Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-23 / 305. szám, kedd

U J szo 1952 december 23 Sztálin müvei — a tanulságok kimeríthetetlen íorrásai A. Zápotocký kormányelnöknek Sztálin elvtárs 73. születésnapja alkalmából Prágában megtartott ünnepi esten mondott beszédéből Mai ünnepi gyűlésünk Joszif Visszarionovics Sztálin elvtárs 73. születésnapjáról való megemlékezésnek van szentelve. Elvitathatatlan, hogy Sztálin elvtárs személye ma már mindörökre halhatatlanul beíródott a világtörténelembe. Nagyságát, jelentőségét és tekintetélyét má megrögzött ellenségei -és ellenfelei sem hagyhatják figyelmen kívül. Ez a történelmi nagyáág abban rejlik, hogy minden

1 tevékenysége és munkája, egész életmüve Marx, Engles és Lenin, a proletariátus nagy tanítói és vezérei folytatójának müve, az emberi társadalom új fejlődési korszaka szilárd és széles alapjai lerakásának müve, az új társadalmi rend építésének müve, a szocializmus és a kommunizmus építésének müve. Ezért a magunk és az egész világ dolgozó népének Sztálin elvtárs iránti szeretete, csodálata és tisztelete nem mulandó és ideiglenes valami. Hisz éppen Sztálin az, aki szilárdan és tántoríthatatlanul a tudományos szocializmus elméleti tanítására támaszkodva, megőrizve a nép széles tömegeivel való legszélesebb kapcsolatot, világosan elemezni tudja a jelenlegi viszonyokat, meg tudja érezni a szükségleteket és matematikai biztonsággal meg tudja találni a jelenlegi problémák megoldásának pontos módját, világos feleletet tud adni a legsürgősebb kérdésekre, szét tudja oszlatni a kétségeket, irányelveket tud kitűzni és meg tudja mutatni a helyes utat az emberiség boldog jövőjének felépítése felé. Ezért nagy Sztálin, ezért kicsik és semmirevalók a régi világ mindazon köztársasági elnökei, tábornokai, államférfiai és politikusai, akik az utóbbi évtizedek alatt igyekeztek és ma is igyekeznek egyedül azzal beírni nevüket a történelembe, hogy a Sztálin ellen és a szocializmus építésében korszakalkotó müve ellen éppoly gyűlöletes, mint hiábavaló támadásokat indítanak. Számolják csak meg a régi kapitalista világnak hány úgynevezett megénekelt szövetségeket, tengelyeket, egyezményeket, építő, támadótérveket szövögető és az üj szocialista világ sztálini építése ellen egyenesen bűnös rablóháborúkat előidéző vezére játszotta el bűnös szerepét, hány tűnt el a süllyesztőben és került a politikai szemétdombra. Semmi kétségünk sincs afelől, hogy úgy, ahogy Hitler, Mussolini és más reakciós társaik végezték, úgy végzik majd újkori kővetőik is akár az USA-ban, akár Jugoszláviában és máshol. Sztálin és korszakalkotó müve azonban megmarad és tovább fogja folytatni és győzedelmesen fejleszteni az új kapitalista kizsákmányolástól, rablóháborúktól mentesült világ kiépítését, az örömteljes alkotómunka, a szocializmus és a kommunizmus világának építését. /A szocialista út helyességének és győzelmének hitétől és meggyözö• désétöl áthatva emlékezünk meg ma Sztálin elvtárs születésnapjáról. Nemcsak azért emlékezünk meg Sztálinról, hogy nagyságát ünnepeljük, különösképpen azért emléke zünk meg, hogy tanuljunk töle. Az hiszem, nagy felszabadítónk és barátunk iránti tiszteletünk és hálánk adójának legjobb és leghelyénvalóbb kifejezése — tanulni és újra tanulni az ő nagy bölcseségéböl és gyakorlati példáinak kimeríthetetlen forrásából, hogyan kel! megoldani az új élet és a szocializmus építésének bonyolult problémáját. Ezért ma is, amikor népi demokratikus köztársaságunk a csehek és a szlovákok Nemzeti Arcvonala Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a szocializmus építésének teljes áramlatában áll, a problémák és nehézségek egész sorával találkozva, néhány hasonló helyzetet szeretnék felemlíteni, amelyeken a Szovjetunió és Kommunista Pártja keresztülment és amelyeket Sztálin elvtárs vezérlete alatt helyesen és győzelmesen megoldott. Az 1930-as években történt, amikor a szocializmus építkezését a Szovjetunióban a trockista oppozíció és árulása veszélyeztette, amellyel csak 1936-ban az árulók elítélésévél számoltak le végérvényesen Sztálin elvtárs érdeméből. Az SzK(b)P Központi Bizottságának plénumában 1937 március 3án Sztálin elvtárs beszámolójában felsorolta, mily fő tényeket kellett számításba venni: „Elsősorban: az idegen államok ügynökeinek kártevő, felforgató és kémtevékenysége, akik között jelentősen aktív szerepet játszották a trockisták is^ ilyen vagy olyan mértékben ellepte összes szervezeteinket mind a gazdasági, mind az adminisztratív és pártszervezeteket. Másodszor: idegen államok ügynökei, beleértve a trockistákat is, nemcsak az alacsonyabb szervezetekbe hatoltak be, hanem bejutottak néhány felelősségteljes helyre is. Harmadszor: néhány elvtársunk mind a városokban, mind a tartományokban nemcsak, hogy nem ismerte fel a kártevő, felforgató kémek és gyilkosok igazi arcát, hanem olyan gondtalannak, jószándékúnak és naivnak mutatkozott, hogy gyakran maguk segítették elő, hogy idegen államok ügynökei egyik J vagy másik felelősségteljes helyre kerültek." Sztálin elvtárs azután beszámolójában továbbá rámutatott arra, miből erednek a feltüntetett hibák és hiányosságok. Gyakran a sikerek és a vívmányok túlbecsüléséből erednek. Sztálin figyelmeztet: „A politikában kevéssé jártas emberekben a nagy sikerek és nagy vívmányok gyakran gondatlanságot, engedékenységet, önelégültséget, túlzott önbizalmat, kérkedést és hencegést keltenek. Nem tagadhatjuk el, hogy az utóbbi időben annyi hencegő bukkant fel nálunk, mint a gomba eső után. ( Nem csoda, hogy a szocialista építés nagy és jelentős idejében a dicsekedés vágya üti fel fejét, hogy parádéval manifesztáljuk sikereinket, hogy itt megvan az ellen ségeink erejének lebecsülésére és saját erőink túlbecsülésére irányuló hajlam és mindennek következményeképpen — politikai vakság mutatkozik." Sztálin elvtárs befejezőjében a következőket mondja: „Itt a szemléltető példája annak hogy mily könnyen és „egyszerűen' fertőzi meg a politikai vakság néhány tapasztalatlan elvtársunkat, mivel fejébe szálltak a gazdasági sikerek. Ez az a veszedelem, amely a sikerekből és az elért eredményekből ered. Ezek az okai annak, hogy elvtársaink a gazdaságai' sikerektől elragadtatva megfeledkeztek a nemzetközi" és belső tényekről, amelyeknek lényeges jelentőségük van a Szovjetunióra és nem figyelték meg az országunkat körülvevő veszedelmek egész sorát. Ezek a mi gondtalanságunk, feledékenységünk, engedékenységünk és politikai vakságunk gyökerei. Ezek a gyökerei gazdasági és pártmunkánk hiányosságainak." A Szovjetunió Kommunista Pártja Sztálin elvtárs vezetésével leküzdötte a trockista veszedelmet, lehetetlenné tette a trockista árulást és bátrabban előrehaladt tovább a szocializmus építésének útján. Az összeesküvők és árulók feletti győzelmükből tanulhatunk ma mi is mindnyájan. A Szovjetuniót és szocialista építését fenyegető nagy veszedelem másik példája a második világháború és a hitlerista hordáknak a szovjet nép ellen indított gaz támadása volt. A Szovjetuniónak és dicső hadseregének a második világháború idején ki kellett bírniok az egés- Európa fegyvertárát maguk mögött bíró hijtlerista katonaság támadását. Miért bírta ki a Szovjetunió ezt a támadást ? Erre megtanít bennünket Sztálin elvtárs 1946. február 9-én Moszkvában a választókhoz intézett beszédében: „A párt tudta, hogy közeledik a háború, hogy nehézipar nélkül nem lehet védeni az országot és hogy sürgősen hozzá kell fogni a nehézipar építéséhez, hogy a késedelem e téren vereséget jelentené. A párt tudatosította Lenin szavait, hogy nehézipar nélkül lehetetlen megvédeni az or. szág függetlenségét, hogy nélküle a szovjet rendszer elpusztulhat. Országunk kommunista pártja elvetette az iparosítás „szokásos" útját és megkezdte az ország iparosítását a nehézipar épitésével. Ez igen nehéz volt, de meg lehetett valósítani. E feladatban nagy segítséget jelentett az ipar és a bankok államosítása, ami lehetővé tette az eszközöknek gyors összegyűjtését és a nehéziparba átvitelét. Nem lehet kétség afelől, hogy e nélkül lehetetlen lett volna országunkat oly rövid idö alatt ipari országgá változtatni." A tanulságok kimeríthetetlen kútforrását képezik Sztálin elvtárs öszszes müvei, beszédei és cikkei. Csak néhányat választottam ki itt, amelyek — nézetem szerint — mai időnkre és helyzetünkre a legalkalmasabbak. Megemlítem emellett Sztálin utolsó korszakalkotó müvét „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" címűt, amely oly pontosan elemzi a mai helyzetet, a háború kapitalista és a béke szocialista tábcra közti erők megoszlását és világosan kitűzi a tudományos igazságokat és a változtathatatlan közgazdasági alapelveket, amelyeket a szocialista társadalom építésében tiszteletben kell tartani és be kell tartani. E sztálini alapelvekből folyó tanulságokat Klement Gottwald elvtárs, köztársasági elnök öntötte világos formába az SzKP XIX. kongresszusa határozatairól szóló beszámolójában. Befejezésül azonban szükségesnek tartom, hogy újra hangsúlyozzam az utóbbi időben gyakran idézett sztálini tanítást, mit kell tenni, hogy megakadályozhassuk a legnagyobb veszedelmet és szerencsétlenséget, amely veszélyezteti az emberiség békeszerető fejlődését, és pedig, hogyan akadályozzuk meg az új imperialista háborút. A békének a kapitalista háborús uszítók által való veszélyeztetése elleni harcban állandóan emlékezetben keli tartani Sztálin elvtársnak szavait: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús gyujtogatóknak sikerül hazugságaikkal behálózniok a néptöfffegeket, megtéveszteni és új világháborúba sodorni őket. Ezért ma elsőrendű jelentősége van a széleskörű békekampánynak, amely eszköz a háborús uszítók bűnös mesterkedéseinek leleplezésére." Az itt idézett összes tanításokból és cikkekből egy következtetést kell levonni: A boldogság nem hull az égből. Az új életről, a béke megőrzéséről, az új társadalom építéséről, a szocializmus építéséről és a szocializmusba való végső átmenetről nem lehet csak idillikusán álmodozni, nagyképűen frázisokban beszélni. Mindezen nagy és magasztos célok megvalósításáért türelmesen és áldozatkészen kell dolgozni és ha szükséges, keményen kell harcolni is. Ezért ha nagy tanítónk, felszabadítónk és barátunk 73-ik születésnapján ki akarjuk mutatni iránta való múlhatatlan szeretetünket, hálánkat és tiszteletünket, ígérjük meg mindnyájan, munkások, földművesek, műszakiak, adminisztratív, kultúr- és egészségügyi dolgozók, művészek és tudósok, — mi mindnyájan a csehek és szlovákok megújhodott egységes Nemzeti Arcvonalának tagjai, hogy újra meg újra szorgalmasan tanulni fogunk Sztálin elvtárstól, hogy az ő megcáfolhatatlan igazságaira, értékes tanácsaira támaszkodva oly lelkesen és türelmesen fogunk dolgozni a szocializmus építésén, oly éberen leplezzük le, tesszük lehetetlenné az összes ellenségeket és kártevőket, oly derekasan fogjuk védelmezni hazánk önállóságát és népünk alkotóképességeit a kapitalista háborús gyujtogatók minden gaz uszításával szemben, mint ahogy azt nagy és ragyogó példaképünk, a mindnyájunk által szeretett és tisztelt Joszif Visszarionovics Sztálin tette és a nagy Szovjetunió népeit új meg ú} győzelmekre vezette. A békeszerető emberiség hangja (Folytatás az 1. oldalról) szovjet kapcsolatok példáján mutatott rá az ellenkezőjére, hogy a különféle gazdasági rendszerű országok kölcsönös egyetértésben és barátságban élhetnek egymás mellett és együttműködhetnek. „A Szovjetunióval való kölcsönös kereskedelmi kapcsolataink nélkül — jelentette ki — a finn nép a munkanélküliség áldozatává lenne." Szavait lelkesedéssel fogadta az egész gyűlés. Haragosan szólt az arab-ázsiai küldöttek hangja épúgy, mint a latinamerikai országok, a görög, spanyol, francia, olasz és angol nép küldötteinek hangja az amerikai uralkodó köröknek ezen országok belső ügyeibe való durva beavatkozása ellen, nemzet; függetlenségük kíméletlen elnyomása ellen, a fegyverkezési versengés és amerikai haditámpontoknak idegen államok területén való építése ellen, a faji megkülönböztetés ellen, amely sérti az emberi méltóságot és növeli a háború veszedelmét. „Meg vagyunk győződve, hogy a háborús egyezmények, melyek szerint a leggyöngébb a legerősebb befolyása alatt áll és az idegen támpontoknak és katonáknak más népek területén való jelenléte az ország biztonságának komoly veszélyeztetését jelenti, amelyet így akarata ellenére háborúba sodorhatnak". Ez áll a kongreszszus kiáltványában, amely a világ 85 országa küldötteinek egyhangú tüntető jóváhagyásával kimondotta azt a határozott követelést is, hogy .azonnal kezdjék meg a lefegyverzésről szóló tárgyalást, amelynek igazságosnak és nem egyoldalúnak kell lennie". A jelen időben a világbéke komoly veszedelmét jelenti az ENSz válsága, amely az amerikai uralkodókörök hibája folytán nem teljesiti küldetését. A népek e nemzetközi szervezete, ^nelyhez az emberiség oly nagy reményeket fűzött, semmiféle eredményekre nem jut a világot elválasztó kérdések megoldásában. Zászlaja alatt az amerikai dolgozók a koreai népet gyilkolják. Komoly veszedelem fenyeget, hogy az angol-amerikai támadó tömb hibájából teljesen megbénul az ENSz alapokmányának teljesítése. Az Egyesült Nemzetek Szervezete zsákutcába jutott. A bécsi kongresszus ezért a népekhez intézett kiáltványában határozott követelményt terjesztett elő, hogy az ENSz-be minden olyan ország előtt nyissák meg a kapukat, amelyeknek helyük van e szervezetben, „hogy az ENSz a kormányok közti megértés új talajává váljon". , Először történt, hogy nemzetközi fórumon szabadon tárgyaltak olyan válságról, amellyel az ENSz küzd; e tárgyalás során első ízben jutottak egyhangú megegyezésre ennek igazi okairól. A Népek Békekongresszusa történelmi jelentőségű lépés a világbékemiozgalom eddiginél sokkai szélesebb alapú fejlődésében. A kongresszus megmutatta, hogy a népek milyen mélyen felháborodnak az imperialisták agresszív politikája fölött, mily mélyen hatolt be a legszélesebb tömegek tudatába az, hogy a jelenben az összes békeszerető népek legfontosabb feladata a békeharc és hogy a béke megvédhető. A kongresszus óriási és termékeny, munkája alkotó módon megerősítette azt is, hogy a politikai, filozófiai és vallási nézetek különbözősége nem lehet leküzdhetetlen akadály abban, hogy minden becsületes ember egyesüljön az új háború fenyegetésének eltávolításáért indított közös harcra. Népünk kommunista pártja vezetésével, szeretett vezérével, Klement Gottwalddal az élen helyesli a Népek Békekongresszusa tárgyalásának eredményeit és teljes mértékben melléjük áll, mert kifejezik az egész békeszerető emberiség akaratát. Most amikor elbántunk az összeesküvő Szlánszky-bandával, amikor a párt országos konferenciája további feladatokat tűzött ki a szocializmus felé vezető építő és békés úton, hazánk még jobban megerősödik és hatalmasabbá válik s még szilárdabban fog állni a világbékearcvonalban, a szocializmus hatalmas táborában a nagy Szovjetunió mellett. A bécsi kongresszus a béke ügyének további nagyjelentőségű győzelme. Éljen az egész világ békéje!