Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-01 / 1. szám, csütörtök

6 IIISZÖ 1953 január 1 A Magyar Állami Operaház művészeinek vendégszereplése Brafislavában A bratislavai hangverseny és szín­házi évad kimagasló eseményének tekinthetjük a Budapesti Állami Operaház két kiváló tagjának, Ta. kács Paulának és Jámbor Lászlónak december 21. és december 22. ven­dégszereplését városunkban. A ma. gyar énekművészet c két kitíinö kép­viselőjének vendégszereplése, továb­bi bizonyítéka a magyar-csehszlovák kul túrkapcsolatok megszilárdulásá. nak és annak az őszinte, baráti vi­szonynak, amely e két népi demokra­tikus ország népei között fennáll. December 21-én vasárnap, a Redou. te hangversenytermében adott egész estét betöltő ária és dalestet a két művész, míg másnap, december 22 én Jámbor László Borodin „Igor Her­ceg" cimü operájának címszerepét énekelte a bratislavai Nemzeti Szín­házban. Először a hangversenyről szeret, nék néhány szóval beszámolni, mely magasszínvonalú, értékes műsort nyújtott a nagyszámú és a vendég­művészeket lekesen ünneplő közön, ségnek. Jámbor László, a Budapesti Állami Operaház baritonistájának neve nem volt idegen számunkra, hisz gyakran volt módunkban élvez, ni művészetét a Kossuth és Petőfi rádió adásaiban, ellenben nagy meg­lepetést és felejthetetlen művészi él­ményt jelentett a hangverseny kö­zönségének Takács Paula, a Buda­pesti Állami Operaház nemrég fel. tűnt szopránénekesnőjének kimagas­ló hang. és előadómüvészete. Ta­kács Paula kiforrott, magasszínvo­nalú énekmüvészete bizonyítéka an­nak a ténynek, hogy a népi demokra. tikos Magyarország mily nagy lehe­tőségeket és milyen gondos, alapos felkészültséget biztosít fiatal művé. szeinek. Takács Paula nagyterjedel­mü, gyönyörű színezetű szopránnal rendelkezik, mely minden fekvésben egyforma szépséggel és erővel zeng. Közismert, hogy a természettől adott úgynevezett „nagy-hangok", rend. szerint technikai szempontból nem tesznek eleget a helyes éneklés kö­vetelményeinek. Az amúgyis megfe­lelő hangmennyiséggel rendelkező énekművész nem szentel elég időt, jobban mondva fáradságot hangja technikai csiszolására. Takács Pau. la nem ezek közé a művészek közé tartozik. Hangja a rendkívüli terje­delmen kívül, a legalaposabb techni. kai felkészültségről tett tanúságot, melyet csupán a szovjet énekművé­szeknél és az énekművészet legna. gyobbjainál észleltünk. Ez a techni­kai készenlét tette lehetővé, hogy Takács Paula annak ellenére, hogy hang-terjedelme a drámai szoprán kvalifikációját igényli, fölényes tech. nikai tudással énekelte Erkel Ferenc, „Hunyadi László" című operájának a híres „La Grandé" áriáját, mely koloratúr szoprán, vagyis magasfek­vésű. hang számára íródott. Ami azonban kimondottan lenyűgözően hatott Takács Paulánál, az a mű­vésznő gazdagskálájú, drámai elő­adómüvészete volt, mel'yel feszült­ségben tartotta a közönséget min. den számnál. A realista előadómű­vészét képviselője volt Takács Pau. la, akár Beethoven híres koncertáriá­ját az „Ah, perfidot" (Te hitszegő!) énekelte, akár az operairodalom ki­magasló szopránáriáit adta elő. Egyedülálló és izzó diámaiassággal ötvözött volt Takács Paula előadásá­ban Weber „Oberon" című operájá­nak híres „Óceán áriája,". Valóban az óceánt véltük látni magunk előtt a maga végtelenségével, szörnyű, pusztító viharával. Ugyanilyen átütő erővel és drámai hévvel adta elő ez a kiváló énekesnő Puccini Toscájából az imát és ugyancsak ilyen intenzív drámai alkotó erőről tanúskodott hangja Verdi Aidájának és Mascag. ni Parasztbecsület című operájának, egy-egy Jámbor Lászlóval együtt énekelt kettősében. Jámbor László, szintén gazdag és változatos műsorral mutatkozott be mint hangversenyénekes a bratisla. vai közönségnek. Sötétszinezetü, ér­ces baritonja az orosz operairodalom remekműveinek élethű tolmácsolását teszi lehetővé. Jámbor, hasonlóan mint Takács Paula, széles hangská­lával és biztos technikával rendelke­zik, előadómüvészete magasszinvo­nalú és gazdag. Az orosz operaszere­peken kívül, melyek közül Muszorg­szkij „Chovanscsina" című operájá­ból Sakloviti bojár gyönyörű áriáját adta elő, Jámbor László Kodály Zol­tán, a legnagyobb élő magyar zene. szerző művészete kiváló interpretá­torának bizonyult. Kevés énekes tud. ja a „Háry János" híres toborzóját oly egészséges életkedvvel és lelke­sedéssel énekelni, mint ahogy azt Jámbor Lászlótól hallottuk. Erkel Ferenc remekművéből, a Bánk Bán­ból a híres „Hazám, hazám" című áriát pedig oly sikerrel énekelte, hogy az áriát kénytelen volt megis­mételni. Ugyancsak ismétlésre ke­rült sor, amikor Bizet „Carmen" je­nek torreádor dala hangzott fel Jám. bor előadásában. A hangversmv si­keréhez nagyban hozzájárult Rudolf Maczudzinski kiváló zongorakísérete. Jámbor László magas művészi tu. dása azonban a másnapi operaházi vendégszereplése folyamán bontako. zott ki előttünk teljes nagyságában és érettségében. Amint már említet­tem, Jámbor Alexander Borodinnak az orosz operamuzsika nagy meste­rének és a cári Oroszország forradal­mi „Mogucsnaja Krjucska" tagja re­meikmüvének, az „Igor herceg" cím­szerepét énekelte. A szerep egyike az operairodalom legszebb, de egyút­tal legigényesebb baritonszerepeinek és nagy művészi feladatok elé állítja az énekművészt. Igor a hős, ki nem ismer félelmet és megalkuvást, aki forrón szereti népét és a végtelen sztyeppék diadalmas énekét, harc­ba megy Koncsak kán ellen, aki or. vul megtámadta az orosz hazát. Jámbor László e nagyszerű szerep nagyságának ós erejének minden ár­nyalatát érzékeltette gyönyörű hangjával és lenyűgöző drámai elő­adóművészeiével. Igor csodaszép nagyáriájában, melyet a Kán tábo­rában rabulejtve énekel az operahős, Jámbor művészetének legjobbját nyújtotta és a közönség szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta meg ezt a kiváló, nagyszerű énekművészt. Nehéz lesz elfelejteni ezt a cso­dálatos két estét, melyet a Magyar Népköztársaság e két pompás ének­művésze nyújtott nekünk. Reméljük, hogy minél gyakrabban lesz részünk hasonló művészi élményekben, me. lyek megerősítenek bennünket mun­kánkban és nagy békeharcunkban egy szebb, boldogabb holnapért és egy igazi, életigenlő művészetért. Boráros J. KULT URH ÍREK A román írók legjobbjait állami díjjal tüntette ki a Román Népköz társaság. A prózairodalom első dí­ját Petru Dumitriju kapta, a Duna­fekete-tengeri csatorna építőinek hősi küzdelmét bemutató „Pornél­küli út" című átdolgozott kiadásban megjelent regényéért. Díjat kapott Eusebiu Camilar „A mag kicsírá­zik" című regényéért, melynek tár­gya a falu szocialista átalakulása, és John Calugaru „Acél és kenyér" című regényéért, amely a vasipari munkások küzdelmét mutatja be az újjáépítés idején. A romániai magyar írók közül: Kovács György. Horváth Imre, Horváth Tstvá.n, Sütő András és Hajdú Zoltán kaptak államdí­jat. Bulgária most ünnepelte egyik leg­nagyobb élő proletárköltőjének, Di­metre Poljanovnak 75. születésnap­ját. E költő munkássága elválaszt­hatatlanul összeforrott népe sorsá­val. A nagy költő az elmúlt évben Kínában és Koreában járt. Vissza­térése után számos békeharcos ver­set írt, és sok előadást tartott a koreai nép hősies harcáról. Londonban a Royal Festival Hall­ban 3000 néző előtt nagy sikert aratott Igor Besrodnij hegedűmű­vész és Emil Gilels zongoraművész, a szovjet zeneművészet két világhí­rű képviselője. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL ,, S z Novi m gotlom " Szerte a szovjet haza földjén így köszöntik egymást újév reggelén a szovjet polgárok. Boldog derüli, tással lépnek az új évbe. azzal a biztos tudattal, hogy az ötödik sztálini Ötéves tervet sikerrel teljesíteni fog­ják. Az elmúlt évre visszagondolva a jól végzett, becsülete* munka érzetével gondolnak víssea. Teljesíttették és túlteljesítették az 1952-es év tervét és az 1958. évbef ís azzal a biztos tudattal lépnek, hogy teljesíteni és túlteljesíteni fogják feladataikat. Az új év köszöntésénél ez az érzés hatja át a szovjet dolgozókat, hogy e, jól megérdemelt ünnepen örüljenek és vigadjanak az új évnek. Egy köztársaság, amely alap­jában megváltozott Alma-Ata Nurumbájeva Machfuz a elvtársnő, a Kazah Szovjet Köztársaság má­nisiztertaTiácsának tagja, a követ-ke-, zőképp nyilatkozott azokról az óriá­si változásokról, amelyeik a kazah nép életében történtek: »A lakatta, sztyeppéken és a hegyekben, ahol azelőtt alig volt élet, óriási gyárak és fejfctlt szocia­lista ipair keletkezett. BoMog asz-' szonyi kacaj tölti be a Fémárba, Ak­tyubmszfk és Csimkend kohómüveit. A Kasp'i-temg&r vidékéin éjjel és nappal föfeírare hozzák a földolaj munkásai a feikete aranyat, szaka-, diaittamuii öanlilk a szén Karts&amSa, EMbasratuss és Bercsogurábél a Szovjetunió kohászati üzemeibe. Az utolsó három évben Köztársa, ságunk iparának teljesítménye 8.8-szeresére emelkedett. A Ka­zah Köztársságban SC90 kolhoz alakult, amelyek több, mint 10 millió hektár földdel rendelkez­nek. A gabonafélének és a h";ve. ly?s veteményeknek több, mint í)0 százaléka a mi köztársaságunk­ban terem. A kolhozgazdaság a lo-rmodsi-nebb gépekkel van el. látva. A dicső Októberi Szocialista Forra­dalom előtt egyetlen egy iskolája som volt Kazahsztánnak, amelyben Jtao-ih nyeiven folyt vofaa a tanítás. SZJ.Z embsr közül kettő tudott inni és ol vrorú. Ma büszkén moműharjult, hogy az írástudatlanság csak a muít rossz emléke. A v/rcocCíheo és falvaikban, korok 900Ô iskola mű­ködik, ahol a lakéihelyek egymástól nagyon tóvcl esnek, tatmiátusckait renebztek be, melyeikben az iskolü-s. gyorm-ekcCnről az á:C.r,m gcmidoökodik. TöYi mint 120 technikai és körül­bslttl S0 főfelkola van Kazahsztán­ban, ahon-wn magasképzettségű szakemberek kerülnek ki. 1946-ban megalakult a Kazah Tudományos Akf ilémia, amely nagyszámú tu­dományos intézetet egy?aít magá­ban. Kazah nycC.vem. több, mint 700 könyv jelaafk meg évente. Az elmúlt éiVban s z össtses fetodott könyviek szí ma megbaüadia a 11 mdlEót. A krzaliok anyanyelvükön olvas, sáli Marx, Engels, Leni n és Sztá­lin műveit, Puskin költészetét, Tolsztoj, Shakespeare ós Ruszta­viüi remekműveit és a többj szov­jet és külföldi szocialista írók munkái i. A szovjet hatalom alatt kifejlődött Kazahsztánban az ope­ra-, a dráma- és a balettművé­szet is. A szibériai bányászok sikeres harca a terv haíáriűó'eló'tti teljesítéséért A kuznyecki szénmedence 25 bá. nyája már az évi terven felül ter­mel. Az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért indított szocialista mun. Icaverseny a bányák termelőképessé­ge növelésének, az új technológia be­vezetésének és a termelékenység emelésének jegyében folyik. Sok bá­nydban már túlhaladták a tervben előírt kapacitást és most igyekeznek a termelékenységet tovább emelni. A Leninugolj-bánya dolgozói, akik terven felül már több vasúti szerel, vény szenet adtak az .államnak, el. határozták, hogy idén az előírt ha. táridö előtt teljesítik a bánya fej­lesztési tervét is. Elhatározták, hogy a bányában dolgozó Donbassz kombájnok havi teljesítményét át­lag 30 ezer tonnára emelik. A bánya minden frontján komplex­brigádok alakultak, amelyek bármely bányamunkát el tudnak végezni. A keletszibériai bányák többsége is teljesítette már évi tervét. Egyes bányákban a kitermelt szén 85 szá zalékát szénkombájnokkal fejtik. A gépesítés ezekben a bányákban a mult évhez viszonyítva ötszörösére emelkedett. Az ötödik ötéves terv eddig leg jelentékenyebb műve készült el újévre gádrcak leraknia, de a lelkes trakto­rosok rendszeresen túlteljesítik nor­májukat Kiváló sztahanovista munkát vé­gez Alekszei Szdvizsnyikov villany­hegesztő is. A 40 éves szakmunkás Az ötödik sztálini ötéves tervben szereplő egyik nagy műnek, az észt­országi KohtlaJarve és Tallin közöt­ti gázvezetéke a dolgozók óriási lel­kesedése és harca következménye, képpen újévre elkészült. Beváltották a nagy Sztálinnak tett ígéretüket és ez a hatalmas, új gázvezeték épi. tése befejeződött. A nedves, havas, kedvezőtlen idő. járás ellenére az építkezés sztahano­vistái kitűnő teljesítményeket értek el. Alekszandr Ivanov szerelőbrigád­ja nagyteljesítményű Sztalinyec­traktorokkal vontatja a helyszínre a tízesével összeforrasztott, együtte­sen 100 méter hosszú csöveket. A norma szerint műi ikonként félkilo­méter hosszú gázvezetéket kell a bri. már 22 éve dolgozik a csővezetékek lefektetésén. Dolgozott már Ukraj­nában, Leningrádban, és hegesztő volt azon távolkeleti építkezéseken is, amelynek történetét Azsajev a „Tá­véi Moszkvától" című regényében megírta. A esövek hegesztése bo. nyolult munka, nagy felelősséget igényel. Szdvizsnyikov 22 év alatt egyetlen selejtet sem csinált. A gázvezetékek egyes szakaszairól naponta érkeznek az örömteli hírek a munka befejezéséről. Nagyszabású kelheefejlesztési tervek A szovjet kolhozokban most állít­ják ősze a XIX. kongresszus irány, elvei alapján az elkövetkező évekre szóló fejlesztési terveket. A rjazani terület konnovejevszki kerületében lévő Sztálin-kolhoznak fejlett gazdasága, magasszínvonalű állattenyésztése, kertészete és méhé­szete van. A kolhoztagok közgyűlése most to­vábbi fejlesztési tervet fogadott el. Eszerint az ötéves terv során hét mázsával kell növelni a gabona hektáronkénti hozamát. Az állatát. Iományt kétszeresére kell emelni. A terv több új istálló és ól építését írja elő. Az állattenyésztés hozamá­nak növelése céljából a kolhoz sza­porítja a fajállatok számát és gon­doskodik megfelelő takarmánybázis, ról: a közeljövőben négyszáz hektár mocsarat szárítanak ki és változ­tatnak termékeny legelővé. A terv szerint a kolhoz jövedelmé. nek négy és félszeresére kell emel­kednie éa 1955-ben ei kell érnie a 8 és félmillió rubelt. A terület másik Sztálin-kolhoza 4000 hektár termőföldön gazdálko­dik, 6 állattenyésztő teleppel, nagy gytimölesöskerttel, villamoserör.iűvel rendelkezik. 1955.ig ez a kolhoz újabb állattenyésztő telepeket ren­dez be és mesterséges tavat létesít. A kolhoz földjein 55 traktor, 14 kombájn és sok más mezőgazdasági gép dolgozik majd. A legnehezebb meaSgazdasági mun. kákát gépesítik. A kolhozparasztok a gabonanemüek termését kétsze. resére, az ipari növényeket pedig háromszorosára emelik. Csardzsonban gátépítő szerkezeteket szerelnek a Turkmén-csatorna építke­zései számára. Ahol a jövőben tenger lesz A sztálini vízierőművek felépítése után az ország legnagyobb víztartá­lya létesül Kujbisev és Sztálingrád környékén. Az előkészítő munkák már nagy iramban foiynak azon a helyen, ahol a sztálingrádi tenger he­lye lesz. A vidéken fekvő lakótelepe­ket más helyre kell áthelyezni. Az áthelyezés sikeres lebonyolítására egy külön építővállalatot szerveztek. Az építészek már az új falvak ter­vein dolgoznak, A Volga partjain számos kutató­csoport és tudományos expedíció dol­gosak. Egyidőben ezekkel az erdögaz. dasági minisztériumhoz tartozó „Ag. roleszprodukció" vállalat expedíciót szervezett, mely a védő erdősávok tervezését készíti el. Ezek az erdő­sávok összesen 3300 kilométeres hosszúságban fognak húzódni. A hatalmas víztartályok befolyá­solni fogják a Kaspi-tenger halté­nyésztését. Ezzel a változással kap­csolatban merülnek fel a vízi élettan kérdéseiben újabb problémák, ame­lyekkel most behatóan foglalkozik a Szovjet Tudományos Akadémia ál­lattani intézet tudósainak csoport.

Next

/
Oldalképek
Tartalom