Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-11 / 10. szám, vasárnap

1953 január 1

1 UJ SZÖ -BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG—, írók és költők, minél többet foglalkozzatok műveitekben néphadseregünk életével Az írók és a katonalevelezők közös értekezletéről A Csehszlovákiai Magyar könyvkiadó 1953. évi könyvkiadói terve A csehszlovákiai könyvkiadást 1953. január 1-ével újjászervezték. Egyes szakok szerint külön könyvkiadó nemzeti vállalatokat létesítet tek és ennek következtében a Csemadok kiadóvállalata, a Magyar Könyvtár kivált a megszűnt Pravda könyvkiadó keretéből és önálló Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadóvá alakult át. A kiadó 1953. évi munkatervében több mint 50 könyvcím szerepel, köztük csehszlovákiai magyar írók, magyar klasszikusok müvei, továbbá cseh, szlovák, szovjet és egyéb irodalmi müvek fordításai, valamint több Ifjúsági és ismeretterjesztő könyv. Megjelenik a csehszlovákiai fiatal magyar írók és költök antológiája, amely képet ad irodalmi életünk mai helyzetéről. A kötetben egyaránt szerepelnek majd versek és prózai írásmüvek, elbeszélések, irodalmi ripvrtok, tanulmányok. Egy másik kötet az első Csehszlovák haladó magyar íróinak müveit foglalja össze. Megjelennek továbbá Egri Vfiktor államdíjas író új regénye „Én, Bálint Márton a békét akarom" címmel és „Hűség" című színdarabja, Gály Olga versei. Szabó Béla új regénye és Sas Andor irodalmi és történelmi tanulmányai. A magyar klasszikusok müvei kö* zül a csehszlovákiai magyar dolgozók új kiadásban olvashatják Móricz Zsigmond elbeszéléseit és „Boldog ember" című regényét, Mikszáth Kálmán „Szent Péter esernyője" és Gárdonyi Géza „Egri csillagok" című regényét. Megjelenik ezenkívül Aczél Tamás „A szabadság árnyé-, kában" című Sztálin-díjas regénye. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó kiadja a cseh és szlovák költök antológiáját, továbbá egy kötet fiatal szlovák költök válogatott verseinek magyar fordításaival. A cseh és szlovák irodalmat a könyvkiadási tervben Jilemnicky 3 regénye Töretlen föld, Egy szem cukor. Dübörög a f öld),Olbracht ,,Nyikola Suhaj" című regénye, František Hecska „Fatornyos falu" című államdíjjal kitüntetett regénye és Marié Majerová „Sziréna" című közismert müve képviselik. Megjelenik ezenkívül Ján Kalincsiák „Restauráció" cimü klasszikus regényének magyar fordítása. Űj fordításban adja ki a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó Egon Ervin Kischnek, a prágai riportirodaiam klaszikusának amerikai riportjait ,,Csillaglobogós paradicsom" címmel, valamint Jozef Macek államdíjjal kitüntetett történelmi tanulmányát a „Huszita forradalmi mozgalom"ról. Nem kevésbbé gazdag a könyvkiadói terv a szovjet irodalom müveinek magyar fordításaiban. Üj fordításban adják ki Solohov „Ugartörés" (Üj barázdát szánt az eke) című regényét. Megjelenik továbbá Erenburg „Vihar", Bubennov „Fehér nyírfa", Polevoj „Arany" cínjü regénye. A keleti népek irodalmát négy kötet képviseli a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó idei mumkatervébeh. amelynek magyar fordítása dr. Blaskovíos Józsefnek, a prágai Károly-egyetem orientalistájának munkája: Názim Hilonet válogatott versei, Szabahattin Ali, a kiváló török novellista válogatott elbeszélései, Baren Baszu bengáli író „Zsoldosok" cimü regénye és egy bengáli elbeszélésgyüjtemény. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó tervbevett ifjúsági kiadványai között szerepel egy szovjet népmese-gyűjtemény, Bazsov: „Szöcske" és Oszejeva „Vaszja Trubacsov" című ifjúsági regényei, továbbá Jirászek régi cseh mondái, egy szlovák és egy kínai népmesegyűjtemény. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó 1953. évi munkaterve visszatükrözi a csehszlovákiai magyarság lendületes kulturális fejlődését, amelyet a lenini-sztálini nemzetiségi politika elvei tesznek lehetővé és amely lépést tart hazánk gyorsiramú gazdasági és politikai fejlődésével. Az értékes könyvek, amelyeket a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó ad ki az 1953. évben, hozzájárulnak majd ahhoz, hogy dolgozóink még jobban elmélyítsék politikai öntudatukat, műveltségűket és tudásukat. Csehszlovák filmhét Magyarországon Néphadseregünk katonái nagyra, becsülik íróink munkáját. Az íróban látjuk az új ember kovácsát, a szellemi élet bányászát, az új ^szocialista ideológia hirdetőjét. Nagyon szeretnénk azonban, ha íróink minket katonákat jobban látnának és olyan könyveket írnának a néphadsere. günkröl, amilyeneket Bek, Polevoj, Penyezsko és más szovjet írók írtak a Szovjet Hadseregről. Különösen szeretnénk olvasni könyveket népünk hősi harcáról, melyet a Szovjet Hadsereg oldalán hazánk felszaba dításáért végzett. Hősökről akarunk olvasni. Olyanokról, akik életüket áldozták fel a fasiszták elleni harcban, olyan hősökről, kik ma a kato. nai esküt előírások és szabályzatok példás teljesítésével a békében elérhetö legnagyobb kitüntetéshez jutottak, a „Példás katona" címéhez. Kevés könyv jelent meg ilyen tartalommal, pedig ezek a könyvek se. gíthetnének az új szocialista katona nevelésében. / Látszik ellenben, hogy 'íróink segíteni akarnak nekünk. A napokban közénk jöttek, hogy meghallgassanak bennünket. Nagy örömmel fogadtuk őket a katonai levelezők értekezle tén. Viharos tapssal üdvözöltük az államdíjas Egri elvtársat, Lazarová elvtársnöt, Minács elvtársat és Zsáry elvtársat. A kapitány elvtárs üdvözlő beszé. de után a katonai művészegyüttes kultúrbrigádja lépett fel, majd La- zarová írónő beszélt. '— Mi irók, mint jóbarátok jöttünk közétek, — mondja Lazarová elvtársnő. — El vagyunk készülve arra, hogy hibául számoljátok fel nekünk azt, hogy kevés regényt és prózát írunk a néphadsereg életéről. Beval lom őszintén, számomra nehéz .dolog írni a hadseregről, amikor nem ismerem tökéletesen katonáink életét. Csak az írhat erről, aki abban a kör. nvezetben él. Lazarová írónő beszéde után Zsáry költő új verseiből adott elő, majd később Egri Viktor államdíjas magyar író beszélt. ľ Különös lelkesedéssel fogadtuk azt a hírt, hogy Egri elvtárs, aki tökéletesen ismeri mindkét világhá ború borzalmait, regénybe foglalja élményeit, írni fog hazánk dolgozóinak békeakaratáról és reméljük, hogy katonáinkról sem feledkezik meg Egri elvtárs ismeri a kapitalistákat szolgáló katona életét. Tapasztalatait beszédjében összefüggésbe hozta a haza védelmével. —- Mikor 17 éves koromban a bur. zsoa világ katonája lettem — mondja Egri elvtárs — minden parancs ezt idegezte belém: a haza pa. rancsolja! A haza követeli, hogy harcolj és meghalj érte. Eredj meghalni! Katona vagy, kötelességed, hogy meghalj! .. . Sok idő kel. lett, míg megértettem, hogy ez a parancs az úrj világ parancsa volt, meddő és észtelen parancs, amelynek csak azért kellett eleget tennünk,, hogy tömlöcbe ne vessenek vagy a parancsmegszegésért ki ne végezzenek. Sok idő kellett, míg megértet, tem, hogy hamis eszmékkel áltattak, hogy annak a millió és millió katoA dicső Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és a nép vette kezébe a hatalmat. A felszabadult nép hozzáfoghatott a szocializmus építéséhez hazánkban. A Szovjetunió és a Szovjet Hadsereg ma az egész világ béketáborának hatalmas békepajzsa. A Szov jetunió segítségével és mintájára valósítják meg a népi demokratikus országokban az új szocialista társadalom építését. Az ö eredményeikből és példáikból merítünk nemcsak ipari és mezőgazdasági téreri, hanem hadseregünket is a Szovjet' Hadse. reg mintájára alakítjuk. A szovjet nép példaképévé, és tanácsadójává vált dolgozóinknak, me rész építőtervei megvalósításánál. Mint népi demokratikus köztársaságunk igaz, őszinte barátja és szövetnának, akik meghaltak, nyomorékká lettek, nem volt akkor hazájuk. Nem volt hazája csak álma és vágya, hogy egyszer lesz hazája, hogy egyszer, ha végez a kapitalista renddel, magáénak mondhatja ezt a földet és beszélhet arról, hogy van hazája. Hogy mi a. haza? Arról szeretnék néhány szót mondani — folytatta beszédét Egri elvtárs. — A haza az otthon. Az a hajlék, ahol születtem, a gyermekkori em. lékeim drága tájai, a rét, ahol társaimmal labdáztam, az iskola, ahol a betűvetést megtanu am és a haza a temető is, ahol apám és anyám csontjai porladnak. De a haza sokkal több ennél. A haza a jogom és lehetőségem a munkához, a haza a holnap biztos ízes kenyere, a gyermekem lehetősége, hogy akár az egyetemen necsak tanulhasson, de taníthasson is, hogy tiszt lehessen, akár tábornok is, a haza az, hogy amerre nézel, tűnik a tudatlanság, a terjedő villanyfénnyel egyidöben terjed az agyakba az a világosság, amely rá. vezeti a sötétben tapogatódzót, hogy a közösségben és a közösségért élni mennyivel jobb, hogy ne mondjam azt, ez az enyém, hanem azt mondjam, ez a miénk ... A haza az ötéves terv. A széncsaták, a termelési ver seny, a tapasztalatok átadása és a haza az is, hogy én ma itt vagyok közöttetek, az író elbeszélget fiatal katonabajtársaival arról, hogy menynyi szép és nemes eszmény van a mi életünkben és hogy az eszmények legnemesebbje az, hogy mi mindent a békéért csinálunk, azért alkotunk, dolgozunk és ezért ragadtunk fegy. vert a kezünkbe. A beszédek után vita következett. Petrin hadnagy Egri elvtárs beszédjétől meghatva édesapjáról emlékezett meg, aki hasonlóképpen beszélt neki az első világháborúról és a hazáról. — Nagyon fogok örülni, — mondta Petrin hadnagy — ha Egri elv. társ könyvéből még világosabb képet kapok majd az esztelen impéria lista háborúkról. Novotny szakaszvezető Minács elvtárs íróhoz azzal a kéréssel fordult, hogy miért nem ír a katonai életről. — Senki sem írhat olýan dolgok, ról — mondja Minács elvtárs — amit nem élt át, mert csakis a tényekre lehet támaszkodni. Éppen abban rejlik alkotásunk tökéletessége. Az igazat kell megírni elvtársak. A mi igazságunkat, amit a jövő be fog bizonyítani. Igazi katonai irodalmat csak katonák tudnak teremteni. Én személyesen sokat voltam katonák közt, tényleges katonai időmet is becsületesen leszolgáltam, de mivel 1949_ben leszereltem, nem ismerhetem a katonák mai életét, mikor már sokkal jobb körülmények vannak néphadseregünkben. Ha el is látoga tok hozzátok a laktanyába és résztveszek a reggeli tornátokon vagy egy harci gyakorlaton, arról legfel, jebb újságcikket tudok írni. Petrin hadnagy elvtárs azt kérdezte tőlem, miért nem lépünk a néphadsereg szolgálatába. Nehéz erre válaszolni. Nagyon el vagyok jelenleg foglalva ségese, ma még nagyobb mértékben nyújt nekünk sokoldalú testvéri segítséget a szocializmus építésében. A hatalmas és önzetlen segítségnek az az eredménye, hogy hazánkban jelentős sikereket érünk el, hogy fokozatosan emelkedik életszínvona lunk, nemzeteink és ' a Szovjetunió között a testvéri kapcsolat állandóan szilárdul és erősödik. Néphadseregünk a sok véráldozat árán kiharcolt szabadságunknak, függetlenségünknek, boldog és biztonságos életünknek éber őrzője. En_ nek érdekében naponta fokozzuk erőnket és a védelmi képességet, eredményesen fejlesztjük a harci felkészültséget és készenlétet. Egyre jobban megszilárdul szövetségünk is a Szovjet Hadsereggel. Hadsere. günk népünk alkotómunkájának munkámmal, de fogadom elvtársak, hogy abban a pillanatban, mikor az első ellenséges lövedék lecsapna hazánk területén, én is ott leszek közöttetek. Lelkes tapssal és éljenzéssel fogadtuk Minács elvtárs beszédét. Pazsik szakaszvezető a vita zárórészében megkérdezte Lazarová író. nőtől, hogyan gondoskodik" az írószövetség a fiatal írók neveléséről, hogyan segíti munkájukat. — Nemrégiben közöttünk volt Polevoj elvtárs, híres szovjet író — mondja Lazarová elvtársnő — mi is hasonló kérdéssel fordultunk hozzá, hogy a szovjet írók évtizedes tapasztalatait követve nevelhessük fiatal íróinkat. Polevoj elvtárs a fiatal te. hetségek kiválasztásáról ezeket mondotta: „Az írás a fiatalembernél nem irodalmi, hanem biológiai kérdés. A fiatalok nagyon érdeklődnek a természet iránt és élményeiket legtöbbször versekben akarják kifejezni, de ez még nem jelenti azt, hogy tehetségek." — Én magam is 15 éves ko. romban verseket írtam, — folytatja beszédét- Lazarová írónő — jelenleg azonban szégyelném megmutatni őket. Helytelen ellenben, ha valaki, nek tehetsége van és nincs önbizalma. Minács elvtárs az előbb említette, hogy néphadseregünkről legtökéletesebben a katonák írhatnak, mert ők ismerik legjobban katonáink életét. Bobik szakaszvezető és Mastný őrmester elvtárs a vitában igen szépen beszélt katonáink életéről, csak szükséges volna, hogy ezt ne tartsa magában, hanem írja le. Igaz, hogy minden kezdet nehéz. Az irodalomban is így van. Ellenben mi írók készségesen segítjük a fiatal kezdők munkáját. Az esetleges kérdéseket ti is elküldhetitek a Csehszlovák írószövetség pozsonyi tago. zatához, melyekre levélben válaszolunk, vagy egyéni beszélgetésre küldünk meghívót. Lazarová elvtársnő még arról beszélt, hogy fiatal íróink kéthetenként tartanak értekezletet és ilyenkor te. hetséges és nagy tapasztalatokkal rendelkező írók irányításával elbeszélgetnek munkájukról. Tapasztalatok átvételével és fejlődésük biztosításával így támogatásban részesülnek tehetséges kezdő íróink. Az íróinkkal folytatott beszélgetés bennünk, katonai levelezőkben is fel. serkentette a vágyat írni arról, hogy él ma a katona, hogyan védi dolgozó népünk vívmányait; írni azokról a gazdag tapasztalatokról, melyeket példaképünktől, a Szovjet Hadsereg, tői vettünk át, vagy melyek példás katonáink kezdeményezéséből erednek; írni arról a barátságról, melyet vérrel pecsételtek meg népköztársa, ságűnk hős fiai a szovjet néppel a Bjelá Cirkev-nél és Duklánál folytatott harcokban; írni arról, hogy mily nagyon szeretik -katonáink hazánkait, pártunkat, Sztálin és Gottwald elvtársat és hogy ez a nagy szeretetünk hogyan nyilvánul meg a legmegtiszteiőbb polgári kötelessé, günk teljesítésében. Drábek Viktor, törzsőrmester. tapasztalataiból / szilárd és megbízható támasza a Szovjet Hadsereg gazdag tapasztalataiból tanul. Átvesszük a harcászati módszereket, amelyek olyan jól beváltak a Nagy Honvédő Háborúban. Különösen ma van szükségünk a tapasztalatok és a módszerek át. vételére, amikor a nyugati imperialisták fokozzák háborús előkészületeiket. Nekünk katonáknak még kitartób. ban és lelkiismeretesebben kell tanulnunk, hogy méltók legyünk hi. vatásunkhoz, hogy méltók legyünk dolgozó népünk bizalmára Ki kell szélesítenünk a példás katonamozgalmat, hogy így is megmutassuk dolgozó népünknek, hogy mi a nép fiai aktív harcosai vagyunk a világ béketáborának. Agócs Jenő közkatona. 1953. január 7-én Budapesten, az Uránia filmszínházban ünnepi díszelőadással megnyílt a csehszlovák filmhét. A díszelőadáson megjelent a Magyar Népköztársaság kormányának több tagja és a magyar kulturális élet több kiválósága. A vendégek között jelen volt J. D. Kiszeljov a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Huan Cen a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete, Miroszlav Szoucsek követségi titkár, a Csehszlovák Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője és több más állam magyarországi képviselője. A díszelőadáson résztvettek Magyarországon tartózkodó filmküldöttségünk tagjai is, Pavel Dubovszky, a csehszlovák állami filmvállalat helyettes vezérigazgatója, feorivoj Zeman és Karel Zeman filmrendezők, valamint Jiri Marek államdíjjal kitüntetett írónk. Non György, a Magyar Népköztársaság népművelési miniszterhelyettese, a magyar és a csehszlovák nép közti barátság fontos eseményeként méltatta a filmhetet. Ezután Máriássi Félix filmrendező mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy az egyre erősödő csehszlovák-magyar kultúrális kapcsolatok eredményesen segítik mindkét nép építő munkáját. Filmküldöttségünk nevében Pavel Dubovszky mondott ünnepi beszédet. Beszéde befejezéseképpen megköszönte a baráti fogadtatást és megígérte, hogy filmgyártásunk dolgozói művészetükkel is tovább folytatják harcukat a békéért, a szocializmus felépítéséért. A beszédek közben és a beszédek végén a megjelentek több ízben hosszú percekig helyükről felállva éltették népeink megbonthatatlan, örök barátságát, Klement Gottwaldot és Rákosi Mátyást, s a béketábor lángeszű vezetőjét, a nagy Sztálint. Ezután levetítették a „Holnap mindenki táncra perdül" cimü csehszlovák filmet. A budapesti „Szabad Nép" a „Holnap mindenki táncraperdül" című filmünkről A budapesti Szabad Nép terjedelmes cikkben foglalkozik a csehszlovák filmhét során levetített első filmünkkel. A cikk, amelyet Vészi Endre írt, töbek között a következőket mondja: ,,A „Holnap mindenki táncra perdül" cimü nagyszerű, felejthetetlen élméinyt nyújtó színes film Karlove Varyban a nemzetek közötti barátság díját kapta. Ezt a kitüntetést éppen azzal érdemelte meg, hogy nagyon találóan és egyszerűen az alapigazság művészi megfogalmazásával fejezte ki: „a hazaszeretet és a bé_ keszerető emberiséggel való szolidaritás egymástól elválaszthatatlanok." A cikk ezután részletesen foglalkozik a film tartalmával, majd a következőket állapítja »meg: „A film legnagyobb érdeme, hogy rendkívüli bájjal és sok szívderítő humorral sugározza a szabad országok ifjúságának életkedvét, alkotó örömét' pezsgő és pezsdítö lendületét." A cikk írója ezután elismerőleg nyilatkozik Vladimír Vlček filmrendező és Václav Hunka filmoperatőr munkájáról és dicséri a szereplők jó kiválasztását és elsősorban Marcella Martinkovát emeli ki a szereplök közül. Mint leglényegesebb értéket a film fényképezését, a színes filmtechnika kiváló megoldásait dicséri, „amelyek a legszebb szovjet színes filmekre emlékeztetnek". A cikk írója ezekkel a szavakkal zárja be 'cikkét: ,.Ez a nagyszerű film valóban alkalmas arra, hogy elmélyítse a népek közötti barátságot, hogy tánccal, énekkel, derűs hangulatával új harcokra lelkesítsen". Tanulunk a Szovjet Hadsereg gazdag