Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-16 / 299. szám, kedd

Vil ág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Egész pártunk nevében, egész dolgozó népünk nevében megígérhetjük Sztálin elv­társnak: beváltjuk a belénk vetett remé­nyeket, kiérdemeljük a megtisztelő „roham­brigád" nevet. Klement Gottwald Bratislava, 1952 december 16, kedd 2 Kčs V. évfolyam 299. szám A lenini-sztálini típusú politikai vezető A kommunista és munkáspártok állhatatosan, bátran, tántoríthatatla­nul teljesitik nagy történelmi felada­tukat. A világ forradalmi és munkás­mozgalmának élcsapatában halad­nak; a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért inditott harcra egye­sítik, tömörítik és lelkesítik az em­beriség haladó erőit. Nincs nagyobb megtiszteltetés, mint ahhoz a párt­hoz tartozni, amely a dolgozóknak a kapitalista rabszolgaság láncaitól való megszabadításáért, a népek ra­gyogó jövőjéért harcol. Nincs na­gyobb megtiszteltetés, mint ott küz­deni a kommunisták hős hadseregé­ben, amely Marx-Engels-Lenin és Sztálin mindent meggyőző zászlaja alatt védelmezi népének életbevágó, döntőfontosságú érdekeit. A kommunista harcosok világszer­te eltökélten haladnak nagy céljuk felé. A néptömegek vágyaihoz iga­zodó tevékenységüket magabiztosság és mélységes bölcsesség hatja át. A kommunisták ezt a biztonságérzetet é s bölcsességet a marxizmus-leniniz­mus kincsesházából merítik. A kom­munisták hatalmas eszmei fegyvere, a marxista-leninista tanítás birtoká­ban vannak. A világ megismerése és átalakítása szempontjából ez a taní­tás az emberi gondolkodás, csúcsa — ez a tanítás a kommunisták erejének és legyőzhetetlenségének forrása. A kommunista és munkáspártok a forradalmi harc tüzében nevelik a munkásosztály politikai vezető káde­reit. Napról-napra gránitszilárdabbá kov^solják soraik egységét és helyt­állását, amelyet legkeményebb meg­próbáltatások sem ingathatnak meg. Valamennyi kommunista és mun­káspárt mintaképe a Szovjetunió Kommunista Pártja, az azonos el­veket valló kommunisták önkéntes harci szövetsége, amely mindig a magas eszmeiség, a vasfegyelem, az elvszerüség, az egyenesség és becsü­letesség szellemében, a hibák elle­ni "határozott és kérlelhetetlen harc szellemében nevelte és neveli tagjait. A SzoVjetunió Kommunista Pártja állhatatosan és fáradhatatlanul neve­li soraiban a lenini-sztálini típusú politikai vezetőket. Sztálin elvtárs tizenöt éve, 1937 december 11-én a moszkvai Sztálin választókerület választói gyűlésén mondott történelmi jelentőségű be­szédében ragyogó képet rajzolt a le­nini típusú politikai vezetőről. Sztá­lin elvtárs a következőket mondotta azokról a követelményekről, amelye­ket a népnek az állami, és pártfunk­cionáriusok irányában kell támasz­tania: „A választóknak, a népnek azt kell követelniük képviselőiktől, hogy ma radjanak feladataik magaslatán, hogy munkájukban ne süllyedjenek le a politikai nyárspolgárok színvo­nalára, hogy posztjukat lenini típusú politikai vezetőkként töltsék be, hogy ugyanolyan félreérthetetlen és határozott vezetők legyenek mint Lenin, hogy ugyanolyan félelmet nem ismerők legyenek a harcban és kö­nyörtelenek a nép ellenségeivel szem­ben, amilyen Lenin volt, hogy mente­sek legyenek minden pániktól, min­dentől, ami csak hasonlít is a pánik­hoz, amikor a helyzet bonyolulttá kezd válni és a láthatáron valamifé­le veszély rajzolódik ki, hogy ők is mentesek legyenek a pániknak még az árnyékától is, mint ahogy mentes volt Lenin, hogy bonyolult kérdések eldöntésekor, amikor minden irányú tájékozódásra van szükség, s minden kedvező és kedvezőtlen körülményt minden oldalról számba kell venni, ugyanolyan bölcsek és megfontoltak legyenek, amilyen Lenin volt, hogy ugyanolyan őszinték és becsületesek legyenek, amilyen Lenin volt, hogy ugyanúgy szeressék népüket, mint Lenin szerette népét". Sztálin elvtárs megragadó szavai arra tanítják a kommunista és mun­káspártok kádereit, hogy mindig a nagy Lenin nagyszerű példájára gon­doljanak, s hogy mindenben Lenin­hez igazodjanak. Sztálin elvtárs, a dolgozók bölcs tanítója és vezére testesíti meg leg­tökéletesebben a lenini típusú nagy politikai vezető nemes vonásait. Minden ország kommunistái min­dig Lenin és Sztálin ragyogó alakjá­ra gondolnak; nyíltan és bátran hir­detik programmjukat, őszintén meg­mondják céljaikat s önfeláldozóan és hősiesen harcolnak elérésükért. Miért titkolódznának a munkásosztály előtt, a nép előtt? A kommunista érdeke és célja a munkásosztály, minden elnyomott és kizsákmányolt, minden dolgozó A burzsoázia hiáb a épít akadályokat, hiába folyamodik kín­zásokhoz és terrorhoz, a nép érde­keiért küzdő harcosok akaratát nem törheti meg. A kommunisták hazá­juk legállhatatosabb és leghívebb fiai, határtalanul szeretik népüket é s hazájukat s ugyanakkor a leg­következetesebb, leghaj thaltatlanabb internacionalisták. , Homlokegyenest ellenkezik ezzel a reakciós burzsoá politikusok arcula­ta. Ezek elvesztettek mindennemű kapcsolatot a néppel, elhajították a burzsoa-demokratikus szabadságjo­gok zászlaját, a nemzeti független­ség és a nemzeti szuverenitás zászla­ját. Az imperialista burzsoázia uralko­dó klikkjei, amelyek az Egyesült Ál­lamokban, Angliában, Franciaország­ban, Olaszországban és a többi tő­kés országban uralkodnak, kénysze­rűségből álcázzák, eltitkolják a nép elöl valódi céljaikat, bűnös népellenes terveiket. Leginkább az igazságtól félnek. E „kormánykörök" fegyvere a hazugság és a rágalom, a zsarolás és a provokáció. Hűséges segítő tár­saik és kiszolgálóik a jobboldali szo-1 cialista vezetők, a titóistáknak és az imperializmus egyéb fegyverhordozói­nak áruló, minden ízében korrum­pált bandája. A kommunisták még ott is, ahol egyelőre nem jutottak uralomra, s a drákói burzsoá törvények nyomása alatt dolgoznak, bátran és világosan megmondják a népnek, mire törek­szenek, s fáradhatatlanul harcolnak céljaik megvalósításáért. Ez is mu­tatja a kommunizmus eszméinek ha­talmas lelkesítő erejét, ez is bizonyít­ja, hogy az imperializmus előbb­1 utóbb elpusztul. A kommunisták vonzódnak min- ! denkihéz, aki gyűlöli az imperialista elnyomást és a jogtalanságot. A kommunisták a nép érdekeiért kez­dett önfeláldozó harcukkal vívják ki a dolgozók tiszteletét és bizalmát. Becsületesen és önzetlenül, bátran és könyörtelenül üldözik a nép ellensé­geit, a béke, a demokrácia és a szo­cializmus ellenségeit. A kommunis­ták nem félnek az üldözéstől, nem ismernek fáradságot, nem húzódoz­nak semmiféle nehéz munkától. Bát­ran leküzdik a nehézségeket és az útjukban gördülő akadályokat; min­den erejüket, tudásukat és képessé­güket készségesen az emberiség fel­szabadítása nagy ügyének szentelik. A munkásosztály ellenségei, a szo­cializmus ellenségei nemcsak nyíltan támadták és támadják a kommunis­tákat. Kétszínüsködve és alakoskod­va befurakodnak a munkásosztály, a kommunista és munkáspártok sorai­ba is, beférkőznek bizalmukba, s be­lülről ártanak nekik. Ezzel próbál­koztak a Tito-fasiszta kémek és gyil­kosok, s ezzel próbálkozott az impe­rialisták valamennyi aljas ügynöksé­ge. Erre figyelmeztetnek újra és újra A Rajk-, a Kosztov- és a Szlánszky­perek. A kommunisták kötelessége, hogy a leghatározottabban és a leg­kíméletlenebbül leleplezzék és lefü­leljék az imperialista kémeket, pro­vokátorokat és árulókat, bárhogyan álcázzák is magukat, bármily zászló alatt sürögjenek is. Nagyfokú forra­dalmi éberség — erről ismerhetők fel a lenini-sztálini típusú politikai vezetők a nép ellenségei elleni harc­ban. Az egység a kommunista és a munkáspártok erejének és hatal­mának legfontosabb föltétele. A kommunista és munkáspártok tag­sága nem egyeztethető össze sem­miféle frakciós és szakadár-tevé­kenységgel. Aki a frakciózás és a csoport-tevékenység lejtőjére kerül, az a párt szívének szegezi a tőrt. a pártot erejétől és hatalmától akarja megfosztani. Éppen ezért bélyegezte meg a Francia Kommu­nista Párt központi bizottságának minapi teljes ülése André Marty és Charles Tillon pártellenes tevé­kenységét. Rájuk bizonyult, hogy frakcióztak, s félre akarták vezet­ni a pártot. A központi bizottság teljes ülése megfosztotta őket a pártban viselt minden tisztségük­től, s André Marty ügyét ahhoz a pártszervezethez utalta, amelyhez Marty tartozik, minthogy a párt elveinek, politikájának és fegyel­mének ellentmondó cselekedetei, valamint rendőri elemekkel fenn­tartott kapcsolatai kérdésessé te­szik párttagságát. Aki a párt félrevezetésének szé­gyenletes útjára lépett, aki elme­rült a politikai nyárspolgáriasság posványába, aki meghúnyászkodik a dolgozók ellenségei előtt, aki megszegi a párt lenini-sztálini ideológiai és szervezeti elveit, an­nak nincs helye a kommunisták soraiban. Sztálin elvtárs hangsúlyozza, hogy a kommunisták különös vá­gású, különös anyagból gyúrt em­berek. Nem mindenkinek adatott meg, hogy viselje a kommunista párt tagjának büszke címét, nem mindenkinek adatott meg, hogy ki­állja azokat a viharokat és meg­próbáltatásokat, amelyek ilyen párt tagságával járnak. Magasztos és felelős kötelessége­ket ró a párt a kommunistákra. Megköveteli minden párttagtól hogy úgy éljen, dolgozzék és har­coljon, mint Lenin és Sztálin, egész életét teljesen a dolgozók boldog­ságáért vívott harcnak szentelje. Sztálin elvtárs ötvenedik szüle­tése napja alkalmából a dolgozók­tól kapott szerencsekivánatokra így válaszolt: »Legyenek meggyőződve, elvtár­sak, hogy én a jövőben is kész va­gyok odaadni a munkásosztály ügyének, a proletárforradalom és a világkommunizmus ügyének min­den erőmet, minden tehetségemet, s ha kell, minden csepp véremet — az utolsó cseppig.« A Szovjetunió Kommunista Párt­ja a lenini-sztálini típusú forradal­mi harcosok nevelésében és meg­edzésében történelmi jelentőségű tapasztalatokat gyűjtött. Ezek a tapasztalatok a népi demokratikus országok és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak lelkesítő példái. A kommunista és munkáspártok harcosainak soraiban a rettenthetetlen, politikailag ed­zett, ideológiailag szilárd lenini­sztálini típusú vezetők újabb meg újabb osztagai nevelkednek. Nap­ról napra gyarapodnak és erősöd­nek a kommunista és munkáspár­tok, amelyek szabadságot és b 1­dogságot visznek az egész földke­rekség dolgozóinak. (Megjelent a »Tartós békéért. népi demokráciáért!« című lap legújabb számában.) Az Antonín Zápotocký-bánya dolgozóinak ünnepi gyűlése az ötéves terv negyedik évi tervének teljesítése alkalmából Az Antonín Zápotocky.bánya bá nyászai és műszakijai, akik decem ber 12-én győzelmesen teljesítették az ötéves terv negyedik évének szénfejtési tervét, december 14.én délután összegyűltek a dubí-i bá nyász.kultúrottl -•nban nagy sikerük megünneplésére. A bányászokhoz, miszakiakhoz és brigádosokhoz el jptt kö' Mnetet mondani lelkes áldó zatkészségükért, amellyel az óv utol. só hónapjaiban teljesítették a ter vet, főleg pedig az SzKP XIX. -jn. gresszusáne és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordu. lójának tiszteletére tett összüzemi felajánlásuk bejelentése után, An tonín Zápotocký kormáinyelnök, a bánya védnöke. A szovjet sztahano­visták ragyogó példaképétől és ta. pasztialataitól Boriszkin és Brigyko újítók példaképétől vezérelve Ko­tyátko József és Bartos Vencel, a Köztársasági érdemrenddel kitünte. tett dolgozók kollektíváinak példáját követve az Antonín Zápotocky.bánya dolgozói becsülettel teljesítették fel ajánlásukat és az év végéig a ter. ven felül 17,500 tonna jóminöségü szenet termeltek ki. A bánya dolgo. zói, akiknek fejtése a legutóbbi há. rom év alatt sohasem csökkent 100 százalék alá, 1953-ra tett üj kötele, zettségvállalágukkal annak bizonyí­tékát adják, hogy megtartják első. ségüket a prágai kerület bányái kö. zött. Az Antonín Zápotocky.bánya dolozói felajánlották, hogy 1953.ban az átlagos termelési tervet 101 szá. zalékra teljesítik a dolgozók 100 szá. zalékos állománya mellett. Azzal a tudattal vállalják" kötelezettségüket, hogy az 1953. évi termelési terv 6.8 százalékkal, azaz további 25.000 ton­na szénnel növekszik. E kötelezett, s égvállalásoknál Klement Gottwald köztársasági elnök elvtárs azon sza vait tartják szem előtt, hogy min­den egyes tonnával több szén ke mény csapást jelent az ellenségre, A gottwaldi ötéves terv utolsó évében a szénfejtésben megszabott feladatait a Kladno melletti dubí-i Antonín Zápotocky.bánya teljes két hónappal előbb, azaz legkésőbb 1953. november 7.ig teljesíti. A gottwaüdi ötéves terv utolsó éve kötelezettség, vállalásainak teljesítésével a prágai kerület bányaipari üzemei közül sönak teljesítik az ötéves terv meg. szabott feladatait, két hónappal előbb és így iparunknak az első ötéves gazdasági tervben 72.707 tonnával több szenet adnak. Fölajánlásuk vé. gén a bányászok kijelentik: „Teljes mértékben a szovjet dolgozók segít, ségére s tapasztalataira, kormá nyunkra. Csehszlovákia Kommunista Pártjára és szeretett köztársasági el­nökünk, Klement Gottwald elvtársra fogunk támaszkodni, akinek vezeté. séve] előre haladunk a szocializmus felé.« Az ünnepi plenáris ülés első ré­szének végén lelkes taps közepette Antonín Zápotocký kormányelnök vette át a szót, aki többek között ezeket mondotta: — Az önök bányájának tervtelje sítése különös nagy jelentésggel bír és ezért mindnyájan örülünk annak a sikernek, amelyet itt elértek. Ná­lunk és más népi demokratikus or. szágokban is folytatódik a szocializ mus építése, a Szovjetunióban pedig már befejeződött a szocializmus építése és áttérnek a kommu­nizmus építésére. Érthető, hogy ez zel növekszenek a kapitalista és szo cialista országok közti ellentétek. A tőkés osztály nem nyugszik bele vereségébe. Fondorlatokat készít és háborús terveket szövöget. Ezzel szemben azonban kibontakozik a nagy békemozgalom, amely e terveket meghiúsítja. Amikor a kapitalista vi. lág külső támadással nem tud ben. nünket leverni, igyekszik ezt belül­ről elérni. Ľaját körünkben is áruló, kat keres. Szlánszky bandájának le. leplezése és az ellenük folytatott bünper bizonyítja ezt. Ezzel kapcso. latban nálunk is felmerült a prob. lémák és kérdések egész sora. Ért­hető, hogy ha saját körünkben áru­lók tűnnek fel. ez nehézségeket okoz és hogy ebből különféle akadályok ke letkeznek. Sok kételkedő csüggedni kezd. Ha akadályokba ütköznek, kér. déseket tesznek fel, helyes-e egyál. talában a szocializmus felé vezető litunk, amelyet megkezeltünk. E kérdésekre válaszolni kell. Azt hl szem, a legjobb válasz az önök által elért siker lesz. H a ma azt a kérdést tesszük fel, reálisak.e kitűzött terveink, terme­lési terveink, ötéves tervünk és ezek teljesíthetök.e, sokan kételkedni kez. denek abban, hogy nem voltak. e egyáltalában terveink túlzottak, amint mondják, nem voltak-e túlfe­szítettek ós lehetséges.e azokat tel. jesíteni. E kérdések főleg akkor ke. letkeznek, amikor termelésünk egyes szakaszain nem teljesítjük a felada­tokat és terveket. És én azt hiszem, hogy az ötéve s terv teljesítésének kérdése éppen a Zápotocky.bányá­ban állítható fel. A szénfejtési terv itt évről évre növekedett. Annak ellenére, hogy növekedett, nemcsak teljesítették, de túl is lép­ték. Erről tanúskodnak a követke­ző számadatok: 1949-ben a terv 287.000 tonna fejtést tűzött ki fel­adatul. E tervet nem teljesítették, csupán 259.946 tonnát fejtettek ki, tehát csa}t 90.6 százalékra teljesítet­ték a tervet. 1950-ben alacsonyabb tervet szabtak meg, mint 1949-ben, éspedig 281.000 tonnát; de 325.461 tonnát fejtettek ki, ez azt jelenti, hogy a tervet 115.6 százalékra tel­jesítették. Ennek következtében 1951-re felemelték a tervet, 327.623 tonnát tűztek ki és 365.316 tonnát fejtettek ki, ami azt jelenti, hogy a tervet 111.5 százalékra teljesítet­ték. 1952-ben még magasabb tervet tűztek ki, éspedig 375.156 tonnát. Ezt a tervet már 1952. december 12-én, tehát még az év eltelte előtt teljesítették és a bejelentett köte­lezettségvállalások alapján az elv­társak 388.800 tonna termelésre kö­telezik magukat, amellyel a tervet 103.6 százalékra teljesítenék. Emel­lett hangsúlyozni kell, hogy a fel­emelt tervet kevesebb számú dolgo­zóval teljesítették. 1949-ben, ami­kor a fejtés csak 259.946 tonnát ért el, a bányában 1282 alkalma­zott volt és az idén, amikor a fej­tés 388.800 tonna elérésére irányult, azaz 128.864 tonnával többre, mint 1949-ben, a dolgozók állománya csak 1152 alkalmazott volt, azaz 130 emberrel kevesebb, mint 1949-ben. Azt hiszem, e számadatok minden­kit meggyőznek arról, hogy ter­veink, amelyeket összeállítunk, reá­lisak és teljesíthetők. Teljesíthetők akkor, ha az akadályok előtt nem hátrálunk meg, ha igyekezni fogunk leküzdeni ezeket az akadályokat, ha nem csüggedünk és nem hajtjuk le csüggedten fejünket. Ellenkezőleg, ha bátran felemeljük fejünket azzal a meggyőződéssel és elszántsággal, hogy mindenáron előre megyünk, és nem hagyjuk magunkat eltántoríta­ni kitűzött célunk elérésétől sem­miféle nehézség és akadály által, ebben van győzelmünk ára,

Next

/
Oldalképek
Tartalom