Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)
1953-02-18 / 43. szám, szerda
o yjszo 1953 február 18 Lelkem minden felkelést megáld Jaroszlav Vrchlicky születésének századik/ évfordulójára Február 17-én száz éve annak, hogy megszületett Jaroszlav Vrchlicky, a nagy cseh költő. Jaroslav Vrchlicky a cseh költészetben rendkívül jelentős müvet alkotott, amely tartalmával, terjedelmével egy egész nemzedék munkájához mérhető. Nagytehetségű költő volt, aki legkiválóbb müveiben erőteljesen és csodálatos képességgel tudta értékelni az embert és az életet. Vrchlicky alkotása a költőnek a szabadság és az elnyomatástól mentes élet utáni vágyáról tanúskodik. Müveinek ez a része a cseh költészetben élő örökséget jelent, amelyet csak ma értékelnek teljes egészében. Csak ma, amikor a nép végre szabad és boldog életét építi, tudjuk teljesen megbecsülni Vrchlicky ujjongó líráját, amely a szabad, őszinte és boldog embert köszönti. Csak ma tudjuk teljesen értékelni »Parasztballadái« harcos hangját, amelyekről azelőtt tiszteletteljesen hallgattak, mivel Vrchlicky bennük fejezte ki legmélyebben az elnyomók elleni gyűlöletét és a nép iránti szeretetét. Jaroázlav Vrchlicky "élő hagyatéka, amely mellett ma á cseh nép büszkén tesz tanúságot, még ma sem annyira ismert, mint megérdemelné. A cseh burzsoázia szándékosan elhallgatta a költő haladó társadalmi nézeteit, amelyeket legkifej ezőbben »Par asztballadái ba n « nyilvánított. Ezért szükséges ma Vrchlicky müveit éppen erről az oldalról megvilágítani. Vrchliokyt valaha »koron kívül álló« költőnek hirdették, aki távoltartotta magát a közéleti harctól. »Parasztballadái-t« tévesen fogták fel, mint valami kivételt többi müvei között, mint valamit, ami többi alkotásával nem függ össze. Mégis egész sor olyan verset találunk Vrchlicky müvei között, amelyekből a nép jogaiért fíarcoló költő, az embert elnyomó polgári társadalom elitélőjének hangja hallátszik. A költőnek az élet és az ember iránti szeretete szükségszerűen szembeállította a kapzsi polgárokkal, mert felismerte, hogy ez a polgári társadalom gyűlöli és halálba küldi az embert saját céljai érdekében. A költőnek a nép iránti szeretetéből és az elnyomók iránti gyűlöletéből fakad költészetének gazdag forrása, amely ugyanolyan harcoshangú, mint »Parasztballadái<-„ J Vrchlicky egész költészetével az ember felé fordul, ezért hamarosan észreveszi nyomorát és fájdalmát. Kora polgári társadalmától elszakadva, amely kapzsiságában é s az emberiség iránti kegyetlenségében megsértette a költőt, Vrchlicky a múltba, az antik korba menekült és álmodta álmait a szabad emberi társadalomról. Mint Jírásek é s Aleš barátja, főleg a huszitákat kedvelte. Husz és Zsizska, számára az idegen betolakodók elleni el 1 szánt harc jelképei. A dicső mult hagyományaira támaszkodva hitte, hogy népe egyszer ismét úr lesz saját hazájában. A dolgozók nehéz sorsa arra késztette Vrchlickyt, hogy arról elmélkedjék, miként veti le bilincseit »a szegénység fia«, hogyan éri el a szabadságot. Itt is segítségére volt Vrchlickynek a történelmi példa. Vrchlicky, aki eleinte félt a forradalmi erőszaktól, a parasztlázadások példájából tudatosítja, hogy ez a harc »kegyetlenségében is magasabbrendű és nemesebb történelmi igazságot valósított meg«, (Fr. Necsászek). Verseiben nem egyszer ad kifejezést annak a gondolatnak, hogy a forradalommal egy szebb és igazságosabb világot lehet létrehozni. Ezért kiált egyik versében: »Lelkem minden felkelést megáld!« Bár később ismét kételkedik és meginog és mint mondta »veszett vihart« szeretné szeretettel és megbocsátással helyettesíteni, eszmeileg legszilárdabb verseit mégis az a tudat hatja át, hogy egyszer el kell jönnie a nagy viharnak, amely megtisztítja az emberek közti kapcsolatokat és meghozza az elnyomottaknak a szabadságot. A költő egészen magától értetődően fűzi össze a szabad emberi társadalom képzetét a tartós béke' gondolatával. Vrchlicky végtelen undort érzett a háború ellen és elítélte annak előidézőit. És ez nem volt csak a pacifista undora. Ö maga hevesen kigúnyolta a pacifista elképzeléseket és a »Ló«, valamint »Verescsagin« című verseiben arcába kiáltotta az uralkodó társadalmi osztálynak, »hogy gyilkosokat melenget keblén®. Nem véletlen. hogy legerőteljesebb háborúellenes verseit Vrchlicky éppen Verescsagin nagy orosz festő képeit látva írta. Az orosz-japán háború kitörése alkalmat adott a költőnek olyan vers megírására, amelyben élesen elítélte a véres háborús vágóhidat. Ugyanúgy, mint a háborút, elitélte Vrchlicky az imperialista gyarmati elnyomást is. „Ghazi«i című versében a gyarmatosítókat ostorozza, akik fanatizmussal vádolják a földjüket védelmező bennszülötteket. De a gyarmati nemzetekkel szemben alkalmazott erőszak csak a kupecek népelnyomó politikájának egyik formája, szédületes nyereségeinek érdekében. Hiszen a burzsoázia saját népére is tud lőni! Ezért ünnepelte Vrchlicky olyan lelkesen »Béthunej< című versében a katonaságot, amely 1789-ben megtagadta Béthune francia faluban, hogy a nép közé lőjjön. Nem csoda, hogy az első köztársaság cenzúrája betiltotta ennek a versnek a megjelenését. Hiszen a csehszlovák burzsoázia mintegy tükörben látta magát: ő maga is katonaságot és csendőröket küldött a munkások ellen és nem habozott közéjük lövetni. Attól félt tehát, hogy ez a vers »fellázítaná« saját hadseregét. Vrchlicky fokozatosan tudatosítja a munkásság hatalmas erkölcsi és társadalmi túlsúlyát és számos versében dicsőíti azt. Nerudával együtt köszöntötte a prágai munkások első májusi tüntetését 1890-ben .Május elsejére* című versében, míg »Munkások« és »Munka. című verseiben a dolgozók munkája előtt hódolt. Legkifejezőbben nyilvánította a munkásságba vetett hitét »Betlehem« című versében, amelyben egy azonos nevű munkáskolóniában való látogatásáról számol be. A költő elgondolkozik a munkásnegyed elnevezésén és felteszi a kérdést, vájjon nem éppen onnan indul ki az új »megváltó«, mint valaha — az egyházi elképzelés szerint, — Betlehemből Krisztus. És megadja a feleletet is: igen, onnan, a munkásságból ered majd az emberiség megváltása. A nép és annak haladó hagyományai iránti szeretet termelték ki Vrchlickyben a nemzet nagy jövőjébe vetett hitet. Amikor azonban Vrchlicky müveinek sorsa felől elmélkedett, egyik versében éppen a néphez fordult, mint megértő bírájához. Már maga ez a tény választ ad Vrchlicky úgynevezett kozmopolitizmusával kapcsolatban, amely Vrchlicky müvei tanulmányozásakor gyakran felvetődött és amely alapjában kétféle fogalomból származik: a kozmopolitizmusból. mint a XIX. század végén felmerült irodalmi irányzatból és a kozmopolitizmusból. mint az imperializmus romboló eszméjéből. Helyesen hangsúlyozza Stoll elvtárs, amikor azt állítja, hogy ezek a hibák. főleg Vrchlicky esetében, abból fakadnak, hogy nem tesznek különbséget a tartalomban. amelyet az irodalmi történészek a kozmopolitizmus szóban jelöltek meg... és a tartalomban, amelyet Marx és a tudományos szocializmus tulajdonít ennek a szónak. Kozmopolitizmusként. jelölte meg az irodalomtörténet Vrchnickynél és a XIX. század vége felé fellépő többi költőknél azt az igyekezetet, hogy megismerjék a határaikon túl fejlődő irodalmi életet és azt az igye kezetet. hogy hozzájáruljanak saját nemzetük előrehaladásához, kultú rájának gazdagításához. Világos tehát, hogy Vrchlicky, aki oly forrón szerette népét, nem volt és természetszerűleg nem lehetett kozmo polita abban a mai értelemben. Jaroszlav Vrchlicky a cseh irodalom hatalmas és rendkívüli alak ja. Leghaladóbb, érzelmüeg leghatásosabb realista versei a dolgozó nép olyan örökségét alkotják, amely művészi értékével a népet és gyönyörű jövőjét szolgálja. M. Jungman, a Kudé Právoba<n megjelent cikke nyomán. „A bahcsiszeráji szökőkút' B. V. Aszafjev balettje a pozsonyi Nemzeti Színházban A pozsonyi Nemzeti Színház pénteken, február 13-án mutatta be Borisz Vladimirovics Aszafjev kiváló szovjet zeneszerző „A bahcsiszeráji szökőkút" c. balettjét, Sztaniszlav Remar choreográfiájában és rendezésében. A balettzene témáját Puskin azonos című gyönyörű költeményeiből merítette Aszafjev. Puskin a nép ajkán élő monda alapján alkotta az elbeszélő költeményt. A Krímben, Bahcsiszeráj városka mellett áll a „könnyek szökökútja", amelyet a néphit szerint Girej tatár kán, a messzeföldön hírhedt erőszakos hűbérúr emeltetett tragikus szerelme emlékének. Potocky Mária, lengyel nemeslány, a rabló kán háremébe került. A szerencsétlen fiatal lányt az apai házból szerelmese, a védelmében elesett Václav karjaiból ragadták el a Girej kán vezetésével rájuktörö tatárok. Borisz Vladimirovics Aszafjev muzsikája drámai erejű, emellett lebilincselően melódikus és egyéni hangú tolmácsolója a gazdag mesének, az orientális környezetnek és a tragikus, drámai feszültséggel telített jeleneteknek. A dallamok gazdagsága, a mese igényessége és a költöisége és a zenében kifejezett drámai érzések lehetővé teszik, hogy a táncosok mélyen átélhessék szerepeiket és emberi jellemeket formáljanak a színpadon. A pozsonyi Nemzeti Színház együttese kartánookban, de még inkább a kettősökben és a szólótáncokban is igen nemes és jól kidolgozott technikával érvényesítette a táncművészet új tapasztalatait. A balett első képeiben Mária és Václav kettőse emelkedett ki. A harmadik és negyedik felvonás drámai feszültségű jelenetei, a kán szenvedélyes szerelme Mária iránt. Zarema, az eddig legkedvesebb háremhölgy féltékenysége, amely végül a kánt kétségbeesetten visszautasító Mária halálát okozza, Mária vágyódása a szabadság, a hazája és elveszett szerelmese után, mindez élettel teli. Sztaniszlavszkij tanításainak érvényesítésével nyert kifejezést a színpadon. A tánctechnika nagyszerűen párosult a realista színészi ábrázoló művészettel és a kettő együtt adja a szerves egészet, az átélés élményét színésznek és nézőnek egyaránt. Mária tánca a hárfával, ahogyan fény, a szabadság után áhítozik és haldoklása, vagy Zarema tánca közömbössé vált Girej visszaszerzéséért a szenvedélyes átélés egész skáláját mutatja. A férfiak erőteljes, nagy technikát megkövetelő szólótáncai mellett különösen szép volt choreografiailag a háremhölgyek korsó-tánca, amely a további előadások során bizonyára még tovább csiszolódik. Ugyancsak kifejező volt a foglyul ejtett nőcsoport tánca, amint egyesek közülük megadják magukat sorsuknak, mások tiltakoznak, sőt fellázadnak a kegyetlen hűbéri elnyomás és a lealázó erőszak ellen, alá' húzva ezzel Puskin költeményének eszmei célzatát, a feudális rendszer jogosulatlanságának tényét. A pozsonyi Nemzeti Színház balettegyüttesének kiváló tagjai, mint Truda Taská, Guszta Sztarosztová, Jita Mnacsková, Jozef Zajko, Lubobír Pancsev és a többiek, szép, művészi élményt nyújtottak a színházban megjelent közönségnek. A forró színházi sikerekben a Nemzeti Színház zenekara is osztozott Gerhard Auer vezetésével. Gály Olga. Goncsarenko a gyorskorcsolyázás világbajnoka Szombaton és vasárnap, február 14-én és 15-én folyt le a helsinki olimpiai stadionban a férfi gyorskorcsolyázási világbajnoki verseny, amelyben a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, Anglia, Ausztria, Hollandia, Svédország, Norvégia és Finnország legkiválóbb gyorskorcsolyázói vettek részt.' A bajnoki verseny a szovjet gyorskorcsolyázók biztos győzelmével végződött. Abszolút világmester O. Goncsarenko szovjet válogatott lett. aki a négyes tusában végzett. Az összsorrendben a második helyre is szovjet versenyző került, B. Silkov. Goncsarenko, aki már az első napon 500 méteren a második helyre, 5000 méteren pedig az első helyre került, vasárnap második lett 1500 méteren és első lett 10.000 méteren. Összesen 193.143 pontot szerzett. A versenyek egyes számainak eredménye: — 500 m: 1. Salonen (Finnország) 43.1 mp, 2. Silkov (Szovjetunió) 43.5 mp, 3. Csajkin (szovjet) 44 mp, 4. Goncsarenko (szovjet), 5. Modt (Hollandia), 6. Szacharov (szovjet). — 1500 m: 1. Silkov (szovjet) ' 2:16.1 p, 2. Goncsarenko (szovjet) 2:19 p, 3. Van der Voort (holland) 2:19.1 p, 4. Broekman (holland), 5. Asplund (svéd)..— 5000 m: 1. Goncsarenko (szovjet) 8:26 p. 2. Van der Voort (holland) 8:27 p, 3. Huiskes (holland) 8:29.2 p, 4. Offerberger (Ausztria), 5. Broekman (Hollandia), 6. Haugli (Norvégia). — 10.000 m: 1. Goncsarenko (szovjet) 17:22.2 p, 2. Broekman (Hollandia) 17:29.9 p, 3. Huiskes (Hollandia) 17:35.5 p, Összesített sorrend a négyes tusában: 1. Goncsarenko (szovjet) 193.143 pont, 2. Silkov (szovjet) 194.508 pont, 3. Van der Voort (Hollandia) 195.522 pont, 4. Broekman (Hollandia) 197.268 pont, 5. Haugli (Norvégia) 197.503 pont. i A szovjet jégkorongozók mesteri tudása Amint már tegnapi számunkban közöltük, válogatott jégkorong csapatunk a Szovjetunióban tett útján a második mérkőzésen is vereséget szenvedett a moszkvai válogatott csapattól, mégpedig 0:2 arányban. Ebben a mérkőzésben válogatott csapatunk lelkesedéssel és nagy áldozatkészséggel játszott. Valamennyi játékosunk teljes erővel küzdött a korongért. Egyike volt ez a legjobb teljesítményeknek, amelyet fiatal válogatott csapatunk valaha mutatott, de még sem volt elég a szovjet jégkorongozók kitűnő képességével szemben. Játékosaink közül legjobbak voltak Záhorský a kapus, a védelemben Guth és a csatárok közül Vlastimil Buibnik és Danda. A moszkvai csapat nagyszerű együttes. Játékosaik kiválnak gyorsaságukkal. hartíkészségükkel, pontos számítású játékkal és azzal, hogy az ellenfél minden hibáját ki tudják használni, hogy abból előnyt szerezzenek. Nagyszerű győzelmüket kemény és rendszeres előkészületnek köszönhetik. A szovjet jégkorongozók teljesítményük alapján a világ legjobbjai közé tartoznak. Jégkorongozóink útja a Szovjetunióban számukra különösen most, a világbajnokság előtt, rendkívül sokat jelent. A szovjet edzők segítségével kitűnő alkalmuk van most arra, hogy kiküszöböljék azokat a hibákat, amelyek játékukban még mutatkoznak, és hogy így készüljenek elő köztársaságunk képviseletére a világbajnoki versenyeken. Szlavomir Bartoň, a csehszlovák válogatott csatár, a csehszlovák sajtóiroda moszkvai tudósítójával folytatott beszélgetésben a Szovjetunióban tett út első tapasztalatairól ezt mondta: »Moszkvába azzal a hittel mentünk, hogy megverjük a szovjet jégkorongjátékosokat. Tudtuk ugyan, hogy keményen játszanak. azonban bíztunk a magunk technikai fejlettségében. Ezért védekező játékot választottunk, kifutó támadásokkal. Bebizonyult, hogy ez helyes taktika volt és bizonyára elég lett volna bármelyik csapattal szemben, amelyekkel mostanig játszottunk. Azonban nem számítottunk azzal, hogy a szovjet jégkorongozók megtalálják annak a módját, hogy hogyan törhessenek be minél többször védősorunkba. Ezt elsősorban nagyszerű átütőképességükkel és pontos számításukkal érték el. Ez a pontos számítás annál célszerűbb volt, mert mellette érvényesült kitűnően korcsolyázó játékosaiknak óriási gyorsasága. Ez a gyorsaság volt a moszkvaiak legerősebb fegyvereinek egyike. Legnagyobb nehézséget jelentett számunkra ellenfelünk rendkívül ötletes játéka, kitartása és testi rátermettsége. Ezeket az előnyöket a szovjet jégkorongjátékosok alapos ós sokoldalú előkészülettel érik el. A játékba a jégkorong játéknak olyan elemeit vitték be, amilyenekre egyáltalán nem számítottunk. így például megtörtént, hogy a szovjet játékos olyan fordulatot, végzett, amely számunkra teljesen új volt és amilyet eddig nem láttunk. Ezzel a módszerrel már az első mérkőzés elején aránylag könnyen behatoltak a mi védősorunkba. Mi sok esetben hatalmunkba tudtuk keríteni a korongot és gyors ellentámadást intézni, azonban a szovjet játékosok nagy áldozatkészségükkel meghiúsították támadásunkat. A szovjet játékosok tökéletesen megtanulták a játékot, gyorsan követik edzőjük utasítását, az ütőt legnagyobb hosszúságra fogják és különösen győzelmi akaratukkal oly csapatot jelentenek, amely a világ bármely csapatát le tudná győzni.« Februári győzelmi verseny Kassán A hadsereggel való együttműködés szövetségének kassai bizottsága vasárnap, február 15-én téli motorkerékpáros versenyt rendezett, >,Februári győzelem versenye« címén, amelyen a kassai és eperjesi kerületből 71 versenyző vett részt. A 97 km hosszú és 420 méter magasságkülönbözettel bíró útvonal Kassán, a J. V. Sztálin felsőbb ipariskolától indult ki és Jahodna, Margecany, Ruské Peklany, Obyšovce és Lemešany községeken át, vissza Kassára vezetett. A versenyt a hadsereggel való együttműködés szövetsége kassai bizottságának képviselője, Balanda nyitotta meg ünnepélyesen. Ezután megkezdődött az egyéni verseny. A versenyzők mindnyájan csehszlovák gyártmányú gépeken indultak. A versenyzők között egy nő is volt,— a kassai felsőbb ipariskola egyik 18 éves tanulója, — aki rendkívül jól szerepelt .és csak 16 büntető pontot kapott, úgyhogy II. osztályú minősítést és külön elismerést ért el. Az egyéni versenyzők közül csupán négyen nem fejezték be a versenyt, míg a többiek sikeresen végigfutották az útat és különösen jól teljesítették a versenynek honvédelmi részeit. I. minősítést 40, II. osztályút 25, és III. osztályút 2 versenyző kapott. Az egyes kategóriákban legjobb eredményt a következők érték el: 95 cms gépen Bódy (Kassa), 125 köbcentiméteren Pešba (Eperjes), 150 cm-'i Jasina (Kassa), 250 cms gépen Ander (Kassa), 350 cm' gépen Nikyta és 50 cm3 gépen Lehotsky (Eperjes). A versenyző 14/háromtagú csoportból első helyre a hadsereggel való együttműködés szövetségének az eperjesi kerületi Nemzeti Bizottság mellett működő csoportja került, amelynek tagjai Sorcfea, Lipianec és Basista voltak. A verseny után az összes résztvevők közös megbeszélést tartottak. I W tW tMMHMMMWMW MtI WMMM Ot WHM OJ SZO. Szlovákia Kommunista Partiának nanllnnln — Szerkesztéséi- Bratislava Jesenského S—10. Telefon r 347—16 ŕs X92—10. F<5s7orkPs->t* rvirincz Gvula. — Kiadóhivatal: Pravda laokladóvállalata. Tesenskfho 12 Telefon- (lzeml előfizetés és lareSrusttás 274-^-74. esrvénl előfizetés 282—77 Az üi SZO meerendelhetS a Dostal kézbesítőknél vaCT a onstahlvatalokon Is ElSfizetésf dl! tí évre 120 KCg Feladó és Irányító postahivatal Bratislava II. — Nyomta a Pravda n. v. nyomdája. Bratislava.