Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-28 / 25. szám, szerda

1953 január 28 UJSZ0 5 Az EFSz-eket meg kelJ tisztítani a falusi gazdagoktól — a kulákoktól! „Ml vagyunk a hibásak abban, hogy nem láttuk át az új helyzetet, és nem alkottunk magunknak tiszta képet a csöndes aknamunkával dolgozó osztályellenség űj taktikájáról." Sztálin a falusi munkáról 1938-ban. „A falusi gazdag nem való a szövetkezetbe. A földműveseknek és az összes falusi dolgozóknak egy pilla, natra sem szabad elfeledniök azt, hogy a falusi gazdag megrögzött ellenségünk, aki veszélyes már azért is, mert a legnagyobb számmal bíró kapitalista osztály tagja. Kíméletlensége, kapzsisága és kegyetlensége ma épúgy megnyilvánul, mint a múltban, mikor a falu korlátlan ura volt, jóllehet ma ezt az igazi arcát álcázni igyekszik." Ezeket a szavakat pártunk és kormányunk határozatában találjuk, melyek a falusi népnevelői munkákban forradalmilag hatottak. Azonban korántsem mondható, hogy ezen ha tározat nyolcadik fejezetét, minden falusi pártszervezet megvalósította., Természetesen vannak nehézségeink, ezért az alábbiakban felteszünk és megválaszolunk egynéhány kérdést, hogy pontosan jellemezzük a kulák elleni következetes harc elengedhetetlen szükségszerűségét: Miben nyilvánul meg a kulákok kártevő munkája? Hála a dicső Vörös Hadseregnek, amely felszabadított a fasizmus járma alól, ma népidemokráciában élünk, a szocializmust - építjük, pár. tünk és Gottwald elvtárs vezetésével, és a kulákok túlnyomó része meg van fosztva, a kizsákmányolás lehetőségétöl. Éppen ezért ma már a kulákokat nem a gazdagságról, a vidám, pökhendi, gőgös „kiskirályságról", ficánkoló lovaikról, jó húsban lévő háziállataikról, „hatökrös" fogatukról, vagy modern gépeikről ismerjük és ítéljük meg... Nem. A falusi gazdagok „dicső" kora már a soha visz. sza nem térő múlté. Nálunk a kulákok túlnyomó része ma vagy az ed. dig összeharácsolt vagyon „tartalékából" él, vagy közben, ahol tud, spe. kulál, feketézik, avagy az EFSz-ben dolgozik."... Van még olyan kulák ma is, aki közvetlenül kizsákmányol, akinél még itt.ott valami „gyerek", vagy „öreg", vagy „rokon" segít állandóan, mert „nem győzi a munkát". A kulák ismertető jelei, ellentétben a mult kulákjaitól, rendkívül változatosak. Egyben azonban majd. nem mind hasonlítanak egymásra: „Komoly", szinte „szomorú" ábrázatukkal szánalmat akarnak kelteni a falu dolgozó parasztjaiban. Farizeusok, képmutatók, elsőrendű színészek. Rendszerhü, áhítatos megadással látszólag „tárgyilagosan", ezer nehézséget szellőztetnek és hosszú, végét nem ismerő „szakszerűen elő. adott'' panaszaiknak a végén min. dig hozzá teszik „nem tudom hogyan lehet ezen segíteni"... De számtalan esetben valahogy „megold, ják" az egyes nehézségeket... Például úgy, hogy felgyújtják a szövetkezet takarmányát, mint az Dacsov Lomban, Relle György kulák tette tavaly .. . Vagy mint állatgondozók saját állataikat etetik, a szövetkezet takarmányából. Persze emellett a szövetkezet állatállományát elhanyagolják. mint Ocsován, a zólyomi járásban tették és mindenütt, ahol al. kalmük van, szabotálnak, pusztítanak és károljat okoznak a közösségnek. A Szovjetunióban a kolhozok alakításában helyzetünkhöz hasonló időszakban. Sztálin elvtárs erről a kérdésről így beszélt: „A mai kulákok és kulák.támoga t6k, a falu mai szovjetcllenes eleméi nagyobbrészt ,.csöndes", „édeskés". esakho!*vn»m „szent" emberek. Nem a kolhozoktól mész. sze keli őket keresni, ott ülnek bent magukban a kolhozokban, raktárnok!, gazdaságvezetői, számvivői, titkári stb. állásokban. K/ek a kulákok sohasem fogják azt mondani, hogy „le a kolhozzal!" Ezek j kolhoz „mellett' vannak De olyan szabotáló és kártevő munkát végeznek a kolhozon belül, hogy a kolhoz arról koldul". Miért kell névszerint is megismernünk minden kulákot és minden osztályellenséget falvainkban? Ha az elvtársak a kulákokról ál. tálában beszélnek, az úgy fest, rrftnt amikor a fronton cél nélkül, sőt sokszor mintha vaktölténnyel lövöldöznének. Gyakran vagyunk tanúi, hogy a gyűléseken maga a reakciós, éppen a kulák, vagy annak „szócsöve" kiált tüzet. Ha a falu kommunistái még ma sem ismerik személyesen a „reak. cióst", a kulákot, természetes, hogy nem is tudnak ellene eredményesen, érvényesen harcolni. Ha meg akarjuk ismerni a kulákot, kell, hogy vissza tekintsünk a múltba, kell, hogy ismerjük e gyű. lölt banda munkáját általában és egyénenként is. Meg kell mutatni igazi arcukat a falú népének. Kell, hogy isme»jük származásukat és főleg pontosan rá kell mutatni, hogy milyen „becsületes úton" szerezte vagýonát, vagyis, hogy jutott el arra az útra, ahol az egyik ember kizsákmányolja a másikat. Ismeretes a kulákoknak az az érvelésük, hogy „munkás voltam" — „nem volt semmim", stb. stb. Persze mindehhez kell, hogy az elvtársak a marxista gazdaságtan tudományának legalább az ábécéjét ismerjék, hogy érthetően, mindenki előtt világosan, rá tudja, nak mutatni a nevezett kulák bűnös múltjára, amikor a más munkájának a gyümölcséből gazdagodott. Ha va. lójában akarjuk bemutatni a kulák múltját és jelenét, nagyon részletesen le kell leplezni jellemvonásait, gonosz, senkivel nem törődő, kapzsi, kegyetlen, gyáva viselkedését, egészen a mai napig. Kerületünkben már eddig is elkövetett gazságaik, melyeket százával találhatunk,' kell, hogy intő példa legyenek mindnyájunk számára. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a legtöbb kulák, aki ma még az EFSz.ben van, — „be. csületes dolgozónak" tartja magát. Még egy körülmény különösen szükségessé teszi, hogy személyesen ismerjük meg az osztályellenséget, a kulákot falvainkban. Az, hogy Lenin elvtárs hármas jelszavát, mint azt Sztálin elvtárs hangsúlyozta, egységesen alkalmazzuk. Napjainkban, mikor a CsKP IX. kongresszusán kitűzött pártvonal a Gottwald elvtárs negyedik pontja érvényes, hogy: „Meg kell nyernünk a szocializmus számára a falut, a kis- és középparasztot és el kell szigetel, niink a falusi gazdagokat." Kell, hogy rámutassunk az egyes elvtár. sak „baloldali" nézeteire. Lenin elvtárs szavai szerint, melyeket az SzK(b)P VIII. kongresszusán mondott, hogy „lépten-nyomon megesett, hogy a szovjet funkcionáriusok tapasztalatlansága és a kérdés nehéz volta következtében a kulákságnak szánt ütések a középparasztságot érték. Itt rendkívül sokat hibáztunk". Ezek a qzavak nálunk több esetben aktuálisak. Hogy mennyire káros a kis. és középparasztra ráfogni, hogy kulák, például akkor, ha az még nincs meggyőzödvé arról, hogy a közös gazdálkodás részére az egyedüli kiút a ma még fennálló termelési és beszolgáltatási nehézségekből, arra idézzük ismét Lenin szavait: „Összekeverni a középparasztokat a kuláksággal, ilyen vagy amolyan mértékben kiterjeszteni reájuk a kulákság ellen irányuló intézkedé. seket, annyi, mint a legdurvább módon megszegni nem csak a szovjet hatalom valamennyi dekrétu, mait és egész politikáját, hanem a kommunizmus összes alapvető elveit ts, amelyek szerint a proletariátus és a középparasztság közötti megegyezés a proletariátusnak a burzsoázia megbuktatásáért fo lyó döntő harc időszakában egyik feltétele annak, hogy simán áttér, jünk minden kizsákmányolás kiküszöbölésére" Nagyon kell vigyáznunk tehát, hogy ne tévesszük össze középparasztjainkat a kulákokkal. H

a egyé. nenként jellemezzük a kulákot, vagy a középparasztot sok esetben a kulák szép szava és a szövetkezetben kifejtett „szorgalmas munkája" megtéveszti az elvtársakat. A másik esetben, h

a például jellemezzük a középparasztot, aki még ingadozó, a kapitalista társadalomban azelőtt elfoglalt bizonytalan helyzetéből ki. folyólag, ha még elzárkózott, gyakran önfejű, de a kötelességét az állammai szemben szorgalmas munkája után teljesíti, ha itt_ott szezónmunkában rövid segítséggel is, amellett még maga és családja megfelelő és emelkedő színvonalon él: az üyenekre gyakran ráütjük a „kulák" jelzőt. Ez nagy hiba és nagy tévedés, mert ma már sok szövetkezetben sok.sok középgazda belátta, hogy nemrég milyen téves úton járt és, hogy éppen a jól megszervezett közös munka az, amely az ő kitűnő képességeit teljes mértékben érvényre juttathatja. Nagyon kell vigyázni, hogy egyet, len kis_ és középparasztot se dobjunk a kulákok közé, mert ezzel óriási károkat okozhatunk nemcsak azoknak, akikkel ilyen igazságtalanul bántunk el, de magának a szocializmus építése ügyének is. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy min. denütt, ahol „külöi>ösen nagy bajok vannak" még ma, vagy magában a szövetkezetben, vagy ahol „nem és nem lehet megalapítani a szövetkezetet", ... ott a föhiba abban rejlik, hogy a kommunisták, a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai nem tud. ják megmondani kik a falu ellenségei, kik a kulákok... Péterfalván és Jánosiban voltunk a minap a rimaszombati járásban, és dacára annak, hogy minden igyekezetünk az volt, hogy meg tudjuk a funkcionáriusoktól hány kulák van a faluban, nem „sikerült" ezt elérnünk. A hosszú vita után bizonyos, hogy az ottlévő elvtársak rövidesen rájönnek, milyen rendkívüli jelentőségű, hogy végérvényesen megtudjuk, hogy Péterfalván 28 vagy 18 megTögzött ellensé. günk van ... vagy pedig Jánosiban például a Sárközi pusztán 8 avagy 3 kulák van . .. Persze könnyebb egy pusztát vagy egy egész falut kézle. gyintéssel elintézni, hogy „ott kulákok vannak," vagy ez vagy az a' falu „kulákfészek" ... így csak halasztgatjuk a kis- és középparaszt megnyerését a szocializmus számára, amellett meghosszabbítjuk a kulákok basáskodá. sát éppen azzal, hogy melléjük állítunk olyanokat, kikkel nekünk tartós szövetségre kell lépnünk ... Lenin elvtárs hármas jelszava, — „Támaszkodj a szegény parasztságra — egyezz meg a középparaszttal, egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulák ellen", — ma — api falvainkban döntő jelentőséggel bír. E kérdés keretében még egy fon. tos körülményre kell rámutatnunk. Az imént említett „baloldali" hibáink mellett, még mindig gyakori az elvtársaknak a kulákokkal szemben tanúsított elnéző, megbocsátó, sőt egyenesen védelmező álláspontjuk. E hibás nézeteknek két főoka lehet; vagy téves „emberszeretet", szenti, mentális „mindenkivel jóba lenni", káros, langyos nézetek ezek, vagy a saját hibáikat, kötelességeiket kö vetkezetesen nem teljesítő, önvédelemből hamis szolidaritásból fakadó opportunista, szociáldemokrata vagy agrárpárti csökevények. — A kulák. nak megbocsájtani, öt az EFSz-be beengedni, vagy onnét ki nem ker. getni, avagy mint azt a zólyomi já_ rásban Ocsován teszik, őket szövetkezeti munkára alkalmazni, nem más, mint a pártvonalat megsérteni, elferdíteni. Hogy aztán ezt tudatosan vagy gyávaságból, vagy nemtörődömségből követjük el, a megítélés dolga, azonban annyi biztos, hogy meglassítottuk utunkat a szocializmus felé. Az elmúlt nyáron falvainkat járó agitációs csoportjaink nagyon helyes hasonlatot tettek a különböző férgek és a kulákok között. Hasonlították őket mandelinkához, hörcsöghöz és egyebekhez. Röpiratokban mindjárt ezeknek ellenszereit is megnevezték. Például a kulák ellenszere annak elszigetelése és a szövetkezet építése. Ezt a hasonlatot itt talán jó lesz kibővíteni azzal, hogy a kulákot a pókhoz hasonlítjuk. Reméljük, hogy »a pók becsületét« nem sértjük meg ezzel tudva azt, hogy, a pók különben a hasznos, férgek közé tartó zik . . . Megf'gyelések bizonyítják hogy a pók (közönséges házipók) több hónapig is életben marad táplálkozás nélkül és már egészen megszárad, úgy, hogy az ember azt gondolja, hogy már nem pók. De elég, hogy alkalma legyen eközben zsákmányhoz jutni és »föléledoc... Rendkívül szívós állat... Megemlítjük még a többi férget, mint a tetű, poloska, skorpió, stb. Hasonlók tulajdonságaik, melyek töb hónapig, sőt évekig (például a poloska)^ képesek éhezni, de mindég újra élednek, ha hozzájutnak eledelükhöz ... Ügy gondoljuk, hogy ezek a természetből vett példák, kellő választ adnak azoknak, akik még a kulákot sajnálni tudják, akik nem ismerik még a kulákok szívós és alkalmazkodó képességeit ... Mit kell tennünk, hogy a kulákokat leleplezzük és az EFSzből belátható időn belül — a tavaszi munkák megkezdése előtt — kikergessük? Az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat hangsúlyozza: »Hogy az EFSz-eket megtisztítjuk a falusi gazdagoktól és azoknak befolyásától, a népi közigazgatás szerveinek (a kerületi nemzeti bizottságok, járási nemzeti bizottságok, helyi nemzeti bizottságok elnökeinek) feladata és az EFSz-ek vezetőségének ajánlatos, hogy: konkrét tények alapján mutassanak rá, hogy a falusi gazdag hogyan árt az államnak, hogyan zsákmányolja ki a kis- és középparasztot, hogyan károsítja meg a szövetkezetet és hiúsítja meg a szövetkezet sikeres fejlődését és ott, ahol befurakodott a szövetkezetbe, a taggyűlésnek javasolnia kell a falusi gazdag kizárását«. Falvaink pártszervezeteinek elsőrendű feladata, hogy névszerint, egyenként állapítsák meg, kik a kulákok. A vezetőségi ülésekre hívják meg azokat az elvtársakat, kik jól ismerik a falu múltját, vagy bízzák meg a vezetőség tagjait, hogy a falu idősebb dolgozóitól tudják meg, milyen szerepe volt a kuláknak a múltban. Ezeknek valóságos életrajzát kell megismerniük az elvtársaknak. Mikor azután a kulákokról minden szükséges adat meg van, a Párt teljes ülésén ezt elő kell terjeszteni és ott meggyőzni minden elvtársat, — hangsúlyozzuk, maradék nélkül minden elvtársat, — hogy az ezek elleni kíméletlen, megalkuvás nélküli harc feltétlenül szükséges, ha előre akarunk haladni. Ebben a kérdésben mindenkinek kötelessége, hogy a párt irányvonalát kövesse és azt meg is valósítsa. Ebben a kérdésben feltétlenül a százszázalékos pártegységre kell törekednünk. A kommunisták teljes egysége ebben a kerdésben már maga több mint féleredmény. Mikor a párttagoknak ez a kérdés teljesen világossá válik, akkor kell a helyi nemzeti bizottság tanácsa elé vinni és így kitartó, személyes és tömegagitáció segítségével előkészíti a helyi nemzeti bizottság nyilvános teljes ülését A szövetkezeti tagok járási kon. ferenciáján, amelyet január 25-én tartottak Szereden, több mint 160 küldött vett részt a szeredi járás valamennyi szövetkezetéből é

s három olyan községből, ahol még nincs EFSz A mintaalapszabályzat megtárgya. lása főleg a váhovcei, ábrahámovi, sopornyai és más EFSz ckben nagy segítségére van a járás szövetkezeti tagjainak a szövetkezet áttérésében a nagyüzemi gazdálkodásra. Augusztin Vrábel, krizsovani szö. vetkezeti tag a konferencián arról beszélt, hogy az alapszabályzat meg tárgyalása után az új tagoktól 250 darab szarvasmarha • és 280 sertés közös istállóban val j elhelyezésén ki. vül összpontosítottak 65 mázsa lucer nát, 7000 mázsa takarmányszeletet és több mint 400 mázs

a szalmát A májcichovi EFSz.ben a gazdálkodást megjavítják azzal, hogy a traktoro sokat munkaegység szerint jutalmaz, zák é

s termelési pénzügyi tervet dol goznak ki a szovjet tapasztalatok és az EFSz taggyűlését, ahol a kulákot a leleplezés után ki kell zárni a szövetkezetből. Ügy kell ezt a támadást előkészíteni, mint a legkomolyabb harcot. Minden eshetőségre számítani keH. A harc győzelmes kimeneteléről minden kommunistának és a Nemzeti Front minden funkcionáriusának előre meg kell győződnie. Tudntók kell, hogy az osztályellenség — kulák, mind egyenként a legelkeseredettebben fog harcolni a szövetkezeti tagságért. Senkit sem szabad megtévesztenie a kulák szemfényvesztő, elképzelhetetlenül ravasz arculatának, melyről már fönt tettünk említést. Mi a feladatuk tehát az osztályharc kiélesítésében a falusi pártszervezeteknek és a járási pártbizottságolmak ? Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy minden járási funkcionáriusnakjárási oktatónak legalább olyan segítséget kell nyújtania dolgozó parasztjainknak, mint a mult nyáron az összes EFSz-ek megalakításánál. Lelkiismeret kérdése legyen ma minden oktatónak a falujárás, a népnevelés. Azok a fogyatékosságok, melyek ma a falusi pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok munkájában észlelhetők arra engednek következtetni, hogy az EFSz-ekben rövid alkalmi látogatások nem váltak be. Feltétlenül be kell vezetni a kerületi és a járási oktatók hosszabb, két-, három-, sőt többnapos tartózkodását falvainkban. A kulákság ellen folytatott kíméletlen, leleplező elszigetelő harc nélkül és az EFSz-böl való kikergetésük nélkül lehetetlen lesz azokat a feladatokat végrehajtani mezőgazdaságunk terén, melyeket Gottwald elvtárs kitűzött s melyet újévi beszéde alkalmával egy mondatban fejezett ki: »Az lesz a fontos, hogy a hektárhozam növelésével, a takarmányalap növelésével és a gazdasági állatok hasznosságának fokozásával biztosítsuk a lakosság jómlnőségíí mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátását.* Nincs kétség afelől, hogy Pártunk e nagy feladatot: a Szövetkezetek megtisztítását a kulákoktól és azoknak elszigetelését falvainkban eredményesen végrehajtja. Az elkövetkező időszakban minden kommunista meg fogja érteni, hogy minél hamarább kitesszük az EFSz-bői az utolsó kulákot, annál gyorsabban fejlődnek szövetkezeteink és megvalósítjuk falun a szocializmust. Kerületünk minden kis- és középparasztjának, minden kommunistájának, kiknek a falvak szocialista újjáépítése szívügye, az idei május elsejére legszebb kötelezettségvállalása lehet: A kulákoktól megszabadulva számos kis- és középgazdával megerősödött szövetkezetben a Szovjetunió mezőgazdaságának kincset érő gazdag tapasztalatait elsajátítva, a tavaszi munkák nagy csatájából győzelmesen kikerülve köszöntjük a nyolcadik szabad május elsejét. Kiszling János. alapján, emellett a növényi és állati termelésben levő feladatokat közvet. lenül az egyénekre rájják szét A szeredi járási EFSz

rekben is a mintaszabályzat megtárgyalása után a szövetkezeti tagok elhatároz, ták, hogy jobban és következet'esebben fogják érvényesíteni a szovjet tapasztalatokat. A szeredi EFSz.ben az idén bevezetik a borjúk rideg nevelését Stelyman módszer

e alapján, még pedig legkevesebb 5 darabnál. Malinyinová módszerének érvényesL tésével az össztejhozamot legkevesebb napi és darabonkénti egy liter, rel emelik. A hájszkei EFSz-ben, 1 ahol A. Malinyinová módszerének érvényesítésével a napi tejhozamot féJ literrel emelték. A konferencia befejező részében a küldöttek kötelezettséget vállal, tak, amelyek a falu szocializálásának meggyorsítására irányulnak é

s a legjobb szövetkezeti tagok közül megválasztották az EFSz ek országos kongresszusának küldötteit. Jobban és következetesebben érvényesítik a szov

:et tapasztalatokat