Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-19 / 302. szám, péntek

1952 december 19 IIIS 70 5 Csehsziovákia Kommunista Pártja országos konferenciája Elvtársnők és elvtársak! Az utolsó világháborúban, amely az emberiségre borzasztó vérontást és szenvedést hozott, az amerikai imperialisták arra törekedtek, hogy ez a háború a világuralomra törő régi álmaik megvalósításának ug­ródeszkájává váljék. Ezek a tervek, amelyek arra irányultak, hogy az összes népeket, azokat is, amelyek felszabadultak a kapitalizmus rab­szolgasága alól, a kapitalizmus vi­lágbörtönébe vessék, keresztülhúz­ta Sztálin elvtárs és a mindég győ­zelmes Szovjet Hadsereg. A hábo­rú végén az amerikai imperialisták egy lépéssel sem közelítették meg céljukat. Ellenkezőleg, céljuktól távolabb álltak, mint a háború kez­detén. Ezért az amerikai imperialisták elhatározták, hogy az erők viszo­nyát új háborúval változtatják meg. Az amerikai háborús gyújto­gatok és fegyvergyárosok vezetése alatt az imperialisták megkezdték előkészületeiket a harmadik világ­háborúra olyan mértékb.en, amilyet a világ eddig nem ismert. Az utol­só világháborúnak lefolyásából, amelyből a szovjet haderők nem­csak győztesen kerültek ki. hanem erösebben, mint bármikor azelőtt, az imperialisták arra a következ­tetésre jutottak, hogy a Szovjet­uniónak megtámadása olyan mó­don, mint ahogy azt Hitler tette, részükre nem végződhet másként, mint katasztrófával. Ezért előké­születeiket a Szovjetunió megtáma­dására több vonalon kezdték meg és több változatban úgy, hogy min­denesetre több ütőkártya legyein kezükben. E változatok egyikének alapján Csehszlovákiát, a Szovjet­unió közvetlen szomszédját, arra szánták, hogy a Szovjetunió elleni támadás egyik fontos kiindulópont­ja legyen. A nyugati imperialisták 1945 után saját szemükkel győződ­tek meg róla, hogy a csehszlovák nép a CsKP és Klement Gottwald elvtárs vezetésével önként sohasem válik e gyújtogató szándékok és tervek készséges végrehajtójává. Ezért tehát Csehszlovákiát az ötö­dik hadoszlop aljas árulásával akarták hatalmukba keríteni. Az amerikai imperialisták úgy véle­kedtek, hogy elönyösebb volna szá­mukra, hogy Csehszlovákia a tá­madás előtti utolsó pillanatig olyan ország maradjon, amely külsőleg és formálisan a béke táborába tar­tozik és formálisan a Szovjetunió szövetségese marad. Az imperialis­ták számára kedvező pillanatban azután az ötödik hadoszlop Cseh­szlovákiában frontot nyitott volna az imperialista támadó érdekében. Igy akartak a harc idején orvul tört döfni a Szovjetunió hátába. Erre akarták felhasználni a cseh­szlovák hadsereget is. Ezért akar­ták erőszakkal eltávolítani a had­sereg főparancsnokát, Klement Gottwald elvtársat. Világos, hogy az ötödik hadoszlop ezt a feladatot nem teljesíthette volna, ha idő előtt leleplezték volna, mint Titót és bandáját Jugoszláviában. Ezért fektettek különös súlyt arra, hogy az ellenséges ötödik hadoszlop fel­forgató tevékenységét a hadsereg­ben a lehető legtökéletesebben ál­cázzák és hogy minden áron meg­akadályozzák e hadoszlop leleplezé­sét. Csupán az árulók és kártevők idő előtti leleplezésének végső ese­tében kellett volna hadseregünk­nek és a többi fegyveres alakula­toknak álla unkban közremüköd­niök azokban a beavatkozásokban é? intézkedésekben. amelyek ha­sonlóképpen, mint Titó Jugoszláviá­jában a kártevőknek és árulóknak lehetővé tették volna, hogy erő­szakkal magukhoz ragadják a ha­talmat a kommuni-sta pártban és az államban. Az imperialisták, akik tanultak azokból a vereségekből, amelyeket trockista kártevő ügy­nökségeik szenvedtek a szovjet nép ellen folytatott harcban, a hadse­res-ben a kártevő és ártalmas te­vékenység legraffináltabb és leg­bonvolultabb formáit választották. Ez irányelvek szerint az államelle­nes összeesküvés valamennyi ta?ja gondosan törődött azzal, hogy kül­sőleg a párt politikájával a leg­tökéletesebb e<*vetértést mutassa. Szlánszky. Reicin és társaik, ezek az amerikai ügynökök, külső­leg nem egyszer fitogtatták a szo­Dr. A. Csepicska elviárs felszólalása ciaüzmus iránti hüségüket, gyak­ran hivatkoztak a szovjet hadse­regre, mint példaképre. A valóság­ban azonban ellenkezőleg cseleked­tek. A kassai programm szerint a hadsereget a szovjet minta alapján kellett volna szervezni, felfegyve­rezni és kiképezni úgy, hogy harc esetén a lehető legnagyobb támo­gatást kaphassa a szovjet hadse­regtől. A Szlánszky és Reicin által vezetett kártevők bandája öt éven keresztül arra törekedett, hogy hadseregünket sohase szervezzék meg úgy, ahogy a szovjet hadse­reg van megszervezve, hogy sohase legyen ugyanolyan fegyverekkel felfegyverezve és hogy sohase le­hessen olyan módon kiképezve, amely a szovjet hadsereget győze­lemhez vezette. Szlánszky és Rei­cin mindent megtettek, hogy a pa­rancsnoki kart ne tisztítsák meg az ellenség ügynökeitől, a kémek­től, kolaboránsoktól, hogy a régi kapitalista doktrínák rabságában maradjon, amelyek nem alkalma­sak arra, hogy a hadsereget igazi harcba lehessen vezetni. Az aljas áruló és kém, Reicin, a hadseregről szóló legtitkosabb ada­tokat megrögzött imperialista el­lenségeink kezébe szolgáltatta ki. Emellett az összeesküvő bandá­nak ez a felforgató tevékenysége minden téren védve volt a leleple­zés ellen. Szlánszky kezében össz­pontosultak a párt és az állami apnarátus összes szálai, úgyhogy Szlánszky az amerikai imperialis­ták irányításával kivédhetett min­den leleplezésre irányuló kísérletet. 1948 közepéig a hadseregben folyó bűnös cselekedetek felett Benes tartotta hatalmas védőkezét, és az ö főparancsnoki funkciója lehetővé tette, hogy csírájában fojtson el minden leleplezésre és javításra irányuló kísérletet. Nem csoda, hogy az árulók és összeesküvők teljes biztonságban érezték magu­kat és azt képzelték, hogy nyitva áll az út végső céljukhoz. De ép­pen ebben az időben villámcsapás­ként sújtott le Gottwald elvtárs ke­mény, munkás ökle az áruló gaz­emberekre. (Viharos taps.) Szlánszkyn és bandáján nem se­gített az, hogy Titó leleplezése után 1948 közepén és Benes halála után, valamint az amerikai imperialisták külön parancsai szerint felforgató tevékenységükben még óvatosab­bakká váltak. Szlánszky imperia­lista ügynök vezetése alatt a kár­tevők egész rendszert szerveztek, hogy megkerülhessék és megté­veszthessék a pártszerveket, nem véve ki Gottwald elvtársat sem. Nem kerülték el azonban leleple­zésüket. Már 1949 folyamán Gottwald elvtárs határozatából sor került a hadsereg viszonyainak kivizsgálásá­ra. Ekkor kiderült, hogy a hadse­reg népünknek. Csehszlovákia Kom­munista Pártjának és a kormány­nak minden támogatása ellenére mindinkább adósa marad a győzel­mes februárnak. Különféle jelek ar­ra mutattak, hogy különféle ürü­gyekkel gátolják a hadseregnek a szovjet hadsereg példájára való felépítését. Ezeknek az áldatlan viszonyoknak megállapítása Gott­wald elvtársat szervezési intézke­dések megtételére késztette. 1950 tavaszán Gottwald elvtárs mint a csehszlovák véderő főparancsnoka, elhatározta, hogy olyan változtatá­sokat tesz a hadsereg parancsnok­ságának élén, amelyek fordulatot jelentettek a mostani fejlődésben. Az ellenség aljas terveit pusztító csapás érte. A hadsereg alapfon­tossásrú kérdéseiben való döntések felszabadultak Szlánszky és Reicin befolyása alól, úgyhogy már 1950 felében lehetővé vált több intézke­dés megtétele az elkövetett kárte­vések helyrehozására és kiküszö­bölésére. Az államellenes összees­küvés leleplezése gyors ütemben folyt. Röviddel Sling bebörtönzése után. 1950 őszén bizonyos tények alapján Gottwald elvtárs arra a következtetésrs jutott, hogy az el­lenséges tevékenység abban a ter­iedelemben. amelyben akkor lelep­lezték. a titjista árulás valameny­nyi ismérvét mutatja. Jóllehet, ak­kor még nem volt tudomása róla, hogy e veszély főképviselője Szlánszk, Gottwald elvtárs mind azonálta! több intézkedést tett ar r a, hogy a veszélyt idejében elhá­rítsa. Az amerikai imperialisták és ki­szolgálgálóik támogatásában bízva, az áruló Szlánszky bűnös ügyét még Sling letartóztatása után sem tartotta elveszettnek. Ismeretes, milyen hazug módon igyekezett el­hárítani magáról a gyanút és a fő bűnt Svermánéra, Slingre és má­sokra hárítani. Végezetül a bizo­nyítékok terhe alatt beismerte áru­lását azokkal a merényletekkel együtt, amelyeket a hadseregben tervezett és ezért igazságos bünte­tésben részesült. Gottwald elvtárs határozott, elő­relátó és idejében való intézkedé­seinek következtében hadseregünk több mint két év óta helyes úton halad. Éppen idejében került ki hadseregünk az áruló kártevők ha­lálos öleléséből és léoett arra az útra. hogy val6b? n népi hadsereg­gé váljék, a szocializmus védelme­zőjévé, a Kommunista Párt iránt odaadó hívévé, a szovjet hadsereg hü szövetségesévé, tehát gottwaldi hadsereggé. (Taps.) Azok a sebek amelyeket az áru­lók és kártevők hadseregünk tes­tén ütöttek, gyorsan begyógyultak. A két év előtti állapottal szemben néphadseregünk harci ereje nagyot nőtt. Ha két és félévvel ezelőtt ha­zánk védelmi képessége alacsony­fokú volt, sőt néhol romokban ál­lott, ma hazánk harci erejében és védelmi képességében egészen más a helyzet. A hadseregben befejeződött a szovjet mintára való átszervezés. A hadsereg ma Elsőrendű harci technikával van felvértezve. Hadse­regünk a szovjet katonai szabály­zat alapján és a szovjet katonák szellemében van kiképezve. Hadse­regünk teljés és nagyértékü fel­szerelést kapott mindabban, amire harci és politikai felkészültségéhez szüksége van. A hadsereg fő mozgató erejévé a Kommunista Párt lett, amely a hadsereg életének szilárd gerince. Az egész hadsereget, a hadsereg összes parancsnokainak és katonái­nak életét áthatja az alakulati szervezetek és ifjúsági csoportok alkotó politikai tevékenysége. A hadseregben gazdag a kultúrális és sportélet. A párt hathatós támogatásával nagy változáson ment át a pa­rancsnoki testület is. A parancs­noki testület elégtelen számát olyan módon fokozták, ahogy az megfe­lel a katonaság nagyigényű harci és politikai előkészítése szükségle­teinek. A parancsnoki testületej; megerősítették összetételében. Had­seregünk valamennyi tisztjének tel­jes 65.5%-a ma munkásszármazá­sú. (Ta.ps.) 13.7%-a a kis- és kö­zépparasztok soraiból került ki, ami azt jelenti, hogy az összes tiszteknek mintegy 80%-a munkás­és parasztszármazású. Politikai hovatartozás alapján valamennyi tiszt 63%-a a kommunista párt tagja és 15#-a a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség tagja. (Taps.) Ebben az összetételében, amely még tovább fog javulni, a parancsnoki testület képes mindazokat a fel­adatokat teljesíteni, amelyeket a katonaság harci és politikai előké­szítése ráró, és képes lesz a kato­naságot, ha szükség lesz rá, a há­borúban győzelemre vezetni. Mivel nagyrészt fiatal parancs­nokokról van szó. most minden tö­rekvést arra kell összpontosítani, hogy biztosítva legyen e fiatal pa­rancsnokok helyes nevelése és szakműveltségük növelése. Erre vannak hivatva elsősorban a kato­nai iskolák, élükön a katonai 1 fő­iskolákkal és a tanfolyamok, gya­korlatok rendszere és más intéz­mények, amelyek ma olyan szovjet példára szervezett rendszert képvi­selnek, amelyben a parancsnoki testület mint egész képes lesz to­vább emelni hadseregünk harci és politikai előkészítésének színvona­lát. Rövid idő alatt sikerült megszi­lárdítani a hadseregnek a néppel való kapcsolatát. Nincs úgyszólván egy olyan katonai alakulat, egyet­len katonai helyőrség sem, ame­lyet ne fűzne szoros testvéri ka­pocs az üzemekhez és viszont. Úgyszólván egyik napról a má síkra új hazafias szervezet kelet­kezett. — a hadsereggel való együttműködés szövetsége — amely ben ma a dolgozók százezrei tevé­kenyen erősítik hazánk védelmi képességét. Az intézkedések egész sora, amelyek arra irányultak, hogy néphadseregünk felépítése meggyorsuljon, nemcsak a hadse­regen belül változtatta meg a vi­szonyokat. hanem megváltoztatta a dolgozó népnek a hadsereghez való viszonyát is. A Szlánszky és Reicin vezette gonosztevő banda szándékosan arra törekedett, hogy megrontsa a hadsereg és a nép szövetségét olyan módon, hogy az árulók és kártevők számára kedve­ző pillanatban a hadsereget a nép ellen használhassa fel A dolnrozó nép érezte hogy Szlánszkv és Rei­cin ideje alatt a hadseregben nincs minden rend'jen hogy a hadsereg az ő veze'ésük alatt nem képv :sel clyan erőt, amely biztosíthatná a nép érdkeinek védelmét. Ezért az ntéžkedések egész sorát, (amelye­ket Gottwald elvtárs a hibák hely­rehozása céljából tett. nagy lelke­sedéssel üdvözölték és ettől az idő­től fogva minden lépéssel közelebb kerül a hadsereg a néphez. Népünk két év óta minden erejével hozzá­járul ahhoz, hogy pótoljuk a had­seregünk felépítésében elmulasztott időt. A katonák nemcsak a harci és politikai előkészület feladatait teljesítik, hanem kezükbe veszik a munkát mindenütt, ahol szükséges. A katonák segítenek a tárnákban, az építkezéseken, az aratásban, az öszi betakarításban, télen a kommu­nikáció és a távközlekedés karban­tartásában, stb. A hadsereget szi­lárd vérségi kötelékek fűzik a dol­gozó néphez, mint a szabad mun­kások és parasztok hadseregét, akik a szocializmust építik. Ezért né­pünk joggal bízik a hadseregben, hisz harci erejében, amely szoros együttműködésben szövetségesünk­kel, a dicső szovjet hadsereggel ké­szen áll az imperialista támadóra bármikor halálos csapást mérni. (Taps.) Az ellenséges kártevő terveknek amelyek arra irányultak, hogy ha­zánkat népünk ellenállása és harca nélkül a nyugati imperialisták jár­mába hajtsák, részét képezte a fegyvergyártás és a felfegyverzés szakaszán végzett nagyméretű kár­tevő- és szabotázs-tevékenység. A fegyverkezési üzemeket elvonták küldetésüktől, a fegyvergyárak be­rendezését olyan módon helyezték át és helyezték üzemen kívül, hogy lehetetlenné tegyék értékes fegy­verek, lőszerek és mindazon gyárt­mányok termelését. amelyek a harchoz szükségesek. Szlánszky, Reicin és egész összeesküvő bandá­juk folytatta azt, amit az ameri­kai imperialisták kezdtek akkor, amikor repülötámadásaikkal a há­ború végén elpusztították fegyver­gyártó üzemeink egy részét. Nem volt könnyű helyrehozni a fegyver­gyártásban okozott károkat. A fegyvergyártó ipar megújításának nehéz kezdetei ma már mögöttünk vannak és a fegyvergyártó ipar. hála a munkások, technikusok lel­kes erőfeszítésének, pártunk veze­tése alatt fokozatosan eléget tesz mindazoknak a nehéz feladatoknak, amelyek a bonyolult korszerű harci technika termelésével kapcsolato­sak. Az e téren elért sikerek is ar­ra jogosítják fel népünket, hogy bi­zalommal tekintsen a jövőbe. Ma már kijelenthetjük, nemzeti köl­tőnkkel Nerudával: »Az országbnn elég vas van jő kardok készítésé­re!« Nem lett volna lehetséges hely­rehozni a károkat és országunk vé­delmi képességét gyorsan növelni rövid két év alatt, ha nem nyúj­tott volna támogatást a csehszlo­vák nép legközelebbi és legjobb ba­rátja. — Sztálin elvtárs! (Taps.) Olyan módon, ami csak tőle telik ki, Sztálin elvtárs gyorsan és hatá­sosan hozzájárult ahhoz, hogy hoz­záférhetőkké váltak a szovjet had­sereg sokoldalú, gazdag tapasztala­tai. Csak így válhatott valósággá az, ami két évvel ezelőtt még hi­hetetlen voit. Hála a szovjet ta­pasztalatok mindennapi felhaszná­lásának, rna a nép szabadságának, az önálló és független Csehszlová­kiának olyan védelmezője, olyan értékű és erejű hadserege áll fenn, amilyen hadserege népünknek so­hasem volt, s amely minden körül­mények között képes becsülettel megállni helyét a harcban. Azokra a sikerekre nézve, ame­lyeket népünk az erös. harcképes hadsereg felépítésében elért, nem volna helyes azt gondolni, hogy már minden nehézséget nWgoldot­tunk és hogy a hadseregben már nincs hiányosság. Vannak hiányos­ságok, gyenge pontok, ahogy nem is lehet másként, és még sok fel­adat, sok munka vár ránk. A had­sereg viszonyainak további fejlődé­se szempontjából nagyon fontos, hogy minden nehézség. minden h'ányosság ellen engesztelhetetlen harcot folytassunk, hogy e hiányos­ságokat legyőzzük. A hadseregben lévő kommunisták a bírálat és ön­bírálat kifejlesztésével bátran ve- te'ték magukat e harcba. Amint a hibákhoz és fogyatékosságokhoz va­ló engesztelhetetlen viszony eddigi eredményei mutatják, ezt a harcot a könyörtelen bírálat és önbírálat helyes alkalmazásával megfelelően kifejlesztik és elmélyítik. Ez meg­bízható biztosítéka annak, hogy a hadsereg sohasem tér le a helyes útról és tovább fogja fokozni harci tulajdonságait, politikai, harci ér­tékét és erejét. Ez a hadseregünk egyre nagyobb harci erejére irányuló fejlődés tel­jesen elkerülhetetlen, ha a békét meg akarjuk őrizni. Kétségtelen, hogy a béke világmozgalom, amely­nek élén a hatalmas Szovjetunió áll, a legkomolyabb akadálya an­nak, hogy az amerikai háborús gyújtogatok új világtűzvészt lob­bantsanak lángra. Azonban senki sem fog kételkedni abban, hogy a mi hadseregünk is, a mi éles kard­jaink is az imperiaüsták számára ugyancsak nem kis tényezőt jelen­tenek, ha abban fognak dönteni, vájjon megtámadjanak-e bennünket, vagy nem. Hisz ez a döntés az imperialisták számára semmiképpen sem lesz könnyű. Bármennyire is, főleg a béketábor ellen, azaz elle­nünk is irányul fegyverkezésük, az imperialista táborban lévő mély ellentétek arra kényszerítik az im­perialistákat, hogy egymás ellen fegyverkezzenek. Világuralomra törekvő hajszá­jukban az amerikai imperialistákat vereség vereség után éri. Az ügy­nökük, Szlánszky által vezetett ál­lamellenes összeesküvés szétzúzását azon legsúlyosabb csapások és veszteségek mellé lehet sorolni, amelyeket az imperialisták a ko­reai. indokínai, maláji harctereken szenvedtek. E súlyos osztályharc tüzében Csehszlovákia Kommunista Pártja megszilárdította erejét és egységét és a februári győzelem alkotójának és szervezőjének, Kle- ment Gottwaldnak vezetésével to­vábbi harcokba indul a szocializ­mus végső győzelméért. (Viharqs taps.) Ebben a harcban teljesíti törté­nelmi feladatát a mi néphadsere­günk, a gottwaldi hadsereg is, hogy a legyőzhetetlen szovjet had­sereg példájára szülőhazájának és a szocializmus felépítésének hűsé­ges őrzője legyen. Az egész had­sereg, a katonák, altisztek, tisztek és tábornokok önöknek, akik részt­vesznek az országos konferencián, amely jelentős határkő a párt éle­tében, forró és lelkes üdvözleteiket küldik és sikert kívánnak működé­sükben. A hadsereg szeretettel üd­vözli legelső tagját. főparancsno­kát a drága Klement Gott-vald elvtársat. (Vihpris taos, ütemes kiáltásokkal: Éljen Gottwald elv­társin) Ezen a naion a katonák és a narancsnoki testület a hála. köszö­net és szeretet megnyilvánulásaival fordulnak tanítójuk, a lemagvobb hadvezér, — Sztálin elvtárs srene­ralisszimusz felé! (Hosszantartó taps — ütemesen kiáltiák: ffiljen Sztálin elvtárs! «, jíSztálin-Gottwald béke!«. »Hurrá!«, »Éljen a néphad­sereg !«}

Next

/
Oldalképek
Tartalom