Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-06 / 264. szám, csütörtök

UJ SZÚ 1952 november 6 A szovje^népművészeti együttesek példája nyomán a békéért és a szocializmusért . '

rÁ kerületi népművészeti alkotó versenyek előestéjén A szocializmus építése hazánk dolgozóinak életformáiban is nagy változásokat hozott. Szlovákia elmaradott területeinek iparosítása, a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálk9dásra való fokozatos áttérés a népi alkotókészséget is felszabadította. A népművészet gyors fejlődésének, a kulturális felemelkedésnek vagyunké szemtanúi. Ennek a fejlődésnek eredményeiről, a népművészeti alkotókészség lendületéről adnak számot az évről évre megrendezett kultúrversenyek, kultúrszemlék. Mindegyre világosabb előttünk, hogy a szocializmus építése, a béke megvédése szorosan összefügg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom országa, melynek hős hadserege értünk is vívta felszabadító harcát, segítő társunk és útmutatónk a fejlett ipar, a szocialista mezőgazdaság, valamint a kultúra kiépítése felé vezető úton. S hogy a népművészeti együttesek versenyét a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapjában rendezik meg, ez annak a hálának kifejezése, melyet dolgozóink a szovjetnép iránt éreznek. Köztársaságunkban most kezdődtek meg mindenütt a járási népművészeti alkotó versenyek, melyeket a kerületi versenyek zárnak le. Az együttesek lelkesen és örömmel készülnek a versenyekre, igyekeznek tudásuk legjavát nyújtani virágzás^ nak indult népművészetünkből. Művészeti életünket, felszabadulván a tőkés járom alól, a nép egyre szélesebb rétegei fejlesztik és nemes versenyben tökéletesítik. A most kezdődő versenyek legkiválóbb együttesei a szlovákiai országos ünnepi bemutatón lépnek majd fel. Ezt a díszbemutatót a jövő év elején rendezik meg Eperjesen. A Csemadok művészeti csoportjai a versenyen való részvétellel hozzájárulnak népünk alkotó erőinek további gyarapodásához, országunk kulturális felemelkedéséhez. felvirágoztatásához. Az együttesek a művészet fegyI vereivel erősítik a békét, védik hazájukat, a szocializmus hatalmas épületét. Elszánt békeharcosokat, hősöket nevelnek a szocializmus dolgozóinak soraiból. A versenyeken résztvesznek az üzemek, hivatalok, a különböző intézmények, a falvak és városok dolgozói, a Csehszlovák Ifjúsági Szervezetek és a Csemadok művészi együttesei, fegyveres alakulatok tagjai, az iskolák ifjúsága, stb. A múltban a járási és ke/uleti kultúrversenyeken főként tánccsoportok és színjátszócsoportok szerepeltek nagyobb számmal a Csemadok együttesek közül. Énekkaraink fellépése jóval kevesebb számú volt. Az együttesek nagy részének műsora még mindig nem áll kellő művészi színvonalon. A tagok pcflitikai fejlettségében, a művészeti irányításban komoly hiányok mutatkoznak. A csoportok kultúrfelelőseinek sürgősén gondoskodniok kell arról, hogy az együttesek megfelelő irányítást kapjanak. Az együttesek akkor végeznek értékes munkát, ha a vidékük jellegzetességét rrflnél hívebben tükrözik vissza. Igyekezniök kell minél több olyan dalt, táncot bemutatni, melynek tartalma a nép hagyományaiban gyökerezik. S ha ezek a dallamok és táncok a mai ember új életét, lendületét, örömteli vidámságát és szellemi fejlődését tükrözik vissza, akkor az együttes eljutott hivatása magaslatára, jó munkát végez. A szocialista építés sikere a tömegek szocialista öntudatától, politikai és munkaaktivitásától függ. Ennek elérésében a népművészet munkásainak nagy részük van. Ez a haladószellemü gárda a szocialista termelésnek is becsületes munkása. A minőségi színvonal emeléséhez az eszmei-politikai képzésen kívül szükség van szakbeli képzéshez is. A kótaolvasás ma már elemi követelmény. A népművészeti munkák minőségi színvonalának emeléséhez nagyban hozzájárul majd a karvezetőképző tanfolyam rendezése, melyet a Csemadok központi titkársága vett tervbe. Már most gondoskodni kell arról, hogy erre a tanfolyamra kellő számú alkalmas hallgatót küldjön minden kerület. Az énekkarok a versenyen a magyar, a szovjet és a többi baráti nemzetek' haladószellemü építői tömegdalait adják elő, valamint népdalokat, népdalfeldolgozásokat és haladó klasszikus müveket. A tánccsoport ugyanazt fejezi ki a tánccal, mint az ének a zene nyelvén. Legyen a tánc egyszerű, közvetlen, bontakozzék ki benne minden táncos egyénisége és a kollektív tevékenység ereje. A tánccsoport legfőbb feladata: felkelteni a tömegekben' a vágyat, hogy az is érezze a felszabadult boldog élet erejét, amelyet az együttes fejez ki. A színjátszó csoportoknak meg kell érteniök hivatásukat és vállalniok kell annak •becsületes teljesítését. Munkájuk legyen magas színvonalú, elmélyült művészet: a szereplők meggyőző alakítása, mozgása, a szövegismeret, a hangsúly, a helyes és értelmes beszéd, a díszletezés — mindezek elősegítik a béke megvédését s nagy elhatározásokra és tettekre lelkesítenek. A Csemadok kultúrcsoportjait főként a pozsonyi, központi titkárság látja el kultúranyaggal és igyekszik segítségére lenni a műsoranyag megválasztásában. Színjátszó csoportok részére számos színdarab, az énekegyüttesek számára sok értékes kótaanyag áll rendelkezésre. Ez a kultúranyag állandóan gyarapszik. A tánccsoportok ugyanúgy kapnak irányítást és műsoranyagot a központtól. A kerületekben nemsokára meginduló népművészeti alkotóversenyek irányítóul szolgálnak,- utat mutatnak minden együttesnek a további fejlődéshez, az eszmei tartalom eléréséhez, a technikai kérdések megoldásához. Tanácsot adnak a műsorok összeválogatásában, áttekintést nyújtanak 'a népművészeti alkotás mai helyzetéről, tartalmának gazdagságáról, esetleges hiányairól. A népi alkotásoknak szolgálatával sar gítjük új szocialista kultúránk megteremtését. S ha együtteseink örömmel' és lelkesedéssel készülnek fel a versenyre, ha tudatossá válik előttük, hogy ez a verseny haifc is egysggrsmind a béke megerősítéséért, a szocializmus diadaláért, akkor tudni fogják, hogyan használják fegyverüket, a művészet fegyverét. Mészáros Gyula, a Csemadok központi munkatársa. Magyarországi írók a tí/hónapos magyarnyelvű pedagógiai tanfolyam hallgatói között Népi demokráciánkban egyre jobban érvényre jut az a sztálini tétel, hogy a technikusoknak, a mérnö" köknek és általában államrendszerünk vezetőinek nemcsak a főiskoe iákat Ýégeiettekbôl, hanem az üzemek legjobb dolgozóiból, az üzemek kultúrált elemeiből kell kikerülniük, azokból, akik a munka frontján tanúsított hősies magatartásukkal bebizonyították, hogy megérdemlik a dolgozó nép bizalmát és alkalmasak vezető helyek betöltésére. Ezen az alapon nyílt meg Ó-Tátrafüreden a tízhónapos magyarnyelvű pedagógiai tanfolyam. Az iskola célja, hogy azokból, akik eddig a fizikai munka különféle frontjain teljesítettek szolgálatot, szocialista tanítókat neveljen. Azok az elvtársak és elvtársnők.akik nemrég még bányában, gyárban vagy szántóföldön dolgoztak, tíz hónap múfva iskoláinkban a gyermekeket szocialista szellemben fogják nevelni. A tanfolyamon olyan jő a kollektív szellem és olyan jő a tanítók és a tanítványok közötti viszony, hogy nyugodtan kimondhatjuk: ebből az iskolából jő tanítók kerülnek ki. • * * A közelmúltban az iskola hallgatóit nagy megtiszteltetés érte. Nei ves magyarországi írók látogattak el az iskolába és egy egész estét töltöttek el velünk. Elvtársias légkörben komoly és szép kérdésekről beszélgettünk. Füsi József, Palotai Boris és Gereblyés László, akiknek nevei ismertek a csehszlovákiai magyar olvasók előtt is, érdeklődtek tanulmányaink iránt és válaszoltak kérdéseinkre. A baráti beszélgetés kristálytisztán megmutatta azt az elvtársias viszonyt, amely a szocialista államrendszerben az emberi lélek mérnökei 'és a dolgozók között fennáll. ' i E baráti beszélgetés során Gereblyés László költő elvtárs, arról az eredményes munkáról szólt, amit hazájukban, a szocializmus felé ha$Étá népidemokratikus Magyarországon a dolgozók kifejtenek. Ge reblyés elvtárs hangsúlyozta, hogy a tanítókra, náluk is nagy feladatok hárulnak, amelyeket azonban becsületesen elvégeznek. Hiszik,*hogy a szocialista építő munkába vetett hit. tel, elszánt akarattal mi, csehszlovákiai magyar tanítók is megálljuk majd a helyünket. Palotai Boris elvtársnő tapaszta. latairől beszélt, amelyeget Sztálinkárosnak, Magyarország legnagyobb szocialista városának, építkezésén töltött- ideje alatt szerzett. Beszélt terveiről is. Elmondotta, hogy színdarabot írt, ezt követőleg regényen és elbeszéléseken fog dolgozni. A magyar írókkal folytatott beszélgetés során felvetődtek irodalmi beszélgetéseit is. Az író elvtársak mindezt érthetően megvilágították a hallgatóknak. Füsi József elvtárs, akinek Leonardo de Vinciről ír könyve nagy népszerűségnek örvend a csehszlovákiai magyar dolgozók körében, saintén tapasztalatairól besziélt, amelyéket országjáró*' útja folyamán a munkásokkal és parasztokkal folytatott beszélgetések során szer. zett. Emlékeiből egy epizódot ragadott ki és elmondotta, hogy a mezölaki parasztok között milyen nagy sikere volt Solohov „Uj barázdát szánt az eke" című munkájának. — Falusi dolgozók között — mondotta beszéde folyamán Füsi elvtárs, — ez a könyv kézröl-kézre járt s ennek elolvasása után sok kis- és középparaszt a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. A magyar írókkal folytatott tartalmas beszélgetést Szabó Imre elvtárs, iskolánk igazgatója zárta be. Köszönetet mondott a magyar írók. nak az iskolában tett látogatásukért és a hallgatóság nevében megfogadta, hogy becsületesen fogjuk szolgálni a munkásosztályt, amely lehetővé tette számunkra a tanulást, szeretni fogjuk hazánkat és örökre hűek maradunk a nevelés szocialista szelleméhez. A tanfolyam hallgatói azzal az elhatározással búcsúztak vendégeiktől, hogy a jövöben az eddigieknél még lendületesebben tanulva minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy jó tanítókká, szocialista tanítókká váljanak. Balázs A. Béla. Szlovákia Kikandikál a hegy a ház mögül, deres a csúcsa, tán annak örül. Örülök én is, hogy ma érett fejjel szétnézhetek: hogy él a dolgo% ember, mit kezdett legfőbb, örökzöld javával szálfaként megnőtt, termő hatalmával. Ügy alkot, mint régen csak: istenek, s derűs is, mint igaz szerelmesek. Túl a határon, szomszédoknál járok, van, mit irígylek, van, mit megcsodálok. S gyönyörködöm: rátarti havasokban, a felém szálló szíves mosolyokban. És a szavaknak vert-arany színében, mely csillan majd az évek sűrűjében. Gereblyés László. Bolseviki kritikával a komáromi Skoda-üzem üzemi klubjának íejiödéséért A komáromi Skoda-üzem üzemi klubja már'régebben alakult. Veze.^ tőit azonban rosszul választották meg, mert ezek a körök megszervezésében papírra fektetett terveknél -nem jutottak tovább, egy helyben topogtak. A Skoda-üzem termelési feladatait teljesítette, sőt napról napra lendületesebben halad előre és így természetes követelmény lett a kultúrmunkákban helytelenül ténykedő vezetők leváltása. Az üzemi pártszervezet Mester Lajos elvtársat bízta meg a klub újjászervezésével, aki első feladatának ,az új, lendületesebb vezetőség megválasztását tekintette. Mester Lajos élvtárs igen tanulságosan elmondta, hogy az első gyűlés előkészítésekor hibát követtek el, mert a meggyőző munkát nem terjesztették ki a dolgozók nagy többségére, aminek az lett a következménye, hogy nem valósíthatták meg a vezetőség megválasztását. Okultak a hibákból és a felvilágosító munka kiszélesítésével a második gyűlésre mozgósították a dolgozók többségét és a veze. tőséget is megválasztották. Hogyan fejthet ki alapos munkát az új vezetőség-? Ha tagjai a termelés mellett idejük nagy részét a különböző művelődési körök mozgásba hozására fordítják. A komáromi Skoda-üzem üzemi klubjának szervezői azonban ezt a szempontot most sem tartották szem előtt* mert olyan elvtársakat bíztak meg a kultúrmunka irányításával, akiknek más, ugyancsak fontos funkcióik is voltak és így képtelenek az üzemi klub szakköreivel kellően foglalkozni. Nagyon fontos lenne, ha a klub szervezői gondosabban széttekintenének portájukon. Bizonyára #megtalálnák a dolgozók soraiban azokat az elvtársakat, akik képesek lennének a kultúrmunka felélénkítésével foglalkozni s akiknek csak ez az egy funkciójuk lenne. Ne féljünk felkutatni olyan dolgozókat, akik vezető tisztséget még nem töltöttek be. A beléjük helyezett bizalom ösz tönzi majd őket a klub művelődési * köreinek megelevenítésére, egyben az önművelésre is. Ezen az úton felébreszthetjük dolgozóinkban a kultúrmunka, a szervező munka iránti vágyat. Helyesen cselekedtek a komáromi Skoda-üzem üzemi klubjának szervezői, amikor a dolgozóknak a klub művelődési köreibe tömörítését Mester Lajos elvtárs kezdeményezésére az önkéntesség elvére ^építették. A jelentkező íven feltüntették a művelődési körök egész sorát és a dolgozók azt a kört választhatták, amely képességüknek a legjobban megfelel. A művelődési kör majdnem minden ágát megalakították a Skoda-üzem üzemi klubjában, éppen ezért érthetetlen, hogyan feledkezhettek meg a po. litikai kör megszervezéséről, hiszen a különböző szakkörök fejlettségének foka éppen a politikai körben kifejtett jó munkától függ. Ha a komáromi dolgozók eredményes munkát akarnak kifejteni a művelési körökben, akkor a politikai kört is meg kell szervezniök. Viszont a tagság építő kritikával segítse a vezetőség munkáját, mutasson rá bátran a hibákra és küszöbölje ki azokat. Bolseviki kritikával emeljék a művelődési körök színvonalát és teremtsék meg a kibontakozáshoz szükséges* kollektív fegyelmet. Eddig a művelődési körök egy helyben topogását azzal magyaráz, ták, hogy a Skoda-üzemben nem akadt megfelelő helyiség és így nem tudják, hol helyezzék el á különféle köröket. Rövidesen űj, nagy helyiségét kap a Skoda üzem üzemi klubja és akkor már sémmi sem gátolhatja a művelődési körök munkáját, egészséges kibontakozását. Kíváncsian tekintünk a komáromi Skoda-üsrem üzemi klubja felé, vájjon az új helyiségben megállja-e a helyét és képes lesz-e ez eddig papíron működő művelődési körökből igazi, élő, a dolgozik kultúrigényeit mindenféle szempontból kielégítő kultúrmuhkákat teremteni. Mács Ji^sef. . . Ünnepi est volt N. J. Vapcarov, a bolgár forradalmi költő emlékére Bratislavában November 3-án a Csehszlovákiai írók Szövetségének szlovák tagozata a Belügyi Megbízotti Hivatal bra. tislai'ai hangversenytermében ünnepi 'estet rendezett Nikola Jankov Vapcarov, a nagy bolgár forradalmi köjtő halálának 10-ik évfordulója emlékezetére. A forradalmi költő alkotásai túlnőttek a bolgár népköztársaság hátárain és a dolgozók összessége ünnepelte évfordulója alkalmából. N. J. Vapcarovot 1942ben ölték meg a fasiszták, amikor mint Dimitrov kommunista pártjának tagja harcolt és lázította a népet a hazai és külföldi fasiszták jogtalanságai ellen. / Az ünnepi estet Milan Lajőiak államdíjas költő, a Csehszlovákiai írók Szövetsége szlovák tagozatának elnöke nyitott meg. Dimiter Chadzsier, a bolgár népköztársaság bratislavai vicekohzula szólalt föl ezután, aki értékelte N. J. Vapcarov életét és müveit, kiemelve, hogy a szocializmus felé haladó Bulgáriában ez a költő és forradalmár ugyanazt jelenti, mint a csehszlovák dolgozók számára Július Fučík. Vapcarov alkotásai is arra tüzelik a népet, hogy a Szovjetunió oldalán harcoljanak nemzeti és politikai szabadságukért, óva inti^z emberséget újabb háborúktól. Wnelyek az emberiségnek osak szerencsétlenséget, halált és nyomort hoznak. A bolgár viceionzul felszólalása után Július Lenkov költő megismertette a közönséget N. J. Vapcarov költő és forradalmár életével^ és alkotásaival. Az emlékest keretében felléptek szavalatokkal Mikulás Huba államdíjas és Mária Banciková, a bratislavai Nemzeti Színház művészei, akik N. J. Vapcarov költeményeit szavalták, Pavel Horov és Milan Lajčiák szlovák költő fordításában. A szlovák filharmónia Tibor Freso vezényletével P. I. Csajkovszkij és Pancso Vladiger szerzeményeiből muzsikált. i. I