Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-12 / 11. szám, hétfő

2 UJ9 S Z0 1953 január 13 Nam Ir tábornok erélyesen tiltakozott az újabb hadiíogolygyilkosság miatt A sxovjetors&ág egyik legjobb írója A. N. Tolsztoj születésének 70. évfordulójára A lekszej Nikola jevics Tolsztoj egyike volt az idősebb korosztályba tartozó legkiválóbb szovjet íróknak. Ez a sokoldalú, ragyogó művész igen sok messzeföldön ismert, különféle témájú és műfajú irodalmi müvet alkotott. Irt történelmi regényeket és elbeszéléseket, színdarabokat és fantasztikus regényeket, szöveg­könyveket és politikai cikkeket, pamfletteket és tárcákat. Tolsztoj irodalmi tevékenysége az első orosz forradalom után kezdő, dött. Tolsztoj legjelentősebb müvei az Októberi Forradalom előtti időszak, ban az „Ődon hársak alatt" című elbeszéléssorozat, a „Sánta herceg" és „Csodabogarak" című regény. Ezeknek a müveknek a fő hősei a nemesi osztály lezüllött leszármazot. tai, akik az egész birtokososztállyal együtt örökre eltűntek a múltban. Az az élethűség és kíméletlenség, amellyel Tolsztoj leleplezi a birto­kososztály létét, megkülönbözteti őt a korabeli nemesi íróktól, akik úgy rajzolták meg a nemesi birtokokat, mint a legtökéletesebb kultúra táma­szait, akik dicshimnuszokat zengtek a birtokososztályról. Az orosz irodalom élenjáró erőit irányító Alekszej Maximovics Gorkij dicsérően nyilatkozott a fiatal szerző prózai müveiről. Gorkij 1911. végén hangsúlyozva Tolsztoj müveinek kri tikai irányzatát, a következőket ír­ta: „Fordítsák figyelmüket az új Tolsztojra, Alekszejre, aki kétségte­lenül kiváló író, erőteljes és kemény élethűséggel rajzolja meg a korabeli nemesség lelki és gazdasági szétzül. lését." Tolsztojnál a birtokososztály pusz. tulásának témája mellett állandóan megtaláljuk az újnak és legyőzhe­tetlennek diadalmas fejlődését. Tol­sztoj müvei derűlátóak. Ez a jelle­gük megmutatkozik az elbeszélés ál­talánosan ragyogó színezetében, a ta. láló orosz humorban, minden igaz ügy iránti szeretetben és figyelem­ben, az orosz természetet bemutató átfogó és levegős képekben, a való élet iránti hatalmas és kiolthatatlan érdeklődésben. Tolsztoj akkori müveiben igyekszik megtalálni a pozitív hősöket. Miként a korabeli értelmiségiek legnagyobb része, Tolsztoj is azt hitte, hogy a nép életét meg lehet Javítani az era. Bferi lélek belső önmegtisztulásának útján. Az író társadalmi látóköre akkor még szűk volt. Világszemléletét osz. tályának számtalan előítélete korlá­tozta. A viharos forradalmi változá­sok elkövetkező korszakában ez po­litikai hibákat és tévedéseket oko. zott nála. Kétségtelen, hogy a ne­messég és a burzsoá intelligencia nyomasztó környezetében Tolsztoj nagy tehetsége hanyatlásra volt ítélve, kihunyt volna ugyanúgy, ahogy ez előfordult más íróknál, akik nem találták meg a helyes utat. A művészember azonban ele­gendő erőt talált magában ahhoz, hogy szakítson a régi környezettel, leküzdje hibáit és tévedéseit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új és jelentős témákat, kérdéseket hozott Tolsztoj alkotásai, ban. Az eszmei kutatások bonyolult és kanyargós útjának eredménye­képpen határozottan az új szocialis­ta világ oldalára állt, a szovjet haza lánglelkü fia, az új népi kultúra ki­váló művelője lett. Tolsztoj az orosz klasszikusok leg­jobb haladó hagyományait folytatva a szocialista realizmus kiemelkedő müveit írta meg. így például a „Nagy Péter" című trilógiát, „A Golgota" ,címü trilógiát, a „Rette­get Iván" című drámai elbeszélést. Röviden és világosan jellemezte az író alkotó útját Molotov elvtárs 1936-bän a Szovjetek VHI. Rend. kívüli Össz-szövetségi Kongresszusán mondott beszédében: „Előttem fel­szólalt a mindenki előtt ismert A. N. Tolsztoj író. Ki ne tudná, hogy ö azonos a volt gróf A. Tolsztojjal? És most? Most a szovjet föld egyik legjobb és legnépszerűbb írója Alek­szej Nyikolajevics Tolsztoj elvtárs. Ebben a történelem a hibás. De a változás jó oldalra történt. Ebben mindannyian egyetértünk, magával A. N. Tolsztojjal együtt." Irta: V. Scserbina Tolsztojra, a szovjet művészre jellemző, a haza múltjának és je­lenének megismerésére irányuló mélyreható és állandó érdeklődés, az orosz nemzeti jellem vonása. Ez a céltudatosság határozza meg irodal­mi munkásságának jellegét, kidom. borodik a „Golgota" című trilógiá­jában („Nővérek", „1918", „Borús reggel"), amely a szovjet szépiroda­lom egyik legnépszerűbb alkotása. A hősköltemény tartalmának alapját a két korszak mezsgyéjén álló ország életének ragyogó és átfogó ábrázolá­sa, az Oroszországot az új szocialis­ta élet felé fordító óriási jelentőségű történelmi események élethű elbe. szélése képezi. A regény minden egyes új kötete azt mutatta, hogy az író halad a po­litikai gondolkodás újabb, magasabb színvonala felé. A „Borús reggel" és a „Kenyér" című regényben Tol­sztojnak sikerült,művészien feltárni azt, amit korábban nem iskerült megfognia és megörökítenie: a for. radalmi mozgalom páratlanul álló szervezettségét és céltudatosságát, a bolsevikok pártjának munkáját. Az író kiemelkedő művészi győ­zelme volt az, hogy ragyogóan ábrá­zolta a trilógia befejező részéhen korszakunk két nagy vezérének, Le­ninnek és Sztálinnak alakját. Lenin és Sztálin alakja a nagyszerű eszmei­ség fényével ragyogja be a müvet. A trilógia telve van drámaiasság. gal, hogy éles összeütközésekkel, élethűen ábrázolja, hogyan formálód, nak át az emberi jellemek a forrada­lom tüzében. A trilógia eszmei és művészi erejéről tanúskodik a sok. millió olvasó elismerése. Alekszej Tolsztoj írói tudása rend­kívül sokoldalú. A „Nagy Péter" című regény és „Rettegett Iván" cí­mű drámai elbeszélés igen nagy hatást gyakorolt a szovjet történel­mi szépirodalom fejlődésére. A „Nagy Péter" című regény a történelmi anyag mélyreható, alkotó tanulmányozásán alapult, telve van azzal a törekvéssel, hogy a főhőst a marxista-leninista történelemtudo. mány fényében világítsa meg. A szovjet történelmi regény szemben áll a burzsoá történelmi regénnyel, amely a történelmet államférfiak magánéletévé süllyeszti, vagy pedig rosszakaratúan elferdíti, meghami­sítja a reakciós burzsoá politika iga­zolására. A. N. Tolsztoj müvének központi eszméje a nagy orosz nép hatalma, alkotó szellemének legyözhetetlensé. ge. Az író a nép életében és nem pedig az udvari népség életében látja valamennyi történelmi esemény ma­gyarázatát. Ez meghatározza a re­gény epikus jellegét. A népben — rendes körülmények között észrevét­lenül — mindig hősi erők rejlenek, amelynek nagyságát teljesen csak a kritikus időszakokban lehet megis­merni. A „Nagy Péter" egész tartal­ma ezt illusztrálja. \ lekszej Nyikolajevics Tolsztoj határozott kézzel egészíti ki a múlt­ról alkotott elképzeléseinket azzal, amit nem találunk meg az okmá­nyokban, érezteti velünk a korszak lehelletét, a kornak húsból-vérből való embereit mutatja be. Alekszej Makszimovics Gorkij találóan érté­kelte A. N. Tolsztoj optimizmusát, humanizmusát és világosan kifeje­zésre jutó nemzeti jellegét. Gorkij 1931-ben, a „Nagy Péter" írójához intézett levelében szeretetteljesen jegyezte meg. „Tudja, hogy igen szeretem és nagyra értékelem kiváló, értékes és jelentős tehetséget. Igen, és az ön tehetségét jókedvűnek látom, amely szikrázik az éles gúnyorosságtól, de ez a tulajdonság számomra valahol a harmadik helyen áll; az első he­lyet pedig az foglalja el, hogy az Ön tehetsége egyszerűen nagy te­hetség, igazán orosz és oroszmódon okos tehetség... A „Nagy Péter" irodalmunk igazi történelmi regé­nye. Hosszúidőre szóló könyv." Lelkesülten fogadta Tolsztoj re­gényét Romáin Rolland: „El vagyok ragadtatva művészete "hatalmától és kimeríthetetlen bőségétől. amely Önnél a mű egyszerű összetevőjének látszik — írta Tolsztojnak. — En­gem az Ön szilárd és élethű művé­szetében különösen lenyűgöz az, hogy müvének szereplőit az őket körülvevő környezetben formálja ki. Ezek a szereplők a környező leve­gő, föld és fény elválaszthatatlan alkotó részét képezik, s ön egyetlen ecsetvonással képes a környezet legfinomabb árnyalatait ábrázolni." A. N. Tolsztoj, a „Nagy Péter" irója, igen nagy hatást gyakorolt a kiváló szovjet írók egész csoport­jára. Tolsztoj történelmi regényének elveit a maga módján továbbfejlesz­tette Siskov, Szergejev-Censakij, Fegyin, Zlobin, stb. Ezek az írók olyan müveket alkottak, amelyek­nek realista élethűsége élesen szem­bertáll a történelmi szubjektivizmus minden fajtájával. Tolsztoj a Nagy Honvédő Háború nehéz^ éveiben írta a „Rettegett Iván" című drámai elbeszélést. Eb­ben a műben a Rettegett Iván úgy áll az olvasó előtt, mint a nemzeti történelem kiemelkedő alakja, az orosz állam korabeli élenjáró építő­je. A mű élénken, sokszínűen és át­fogóan mutatja be a történelmi kort. Az író színesen rajzolja meg a különféle személyeket. Ezt a mü­vet teljes joggal nevezhetjük népi elbeszélésnek. A drámai mű fő té­mája a nép, a nép sorsa és ereje. Tolsztojban a rá jellemző, az élet iránti óriási érdeklődés egybefonó­dik a kiváló publicisztikai készség­gel. Tolsztoj tehetséges publiciszti­kai müvei arról tanúskodnak, hogy az író a szovjet hazafiság eszméinek harcosszellemü hirdetésében szilárd támaszt talál munkásságának esz­meiségéhez és írói tudásának fejlesz, téséhez. T olsztoj nemzetközi kongresz­szusokon és konferenciákon a szov­jet társadalom képviselőjeként számtalanszor felszólalt a fasizmus ellen, a béke nagy ügye érdekében. A béke, a kultúra fejlődésének első feltétele — mondta meggyőződéssel. Tolsztoj résztvett a Londonban, Pá­risban, Madridban rendezett béke­és kulturális kongresszusokon. Gor­kijjal együtt tevékenyen együttmű­ködött abból a célból, hogy a világ értelmiségi dolgozóinak erejét egye­sítsék a fasizmus ellen. Tolsztoj éle­sen jellemzi, hogy milyen ellensége­sen szembén áll az amerikai mono­póliumoknak és lakájaiknak impe­rialista politikája az egész dolgozó emberiség érdekeivel. Az író szen­vedéllyel hívta fel az emberiség ha­ladó erőit, az összes becsületes em­bereket, hogy egyesítsék erejüket az imperialista összeesküvők ellen, akik egy új világháború tüzét élesztge­tik. A. N. Tolsztoj 1933-ban ,,Az Ok­tóberi Forradalom adott nekem mindent" című cikkében a követke­zőket írta: „Ha nem lett volna a forradalom, a legjobb esetben a forradalom előtti közepes író szürke, kilátás­talan tevékenysége várt volna rám. Az Októberi Forradalom mindent megadott nekem, mint művészem­bernek. Művészi podgyászom az Októberi Forradalom előtti tíz esz­tendőben négykötetnyi prózát tett ki, az utóbbi 15 évben pedig legje­lentősebb müveim 11 kötetét írtam meg. 1917 előtt nem tudtam, hogy ki­nek a számára írok (könyveim pél­dányszáma mellesleg szólva a leg­jobb esetben 3000 volt). Most érzem magamkörül az élő olvasóközönsé­get, amelyre szükségem van, amely gazdagít engem és amelynek én is kellek. Huszonöt esztendővel ezelőtt úgy kezdtem meg az irodalmi tevé­kenységét, mint valami kellemes foglalkozást, mint valami szórako­zást. Most, az irodalomban azt a hatalmas harci fegyvert látom, amellyel a proletariátus küzd a vi­lág kultúrájáért, s erömhöz telten hozzájárulok ehhez a harchoz." Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj 1945. február 23-án halt meg. A z a fejlődés, ahogy Tolsztoj tehetsége a szovjet időben kivirág­zott, megmutatja, hogy milyen ma­gasta emelik a művészt a szovjet hazafiság eszméi, milyen gazdag le­hetőségeket és távlatokat nyit meg a szocializmus a művészi alkotás előtt. Az „Üj-Kína" hírügynökség tudó­sítója jelenti: Nam Ir tábornok, a koreai-kínai fegyverszüneti küldött­ség vezetője, csütörtökön erélyesen ültakozott az amerikaiaknál amiatt, hogy január 6-án Kocsedo-szigetén ismét meggyilkoltak egy hadifoglyot. Nam Ir tábornok tiltakozásában hangsúlyozta, hogy az amerikaiak nem bujtatnak ki a hadifoglyok so­raiban rendezett vérfürdőkkel járó felelősség alól A koreai-kínai fegyverszüneti kül­döttség rangidős.összekötőtisztje til­Kleemann, a Német Szociáldemo­krata Párt'brémai szervezetének el­nöke, a párttagok nagy tömegeinek nyomásíka. kénytelen volt tisztségé­ről lemondani. ,,A Di e Bühne der Demokratie", a Német Kommunist a Párt brémai szervezetének lapja, ezzel kapcsolat­bab a kövekezöket írja: ,,Nem vélet. len, hogy a brémai szociáldemokrata elvtársak visszautasították Klee­mann kommunistaellenes hisztériáját. Kleemann 1933 előtt rendőrszenátor volt Brémában és már akkor is arra Rangoonba, Burma fővárosában folyik az ázsiai jobboldali szocialista pártok értekezlete. Az értekezlet­ről szóló különböző jelentésekből ki. tűnik, hogy ellentétek merültek fel az ázsiai szocialisták és az u. n. szo­cialista internacionálé között. Az ázsiai jobboldali szocialista pártok képviselői ugyanis, — nyilvánvalóan az egyre erösbbödő nemzeti függet­lenségi mozgalmaknak és az impe. rialistaellenes gyűlölet fokozódásá­nak hatására — bölcsebbnek talál­ták, ha az ázsiai szocialista pártok Szerdán Karacsiba — indiai város­ban a diákok tüntető felvonulást ren­deztek. A tandíjak leszállítását és a kedvezőtlen tanulási lehetőségek biz­tosítását követelték. A rendőrség könnygázbombákkal szórta szét a tüntető ifjakat. A diákok csütörtökön ismét tün­tető menetben vonultak végig Ka­racsi főútvonalain. Megismételték követeléseiket és tiltakoztak az elö­zönapi rendörterror ellen. A rend­örosztagok ismét megtámadták a tüntető egyetemi hallgatókat. A ,>Reuter«, valamint az »AFP« tu­dósításai szerint »a rendörök könny­fakasztó gázbombákkal, gumibot­takozott az amerikaiaknál, hogy amerikai katonai repülőgépek január 7-én 16 óra 15 per c é s 16 óra 30 perc körül behatoltak Panmindzson térségébe. Az amerikai repülőgépek ezzel megszegték a két fél között a fegyverszüneti tárgyalások térségé­vel kapcsolatban létrejött megáila. podást. A koreai-kínai küldöttség rangidős-összekötötisztje követel te: az amerikaiak tegyenek hatásos in­tézkedéseket hasonló incidensei: jö­vőbeni megismétlődésének elkerülé­sére. használta fel állását, hogy megtorló intézkedéseket hozzon a Német Kommunista Párt tagjai ellen és meghiúsítsa a munkásosztály akcij­egységét. Lemondása újabb bizonyí. téka annak, hogy a német szociálde­mokrata párt tagjai ma már nem hajlandók magukat minden további nélkül alávetni egyes jobboldali ve­zetők parancsainak, hanem keresz. tülviszik akaratukat és együtt har­colnak a demokratikus erőkkel, első­sorban a kommunistákkal és a pár­tonkívüli s dolgozókkal." külön regionális szervezetének létre, hozása mellett foglalnak állást. Ilyen értelemben szólalt fel például Moha­med Szopiee malájföldi küldött, aki azt javasolta, hogy az új szervezet csak éppen kapcsolatot tartson fenn az „európai internacionálé"-val. Ezekre a törekvésekre mintegy magyaráza­tul szolgál Ahmed Husszein egyip­tomi küldött felszólalása, aki kijelen­tette: ,,Az ázsiaiaknak nem* kellene közösködniök a szocialista inter. nacionáléval, amely felelős az impe­rializmus terjeszkedéséért." tal és szuronnyal harcoltak« a fegyvertelen diákok ellen. A vé­dekező tüntetők torlaszokat emel­tek és kőzáporral verték vissza a megújuló rendörtámadásokat. A rendőrök ekkor sortüzet nyitottak. A »Reuter« jelentése szerint a vé­res összetűzés során »legalább hat ember életét vesztette és ötven megsebesült«. A pakisztáni hatóságok katonai alakulatokat vezényeltek Karacsi­ba. A város központjában rendőr­ség és katonaság tart őrszolgála­tot. Betiltották a csoportulásokat. Számos letartóztatás történt. Izland lakossága az amerikai megszállók távozását követeli / Izlandon valamennyi lap egyre félreérthetetlenebbül ad hangot az izlandi nép felháborodásának a szi­geten állomásozó amerikai kataiák viselkedése miatt. Az amerikai ka­tonák Izland szigetén tudvalevőleg az atlanti egyezmény és az u. n. „vé­delmi" szerződés alapján tartózkod­nak. Helyi lapok jelentései szerint az amerikai katonák elcsábítják az iz. landi lányokat és iszákosságra, ká­bítószerekre szoktatják az ifjúságot. A „Timinn" című lap nemrégiben amiatt panaszkodott, hogy az ame­rikai csapatok jelenléte „elösegiti az izlandi ifjúság bűnözésének aggasztó növekedését". J. 1952 nyarán újabb amerikai csa. paterősítések érkeztek Izlandra. Az­óta országszerte tért hódít az „ame­rikai életmód". A „Frials Thiod" c. lap tényeket közölt a többi között arról, hogy Reykjavikban titkos bordélyházak működnek. Az amerikai megszállók viselkedé. se felháborítja a lakosságot és mind­gyakrabban hangzanak el tiltakozá­sok — még egyes burzsoá parlamen. ti képviselők részéről is — az ame­rikai katonák izlandi tartózkodása é s garázdálkodása ellen. Gunnarsson, a „Dagens Nyheter" tudósítója rá­mutat: az izlandiak hangulatát vi. lágosan kifejezte Dávid Stefansson költő, az Izland függetlenségének évfordulóján mondott ünnepi beszé­dében. Stefansson a többi között ki­jelentette: „Nem titok, hogy várjuk a napot, amikor az utolsó külföldi katona is elhagyja országunkat." Erélyesen tiltakozott az ország amerikai megszállása ellen az Izlan­di Szocialista Ifjúsági Szövetség is. A Szövetség legutóbbi kongresszu­sán határozatot hoztak, amely hang­súlyozza; ,,Országunkat az amerikai hadsereg kormányozza. Az amerikai hadsereg lábbal tiporj a az izlandiak jogait és akadályozza kultúrális fej. lödésüket... Az amerikai katonák dölyfös é s fennhéjázó magatartást tanúsítanak kicsiny népünkkel szem­ben és elzüllesztik az izlandi ifjúsá­got ... Harcolnunk kell, hogy ez a hadsereg mielőbb elhagyj a országún, kat, mert amíg itt tartózkodik, nem tekinthetjük szavatoltnak országunk biztonságát é s szabadságát." ÜJ SZO. Szlovákia Kommunista Pártiá­nak napilapja - Szerkeztősés- Bratisla­va. Jesenského 8—10. Telefon: 347 -16 és S52—10. FfiszerkesztO Lörincz Gvula. — Kiadóhivatal: Pravda. laokiadôválla­lata. Jesenského 12. Telelőn: üzeni) elő­fizetés és lapárusltás 274—74 eeyéni elő­fizetés 262—77 Az tJJ SZO mesren-lelhetS a oostai kézbesítőknél vasry a oostahiva­falokon is. • Előfizetési díl lí évre 120 K^s. Feladó és irányító postahivatal Bratisla­va II. — Nyomja a Pravda n. v. nvomdä­3a. Bratislava. A brémai szociáldemokrata párttagok kikényszeritették a pártszervezet elnökének lemondását Ellentétek az ázsiai jobboldali szocialisták és a nyugateurópai munkásárulók között Rendőrsor tűz Karacsiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom