igazgatás dolgozóinak, ezt feladatul tűzi ld számunkra az idei tavaszi munkák biztosításáról szóló kormányhatározat is. Sámuel Masár.