Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-29 / 309. szám, hétfő

4 U J SZ Ö 1952 december 2 3 A kerületi magyar színház hivatása AZ U) sz0 pos t^ bo l Be-zélgetés Fellegi Istvánnal, a színház igazgatójával szolgálták a szocialista kultúra ügyét és lerakták ezzel a csehszlo. vákiai magyair színjátszás alapjait. E körül az úttörőcsoport körül, amely már eddigi munkájában is egy szilárd, egyakaratú és szinte egyszi­vú kollektívává forrott ká, kristályo­sodott ki a Magyar' Területi Színház műkedvelőkkel kibővített művészi együttese. Együttesünknek ez az egészséges, sok tűzpróbán átment törzse mindjárt kezdetben megte. remtette és továbbra is biztosította az együttes kollektív szellemét, ami előfeltétele aminak. hogy meg ne ho­nosodjék közöttünk az önzés, a primodonr.aszelleim, az intrika és a színművészetnek a kapitalista szín­játszásból még ma is jól ismert töb­bi kinövése. Hiányzott akkor az al­kotó munka, az ember nevelő törek­vése, mivel a színház elsősorban üz leti haszonra volt beállítva, és ez a színházi együttesek egységét úgy megborította, mint ahogy a kajpita­•ista t emelés prafit-irdekei osztály­ellentétbe állítják a dolgozókat a tő késekkel. Együttesünk ennek tuda­tában van. amit az együttesnek po­litikai kérdések iránti rendkívüli ér deklödése is bizonyít. A politikai ne­velés a szakmai neveléssel párhuza­mosan. sőt mondhatnám, egyidejűleg folyik, mivel már első darabunk Sztaniszlavszkij módszerével folyta­tott részletes elemzése a próbák ide­jén sem nélkülözi és nem is nélkülözheti a politikai okfej­tést és ezért felér egy politikai iskolázással is. — Csehszlovákia első állandó ma gyar színiháza megszervezésének az az egyik sajátos körülménye, hogy bár hivatásos színházat szervezünk, bár sem színházi szakembereink, sem színészeink elegendő számban nin­caerjek, mégis szilárdan bízunk ab­ban, hogy a Magyar Területi Szín­ház munkaközössége hamarosan ma­gas átlagos színvonalat ér el. Tu­datosítjuk ugyanis azit, hogy amikor a aeíhészek tanulják és játsszák a mjai szocialista, drámákat, ezek a Színdarabok fonmálóan hatnak a mai szjocialista sizínmüvészetire is. Alton dió rendezésünk még nincs. Első da­rabunknak szakszerű, magas színvo­nalú betanítását a pozsonyi Nemzeti Színház művészi vezetőségének kö­szönhetjük. — Nagyban hozzájárult munkakö­zösségünk neveléséhez az államelle­nes összeesküvők vezetői ellen le­folytatott per tanulságos anyaga. Mindnyájan felismertük, milyen nagy veszélyt rejt magában a koz­mopolitizmus és a burzsoa-nacionia lizmus, hogy nekünk, kulitúrmunká­soknak az élen kell járnunk és hiar. colnuink kell a kozmopolitizmus el­len, a szocialista hazafiság és a pro­letár internacionalizmus tudatának a legszélesebb tömegekbe való be­vitelével. Es csak úgy tehetünk ele­get feladatunknak, ha formájában nemzeti kultúránknak forradalmi hagyományaira is építünk, amelyben a miagyar kultúra olyan gazdag. A magyar színjátszásnak milyen távolabbi fejlődési lehetőségét és hi­vatását látja hazánkban a Magyar Területi Színház vezetősége éo munkaegyüttese. — Am,i a Magyar Területi Szín­ház hivatását illeti, feladatul tüzzük ki, hogy realista beállításban .meg­ismertessük a magyar dolgozókkal nemcsak az itthonii, hanem a ma­gyarországi szerzők darabjait is, to­vábbá elsősorban a szovjet írók és orosz klasszikusok, a cseh és szlovák klasszikusok és mai szerzők legjobb drámáit és vígjátékait. Amennyiben pedig lehetőségeink megengedik, színre hozzuk a népi demokráciák íróinak, valamint a haladó- nyugati szerzők és klasszikusok alkotásait is. — De nemcsk a meglévő alkotá­sokkal kell majd törődnie a Magyar Területi Színház dramaturgiájának. Hivatá-m az. hogy a ma még isme­retlen és névtelen, de tehetséges író­kat felkutassa, velük szoros kapcso­latot tartson fenn, segítse őket mun­kájukban, hogy így tényezőivé vál­janak a csehszlovákiai magyar drá­maírásnak. — Ami pedig a további fejlődést illeti, énről csak eninyit: ország-világ színe előtt lelepleződött a burzsoaj-na­cionalista és kozmopolita Seiánszky­banda. Ez a per egyúttal tanulság volt arra. hogy pártunk vezetése meletit népi demokráciánk szilárdan halad a lenini-sztálini úton. Es nem­csak megadja a jogot köztársasá­gunk minden nemzetének sajátos kultúrája fejlesztésére, hanem min­den rendelkez' sre álló eszközzel se­gít ezt a jogot valósággá váiltcani. A Magar Területi Színház az első állandó magyar állami színház Csehszlovákiában, ezért úgy kell dolgoznia a művészi, technikai és adminisztratív munkatársak kineve­lésében, valamint dramaturgiai poli irkájában, hogy megteremtse egy sokkal szélesebb alapokon nyugvó csehszlovákiai magyar színjátszás előfeltételeit. Tanuljunk, hogy taníthassunk! Az 1953-as év nagy ajándékot adj a csehszlovákiai magyarság­nak. Olyan ajándék ez., amit lilá­ba várt volna a kapitalista Cseh­szlovákia polgári áldemokrata kormányától — januárban saját színháza — Magyar Területi Szín­ház nyílik Komárom székhellyel. A sztálini nemzetiségi politika érvényesülésének ragyogó bizo­nyítéka ez hazánkban, annak p bizonyítéka, hogy a csehszlo\á­kiai magyarság építő igyekezeté­vei is rászolgálva megtanulja nap­ról napra jobban felhasználni tör­vényadta jogait és nemcsak gaz­dasági, hanem kulturális téren is büszkén és boldogan akar hozzá­járulni csehszlovák hazája szocia­lizmus felé ívelő útjának meg­gyorsításához. Megkértük Fellegi István elv­társat. a Magyar Területi Színhez igazgatóját, hogy nyilatkozzék a csehszlovákiai magyar dolgozók­nak az első állami magyar kő­színház megalakulásának körül­ményeiről és munkacgyüttesének terveiről — Pártunk ez év tavaszán kezdemé­nyezte a magyar színház meg'szerve zését Komárom székhellyel, mint Csehszlovákia történelmében az első állandó magyar áilam; színháznak megszervezését — mondta Fellegi elvtárs. — Ami a kezdeti szervezési munkákat illeti, szem előtt tartot­tuk azt, hogy a színház olyan kul­turális intézmény, amelynek minden egyes csatolt része, technikai, admi. mfezitratív személyzete és műhelyei egyetlen célt szolgálnak, mégpedig magát a színpadot. Az előadás két­három órája alatt az együttes az átélés adita művészi alakítással, a n ézöközöns ég gondolkodásmód j ának, véleményformálásának alakítójává válóik. Ezért mindjárt kezdetben a fősúlyt a színészi együttes előterem, tósére fektettük. Szándékosan mon­dom. hogy elő kellett teremteni a művészi együttest, mert hivatáisos magyar művészek Csefosalovákiátwui csak gyéren aikadinak, s ezért fel keltett lelni a műkedvelő színjátseók között azokat a komoly tehetsége ket, akiket nemcsak tehetségűik, ha­nem hazánk szocialista építésében elfoglalt pártállásuk is alkalmassá tesz arra, hogy a csehszlovákiai ma­gyar szocialista színmüvészetet kép viseljék. Ebbe a munkáiba bekapcsol­tuk a Csemadok szervezetét is ;s mondhatom, sikerrel, mivel sikerült egy olyan együttest összehozni, kozáshoz láncolva. Ehhez mindenek előtt legalább is hat, majd ötórára kell csökkenteni a munkanapot. Szükséges továbbá ehhez a reálbérek legalább kétszeres, ha nem még na­gyobb arányú emelése, mind a pénz. beli fizetés közvetlen emelése, mind pedig — különösen — a közszükség­leti cikkek árának további rendsze­res csökkentése útján: gyökeresen meg kell javitani továbbá a lakás­viszonyokat, s be kell vezetni az ál­talános és kötelező politechnikai ok­tatást. Mint ismeretes, a politechnikai ok­tatás marxista értelmezése szerint minden ifjú és leány köteles lesz egyrészt elsajátítani a modern ter. rr.elés általános technológiai és szer­vezési elveit, másrészt pedig elsajá­títani e termelés négy főágának leg­egyszerűbb folyamatait. E négy főág: az energiatermelés, a gépgyár tás, a vegyészeti ipar és a mezőgaz­daság. A kapitalista társadalomban a gazdasági fejlődés mindig együtt jár az emberi személyiség megnyomorí. tásával. A szovjet társadalom azon. ban merőben ellentétes úton halad: ebben a társadalomban a termelő­erők fejlődését nemcsak az anyagi javak fogyasztásának olyan nagy­arányú növekedése kíséri, amelyet az Economist című nagy, londoni bur zsoa folyóirat egyenesen „bámula­tosnak" mond, hanem HZ ember föl­szabadítása is az ipar: és mezőgaz­dasági munka, valamir.t a szellemi é= a fizikai munka jelenleg még meglévő lényeges különbségeinek fo. kozatos megszüntetése útján. így tehát megszűnik minden .lehetősé­günk. hogy összehasonlíthassuk a amely a fentemlített követelmények­nek mindenben megfelel és áldozat­készen vállalja mindazon nehézsé­geknek kollektív szellemben való le­küzdését, amelyek minden hiasonló vállalkozásinál kezdetben felmerül, nek. — A színház működését termé­szetesen jóelöre anyagilag is meg kellett alapozni. Gondoskodni kellett legalább az átmeneti időre egy meg­felelő berendezésű épületről. A ko­máromi járási kultúrotthon alkal­masnak bizonyult, hogy a szükséges átalakítások után egy állandó szín­ház minimális követelményeinek megfeleljen. A művészi együttes ok tóber 1-től megkezdte Urbán Ernő Kossuth-díjas magyar író «Tüzke resztség» cimü darabjának próbáit. Egyidejűleg elkészültek az ideiglenes színházi épület átalakításának ter­vei, az átépítési murkáJk is megin dúltak, s eziutáfi kelült sor a tech­nikai és adm inis-ztiretív személyzet m e gszer vez ósére. — Meg kell külön említenem, hogy mindezen váróit munkákban, a jelen pillanatban is komoly segítségünkre van az Iskola-, Tudomány, és Mü­vészetiigyi Megbízotti Hivatal szi l házi osztálya, a poaaonyi Nemzeti Színház igazgatósága, egész techni­kai kollektívája s végül, de nem utol­só sorban ki kei! emelni azt a minden kor készséges és proietámemzetközi­ségtől áthatott szellemben nyújtott segítséget, amelybein a nyitrai kerü. leti színház mujnkaiközosaége, élén Oziábal igazgató elvtárssal részesíti a magyar területi színházait, megin­dulása eteö lépésétől kendve. Hogyan biztosítja a színház a meg­nyert munkaközösség nevelését és jó munkáját? — A művészi együttes törzsét — és mindjárt előre bocsáthatom —• megbízható, szilárd törzsét a Falu­járó SzSnháe auon volt tagjai képe­•iik, akik mint műkedvelők, majd mint htvatáros •tóneseek mér a Fa. lujáró Stinhéanábi eddig kifejtett mű­ködésük etaítt elértflk a müvés«i és politikai Mjhuvotisfaiak aet a fokát, hogy a bérálóbiaottság érdemesnek tartotta őket átvenni a Magyar Te­rületű Színház kötelékébe. Aki meg ismerkedett azokkal a kemény mun­kafeltételekkel, amelyek között a Failujáiró Színház munkaközössége dolgozik csak az tudja igaaán érté­kelni e taigok úttörörnunkáját, ami­kor nem egyszer egészségük, testi ép­ségük kockáztatása mellett is — sze­mélyi kényelmükről nem is szólva ­kapitalista világot a szocialista vi­lággal. Bekövetkezik az értékek tel­jes átértékelése. Megjelenik előttünk az új, a szabad ember. Itt gondosan meg kellene vizsgál­nunk Sztálin elvtárs új müvének azokat a mélytartalmú lapjait, ame­lyekben ö röviden kifejti a város és falu kapcsolatainak történetét. Sztálin elvtárs minden vonatkozás, ban megvilágítja, hogyan zsákmá. nyolja ki a város a falut a kapitaliz­musban. Ebből a talajból sarjad ki a város és a falu igazi és gyökeres ellentéte, mégpedig érdekeik ellen­téte. Ámda a szocializmusban a vá. ros és a falu között baráti kapcso­latok alakulnak ki, aminek követ­keztében eltűnik ellentéteik minden alapja. Sztálin elvtárs müvének ezek a lapjai igen nagyjelentöségüek, nagy figyelemmel kell .olvasnunk őket. Ragyogó cáfolata ez a reak. cióra annyira jellemző rágalmaknak, amelyekkel a fasiszta Albert Camus legutóbbi könyvében újból előhoza. kodik, azt állítva, hogy a szocializ­mus történetét csak úgy képzelhet­jük el, mint „a proletármozgalom harcát a parasztság osztálya ellen". Sztálin elvtárs müve megvilágítja, hogy — éppen ellenkezőleg — a szo­cializmus teremt először baráti kap. esolatot a város és a falu közt. A szocializmusban, mondja Sztálin elvtárs, a város és a falu közt még lényeges különbség van, mégpedig mindenekelőtt a tulajdon formáján alapuló különbség van közöttük. A jövőben ez a lényeges különbség megszűnik, ámde bizonyos, bár lé­nyegtelen különbség mégis marad, mert ez a különbség a dolgok lénye, gében gyökerezik. Ilyen lényegtelen különbség még az iparban is marad, állapítja meg Sztálin elvtárs, pél. dául a bányászok és a cipőgyári munkások munkája között. Ha pedig ez igaz, akkor annál inkább fenn kell maradnia bizonyos különbségnek a mezőgazdasági és az ipari munka között. Sztálin elvtárs egyszersmind azt is hangsúlyozza, hogy ugyanez érvé­nyes a szellemi és a fizikai munka különbségére is. A kötelező középiskolai oktatás bevezetése (18 éves korig), az álta­lános politechnikai oktatásra való áttéréshez szükséges intézkedések megvalósítása, a szakemberek to­vábbképzésének kiszélesítése a ter­melésből való kikapcsolódásuk nél­kül, a szocialista munkaverseny meg a munkásújítók és észszerüsí. tök tömegmozgalmának fejlesztése, a műszaki ismeretek széleskörű el. terjesztése a mezőgazdaság terüle­tén, a tudósok és a közvetlen terme, lók alkotó együttműködésének foko. zása — tehát ezek a XIX. kongresz. szuson elfogadott intézkedések, a legnagyobb mértékben hozzájárul, nak ahhoz, hogy megszűnjék a szel. lemi és a fizikai munka lényeges különbsége. Ezek az alapföltételei a Szovjet­unió kommunizmusba való átmeneté­nek. ennek a nagy, bonyolult és mélyreható átalakulásnak. Ezek a föltételei annak, hogy megszülessen az új ember, aki már az osztálynál küli társadalomban fog élni, s aki­nek a munka, mint Marx mondotta, tcherböl ..elsőrendű életszükségleté­vé' válik. Sztálin elvtársnak ezek a tételei ragyogóan példázzák a marxista dia. lektika alkotó alkalmazását és gaz­dagítását, s számunkra annál na­gyobb jelentőségűek, mert Francia országban az osztályellenség legújab ban azzal ravaszkodik, hogy határo­zottan hátat fordít eddigi „érvet nek". A Szovjetunióban fölépített szocializmust ök most technikának és szervezésnek tüntetik föl, s még attól se tartózkodnak, hogy szükség esetén a „legmagasabbrendünek", „ultramoderrííhék" jellemezzék. De az ellenség bosszút áll ezért a kényszer beismerésért, s azt hangoztatja, hogy a tömeg jólétért „túlságosan nagy árat kell fizetnie", s hogy a kommu. nistáknak „nincs magánéletük", a kommunizmus az embert szenvtelen lénnyé változtatja s annyira sze­mély telení ti az embert, hogy már ... szerelemre sem képes! Immár letagadhatatlan ténnyé vált a technika magasabbrendüsége és a jólét növekedése a Szovjetunióban. A szocializmus legádázabb ellenségei most tehát képtelen hazugságokhoz folyamodnak. De a szovjet valóság és az emberi személyiség mindenirá. nyú fölvirágzásának ragyogó sztálini programmja ezeket a hazugságokat ia teljesen megcáfolta. Tehát az a kötelességünk, hogy állandóan hangsúlyozzuk a szocia­lizmus humánus oldalát. Tehát állan­dóan meg kell mutatnunk, hogy a Szovjetunió az emberi értékeknek űj, valóban magasabbrendü fogalmát teremtette meg, a Szovjetuniónak , köszönhető, hogy a világban valami olyan nagyszerű folyamat megy vég­be, amelyből mi is ki akarjuk venni részünket. Éppen ezért támogatjuk Lenin elvtárs szavaival ,Tanulni, tanulni, tanulni« kezdtem meg az ótátrafüredi 10 hónapos tanítónői tanfolyamot. Azzal a tudattal jöt­tem ide, hogy mint leendő tanító­nő a jövőben dolgozó népünk érde­keit szolgáljam. A kapitalizmus * alatt nem volt meg az a lehetőségem, hogy tanul­jak ,mert szüleim anyagi helyzete ezt nem engedte meg. Hétéves is­kolába járás után az apátfalusi »Polana« üzemben dolgoztam 10 éven át. De mindig az volt a vá­gyam, hogy tanulhassak és ezért, amikor meghallottam, hogy ez a tanfolyam megnyílik, azonnal je­lentkeztem. Ugy éreztem, hogy ez­zel eleget teszek kötelességemnek szocialista hazánk felépitésében. ígérem, hogy tőlem telhetően ipar­kodni fogok, hogy igazi szocialista tanító váljon belőlem. Hálás vagyok munkásosztályunknak hogy lehető­vé tette nekem a tanulást. Köszönettel tartozom előadóink­nak is, akik a legjobb tudásuk szerint tanítanak bennünket. Ipar­kodunk hogy jő tanítók váljanak belőlünk, hogy úgy taníthassuk az ifjúságot, hogy a fiatalok hasznos polgárai legyenek szocialista álla­munknak. Ez a jelszó legyen az út­mutatónk: »Tanuljunk, hogy tanít­hassunk ! Tomwlya Margit, Ó-Tátrafüred. így nem szabad! Nemrégiben Somogyiban jártam. Az ottani üzletben megfigyeltem, hogy az üzletvezető a tortalapokat csak akkor adja el, ha az asszo­nyok ezenkívül két üveg mustárt és valami más cikket vesznek. Ez az eljárás teljesen helytelen, amit az is bizonýit, hogy a vásárlók kö­zött nagy visszatetszést szült. Fazekas Alajos, Stósz. * *•»*•»***•»«•»•»•» «», ><, > Technikai okok miatt a rádiómű­sort keddi számunkban közöljük.' H WWMMUmHtMt tt m mtt tlt HI MMH WM t UJ SZO Szlovákia Kommunista Pártié­nak naoilaola - Szerkeztősée: Bratisla­va. Jesenského 8—10. Telefon *47-18 és 352—10 Főszerkesztő USrlncz Gvula ­Kiadóhivatal Pravda. (anklariőválla­lata. Jesenského 12 Telefón: (lzeml "Ki­fizetés és laoárusltás 274—74 e ervén i elő­fizetés 2S2-77 Az UJ SZÓ "lesrendelhető > nostai kézbesítőknél vasrv i oostahlva­alókon is • Előfizetési díl V. évre 120 Kés Feladó és iränvltô postahivatal Bratisla­va II. — Nvonria a Pravda n v nvomdá­ia Bratislava mi a Szovjetuniót. A mi kapcsola­tunk a Szovjetunióval nem olyan, mint amilyen mások kapcsolata az amerikai monopóliumokkal, — mon­dotta nemrégiben Jacques Duclos — vagyis nem alantas érdekek fűznek össze bennünket. Mi népünk érdeké­ben nagy célra törekszünk, s azért szeretjük a Szovjetuniót, mert már elérte ezt a célt. Tőlünk függ, hogy megértessük Franciaország minden dolgozójával: végeredményben a mi népünknek sincs más lehetősége a szabadulásra, mint a szocializmus, mint a kommu­nizmus, amelyhez a Szovjetunió mu. tatja nekünk az utat. Tehát Sztálin elvtárs müve, „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban", azt a lelkesítő gondolatot fejezi ki, hogy a dolgozó emberiséget a kommunizmus fölsza­badítja, s átvezeti „a szükségszerű­ség birodalmából a szabadság biro­dalmába". (Engels.) Sztálin elvtárs a világ haladé erői előtt a tudomány fényévei világítót, ta meg a szocializmusból a kommu­nizmusba való átmenet fő feltételeit és a kommunizmus győzelmének el. kerülhetetlenségét. Ezzel új erőket keltett életre a megszámlálhatatlan tömegekben. Sztálin elvtárs arra ta­nítja a népeket, hogyan valósíthat­ják meg konkrétan a társadalom át­alakítását, s ilyképpen ragyogó opti­mizmussal a győzelembe és az új társadalom fölépítésének lehetőségé. . be vetett szilárd hittel tölti el a ; dolgozókat. (Megjelent a „Tartós bé­kéért, népi demokráciáért" című lapban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom