Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-25 / 49. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljete

k l SZLOVÁK TA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 február 25, szerdia 2 Kčs W. évfolyam, 49. szám c/l mai mámban

: Biztosítsuk a gazdasági munkát a politikai munka fokozásával (2. old.) Az amerikai haditengerészeti légierő két magasrangú tisztjének vallomása az amerika; hadsereg Koreában folytatott baktériumháborii.iáról (3. old.) Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata az izraeli eseményekről (4. old.) A csehszlovák dolgozók február; győzelmének 5. évfordulójára (5. old.) Beszélgetés a februári események résztvevőivel (6. old.) A párt ideológiai, politikai és szervezési munkájának fokozása feladataink teljesítésének döntő feltétele (7. old.) Előre, egy lépést sem hátra! (8. old.) A februári győzelem kötelez Nem kétséges, hogy hazánk élete, sorsa 1945-tel, a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadulásunkkal dőlt el. Örök hálára kötelez bennünket a Szovjetuniónak, Sztálin elvtársnak s a Vörös Hadseregnek ez a hatalmas áldozatokat jelentő hőstette, amely meghozta szabadságunkat. Ennek csakis ennek a felszabadulásénak köszönhetünk mindent és minden, ami azóta történt népi demokratikus hazánkban, az eredmények, amelyeket elértünk, a békés, szabad élet. a harcainkban aratott győzelmek, mind csak azért voltak lehetségesek, mert 1945-ben a felszabadító Szovjet Hadsereg' a munkásosztály és a dolgozó parasztság kezébe adta a hatalmat. .Ellenségünk kezéből kiütötte a leghathatósabb fegyvereket, hogy megkönnyítse további útunkat, hogy lehetővé tegye a mi hazánkban is a boldog, békés szocialista haza megteremtését. Ennek köszönhetjük azt is, hogy 1948-ban, a dicső februári napokban olyan megingathatatlan biztonsággal győztünk a reakció ellenforradalmi puccskísérlete fölött. Ez a győzelem a Kommunista Párt által vezetett munkásosztály hatalmának megerősödését jelentette. Ha a februári események előtt a kormányban ülő reakciós elemeknek, a nyugati imperializmus bérencpinek még voltak holmi ködös reményeik, hogy megdöntik a dolgozó nép hatalmát, akkor a februári események meggyőzhették őket arról, hogy Csehszlovákia dolgozó népére semmi hatással nem voltak, hogy egész népellenes összeesküvésük, hála pártunk éberségének, az árulók csoportjának szük keretét nem lépte túl. A nyugati imperialista ügynökségek, akik erre az áruló bandára építettek, ugyancsak meggyőződhettek arról, hogy néhány kispolgári elemen, néhány balga bürokratán kívül ez a puccskísérlet sem a cseh, sem a szlovák nemzetnél nem talált visszhangra. Itt elsősorban a cseh és szlovák munkásosztály józanságát kell méltatnunk és éppen ezért sohasem szaban megfeledkeznünk a cseh és a szlovák munkásosztály kimagasló szerepéről a februári napokban, amikór a volt köztársasági elnökkel, Benessél az élén egy reakciós ellenforradalmi banda megpróbálta a szocializmus szekerének rúdját visszafordítani. Nyíltan felvetődött a kérdés: a kapitalizmus, a munkanélküliség, az elnyomás, a sortüzek, avagy előre a szocializmus útján hazánk iparosításáért, mezőgazdaságunk gépesítéséért: a dolgozók, vagy a kizsákmányolók hazájáért? A kérdés felvetődött ugyan, azonban a felelet nem volt kétes. A nép akarata törvény lett a februári napokban s a nép akarata az volt, hogy Gottwald elvtárs vezetésével bátrabban előre a szocializmusért, a békéért! A csehszlovákiai magyar dolgozók szívesen.kötik össze a csehszlovákiai magyarok egyenjogúságának elismerését a februári eseményekkel. Ebben a feltevésben van némi igazság, azonban mégis szükséges a történelmi hűség kedvéért rávilágítani arra, hogy a kérdés ilyen formában való felvetése némileg elrajzolja a valóságot s túlságosan leegyszerűsíti. Ahogy a februári események nem végződhettek volna ilyen biztos győzelemmel 1945-ös felszabadításunk nélkül, anélkül, hogy a felszabadító Szovjet Hadsereg a kapitalizmus „nehéz tüzérségét" le ne fegyverezte volna és fegyvereit ne adta volna munkásosztály kezébe: ugyanúgy lehetne azt is mondani, hogy a februári győzelem nélkül a munkásosztály hatalmának megerősítése nélkül a további eredményeket sem érhettük volna el. Mindez igaz. A magyar kérdés azonban nem kapcsolható össze ilyen mechanikusan a februári győzelemmel. Ahogy tudjuk, a kapitalizmus 1945ben nem adta fel minden reményét sem nálunk, sem a többi népi demokratikus országokban, így Magyarországon sem. Nagyon jól tudjuk, hogy a magyarországi kapitalisták ugyanúgy felvették a harcot a hatalomra jutott nép uralma ellen régi pozícióik, vagyonuk visszaszerzéséért, mint nálunk. Ugyanúgy egyetlen reményük és támaszuk a nyugati imperializmus volt. De nemcsak Magyarországon — ez volt a helyzet a többi népi demokratikus országokban is; de csak egyben; Jugoszláviában sikerült ádáz tervük megbízottjuk, a felfuvalkodott trockista kém, hazaáruló imperialista ügynök. Tito segítségével. A népi demokratikus Magyarország bátran és megalkuvás nélkül, leszámolt a nyugati imperialisták által megbízott reakciós ellenforradalmi elemekkel, akik a kormányba befurakodtak s igyekeztek visszaállítani a régi irredenta, revíziós, kapitalista Magyarországot — Nagy Ferencékkel. Ez volt az első jeladás számunkra, csehszlovákiai magyarok számára az első nagy segítség, mert mind pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja, mind kormányunk előtt világos lett, hogy a népi demokratikus Magyarország útja többé nem kétséges, bizalommal tekintettek a népi demokratikus Magyarország felé és jogos bizalommal, mert az új népi demokratikus rendszer sorozatosan kézzelfogható bizonyítékát adta annak, hogy egymás után felszámolja mindazokat a felforgató kémügynökségeket, amelyeknek célja a régi kapitalista Magyarország visszaállítása volt. Felszámolta a klerikális reakció ügynökségét Mindszentivel az élén, ugyanúgy, mint a pártba, vagy a kormányba befurakodott árulókét. Ezek az események és tények késztették pártunkat arra, hogy 1948 őszén napirendre tűzze a magyar kérdés megoldását Csehszlovákiában. Kétségtelen, hogy a februári napokból győztesen kikerült párt és munkásosztály megteremtette az előfeltételeit annak, hogy a magyar kérdést Csehszlovákiában rendezzük. Egyoldalúan állítanók be azonban a kérdést akkor, ha ezt úgy könyvelnénk el, mint a februári események természetes következményét. Ehhez szükséges volt az is, amint említettem, hogy pártunk és kormányunk teljes bizalmát megnyerte a szocializmus útján haladó Magyar Népköztársaság. Ez indította pártunkat és kormányunkat arra a lépésre, hogy bizolammal tekintsen a csehszlovákiai magyar dolgozókra is. A munkásosztály és a dolgozó parasztság kezében a februári győzelemmel megerősödött hatalom lehetővé tette, hogy hazánk szocialista ipara, mezőgazdasága, kultúrája gyors ütemben fejlődjék. Természetes, hogy ennek az óriási fejlődésnek eredményeit és gyümölcsét az azóta egyenjogú csehszlovákiai magyar dolgozók is élvezik. Megkezdődött az ipar kiépítése a valamikor elhanyagolt Szlovákia délvidékein is. napról napra erősödik és fejlődik a szövetkezeti mozgalom a szocializmus útjára lépett falvainkban: a kulturális! fejlődésből ugyancsak bőségesen jut j a csehszlovákiai magyar dolgozóknak is. 1948 decemberében megszületett a csehszlovákiai magyar sajtó első terméke, az Uj Szó. 1949 márciusában megalakult a. Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Megnyíltak fokozatosan a magyar nemzeti iskolák. Később, 1950 után, mikor a szlovák kommunisták Szlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán leszámoltak saját soraikban a burzsoa-nacionalista elemekkel, a magyarnyelvű alsó- és középfokú iskolák valamint felsőbbfokú szakiskolák hálózata soha nem látott szélességben épült ki. A magyar könyvfogyasztás Csehszlovákiában túlszárnyalta a volt Horthy-Magyarország könyvfogyasztását. Nem egész egy hónappal ezelőtt magyar területi sínház nyílt meg Komáromban. Mindezeket az eredményeket elsősorban pártunknak és nem utolsó sorban a februári napokból győzedelmesen kikerült cseh és szlovák munkásosztálynak köszönhetjük. Mindezek az eredmények világosan bizonyítják, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók saját hazájuknak tekinthetik és kell, hogy tekintsék a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságot. Mindezekhez szükségesnek tartom befejezésül néhány kritikai megjegyzést hozzáfűzni. Ugyanakkor, mikor a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság a csehszlovákiai magyar dolgozóknak biztosítja teljes nemzeti egyenjogúságukat, jogosan elvárhatja tőliík a kötelességek teljesítését is. Az elsőt mindenki örömmel és megnyugvással fogadja; jogaink biztosítását. A másodiknál, a kötelességek teljesítésénél már> nem látjuk ugyanezt a lelkesedést. Mi, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban bátran és büszkén vallhatjuk nemzeti hovatartozandóságunkat, nemzeti öntudatunkat, azonban milyen nemzeti büszkeség és ötudat élhet bennünk akkor, ha azokban az üzemekben, ahol túlnyomó többségben magyar dolgozók dolgoznak, lemaradunk az ötéves terv teljesítésében. Milyen nemzeti öntudat élhet bennünk akkor, ha egyes falvaink, szövetkezeteink, állami birtokaink nem teljesítik hazafiúi kötelességüket a beszolgáltatás terén. A szocialista hazafiság, amely él és

N kell, hogy éljen minden csehszlovákiai magyar dolgozóban is, kell, hogy elsősorban abban nyilvánuljon meg, hogy szociális és kulturális életünk alapját és előfeltételét, a gottwaldi ötéves tervet teljesítjük és túlteljesítjük. Ha a komáromi hajógyár lemarad a terv teljesítésében, szégyene ez minden csehszlovákiai magyar dolgozónak, ugyanúgy, mint ahogy jogosan büszkeségünk, ha a rozsnyói bányák teljesítik tervüket. Minden előfeltételünk meg van ahhoz, hogy pártunk és kormányunk bizalmát ne veszítsük el, ha hűen kitartunk a februári győzelem eszméi, pártunk irányvonala mellett, ha magunkévá tesszük és megvalósítjuk azokat az irányelveket, amelyeket szeretett vezérünk, Gottwald elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján tíz pontbán lefektetett. A győzelmes februári események ötödik évfordulóján kell, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók hazafias és nemzeti büszkesége abban nyilvánuljon meg, hogy teljesítik a hozzájuk fűzött reményt, a jogok elfogadása után a kötelességeket is és bátran haladnak Gottwald elvtárs vezetésével előre az ötéves terv teljesítéséért, a világokéért. Lőrincz Gyula Szlovákiában 42 traktorállomás befejezte a gépjavítást A gép- és traktorállomások dolgozói a tavaszi munkálatokra való előkészület utolsó hetébe léptek, ugy|inis e hó 28-ig kell befejezniök a traktorok és a kapcsolható berendezés javítását, össze kell állítaniok a szükséges számú agregátot és e hő 25-ig kell a tavaszi munkálatok tervét kidolgozniok. Ez év február 20-ig Szlovákia gép- és traktorállomásai a traktorjavítási tervet 94.3 százalékra teljesítették és ezt a tervet 42 traktorállomás teljesítette eddig. Az általános javítást szlovákiai méretben 104.8 százalékra teljesítették, a közönséges javításokat 115.8 százalékra és a technikai gondozást 67.2 százalékra, A nyitrai kerület után, ahol már 16 gép- és traktorállomás fejezte be eddig a traktorok javítását, a következő helyen a besztercebányai kerület áll 99.4 százalékkal 8 felkészült állomással, a harmadik helyen a pozsonyi kerület 94.5 százalékkal és 9 gép- és traktorállomással. A többi helyeken a következő a sorrend: eperjesi kerület 86.9 százalék és 4 gép- és traktorállomás, kassai kerüilet 86.2 százalék, 3 gép- és traktorállomással, zsolnai kerület 86.1 százalék, 2 gép? és traktorállomással. A tavaszi munkálatokhoz szükséges kapcsolható berendezés javításával az eperjesi kerület 96 százalékra készült el, a pozsonyi kerület a tervet 95.3 százalékra teljesítette. A gépés traktorállomások eddig 390 földművelő agregátot készítettek elő és 370 vetőagregátot, — amelyek a tavaszi munkálatokhoz szükségesek. A pozsonyi kerületnek van a legtöbb agregátja, mégpedig 173 agregát, amely a föld előkészítéséhez szükséges és 176 vetöagregát. A nagymagyari szövetkezet tagjai szocialista munka versennyel készii nek a tavaszi munkákra A nagymagyari IV. típusú EFSz dolgozói örömmel készülnek a tavaszi munkákra. Megszervezték a mezei csoportokat és az egyes csoportok között a szocialista munkaversenyzést is bevezették. Puc János elvtárs, az első mezei csoport vezetője versenyre hívta ki Mucska Bélát, a második csoport vezetőjét, hogy a tavaszi munkákban a csoportjában dolgozó tagok munkaegységét összhangba hozzák és ezzel a tervezett hektárhozamot 100 kg-al emeljék. A szövetkezeti tagok kihasználták a téli fagyot és a trágyahordást 100 hektár földön befejezték. Minden szövetkezeti dolgozó l_ kiveszi részét a munkából, mert az új mintaalapszabályzat biztosítja a dolgozóknak az igazságos munka elosztását és az igazságos jutalmazást. A szövetkezeti tagok, hogy a tavaszi munka aökkenö nélkül folyjék, a fogatokat is szépen rendbeszedték. A szövetkezeti tagok terve: Borsóból 15 hektár, tavaszi bükkönyből 15.19, kukoricából 19.13, heréből 26.10, árpából 70.08 és zabból 18.00 hektárt vetnek el. Az árpát 50 hektáron keresztsorosan vetik, mert a mult évben meggyőződtek arról, hogy ezzel a módszerrel hektáronként 2 mázsával több terem. Mészáros Béla dohányos boldogan beszél arról, hogy a kertészetben már elkészítették a melegágyakat. E hó 26-án már 3 hektár földön ültetik el a magot. A szövetkezeti tagoknak az a része, amelyik melegágyakon dolgozik, a komposzok alapos előkészítésével a palánták mielőbbi kifejlődését segíti elő. Keresztsoros vetéssel a nagy termésért A galántai állami gazdaság dolgozói, akik a pozsonyi kerület mult évi — a legjobb állami gazdaságért — versenyében a második helyre kerültek, ebben az évben elhatározták, hogy az agrotechnikai intézkedéseket még szélesebb méretekben fogják végrehajtani, mint eddig és így az egyes veteményeknél a hektárhozamot alapjában növelik. Például a gabonában a hektárhozamot a tavalyi évvel szemben 35 százalékkal emelik, az árpánál 7 százalékkal, a cukorrépánál 92 százalékkal, a burgonyánál 134 százalékkal stb. Mivel e hozamokat csak az agrotechnikai határidő pontos betartásával és az agrotechnikai intézkedések alapos érvényesítése mellett érhetik el, elhatározták, hogy a birtok valamennyi gazdaságában a tavaszi búzát százszázalékban keresztsorosan vetik el, a tavaszi árpát 70 százalékban. Ezenkívül a galántai, kosúti és hidaskürti gazdaságok a vetőmagot javorizálják és a tavaszi vetésterület 70 százálékán kizárólag nemes vetőmagot vetnek. A burgonya és kukorica fészkes ültetését a mult évvel szemben a hidaskürti gazdaságon 20 hektárnyi földterületre szélesítik. Fokozott hektárhozamokat cukorrépában, burgonyában és zöldségfélében, a föld minöségteljes megmunkálásán kívül e növények vegetációs ideje alatt helyes gondozással és mesterséges nedvesítésével szándékoznak elérni. A rimaszombati járásban az idén 20.000 mázsa gabonával többet termelnek A rimaszombati járás valamennyi községében befejezték az 1953. évi mezőgazdasági terv szétírását, — a kormány által megállapított határidőn belül. A járási nemzeti bizottság IX. ügyosztályának dolgozói és a helyi nemzeti bizottságok példás gondot fordítottak a szétírásra és naponta ellenőrizték a szétírt tervek teljesítését. A községben megvitattuk az új szétírási terveket a szövetkezeti tagokkal, a kis- és középföldmüvesekkel. A járási nemzeti bizottság változtatás nélkül jóváhagyta az összeállított tervet. Február 23-ig 55 község közül 38 községben írták alá a szétíró összegezéseket. Járási viszonylatban a tavalyi évvel szemben a gabona vetésterületét csökkentették, ezzel szemben növelték a műszaki növények földterületét. A haladó agrotechnikai-intézkedések érvényesítésével, különösen a keresztsoros vetéssel, a fészkes kiültetéssel, csíráztatássai stb., valamint a föld jobb megművelésével szándékoznak az EFSz-ek és a földművesek a hektárhozamot 5—10 százalékkal növelni. A gabonanemüeknél'a hektárhozamot járási viszonylatban 200 hektárnyi földterület csökkentése mellett is 6000 mázsával, árpánál 7000 mázsával, kukoricánál 7000 mázsával emelik. A műszaki növényeknél a földterületet 50 180 százalékkal növelték. A lennél 250 hektárról 450 hektárra szélesítették a földterületet, a cukorrépánál 38 hektárról 83 hektárra stb.