Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)
1952-12-16 / 299. szám, kedd
Vil ág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Egész pártunk nevében, egész dolgozó népünk nevében megígérhetjük Sztálin elvtársnak: beváltjuk a belénk vetett reményeket, kiérdemeljük a megtisztelő „rohambrigád" nevet. Klement Gottwald Bratislava, 1952 december 16, kedd 2 Kčs V. évfolyam 299. szám A lenini-sztálini típusú politikai vezető A kommunista és munkáspártok állhatatosan, bátran, tántoríthatatlanul teljesitik nagy történelmi feladatukat. A világ forradalmi és munkásmozgalmának élcsapatában haladnak; a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért inditott harcra egyesítik, tömörítik és lelkesítik az emberiség haladó erőit. Nincs nagyobb megtiszteltetés, mint ahhoz a párthoz tartozni, amely a dolgozóknak a kapitalista rabszolgaság láncaitól való megszabadításáért, a népek ragyogó jövőjéért harcol. Nincs nagyobb megtiszteltetés, mint ott küzdeni a kommunisták hős hadseregében, amely Marx-Engels-Lenin és Sztálin mindent meggyőző zászlaja alatt védelmezi népének életbevágó, döntőfontosságú érdekeit. A kommunista harcosok világszerte eltökélten haladnak nagy céljuk felé. A néptömegek vágyaihoz igazodó tevékenységüket magabiztosság és mélységes bölcsesség hatja át. A kommunisták ezt a biztonságérzetet é s bölcsességet a marxizmus-leninizmus kincsesházából merítik. A kommunisták hatalmas eszmei fegyvere, a marxista-leninista tanítás birtokában vannak. A világ megismerése és átalakítása szempontjából ez a tanítás az emberi gondolkodás, csúcsa — ez a tanítás a kommunisták erejének és legyőzhetetlenségének forrása. A kommunista és munkáspártok a forradalmi harc tüzében nevelik a munkásosztály politikai vezető kádereit. Napról-napra gránitszilárdabbá kov^solják soraik egységét és helytállását, amelyet legkeményebb megpróbáltatások sem ingathatnak meg. Valamennyi kommunista és munkáspárt mintaképe a Szovjetunió Kommunista Pártja, az azonos elveket valló kommunisták önkéntes harci szövetsége, amely mindig a magas eszmeiség, a vasfegyelem, az elvszerüség, az egyenesség és becsületesség szellemében, a hibák elleni "határozott és kérlelhetetlen harc szellemében nevelte és neveli tagjait. A SzoVjetunió Kommunista Pártja állhatatosan és fáradhatatlanul neveli soraiban a lenini-sztálini típusú politikai vezetőket. Sztálin elvtárs tizenöt éve, 1937 december 11-én a moszkvai Sztálin választókerület választói gyűlésén mondott történelmi jelentőségű beszédében ragyogó képet rajzolt a lenini típusú politikai vezetőről. Sztálin elvtárs a következőket mondotta azokról a követelményekről, amelyeket a népnek az állami, és pártfunkcionáriusok irányában kell támasztania: „A választóknak, a népnek azt kell követelniük képviselőiktől, hogy ma radjanak feladataik magaslatán, hogy munkájukban ne süllyedjenek le a politikai nyárspolgárok színvonalára, hogy posztjukat lenini típusú politikai vezetőkként töltsék be, hogy ugyanolyan félreérthetetlen és határozott vezetők legyenek mint Lenin, hogy ugyanolyan félelmet nem ismerők legyenek a harcban és könyörtelenek a nép ellenségeivel szemben, amilyen Lenin volt, hogy mentesek legyenek minden pániktól, mindentől, ami csak hasonlít is a pánikhoz, amikor a helyzet bonyolulttá kezd válni és a láthatáron valamiféle veszély rajzolódik ki, hogy ők is mentesek legyenek a pániknak még az árnyékától is, mint ahogy mentes volt Lenin, hogy bonyolult kérdések eldöntésekor, amikor minden irányú tájékozódásra van szükség, s minden kedvező és kedvezőtlen körülményt minden oldalról számba kell venni, ugyanolyan bölcsek és megfontoltak legyenek, amilyen Lenin volt, hogy ugyanolyan őszinték és becsületesek legyenek, amilyen Lenin volt, hogy ugyanúgy szeressék népüket, mint Lenin szerette népét". Sztálin elvtárs megragadó szavai arra tanítják a kommunista és munkáspártok kádereit, hogy mindig a nagy Lenin nagyszerű példájára gondoljanak, s hogy mindenben Leninhez igazodjanak. Sztálin elvtárs, a dolgozók bölcs tanítója és vezére testesíti meg legtökéletesebben a lenini típusú nagy politikai vezető nemes vonásait. Minden ország kommunistái mindig Lenin és Sztálin ragyogó alakjára gondolnak; nyíltan és bátran hirdetik programmjukat, őszintén megmondják céljaikat s önfeláldozóan és hősiesen harcolnak elérésükért. Miért titkolódznának a munkásosztály előtt, a nép előtt? A kommunista érdeke és célja a munkásosztály, minden elnyomott és kizsákmányolt, minden dolgozó A burzsoázia hiáb a épít akadályokat, hiába folyamodik kínzásokhoz és terrorhoz, a nép érdekeiért küzdő harcosok akaratát nem törheti meg. A kommunisták hazájuk legállhatatosabb és leghívebb fiai, határtalanul szeretik népüket é s hazájukat s ugyanakkor a legkövetkezetesebb, leghaj thaltatlanabb internacionalisták. , Homlokegyenest ellenkezik ezzel a reakciós burzsoá politikusok arculata. Ezek elvesztettek mindennemű kapcsolatot a néppel, elhajították a burzsoa-demokratikus szabadságjogok zászlaját, a nemzeti függetlenség és a nemzeti szuverenitás zászlaját. Az imperialista burzsoázia uralkodó klikkjei, amelyek az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban és a többi tőkés országban uralkodnak, kényszerűségből álcázzák, eltitkolják a nép elöl valódi céljaikat, bűnös népellenes terveiket. Leginkább az igazságtól félnek. E „kormánykörök" fegyvere a hazugság és a rágalom, a zsarolás és a provokáció. Hűséges segítő társaik és kiszolgálóik a jobboldali szo-1 cialista vezetők, a titóistáknak és az imperializmus egyéb fegyverhordozóinak áruló, minden ízében korrumpált bandája. A kommunisták még ott is, ahol egyelőre nem jutottak uralomra, s a drákói burzsoá törvények nyomása alatt dolgoznak, bátran és világosan megmondják a népnek, mire törekszenek, s fáradhatatlanul harcolnak céljaik megvalósításáért. Ez is mutatja a kommunizmus eszméinek hatalmas lelkesítő erejét, ez is bizonyítja, hogy az imperializmus előbb1 utóbb elpusztul. A kommunisták vonzódnak min- ! denkihéz, aki gyűlöli az imperialista elnyomást és a jogtalanságot. A kommunisták a nép érdekeiért kezdett önfeláldozó harcukkal vívják ki a dolgozók tiszteletét és bizalmát. Becsületesen és önzetlenül, bátran és könyörtelenül üldözik a nép ellenségeit, a béke, a demokrácia és a szocializmus ellenségeit. A kommunisták nem félnek az üldözéstől, nem ismernek fáradságot, nem húzódoznak semmiféle nehéz munkától. Bátran leküzdik a nehézségeket és az útjukban gördülő akadályokat; minden erejüket, tudásukat és képességüket készségesen az emberiség felszabadítása nagy ügyének szentelik. A munkásosztály ellenségei, a szocializmus ellenségei nemcsak nyíltan támadták és támadják a kommunistákat. Kétszínüsködve és alakoskodva befurakodnak a munkásosztály, a kommunista és munkáspártok soraiba is, beférkőznek bizalmukba, s belülről ártanak nekik. Ezzel próbálkoztak a Tito-fasiszta kémek és gyilkosok, s ezzel próbálkozott az imperialisták valamennyi aljas ügynöksége. Erre figyelmeztetnek újra és újra A Rajk-, a Kosztov- és a Szlánszkyperek. A kommunisták kötelessége, hogy a leghatározottabban és a legkíméletlenebbül leleplezzék és lefüleljék az imperialista kémeket, provokátorokat és árulókat, bárhogyan álcázzák is magukat, bármily zászló alatt sürögjenek is. Nagyfokú forradalmi éberség — erről ismerhetők fel a lenini-sztálini típusú politikai vezetők a nép ellenségei elleni harcban. Az egység a kommunista és a munkáspártok erejének és hatalmának legfontosabb föltétele. A kommunista és munkáspártok tagsága nem egyeztethető össze semmiféle frakciós és szakadár-tevékenységgel. Aki a frakciózás és a csoport-tevékenység lejtőjére kerül, az a párt szívének szegezi a tőrt. a pártot erejétől és hatalmától akarja megfosztani. Éppen ezért bélyegezte meg a Francia Kommunista Párt központi bizottságának minapi teljes ülése André Marty és Charles Tillon pártellenes tevékenységét. Rájuk bizonyult, hogy frakcióztak, s félre akarták vezetni a pártot. A központi bizottság teljes ülése megfosztotta őket a pártban viselt minden tisztségüktől, s André Marty ügyét ahhoz a pártszervezethez utalta, amelyhez Marty tartozik, minthogy a párt elveinek, politikájának és fegyelmének ellentmondó cselekedetei, valamint rendőri elemekkel fenntartott kapcsolatai kérdésessé teszik párttagságát. Aki a párt félrevezetésének szégyenletes útjára lépett, aki elmerült a politikai nyárspolgáriasság posványába, aki meghúnyászkodik a dolgozók ellenségei előtt, aki megszegi a párt lenini-sztálini ideológiai és szervezeti elveit, annak nincs helye a kommunisták soraiban. Sztálin elvtárs hangsúlyozza, hogy a kommunisták különös vágású, különös anyagból gyúrt emberek. Nem mindenkinek adatott meg, hogy viselje a kommunista párt tagjának büszke címét, nem mindenkinek adatott meg, hogy kiállja azokat a viharokat és megpróbáltatásokat, amelyek ilyen párt tagságával járnak. Magasztos és felelős kötelességeket ró a párt a kommunistákra. Megköveteli minden párttagtól hogy úgy éljen, dolgozzék és harcoljon, mint Lenin és Sztálin, egész életét teljesen a dolgozók boldogságáért vívott harcnak szentelje. Sztálin elvtárs ötvenedik születése napja alkalmából a dolgozóktól kapott szerencsekivánatokra így válaszolt: »Legyenek meggyőződve, elvtársak, hogy én a jövőben is kész vagyok odaadni a munkásosztály ügyének, a proletárforradalom és a világkommunizmus ügyének minden erőmet, minden tehetségemet, s ha kell, minden csepp véremet — az utolsó cseppig.« A Szovjetunió Kommunista Pártja a lenini-sztálini típusú forradalmi harcosok nevelésében és megedzésében történelmi jelentőségű tapasztalatokat gyűjtött. Ezek a tapasztalatok a népi demokratikus országok és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak lelkesítő példái. A kommunista és munkáspártok harcosainak soraiban a rettenthetetlen, politikailag edzett, ideológiailag szilárd leninisztálini típusú vezetők újabb meg újabb osztagai nevelkednek. Napról napra gyarapodnak és erősödnek a kommunista és munkáspártok, amelyek szabadságot és b 1dogságot visznek az egész földkerekség dolgozóinak. (Megjelent a »Tartós békéért. népi demokráciáért!« című lap legújabb számában.) Az Antonín Zápotocký-bánya dolgozóinak ünnepi gyűlése az ötéves terv negyedik évi tervének teljesítése alkalmából Az Antonín Zápotocky.bánya bá nyászai és műszakijai, akik decem ber 12-én győzelmesen teljesítették az ötéves terv negyedik évének szénfejtési tervét, december 14.én délután összegyűltek a dubí-i bá nyász.kultúrottl -•nban nagy sikerük megünneplésére. A bányászokhoz, miszakiakhoz és brigádosokhoz el jptt kö' Mnetet mondani lelkes áldó zatkészségükért, amellyel az óv utol. só hónapjaiban teljesítették a ter vet, főleg pedig az SzKP XIX. -jn. gresszusáne és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordu. lójának tiszteletére tett összüzemi felajánlásuk bejelentése után, An tonín Zápotocký kormáinyelnök, a bánya védnöke. A szovjet sztahanovisták ragyogó példaképétől és ta. pasztialataitól Boriszkin és Brigyko újítók példaképétől vezérelve Kotyátko József és Bartos Vencel, a Köztársasági érdemrenddel kitünte. tett dolgozók kollektíváinak példáját követve az Antonín Zápotocky.bánya dolgozói becsülettel teljesítették fel ajánlásukat és az év végéig a ter. ven felül 17,500 tonna jóminöségü szenet termeltek ki. A bánya dolgo. zói, akiknek fejtése a legutóbbi há. rom év alatt sohasem csökkent 100 százalék alá, 1953-ra tett üj kötele, zettségvállalágukkal annak bizonyítékát adják, hogy megtartják első. ségüket a prágai kerület bányái kö. zött. Az Antonín Zápotocky.bánya dolozói felajánlották, hogy 1953.ban az átlagos termelési tervet 101 szá. zalékra teljesítik a dolgozók 100 szá. zalékos állománya mellett. Azzal a tudattal vállalják" kötelezettségüket, hogy az 1953. évi termelési terv 6.8 százalékkal, azaz további 25.000 tonna szénnel növekszik. E kötelezett, s égvállalásoknál Klement Gottwald köztársasági elnök elvtárs azon sza vait tartják szem előtt, hogy minden egyes tonnával több szén ke mény csapást jelent az ellenségre, A gottwaldi ötéves terv utolsó évében a szénfejtésben megszabott feladatait a Kladno melletti dubí-i Antonín Zápotocky.bánya teljes két hónappal előbb, azaz legkésőbb 1953. november 7.ig teljesíti. A gottwaüdi ötéves terv utolsó éve kötelezettség, vállalásainak teljesítésével a prágai kerület bányaipari üzemei közül sönak teljesítik az ötéves terv meg. szabott feladatait, két hónappal előbb és így iparunknak az első ötéves gazdasági tervben 72.707 tonnával több szenet adnak. Fölajánlásuk vé. gén a bányászok kijelentik: „Teljes mértékben a szovjet dolgozók segít, ségére s tapasztalataira, kormá nyunkra. Csehszlovákia Kommunista Pártjára és szeretett köztársasági elnökünk, Klement Gottwald elvtársra fogunk támaszkodni, akinek vezeté. séve] előre haladunk a szocializmus felé.« Az ünnepi plenáris ülés első részének végén lelkes taps közepette Antonín Zápotocký kormányelnök vette át a szót, aki többek között ezeket mondotta: — Az önök bányájának tervtelje sítése különös nagy jelentésggel bír és ezért mindnyájan örülünk annak a sikernek, amelyet itt elértek. Nálunk és más népi demokratikus or. szágokban is folytatódik a szocializ mus építése, a Szovjetunióban pedig már befejeződött a szocializmus építése és áttérnek a kommunizmus építésére. Érthető, hogy ez zel növekszenek a kapitalista és szo cialista országok közti ellentétek. A tőkés osztály nem nyugszik bele vereségébe. Fondorlatokat készít és háborús terveket szövöget. Ezzel szemben azonban kibontakozik a nagy békemozgalom, amely e terveket meghiúsítja. Amikor a kapitalista vi. lág külső támadással nem tud ben. nünket leverni, igyekszik ezt belülről elérni. Ľaját körünkben is áruló, kat keres. Szlánszky bandájának le. leplezése és az ellenük folytatott bünper bizonyítja ezt. Ezzel kapcso. latban nálunk is felmerült a prob. lémák és kérdések egész sora. Érthető, hogy ha saját körünkben árulók tűnnek fel. ez nehézségeket okoz és hogy ebből különféle akadályok ke letkeznek. Sok kételkedő csüggedni kezd. Ha akadályokba ütköznek, kér. déseket tesznek fel, helyes-e egyál. talában a szocializmus felé vezető litunk, amelyet megkezeltünk. E kérdésekre válaszolni kell. Azt hl szem, a legjobb válasz az önök által elért siker lesz. H a ma azt a kérdést tesszük fel, reálisak.e kitűzött terveink, termelési terveink, ötéves tervünk és ezek teljesíthetök.e, sokan kételkedni kez. denek abban, hogy nem voltak. e egyáltalában terveink túlzottak, amint mondják, nem voltak-e túlfeszítettek ós lehetséges.e azokat tel. jesíteni. E kérdések főleg akkor ke. letkeznek, amikor termelésünk egyes szakaszain nem teljesítjük a feladatokat és terveket. És én azt hiszem, hogy az ötéve s terv teljesítésének kérdése éppen a Zápotocky.bányában állítható fel. A szénfejtési terv itt évről évre növekedett. Annak ellenére, hogy növekedett, nemcsak teljesítették, de túl is lépték. Erről tanúskodnak a következő számadatok: 1949-ben a terv 287.000 tonna fejtést tűzött ki feladatul. E tervet nem teljesítették, csupán 259.946 tonnát fejtettek ki, tehát csa}t 90.6 százalékra teljesítették a tervet. 1950-ben alacsonyabb tervet szabtak meg, mint 1949-ben, éspedig 281.000 tonnát; de 325.461 tonnát fejtettek ki, ez azt jelenti, hogy a tervet 115.6 százalékra teljesítették. Ennek következtében 1951-re felemelték a tervet, 327.623 tonnát tűztek ki és 365.316 tonnát fejtettek ki, ami azt jelenti, hogy a tervet 111.5 százalékra teljesítették. 1952-ben még magasabb tervet tűztek ki, éspedig 375.156 tonnát. Ezt a tervet már 1952. december 12-én, tehát még az év eltelte előtt teljesítették és a bejelentett kötelezettségvállalások alapján az elvtársak 388.800 tonna termelésre kötelezik magukat, amellyel a tervet 103.6 százalékra teljesítenék. Emellett hangsúlyozni kell, hogy a felemelt tervet kevesebb számú dolgozóval teljesítették. 1949-ben, amikor a fejtés csak 259.946 tonnát ért el, a bányában 1282 alkalmazott volt és az idén, amikor a fejtés 388.800 tonna elérésére irányult, azaz 128.864 tonnával többre, mint 1949-ben, a dolgozók állománya csak 1152 alkalmazott volt, azaz 130 emberrel kevesebb, mint 1949-ben. Azt hiszem, e számadatok mindenkit meggyőznek arról, hogy terveink, amelyeket összeállítunk, reálisak és teljesíthetők. Teljesíthetők akkor, ha az akadályok előtt nem hátrálunk meg, ha igyekezni fogunk leküzdeni ezeket az akadályokat, ha nem csüggedünk és nem hajtjuk le csüggedten fejünket. Ellenkezőleg, ha bátran felemeljük fejünket azzal a meggyőződéssel és elszántsággal, hogy mindenáron előre megyünk, és nem hagyjuk magunkat eltántorítani kitűzött célunk elérésétől semmiféle nehézség és akadály által, ebben van győzelmünk ára,