Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)
1952-12-19 / 302. szám, péntek
1952 december 19 us sm i Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája (Folytatás a 6. oldalról) olyanok, akiket még a háború előtti időben kizártak a párt soraiból. Ezek a trockista árulók ki tudták használni a háború előtti idők óta eltelt sok évet, a háború éveiben az ellenőrzés hiányát és ki tudták használni a helyzetet 1945 májusa és 1948 februárja után arra, hogy Szlánszky segítségével a múltban folytatott bűnös pártellenes tevékenységüket a feledés homályába borítsák és hogy újra aljasan dolgozzanak a párt ellen. Szlánszky, aki a bíróság előtt beismerte, hogy lelke mélyén öröktől fogva Trockij követője volt, összeesküvő cselszövéseiben minden pozíciót a trockistálinak adott. Igen. megmutatkozott az, mily szivósak a burzsoá ellenforradalom élcsapatát képező trockista árulók és hogyan kell gyökerestül kiirtani ezt az áruló trockista mételyt. Megmutatkozott továbbá, mily veszedelmet jelent a burzsoa-nacionalizmus, mint olyan ideológia, amelyre a nyugati imperializmus támaszkodik abbeli igyekezetében, hogy aláássa a népi demokratikus országok Szovjetunióhoz való viszonyát, és szétforgácsolja a béke, a demokrácia és a szocializmus táborát. Ugyanez vonatkozik a kozmopolitizmusra. mint a burzsoanacionalizmus ikertestvérére is. Az államellenes összeesküvő központ vezetőségével lefolytatott bünperben szemléltetően kiderült, mily gaztettekre képesek az ellenség szolgálatában álló olyan emberek, akiket semmi sem fűz országunkhoz és népünkhöz, akik számára hazánk idegen és akik eladták lelküket a nemzettelen mammonnak és a kapitalista világ dekadens civilizációjának. Az államellenes összeesküvő központ vezetőségével folytatott bünper szemléltető módon megmutatta, mily fondorlatos és veszedelmes ellenséggé fajult a cionizmus, amellyel beszámolójában foglalkozott Gottwald elvtárs és amelyről azt mondta, hogy új csatornát lepleztek le benne, amelyen keresztül áramlott az árulás és kémkedés a kommunista pártba. Engedjék meg, hogy még külön megállják a cionizmus kérdésénél. Ismeretes, hogy a nemzetközi reakció dühödt lármát csapott és csehszlovákiaellenes kihívó uszításokat is megkísérel azzal kapcsolatban, hogy a Rudolf Szlánszky vezette államellenes összeesküvő központ, vezetősége ellen lefolytatott bünper során zsidó eredetű emberek fölött ítélkeztek és elítélték őket, mégpedig a nemzetközi cionizmussal és Izrael állammal kapcsolatban levő bűnös tevékenységük miatt is. Az amerikai imperializmus érdekeit szolgáló provokátorok oly mértékben merészkednek hazudni, hogy megkísérlik az államellenes összeesküvő központ vezetősége ellen folytatott bünpert és a Szlánszky-banda megbüntetését azonosítani a náci antiszemitizmussal és fajelmélettel. Az ellenség kampánya azonban kudarcot vall, mivel a nyugati országok haladó nyilvánossága, beleértve a zsidó eredetű haladó embereket is, meggyőződik arról, hogy a Szlánszky-banda gonosztevő tagjai megbüntetésének semmi köze sincs sem a zsidó eredetű emberek, zsidó vallási felekezetünk miatti üldözéséhez, sem az antiszemitizmushoz és fajelmélethez, hogy itt olyan emberek bűnhődtek, akik a kapitalista mammonhoz való viszonyuk miatt mint cionisták az amerikai imperializmus gaz ügynökeivé váltak a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság elleni cselszövésben. Készek vagyunk teljesen tiszta lelkiiomerettel szembeszállni azon ellenségek provokatív uszításaival, akik, mint Hitler örökösei, az antiszemitizmus és fajelmélet hirdetői csak határtalan szégyentelenségükben igyekszenek a Szlánszky-banda megbüntetését antiszemita és fajellenes tényként feltüntetni. Egyetlen egy szemfényvesztőnek sem sikerül felcserélni az antiszemitizmus fogalmát az anticionizmus fogalmával. Egyetlen egy szemfényvesztőnek sem sikerül megdönteni azt az igazságot, hogy a cionizmus elleni harcnak semmi köze sincs az antiszemitizmushoz és hogy amint Gottwald elvtárs mondotta, az antiszemitizmus és anticionizmus két olyan különböző dolog, mint ég és föld. Amíg az antiszemitizmus az amreikai »supermanek« által támogatott barbár fajelmélet válfaja, az anticionizmus védelem az amerikai kém-, felforgató és bomlasztó ügynökség ellen. A zsidó burzsoanacionalizmust képviselő és a kozmopolitizmussal összefüggő cionizmus ellenség, amely ellen elhatározottan harcolunk. Gottwald elvtárs megemlítette, hogy a múltban nem volt oly nagy a cionizmus veszedelme, de a helyzet lényegében megváltozott a háború után, amikor a cionista szervezetek és a cionisták az amerikai imperializmus szolgálatában álló ügynökökké váltak. Különösen azzal függ ez össze, hogy Palesztina 1948. évi felosztásánál megalakult Izrael, a nacionalista zsidó állam. A cionizmus Izrael állammal kapcsolatban és az amerikai imperializmus szolgálatában a népi demokratikus országok ellen, a béke, a demokrácia és a népek szabadságának érdekei ellen irányuló bűnös tevékenység eszközévé vált. Ezt megcáfolhatatlanul bebizonyította a Szlánszky vezette államellenes öszszeesküvö központ vezetősége elleni bünper. A bünperben láttuk, mily gazul éltek vissza azzal, hogy dolgozó népünk a hitlerista faji üldözés ideje óta rokonszenvet tanúsított a zsidó eredetű emberek iránt. Cinikusan úgy éltek vissza ezzel, hogy a zsidó burzsoa-nacionalisták az amerikai imperializmus szolgálatában gaz fondorlatokat kovácsoltak köztársaságunk ellen, hogy a zsidó eredetű kapitalista elemek szemérmetlenül megrabolták r államunkat, hogy a zsidó gazdagok fiai betolakodtak államunk fontos gazdasági helyeire, hogy a szocializmus védőpajzsa alatt is pénzt keressenek, hogy nyereségeket hajhásszanak a nyugati üzéreknek és hogy országunk szocialista építését fékezzék, szabotálják, megkárosítsák és hogy megkíséreljék dolgozó népünk vívmányait, hazánk szabadságát és függetlenségét dollárokért áruba bocsátani. E gaztettekért Szlánszkyt, Gemindert, Frejkát, Fischlt, Reicint, Slinget, Margoliust és a cionista törekvések többi képvisélőit elítélték é s megbüntették. Ezért érzik magukat találva Izrael állam tényezői és a nemzetközi cionizmus tényezői. Nevetséges, hogy Izrael állam és a nemzetközi cionizmus tényezői a nácikkal akarnák bennünket egy kalap alá vonni: Nevetséges ez olyan tényezők szájából, akik ma Nyugat-Németország náci uraival ölelkeznek és akik a bonni Adenauer-kormánnyal tárgyalnak, hogy a hitleri gyilkosok által halálrakínzott és a náci koncentrációs táborok kemencéiben elégetett zsidók millióinak hamvát márkáért és dollárokért pénzre váltsák, amelyre Izrael államnak az arab országok elleni felfegyverkezésére szüksége van. Nem igaz, hogy Izrael lakossága a gaz Szlánszky-banda megbüntetését antiszemita cselekedetnek érezte, amint ezt igyekszik állítani az izraeli sajtó és a cionista propaganda. Az igazság az, hogy Izrael öntudatos dolgozó népe helyesli Szlánszky és társai elítélését, azon gonosztevők elítélését, akik Izrael állam burzsoá tényezőivel összeköttetésben az amerikai imperialisták cselszövéseit szolgálták, amelyek szerencsétlenséget hoznak Izrael zsidó lakosságára. Ha a nemzetközi cionista propaganda megkísérli is, hogy kampányt rendezzen a Csehszlovák Köztársaság ellen, ha nem átall fajelméletről beszélni a Szlánszky-banda megbüntetésével kapcsolatban, a tények e kampány kezdeményezői ellen fordulnak és csak megerősítik, hogy ők ápolják a fajelméletet, amikor a különféle országok zsidó eredetű embereiben szolidaritást akarnak