Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-10 / 294. szám, szerda

4 UJ szo 1952 december 10 PÁ RT É LET A párt lehetővé teszi, hogy dolgozóink visszanyerhessék egészségüket a Magas-Tátra hegycsúcsai között Hazánk felszabadítása után a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat. A dolgozók érdekelt szolgálják most a gyárak, a bányáit, és az összes termelőeszközök. A dolgozók hazájában érvényrejut az a sztálini elv, hogy a szocialista rendszerben a legdrágább kincs az ember, Mert csak ő tud új értéket termelni. Ember nélkül a gépek és a termelő eszközük holt tárgyak maradnának. Népi demokratikus államunk egészségügyi célokra hatalmas összegeket fordít. Uj kórházak, szanatóriumok és üdülőhelyek épülnek, ahol dolgozóink visszanyerhetik egészségüket és életkedvvel telve foghatnak hozzá újból munkájukhoz. A Magas-Tátra hóval lepett csúcsai barátságosan integetnek a gyógyulni akaró dolgozók felé. Merészen szökik az ég felé a 2663 méter magas Sztálin-csúcs, mintha hirdetné, hogy jólétünket a nagy Szovjetuniónak és vezérének, a nagy Sztálinnak köszönhetjük és a dicső Kommunista Pártnak. Az Oj-Tátrafüred-i gyógyszanatórium 1951-ben ünnepelte alapításának 75 éves jubileumát. A szana tórium alapítói dr. M. Sonntagh és Maucska, Bradecky voltak. Hosszas tanulmányozás után felfigyeltek arra, hogy a Magas-Tátra klímája nagyon alkalmas a tüdőbaj gyógyítására. 1876-ban sok fáradozás után felépítették az első szanatóriumot, de ebben a szanatóriumban csak az úgynevezett jómódú polgárok találhattak gyógyulást. Az első világháborúban tiszti szanatórium' volt. 1919-ben szerződést kötöttek a prágai betegsegélyzö intézettel és nyugdíjas hivatalnokok jártak ide gyógykezeltetésre. 1935-ben már 220 férőhelyük volt a betegek részére, de csak a burzsoá világ kiváltságosai kereshettek itt gyógyulást. A második világháború alatt a szanatórium tovább gyógyította a betegeket. A felszabadulás után az összes tátrai szanatóriumokat átvette a központi szociális biztosító. De csak a Győzelmes Február óta szolgálja teljesen a dolgozó népet, amikor a dolgozó nép véglegesen átvette a hatalmat a párt vezetésével és az összes tátrai szanatóriumokat a nemzeti betegsegélyzö vette át. A szanatóriumban és az üdülőhelyeken azóta a munkások és a dolgozó parasztok nyerik vissza egészségüket. Most a szanatóriumban az új szocialista élet ritmusa lüktet. A párt vezetésével minden részén folyik a munkaverseny, a szanatórium üzemi pártszervezete betölti hivatását. A pártszervezet alelnöke, Vrbenszky János, jó agitációs és népnevelő munkát fejt ki. Vrbenszky elvtárs elmondja, hogy munkáját azért fokozza, és azért fejt 'ki jó agitá. ciós munkát, hogy ne legyen többé München és háború, és hogy felépíthessük a szocializmust hazánkban. Mint fiatal munkás harcolt a Vörös Hadsereg oldalán a csehszlovák önkéntes hadseregben. Résztvett a duklai ütközetben is, ahol megsebesült. Nem felejti el ezt az időt sohasem Akkor géppisztollyal a kezében harcoit az emberi mivoltukból kivetkőzött fasiszta hordák ellen, most a munka frontján normája túlteljesítésével harcol a világbéke megvédéséért. Az üzerni pártszervezet gyűléseken vitatja táeg, hogyan lehetne eredményesebben dolgozni. Minden részlegen van kommunista népnevelő, aki megmagyarázza a dolgozóknak a sajtótízpercek, vagy a munka megszervezésére tartott értekezleteken az új kormányhatározatokat és a világ politikai eseményeit. A pártoktatáson megvitatják a XIX kongresszus anyagát, ennek különösen a rájuk vonatkozó részét. így például Malenkov elvtárs beszámolójából az egészségügyre vonatkozó részt Malenkov elvtárs beszámolójából láthatják, hogy a Szovjetunió mily nagy súlyt helyez az egészségvédelemre, és milyen hatalmas eredményeket értek el a szovjet egészségügyi dolgozók és orvosok. A szanatórium a XIX. kongreszszus és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35 évfordulójának és Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére 123.000 koronát takarít meg az év végéig amelyből már eddig 34.285 koronát takarítottak meg. A szovjet példán felbuzdúlva az orvosok is bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe, hogy minél több dolgozó nyerhesse vissza egészségét. Ugyancsak a XIX. kongresszus és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére kötelezettséget vállaltak a szanatórium többi alkalmazottai is. Az év végéig 30.350 korona megtakarításra tettek kötelezettségvállalást és ebből az összegből már eddig sikerült 19.625 koro. nát megtakarítaniok. A szanatórium igazgatója elmondja, hogy a tüdöbajban szenvedők halandóságát sikerült csökkenteniök. A könnyű betegeket teljesen meggyógyítják és munkaképessé teszik. A nehezebb betegeket pedig gyógyulásuk után könnyebb munkára lehet majd alkalmazni. A súlyos betegek életét is meghosszabbítják. Nagy segítséget jelentenek a kezelésnél az új gyógyszerek, a streptomicin, rimifon, a PASS. Az üzemi pártszervezet és az orvosok mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több dolgozót meggyógyíthassanak és munkaképessé tegyenek, de az igazgató elvtárs és a helyi egészségi szakszervezet elnöke, Spišský elvtárs sem helyesli, azt az intézkedést, hogy az egészségügyi szervezet kisajátít tőlük *egy épülete.t üdülésre, aminek következtében 130 ágyat vesztenek. Ez a dolgozók körében is elégedetlenséget kelt és joggal kérdik mi fontosabb az egészségügyi szerveknek, az üdülés-e vagy a tüdőbetegek gyógyítása. Ennek a bürokratikus intézkedésnek következtében nemhogy több beteget gyógyíthatnának, hanem még csökkenteni kell a betegek számát és idö előtt haza kell küldeni őket. A Palace-szanatőriumban gyógyítják a pajzsmirigyzavarokban szenvedő betegeket is. Az orvosok lelkiismeretes kezelése és a jó tátrai levegő hatása alatt a betegek meggyógyulnak és munkakedvvel telve térnek vissza munkahelyeikre. Az ország minden részéből vannak itt dolgozók. Itt szerzi vissza egészségét Vetrove Rudolf kiadnói mozdonyfütő, aki a Kladnó—Prága közti vonalon teljesít szolgálatot. Vetrove elvtárs tanulmányozta a XIX. kongresszus anyagát, látta a Szovjetunió óriási eredményeit és ez arra buzdította öt, hogy a szénen takarékoskodva ö is hozzájáruljon a szocialista társadalmi rend kiépítéséhez. Elhatározta munkatársával együtt, hogy kőszén helyett barnaszénnel fogtíak fűteni és megtartják ugyanazt a teljesítményt, amit kőszénnel elértek. Ezt úgy érik el, hogy a tüzet gyakrabban rakják meg, állandóan lángolásban tartják és így a kívánt gőzmennyiséget mindig tudják tartani. Az olaj tervszerű felhasználásával 7000 koronát takarítottak meg. Vetrove elvtárs alig várja már. hogy munkahelyére visszakerüljön, hogy további munkájával ö is kivehesse részét az ötéves terv teljesítéséből. Itt üdül Méry József élmunkás is, aki a pozsonyi Récsei-úti építkezésen dolgozik, és csapatával elnyerte a récsei építkezési vállalat vándorzászlaját. Most visszanyeri egészségét és továbbra is lelkesen fog dolgozni, hogy dolgozóinknak minél több lakást adhasson. Ugyancsak itt üdül még Csehországból, a pilzeni Skoda-gyárból Jaromír Jindra cseh munkás, aki a munkahelyén mint szakaszbizalmi működik és szorgalmasan látogatja a pártoktatást, hogy ö is tagja lehessen a Kommunista Pártnak. Egészsége visszanyerése után még jobban fogja fokozni munkatermelékenységét. B. J. Tömegpolitikai munkával a terv teljesítéséért A tömegpolitikai munka fellendülésének legfontosabb feltétele, hogy az új propagandista kádereket megbecsüljük, neveljük és hogy felfegyverezzük őket a marx-leninizmus elméletével. Támogassuk a bolsevik propaganda művészetének elsajátításában őket és fokozzuk öntudatukat, hogy felelősséget érezzenek a rájuk bízott munkáért. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a propagandista káderek közvetlen részvétele a marxista-leninista propagandában lényegesen hozzájárul saját eszmei- és elméleti fejlődésükhöz is. Mind a műszaki, mind a politikai életben működő kádereinket politikai oktatással kell nevelni. Sok esetben és sok helyen a válla/ati pártbizottság a munkáskáderek politikai oktatására kevés gondot fordít. Ezáltal fogyatékosság áll elő a propagandisták munkájában is, mert aránylag kevés gondot fordítanak nevelésükre. A nagykürtösi bányászvároska építkezésénél új munkás propagandista káderek fejlödnejf. Jó tömegpolitikai munkájával, különösen kitűnik Zatyko József elvtárs. Zatyko elvtárs a vállalatnál a téli akciók sikeres befejezése érdekében a keskenyvágányok szerelésénél dolgozik. Napi tervét átlagosan 178 százalékra teljesti. Azonkívül a napi sajtőtízperceken aktívan bekapcsolódik a politikai munkába. Megkérjük Zatyko elvtársat, mondja el. hogy és mikor jutott arra az elhatározásra, hogy fizikai munkáján kívül még a tömegpolitikai munkába is bekapcsolódik. Zatykó elvtárs elmondja, hogy a tömegpolitikai munkába való bekapcsolódásra akkor határozta el magát. amikor a vállalat az eső miatt a terv teljesítésében lemaradt. Elhatározta, hogy mivel politikai oktatásban eddig még nem volt részét a szovjet könyvek igénybevételével fogja magát képezni. — Rájöttem arra, hogy azt a tudást, amit tervünk teljesítésére a munka megszervezése igényel, csakis a könyvekből és a gyakorlati tapasztalatokból meríthetem — mondja Zatyko elvtárs. Majd így folytatja: Szabad időmet arra használtam fel és használom fel, hogy állandóan olvasok és tanulok. Csak olvasás közben tudtam meg, hogy azokat a sikereket, amelyeket a szovjet dolgozók elélnek, csakis jó tömegpolitikai munkával, a munka jó megszervezésével és a munkaverseny széleskörű alkalmazásával lehet elérni. Szilárdan elhatároztam, hogy fokozni fogom a dolgozók öntudatát jó tömegpolitikai munkával, hogy tudatában legyenek annak, hogy miért kell a tervet teljesíteni. Szilárd elhatározásom az is, hogy a napi sajtőtízperceken aktívan bekapcsolódom abba a munkába, amely arra van hivatva, hogy dolgozóinkat megismertesse azokkal a módszerekkel, melyek a terv teljesítését előbbre viszik. Nagyon szeretném, ha az üzemi pártbizottság bővebben foglalkozna politikai nevelésünkkel. Zatyko elvtárs vállalatunk első munkáskádere, aki bekapcsolódott a tömegpolitikai munkába. Átlagos teljesítménye állandóan 160 százalék felett mozog és előirányzott tervét mindig túlteljesíti. Zatyko elvtárs igazi építője új szocialista társadalmi rendszerünknek. Tudását a szovjet könyvekből merfti, szilárdan hisz benne, hogy fáradozása nem lesz hiábavaló, ha az üzemi párt bizottság, valamint a vállalat vezetősége és szakszervezet segítségére lesz. Tóth Ijászló, Nagykürtös. Zita Frešqvá, Margita Česány állam dijas művésznő és Nina Hazuchová az „Örvény" c. operában. « Hatalmas sikert aratott Eugen Suchoň „Örvény" c. operája a pozsonyi Nemzeti Színházban A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának örömteli napjaiban tartották meg pénteken, december 5-én a pozsonyi Nemzeti Színházban az „örvény" című Suchoň-opera ünnepélyes bemutatóját. Eugon Suchoö tanár, államdíjjal kétszeresen kitüntetett zeneszerző ebben a műben a legutóbbi idők legjelentősebb szlovák operáját alkotta meg. A gyönyörű előadást új változatban nyújtották a közönségnek, és a szlovák nép múltjából, valamint a népi zeneművészek életéből merítő opera mint a mult évben, úgy a december 5-i bemutatón is óriási lelkesedést keltett a közönségben. A nemcsak hazánkban, hanem külföldön is nagy sikereket elért operát új változatában Zdenek Chalabala, a pozsonyi Nemzeti Színház karmestere tanította be és Juraj Fiedler rendezte. Az ünnepi bemutatón megjelentek kiváló politikai és kulturális tényezőink, az államdíjak nyertesei, a pozsonyi üzemek példás dolgozói, katonák, ifjúság és a pozsonyi közönség igen nagy számban. Bevezető beszédet dr. Jozef Kresánek tanár, a csehszlovák zeneszerzők szövetsége szlovákiai tagozatának képviselője mondott. Az opera új változata a közönségben határtalan örömet és lelkesedést keltett. Az elragadtatott közönség szívélyes, hosszantartó tapssal köszöntötte az opera szerzőjét, a színészeket, a karmestert, a rendezőt, a zenekar tagjait, és a műszaki munkatársakat, akik olyan buzgalommal dolgoztak a darab előadásán. A szerzőt, a karmestert, a rendezőt és a főszereplőket a nyílt színpadon virágokkal halmozták el. A bemutató előadáson kiváló teljesítményt nyújtottak az államdíjas Margita Češány, Stefan Hoza, František Zvarik, Zita Frešová-Hudcová, Helena Bartosová, Janka Gaböová, dr. Janko Blaho, Zdenko Ruth-Markov és mások. Az ízléses díszleteket Martin Benka tanár, akadémiai festő és Ladislav Vychodil államdíjas képzőművész készítették. A táncokat Juraj Kubánka, a szlovák népi művészegyüttes vendégszereplő tagja tanította be. Levél Budmericéről Budmericén, gyönyörű park közepén álló kastélyban rendezték meg november végén a népnevelök magyar nyelvű egyhetes iskoláját. Az iskola résztvevői nevében kijelenthetem, hogy az egyheti tanulás leteltével fájó szívvel búcsúztunk a tágas, de mégis meghitt tanteremtől, ahol értékes tudnivalókkal gazdagítottuk életünket. Nehezen váltunk meg a puha szőnyeggel borított előcsarnoktól, ahol olyan vidám beszélgetésben töltöttük el az óraközi szüneteket, az ebédlőtől, ahol a napi ötszőri bőséges étkezésre és vidám nótaszóra gyűltünk össze, a lakószobák kedves bútoraitól és meleg takaróitól. Elrepült ez a hét, mert mindennapját érdekes tartalommal töltöttük meg. Sokat dolgoztunk, mert sokat akartunk tanulni, de senkit nem riasztott vissza ez a pontosan beosztott élet, hiszen az összetartás, a megértés, a politikailag érett elvtársak segítsége.és az előadók türelme minden nehézségén átsegítette a kezdőket is. Az iskola egyik nagy eredménye az volt, hogy éppen ezekben a kezdőkben is felébresztette a tudásvágyat. Természetes, hogy egy hét leforgása alatt csak belekóstolhattunk a tudnivalókba, az a tény azonban, hogy előadóink felkeltették bennünk az érdeklődést a aidás iránt, biztosítékot nyújt arra, hogy most már tovább fogunk tanulni és olvasni. Nemcsak én határoztam ezt el, hanem többi tanfolyam-társaim is, mert méltók akarunk lenni a mai korhoz és megfelelő készültséggel akarunk bekapcsolódni a szocializmust építő munkába. Ezentúl olyan könyveket fogunk olvasni, amelyek a minket legjobban érdeklő kérdésekkel foglalkoznak. Meg van ehhez a lehetőség, mert a. könyveket hiánytalanul beszerezhettük és beszerezhetjük Rá kell azonban mutatnom esv körülményre, amely rossz fényt vet a Csemadok-szervezetre. A 35 tanulót befogadó kastélyban ez alkalommal csak 21-en tanultunk, mert a további 14-et nem tudták összetoborozni. Hibáztatjuk a Csemadok funkcionáriusokat, amiért nem fektetnek kellő súlyt a népművelő tanfolyám propagálására. Bár a magyar dolgozók tömegeiben még nincs meg teljes mértékben az öntudat ahhoz, hogy önként jelentkezzenek népnevelőnek, ez nem menti a Csemadok-ftmkcionáriusok hanyagságát, akiknek ezt az öntudatot bele kell oltaniok a csehszlovákiai magyarságba, és meg kell világítaniok a népnevelés munkájának jelentőségét. Haraszty Károlyné, Kassa. Megváltozott élet A múltban ott álltam az ember-piacon. Pírban égett az arcom — vártam, hogy valaki jöjjön értem és munkát adjon. Csak kevés bért kértem s még kevesebbet kaptam Esténként, mikor a bérem a feleségemnek odaadtam — gyűlölettől forrott a vérem. De a könnytől ázott ételt számhoz nem egyedül vettem. A számuk százmilliókra telt, akikkel közösen ettem! Mindez a fájó múlté már elmúlt a sok gyászos óra. Egyre boldogabb holnap vár 'ňm és minden sznhnd rlolgnzó

ra Bartha Tibor, Bratislava { 4