Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-13 / 270. szám, csütörtök

2 ül SZÖ 1952. november 13. i Uj emberek a kos/tolnai építkezésen Szél nyargalászott a tájon s a sürün hulló jeges esőcseppeket vadul vágta az emberek arcába. November hetedike volt. Matejovies Károly, ez a magas, vállas legény az új erőműhöz közeledett. Gumicsizmája bokáig süppedt a sárba. Zöldes esőkabátjáról csurgott a víz. Haját baretsapka fedte. Telt, pirospozsgás. arcát mosta az eső. Erős motorzúgásra lett figyelmes. Megfordult. A baraktábor felöl buldózer közeledett. Elmosolyodott. Sztálinec traktor! Csak egyengesd az utat. Holnap nagy ünnepség lesz itt. Az előtte magasodó erőműre tekintett. s a szeme alján egyszerre mintha fényesebb lett volna ázott bőre. Miért érzékenyedett el ilyen hirtelen? Mi okozhatta nagy felindultságát? Közel egy éve dolgozott már itt az építkezésen s ilyen különös érzés még sohasem rohanta meg. Építettünk eddig is és még sok építkezés vár reánk... De ez az erőmű különösen szép! A mi munkánk! Fénylőn sugárzó két szeme előbb az áramelosztó telepen nyugodott meg, ahonnan Vágújhely felé nyílegyenesen húzódtak a karcsú vasoszlopokon kifeszített kábelek. Az erőmű legmagasabb fokára néhány kucsmás férfi fekete viharkabátban nagy, ötágú vörös csillagot erősített a fehér villanykörtékkel kirakott „35" fölé. Akkorák voltak odafenn az emberek, mint a számok s a hatalmas csillag a nép legyőzhetetlen erejét hirdette felettük. Nem számított a hideg, az eső, nem menekültek előle a meleg szobába — szivük forrósága fűtötte őket, az a tudat, hogy holnapra kész az erőmű. S ez a nagy csillag szintén hozzátartozott, hogy ragyogásával a vízből fejlesztett árammal az új élet hirdetője legyen a Vág felett ... Matejovies Károly Trencsén-Püspökiből jött ma ide. A barakkházban lakott csoportjával az új gát, a levezető csatorna mellett. Meggyorsította lépteit és hamarosan az erőműhöz ért. A vörös téglákból kirakott fal homlokzatát az ablakok körül sárgás márványkockák díszítették. Az elvezető csator- ' na több, mint hatkilométeres hoszszúságban húzódott az épülő vágújhelyi erőmű felé. Külső, lejtős oldalát már zöldelö fű borítja. Csodálatos látvány a megfékezett Vág. Vizét a szél erősen bodrozza. Megpillantotta Slynko mérnököt, az építkezés igazgatóját, az erőmű szerelő főmérnöke társaságában. — Nagyobb ez, mint a pozsonyi Manderla-ház — szólt hozzájuk. — És még Pozsonynál is nagyobb várost elláthat árammal — mondta Zsilcsák főmérnök, letörölve szemüvegéről a vízcseppeket. — Holnapra valóban kigyúl ott fenn az a Csillag? — Kigyúl hát — mosolyodott el a főmérnök. —, A gépi felszerelés készen van s a víz állása olyan, hogy megkezdhetjük a próbát... Trunecsekék, a szerelök még az éjtszakájukat is feláldozták ... Károly többre volt kíváncsi. — Mennyi szenet takarítunk meg ezzel az erőmüvei? — Naponta egy vasúti szerelvénynyel. — Arról bizonyára tudsz, hogy ebben az évben 39 új üzemet fejezünk be. Áram kell nskik, elvtárs, mint nekünk a kenyér és mi ezt megadjuk majd nekik — vetette közbe az igazgató. A mérnökök nem tudták otthagyni Matejovicsot. Szerették öt; az építkezés egyik legjobb dolgozója volt. — Csak a csatorna építésénél 700 ezer vagon földet mozdítottimk el, a betonozáshoz csaknem ezer vagon cementet használtunk fel — folytatta az igazgató. — És az erőműnél? — 330 ezer köbméter földet kotortunk ki és 3000 vagon cementet, 200 vagon betonvasat használtunk ott fel. _ Matejovicsot meglepték a magas számok. A vizet nézve tűnődött magában Az igazgató, mintha megértette volna töprengésének okát, még hozzáfűzte: — Hogy jobban megértsd, úgyis mondhatnám, mindabból a cementből, amit az erőmű felépítésére felhasználtunk, Pozsonytól Zsolnáig nyolcméteres szélességben betonutat építhetnénk. És azzal, hogy 54 nappal előbb adjuk át az erőmüvet rendeltetésének, 15.000 tonna szenet takarítunk meg; 7500 család egy évi fűtési szükségletét elégíti ki ez a mennyiség. — Nemcsak munkaerőkre, hanem energiára is szükségünk van! — nézett büszkén az igazgató az elkészült erőműre — 1948 óta bizonyos sok nehézségünk volt. de azok előtt, akik kedvvel dolgoznak, nincsenek akadályok. — Ugy volt ez velünk, az egész kollektívával is, igazgató elvtárs. — szól oda határozottan Matejovies — tudtuk, hogy miért dolgoztunk. Matejovies Károly friss léptekkel átment az erőmű másik oldalára és felballagott a lépcsőn az erőmű derekáig, ahonnan leláthatott a a levezető csatorna vizére, oda, ahol a lezúduló víz forgásba hozza majd a turbinákat. — Megváltoztattuk az egész tájat — nézett szét tűnődve. A levezető csatornából finom csipkéhez hasonlóan, habfehéren esett le a víz a mélybe. Odalenn vadul, fehéren habzott és sodródott tovább délnek. Ez a víz maholnap turbinákat fog hajtani —nézte gyönyörködve a levezető csatornát, —- az ö müvüket. Több, mint 5 kilométer hosszú. A földmunkálatokon a betonozáson ö dolgozott a csoportjával. Itt született az ő mozgalmuk is, a „300-asok" mozgalma. Háromszáz százalékon felüli teljesítményre ők hívták ki az építkezés dolgozóit. Csoportjában komáromi fiúk voltak és bizony nem is adták 300-on alul. A Nemsováról való Tomás Pál kövezö csoportja fogadta el elsőnek felhívásukat. Ök is 300-asok lettek. És nem felejtette el azokat a nyári napokat sem, amikor 18—20 órát is dolgoztak, kint, a szabad ég alatt aludtak. Még az ebédet, a vacsorát is kihozták utánuk. Az sem tréfa, amikor gumiruhában az erőmű központi aknáját csinálták; 18 órahoszszat derékig vízben dolgoztak. — Tudtuk, hogy miért csináltuk, — fűzte tovább gondolatait — nemcsak a nagy keresetért, de a szovjet emberekre gondoltunk, az ő példájukat követtük. Ez az, amit a Nyugat nem tud megérteni, a lelkesedést, ami bennünket nagy teljesítményekre késztet, amott meg távol, tízezer kilométerre innen, Korea hős fiait győzelmük kiharcolására. _ Halló Károly! — jött ki közeli bódéjából az üzemi őr. Nem únod azt az esőt? Már félórája figyellek. — Ha estig itt állnék is, akkor is nehezen tudnék elszakadni eitől a látványtól. Az Őr idősebb ember volt. felgyűrte a kabátja gallérját. — Gyönyörű is ez! Boldog vagyok, hogy ide tettek, hogy őrizhetem az erőmüvet, — s mélycsillogású szemével Károly tekintetét keres, te. Elönt a düh, ha arra gondolok, hogy bombák ezt. tönretehetnék. — Mit? — vetette fel Károly megrökönyödve a fejét — soha! — Minden lapát föld, minden köbméter be'ton nagy csapás az imperialistákra! ... — Míg ők atombombákat gyártanak, mi erőmüveket építünk és vidáman dolgozunk ... mi féljünk tőlük, Jani bácsi... Soha! — Igazad van, hiszen a félvilág mellettünk van! Kommunisták mind a ketten, egy tűz lobog bennük, Jano bácsi szlovák, a másik meg magyar. — Fivérem a duklai harcokban esett el — mondta Károly. — Nem lennék méltó az emlékéhez, ha nem dolgoznék minden erőmmel. — Olvastam a röplapot, — fogta meg Károly karját az öreg őr — tudom, mit tettettek most októberben is, hogy csoportoddal a 2000 órára kiirt munkát 550 óra alatt végeztétek el. Az eső verte őket, de fel sem vették. Megszokott dolog ez itt. Lent baloldalt még régi mederben foly dogál a „fél" Vág. Kacskaringózik, mint az ostor. — Cudar folyó volt ez! — emlékezett vissza az öreg, — jól ismerem. Itt születtem. Az első repuiblikában csak szabályozták, de azzal több kárt csináltak, mint hasznot. Nem törődtek az urak a nép boldogságával. A huszonnyolcas árvíz idején úgy öntött ki a víz, hogy az emberek alig győztek menekülni elő le. Magával sodort mindent, még a disznókat, marhákat is. És most, negyvenkilencben, majd elöntötte Opatovcét. — De már a markunkban van. Jano bácsi és egészen a Dunáig áramot fog adni és a tutajok helyett hajók szelik majd vizét. Károly csak este került haza. Vacsora után összejöttek a csoportjával. Fiatal, teltarcú legények mindnyájan. Együtt jöttek ide Komáromból. Mázán Andris, Horvát Misk

a zömöktestűek. Fülöp Feri és Tóth Sanyi is köztük volt. Az asztal körül és az ágyakon ültek. Szobájuk tiszta, az asztal és a polc könyvektől terhes. Amióta ideköltözött a Matejovics-csoport, mintha még a szoba levegője is megváltozott volna. Esténként, amikor csak idejük volt rá, megbeszéléseket tartottak és együtt olvasták a könyveket. Ha valamit nem értetlek, együtt megvitatták. így olvasták el Erenburg „Vihar" című regényét. A napokban meg „A nagy összeesküvés"-t. November hetedike estéjén is olvastak. A szomszédos helyiségekből harmonika, gitárszó hallatszott be hozzájuk. Meleg szobájukban jól érezték magukat. Az olvasásban Horvát Miskán volt a sor. A „Forradalom" című fejezetet olvasta fel. Amikor már a végén tartott, kék szeme szokottnál jobban csillogott. ,.A kongresszus a továbbiakban megalakította az első tanácskormányt, — a Vladimir Iljics Lenin vezetése alatt álló Népbiztosok Tanácsát" —, fejezte be a fejezetet és társaira nézett. A Nagy Forradalom története hevítette szívüket. Nem egyszer gondoltak erre, de a mai napon különösen jó érzés volt afelett elgondolkozni, hogy a forradalom 'nélkül nem élnénk így szabadon, hogy örömünk telik a munkából és tudjuk, hogy miért dolgozunk. — Ne felejtsük el soha, hogyan éltünk Komáromban az első repub. likában. Igaz, akkor még „suhancok" voltunk, a népkonyhán étkeztünk és az iskolába mezítláb jártunk — mondotta Károly. Szomorú évek voltak, de magukban hordták már aftpr is a mát. Megszülték ezeket Tafe embereket, akiknek életét már nem a robot, az inség lázálma gyötri, hanem a szabad munka hevíti. És megtanulták már, hogy a munka mellett tanulniok is kell. A munka, az építkezés új emberekké formálta ki őket Megtanulták, hogy az egyszerű munkában, a betonöntésben, a lapátolásban is hőssé válhat az ember, ha ezt a munkát áthatja a közösségért való hit. Másnap reggel sem derült ki. Nem kedvezett az ünneplőiknek az időjárás. De az eső nem hangolta le őket. Az éjtszaka a kaviccsal kitöltött úton az emberek hosszú sora menetelt az erőmű felé. Károlyék is ott voltak egy csoportban. Amikor a vállalat igazgatója jelentette, hogy a mai napon átadja az üzemet rendeltetésének, Matejovicsékban is fellángolt a lelkesedés. Slechta miniszter indította meg a gépiberendezést. Az emberek az új mederbe kényszerített folyóhoz tódultak. Mit sem törődtek ők most azzal, hogy lábuk mélyen belesüpped a sárba. Látni akarták a megbékolyózott folyót. Felhangzottak a himnuszok. Vigyázz-állásba merevedtek. Sapkáikat a kezükben szorongatták. A pionírok homlokhoz emelt kézzel nézték a folyót. A szovjet emberek örülhettek így, amikor az új Lenincsatornában összefolyt a Volga és a Don vize. Ünnepi pillanat volt ez s az erő. mü legfelső fokán kigyúlt a nagy ötágú vörös csillag. Sztálin Gottwald neve és nagy hurrá harsant fel az emberek ajkán. Matejovies Károly átölelte társait. A vörös csillag ragyogásában gyönyörködtek és szemükben harcos, tüzes fény ragyogott. Az új munkagyőzelmek előjele... Petrőci Bálint. Jelentés a kormányülésről A kormány Antonin Zápotocky kormányelnök vezetésével tartotta meg keddi ülését. A Csehszlovák Tudományos Akadémia létesítésére alakult kormány, bizottság jelentést terjesztett a kormány elé a Csehszlovák Tudományos Akadémia működésének megkezdésére tett előkészületskről. E működés november 17-én az akadémiának a Nemzeti Színházban megtartandó első ünnepélyes ülésével veszi kezdetét. A kormány tudomásul vette a jelentést ég a kormánybizottság javaslatára elhatározta az első akadémikusoknak és a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöksége első elnökségi tagjai kinevezésének javaslatba hozását a köztársaság elnökénél. Dr. Alexej Cepiéka hadseregtá. bornok, hadügyminiszter javaslatára a kormány jóváhagyta a honvédelmi nevelés újjászervezéséről szóló törvénytervezetet. E törvény alapján, amely megváltoztatja és kiegé. szíti a honvédelmi nevelésről szóló 92 1951 Sb. számú törvény néhány határozatát, , a hadsereggel való együttműködés szövetségét egyéni tagság alapján önkéntes .országos szervezetté alakítják át az önkéntes szervezetekről ég gyülekezetekről szóló 68,1951. Sb. törvény értelmében. A szövetség alapszervezeteit az iskolákban, az állami muokaerötartalékok tanoncotthonaiban, a dolgozó ifjúság központjaiban és más hasonló hazafias feladatokat teljesítő Intézményekben ig kiépítik, emellett az egész honvédelmi nevelést úgy mint a Szovjetunióban az önkéntesség alapján fogják végezni. Ing. Jozef Pucsik miniszternek, az állami tervhivatal elnökének kezdeményezésére a kormány határozatot fogadott el a vállalatok ég üzemek műszaki, iparj és pénzügyi tervei 1953. évi összeállításának határidejéről ég módjáról. E határozat célja biztosítani a dolgozók minél szélesebb konkrét és kezdeményező részvételét a műszaki-ipari é

s pénzügyi tervek összeállításában és megtárgyalásában, valamint biztosítani a termelő kapacitások, a fáradság, a nyersanyag, fűtőanyag- és villanyerő-készletek és szükségletek kihasználása normái kidolgozásánál! rendes megszervezését az üzemekben, vállalatokban és minisztériumokban. Erre kell irányítani a szocialista versenynek é

s a dolgozók alkotó kezdeményezésének fejleszté. sét. Az állami tervhivatal elnökének javaslatára a kormány elhatározta fő beruházó intézmény létesítését is az építkezési terepek építéséhez, ahol néhány közvetlen beruházó van. Az egyes építkezési terepekre kijelölt fő beruházó feladata lakásépítkezésünk megjavítása lesz azáltal, hogy a tervezési előkészületek időszakában és az építés végrehajtása során biztosítja a beruházási akciók helyes és idejében való összpontosítását az építkezési terepen, valamint tervszerű végrehajtásukat. A fő beruházót a belügyminiszter nevezi ki az illetékes kerületi nemzeti bizottság javaslatára A kormány továbbá tudomásra! vette Jozef Krosznár, begyűjtésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági termékkészletek védelmének érdekében tett intézkedésekről és az Aszana nemzeti vállalat létesítéséről. E nemzeti vállalat feladata lesz főleg a gabonakészletek vegyi konzerválása a mikroorganizmusok káros hatása és a kártevők pusztítása ellen, hogy így megakadályozzák az elraktározott mezőgazdasági és malmi termékkészletekben adódó veszteségeket. Dr. Zdenek Nejedlý, egyetemi tanár, iskolaügyi miniszter javaslatára a kormány megtárgyalta a főiskolákon végzett tanulás rendkívüli módszereiről szóló határozatot. A határozat főiskolai képzettséggel bíró szakkáderek egyre nagyobb számának szükségletéből indul ki, amelyet megkövetel a fokozatosan növekedő iparosodás, főleg a szocializmus nagy építkezésein. E célból a határozat lehetővé teszi az arra képes műszaki középkádereknek a főiskola elvégzését esti vagy távtanulás keretében teljes terjedelmében foglalkozásúk megszakítása nélkül, valamint a tehetséges munkásújítóknak, ha nem i

s rendelkeznek előzetes ÜL fokú iskolai műveltséggel, főiskolai képzettség elnyerését szűkebb szakmai téren. Az esti é

a a távtanulás a tanulmány jellege szerint öt-hat évig tart; a különleges tanulás, amelynek célja főiskolai képzettség nyújtása szűkebbkörű specializált szakmában a foglalkozás megszakításával, kéthárom évig tart. Viliam Široký kormányelnökhelyettes, külügyminiszter tolmácsolta a kormánynak a csehszlovák küldöttség jelentését az ENSz gazdasági és szociális tanácsának Newyorkban megtartott XIV. ülésén lefolyt tárgyalásokról.. A kormány jóváhagyással tudomásul vette a jelentést ég ezzel jóváhagyta a csehszlovák küldöttség eljárását. A gazdasági együtimüködés fejlődése Magyarország és Csehszlovákia között A napokban Prágában tárgyalásokat folytatott Vas Zoltán, a Magyar Állami Tervhivatal elnöke és ing. Jozef Pucsik, a Csehszlovák Állami Tervhivatal elnöke. A tárgyalás folyamán megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság é

s a Csehszlovák Köztársaság közti gazdasági együttműködés sikeresen folytatódik és nagy jelentőséggel bír mindkét szocializmust épitö állam népgazdasága számára. Megegyezés jött létr

e köztük az együttműködés elmélyítésére egyes fontos ipari ágazatok terén és a kölcsönös szállításokra teendő intézkedésekre nézve, valamint a tudományos-műszaki együttműködés kibővítése terén. A hrdlovkai bányászok győzelme A svermovoi Klement Gottwaldbányában november 11-én összejöttek három bánya képviselői, amely bányák Klement Gottwald köztársasági elnök nevét viselik, hogy kiértékeljék e bányák között folyó verseny októberi eredményeit. A versenyben első helyre kerültek az északcsehországi barnaszénmedence hrdlovkai Klement Gottwald bányájának vájárjai, akik októberi fejtés; tervüket 100.04 százalékra teljesítették, az év eleje óta pedig 97.4 százalékra. A tárnanyitások és előkészítések tervét 114.73 százalék ra teljesítették. Az átlagos napi szénfejtés októberben 177 tonnával volt magasabb, mint az előző hónapban. A kedvező tervteljesítést a tervezett összteljesítmény magas túllépésével, a munkamulasztás és a termelési költségek lényeges csökkentésével érték el. A bányászoknak nagy segítségére volt a siker elérésében az SzKP dicső XIX. kongreszszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére megindult szocialista munkaverseny éppúgy, mint a műszak megkezdésének helyes megszervezése. Második helyre kerültek a karvini medence horná-sznehai Klement Gottwald bányájának dolgozói, akik októberben 101.8 százalékra, az év eleje óta 101.5 százalékra teljesítették tervüket. A tárnanyitások és előkészítések tervét csupán 71.51 százalékban valósították meg. A fejtési terv teljesítésén kívül ntm teljesítették a verseny többi feltételeit. A versenyben utolsó helyen áll a svermovoi Klement Gottwald-bánya, amelynek dolgozói fejtési tervüket októberben csupán 84 százalékra, az év eleje óta 94.9 százalékra, a tárnanyitások és előkészítések tervét pedig 177.2 százalékra teljesítették.