Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-04 / 31. szám, szerda

4 UJSZG 1953 február 4 Követjük a Szovjetunió haladó mezőgazdaságának példáját Mi, a kövecsesi magyar nyelvű mezőgazdasági iskola tanulói szív­ügyünknek tekintettük a párt és kormány 1952 februárjában kiadott határozatát, mely a szocialista me­zőgazdaság megszilárdításáról, a termelés mennyiségi és minőségi fokozásáról, az állattenyésztés számbeli és minőségbeli fejlesztésé­ről szól. A határozat értelmében kötele­zettséget vállaltunk, hogy tanyi gazdaságiinkban nagyobb figyelmet fordítunk az állattenyésztésre és igyekszünk az állatok hasznosságát magasabb színvonalra emelni. En­nek érdekében bevezettük az egye­di takarmányozást és minden te­hénnek hasznossága szerint ada­goljuk a szükséges tápanyagokat. Bevezettük a napi háromszori etetést és fejést. A háromszori fe­jés szintén előfeltétele a tejterme­lés fokozásának, mert a tej kifejé­se után a tőgymirigy fokozottabb mértékben kezdi meg az újrater­melést. Alkalmazzuk Malinyinová módszerét, melyet minden fejésnél háromszor végzünk el. Fejés előtt, fejés közben és fejés után maszi­rozzuk a tőgyet. Ezt alkalmaz­zuk nemcsak a fejős, hanem az elöhasú üszőknél" is. Ennek a jelentősége az, hogy a tögy bőrének irharétegében lévő idegvégzödések a tögyre ható in­gerlékenységet tovább vezetik a tejmirigyhólyagoaskákba, s ezáltal serkentik a mirigysejtek munkáit és a tejképzödést meggyorsítják. A fejés után történő masszázs pe­dig a tej minőségét befolyásolja. Tudjuk azt, hogy az utolsó tejcsep­pekben találjuk meg a zsírhólya­gocskák legnagyobb százalékát. Ahhoz, hogy teheneink termelőké­pességét fokozni tudjuk, már fia­tal üsző korukban a korszerű ál­lattenyésztés rendszabályai szerint neveljük, takarmányozzuk, gondoz­zuk őket. Elöhasú üszőknél abban nyilvánul meg a tögymasszázs je­lentősége, hogy a tőgy-kötöszövetét a rendszeres masszírozás követ­keztében nem hagyjuk zsíros szö­vetté fejlődni, és a külső ingerek a mirigysejtek aktívabb és na­gyobbarányú szaporodását segítik elő. Minél nagyobb és fejlettebb a tőgymirigy, annál nagyobb a lehe­tőség a tejhozam fokozására. Kel­lő gondot fordítunk még a fejés higiéniájára is, hogy minél egész­ségesebb, tisztább tejet szolgáltas­sunk dolgozó népünk részére. Éppen most van folyamatban a mult évi tejtermelés eredményeinek kiértékelése. A kitartó munkások az iskola alkalmazottaival való együttműködésben a következő eredményeket tudják felmutatni. Tanyi gazdaságunkban a tehén­állományunk 58 tehénből áll. Tej­beadási kötelezettségünk terv sze­rint 100.000 liter volt a mult év­ben. Eezel szemben beadtunk 140.200 litert. Ez a szám bizonyít­ja, hogy a termelést lehet és keH is fokozni mind az EFSz-ekben mind az állami birtokokon. Csakis az állatok termelékenységének ál­landó fokozásával tudjuk teljesíteni a párt- és kormányhatározatot és így biztosíthatjuk a zavartalan közellátást. Azokat a sikereket, melyeket el­értünk, a Szovjetuniótól átvett ta­pasztalatok alkalmazásának kö­szönhetjük. Kövessük tehát to­vábbra is példaképünket a Szov­jetuniót, a szocialista termelés fo­kozásának érdekében. Ferenc Gyula, Serke. Szlovákiában elsőnek a szenei traktoréilomás telfesítette a téli javítások tervét A szenei gép- és traktorállomás gépészei és javítómunkásai február 2-án befejezték az összes gépek és szerszámok megjavítását, amelyek a tavaszi munkákhoz szükségesek. A traktorállomás javitó munkásai így a gépjavításoknak a kormány által megszabott határidejét 26 nappal megrövidítették. Ezt a si­kert elsősorban a gépjavítások csoportos módszerének alkalmazá­sával és érvényesítésével érték el a szovjet gép- és traktorállomások példája nyomán. A gépjavítások­ban jelentős tényező volt az egyes részlegek és javítómunkások kö­zötti szocialista munkaverseny is, amelyet rendszeresen ellenőriztek és kiértékeltek. A traktorállomás legjobb javító­munkásai közé tartozik Somody Gyula, aki differenciál és gyorsa­sági áttételeket javított. Somody Gyula a téli javítások folyamán hosszabbított műszakokban dolgo­zott és 140—150%-os napi teljesít­ményt ért el. A másik legjobb ja­vítómunkás Horváth László, aki motorokat javított és napi normá­ját átlagosan 140%-ra teljesítette. A javítómunkások versenyében Si­kula Sándor, a harmadik, aki szov­jet lánctalpas-traktorokat javít és napi normáját átlagosan 130—140 százalékra teljesítette. A csölösztői szövetkezetben nem fordítanak kellő gondot e sertésekre A csölösztői EFSz sertésállomá­nya nagyon el van hanyagolva. Az etetők nem sokat törődnek sem az anyasertésekkel, sem a malacokkal. A sertésistálló udvarában hő és sár volt, mégis kiengedték az anya­sertéseket a malacokkal együtt. Az anyakocák és a malacok teljesen átfáztak. Amikor beterelték őket az istállóba, az amúgyis átfázott malacok, magukba szívták az anya­sertések átfázott emlőiből a tejet, s így 70 darab kismalac pusztult el. A sertésgondozók azzal sem tö­rődtek, hogy a sertések alatt meg­felelő alom-szalma, legyen, az istál­ló ablakait a legnagyobb hidegben is tárva-nyitva hagyták. A nevezett sertésgondozók 19-52 december 1-től január 23-ig eltüzel­tek 4.5 öl fát a sertések krumpli főzéséhez. Hidasi János sertésetető fájából azonban egy darab sem hiányzik. Hidasi János 1949-től 1952 már­ciusáig . a szövetkezet elnöke volt. Ebben az időben nagyon tudott pa­rancsolgatni a tagoknak, hogyan kell elvégezni a munkákat, de most, hogy nemcsak parancsolni, hanem dolgozni is kellene, kiderült, hogy Hidasi János a szövetkezet egyik leghanyagabb tagja. Hidasi János hanyagságával meg­károsította a szövetkezetet, ezen­felül a krumplifözéshez kiadott tűzifát a saját szükségletére hasz­nálta föl. A csölösztői szövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy Hida­si Jánost és társát Jankó Istvánt átadják a járási ügyészségnek. A csölösztői szövetkezet becsületes dolgozói nem tűrik, hogy valaki büntetlenül károsítsa meg mind­nyájunk vagyonát, Grünfeld Zoltán, Mliecsno. Szabotálta közellátásuokat — megkapta méltó büntetését A kassai bíróság nemrégen tár­gyalta Huszti László szabotáló és spekuláns bűnügyét. Huszti László­ra rábizonyították államunkkal szemben tanúsított helytelen ma­gatartását. A föld területéhez mér­ten kiszabott állatállomány tervét nem tartotta be. Előírt beszolgál­tatás! kötelezettségeinek nem tett eleget. Ezzel súlyosan megkárosí­totta dolgozó népünk ellátását. Huszti László 18 holdon gazdálko­dott. Ugyanennyi földje volt az apjának is, de a múltban a 18 holdon kívül még 150 holdat bérelt. A fölszabadulás után, amikor már nem kapott olcsó munkaerőt a föld megműveléséről lemondott az­zal az indokkal, hogy nem bírnak se ő. sem a fia dolgozni, mert a fiának fáj a szive. Igen. fáj a szí­ve a régi kapitalista rendszer után. A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy Huszti László, az úgynevezett szlovák állam alatt katonatiszt volt a Tiso-féle hadseregben. 1948 előtt és 1948 után is állandóan fel­forgató munkát végzett. Nem tel­jesítette beszolgáltatási kötelezett­ségét sem, pedig be kellett volna szolgáltatnia 600 kg búzát, ebből nem adott be egy kg-ot sem. 1200 kg rozsból semmit, 1500 kg árpá­ból 900 kg-ot, 230 kg zabból pedig ismét csak semmit sem adott be. 118 kg krumpli beadását szintén nem teljesítette. Nem teljesítette 800 kg szalma beadási kötelezett­ségét sem. Az előírt 944 kg mar­hahúsból csak 200 kg-ot adott be, 404 kg sertéshús helyett csak 129 kg-ot, 750 darab tojás helyett csak 111 darabot és 2454 liter tej he­lyett csak 463 litert adott be. A közellátásnak ilyen megrövidítésé­ért a kassai kerületi bíróság Husz­ti Lászlót 3 hónapi szabadságvesz­tésre és 10.000 korona pénzbünte­tésre ítélte. A pénzbüntetés,, ha nem fizeti ki, átváltoztatható két­hónapi szabadságvesztésre, Bodnár Lajos, Királyhelmec. A polyáni EFSz 590.000 korona tiszta jövedelemmel zárta le az évet A polyáni EFSz 1953 január 27­én ünnepélyesen zárta be az 1952­es évet. A gyűlésen résztvettek a járási kiküldöttek is. Az évzáró gyűlésen a szövetkezet elnöke be­számolt a mult évi gazdálkodás eredményeiről, nehézségeiről. A szövetkezet elnöke rámutatott arra, hogy milyen helyes volt az, hogy a mult év őszén állatállomá­nyukat százszázalékban összponto­sították, mert ez tette lehetővé, hogy ma már az első negyedévi húsbeadási kötelezettségüket telje­síteni tudták. Ezek után rátértek a pénzbeli elszámolásra. Az elszámolásnál ki­derült, hogy a mult évben a szö­vetkezet jól gazdálkodott. Az épít­kezési költségen felül és a munka­egységek után járó jutalom kifize­tésén felül még 590.000 KCs tiszta jövedelem elkönyvelésével zárták be az 1952-es évet. Ezek az eredmények azt bizo­nyítják, hogy a polyáni szövetke­zet tagjai nem henyélték a mult évben. A mult évben elért sikerek újabb munkakedvet kölcsönöztek a szövetkezet dolgozóinak. Az évzáró gyűlés alkalmából ünnepélyesen megfogadták, hogy a jövőben még becsületesebben dolgoznak, mert munkájuknak meg van az eredmé­nye. Ragány Gellért, Pólyán. A jelsöci kommunisták munkája a szocialista munka­verseny sikeréért A jelsöci helyi pártszervezet tag­gyűlésén értékelte ki a községben működő EFSz munkáját a minta­alapszabályzat tenľézet szerint. Megállapították, hogy a szövetke­zetben a legnagyobb hiányosság a munka mefljzervezťsében mutatko­zik. Az EFSz nagyüzemi gazdál­kodás, melyben a termelés kollek­tiven folyik, az állami terr alap­ján. A terv sikeres teljesítéséhez azonban szükséges' a helyes mun­kamegszervezés és a szilárd mun­kafegyelem. A helyi pártszervezet ezért fel­adatul tüete ki minden egyes szö­vetkezetben dolgozó kommunistá­nak, hogy a munkahelyén köteles megszervezni és irányítani a szo­cialista munkaversenyt. Minden egyes kommunista felelős a mun­kák helyes megszervezéséért. Ezek­kel a határozatokkal lehetővé tet­ték azt, hogy a szocialista munka­verseny nemcsak papíron szerepel, hanem hathatós eszközévé válik a magasabb terméshozamért folyta­tott harcnak. A jelsöci kommunisták tudják azt, hogy a szocialista falu fölépí­tésében nagy feladat hárul rájuk, de elhatározták, hogy a termelés bármely szakaszán kommunisták­hoz méltóan megállják a helyüket. Koncz János, Jelsöc. AZ U J SZÓ POSTÁJÁBÓL Dolgozóink a békeliarcró! A terv teljesítésével erősítjük a legjobban a békét A Szlováklipcsei építkezési üzem dolgozói megvitatták a II. prágai békekonferencia anyagát. Kiss László elvtárs volt az előadó, aki részletesen ismertette a békekon­ferencia jelentőségét. Kiss elvtárs a prágai békekonferenciával kap­csolatban a következőket mondotta: — Tudjuk mindannyian, hogy mit jelent a háború és mi a következ­ménye. Sokan vagyunk, akik átél­tük a frontok borzalmait. Vannak közöttünk olyanok, akik nyomoré­kon jöttek haza. Sok-sok testvé­rünk pedig nem élvezheti a felsza­badulás örömeit, mert messze föl­dön nyugosznak. Nem engedhetjük meg, hogy a nyugati imperialisták ismét lángbaboritsák a világot. Bé­késen, boldogan építjük szoelalista hazánkat, mindenféle új gyárak, lakóházak épülnek a dolgos mun­káskezek nyomán. Magunk és gyermekeink boldogabb jövőjének és jobb létének alapjait rakjuk le. Minden egyes munkásnak tudnia kell, hogy csak a béke biztosíthat­ja számunkra az élet- és a kulturá­lis színvonal emelkedését. Amikor az újságokból a gyárak és építkezések, az egységes föld­műves szövetkezetek tervteljesíté­séröl szóló beszámolókat olvassuk, nekünk is kötelezettséget kell vál­lalnunk, hogy előirányzott tervün­ket úgy mint ez ideig teljesíteni, sőt túlteljesíteni fogjuk. Ezzel já­rulunk hozzá a világbéke megerő­sítéséhez. Kiss László elvtárs csoportja a legjobb munkacsoportok közé tar­tozik, jól megszervezeftt munkával, az irányzatok betartásával tervü­ket állandóan túlteljesítik. Kiss László mint csoportvezető - átadja tapasztalatait a többi csoportoknak is, mert mindannyiunknak egy a célja, hogy hazánkban minél előbb felépíthessük a szocializmust. Tóth László, Szlovák-Lipcse. Nem kívánjuk vissza a régi világot Az angol-amerikai imperialisták által elkövetett provokációk, az ejtőernyővel a népi demokratikus országok területeire ledobott ké­mek és banditák, a koreai békés lakosság ellen folytatott igazság­talan háború, mind az ő »békepoli­tikájukat« tükrözi. A költségvetés legnagyobb részét háborús célokra fordítják, és így a népek életszín­vonala állandóan csökken. Nálunk a népi demokratikus országokban éppen fordítva van, mert a költ­ségvetés legnagyobb részét a gyá­rak felépítésére, a lakosság élet­színvonalának emelésére fordítják. Amikor az amerikai imperialisták bejelentették, hogy az atombombá­val csak egyedül ők rendelkeznek, ez az örömmámorban úszás nem tartott sokáig. A Szovjetunió is kinyilatkoztatta, hogy ő is az atomtitók birtokában van, lelohadt minden örömük. De míg az impe­rialisták az atomot háborús célok­ra, akarják felhasználni, a Szovjet­unióban kizárólag gazdasági célo­kat szolgál. A Szovjetunió giganti­kus építkezései céljára, a természet megváltoztatására használja az atomeröt. Sztálin elvtárs 1952 áprilisában az amerikai újságírók kérdésére kijelentette, hogy a kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás mellett élése teljes mértékben le­hetséges, ha betartják a szabályo­kat és ha nem avatkoznak be más államok belügyeibe. Sztálin elvtárs baráti kezet nyújtott az összes ál­lamoknak, ellenben az imperialista hatalmak nem a jó szomszédi vi­szonyra, sem annak kialakulására, hanem a támadásra készülnek. Minden békeszerető embernek áron kell lennie, hogy az újabb, világ­égést megakadályozza és a tartós világbékét megóvja. Nem akarunk többé hullákat látni, sem lerombolt falvakat és városokat, sem hajlék­talanul kóborló rongyos, éhes gyer­„mekeket. Emlékezhetünk az 1930­as évekre, amikor családokat lát­tunk az utcára kidobálva a nyo­mor miatt. A munkanélküliség folytán ezrek és ezrek éheztek és az ember mint árú kínálta magát a kapitalista munkaadóknál. Ma pedig legfőbb érték az ember. Meg van a lehetősége minden öntudatos embernek, hogy képességei szerint fejlessze tudását és értékesítse szakképzettségét. A kapitalista rendszerben az újí­tások legnagyobb része a papír­kosárba került, ha nem volt alkal­mas arra, hogy a gyárosok hasz­nát növelje. Ma az újítók ezr?i je­lentkeznek és újításaikkal meg­könnyítik a dolgozók munkáját és növelik a termelékenységet. Élet­színvonalunk napról napra emelke­dik. Ezt elsősorban a felszabadító Szovjet Hadseregnek köszönhetjük. Szabad hazában nyugodtan épít­hetünk és biztosíthatjuk boldog jö­vőnket, a szocializmust. Varga István, Kálna. • A rozsnyói pörkölő és mosó békefelajánlása Mi, Rozsnyó-bánya dolgozói a békéért folytatott harcunkban min­dent elkövetünk, hogy a gottwaldi ötéves terv ötödik évét sikeresen és miriél előbb befejezzük. Ezzel fejezzük ki tiltakozásunkat és ezzel felelünk a háborús uszítóknak, akik egy újabb, borzalmasabb háborút akarnak kirobbantani. A Rozsnyó-bányai pörkölőben a dolgozók kötelezettséget vállaltak még a II. békekongrésszus tiszte­letére, hogy 2Ö00 q-val több érqet parkolnék meg. A mosóban is vál­lalták a dolgozók, hogy szintén 2000 q-val több anyagot szolgáltat­nak a pörkölő részére. A műhelyek dolgozói is kötele­zettséget vállaltak, hogy a techni­kusokkal karöltve minden géphibát azonnal kijavítanak, az üzemi be­rendezéseket úgy fogják kezelni, hogy üzemzavar ne forduljon elö. E kötelezettségeinket úgy fogjuk teljesíteni, hogy azokkal előbbre vigyük a béke ügyét és biztosítsuk a terv idöelötfci, 100 százalékos tel­jesítését. Galló László, Rozsnyó. Mi, pionírok is tudjuk, hogy mi a kötelességünk A világ dolgozó népe mindent elkövet a béke megvédéséért és megszilárdításáért. Nem akarjuk, hogy újra halálmezővé váljon virág­zó, szép országunk. A béke mind­annyiunk célja és érdeke. A mun­kás a munkapad mellett ezzel a gondolattal vési a marókést a for­mátlan vasba, a földműves ezzel a gondolattal veti a magot a földbe. Hazánk dolgozóinak békevágyát bi­zonyítja a II. országos békekon­gresszus-. Mi, pionírok, úgy mint hazánk minden dolgozója szívünkön visel­jük a béke megvédésének ügyét. Tudjuk, hogy csak nyugodt, békés körülmények között van biztosítva tanulásunk és a jövőnk. Iskolánk­ból nem lesz többé laktanya, vagy hadikórház, hanem mosolygó vidám pionírok teszik hangossá az osztá­lyokat. A béke és a szabadság az egész világon győzni fog. Mi pioní­rok is minden tettünkkel a béke ügye mellett foglalunk állást. Jó tanulásunkkal, brigádmimkáinkkal mi is a békét szilárdítjuk. A II. békekongresszus alkalmából meglátogattuk a zselizi traktor­állomás dogozóit. Kultúpműsorun­kat a traktorállomás dolgozói örömmel és lelkesedései fogadták. A traktorállomás vezetője ez al­kalommal szép beszédet mondott. Többek között így szólt hozzánk: »Kedves pionírok, köszönjük nek­tek, hogy meglátogattatok bennün­ket. A traktorállomás dolgozói ne­vében ígérem nektek, hogy még jobban fogunk dolgozni, hogy nek­tek boldog jövőt biztosítsunk. Min­den kalapácsütéssel, a gépek jó és időelötti kijavításával újabb és újabb csapást mérünk azokra, akik békés építő törekvéseinket gátolni akarnák. Nem vagyunk egyedül, velünk van az egész világ dolgozó népe, a hatalmas béketábor.« Pólya Tibor, Zselíz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom