Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-12 / 11. szám, hétfő

2 UJ9

S

Z0 1953 január 13 Nam Ir tábornok erélyesen tiltakozott az újabb hadiíogolygyilkosság miatt A sxovjetors&ág egyik legjobb írója A. N. Tolsztoj születésének 70. évfordulójára A lekszej Nikola jevics Tolsztoj egyike volt az idősebb korosztályba tartozó legkiválóbb szovjet íróknak. Ez a sokoldalú, ragyogó művész igen sok messzeföldön ismert, különféle témájú és műfajú irodalmi müvet alkotott. Irt történelmi regényeket és elbeszéléseket, színdarabokat és fantasztikus regényeket, szövegkönyveket és politikai cikkeket, pamfletteket és tárcákat. Tolsztoj irodalmi tevékenysége az első orosz forradalom után kezdő, dött. Tolsztoj legjelentősebb müvei az Októberi Forradalom előtti időszak, ban az „Ődon hársak alatt" című elbeszéléssorozat, a „Sánta herceg" és „Csodabogarak" című regény. Ezeknek a müveknek a fő hősei a nemesi osztály lezüllött leszármazot. tai, akik az egész birtokososztállyal együtt örökre eltűntek a múltban. Az az élethűség és kíméletlenség, amellyel Tolsztoj leleplezi a birtokososztály létét, megkülönbözteti őt a korabeli nemesi íróktól, akik úgy rajzolták meg a nemesi birtokokat, mint a legtökéletesebb kultúra támaszait, akik dicshimnuszokat zengtek a birtokososztályról. Az orosz irodalom élenjáró erőit irányító Alekszej Maximovics Gorkij dicsérően nyilatkozott a fiatal szerző prózai müveiről. Gorkij 1911. végén hangsúlyozva Tolsztoj müveinek kri tikai irányzatát, a következőket írta: „Fordítsák figyelmüket az új Tolsztojra, Alekszejre, aki kétségtelenül kiváló író, erőteljes és kemény élethűséggel rajzolja meg a korabeli nemesség lelki és gazdasági szétzül. lését." Tolsztojnál a birtokososztály pusz. tulásának témája mellett állandóan megtaláljuk az újnak és legyőzhetetlennek diadalmas fejlődését. Tolsztoj müvei derűlátóak. Ez a jellegük megmutatkozik az elbeszélés általánosan ragyogó színezetében, a ta. láló orosz humorban, minden igaz ügy iránti szeretetben és figyelemben, az orosz természetet bemutató átfogó és levegős képekben, a való élet iránti hatalmas és kiolthatatlan érdeklődésben. Tolsztoj akkori müveiben igyekszik megtalálni a pozitív hősöket. Miként a korabeli értelmiségiek legnagyobb része, Tolsztoj is azt hitte, hogy a nép életét meg lehet Javítani az era. Bferi lélek belső önmegtisztulásának útján. Az író társadalmi látóköre akkor még szűk volt. Világszemléletét osz. tályának számtalan előítélete korlátozta. A viharos forradalmi változások elkövetkező korszakában ez politikai hibákat és tévedéseket oko. zott nála. Kétségtelen, hogy a nemesség és a burzsoá intelligencia nyomasztó környezetében Tolsztoj nagy tehetsége hanyatlásra volt ítélve, kihunyt volna ugyanúgy, ahogy ez előfordult más íróknál, akik nem találták meg a helyes utat. A művészember azonban elegendő erőt talált magában ahhoz, hogy szakítson a régi környezettel, leküzdje hibáit és tévedéseit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új és jelentős témákat, kérdéseket hozott Tolsztoj alkotásai, ban. Az eszmei kutatások bonyolult és kanyargós útjának eredményeképpen határozottan az új szocialista világ oldalára állt, a szovjet haza lánglelkü fia, az új népi kultúra kiváló művelője lett. Tolsztoj az orosz klasszikusok legjobb haladó hagyományait folytatva a szocialista realizmus kiemelkedő müveit írta meg. így például a „Nagy Péter" című trilógiát, „A Golgota" ,címü trilógiát, a „Retteget Iván" című drámai elbeszélést. Röviden és világosan jellemezte az író alkotó útját Molotov elvtárs 1936-bän a Szovjetek VHI. Rend. kívüli Össz-szövetségi Kongresszusán mondott beszédében: „Előttem felszólalt a mindenki előtt ismert A. N. Tolsztoj író. Ki ne tudná, hogy ö azonos a volt gróf A. Tolsztojjal? És most? Most a szovjet föld egyik legjobb és legnépszerűbb írója Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj elvtárs. Ebben a történelem a hibás. De a változás jó oldalra történt. Ebben mindannyian egyetértünk, magával A. N. Tolsztojjal együtt." Irta: V. Scserbina Tolsztojra, a szovjet művészre jellemző, a haza múltjának és jelenének megismerésére irányuló mélyreható és állandó érdeklődés, az orosz nemzeti jellem vonása. Ez a céltudatosság határozza meg irodalmi munkásságának jellegét, kidom. borodik a „Golgota" című trilógiájában („Nővérek", „1918", „Borús reggel"), amely a szovjet szépirodalom egyik legnépszerűbb alkotása. A hősköltemény tartalmának alapját a két korszak mezsgyéjén álló ország életének ragyogó és átfogó ábrázolása, az Oroszországot az új szocialista élet felé fordító óriási jelentőségű történelmi események élethű elbe. szélése képezi. A regény minden egyes új kötete azt mutatta, hogy az író halad a politikai gondolkodás újabb, magasabb színvonala felé. A „Borús reggel" és a „Kenyér" című regényben Tolsztojnak sikerült,művészien feltárni azt, amit korábban nem iskerült megfognia és megörökítenie: a for. radalmi mozgalom páratlanul álló szervezettségét és céltudatosságát, a bolsevikok pártjának munkáját. Az író kiemelkedő művészi győzelme volt az, hogy ragyogóan ábrázolta a trilógia befejező részéhen korszakunk két nagy vezérének, Leninnek és Sztálinnak alakját. Lenin és Sztálin alakja a nagyszerű eszmeiség fényével ragyogja be a müvet. A trilógia telve van drámaiasság. gal, hogy éles összeütközésekkel, élethűen ábrázolja, hogyan formálód, nak át az emberi jellemek a forradalom tüzében. A trilógia eszmei és művészi erejéről tanúskodik a sok. millió olvasó elismerése. Alekszej Tolsztoj írói tudása rendkívül sokoldalú. A „Nagy Péter" című regény és „Rettegett Iván" című drámai elbeszélés igen nagy hatást gyakorolt a szovjet történelmi szépirodalom fejlődésére. A „Nagy Péter" című regény a történelmi anyag mélyreható, alkotó tanulmányozásán alapult, telve van azzal a törekvéssel, hogy a főhőst a marxista-leninista történelemtudo. mány fényében világítsa meg. A szovjet történelmi regény szemben áll a burzsoá történelmi regénnyel, amely a történelmet államférfiak magánéletévé süllyeszti, vagy pedig rosszakaratúan elferdíti, meghamisítja a reakciós burzsoá politika igazolására. A. N. Tolsztoj müvének központi eszméje a nagy orosz nép hatalma, alkotó szellemének legyözhetetlensé. ge. Az író a nép életében és nem pedig az udvari népség életében látja valamennyi történelmi esemény magyarázatát. Ez meghatározza a regény epikus jellegét. A népben — rendes körülmények között észrevétlenül — mindig hősi erők rejlenek, amelynek nagyságát teljesen csak a kritikus időszakokban lehet megismerni. A „Nagy Péter" egész tartalma ezt illusztrálja. \ lekszej Nyikolajevics Tolsztoj határozott kézzel egészíti ki a múltról alkotott elképzeléseinket azzal, amit nem találunk meg az okmányokban, érezteti velünk a korszak lehelletét, a kornak húsból-vérből való embereit mutatja be. Alekszej Makszimovics Gorkij találóan értékelte A. N. Tolsztoj optimizmusát, humanizmusát és világosan kifejezésre jutó nemzeti jellegét. Gorkij 1931-ben, a „Nagy Péter" írójához intézett levelében szeretetteljesen jegyezte meg. „Tudja, hogy igen szeretem és nagyra értékelem kiváló, értékes és jelentős tehetséget. Igen, és az ön tehetségét jókedvűnek látom, amely szikrázik az éles gúnyorosságtól, de ez a tulajdonság számomra valahol a harmadik helyen áll; az első helyet pedig az foglalja el, hogy az Ön tehetsége egyszerűen nagy tehetség, igazán orosz és oroszmódon okos tehetség... A „Nagy Péter" irodalmunk igazi történelmi regénye. Hosszúidőre szóló könyv." Lelkesülten fogadta Tolsztoj regényét Romáin Rolland: „El vagyok ragadtatva művészete "hatalmától és kimeríthetetlen bőségétől. amely Önnél a mű egyszerű összetevőjének látszik — írta Tolsztojnak. — Engem az Ön szilárd és élethű művészetében különösen lenyűgöz az, hogy müvének szereplőit az őket körülvevő környezetben formálja ki. Ezek a szereplők a környező levegő, föld és fény elválaszthatatlan alkotó részét képezik, s ön egyetlen ecsetvonással képes a környezet legfinomabb árnyalatait ábrázolni." A. N. Tolsztoj, a „Nagy Péter" irója, igen nagy hatást gyakorolt a kiváló szovjet írók egész csoportjára. Tolsztoj történelmi regényének elveit a maga módján továbbfejlesztette Siskov, Szergejev-Censakij, Fegyin, Zlobin, stb. Ezek az írók olyan müveket alkottak, amelyeknek realista élethűsége élesen szembertáll a történelmi szubjektivizmus minden fajtájával. Tolsztoj a Nagy Honvédő Háború nehéz^ éveiben írta a „Rettegett Iván" című drámai elbeszélést. Ebben a műben a Rettegett Iván úgy áll az olvasó előtt, mint a nemzeti történelem kiemelkedő alakja, az orosz állam korabeli élenjáró építője. A mű élénken, sokszínűen és átfogóan mutatja be a történelmi kort. Az író színesen rajzolja meg a különféle személyeket. Ezt a müvet teljes joggal nevezhetjük népi elbeszélésnek. A drámai mű fő témája a nép, a nép sorsa és ereje. Tolsztojban a rá jellemző, az élet iránti óriási érdeklődés egybefonódik a kiváló publicisztikai készséggel. Tolsztoj tehetséges publicisztikai müvei arról tanúskodnak, hogy az író a szovjet hazafiság eszméinek harcosszellemü hirdetésében szilárd támaszt talál munkásságának eszmeiségéhez és írói tudásának fejlesz, téséhez. T olsztoj nemzetközi kongreszszusokon és konferenciákon a szovjet társadalom képviselőjeként számtalanszor felszólalt a fasizmus ellen, a béke nagy ügye érdekében. A béke, a kultúra fejlődésének első feltétele — mondta meggyőződéssel. Tolsztoj résztvett a Londonban, Párisban, Madridban rendezett békeés kulturális kongresszusokon. Gorkijjal együtt tevékenyen együttműködött abból a célból, hogy a világ értelmiségi dolgozóinak erejét egyesítsék a fasizmus ellen. Tolsztoj élesen jellemzi, hogy milyen ellenségesen szembén áll az amerikai monopóliumoknak és lakájaiknak imperialista politikája az egész dolgozó emberiség érdekeivel. Az író szenvedéllyel hívta fel az emberiség haladó erőit, az összes becsületes embereket, hogy egyesítsék erejüket az imperialista összeesküvők ellen, akik egy új világháború tüzét élesztgetik. A. N. Tolsztoj 1933-ban ,,Az Októberi Forradalom adott nekem mindent" című cikkében a következőket írta: „Ha nem lett volna a forradalom, a legjobb esetben a forradalom előtti közepes író szürke, kilátástalan tevékenysége várt volna rám. Az Októberi Forradalom mindent megadott nekem, mint művészembernek. Művészi podgyászom az Októberi Forradalom előtti tíz esztendőben négykötetnyi prózát tett ki, az utóbbi 15 évben pedig legjelentősebb müveim 11 kötetét írtam meg. 1917 előtt nem tudtam, hogy kinek a számára írok (könyveim példányszáma mellesleg szólva a legjobb esetben 3000 volt). Most érzem magamkörül az élő olvasóközönséget, amelyre szükségem van, amely gazdagít engem és amelynek én is kellek. Huszonöt esztendővel ezelőtt úgy kezdtem meg az irodalmi tevékenységét, mint valami kellemes foglalkozást, mint valami szórakozást. Most, az irodalomban azt a hatalmas harci fegyvert látom, amellyel a proletariátus küzd a világ kultúrájáért, s erömhöz telten hozzájárulok ehhez a harchoz." Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj 1945. február 23-án halt meg. A z a fejlődés, ahogy Tolsztoj tehetsége a szovjet időben kivirágzott, megmutatja, hogy milyen magasta emelik a művészt a szovjet hazafiság eszméi, milyen gazdag lehetőségeket és távlatokat nyit meg a szocializmus a művészi alkotás előtt. Az „Üj-Kína" hírügynökség tudósítója jelenti: Nam Ir tábornok, a koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség vezetője, csütörtökön erélyesen ültakozott az amerikaiaknál amiatt, hogy január 6-án Kocsedo-szigetén ismét meggyilkoltak egy hadifoglyot. Nam Ir tábornok tiltakozásában hangsúlyozta, hogy az amerikaiak nem bujtatnak ki a hadifoglyok soraiban rendezett vérfürdőkkel járó felelősség alól A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség rangidős.összekötőtisztje tilKleemann, a Német Szociáldemokrata Párt'brémai szervezetének elnöke, a párttagok nagy tömegeinek nyomásíka. kénytelen volt tisztségéről lemondani. ,,A Di

e Bühne der Demokratie", a Német Kommunist

a Párt brémai szervezetének lapja, ezzel kapcsolatbab a kövekezöket írja: ,,Nem vélet. len, hogy a brémai szociáldemokrata elvtársak visszautasították Kleemann kommunistaellenes hisztériáját. Kleemann 1933 előtt rendőrszenátor volt Brémában és már akkor is arra Rangoonba, Burma fővárosában folyik az ázsiai jobboldali szocialista pártok értekezlete. Az értekezletről szóló különböző jelentésekből ki. tűnik, hogy ellentétek merültek fel az ázsiai szocialisták és az u. n. szocialista internacionálé között. Az ázsiai jobboldali szocialista pártok képviselői ugyanis, — nyilvánvalóan az egyre erösbbödő nemzeti függetlenségi mozgalmaknak és az impe. rialistaellenes gyűlölet fokozódásának hatására — bölcsebbnek találták, ha az ázsiai szocialista pártok Szerdán Karacsiba — indiai városban a diákok tüntető felvonulást rendeztek. A tandíjak leszállítását és a kedvezőtlen tanulási lehetőségek biztosítását követelték. A rendőrség könnygázbombákkal szórta szét a tüntető ifjakat. A diákok csütörtökön ismét tüntető menetben vonultak végig Karacsi főútvonalain. Megismételték követeléseiket és tiltakoztak az elözönapi rendörterror ellen. A rendörosztagok ismét megtámadták a tüntető egyetemi hallgatókat. A ,>Reuter«, valamint az »AFP« tudósításai szerint »a rendörök könnyfakasztó gázbombákkal, gumibottakozott az amerikaiaknál, hogy amerikai katonai repülőgépek január 7-én 16 óra 15 per

c é

s 16 óra 30 perc körül behatoltak Panmindzson térségébe. Az amerikai repülőgépek ezzel megszegték a két fél között a fegyverszüneti tárgyalások térségével kapcsolatban létrejött megáila. podást. A koreai-kínai küldöttség rangidős-összekötötisztje követel te: az amerikaiak tegyenek hatásos intézkedéseket hasonló incidensei: jövőbeni megismétlődésének elkerülésére. használta fel állását, hogy megtorló intézkedéseket hozzon a Német Kommunista Párt tagjai ellen és meghiúsítsa a munkásosztály akcijegységét. Lemondása újabb bizonyí. téka annak, hogy a német szociáldemokrata párt tagjai ma már nem hajlandók magukat minden további nélkül alávetni egyes jobboldali vezetők parancsainak, hanem keresz. tülviszik akaratukat és együtt harcolnak a demokratikus erőkkel, elsősorban a kommunistákkal és a pártonkívüli s dolgozókkal." külön regionális szervezetének létre, hozása mellett foglalnak állást. Ilyen értelemben szólalt fel például Mohamed Szopiee malájföldi küldött, aki azt javasolta, hogy az új szervezet csak éppen kapcsolatot tartson fenn az „európai internacionálé"-val. Ezekre a törekvésekre mintegy magyarázatul szolgál Ahmed Husszein egyiptomi küldött felszólalása, aki kijelentette: ,,Az ázsiaiaknak nem* kellene közösködniök a szocialista inter. nacionáléval, amely felelős az imperializmus terjeszkedéséért." tal és szuronnyal harcoltak« a fegyvertelen diákok ellen. A védekező tüntetők torlaszokat emeltek és kőzáporral verték vissza a megújuló rendörtámadásokat. A rendőrök ekkor sortüzet nyitottak. A »Reuter« jelentése szerint a véres összetűzés során »legalább hat ember életét vesztette és ötven megsebesült«. A pakisztáni hatóságok katonai alakulatokat vezényeltek Karacsiba. A város központjában rendőrség és katonaság tart őrszolgálatot. Betiltották a csoportulásokat. Számos letartóztatás történt. Izland lakossága az amerikai megszállók távozását követeli / Izlandon valamennyi lap egyre félreérthetetlenebbül ad hangot az izlandi nép felháborodásának a szigeten állomásozó amerikai kataiák viselkedése miatt. Az amerikai katonák Izland szigetén tudvalevőleg az atlanti egyezmény és az u. n. „védelmi" szerződés alapján tartózkodnak. Helyi lapok jelentései szerint az amerikai katonák elcsábítják az iz. landi lányokat és iszákosságra, kábítószerekre szoktatják az ifjúságot. A „Timinn" című lap nemrégiben amiatt panaszkodott, hogy az amerikai csapatok jelenléte „elösegiti az izlandi ifjúság bűnözésének aggasztó növekedését". J. 1952 nyarán újabb amerikai csa. paterősítések érkeztek Izlandra. Azóta országszerte tért hódít az „amerikai életmód". A „Frials Thiod" c. lap tényeket közölt a többi között arról, hogy Reykjavikban titkos bordélyházak működnek. Az amerikai megszállók viselkedé. se felháborítja a lakosságot és mindgyakrabban hangzanak el tiltakozások — még egyes burzsoá parlamen. ti képviselők részéről is — az amerikai katonák izlandi tartózkodása é

s garázdálkodása ellen. Gunnarsson, a „Dagens Nyheter" tudósítója rámutat: az izlandiak hangulatát vi. lágosan kifejezte Dávid Stefansson költő, az Izland függetlenségének évfordulóján mondott ünnepi beszédében. Stefansson a többi között kijelentette: „Nem titok, hogy várjuk a napot, amikor az utolsó külföldi katona is elhagyja országunkat." Erélyesen tiltakozott az ország amerikai megszállása ellen az Izlandi Szocialista Ifjúsági Szövetség is. A Szövetség legutóbbi kongresszusán határozatot hoztak, amely hangsúlyozza; ,,Országunkat az amerikai hadsereg kormányozza. Az amerikai hadsereg lábbal tiporj

a az izlandiak jogait és akadályozza kultúrális fej. lödésüket... Az amerikai katonák dölyfös é

s fennhéjázó magatartást tanúsítanak kicsiny népünkkel szemben és elzüllesztik az izlandi ifjúságot ... Harcolnunk kell, hogy ez a hadsereg mielőbb elhagyj

a országún, kat, mert amíg itt tartózkodik, nem tekinthetjük szavatoltnak országunk biztonságát é

s szabadságát." ÜJ SZO. Szlovákia Kommunista Pártiának napilapja - Szerkeztősés- Bratislava. Jesenského 8—10. Telefon: 347 -16 és S52—10. FfiszerkesztO Lörincz Gvula. — Kiadóhivatal: Pravda. laokiadôvállalata. Jesenského 12. Telelőn: üzeni) előfizetés és lapárusltás 274—74 eeyéni előfizetés 262—77 Az tJJ SZO mesren-lelhetS a oostai kézbesítőknél vasry a oostahivafalokon is. • Előfizetési díl lí évre 120 K^s. Feladó és irányító postahivatal Bratislava II. — Nyomja a Pravda n. v. nvomdä3a. Bratislava. A brémai szociáldemokrata párttagok kikényszeritették a pártszervezet elnökének lemondását Ellentétek az ázsiai jobboldali szocialisták és a nyugateurópai munkásárulók között Rendőrsor tűz Karacsiban