ébreszteni azon gonosztevők iránt, akiket köztársaságunk igazságszolgáltatása jogosan megbüntetett. Annál szomorúbbak Zenklék, Prohászkáék, Lettrichék, Durcsanszkyék, Szidorék, a csehszlovák reakciós emigránsok uszításai, akik antiszemitizmusukról hírhedtek és akik az amerikaiakkal és náci fajelmélet-hirdetöivel vannak kapcsolatban. Ök nem azért dühöngenek, hogy a Szlánszky és társai fölötti ítéletnek valami köze lett volna az antiszemitizmushoz, hanem azért, mert a Szlánszky vezette trockistacionista gonosztevők képében az amerikai imperializmus ügynökeit, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság megrögzött ellenségeit, a szocializmus árulóit é3 kártevőit büntették meg, akikbe hiába vetette minden reményét a csehszlovák reakciós emigráció. A Szlánszky-banda bűnös tevékenységével kapcsolatban a cionizmus valóban mint alattomos és veszedelmes ellenség mutatta meg magát. Elég bátorságunk van ahhoz, hogy szemtől-szembe álljunk ezzel az ellenséggel is és el vagyunk szánva minden következetességgel annak elfojtására. Világos, hogy a cionizmus elleni küzdelmünk békén hagyja azokat a zsidó eredetű embereket, akiknek semmi közük sincs az ellenséges cionista irányzatokhoz, mivel, amint Gottwald elvtárs mondotta, a zsidó eredetű ember és a cionista nem egy és ugyanaz. »Döntő az illető osztályeredete és éppen úgy szülőföldjéhez való viszonya, a szocializmushoz való ragaszkodása és munkája.« Ezt fogjuk szem előtt tartani a cionizmus ellen folytatott küzdelmünkben. Országos konferenciánkon feladatunkkul kell kitűznünk azon jelentős károk helyrehozását ideológiai téren is, amelyeket a Szlánszkybanda és segítőtársaik okoztak. A bizonyítékok egész sorát lehetne felhozni, mily kártevő módon dolgoztak, például a marxizmus-leninizmus tanítása iránti gyűlöletükből hogyan szabotálták Lenin és Sztálin írásainak kiadását, hogyan gátolták a párttagok öntudatosodását és funkcionáriusok nevelését, hogyan terjesztették a trockizmus és titóizmus mérgét, hogyan táplálták a burzsoá ideológia elemeit, hogyan engedtek be a párt soraiba szándékosan nagyszámú nemzeti szocialista, régi lidák-elemek, lu. dákokat, jobboldali szociáldemokratákat és kimondottan kapitalista elemeket, hogyan engedték meg, hogy a pártba behurcolják a legkülönbözőbb polgári és kispolgári összevisszaságot, a masarykizmus, reformizmus és klerikalizmus egyvelegét; igen, milyen álláspontot foglaltak. el, a valláshoz való viszony tekintetében, milyen alattomosan állították be a munkáskáderek kérdését, hogyan igyekeztek a munkásokat az értelmiség ellen hangolni, milyen szándékosan becsülték le a műveltséget, stb. És sok bizonyítékot lehetne felhozni arra is, hogyan igyekeztek Szlánszky államellenes központjának segítőtársai kártevő módon beavatkozni kultúrkérdésekbe. Ezeket a károkat is jóvá kell tenni, le kell küzdeni az értelemnek bizonyos megzavarását, amelyet a szlánsžkizmus okozott és szilárd utat kell biztosítani a lenini-sztálini és gottwaldi szellemben folytatott ideológiai tevékenységünknek. A párt új ideológiai felfegyverzésének nagy feladata előttünk azzal kapcsolatban ehielkedik ki, hogy pártunk most új pártalapszabályzatot alkot és hogy mintaképül a Szovjetunió Kommunista Pártjának új szervezeti szabályzatát vette, melyet az SzKb/P/ XIX. kongresszusa hagyott jóvá. És itt azt mondom: nehezen lehet értékelni, mily nagyjelentőségű Gottwald elvtárs beszámolójának az a része, amely a párttal és új alapszabályzatával foglalkozik. Mindnyájan a legnagyobb lelkesedéssel hallgattuk. Gottwald elvtárs gyönyörű és meleg szavakban fejezte ki, mi a párt és számunkra kell, hogy minden legyen, mivel, amint mondotta: »A pártban és csak a pártban volt meg népünk felszabadulásának biztosítéka. A pártban és csak a pártban van meg annak biztosítéka, hogy az urak soha sem jutnak vissza a hatalomhoz. A pártban és csak a pártban van meg annak a biztosítéka, hogy dolgozó népünk számára felépítjük a boldog szoi cialista jövőt. Egyén, bármily magas állású lehet is, csalhat, áruló lehet. A párt azonban sohasem árul el.« Azt hiszem elvtársak és elvtársnők, Gottwald elvtársnak a pártról szóló szavai, amelyekből oly meleg atyai szeretet árad, különösképppen elterjedhetnének a két és félmilliós párttag között úgy, hogy pártmozgalmunk összes helyein ki kellene őket függeszteni és eljuthatnának a legutolsó párttagig is, hogy mindenütt megerősítsék a pártunk, mint legdrágább kincsünk iránti szeretetet. Nagyjelentőségű Gottwald elvtársnak az új pártalapszabályzathoz fűzött magyarázata. Ez a magyarázat programm, annak a programmja, mit kell csinálni, hogy megvalósuljon pártunk új, mély átalakulása, mit kell csinálnunk, hogy pártunk méltó legyen az SzKP szervezeti szabályzatának mintaképét követő pártalapszabályzatára, mit kell csinálnunk, hogy Csehszlovákia kommunistái olyan kommunisták legyenek, mint amilyenek a Szovjetunió kommunistái. Ez országos konferenciától kezdve másképpen kell néznünk pártunkra, úgy kell tekintenünk pártanukra, mint ;a munkásosztály, a dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett egyformán gondolkodó emberek, — kommu,nisták önkéntes harci szövetségére.® Ebből ideológiai tevékenységünknek új feladatai származnak. nagyfontosságú feladadatok: Feladatul hárul ránk mindenekelőtt a párt belső összetételének felülvizsgálása ideológiai egységének szempontjából. Ránk hárul az a munka is, hogy minden párttag egyformán gondolkozó ember legyen, hogy minden párttag öntudatos kommunista legyen. Ez azt jelenti, hogy ki kell irtani mindent, ami nézeteik szempontjából szétválasztja a párttagokat, ki kell irtani a nemkommunista nézeteket, ki kell irtani a marxizmus-leninizmus alapelveivel ellenkező nézeteket. Ez azt jelenti, hogy még nagyobb gondot kell fardítani a marx-lenini nevelésre és gondoskodni kell arról, hogy a párttagok és funkcionáriusok állandóan tökéletesebb kommunistákká fejlődjenek. Nagyjelentőségű a párt új alapszabályzattervezetének az a meghatározása, amelyben a párt alapszervezeteinek feladatul tűzik ki, a párttagok és tagjelöltek politikai művelődésének megszervezését és annak ellenőrzését, hogyan sajátítják el a marxizmus-leninizmus minimumát. Gondoskodni kell a párttagok rendszeres előkészítéséről, kezdve a marxizmus-leninizmus ismereteinek minimumával, emellett a pártiskolázásnak olyan jelleget kell adni. hogy ne absztrakt és akadémiai jellegű legyen, ahogy arról Gottwald elvtárs beszélt, nehogy „öncélú iskolázás" legyen, nehogy elidegenítse, túlterhelje a párttagokat és ne keltsen bennük félelmet az elméleti művelődéssel szemben. Arra keü gondolni, hogy az iskolázás folyamán az a fontos, hogy a kommunisták elsajátítsák a marxizmus-leninizmust, mint tevékenységük kézikönyvét, mint a tömegek között végzett alkotó munkára való előkészületet; hogy az iskolázásnál az a fontos, hogy megértsék a marxizmus-leninizmus tanításainak mély igazságát és zsenialitását, Lenin és Sztálin eszméinek emberi nemességét és Gottwald elvtárs vezérségének bölcsességét; hogy az iskolázásnál az a fontos, hogy a marxizmus-leninizmus tanítása a felvilágosodás, a lelkesedés forrásává váljon, hogy megragadja minden mai párttag értelmét, szívét, egész lelkét, úgy ahogy megragadta a régi kommunistákat, akik évtizedek nehéz megpróbáltatásain és hősi küzdelmein estek át. Az SzKP ma számunkra minden irányban kötelező mintakép. Tanuljuk meg a szovjet kommunistáktól az ideológiai tevékenység módszereit is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa, Malenkov elvtársnak nagy beszámoló beszéde és az SzKP kiváló ideológiai és kultúrtényezőinek a XIX. kongrerszuson elhangzott más beszédei, sok nagyjelentőségű • tanulságot adnak nekünk, akár a párttagoknak a marxizmus-leninizmus szellemiben történő ideológiai előkészítéséről, akár a széles dolgozó tömegek szocialista nevelésének ideológiai tartalmáról, akár a kultúrtevékenység, a tudomány, a művészi alkotás, az irodalom, színházak, film, stb. terén levő ideológiai irányvonalról van szó. Szorgalmasan és lelkesen tanuljunk, hogy egyre magasabbra emeljük pártunk sorainak ideológiai színvonalát és hogy pártunkat képessé tegyük nagy. vezető feladatok teljesítésére a szocializmus építésében és a békeharcban. Vigyük be pártunk soraiba az SzKP XIX. kongresszusának szellemét, hogy megacélozzuk erejét és tulajdonává tegyük azokat az új eszméket, új gondolatokat, melyeket Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című müvében és a XIX. kongresszuson elhangzott történelmi jelentőségű beszédében fejezett ki. Teljesítsük Gottwald elvtárs utasítását és az egész pártba tegyük tanulmányozás tárgyává Sztálin elvtársnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című új elméleti müvét, ezt a korszakalkotó jelentőségű müvet, amely a szocializmus alatti viszonyok fejlődésének és a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetnek nehéz kérdéseiben elméleti tanulságokkal gazdagítja a marxizmus-leninizmus tanítását. Még jobban közelítsük meg a lenini-sztálini eszmék nagy fényét, amely beragyogja célunkhoz, a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezető utunkat. A Szovjetunió iránti legmelegebb odaadás, a Sztálin elvtárs iránti legforróbb szeretet szellemében mutassuk meg. hogy pártunk lelkesen követi ragyogó mintaképét, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártját. Szorosan felzárkózva és a diadalmas erő tudatától eltelve sorakozzunk fel ez országos konferenciáról, hogy drága szülőpártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja zászlaja alatt, szeretett vezérünk, Klement Gottwald elvtárs vezetésével új sikerek, új győzelmek felé haladjunk! (Taps, az egybegyűltek felállnak és éljeneznek: „Éljen Gottwald elvtárs!") B. Közel ka elyfárs felszólalása A vita során felszólalat B. Kozelka elvtárs a CsKP prágai kerületi bizottságának vezető titkárhelyettese, aki a következőket mondotta: Sztálin elvtárs a demokratikus centralizmus bolsevik elveinek be tartásával kapcsolatos pártfegyelem hangsúlyozásában rámutatott arra," hogy: „A párt csak abban az esetben irányíthatja a munkásosztály har cát és vezetheti egységes célhoz, ha az összes tagok egyetlen közös csapatban lesznek magszervezve, ha egységes akarat, egységes cselekvés, egységes fegyelem köti össze őket." Ezen elvek betartásának szem előtt tartásával Gottwald elvtárs biztosan vezette p-írtunka t a munkásosztály valamennyi' ellensége, az opportunisták és a likvidátorok elleni harcban, akik meg akarták bontani pártunk egységét és fegyelmét Az új alapszabályzatban a párt felépítéséről ezért az első he', yen áll az, hogy „ a párt szervezeti felépítésében vezető elv a demokrati, kus centralizmus." Nagy feladat fog előttünk állani abban, hogy megtanítsuk pártunk tagjait, de elsősorban funkcionáriusait a demokratikus centralizmus valamennyi elvére és nemcsak ezen elvek megértésére kell megtanítani őket, hanem főleg ez elvek szigorú betartására. Egy pártunk van, és ha a demokratikus centralizmus elveinek egyike kimondja: „a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezők az alacsonyabb szervekre", akkor hogyan lehet az, hogy a közbiztonság némelyik alakulati szervezetében nem érvényesek a Köz. (Folytatás a 8. oldalon)