Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-29 / 285. szám, szombat

e OJSZCf 1952 november 29 Pénzügyi üzérkedésekkel további milliárdokkal rabolták meg népünket (Folytatás az 5. oldalról.) listák óriási vagyonát kivihessék törvényellenes módon, olyan va­gyont, amit a dolgozó nép kizsák­mányolásából jogtalan restituciő út­ján, gyűjtésekkel vagy más módo­kon szereztek. Ilyen módon kivitelre került Csehszlovákiából mérhetetlen mennyiségű személyes használatra szolgáló ingóságon kívül nagymennyi ségü fontos gép- és mühelyberende­zés, esztergapadok, köszörűk, elek­tromos fúrók, fogorvosi berendezé­sek és hasonlók, amelyek hozzájá­rulhattak volna az ötéves terv fel­adatainak teljesítéséhez vállalataink­ban. Azáltal, hogy dr. Fischl a ki­vándorlási mozgalom egész lefolyá­sa alatt fedte a rendetlenséget, le­hetővé tette, hogy Csehszlovákiából államellenes elemek illegálisan meg­szökjenek és hogy a szomszéd népi demokratikus államokból az úgyne­vezett „Brycha" akció keretében áru ló emigránsok megszökjenek. Ezt a tevékenységet, amit Cseh­szlovákiában cionista organizációk, elsősorban a cionisták központi szö­vetsége Bratislavában, az American Joint Distribution Comite és mások a prágai izraeli állami követség és az állami és pártapparátusban lévő cionista ügynökök egyenes segítsé­gével hajtottak végre, dr. Fischl fe­dezte abban a funkciójában, amely­be 1948 januárjában Szlánszky ne­vezte ki, vagyis a pénzügyminiszter közgazdasági tanácsadójának szere­pében, ahol döntő tényező volt min­den deviza, vám, reviziós és büntető pénzügyi ügyben. A cionista organizáció és ügynökei tevékenysége következtében, amely vagyonnak kezükben való összpon­tosítására irányult törvényellenes gyűjtések rendezésével és vagyontár. gyaknak Csehszlovákiából való tör­vényellenes kivitelével, közgazdasá­gunk legkevesebb 6 milliárd korona összeggel károsodott meg, eltekint­ve a belső és külső mérhetetlen po­litikai kártól. A cionista szervezetek és ügynökeik tudatosan jártak el azzal a céllal, hogy késleltessék a szocializmushoz vezető útunkat és a hazai reakcióval való együttműkö­désben, továbbá az amerikai impe­rialisták terveivel összhangban elő­készítsék Csehszlovákiában a kapi­talizmus visszaállítását. b) Dr. Ottó Fischl, ing. Ludvig Frejka, Evzsen Löbl és dr. Rudolf Margoliusz, valamint Jozef Frank és dr. Jozef Goldmann egyenként és együttesen felelősek azért, hogy elő­készítették és keresztülvitték kárte­vő módon nyugati kapitalistáknak a Csehszlovákiában történt államosí­tásért való kártérítés kifizetését. Ezeknek a megegyezéseknek a vizs­gálata azt mutatta, hogy egyolda­lúak voltak, mégpedig a külföldi ka­pitalisták érdekében valók és hiány­zott belőlük az a megállapodás, amely lehetővé tette volna köztár­saságunk számára, hogy beszüntes­se a részletek fizetését abban az esetben, ha a másik fél nem teljesíti a kereskedelmi szerződést, avagy ha ellenünk diszkriminációs intézkedé­seket vezetne be. Ezeket a Csehszlovákia számára kedvezőtlen megegyezéseket Löbl és Margoliusz készítették elő úgy, hogy először szándékosan függő helyzetbe hozták külkereskedelmünket az áru­csere terén a kapitalista államoktól és bizonyos számú nagykapitalista cégtől, elsősorban az imperialista ál­lamokban. Ezen mesterségesen elő­idézett helyzetben aztán kereskede­lempolitikai szükségletek indokolták a Csehszlovákia számára kedvezőtlen megegyezések létesítését a külföldi kapitalistáknak fizetendő kártéríté­sek tekintetében. A szakértők bizott­sága arra a végső következtetésre jutott, hogy különösképpen azok a kártérítések, amelyeket Angliának, Franciaországnak, Hollandiának, to­vábbá az Unilever. és Borax-cégek­nek 635 millió korona összegben kü­lönböző devizákban megfizettek, fe­lesleges és meg nem okolt veszte­séget jelentenek. Az eddig megkö­tött szerződésekben Csehszlovákia kötelezte magát, hogy külföldi kapi­talistáknak -kárpótlás címén össze­sen 3.136.000.000 korona összeget fizet meg, úgyhogy e tekintetben még a jövőben is súlyos károk fe­nyegetnek, és ez mind a külföldi kapitalisták érdekeit szolgálja és a csehszlovák közgazdaságot és a csehszlovák nép életszínvonalát ter­heli. Ezeknek a Csehszlovákia szem­pontjából előnytelen kárpótlási szer­ződéseknek az előkészítése, valamint keresztülvitele arra irányul, hogy Csehszlovákia függő voltát az impe­rialista államokkal szemben fenn­tartsák. c) Dr. Fischl pénzügyminiszter­helyettesi működésének idejében fenntartotta a csehszlovák nemzeti vagyonnak a nyugati kapitalista biz­tosító intézeteknél való biztosításá­nak régi formáit és terjedelmét, úgyhogy ezáltal a külföldi kapitalis­táknak előnyöket nyújtott, a cseh­szlovák közgazdaságnak pedig kárt okozott. Azok az anyagi károk, amelyek a mi biztosítási politikánk irányából keletkeztek a kapitalista nyugaton 1946—1951 között, 187 millió koronát tettek ki devizákban. d) A kártevő ellenséges tevékeny­ség a pénzügyek terén továbbá ab­ban is mutatkozott, hogy különféle deviza és adócsalókat, spekulánsokat, üzéreket és más ellenséges elemeket támogatott és fedezett. így dr. Fischl egyenes beavatkozásával le­hetővé tette J. Pachl nagykapitalis­tának és adócsalónak, a Rupa-cég volt tulajdonosának, hogy elhagyja Csehszlovákia területét és törvény­ellenesen kivigye vagyonát. A va­gyon kivitelével és adócsalásokkal az állam ebben az esetben 70 millió koronával károsodott. Hasonló módon tették lehetővé Körber kapitalistának milliós vagyo­na kivitelét, aki ing. L. Frejkának a rokona. Dr. O. Fischl elrendelte, hogy szüntessék be a nagy kapitalista Anderéknél, az olomouci ASO-cég volt tulajdonosainál, adók, illetékek és birságok bárminemű bíróság ál­tal való nyomozását és behajtását, akik a csehszlovák államtól több, mint 70 millió koronát sikkasztottak el adókban, illetékekben és bírsá­gokban. Dr. Fischl megengedte An­deréknek, hogy a hátralékban lévő adókat, illetékeket és bírságokat né­pünk munkájából felállított államo­sított vállalataikért való kárpótlás­ra beterjesztett igényeikkel fizessék meg. Lehetővé tette így Anderéknek roppant magánvagyonuk megmenté­sét, melyet csalásokkal szereztek és így az igazságos börtönbüntetés aló­li kibdváfeukat. Hymódon segített más kapitalistáknak is. Dr. O. Fischl minden alkalmat fel­használt arra, hogy megkárosítsa a csehszlovák gazdaságot. Számos eset tanúskodik erről, melyeket a szak­értőbizottság felülvizsgált, mint pél­dául az Arhstein és Pick-cég esete, ahol ismét 80 millió koronát kitevő adó- és devizacsalásokról van szó, a Brown Boweri-cég esete, amely egy svájci cég csehszlovák köztársa­ságbeli fiókja volt. Az utolsó felho­zott esetben dr. Fischl Ing. Toedtlim, a cég prágai felelős vezetője ellen való szándékosan túlzott beavat­kozással nehéz helyzetet terem­tett a Csehszlovák Köztársaság és a Svájc közti kapcsolatokban és elérte azt, hogy a Brown-Boweri-cégnek végül 40 millió koronát kitevő adó­büntetését elegendték és kénytelenek voltunk még százezer svájci frankot fizetni a cég fiókjának államosításá­ért. Ezenkívül a Svájcból a Cseh­szlovák Köztársaság számára irá­nyuló fontos szállítmányokat lénye­gesen drágították. Az összes kártevő akciókat, ame­lyeknek példáit felhoztuk, dr. Fischl agyafúrt módon álcázta. Magatartá­sával külsőleg azt a benyomást igye­kezett kelteni, hogy az állami érde­kek szigorú és törhetetlen őre. Pél­dául keményen lépett fel a szegény zsidó kivándorlókkal szemben, hogy másrészt segítsen és fedezze a kapi­talista és burzsoá kivándorlók tör­vényellenes cselekedeteit. Diktátori fellépésével egyrészt hangsúlyozta, hogy a CsKP érdekében működik, másrészt igyekezett megakadályozni munkájának bárminemű kritizálását. Főleg Rudolf Szlánszkyval, a CsKP volt főtitkárával és feleségével való ismeretségével hozakodott elő. Ez csak néhány mutatványa azoknak a módszereknek, melyeket dr. Fischl kártevő tevékenysége rejtegetésére használt. A szakértőbizottság vizs­gálatában a további módszerek egész sorába ütközött, amelyekkel • dr. Fischl a párt és a kormány előtt kártevő tevékenységét álcázta és le­leplezését akadályozta. A felsorolt kártevő akciókért fe­lelősek: Rudolf Szlánszky és dr. Ot­tó Fischl s ami az államosításért já­ró kárpótlásokat illeti, Ing. Ludvig Frejka, Evzsen Löbl, dr. Rudolf Mar­goliusz, Dr. Jozef Goldmann és Jo­zef Frank is. A feltüntetett kártevő akciók je­lentős anyagi károkat okoztak a Csehszlovák Köztársaságnak, melye­ket a szakértőbizottság a bizonyító anyagok alapján legalább 8 milliárd koronára becsül. E károk terjedelme a legjobban abból látható, hogy ezért az összegért 20 ezer három­szobás, korszerűen berendezett új lakásegységet lehetne felépíteni, vagy pedig 177 ezer teherkocsi bú­zát, azaz 3550, ötven tehervagönos vonat búzát lehetne behozatni. A szakértőbizottság a kártevő te­vékenység itt feltüntetett összes példáinak összehasonlításával, azok­nak a módszereknek felülvizsgálásá­val, amelyekkel ezt végrehajtották és a Csehszlovák Köztársaságban keletkezett anyagi és politikai károk megállapításával arra a következ­tetésre jutott, hogy mindezek az akciók arra irányultak: 1. hogy a népi demokratikus Csehszlovákia gazdasági alapja anyagilag meggyengüljön; 2. hogy a csehszlovák gazdaság­nak és a csehszlovák nép életszín­vonalának kárára megerősödjenek a hazai és külföldi tőkések gazda­ságii pozíciói; 3. hogy fenntartsák a Csehszlo­vák Köztársaság függését a nyugati imperialista államoktól; 4. hogy megzavarják a csehszlo­vák dolgozó nép erkölcsi-politikai egységét és megrendítsék a kom­munista pártba és a kormányba vetett bizalmát; 5. hogy meggyengüljön az állam­szervezet ébersége és aláássák az ál­lami fegyelmet; 6. hogy meggyengítsék államunk biztonságát. A fentnevezett kártevők mindezzel egyedül arra az egyetlen célra töre­kedtek, hogy veszélyeztessék, meg­lassítsák és végül meghiúsítsák a szocializmus épitését Csehszlovákiá­ban és hogy a hazai reakcióval együttműködésben és a nyugati im­perialistákkal egyetértésben meg­teremtsék a kapitalizmus visszaál­lításának feltételeit Csehszlovákiá­ban a gyárosok és nagybirtokoábk uralmának visszaállítására. Ezeket a sötét kártevő célokat, amelyek a csehszlovák dolgozó nép érdekei ellen irányultak, Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának éber­sége és elővigyázatossága azonban idejében lehetetlenné tette. AZ UJ SZÔ POSTÁJÁBÓL Nincs rendes autóbuszjárat — késnek a tanulók az iskolából Szlovákgyarmaton keresztül Ipoly­ság és Kékkő között öt járatban 2 vagy 3 autóbusznak kellene a menetrend szerint lebonyolítani a forgalmat. De sokszor hiába vár­ják az utasok az autóbuszt, mert az nem jön. Gyakran előfordul, hogy hosszas várakozás után, mi­kor késve érkezik az autóbusz, nem vesz frf senkit, esetleg két­három utast, azért mert túl van zsúfolva. Ez leginkább a 8 órakor Kővárra érkező Ipolyság felé hala­dó autóbusznál szokott előfordulni. Ilyenkor hiába várta 25 tanuló is Kőváron az elszállíttatást, a nagy­csalomjai szlovák, illetve az ipoly­balogi magyar középiskolába. De ugyanez történik Lesenice, Chra­stince, Kiscsalomja, Nagycsalomja és Ipolykeszi községekben is, ahol szintén lemaradnak az iskolás gyermekek az autóbuszról. Emiatt elkésnek az iskolából, és a tanu­lásban is elmaradnak. Ha a jegykezelő mégis bepréseli a tanulóifjúságot a tömött autó­buszba, mely az iskolába szállítja őket, altkor előfordul, hogy e. szü­lök hiába váljak haza délután gyermekeiket, mert legtöbb eset­ben az autóbusz nem jön, mert sokszor elromlik. Ilyen esetben a tanulóknak 9 km-t kell gyalogol­niok, esőben, sárban. Az elmúlt iskolai évben főleg télen körülbelül egyötöd részében nem volt rendes tanítás, mert a bejáró tanulók 75 százaléka mulasztott, mivel az autóbuszok folytonosan elromlottak és volt idő, mikor két-három hétig egyhuzamban nem közlekedtek. Kérjük a CSAD vezetőségét, hogy az ügyet minél előbb vizsgál­ja ki, és nyújtson lehetőséget arra, hogy a tanulók rendesen látogat­hassák az Iskolát. Szabó László, Kővár. Örülök annak, hogy tanítónőnek tanulhatok Nem tudom leírni azt az örö­met, amit akkor éreztem, amikor átléptem a trencsénteplici tanító­képző kapuját. Gyönyörű napsuga­ras vasárnap délután volt. Ahogy megérkeztünk, mindjárt szép tisz­ta, egészséges szobába vezettek bennünket, öröm töltött el, hogy ilyen barátságos otthonban tölthe­tem el ezt a 4 hónapot. Másnap megkezdődött a tanítás. Megismer­kedtünk az előadó elvtársainkkal és a tanfolyam fegyelmi és rendi szabályzataival. Nagy boldogság számomra, hogy megérhettem ezt az időt, hogy be­lőlem, a munkáslánybői tanítónő lehet. Szegény munkásszülök gyer­meke vagyok, akiknek nem volt módjuk, hogy iskoláztassanak. A kapitalista rendszer alatt szüleim­nek a megélhetés gondjaival kellett küszködniük és én, aki tanulni sze­rettem volna, soha el nem értem volna célomat, ha a dicsőséges Szovjet Hadsereg fel nem szaba­dítja hazánkat . Már 13 éves koromtól fizikai munkát végeztem, három évig az állami birtokon dolgoztam, s mi­kor 1950-ben megalakult az egysé­ges földműves szövetkezet, én is tagja lettem. Örömmel kapcsolód­tam be a szövetkezeti élet munká­jába, mert tudtam, hogy munkám­mal én is a szocializmust építem. Mégis kimondhatatlan öröm volt számomra, mikor megkaptam az értesítést, hogy pártunk és mun­kásosztályunk érdemesnek tart ar­ra, hogy tovább tanulhassak és mint tanítónő én is taníthassak. Hálámat fejezem ki ezért mind­azoknak, akik ezt elősegítették és megfogadom, hogy méltó leszek dolgozó népünk bizalmára. Megfo­gadom Lenin elvtárs szavait: ta­nulni, tanulni, tanulni. Pék Hona, a tanító tanfolyam hallgatója, Trencsénteplic. A királyhelmeci „Vkus" n. v. hanyagul dolgozik A királyhelmeci Vkus nemzeti vállalat szabőmühelyébe 1952 ápri­lis havában egj| kabátot adtam ki­fordítás céljából. A kabátot el is készítették, de az teljesen használ­hatatlan volt. Ezért visszavittem a kabátot azzal a kéréssel, hogy új­ra varrják át. A szabómühely ve­zetője visszavette és ígéretet tett, hogy megfogják javítani. Másnap azonban ugyanolyan állapotban visszaküldték a lakásomra és 1000 koronát kértek az átvarrásért, amit feleségem az én távollétem­ben ki is fizetett. Amikor június 17-én a kórházból hazakerültem, a kabátomat ugyanolyan állapotban találtam, mint ahogyan visszaad­tam májusban. Ekkor a kabátot újra visszavit­tem a szabómühelybe és újra ígé­retet tettek, hogy megjavítják, sőt egy ugyanolyan anyagot is adtam hozzá, hogy végre a kabát elké­szülhessen. Ennek már 7 hónapja, de a kabátom még a mai napig sem készült el. Tóth József, Királyhelmec. Megfelelő autóbusz-összeköttetést Komáromban Komárom Dél-Szlovákia ipari központja s 25.000 lakosával a va­lóságban autóbuszjárat nélkül van. Ez elsősorban is az állomás és a város közötti forgalomra vonatko­zik. Az egész városban, a megál­lóknál nincsen menetrend, tehát nem tudható, honnan mikor indul az autóbusz. Amint tudjuk, az állo­más a várostól elég nagy távol­ságra van, azért bérkocsik bonyo­lítják le a személyforgalmat. A kocsisok 50 koronát kérnek egy fuvarért, ezt a kiadást azon­ban a munkások nem engedhetik meg maguknak, főleg ha minden­nap utaznak. Ezen az úton kérem a helyi Nemzeti Bizottságot, hogy mielőbb hasson oda az illetékeseknél, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön és a vonatokhoz állandó autóbusz­járat álljon az utazóközönség ren­delkezésére. Bäcker Imre, Komárom. December 14-ére teljesítenek A dunaszerdahelyi húsfeldolgozó konzerv-üzem dolgozói eddig átla­gosan 131%-ra Ijesítik tervüket. A mult hónap folyamán például Dénes Mária és Németh Mária 155%-ra, Csibnei János 175%-ra teljesítették egyéni tervüket. Az üzemben a legszebb eredményt Dé­nes Mária csoportja érte el, 215 százalékos tervteljesítéssel. A Csehszlovák Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére évi tervüket 18 százalékkal felemelték és vállalták, hogy ezt a felemelt tervet decem­ber 14-re teljesítik. Az üzem dolgozói munkájuk jobb megszervezésével és az elvtársi se­gítség útján érték el ezeket a szép eredményeket. • Patasi István, Dunaszerdahely. Megnyílt Kassán a távtanulás magyarnyelvű tagozata A távtanulág kassai konzultációs központja jelenti, hogy az iskola­ügyi hatóságok rendeletére meg­nyílt Kassán a távtanulás magyar­nyelvű tagozata I. és n. fokú isko­| Iák részére. Beiratásokat december 5-ig nek ciós 8/a. A 1-én bezárólag minden nap eszközöl­a következő címen: Konzultá­közpon*, Kassa, Komenský u. távtanulás előadásai december kezdődnek a fent közölt helyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom