Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-08 / 7. szám, csütörtök

6 UJ SZ0 1953 január 8 IMikolaj Alexejerics Nyekraszov / ^ (1821—1878) 75 évvel ezelőtt, 1878 január 8-án halt meg Nikolaj Alexejevics Nyek­raszov, a XIX. század egyik nagy orosz ^költője, akinek irodalmi lángesze és befolyása messze túl­jutott szülőföldje határain és Iro­dalmi öröksége lett az egész világ haladó emberiségének. Nyekraszov a XIX. század hat­vanas és hetvenes éveiben azok kö­zé a nagy alkotó lelkek közé tar­tozott, akik egész életüket a mun­kának és az emberi szabadság esz­méiért folyó harcnak szentel­ték, magasra emelve a haladás és a forradalmi eszmék zászlaját. Bjelinszkij, Csernüsevszkij és Dob­roljubov, a nagy orosz demokra­ták körébe tartozott, amely mint Lenin mondotta, — előkészítette a talajt a marxizmus terjesztésére és fejlesztésére Oroszországban.« Költői alkotásaiban Puskin és Ler­montov müveire támaszkodott és örökségüket tovább fejlesztve köl­tészetét és egész életét elválaszt­hatatlanul összefűzte az egyszerű orosz nép életével és sorsával. Nyekraszov, a költő és demo­krata iránt, maga Lenin is nagy tiszteletet tanúsított. Kedves költői közé tartozott. N. K. Krupszká Lenin nővérének írt levelében ezek­kel á szavakkal dokumentálja Le­ninnek Nyekraszovhoz való meleg vonzalmát: »Csaknem könyv nél­kül megtanulta Nyekraszovot...« Nyekraszov küzdelmes, nehéz életet élt.. 1821 december 9-én szü­letett a jaroszlavi tartomány Grus­nyevo községében. Birtokos család­ból származott. Gyermekségét ap­ja felügyelete alatt töltötte. Apja, mint említi, kártyás, durva ember volt, »embertelen és müveletlen«, aki kínozta egész családját és a fiatal Nyekraszovot katonatiszti hi­vatásra kényszerítette. Nyekraszov szembeszállt apja akaratával, min­den anyagi eszköz nélkül Péter­várra ment és tanulni kezdett az egyetemen. A nagy városban pénz, barátok, minden anyagi és lelki tá­masz nélkül maradt. Nem csüg­gedt el, és vasakarattal, becsülete­sen harcolt a szebb, emberibb éle­tért. Abból élt, hogy újságokba cikkeket írt, órákat adott, lemásol­ta színészek szerepeit, elbeszélése­ket és verseket írt, a költői dicső­ségről álmodozva. Nyekraszov ké­sőbb visszaemlékezve az éhezés és nyomorúság napjaira, ezt írta: »teljes három éven keresztül szün­telenül, napról napra éheztem. Ésszel fel sem fogható, hogy meny­nyit dolgoztam! Uramisten, meny­nyire agyondolgoztam magam!« Amikor pedig a legrosszabb hely­zetben volt, mint egyik kortársa írja, — kiment a Széna-térre, ahol a parasztoknak öt kopejkáért, vagy egy darab kenyérért, leveleket, kérvényeket fogalmazott, vagy alá­írt az írástudatlanok helyett. Mindezeket a nehézségeket le­győzte és fokozatosan ismertté vált a pétervári irodalmi körökben. 1842-ben megismerkedett Bjelin­szkijjel és ez a találkozás döntő befolyást gyakorolt költői és alkotó tevékenysége egész további fejlő­désére. Nyekraszov rátalált önma­gára, ettől a pillanattól kezdve költői alkotása ugrásszerű művé­szi emelkedést, gondolati és poli­tikai mélységet mutat, rátér a leghaladóbb, a forradalmi orosz irodalmi alkotások útjára. Nyekraszov a nép felszabadítá­sában látta hazája gazdasági és kulturális fejlődésének, valamint biztonságának alapvető biztosítékát Ezért az ennek a célnak az érde­kében folytatott harcot irodalmi tevékenysége és egész élete fő fel­adatának tekintette. Erre az elha­tározásra nemcsak saját kemény, nélkülözéssel teli élete vezette, ha­nem az élet és az emberi társada­lom szociális kérdéseinek mélysé­ges megértése is. Mint Puskin, ő is megtanulta mélyen szeretni az igazságot és az igazságosságot. Nyekraszov életének nem egy megnyilvánulása tanúsítja humá­nus, igazságos állásfoglalását és a nép iránti nagy szeretetét. A néppel való szoros kapcsola­tából fejlődtek ki az irodalmi alko­tásról hirdetett esztétikai nézetei is. A Bjelinszkijt és Csernüsev­szkijt követő Nyekraszov követke­zetesen harcolt az úgynevezett j, tiszta müvészet« képviselői ellen, könyörtelenül leleplezte ártalmas­ságukat és rámutatott, hogy a művésznek a való életet kell ábrá­zolnia s művészetével az élet hala­dó fejlődéséért kell harcolnia. Hir­dette, hogy a művészetnek a népet' és annak szükségleteit kell szolgál­nia. Felháborodottan elutasította a hamis nézeteket, hogy a nép nem ért a művészethez és ezért nem is tiszteli. Nyekraszov költői tevékenysége a „Komu na Ruszii zsity charaso" (Kinek jó Oroszországban élni) című epikai költeményében csúcso­sodott ki, amelyen csaknem 20 éven át dolgozott. Ebben a költemény­ben hatolt be a legmélyebben az orosz élet nagyszerű ismeretével az orosz ember lelkébe. Az olvasó szeme előtt megjelennek az orosz muzsikok élő alakjai, összes jó és rossz tulajdonságaikkal, megjelen­nek a durvalelkü nagybirtokosok és az öntudatos, új forradalmárok, akikre reményteljesen függeszti szemét az elnyomott orosz nép. Nyekraszov az orosz paraszt sze­mével néz ezekre a birtokosokra, és olyanoknak, rajzolja meg őket, amilyenek a valóságban. Könyörte­lenül lerántja róluk az álmüvelt­ség aranyozott palástját. Ugyan­ilyen hűen ábrázolta Nyekraszov az orosz parasztot is. Nála is meg­látta és megrajzolta a természeté­ben rejlő jó és árnyoldalakat. Meg­mutatta, hogy az orosz paraszt jel­lemében mutatkozó hibák a hűbéri rendszer termékei és azonnal el­tűnnek, amint felszabadul a hűbéri rabszolgaság bilincseiből. Nyekra­szov ezt a hatalmas költeményét betegsége és halála miatt nem fe­jezte be. de így is leghatalmasabb, művészeti és társadalmi szempont­ból leghatásosabb müve maradt. Nyekraszov terjedelmes költői alkotásaival és gazdag közírói te­vékenységével népének értékes iro­dalmi örökséget hagyott hátra, amely azonkívül, hogy teljesítette forradalmi küldetését abban az időszakban, amikor az orosz nép a szociális elnyomás járma ellen vívta harcát, még ma is jelentős kulturális és politikai feladatot teljesít. Az ö hatására alkotott és tőle tanult számos nagy szovjet költő, például Majakovszkij és Brjuszov, de müveiből okulnak és erősödnek munkájukban sokan a mai költök közül is. Nyekraszovtól tanulnak a mi íróink és a többi nemzetek haladó írói is, ezért em­léke előtt mélyen meghajol az egész haladó világ. A kultúrmunka fontosságáról Nem lehet eleget hangoztatni, hogy mennyire fontos falvainkon a jó kultúrmunka. Ezt a munkát a tömegszervezeteknek kell elősegíte­ni és ezért elsősorban a tömegszer­vezetek vezetőinek, valamint a köz­ségi nemzeti bizottságok kultúrfe­lelőseinek kell tisztában lenniök feladataikkal. A tömegszeyvezetek vezetőinek és a hatósági funkcioná­riusoknak oda kell hatniok, hogy ne legyen ösztönszerű kultúrmunka a faluban, hanem irányított/ és terv­szerű legyen. A somorjai járás területén példá­ul élénk kultúrmunka folyik. Mi • lenne a legfontosabb a járás min­den falujában? A szövetkezetekbe befurakodott osztályellenség, a ku­lákok leleplezése az előadott kultúr­műsoron keresztül is. De mi törté­nik ehelyett? Tervszerűtlenül ren­dezik a kultúrműsorokat és így egyetlen kultúrelőadás sem oldja meg a fentemiitett problémát. Ugyanez a helyzet Bős községben is. Itt a Csemadok és a CsISz j ál dolgozik, és az egész dunaszerda­helyi járásban talán ebben a köz­ségben tartják a legtöbb kultúrelő­adást annak ellenére, hogy nincs megfelelő kultúrház a faluban. Mi­lyen nagyszerű lenne, ha a tevé­keny helyi csoport olyan kultúrmű­sort mutatna be, amely a helyi jel­legű hibákat ostorozná, leleplezné! Bizonyára sok kerékkötő ismerne magára a színpadon egy-egy szerep­lő képében, de ugyanakkor a közön­séget i s nevelnék és így elősegíte­nék a hibák kiküszöbölését a falu­ban. Várkonyon például irigylésre mél­tó kultúrház van. amelyet azonban egyáltalán nem használnak ki. A raktárszövetkezet mái több év óta raktárnak használja Az illetékes hatósági szerveknek gondolniok kellene arra, hogy a lcultúrmunká­ra a faluban nagy szükség van, a raktárszövetkezet pedig más meg­oldást találhat. A kultúrműsoron keresztül nem­csak a hibákra lehet rámutatni. A kultúrmunlcásoknak ismerniök kell a lakosság összetételét, szokásait, fejlettségét és az osztályellenség munkáját is. A jó kultúrmunkásnák ébernek kell lennie, a figyelmének mindenre ki kell terjednie, hogy a lakosság közt hatásosabbá tegye a kultúrelőadást és annak építő jelle­get adjon. A különféle idénymunkák megkezdése előtt rá kell mutatni a munka fontosságára és a munkála­tok folyamán ki kell emelni azokat, akik a legjobban dolgoznak, viszont •meg kell inteni a munkában hátul kullogókat Ez őszinte é s kollektív kritika lenne, amely megnehezítené az osztályellenség aknamunkáját. A kultúrmunka és a közönség elé ki­állás mindig társadalmi tett, és osztályjellege van. Ha helyesen csi­náljuk, akkor egyértelmű az osz­tályharccal. Világos, hogy jól dol­gozni csak öntudatos és kiképzett emberek tudnak, ezért nem szabad elhanyagolni a politikai nevelést sem a kultúrgárda tagjai közt. Igen fontos kérdés még a népi tánccsoportok és énekkarok kérdé­se is. A színielőadások nem ütköz­nek olyan nehézségekbe, mint a né­pi együttesek megszervezése. Sze­repet játszik az is, hogy ezen a té­ren kevés az igazi szakember. Ha azonban .tekintetbe vesszük, hogy falvainkon még élnek a magyar né­pi értékek ismerői, akkor láthatjuk, hogy ezeknek a feltárása a falusi kultúrmunkások dolga. Aki ismeri a falu népét, az tudja, hogy ki tud akár az idősebbek közül is, népi táncokat táncolni vagv népdalokat énekelni. Ezeket az embereket meg kell győzni arról, hogy kötelessé­gük ismereteiket a nép közkincsévé tenni. Itt elsősorban a jó szervező munka szükséges. Tudjuk, hogy volt már színi rendezői tanfolyam a Csemadok keretében és ha ez a tanfolyam csak egy lépést is segí­tett előre minket, már az is valami, de ezt a lépést meg i s kell lépni, illetve a közösség javára kell fordí­tani az ott szerzett ismereteket. A kerületi népi alkotó kultúrver­senyeken bebizonyosodott, hogy megoldható a népművészeti érté­keknek a feltárása Igen fontos, hogy a falusi kultúrmunkások is­merjék környezetük életmódját és azzal összhangba hozzák az elmé­letben tanultakat. Ellenkező módon nem valósíthat meg egy kultúrmun­kás sem helyes társadalmi munkát. Meg kell hát oldanunk a népj együttesek kérdését a falvainkon éppúgy, mint ahogy a Szovjetunió­ban is megoldották az összes ne­hézségek ellenére. A megoldásra váró feladatok a legszebb felada­tok, de szépségüket megtetézzük, ha megoldjuk őket. Ez lebegjen minden kultúrmunkág szeme előtt. Bagota István Csemadok-^tkár, Nyitra H»HHMM Mt Mt M M» W M« W» M< HM Ht» HH A pozsonyi mozik műsora: Az előadások kezdete: 16.30, 18.30, és 20.30. HVIEZDA — Hasek meséi a régi hatalmasokról (cseh) TATRA — A falusi orvos (szovjet) LUX — Mese a rossz szélről (szov­jet) PRAHA — Az aranyalmát termő fa (cseh) METROPOL — Karrier Páirjzsban (német) STALINGRAD — Déryné (ma gyar) Nemzetközi siversenyek Spindieruv Míynben Az ATK január 8—11 között Svä­tý Peterben, Spindieruv Mlyn mel­lett nemzetközi síversenyt rendez, a Volkspolizei NDK—ATK között. A versenyen a csehszlovák köztár­saság állami csoportjának tagjai és az első teljesítményi osztály ver­senyzői vesznek részt. Ez lesz az egyetlen nemzetközi verseny, ame­lyet az idén Spindieruv Mlynben rendeznek. Ez?n mérkőzésen kívül a nagyobb versenyek közül Spindie­ruv Mlynben csupán a csehszlová­kiai négy kombinációs férfi és há­rom kombinációs női versenyeket fogják megtartani. A mostani találkozóra az ATK versenyzői nagy gonddal és lelkiis­merettel készültek fel. Magas sportszínvonalukat bizonyítja az a siker, amelyet a vasárnap Lomnica nad Popelkouban tartott versenyen értek el, ahol a 3x10 km-es váltó­futásban a három első helyre az ATK versenyzői kerültek, és így megelőzték a Harrach, állami erdő igen erős stafétáját. Az állami sí­szövetség valamennyi tagjának részvétele, akik az idei erős idény­re már második táborozásban ké­szülnek, még nagyobb jelentőséget ad ennek a találkozónak. A rajto­lók számára ezek a versenyek ke­mény próbád lesznek azok előtt a nemzetközi mérkőzések előtt, ame­lyeken a csehszlovák válogatottak Lengyelországban, a Német Demo­kratikus Köztársaságban éš Ausz­triában fognak résztvenni. A csehszlovák versenyzők mosta­ni ellenfelei a Német Demokratikus Köztársaság népi rendörségének tagjai, akik a Német Demokratikus Köztársaság legjobb sízői közé tar­toznak. A német versenyzők már szombat óta Spindieruv Mlynben vannak és ott gyakorolnak. A nemzetközi találkozónak műso­ra a következő: csütörtökön, január 8-án a verseny ünepélyes megnyitá­sa és 18 km-es férfi futóverseny, pénteken, január 9-én összetett le­sikló és ugró versenyek, szombaton, január 10-én 4x10 km-es váltófu­tás. vasárnap, január 11-én óriási szlalom- és ugróverseny és ezután a verseny ünnepélyes befejezése. S p o r t h s r a i • TP Poprad—NV Bratislava 2:6 (0:J, 0:1, 2:4). Poprádon szép­számú nézőközönség előtt játszot­ták le a bajnoki jégkorongmérkő­zést. Az NV Bratislava minden te­kintetben jobb volt, a két bajnoki pontot megérdemelten nyerte meg. A mérkőzés után az »A«-csoport tabellájának állása a következő: l. Vítkovice 7 6 1 0 69:11 13 2. Baník Ostrava 7 6 0 1 57:37 12 3. TP Poprad 7 4 0 3 40:39 8 4. NV Bratislava 7 3 13 '47:32 7 5. Krídla vlasti 6 2 2 2 39:26 6 6. KP Opava 7 1 0 6 23:66 2 7. Slovena Žilina 7 0 0 7 2:66 0 • A VVSz nyerte a szovjet jég­korongbajnokság rangadóját. A moszkvában folyó jégkorongbaj­nokság döntőjében az első forduló utolsó mérkőzéseit bonyolitották le. Az érdeklődés középpontjában a WSz—CDSzA rangadó volt, amely a VVSz biztos győzelmével végző­dött. Ezzel a győzelemmel a VVSz három ponttal előzte meg a CD­SzA-t, Eredmények: Krilja Szovje­tov—Hinik 7:1, Moszkvai Dinamó —Szverdlovszki Dinamó 11:2, Le­ningrádi Dinamó—Leningrádi Tisz­tek Háza 5:5, VVSz—CDSzA 4:0. A bajnokság állása: WSz 15 pont, CDSzA 12 pont, Krilja Szovjetov 11 pont. H=l=K=f=K= Január 8, csütörtök. A nap kél 7 óra 57 perckor, nyugszik 16 óra 18 perckor. A naptár f szerint Szörény napja van. • Várható időjárás: borús é s csapadékra hajló. A hőmérséklet ismét emelkedik. Nappal 1—2 fok­kal a fagypont fölé száll, éjjel pe­dig 0 fok körüli. Az ország nyugati részén sok helyen olvadás várható. Szlovákia valamennyi nagy­üzemében működik már a Nemzeti Biztosítás A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban egyesült dolgozók saját kezelésükbe vették át a nem­zeti betegbiztosításról szól á tör­vény végrehajtását valamennyi olyan szlovákiai üzemben, amely­ben több mint 100 alkalmazott dol­gozik. Ez azt jelenti, hogy a Nem­zeti Biztosítás ügye nagyrészt már a dolgozók kezében van, és hogy több mint 16.000 szakszervezeti tag, — aktivisták — akik a biztosítás kezelését végzik és a juttatásokról határoznak, gondoskodik arról, hogy a törvény minden feladatát igazságosan és rugalmasan hajtsák végre. így a betegbiztosítás végre­hajtása és igazgatása közelebb ju­tott a dolgozókhoz é s széles tömeg­alapra helyezkedett. Ez biztosítékul szolgál arra, hogy elesik az eddigi bürokratikus és merev döntés, ame­lyet a juttatások tekintetében kö­vettek. A dolgozók juttatásokra való igényüket közvetlenül munka­helyükön intézhetik majd el és ezzel maguknak és a termelésnek sok munkaidőt takarítanak meg, ame­lyet valamikor az okozott, hogy gyakran kellett elmanni a járási nemzeti biztosító intézetbe. Újdon­ság az újjászervezett nemzeti bizto­sítási ügyben az elvtársi látogatás. A biztosítási aktíva tagjai útján fenntartja az érintkezést a beteg és annak kollektívája közt a betegség ideje alatt és. így módot nyújt a betegnek arra. hogy ügyeit elintéz­ze. Azonban a biztosítási aktíva tagjai ezeknél az elvtársi látogatá-1 soknál nevelési feladatot is végez­nek — gondoskodnak arról, hogy a betegbiztosítással ne éljenek vissza azok, akik, nem betegek, akik csak színlelik a betegséget, vagy pedig saját külön hasznukra törekszenek. A biztosítási aktíva dolgozóinak azokat, akik a betegséget csak szín­lelik, ezen helytelen álláspontjukról át kell vezetni a kollektívába, és a termelés szükségleteihez. A külön­leges gyógykezelés engedélyezése is megjavul, mert ezentúl befolyása lesz arra a szélesebb kollektívának, amely ismeri a betegnek viszonyait és környezetét és igazságosabban határozhat afelől, hogy szüksége van-e fürdői vagy szanatóriumi ke­zelésre. A január 25-ig kifizetett bérek megadóztatása még a régi törvény szerint történik Az új béradótörvény szerint bér­adó alá esnek az 1952. december 31-e után kifizetett összes bérek és fizetések, valamint az 1953. január l-e előtt az 1953. évre kifizetett bé­rek és fizetések is. Ezen rendelke­zés értelmében tehát új béradó alá esnek a bérpótlékok is, amelyeket magasabb teljesítményekért és időntúli munkáért fizetnek ki, to­vábbá a ki nem vett szabadságért adott megtérítés stb„ hogyha ezek az 1952-ik avagy előző évekre vo­natkoznak. » Azonban a pénzügyminisztérium felesleges szigorúság elkerülése vé­gett 1952 decembér 2'3-án kiadott hirdetményében közölte,- hogy az 1952. és az előző évekre is 1953. január 25-ig kifizetett béreket még mint 1952-ik évből való bevételt fogják megadóztatni az előbbi 109/ 1947. Sb. számú béradótörvény szabályai szerint. WMMWWm Wt HHWM MIt HW MM Wt WMW ÜJ SZO Szlovákia Kommunista Hírt iá­nak naDilaota - Szerkeztösés- Bratisla­va. lesenského 8—10 Telefon: '47—16 és S52—10 FflszprkesztO > .firlnc-/ Gvula ­Kiadóhivatal: Pravda tnokiadôválla­lata Tesenskrho 12 Telefón- tizem) elő­fizetés és tanfinisttSs 274—74 eevént elfl­Mzetés 2B2—77 Az UJ SZO "esrrendelhetfl •» oostai kézbesítőknél vasrv * onstnbtva­alokon is ElBftzetésI díl V, évje 120 fCrs. PVIadA és tránvítft nnstahlvatal Bratisla­va II. — Nyomta a Pravda rí ». nvomdá­1a Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom