Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-21 / 19. szám, szerda

( 1953 január 20 UJSZ0 A világ népei kegyelettel emlékeznek meg V. I. Lenin ha álánalí 29. évfordulójáról SZOVJETUNIÓ Január 21-én a szovjet dolgozók kegyelettel emlékeznek meg a Kom. munista Párt és a szovjet állam ala­pitója, V. I. Lenin halálának 29. év­fordulójáról. Moszkvában, Leningrád ban, Kievben és más városokban nagy üléseket tartanak, amelyeken e nagy évfordulóról emlékeznek meg. Vasárnap, január 18_án a szovjet fővárosban a Lenin nevével kapcso­latos helyeken rendkívül nagyszámú látogató volt látható. A moszkvai la­kosok és más városok lakosainak vé. geláthatatlan áradata özönlött kora reggeltől kezdve a város közepe felé — a Vörös-téren levő Lenin-mauzole umhoz. A mauzóleumban a látogatók fe­detlen fővel, megindultan vonultak el az üvegkoporsó előtt és nagy sze­retettel nézték Iljics feledhetetlen vo. násait. Igyekeztek mindörökre emlé. kezetükbe vésni az arcát. A Vörös-té­ren levő mauzóleum márványfalai mellett orosz, ukrán, bjelorusz. gru­zin. lett, litván, üzbek beszédet hal­lunk, valamint a Szovjetunió többi :.emzeteinek nyelvét és a külföldi ba. ráti nemzetek nyelvét. Január 18-án nagy forgalom volt a Forradalom-terén levő V. I. Lenin központi múzeumban. Jóllehet ke­mény fagy volt, az emberek százai vártak az utcán, hogy beléphessenek az épületbe. Ezen a napon több mint 10.000 ember látogatta meg a múzeu­mot. A látogatók a világos, tágas termek során mentek át, megtekin­tették Lenin nagybecsű kéziratait, klasszikus müveinek unikatumait, különböző személyi tárgyait, az ok. iratok fényképeit, képeket, szobrokat, rajzokat és különféle kiállítási tár­gyak ezreit. Sok látogató fordult meg január 18-án a „Gyászvonat" múzeumban is, a Paveleckij-pályaudvar mellett. Ebben a múzeumban az a mozdony és vagon látható, amelyben a Moszk­va mellett levő Gorkij faluból 1924 januárjában a fővárosba szállították Lenin földi maradványait. A vagonban látható i egy része azoknak a koszorúknak, amelyek Le­nin sírját díszítették. A pavillonban ki vannak állítva okirat.fényképmásolatok, köztük munkásszervezetektöl, parasztoktól, a nemzetiségi körzetek dolgozóitól és katonai alakulatoktól érkezett táv. iratok, amelyekben a szovjet emberek részvétüket fejezték ki Lenin halála felett; itt láthatók a testvéri kom­munista pártok levelei, Szun Jat-szen táviratának fényképmásolata, Henry Barbusse levelei, a Prágában, Berlin­ben és a szovjet városokban tartott gyászgyüiésekről és manifesztációk. ról készült fényképek. Nagy figyelmet keltenek a Szovje­tek II. Összszövetségi Kongresszusá­nak határozatairól készült gyorsírási kivonatok 1924 januárjából, amelyek V. I. Lenin müvének kiadásáról szól­nak. Ezt a határozatot teljesítették és Lenin munkái az emberek milliói­nak és millióinak tulajdonává váltak nemcsak a Szovjetunióban, hanem az egész világon is. Lenin müvei a Szovjetunióban 5685-ször jelentek meg. E müvek példányszáma ne­gyedmilliárdot tesz ki 78 nyelven. Az Összszövetségi Könyvkamara adatai alapján a szovjet kormány fennállá­sa óta a Szovjetunióban Marx, En. gels, Lenin és Sztálin ipüvei majd­nem egymilliárd példányszámban je­lentek meg. LENGYELORSZÁG Amint Matuszewski, a Lengyel— Szovjet Barátság Szövetségének al­elnöke egy sajtókonferencián beje­lentette, a nagy Lenin emlékezetére Lengyelországban külön lenini deká. dot tartanak. A dekádot kegyeleti gyűlések nyitották meg Varsóban és számos más lengyel nagyvárosban. A lengyel városokon és falvakon gyűléseket és előadásokat tartanak Lenin életéről és müveiről. Ország­szerte kiállításokat rendeznek V. I. Lenin müveiből és Lenin életéről szó­ló könyvekből. MAGYARORSZÁG Január 21-én Budapesten V. I. Le. ninnek, a dolgozók nagy vezére és tanítója halálának 29. évfordulója alkalmából nagygyűlést tartanak. Ha. sonló üléseket és gyűléseket rendez-, nek számos má s magyar városban és faluban is. V. I. Lenin müveit ma­gyar nyelven hallatlan nagy példány­számban adják ki. Magyarországnak a hitleri megszállás alól való felsza­badítása óta V. I. Lenin lángeszű müveit összesen 2.170.100 példány­számban adták ki. Ezenkívül kiadás­ra került V. I. Lenin Válogatott mü veinek 11 kötete és J. V. Sztálin müvei összesen 425.200 példányszám, ban. ROMÁNIA V. I. Lenin müveit a román dol­gozók százezrei olvassák és tanul­mányozzák. A román politikai iro­dalmi kiadóvállalat kiadta V. I. Le. nin müveinek 6 kötetét. Minden egyes kötet 100.000 példányszámban jelent meg. Egy további kötet január 21-én jelenik meg. A politikai irodalmi könyvkiadó vállalat által kiadott Lenin.müvek összpéldányszám a elérte a 2,635.000 példányszámot. Az idén V. I. Lenin müveinek még további négy kötetét adják ki. valamint kiadásra kerülnek egyes munkái is, összesen töhb mint 850.000 példányszámban. BULGÁRIA Szófia egyik központi terén, a Le­nin-téren több monumentális kor­mánypalota épül. Az alapkőletétel közvetlenül Lenin halálának évfordu­lója előtt volt. Az Állami Lenin.Kohómü építői és szerelői a januári napokat Lenini, napoknak nyilvánították. Ezekben a napokban nagyobb lendülettel bonta­kozik ki a szocialista munkaverseny, hogy minél előbb felépüljön az új ko­hómü, a bolgár-ázovjet barátság szü­lötte. Az üzemekben megindult a harc az 1953.as terv teljesítéséért és a mezőgazdasági szövetkezetekben I most összegezik az 1952-es év ered­ményeit. Január 19.én és 20-án vá­ros. és faluszerte mindenütt iinnepi gyászgyülé^ken .emlékeztek meg a nagy Lenin életéről és munkájáról. Január 20.án ünnepi gyászgyülést rendeztek a szófiai Nemzeti Színház ban. FRANCIAORSZÁG Lenin halálának évfordulóján Franciaország-szerte népes gyűlése­ket tartanak. Párizsban a Mutualité teremben Marcel Cachinjiek, a Fran­cia Kommunista Párt politikai iro. dája tagjának elnökletével Lenin ha­lálának évfordulója alkalmából ösz­szegyültek Párizs és környéke döl gozói. „A leninizmus bennünk él" címmel Auguste Lecoeur, a párt tit­kára tartott előadást. A demokrati, kus sajtó részletesen foglalkozik az évforduló jelentőségével. A kommunista párt szajnamegyei bizottsága feladatául tűzte ki. hogy január 21.ig 50.000 példányban ter jeszti el a dolgozók közt Sztálin elv­társ: ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című müvét. Ezt a vállalását a megyei pártbizottság már túl is teljesítette. OLASZORSZÁG Olaszországban Lenin halálának évfordulójárói megemlékezik az Olasz Kommunista Párt, az Olasz Szocialista Párt és sok demokrati­kus tömegszervezet, mint például az „Olaszország—Szovjetunió" társaság, az „Olasz általános m-nkaszövet. s ég". „Szövetkezetek országos ligá ja", az „Olasz Nőszövetség", több if. júsági szervezet, kulturális, tudomá­nyos és egyéb haladó egyesület és kör. L'enih halálának évfordulója egy­beesik az Olasz Kommunista Párt alapításának évfordulójával. A na­gyobb iparvárosokban, a vidéki köz. pontokban és az ország más közsé geiben nyilvános gyűléseket tarta. nak a kettős, évfordulón. AUSZTRIA Az osztrák haladó közvélemény nagy tisztelettel adózik az egész vi­lág dolgozói nagy vezére, V. I. Lenin .elvtárs emlékének. Január 17-én Bécsben gyűlést tartottak, amelyet Vladimír Iljics Lenin dicsőséges em lékének szenteltek. A gyűlésen részt, vett Johann Koplenig, Ausztria K«fn. munista Pártjának elnöke, Fürnberg, a párt főtitkára, Ausztria Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága Po. litikai Trodájának tagjai és a közvé. leménv kiváló képviselői. V. I. Lenin életéről és munkájáról Franz Marek, Ausztria Kommunista Pártja- Központi Bizottságának tag­ja. tartott beszédet. Beszédében rámu. tátott a szovjet nép óriási sikereire, amelyeket a kommunizmus építésé­ben elér, foglalkozott a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz. szusának jelentőségével és J. V. Sztá­lin elvtársnak a kongresszuson mon­dott beszédével. A gyűlés résztvevői viharosan ünnepelték a nagy Sztá­lint. Számos bécsi üzemben Lenin emlékének szén telt gyűléseket tarta. nak. Fasiszta bérencek megtámadták az Izraeli Kommunista Párt gyűlésit A „Kol Haam" beszámol a kor­mányon levő Mapai-párt bérenremek újabb fasiszta tettéről. Január 15-én körülbelül 200 főnyi mapaista-cionista csoport ^megtámadta Liddában a Kommunista Párt gyűlését, amelyen Mikunisz, az Izraeli Kommunista Párt főtitkár a beszámolt a Szovjet­unió Kommunista Pártja XI X kon­gresszusának munkájáról. A fasisz­táknak a gyűlés meghiúsítására irá­nyuló kísérletei kudarcot vallottak. A mapaista banditák több mint tíz munkást megsebesítettek. A lap megállapítja, hogy a rendőrség hívás ellenére sem jelent meg az összetű­zés helyén. Norvégiában elítélt nácik a nyugatnémet rendőrség élén A Friheten, a Norvég Kommunista Párt lapja adatokat közöl azokról a Norvégiában elítélt Gestapo ügynö­kökről, akik magas tisztséget tölte­nek be a nyugatnémet rendőrségben. A Norvég Távirati Iroda jelentése szerint Heinrich Viercke Gestapo­ügynök, akit Norvégiában felszaba­dulás után két évi kényszermunkára ítéltek, ma már a hannoveri rendőr­ség élén áll. Jozef Schamper ma a passaui határőrség parancsnoka. Schampert tízévi börtönre ítélték. Felettese ugyanaz a Preiss rendőr­főnök, akinek neve a háború alatt hírhedtté vált Oslóban és akit rövid­del a felszabadulás után kiutasítot­tak Norvégiából. A Svéd Kommunista Párt Svédországnak az Unescoból való kilépését követeli A Ny Dag közlése szerint Knut Senander képviselő, a Riksdag kom­munista képviselő csoportjának ne­vében javasolta, hogy Svédország haladéktalanul lépjen ki az Unesoo­ból- Rámutatott, hogy az ország közvéleménye tiltakozott Franco Spanyolországának az Unescoba való felvétele ellen, miért ebben a lépés­ben azt a szándékot látta, hogy Fráncot becsempésszék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Bár a közvélemény tiltakozik és a kommunista Párt parlamenti cso­portja már másodszor javasolja, hogy Svédország lépjen ki az Unesco-ból, a svéd kormány nem szánja magát rá erre a lépésre. Amikor Spanyol­országnak az Unescoba való felvég­le kérdését tárgyalták, a svéd kül­döttség utasítást kapott, hogy tar­tózkodjék a szavazástól. „A közvé­lemény — mondotta Senander — elégedetlen ezzel az állásfoglalással. Még a szociáldemokrata párt ifjúsá­gi szövetségének néhány vezetője is kénytelen hangoztatni, hogy Svéd­ország annyira függő viszonyba ju­tott az Egyesült Államoktól, hogy nem meri megmondani saját véle­ményét." Több mint tízmillió békealáírás Vietnamban Vietnamból érkezett jelentések szerint az ország lakosságának majdiiem fele — több mint tízmii. lió ember — aláírta az öthatalmi békeegyezmény megkötését követelő felhívást. ­n A Lengyel Népköztársaság kormányának jegyzéke az Egyesült Államok kormányához két elfogott diverzáns ügyében A lengyei lapok január 18-án kö. zölték a Lengyel Népköztársaság kormányának az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzékét. A jegyzék megállapítja, hogy amerikai légierők egyik katonai r< pülőgépéröl a koszalini vajdaság miastkoi járásának Mizdowo.Podgo­ry nevű helységében 1952. november 4.én ledobtak két diverzánst, Stefan Skrzyszowskit (Janus Saperat) és Dioniz Sosnowskit. A lengyel állambiztonsági szervek mindkét diverzánst elfogták. A ha­mis okmányokkai ellátott diverzán­soknál amerikai felszerelést találtak, amelynek segítségével Lengyelország területén ellenséges cselekedeteket kellett volna végrehajtaniok. A két diverzánst a Nyugat Német­ország területén működő amerikai kémszolgálat szervezte be és az ame. rikai katonai hatóságok Majna. Frankfurt közelében lévő kémiskolá­jában képezték ki ökgt a lengyel ál­lam ellen irányuló kém-, szabotál és diverziós cselekmények 'végrehaj­tására. A jegyzék megállapítja, hogy a lengyel határnak előre megfontolt szándékos megsértése, az amerikai kémhálózat szolgálatában álló bünö. zőknek lengyel területre való juttatá. sa nem áll egyedül a Lengyelország ellen irányuló cselekedetek sorában. A Lengyelország ellen dolgozó ter­roristák, kémek és diverzánsok bün. perei során — mondja a továbbiak­ban a jegyzék — sok olyan tényadat merült fel, amely fényt vet egyes amerikai diplomaták aljas szerepére, valamint a washingtoni kormánykö­rök Lengyelország.ellenes szándékai­ra és terveire. Lengyelország kormánya — mond­ja befejezésül a jegyzék — erélyesen tiltakozik Lengyelország területének az Egyesült Államok repülőgépe ál­tal 1952. november 4-én elkövetett durva megsértése ellen, ismételten tiltakozik a Lengyelország ellen irá­nyuló agresszív kémkedés és diver­TÍÓ megszervezése ellen és határozot. tan követeli, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya haladéktalanul sziin. tesse be ellenséges cselekedeteit. Bocsássák néoszavazás a'á a választóéi törvényjavaslatot Togliatti elvtárs bes/éde az olasz ké pviseló'házban Az olasz képviselőházban folytató­dott a vita afelett, hogy a választó­jogi rendszer „reformjáról" szóló tör­vénytervezettel kapcsolatban a kor­mány felvetette a bizalmi kérdést. A vitában Togliatti elvtárs is fel. szólalt és kijelentette: „A kormánynak nincs joga ahhoz, hogy a törvénytervezet egészével kapcsolatban vesse fel a bizalmi kér. dést és megfossza a képviselőházat annak lehetőségétől, hogy teljes egé­szében tárgyalja meg ezt a törvény, tervezetet és módosító indítványokat terjesszen elő. ' A kormány ezzel a döntésével nem. csak végrehajtó, hanem törvény­hozási téren is széleskörű jogot tu. Lajdonit magának, pedig az utóbbi kizárólag a parlament hatáskörébe tartozik. A képviselőház elnökére a kiala­kult helyzettel kapcsolatban — mon­dotta Togliatti elvtárs — komoly fe. lelösség hárul. Eltürhető.e, hogy láb­bal tiporják a parlament jogait és hogy a kormány gyakorlatilag kor­látlan hatalmat biztosítson magának. Ha a képviselőház vezetősége nem utasítj a határozottan vissz a a P a r" lament elleni támadásokat, akkor arra a következtetésre, kell jutni, hogy a képviselőháznak nincs töb. bé olyan vezetősége, amely meg tudja védeni a képviseló'ház jogait a kormány részéről megnyilvánuló önkényes cselekedetekkel és visz­szaélésekkel szemben. A helyzet komoly — állapította meg Togliatti elvtárs a továbbiakban — és az ellenzéknek is konkrét javas­latokat kell tennie. | Kijelentjük, hogy azonnal hajlan­dók vagyunk visszavonni aij tör. vény tervezettel kapcsolatban be­nyújtott minden javaslatunkat egy feltétel mellett: bocsássák népsza. vazás alá magát a törvényjavasla. tot. Beszéde végén Togliatti kijelentette: nem hiszi, hogy ezt a javaslatot a kormány és a parlament többsége el­fogadja. Ennek a kérdésnek eldöntése az országra tartozik. Az utóbbi na­pokban a kormány törvényjavasla­ta ellen megnyilatkozó népi tiltako. zások arról tanúskodnak, hogy Olasz­országban komolyan kezdenek gon- ( dolkodni a szabadságról és a demo. kráciáról. Jaj a mi országunknak — kiáltott fei Togliatti elvtárs — ha lábbal ti­porhatják a parlament jogait és az állampolgárok elsősorban a dolgozók, a demokrácia élharcosai, — részéről nem nyilvánul meg ezzel kapcsolat­ban komoly, általános tiltakozás. önök — mondotta Togliatti elv. társ — a kormány tagjai félé fordul­va, folytathatják visszaéléseiket, kö­vethetnek el hibákat, fokozhatják a nép szenvedéseit — de sohasem akadályozhatják meg az,, olasz dolgozó, a munkásság, a nép eló'rehaladását azon az úton, amely szabadságának, a demokrá. ciának kivívása a hatalom elnyeré. se felé vezet. S ha ezt a hatalmat megszerzi, akkor az állampolgárok jelentős többségé­nek érdekében használja fel azt a nép. Fasiszta rendőri módszerek az osztrák ellenzék választási gyűlései ellen Helmer osztrák jobboldali szocia­lista belügyminiszter rendeletet adott ki az osztrák csendőrség és rendőrség alakulatainak. Ez a ren, delet előírja a politikai pártok és de­mokratikus szervezetek választási gyűléseinek rendőri ellenőrzését: cél. ja, a demokratikusan gondolkozó osz. trák lakosság megfélelemlítése. A baloldali blokk képviselői inter­pellációt nyújtottak^ be Helmer bel­ügyminiszterhez és tiltakoztak a fa­siszta rendőri módszerek ellen. Elégedetlenkednek az an^ol katonák a Szuez-csatorna övezetében Mint az egyiptomi sajtó jelenti, a Szuez.csatorna övezetében az angol katonaság körében nyugtalanság tört ki, a katonák követelik, hogy enged­jék őket haza. A „Roza el Jusef" cimü újság köz­li, hogy karácsonykor a katonáknak kiosztott karácsonyi csomagokban röpiratokat is osztogattak, amelyek, ben felhivták a katonákat, hogy kö­veteljék azonnali hazaszállításukat, továbbá a koreai háború beszünteté­sét, tiltakozzanak a háborús politi. ka $ len és követeljék a nagyhatal. hak közti megegyezés létrehozását. A katonai rendőrség megkezdte a nyomozást. A Szuezi-csatorna öveze. tében több angol táborban, mint pél­dául Faideban, Izmailiben, Tel el Ke­birben és Szuezben megtiltották a ka. tonáknak, hogy elhagyják a tábort esti 16 órától reggel 6 ig. Az „Aj Achbar" című egyiptomi újság közölte, hogy az angol katonai hivatalok Faida kerületben 350 kato. nát tartóztattak le, lefegyverezték őket és Dél-Afrikába szállították őket, ahol ítélkezni fognak felettük zavargáskeltés miatt. k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom