Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-06 / 264. szám, csütörtök

UJ SZÚ 1952 november 6 A szovje^népművészeti együttesek példája nyomán a békéért és a szocializmusért . ' rÁ kerületi népművészeti alkotó versenyek előestéjén A szocializmus építése hazánk dolgozóinak életformáiban is nagy változásokat hozott. Szlovákia elma­radott területeinek iparosítása, a me­zőgazdaságban a nagyüzemi gazdál­k9dásra való fokozatos áttérés a né­pi alkotókészséget is felszabadítot­ta. A népművészet gyors fejlődésé­nek, a kulturális felemelkedésnek vagyunké szemtanúi. Ennek a fejlő­désnek eredményeiről, a népművé­szeti alkotókészség lendületéről ad­nak számot az évről évre megrende­zett kultúrversenyek, kultúrszemlék. Mindegyre világosabb előttünk, hogy a szocializmus építése, a béke megvédése szorosan összefügg. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom országa, melynek hős hadserege értünk is vívta felszabadító harcát, segítő társunk és útmutatónk a fej­lett ipar, a szocialista mezőgazda­ság, valamint a kultúra kiépítése felé vezető úton. S hogy a népművé­szeti együttesek versenyét a Cseh­szlovák Szovjet Barátság Hónapjá­ban rendezik meg, ez annak a hálá­nak kifejezése, melyet dolgozóink a szovjetnép iránt éreznek. Köztársaságunkban most kezdőd­tek meg mindenütt a járási népmű­vészeti alkotó versenyek, melyeket a kerületi versenyek zárnak le. Az együttesek lelkesen és örömmel ké­szülnek a versenyekre, igyekeznek tudásuk legjavát nyújtani virágzás^ nak indult népművészetünkből. Mű­vészeti életünket, felszabadulván a tőkés járom alól, a nép egyre szé­lesebb rétegei fejlesztik és nemes versenyben tökéletesítik. A most kezdődő versenyek legkiválóbb együttesei a szlovákiai országos ün­nepi bemutatón lépnek majd fel. Ezt a díszbemutatót a jövő év elején rendezik meg Eperjesen. A Csema­dok művészeti csoportjai a verse­nyen való részvétellel hozzájárulnak népünk alkotó erőinek további gya­rapodásához, országunk kulturális felemelkedéséhez. felvirágoztatásá­hoz. Az együttesek a művészet fegy­I vereivel erősítik a békét, védik ha­zájukat, a szocializmus hatalmas épületét. Elszánt békeharcosokat, hősöket nevelnek a szocializmus dol­gozóinak soraiból. A versenyeken résztvesznek az üzemek, hivatalok, a különböző in­tézmények, a falvak és városok dol­gozói, a Csehszlovák Ifjúsági Szer­vezetek és a Csemadok művészi együttesei, fegyveres alakulatok tag­jai, az iskolák ifjúsága, stb. A múlt­ban a járási és ke/uleti kultúrverse­nyeken főként tánccsoportok és színjátszócsoportok szerepeltek na­gyobb számmal a Csemadok együt­tesek közül. Énekkaraink fellépése jóval kevesebb számú volt. Az együttesek nagy részének műsora még mindig nem áll kellő művészi színvonalon. A tagok pcflitikai fej­lettségében, a művészeti irányítás­ban komoly hiányok mutatkoznak. A csoportok kultúrfelelőseinek sür­gősén gondoskodniok kell arról, hogy az együttesek megfelelő irányítást kapjanak. Az együttesek akkor vé­geznek értékes munkát, ha a vidé­kük jellegzetességét rrflnél hívebben tükrözik vissza. Igyekezniök kell mi­nél több olyan dalt, táncot bemu­tatni, melynek tartalma a nép ha­gyományaiban gyökerezik. S ha ezek a dallamok és táncok a mai ember új életét, lendületét, örömteli vidámságát és szellemi fejlődését tükrözik vissza, akkor az együttes eljutott hivatása magaslatára, jó munkát végez. A szocialista építés sikere a tö­megek szocialista öntudatától, politi­kai és munkaaktivitásától függ. En­nek elérésében a népművészet mun­kásainak nagy részük van. Ez a haladószellemü gárda a szocialista termelésnek is becsületes munkása. A minőségi színvonal emeléséhez az eszmei-politikai képzésen kívül szükség van szakbeli képzéshez is. A kótaolvasás ma már elemi köve­telmény. A népművészeti munkák minőségi színvonalának emeléséhez nagyban hozzájárul majd a karveze­tőképző tanfolyam rendezése, melyet a Csemadok központi titkársága vett tervbe. Már most gondoskodni kell arról, hogy erre a tanfolyamra kel­lő számú alkalmas hallgatót küldjön minden kerület. Az énekkarok a versenyen a ma­gyar, a szovjet és a többi baráti nemzetek' haladószellemü építői tö­megdalait adják elő, valamint nép­dalokat, népdalfeldolgozásokat és haladó klasszikus müveket. A tánc­csoport ugyanazt fejezi ki a tánccal, mint az ének a zene nyelvén. Le­gyen a tánc egyszerű, közvetlen, bontakozzék ki benne minden táncos egyénisége és a kollektív tevékeny­ség ereje. A tánccsoport legfőbb fel­adata: felkelteni a tömegekben' a vágyat, hogy az is érezze a felsza­badult boldog élet erejét, amelyet az együttes fejez ki. A színjátszó csoportoknak meg kell érteniök hivatásukat és vállal­niok kell annak •becsületes teljesíté­sét. Munkájuk legyen magas szín­vonalú, elmélyült művészet: a sze­replők meggyőző alakítása, mozgá­sa, a szövegismeret, a hangsúly, a helyes és értelmes beszéd, a díszle­tezés — mindezek elősegítik a béke megvédését s nagy elhatározásokra és tettekre lelkesítenek. A Csemadok kultúrcsoportjait fő­ként a pozsonyi, központi titkárság látja el kultúranyaggal és igyek­szik segítségére lenni a műsoranyag megválasztásában. Színjátszó cso­portok részére számos színdarab, az énekegyüttesek számára sok értékes kótaanyag áll rendelkezésre. Ez a kultúranyag állandóan gyarapszik. A tánccsoportok ugyanúgy kapnak irányítást és műsoranyagot a köz­ponttól. A kerületekben nemsokára meg­induló népművészeti alkotóversenyek irányítóul szolgálnak,- utat mutat­nak minden együttesnek a további fejlődéshez, az eszmei tartalom el­éréséhez, a technikai kérdések meg­oldásához. Tanácsot adnak a műso­rok összeválogatásában, áttekintést nyújtanak 'a népművészeti alkotás mai helyzetéről, tartalmának gaz­dagságáról, esetleges hiányairól. A népi alkotásoknak szolgálatával sar gítjük új szocialista kultúránk meg­teremtését. S ha együtteseink öröm­mel' és lelkesedéssel készülnek fel a versenyre, ha tudatossá válik előt­tük, hogy ez a verseny haifc is egy­sggrsmind a béke megerősítéséért, a szocializmus diadaláért, akkor tudni fogják, hogyan használják fegyverü­ket, a művészet fegyverét. Mészáros Gyula, a Csemadok központi munkatársa. Magyarországi írók a tí/hónapos magyarnyelvű pedagógiai tanfolyam hallgatói között Népi demokráciánkban egyre job­ban érvényre jut az a sztálini tétel, hogy a technikusoknak, a mérnö­" köknek és általában államrendsze­rünk vezetőinek nemcsak a főiskoe iákat Ýégeiettekbôl, hanem az üze­mek legjobb dolgozóiból, az üzemek kultúrált elemeiből kell kikerülni­ük, azokból, akik a munka frontján tanúsított hősies magatartásukkal bebizonyították, hogy megérdemlik a dolgozó nép bizalmát és alkalma­sak vezető helyek betöltésére. Ezen az alapon nyílt meg Ó-Tát­rafüreden a tízhónapos magyarnyel­vű pedagógiai tanfolyam. Az iskola célja, hogy azokból, akik eddig a fi­zikai munka különféle frontjain tel­jesítettek szolgálatot, szocialista ta­nítókat neveljen. Azok az elvtársak és elvtársnők.akik nemrég még bá­nyában, gyárban vagy szántóföldön dolgoztak, tíz hónap múfva iskolá­inkban a gyermekeket szocialista szellemben fogják nevelni. A tanfo­lyamon olyan jő a kollektív szellem és olyan jő a tanítók és a tanítvá­nyok közötti viszony, hogy nyu­godtan kimondhatjuk: ebből az is­kolából jő tanítók kerülnek ki. • * * A közelmúltban az iskola hallga­tóit nagy megtiszteltetés érte. Ne­i ves magyarországi írók látogattak el az iskolába és egy egész estét töltöttek el velünk. Elvtársias lég­körben komoly és szép kérdésekről beszélgettünk. Füsi József, Palotai Boris és Ge­reblyés László, akiknek nevei is­mertek a csehszlovákiai magyar ol­vasók előtt is, érdeklődtek tanulmá­nyaink iránt és válaszoltak kérdé­seinkre. A baráti beszélgetés kris­tálytisztán megmutatta azt az elv­társias viszonyt, amely a szocialista államrendszerben az emberi lélek mérnökei 'és a dolgozók között fenn­áll. ' i E baráti beszélgetés során Gereb­lyés László költő elvtárs, arról az eredményes munkáról szólt, amit hazájukban, a szocializmus felé ha­$Étá népidemokratikus Magyaror­szágon a dolgozók kifejtenek. Ge reblyés elvtárs hangsúlyozta, hogy a tanítókra, náluk is nagy feladatok hárulnak, amelyeket azonban becsü­letesen elvégeznek. Hiszik,*hogy a szocialista építő munkába vetett hit. tel, elszánt akarattal mi, csehszlo­vákiai magyar tanítók is megálljuk majd a helyünket. Palotai Boris elvtársnő tapaszta. latairől beszélt, amelyeget Sztálin­károsnak, Magyarország legnagyobb szocialista városának, építkezésén töltött- ideje alatt szerzett. Beszélt terveiről is. Elmondotta, hogy szín­darabot írt, ezt követőleg regényen és elbeszéléseken fog dolgozni. A magyar írókkal folytatott be­szélgetés során felvetődtek irodalmi beszélgetéseit is. Az író elvtársak mindezt érthetően megvilágították a hallgatóknak. Füsi József elvtárs, akinek Leo­nardo de Vinciről ír könyve nagy népszerűségnek örvend a csehszlo­vákiai magyar dolgozók körében, saintén tapasztalatairól besziélt, amelyéket országjáró*' útja folyamán a munkásokkal és parasztokkal folytatott beszélgetések során szer. zett. Emlékeiből egy epizódot ra­gadott ki és elmondotta, hogy a me­zölaki parasztok között milyen nagy sikere volt Solohov „Uj barázdát szánt az eke" című munkájának. — Falusi dolgozók között — mon­dotta beszéde folyamán Füsi elv­társ, — ez a könyv kézröl-kézre járt s ennek elolvasása után sok kis- és középparaszt a nagyüzemi gazdál­kodás útjára lépett. A magyar írókkal folytatott tar­talmas beszélgetést Szabó Imre elv­társ, iskolánk igazgatója zárta be. Köszönetet mondott a magyar írók. nak az iskolában tett látogatásuk­ért és a hallgatóság nevében meg­fogadta, hogy becsületesen fogjuk szolgálni a munkásosztályt, amely lehetővé tette számunkra a tanulást, szeretni fogjuk hazánkat és örökre hűek maradunk a nevelés szocialis­ta szelleméhez. A tanfolyam hallgatói azzal az el­határozással búcsúztak vendégeik­től, hogy a jövöben az eddigieknél még lendületesebben tanulva min­den igyekezetükkel azon lesznek, hogy jó tanítókká, szocialista taní­tókká váljanak. Balázs A. Béla. Szlovákia Kikandikál a hegy a ház mögül, deres a csúcsa, tán annak örül. Örülök én is, hogy ma érett fejjel szétnézhetek: hogy él a dolgo% ember, mit kezdett legfőbb, örökzöld javával szálfaként megnőtt, termő hatalmával. Ügy alkot, mint régen csak: istenek, s derűs is, mint igaz szerelmesek. Túl a határon, szomszédoknál járok, van, mit irígylek, van, mit megcsodálok. S gyönyörködöm: rátarti havasokban, a felém szálló szíves mosolyokban. És a szavaknak vert-arany színében, mely csillan majd az évek sűrűjében. Gereblyés László. Bolseviki kritikával a komáromi Skoda-üzem üzemi klubjának íejiödéséért A komáromi Skoda-üzem üzemi klubja már'régebben alakult. Veze.^ tőit azonban rosszul választották meg, mert ezek a körök megszerve­zésében papírra fektetett terveknél -nem jutottak tovább, egy helyben topogtak. A Skoda-üzem termelési feladatait teljesítette, sőt napról napra lendületesebben halad előre és így természetes követelmény lett a kultúrmunkákban helytelenül tény­kedő vezetők leváltása. Az üzemi pártszervezet Mester Lajos elvtársat bízta meg a klub új­jászervezésével, aki első feladatának ,az új, lendületesebb vezetőség meg­választását tekintette. Mester Lajos élvtárs igen tanulságosan elmondta, hogy az első gyűlés előkészítésekor hibát követtek el, mert a meggyő­ző munkát nem terjesztették ki a dolgozók nagy többségére, aminek az lett a következménye, hogy nem valósíthatták meg a vezetőség meg­választását. Okultak a hibákból és a felvilágosító munka kiszélesítésé­vel a második gyűlésre mozgósítot­ták a dolgozók többségét és a veze. tőséget is megválasztották. Hogyan fejthet ki alapos munkát az új vezetőség-? Ha tagjai a ter­melés mellett idejük nagy részét a különböző művelődési körök moz­gásba hozására fordítják. A komá­romi Skoda-üzem üzemi klubjának szervezői azonban ezt a szempontot most sem tartották szem előtt* mert olyan elvtársakat bíztak meg a kul­túrmunka irányításával, akiknek más, ugyancsak fontos funkcióik is voltak és így képtelenek az üzemi klub szakköreivel kellően foglalkoz­ni. Nagyon fontos lenne, ha a klub szervezői gondosabban széttekinte­nének portájukon. Bizonyára #meg­találnák a dolgozók soraiban azokat az elvtársakat, akik képesek lenné­nek a kultúrmunka felélénkítésével foglalkozni s akiknek csak ez az egy funkciójuk lenne. Ne féljünk felkutatni olyan dolgozókat, akik vezető tisztséget még nem töltöttek be. A beléjük helyezett bizalom ösz tönzi majd őket a klub művelődési * köreinek megelevenítésére, egyben az önművelésre is. Ezen az úton fel­ébreszthetjük dolgozóinkban a kul­túrmunka, a szervező munka iránti vágyat. Helyesen cselekedtek a komáromi Skoda-üzem üzemi klubjának szer­vezői, amikor a dolgozóknak a klub művelődési köreibe tömörítését Mester Lajos elvtárs kezdeménye­zésére az önkéntesség elvére ^építet­ték. A jelentkező íven feltüntették a művelődési körök egész sorát és a dolgozók azt a kört választhatták, amely képességüknek a legjobban megfelel. A művelődési kör majd­nem minden ágát megalakították a Skoda-üzem üzemi klubjában, ép­pen ezért érthetetlen, hogyan feledkezhettek meg a po. litikai kör megszervezéséről, hi­szen a különböző szakkörök fej­lettségének foka éppen a politikai körben kifejtett jó munkától függ. Ha a komáromi dolgozók eredmé­nyes munkát akarnak kifejteni a művelési körökben, akkor a po­litikai kört is meg kell szervezniök. Viszont a tagság építő kritikával se­gítse a vezetőség munkáját, mutas­son rá bátran a hibákra és küszö­bölje ki azokat. Bolseviki kritiká­val emeljék a művelődési körök színvonalát és teremtsék meg a ki­bontakozáshoz szükséges* kollektív fegyelmet. Eddig a művelődési körök egy helyben topogását azzal magyaráz, ták, hogy a Skoda-üzemben nem akadt megfelelő helyiség és így nem tudják, hol helyezzék el á különfé­le köröket. Rövidesen űj, nagy he­lyiségét kap a Skoda üzem üzemi klubja és akkor már sémmi sem gá­tolhatja a művelődési körök mun­káját, egészséges kibontakozását. Kíváncsian tekintünk a komáromi Skoda-üsrem üzemi klubja felé, váj­jon az új helyiségben megállja-e a helyét és képes lesz-e ez eddig pa­píron működő művelődési körökből igazi, élő, a dolgozik kultúrigényeit mindenféle szempontból kielégítő kultúrmuhkákat teremteni. Mács Ji^sef. . . Ünnepi est volt N. J. Vapcarov, a bolgár forradalmi költő emlékére Bratislavában November 3-án a Csehszlovákiai írók Szövetségének szlovák tagoza­ta a Belügyi Megbízotti Hivatal bra. tislai'ai hangversenytermében ünne­pi 'estet rendezett Nikola Jankov Vapcarov, a nagy bolgár forradal­mi köjtő halálának 10-ik évforduló­ja emlékezetére. A forradalmi költő alkotásai túlnőttek a bolgár nép­köztársaság hátárain és a dolgozók összessége ünnepelte évfordulója al­kalmából. N. J. Vapcarovot 1942­ben ölték meg a fasiszták, amikor mint Dimitrov kommunista pártjá­nak tagja harcolt és lázította a né­pet a hazai és külföldi fasiszták jogtalanságai ellen. / Az ünnepi estet Milan Lajőiak államdíjas költő, a Csehszlovákiai írók Szövetsége szlovák tagozatá­nak elnöke nyitott meg. Dimiter Chadzsier, a bolgár népköztársaság bratislavai vicekohzula szólalt föl ezután, aki értékelte N. J. Vapca­rov életét és müveit, kiemelve, hogy a szocializmus felé haladó Bulgá­riában ez a költő és forradalmár ugyanazt jelenti, mint a csehszlo­vák dolgozók számára Július Fučík. Vapcarov alkotásai is arra tüzelik a népet, hogy a Szovjetunió oldalán harcoljanak nemzeti és politikai szabadságukért, óva inti^z ember­séget újabb háborúktól. Wnelyek az emberiségnek osak szerencsétlensé­get, halált és nyomort hoznak. A bolgár viceionzul felszólalása után Július Lenkov költő megismertette a közönséget N. J. Vapcarov költő és forradalmár életével^ és alkotá­saival. Az emlékest keretében felléptek szavalatokkal Mikulás Huba állam­díjas és Mária Banciková, a brati­slavai Nemzeti Színház művészei, akik N. J. Vapcarov költeményeit szavalták, Pavel Horov és Milan Lajčiák szlovák költő fordításában. A szlovák filharmónia Tibor Freso vezényletével P. I. Csajkovszkij és Pancso Vladiger szerzeményeiből muzsikált. i. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom