Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-08 / 7. szám, csütörtök

Ul SZO 1953 január 8 A Csang-Csun^, vasútvonal íorténele Az 1950 február hó 14-én megkö­tött szovjet-kínai egyezmény és az 1953 szeptember 154 szovjet-kínai közlemény alapján a Szovjetunió kártérítés nélkül átadta a Kínai Népköztársaság teljes tulajdonába a kínai CsangCsung vasútvonal kö­zös igazgatására vonatkozó minden jogát és a vasúthoz tartozó összes vagyontárgyakat. A vagyontárgyak közé tartoznak a Csang.Csung vas­útvonal összes állomásai, vasúti be. rendezései, felszerelései, mozdonyai, teher, és személykocsijai, rootoros­naí előretörését. 1904_ben, még a Port-Arthur és Dalnyij közötti vas­útvonal elkészülte előtt, -Japán meg. támadta a cári Oroszországot. A ja­pán-orosz háború eredményeként Ja­pán a többi között egész Dél_Mand_ zsuriában megkaparintotta a cári kormány vasúti érdekeltségeit. 1917-ben, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme után a szovjet kormány, amely fennállá­sának első perce óta a népek egyen jogúságának elvét vallotta, lemon­dott a cárizmus összes kínai érde­vonatok, javítóüzemek, villanytele­pek, telefon, és táviróállomások, vasúti elágazások, a vasúthoz tarto­zó földterület stb. A 2861 kilométer hosszúságú Csang.Csung vasútvonal — amely most már a harbini vasútigazgatóság alá tartozik — a Keletkínai és a Délmandzsuriai Vasútvonalak egyesí­téséből jött létre. Ez a vasútvonal Kína északkeleti részét szeli át s közvetlen összeköttetést teremt Kí. na és a Szovjetunió távolkeletk terü­letei között. Ez a vasútvonal a múlt­ban hosszú évtizedéken keresztül a külföldi imperialisták kezén volt és Kína kizsákmányolásának céljait szolgálta. Ezen a vasútvonalon ro­bogtak Japánba és a cári Oroszor­szágba a kínai föld kincseivel meg rakott vasúti szerelvények. Ez a vas­útvonal eszközül szolgált az impe­rialistáknak arra, hogy katonailag is sakkban tartsák Kínát és nagy. létszámú csapatokat tartsanak Kí. nában. Kína északkeleti tartománya ter­mészeti kincsekben igen gazdag te­rületek. Ez a hatalmas földrész, amelynek gazdasága néhány évtized, del ezelőtt még úgyszólván teljesen érintetlen volt, a mult század végén magára vonta a profitra éhes impe. rialista hatalmak figyelmét. Az ás­ványi és egyéb természeti kincsek kiaknázása, É szakkelet.Kína foko. zott gazdasági kizsákmányolása azonban közlekedési eszközök híjján nem volt megvalósítható. Az impe. rialisták ezért elsősorban azon mes­terkedtek, hogy jógot szerezzenek vasútvonal építésére Északkelet-Kí­nában és azt saját ellenőrzésük alatt tarthassák. Az első külföldi hatalom, amely ezt a jogot megszerezte ma­gának, a cári Oroszország volt, Oroszország 1891 ben kezdte meg az első vasútvonal — a Keletkínai Vas­útvonal — építését. De ez nem elé. gitette ki a cári kormány étvágyát. v Meg akarták rövidíteni a vasúti összeköttetést Kína és Vladivosztok között, hogy megkönnyítsék a ma guk számára Kína kifosztását. A cá. ri kormány ezért 1896-ban kicsikar­ta a feudális kínai kormánytól az engedélyt egy újabb, Mandzsúria fe­lé húzódó vasútvonal építésére Két éwei később 25 évre bérbevette a Liaotunk-félsziget csúcsát. Kvan tung területét. A cári kormány ezen a területen akarta felépíteni a Fort Arthur és Dalnyij közötti délmand zsuriaj vasutat. A japán imperialisták azonban irigykedve nézték versenytársaik kí. kéltségeiről. A Szovjetunió 1924-ben érvénytelenítette a cári Oroszor­szág minden Kínával kapcsolatos szerződésót és egyezményét, lemon. dott a cári kormány által szerzett „különleges jogokról és kedvezmé­nyekről". A szerződés kimondotta, hogy a Keletkinai Vasút a Szov­jetunió tulajdonában levő „tisztán kereskedelmi vállalkozás" amelynek üzleti érdekeit egy szovjet-kínai vegyesbizottság intézi. Ez a szerző dés volt Kina első egyénjogú szerző­dése, amely rendezte a kapcsolatokat az ország nagy északi szomszédjá­val, a Szovjetunióval. Egy évvel később Kínában meg­kezdődött az 1925— 1927.es népi for. radalom, amely elsöpörte a pekingi kormányt. D e mielőtt még a népi' forradalom megszilárdíthatta volna győzelmét, az áruló Csang Kaj-sek került uralomra, aki a külföldi im­perialisták sugallatára támadást in. tézett a Kefetkinai Vasútvonal ellen. Célja az volt, hogy erőszakkal elfog lalja a vasútvonalat, s aztán átját­sza azt imperialista gazdáinak kézé­re. ft. Szovjet Hadsereg azonban meghiúsította Csang Kaj-sek tervét, megvédte a vasutat a rablótámadás, tói. 1945.ben, az európai és ázsiai fa­siszta hadseregek szétverése után a szovjet kormány barátsági szerző­dést kötött Kínával. A szerződés ér­telmében a keletkínai vasútvonala kat, amelyeket a Szovjet Hadsereg tisztított meg a japán fasiszta hor­dáktól, a Csang.Csung vasút rend­szerébe egyesítették és létrehozták a Csang.Csung vasútigazgatóságot. A szovjet és a kínai kormány öt-öt képviselőt küldött a vasútigazgató, ságba, amelynek vezetője kínai volt. A szerződés 30 évre szólott, azzal a kikötéssel, hogy a szovjet kormány 30 év után ellenszolgáltatás nélkül átadja a vasúttal kapcsolatos ösz­szes érdekeltségeit Kínának. Ez a szerződés igen nagyjelentő­ségű lépés volt, amely biztosította, hogy a stratégiai szempontból is rendkívül fontos Csang.Csung vas útvonal nem kerül ismét a külföldi imperialisták karmáiba. A szerződés megakadályozta azt is, hogy Csang Kaj-sek áruló klikkje a kínai nép elleni hadjáratában saját céljaira nasználhassa fel a vasútvonalat. A kínai nép szabadságharcának győzelme után kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, s Mao Ce Tung elvtárssal az élén megalakult 1 kínai népi kormány 1950 február 14-én a Szovjetunió és a Kínai Népköz. PÁ H 1 É LET A nagyťalusi helyi*zervezet jobban kapcsolódjon be a munkát megszervezésébe Helyi pártszervezeteink legna. gyobb feladata, hogy szövetkezete­inkben és állami birtokainkon az öt­éves terv utolsó évének termelési tervét biztosítsák. Még a télen meg kell minden szövetkezetben szervez­ni a munkacsoportokat. A munka­csoportoknak ki kell adni egy bizo­nyos földterületet és a hozzá való gazdasági fölszerelést. Ha a csopor. tok jól meg vannak szervezve, ak­kor biztosítani tudjuk a tervteljesí­tést és emelni fogjuk a munka ter. melékenységét. A munkacsoportok megszervezésével megszilárdíthatjuk a munkafegyelmet is, mert a cso­port tagjai felelősek a rájuk bízott munkák elvégzéséért és a fölszere­lésért. A nagyfalusi szövetkezet teljesí­tette ugyan tervét, de a munka szervezetlensége miatt csökkent a munkamorál. A szövetkezet jól dolgozott, de a pártszervezet nem helyezett kellő súlyt arra, hogy a szövetkezeti ta­gokat elméletileg nevelje és ezért kezd hanyatlani a munkamorál. A szövetkezetnek jói jövedelmező hizlalója van és a terven felül 80 mázsa húst adott közellátásunk, nak. A tagok a XIX. kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállal­tak, hogy még 20 mázsa húst szolgáltatnak be. Kötelezettség­vállalásukat már teljesítették és 'gy fejezik ki odaadásukat a raagy Szovjetunió és annak Kommunista Pártja iránt. A szövetkezet az év utolsó napjaiban még 20 darab sertést adott a podbrezovai mun. kasoknak, hogy azok is teljesít­hessék a tervet. A hizlaló azért működik jól — mondja a helyi pártszervezet elnö­ke, Szógel elvtárs, — mert biztosi, tottuk az abrakot és még annak a gabonának egyrészét is, ami nekünk járt volna a munkaegység fejében, a hizlalónak adtuk, hogy dolgozó népünk ellátását biztosítsuk. A szövetkezet jó eredményeket ért el és beadási kötelezettségét túltel­jesítette, de a tagok között nincs a legnagyobb megelégedés és sok tag csak néha jár dolgozni, A munkafe­gyelem csökkenésének az oka, hogy a helyi pártszervezet nem irányítja a szövetkezeti tagokat és a párttagok nem járnak elöl jó példával a munkában, hogy ezzel megszilárdítsák- a mun­kafegyelmet. Egyes párttagok nem­hogy elősegítenék a munkafegyelem megszilárdítását, hanem rossz pél­dával még lazítják a fegyelmet. Nagy József, a pártoktatási - ta. nító nem vezeti helyesen a pártok­tatást és ezért nem kielégítő a párt­tagok elméleti fejlődése. Nagy Jó­zsef volt az építkezés vezetője a szö­vetkezetben, de nemhogy a munka­erkölcsöt erősítette volna, hanem rossz fellépésével lazította. Mikor az egyik munkás, Páldi József azt kér­dezte, hogy mikor kap fizetést, Nagy József ráordított: „Takarodj innen, mert agyonváglak!" így nem lehet bánni az emberek­kel és így nem lehet megszilárdítani a munkafegyelmet és nem lehet az új szocialista embert kinevelni. Nem lehet így beszélni egy párttagnak es különösen nem egy pártoktatónak. A párttagok kötelessége meggyőzni a dolgozókat és megmagyarázni nekik a párt irányvonalát, rámutatni a dol. gozók hibáira és öntudatosságuk fo­kozásával a tagok magukénak fog­ják érezni a szövetkezetet és a szo­cialista tulajdonnal úgy fognak bán ni, mint a sajátjukkal. Hogyan akar egy pártoktatási ta nító jó nevelőmunkát kifejteni, mi­kor ilyen diktatórikusán rárohan egy emberre, de a saját nevelőmunkáját elhanyagolja. Másik nagy hiba a nagyfalusi szö­vetkezetben, hogy nem alakítottak meg . munkacsoportokat Nem tartanak megbeszéléseket és nem tartják meg a sajtótízperceket, ahol a szövetkezeti tagok' tiszta ké­pet kaphatnának a világpolitikai eseményekről és igy fokozódna ön­tudatuk és jobban bekapcsolódnának a munkába. Ha a helyi pártszervezet megszer­vezné a míhtikamegbeszéléseket és a sajtótízperceket, biztosan jobban menne a munka. Nem történnének meg olyan esetek, hogy a hizlalóban egy napig nem volt abrak és nem volt egy kocsis sem, aki kivitt volna a raktárból a hizlalóba abrakot. Ha volnának munkacsoportok és meg­kapnák saját földterületüket és a hozzávaló gazdasági fölszerelést, ak­kor minden tagra több felelősség há­rulna a rábízott munkák elvégzésé­ért. A csoportok között kifejlődnék a szocialista munkaverseny is, amely a mi szocialista rendszerünk lendítő ereje és a munkatermelékenység fo­kozásának alapja. A szövetkezeti tagok között nincs meg a - kollektív viszony. A szövetkezet elnöke, Abelovszky az egyik megbeszélésén felvetette a kérdést, hogy az új tagokat . nem karolják fel és a régi és az új ta­gok között bizonyos ellentétek van­nak. Nagyon jól megfelelt erre a vitában a helyi pártszervezet elnö­ke, Szógel elvtárs, hogy ez az eset nem áll fenn, mert az új tagokat jól elhelyezték, hisz maga a szövetke­zet elnöke is új tag, aki már egy­szer kilépett, az EFSz-ből. A szövetkezeti tagok még nem eléggé öntudatosak és a falusi ku­lákok befolyása alatt állnak, ami hozzájárul a munkamorál hanyat­lásához — mondja az EFSz elnö­ke. A szövetkezet elnöke kifejti to­vábbá, hogy a járásról nem járnak elég sűrűn az oktatók, hogy a ta­gok elméleti tudását fejlesszék. A hizlaldában dolgozik Hegedűs elvtárs és az ö lelkiismeretes mun­kájának köszönhetjük, hogy jó súlygyarapodást érnek el a sertés­állományban. Hegedűs elvtárs jól dolgozik, de a szövetkezet vezető­ségének nagyobb gondot kell fordí­tania a hizlaldára és rendbe kell szedni a hizlaldában lévő kutat, hogy a vizet biztosítani tudják az állatoknak; Hegedűs elvtárs jó munkájáért már elismerő levelet is kapott, mert a gazdaságos etetéssel a súlygyarapodást fokozni tudta és 17 malacot nevelt fel egy anyától. Hegedűs elvtárs munkája fokozá­sával felel Szlánszkyék gaztetteire és továbbra is odaadóan fog dolgoz­ni, hogy nemzetgazdaságunk* szá­mára minél több húst biztosítson. Nagyon jól jövedelmez a szövet­kezetben a juhászat is, Pusztai Jó­zsef jól végzi munkáját és ez meg is látszik a nyájon, mert szép göm­bölyű juhok vannak az akolban, A nyáron sok sajtot és gyapjút szol­gáltatott be a szövetkezet nemzet­gazdaságiink részére. A nagyfalusi helyi pártszervezet­nek meg kell javítania munkáját, több gondot kell fordítania a tagok elméleti nevelésére, meg kell tarta­nia a munkamegbeszéléseket, a sajtó-tízperceket és még a tél fo­lyamán meg kell alakítania a mun­kacsoportokat. Ha a tagok öntuda­tosabbak lesznek, akkor nem kerül­nek a falusi gazdagok befolyása alá, hanem agitálni fognak a közös , gazdálkodás érdekében és meg fogják nyerni a falu többi dolgozó parasztjait is a kollektív gazdálko­dásra. Balia József. Jó agitációs munkával és a munkacsoportok megszervezésével biztosítja a tervet a nagymegyeri állami birtok üzemi pártszervezete A nagymegyeri állami birtok üzemi pártszervezete a szakszerve­zettel karöltve jó agitációs munká­val megszervezte az állami bir tok­hoz tartozó összes gazdaságokban a munkacsoportokat Minden gazdaságba kiment két előadó, akik ismertették a munká­sokkal a Párt és a kormány hatá­rozatát. Előadásukban megismertet­ték a munkásokkal az 1952-es év­ben elért eredményeket és a hiá­nyosságokat az állami birtok munkájában. Rámutattak ! arra, hogy milyen nagy jelentősége van annak, ha a munkacsoportokat ide­jében megszervezik é s alkalmazzák az új munkamódszereket a terme­lésben. A munkások minden gazda­ságban résztvettek a gyűléseken és egyhangúlag elfogadták az új mun­kamódszert, amelynek értelmében az 1953-as évben a szovjet tapasz­talatok szerint fognak gazdálkodni. A csoportok felállítása olyan for­mában történt, hogy minden cso­port megkapt a az élő és holt lel­tárt. Minden csoport megkapta a szántási és vetési területeket, a hoz­zájuk való gazdasági felszereléssel együtt. A csoportoknak meg van az egész évi munka elosztása é s így biztosítani tudják ötéves tervünk ötödik évének teljesítését. Minden csoportnak tiszta képe van arról, hogy az egész évben milyen felada­tok várnak rá. A központi műhely dolgozói is belekapcsolódtak a munkacsoportok megszervezésébe. Elosztották a munkát, a gépek és a gőzgépek ja­vítását és kötelezték magukat, hogy a januári tervüket egy nappal meg­rövidítik A munkacsoportokban verseny folyik, hogy melyik csoport fogja előbb teljesíteni kötelezettség­vállalását. A központi műhely üzemvezetője Sajdik elvtárs kezdeményezésére a műhelyben rendszeresen megtartják a sajtó-tízperceket é s ezeken meg­vitatják a fő politikai eseményeket és a munkában előforduló hiányos­ságokat. A nagymegyeri állami birtok dol­gozói megértették, hogy munkáju­kat csak úgy tehetik eredményessé, hogyha megszervezik a munka­csoportokat és így emelni tudják a termelést. Munkatermelékenységük növelésé­vel felelnek Szlánszkyék hazaáruló tetteire; így biztosítják családjuk jövőjét és örömmel és büszkén kez­dik meg az 5 éves terv utolsó évét, mert bíznák a pártban, amely Gott­wald elvtárs vezetésével biztosan vezeti a dolgozókat a szocializmus kiépítésében. A nagymegyeri állami birtok üzemi bizottsága társaság barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött egymással. A szerződés meg­kötésével egyidejűleg a két ország kormánya egyezményt írt alá a Csang.Csung vasútról. Az egyez, mény kimondotta, hogy a szovjet kormány ellenszolgáltatás nélkül át­adja a Kínai Népköztársaság kor mányának a kínai Csang Csüng vas­út közös igazgatására vonatkozó va-. lamennyi jogát a vasúthoz tartozó minden vagyonnal együtt. Az átadás közvetlenül a japán békeszerződés megkötése után történik, azonban nem később, mint 1952 végén. Ebben az egyezményben fényesen érvény, re jutott a Szovjetunió sztálini kül­politikájának következetessége. Ez az egyezmény Tnegmutatta, milyen tisztelettel viseltetik a Szovjetunió a kínai nép függetlensége, nemzeti jogai iránt. Az egyezmény azt is le­hetővé tette, hogy a kínai vasutasok közvetlen kapcsolatba kerüljenek a Szovjetunióval, a szovjet szakembe­rekkel, megismerjék a szovjet tech­nika gazdag tapasztalatait E ta pasztalatok alkalmazása közben nagytudású új kínai szakemberek nőttek fel, s tovább erősödött a szov­jet és kínai nép nagy barátsága. E két nagy nép barátságának újabb ragyogó megnyilvánulása volt az 1952 szeptemberében kiadott* szovjet—kínai közlemény, amely hí. rüladta: közös kínai-szovjet bízott, ságot létesítenek, s annak irányítá­sával 1952 december 31-ig befejezik a Csang.Csung vasútvonal Kínának történő átadását. Az 1953 január l.én közzétett szovjet kínai közlemény pedig már arról számolt be, hogy a vasútvonal átadása megtörtént. V. V. 1 (

Next

/
Oldalképek
Tartalom