Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-05 / 32. szám, csütörtök

1953 február 5 III %W 3 Az e^ész világ haladó emberisége megemlékezett a sztálingrádi csata 10, évforduló áról TIRANA A Zeri i Popullit „A sztálingrádi csata — a fasiszta német hadsereg pusztulása" című cikkében megálla­pítja, hogy Sztálingrád neve a világ becsületes embereinek legnemesebb eszményképeihez, legtisztább érzel­meihez és legmagasztosabb törekvé­seihez fűződik. SZÓFIA Valamennyi bolgár lap február 1-i számában megemlékezik a nagy sztálingrádi csata 10. évfordulójáról. Az Otecsesztven Front egész ol­dalt szentel az évfordulónak és Vlko Cservenkovnak, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága főtit­kárának következő szavait közli: ,,A sztálingrádi hősköltemény di­csősége és nagysága örök Időkre em­lékezetes marad az emberiség törté­netében." BUKAREST Bukarestben, Sztálinvárosban, Ko­lozsvárottt és más városokban, va­lamint a katonai egységeknél beszá­molókat és előadásokat tartottak a szovjet csapatok Sztálingrádnál ara­tott történelmi győzelméről. KOPENHAGA A Land og Folk a sztálingrádi csa­ta győzelmes befejezésének 10. évfor­dulója alkalmából főszerkesztőjének cikkét közli. Hitler utódai — írja a többi között — minden ország re­akciósai, élükön az amerikai hábo­rús uszítókkal, igyekeznek a valósá­gosnál kisebbnek feltüntetni Sztálin­grád jelentőségét, kitörölni a népek tudatából Sztálingrád emlékét. Ez azonban nem sikerült nekik.A béke ügyéért harcoló minden becsületes ember megőrzi Sztálingrád hősi vé­delmének emlékét. Elítélték az USA Kommunista Pártjának 13 veze?ő un c*onár u«át Dimock szövetségi bíró február 3-án hirdette ki az ítéletet az USA Kommunista Pártja 13 funkcionáriu­sa ellen, akiket az ismeretes Smith­féle törvény megszegésével vádolnak. Elisabeth Gurley Flyno-t, Pettis Perry-t, Alexander Bettalman-t, Alexander Trachtenberg-et, Viliam Weinston-t, V. G. Jerome-t és Ar­nold Johnson-t három évi börtönre és 6000 dollár pénzbüntetésre Ítélte. Bétty Gannet-et, Albert Lannont, Louis Weinstok-ot, Jákob Minai-t és George Blake Chyrney-t két év bör­tönre és 4000 dollár pénzbüntetésre ítélte. Claudia Jones-t ugyanakkor egy évi börtönre és 2000 dollár pénzbün­tetésre ítélte a bíró. Ellentétek a Bene ux-országo között Holland és belga lapjelentések be­számolnak a Benelux-országok (Bel­gium, Hollandia és Luxemburg) kö­zött egyre fokozódó nézeteltérésekről. Az utóbbi időben a hollandok a Be­nelux szervezetet „Binnenscandaal"­nak nevezik, ami magyarul „belső botrányt" jelent. Ezzel kapcsolatban elegendő megemlíteni, hogy a Be­nelux-országok minisztereinek január 20-án Brüsszelben tartott értekezle­te — az említett országok között át­hidalhatatlan ellentétek miatt — semmiféle határozatot sem hozott. Hollandiában nyíltan követelik, hogy vessenek véget ennek a botrá­nyos helyzetnek és érvénytelenítsék azokat az egyezményeket, amelyeket a Benelux-országok miniszterei az utóbbi években aláirtak. Sajtójelentések szerint Spandonk, a holland vállalkozók általános kato­likus szervezetének titkára kijelen­tette, hogy a Benelux-országok kö­zötti nézeteltérések mélvrehat.ő jel­legűek. Kiemelte a többi között, hogy a holland textilgyárosok halla­ni sem akarnak a Beneluxról. A holland lapok közlik különféle mezőgazdasági szervezetek tiltako­zását a Benelux ellen. A holland ker­tészszövetség vezetősége, a szövetség többezer tagjának véleményét kife­jezve kijelentette, hogy a Benelux egész története „szenvedésekről va­ló elbeszélés" „Meddig kell, hogy a holland kertészek ennek a Benelux­nak a bűnbakjai legyenek?" — veti fel a kérdést a szövetkezet vezetősé­ge, majd rámutat, hogy „mindaz, amit eddig tettek, a gazdasági szö­vetség elveinek megcsúfolását jelen­ti." A szövetség nyilatkozatában ki­emeli, hogy „az agrár Hollandia minden erejével ellenszegül a Bene­lux megtartására irányuló további kísérleteknek . . . Minél hamarabb véget kell vetni a dolog ilyen mene­tének." Nemrégiben élesen tiltako­zott a Benelux fenntartása ellen a holland virágkertészek szövetsége is. Mint ismeretes, a virágkertészet — különösen n virághagymakivitel — mindig jelentős szerepet töltött be Hollandia gazdasági életében. Belga bányászok sztrájkja Mint a „Le Drapeau Rouge" című újság --.özli, a belga Hainaut tarto­mányban levő Marié José-bánya mun­kásainak kollektívája tiltakozó sztrájkba kezdett, mivel az új igaz­gatóság megkezdte nagyszámú mun­káselbocsátását. A bányászmunkások elbocsátását a „Schuman-terv" következményeként világítják meg A terv értelmében a belga bányatulajdonosoknak olymó­don kell a bányák költségeit csök­kenteniük, hogy nagyobb mértékben kizsákmányolhassák a megmaradt dolgozókat. A Jósé Marie-bányamun­kások sztrájkja bizonyítéka annak, — mint azt a „Le Drapeau Rouge" című újság kifejti, hogy a belga bá­nyászok nem akarnak a „Schuman terv" áldozataivá válni. Ujabb halálos áldozatokat követel a nyugateurópai árvíz A példátlan erejű viharos szél ál­tál a szárazföldre korbácsolt tenger­ár hatalmas pusztítást okoz Anglia keleti és délkeleti partjain, vala­mint HoUandia, Belgium és Francia­ország partvidékein. Angliában a pusztítás 500 kilo­méter hosszú partvidéket érintett A halálos áldozatok száma meghaladja a 270-et. Mintegy ezren eltűntek. Az árvízsújtotta hajléktalanok száma 50.000. Hollandiában az ^elmúlt éjszaka és hétfőn két újabb gátat szakított át a tenger. A tengerár 60 kilométerre hatolt be a szárazföld belsejébe. Hollandia egyhatod része viz alatt áll. A halálog áldozatok száma ed­dig 420. A halálos áldozatok száma óráról órára nő. Sziríai főiskolai hallgatók imperialista ellenes tüntetése A szíriai Homsz város állami főis­kolájának hallgatói tüntetéssel fejez­ték ki szolidaritásukat a tuniszi nép­pel. A tüntető gyűlés részvevői el­ítélték az agresszív ..középkeleti pa­rancsnokság" megteremtésének pro­grammját és hangoztatták, hogy egységes nemzeti harci frontot kell teremteni az imperialisták mester­kedései ellen. A rendőrség megtámadta a tünte­tőket és több embert letartóztatott Az oradouri bűnpert két részre osztották Mint ismeretes, a bordeauxi kato­nai bíróság előtt január eleje óta fo­lyik az oradouri gyilkosok, hitlerista háborús bűnösök, a francia nemzet árulói ellen indított bűnper. Február 3-án a katonai bíróság úgy döntött, hogy másnaptól, február 4-től kezd­ve a bírósági tárgyalást két részben folytatják. A katonai bíróság, amely az elzászi hóhérok felett fog ítéletet hozHi, -akik az SS-istákkal együtt legyilkolták Oradour férfiait, nőit és gyermekeit, a bünperrel kapcsolatos döntésében az Oradourról szóló mó­dosított törvényre hivatkozott, ame­lyet nemrégen a francia parlament reakciós többsége megszavazott. A kommunista képviselők, akik akko­riban felszólaltak a parlamentben e törvény módosítási javaslata ellen, ezt a javaslatot a francia reakció kísérletének bélyegezték meg, amely­lyel nemcsak az elzászi hóhérokat, hanem a hitlerista háborús bűnösö­ket is rehabilitálni akarják. Osztrák munkások az áruló szociáldemokrata pártról Az „österreichische Volksstimme" Ausztria Kommunista Pártja napi­lapja gyakran közöl leveleket, ame­lyek az amerikai érdekeket kiszol­gáló, munkásáruló szociáldemokrata pártot leleplezik. Ezeket a leveleket többnyire egyszerű munkások, a szo­ciáldemokrata párt volt tagjai írják, akik elfordultak ettől a párttól áru­ló politikája miatt. Az alábbi levelet Hl. Hugó enzers­feldi lakos írta: „1923-ban válasz­tottam először. Akkor a szociáldemo­kratákra szavaztam. Választási jel­szavaik ezek voltak: „Harc a kapi­talizmus ellen, el a kezekkel a lakás­bérlöket védő rendelettől, soha többé háborút." S mit képviselnek ma a szociálde­mokraták ? Éppen az ellenkezőjét! Elősegítik a munkások életszínvona­lának süllyedését, dédelgetik az új fasiszta függetlenek szövetségét és kiszolgálják a háborúra éhes ameri­kai tökét. Megszavazták a lakbér­emelést is. Ennélfogva egyetlen gon­dolkodó munkás sem fosria saiát. sír­ásóit megválasztani — fejeződik be a levél." íves Farget a bíróság meg­sértésével vádolják A L'Humanité és a Liberation című lap jelenti, hogy Baures a Saine departement polgári bíróságának viz3gálóbíráj. a Ive s Farget a Francia Nemzeti Békebizottság elnökét és e szervezet főtitkárát, Ferdinand Vig­net ,,a bíróság megsértésével" vádol­ja. Erre a vádra ürügyül szolgált az a levél, amelyben tiltakoznak Német­ország újrafelfegyverzési politikája ellen. Ezt a levelet a francia béke­bizottság 1952. február 15-én kül­dötte a francia katonai közigazgatá­si és bírósági hivataloknak, amikor Párizsba érkeztek a bonni kormány képviselői, hogy résztvegyenek a hír­hedt „európai hadsereg" megalakí­tásáról szóló tárgyalásokon. A kihallgatás után íves Farge és Ferdinand Vignet a sajtó képviselői előtt a többi között a következőket jelentették ki: „Jellemző, hogy a vádat éppen abban az időpontban adták be, amikor a parlament meg­kezdi az „európai hadsereg"-röl szóló szerződés tervezetének megtárgyalá­sát, amely nemzeti védelmünket a német militarizmusnak áldozza fel, vágyig abban a pUlanatban, amikor a közvélemény ez ellen tiltakozni akart. A CGIL győzelme a torinói Lancia-gyárban Torino, egyik legnagyobb nehéz­ipari üzemében, a Lancia-gyárban most tartották meg az üzemi bi­zottsági választásokat, amelyen a CGIL (a baloldali szakszervezeti szövetség) újabb hatalmas győzel met aratott. A gyár munkásainak 70 százaléka, a tisztviselőknek pe dig 52 százaléka a CGIL jelöltjei re adta le szavazatát. A legutóbbi választások során a tisztviselőknek / csak 31 százaléka szavazott a CGIL jelöltjeire. A francia nép növekvő erővel harcol a bonni és párizsi szerződések ellen A L'Humanité hírt ad arról, hogy mind nagyobb méreteket ölt a francia nép ellenállása a bonni és párizsi szerződések ratifikálása el­len. A francia társadalom minden rétege tiltakozásokkal ostromolja a parlamenti képviselőket. A gyá­rakban küldöttségeket választa­nak. A lakónegyedekben tiltakozó íveket köröztetnek. A Nemzeti Nyomda kétezer dol­gozója tiltakozott a bonni és párizsi szerződések ratifikálása ellen. A volt deportáltak felhívást intéz­tek a parlamenti képviselőkhöz: „Ne legyen soha többé Auschwitz, soha többé Oradour!" A párizsi XI. kerü­let béketanácsa és a kerület pedagó­gusai kérik a francia parlament kép­viselőit, hogy szavazatukkal ne járul­janak hozzá egy új német hadsereg felállításához. A volt politikai de­portáltak Mentone-ban hatalmas tö­meggyülésen követelték, hogy a francia parlamenti képviselők utasít­sák el a bonni és párizsi szerződések ratifikálását. Guyancourt város tanácsa határo­zatot fogadott el a bonni és párizsi szerződések ratifikálása ellen. A ha­tározat kifejti, hogy egy háborús bűnös náci tábornokok vezette nyu­gatnémet hadsereg megalakulása új és szörnyű veszélyt jelentene Fran­ciaország számára. Rámutatnak, hogy a francia hadsereg részvétele, az „európai hadseregben" Francia­ország nemzeti szuverénitásának megszüntetését jelentené. A volt ellenállási harcosok az avranchei városháza előtt tiltakozó gyűlést tartottak. A Jura-vidék la­kosai levelekben kérik képviselőiket, hogy tiltakozzanak a bonni és pári­zsi szerződések ratifikálása ellen. A párizsi XVII. kerület béketanácsa I alkotmányellenesnek bélyegezte a háborús szerződéseket és követeli, hogy a francia parlament tagadja meg ratifikálását. Chile Kosnmuo?sfa Pártjának nyilatkozata a közel ő választásokkai kapcsolatban Chilében ez év márciusában tart­ják a kongresszusi és a községi vá­lasztásokat. A választásokra ország­szerte folynak az előkészületek. Ez­zel kapcsolatban Chilg Kommunista Pártja nyilatkozatot tett közzé. Chile Kommunista Pártja közli, hogy a választásokon nem léptetheti fel jelöltjeit, mert Ibanez del Campo ohílei elnök kijelentette, hogy nem érvényteleníti azt a fasiszta törvényt, amely tiltja a kommunista párt mű­ködését A kommunista párt felhívja az ál­lampolgárokat, hogy a kedvezőtlen viszonyok ellenére is harcoljanak mindazoknak a jelölteknek győzel­méért, akik következetesen álláspon­tot foglalnak el a demokrácia, a nemzeti függetlenség ég a néptöme­gek jogai védelmében. A kommunista párt felszólítja az állampolgárokat, hogy ne szavazza­nak egyetlen olyan jelöltre sem, aki az imperializmug és a reakció politi­kájának híve. Chile Kommunista Pártja felhívja Chile népét, hogy minden erejét vesse latba olyan par­lament megválasztása érdekében, amely a népet szolgálja. A Lengyel Akarni Tervgazdasági Bizottság 1952. évi tervjcientése A Lengyai Állami Tervgazdaság. BizotUág közzétette jelentését a lengyel népgazdasági terv 1952. évi teljesítéséről. A lengyel szocialista ipar 1952­ben 20 százaiékkal többet termelt, mint 1951-ben és így 14 százalék­kal haladta meg azt a szintet, ame­lyet az eredeti hatéves terv erre a tervévre előirányzott. A termelés nagyarányú növekedése ellenére a felemelt évi tervet a szocialista ipar globálisan 98 százalékra telje­sítette. A lengyel ipar 1952-ben 13 szá­zalékkal több nyersvasat, 14 szá­zaléltkal több acélt. 14 százalékkal több vasércet, 55 százalékkal több rézércet, 18 százalékkal több cink­ércet, 19 százalékkal több nyers­olajat, 32 százalékkal több benzint. 59 százalékkal több tehergépkocsit 29 százalékkal több személygépko­csit adott, mint 1951- ben. A gyáripar jelentős eredménye­ket ért el az új technika bevezeté­sével. A tervidőszakban a többi kö­zött újtípusú bányagépeket, mező­gazdasági felszereléseket, közleke­dési eszközöket, hajókat és autókat kezdtek gyártani. 1952-ben jelentősen erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora A termelések szövetkezetének szá­ma 1952. végéig elérte a 4900 -at, amelyek egy millió hektár földön gazdálkodnak. 1952-ben a beruházásokra folyó­sított összeg 22 százalékkal haladta meg az 1951. évit. A tervidőszakban 450 nagy és közepes ipari létesít­ményt adtak át rendeltetésének. A dolgozók 116 ezer új lakószo­bát kaptak, a főiskolák 40 új épü­lettel bővültek, sok új óvoda, kul­túrház is épült. A munka termelékenysége a szo­cialista Iparban 1951-hez viszonyít­va 13 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem 1952-ben mintegy 10 százalékkal haladta meg az 1951-évit. Az amerikai megszállók „barátsága" A ,,L'Humanité" című francia lap írja: „Mult vasárnap 13 touraine-i gyermek látta viszont szüleit a tour­si pályaudvaron. A gyermekeket a girondmegyei grandignani tüdőbeteg gyógyintézetből küldték haza. A kór­ház bezárta kapuit, és az amerikai megszállók, akik már eddig is elfog­lalták az épületek felét — teljesen otthon érezhetik magukat. A kormány keveset törődik a gyerekek egészségével, nem érdekel­te tehát a kórház sem. Az ameri­kaiakat viszont annál jobban érde­kelte, mert „nagy befogadóképességű épületekből áll s hatalmas parkja van". Igaz: 200—300 gyermeket le­hetett volna itt elhelyezni, ápolni, gyógyítani. A megszállók azonban mégis­csak szeretik a gyermekeket. „Nagy emberszeretetüket" azzal mutatják meg, hogy amikor kiürítették a he­lyiségeket, nagy karácsonyfát állí­tottak fel s nem mulasztották el azt sem, hogy gyorsan néhány fényképet készítsenek az amerikai katonákról, gyermekekkel az ölükben ... Ezek a képek minden bizonnyal megjelen­nek majd az amerikai-francia folyó­iratokban s tovább fogják „erősíte­ni" a barátságot... Dulles a háborús egyezmények mielőbbi ratifikálását követelte Párizsban és Rómában Dulles amerikai külügyminiszter és Stassen, a „kölcsönös biztonsági hivatal" vezetője hétfőn a párizsi kormány tagjaival tárgyalt. Az új amerikai kormány kül­ügyminisztere a francia politikai élet felelős vezetőitől a tárgyalások során követelte a bonni és párizsi háborns szerződések mielőbbi ratifi­kálását. Dulles amerikai külügyminiszter és Stassen, 24 órás római látogatása során megbeszélést folytatott az olasz köztársasági elnökkel Einau dí- val, de Gasperi miniszterelnökkel és külügyminiszterrel és a kormány több más tagjával Dulles nyomást gyakorolt az olasz kormányra a pá­rizsi háborús egyezmény haladékta­lan parlamenti jóváhagyása érdeké­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom