Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)
1952-11-27 / 283. szám, csütörtök
16 M SZÚ 1952 november 27 A népi alkotások versenyének néhány tanulsága Három egymásután következő estén három külnöféle magyar műsort láthattunk Pozsonyban. A petrzsalkai Matador.üzem kultúrtermében a, bősi Csemadok-csoport adta elö Dunajevszkij ,,Szabad szél" című operettjét. Másnap műsoros est volt a Redute-ben, majd pedig a Csemadok dunaszerdahelyi színjátszói a Nemzeti Színház Üj Színpadán előadták Lavrenyev „Amerika hangja" című darabját. Mindez azt bizonyít ja, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók nemcsak a termelésben állják meg a helyüket nemcsak a tervteljesítésével járulnak hozzá hazánk felemelkedéséhez, hanem kultúrális téren is eredményes munkát fejtenek ki. Ma már nincs az országnak olyan zuga, ahol ne működne, vagy ne kísérelné meg a munkát egy-egy kultúrcsóport, amely résztvesz a reakció ellen vívott harcban, dolgozóink nevelésében. Az a tény, hogy tömegjellegüvé válik falvainkban az öntevékeny színjátszás, az énekkarok, tánccsoportok munkája, azért óriás), jelentőségű, mert felszabadit, ja a dolgozók alkotó, szellemi erejét és értékes fegyverré válik harcunkban. A három magyar előadás felvetett olyan problémákat, melyek érintik a többi kultúregyüttesek munkáját is. Eredményeikből és hibáikból tanul, ihatnak azok a csoportok,, melyek munkájuk kezdetén állnak, de azok is. melyek már rendelkeznek tapasztalatokkal és eredményesen dolgoznak. • A Csemadok bősi színjátszó csoportja nagy fiába vágta fejszéjét, mikor elhatározta, hogy Dunajevszkij „Szabad szél" című darabját tanulja be. Bevallom, kicsit szorongtam az előadás előtt. Attól tartottam, hogy az anjúgy is sematikusan megírt vidám jelenetekben (amelyre a szovjet kritika is rámutatott) elsikkad az eszmei tartalom A közönség megszokta, hogy az operetteknek nincs komoly mondanivalója, legalább is így volt a múltban. A nézőt helyzetkomikummal, fonákságokkal, félreértésekkel hibbant szereplök ostobaságaival mulattatták, egy-két érzelgős dallal, balettet utánozó táncbalettel fűszerezve a játékot. Dunajevszkij egészen más témát választott. A hős tengerészek harcát, bátor kiállását kizsákmányolóikkal és imperialista megbízóikkal szemben. A színpadon nemcsak a két vidám tengerész, nemcsak a tengerészeket harcra buzdító hős partizán Manko jelenik meg, hanem az ellenség is Chesterfieldtől kezdve a félszemű spicliig. Egy ember teljes átalakulása Is lejátszódik ejöttünk. Mikit a kizsákmányolásból meggazdagodott nagybátyja csőnadrágba, vastagtalpú cipőbe öltözteti, de egy kislány —• Pepita — hatására megtalálja helyét a munkások között. Ha a Csemadok bősi lelkes gárdájának sikerült is helyenként hiteles képet adni, ha Kockás Rezső és Nagy Rezső Filip és Foma szerepében népi figúrát tudtak megtestesíteni, ök is nem egyszer a bohóckodás hibájába estek. Patasi Zoltán a rendőrfőnök, Simon István Chesterfield, Bugár László a spicli szerepében inkább gyüge, ügyetlen bábuik, mint a nép aljas, mindenre képes ellenségei. Vargha Mihály az öreg színész alakjában az előadás egyik legjobb szereplője volt. Bodó József Markója inkáfeb szerelmes férfinek hatott, mint a partizánok lelkes vezetőjének, a tengerészek bátoritójának. Érthetetlen volt, miért ragaszkodik hozzá annyira a tömeg. Stella kicsit ügyetlenül mozgott a színpadon. Jobban megtalálta hangját Husvéth Ilonka mint Pepita, bár a humor kedvéért nem egyszer a' felületen maradt. Rajj Jenő Mikije helyenként egész jó, kedves volt, de nem sikerült az átváltozás folyamatát hűen visszaadni. Somogyi Vince, mint Miki nagybátyja, a számító üzletember, a tengerészek ellensége nem volt eléggé gyűlöletes; veszedelmes. Dicséretet érdemel a hanganyag összeválogatása. Csaknem valamenynyi szereplőnek jó, kellemes hangja volt. A hiba az volt, hogy mikor énekeltek, a legtöbben elfelejtettek játszani. Gyengébben sikerültek a többszólamú dalok és e táncok. Összegezve: nem )ehet felületesen venni még egy vígjáték, egy operett eszmei mondanivalóját sem. A próbákban meg kellett volna magyarázni a szereplöknek a Szabad szél igazi mondanivalóját. szét kellett volna boncolni az alakok jellemét, társadalmi helyzetét, egyéni vonásait. Ki kivel áll szemben, miért, hogyan jut el addig, míg valamire elszánja magát stb. Reméljük, hogy a Csemadok bősi színjátszó csoportja, amely már eddig is szép munkát végzett, sokat tanul a pozsonyi fellépésből és a tehetséges, lelkes szereplők következő darabjukban még magasabb színvonalon fogják dolgozóink között terjeszteni a szocialista kulturát. • A Redute nagytermében rendezték rr\eg vasárnap este a Népi Alkotás kerületi kultúrversenyét. A műsor nem tükrözte a kerületi legszínvonalasabb magyar kultúrcsoportjainak gazdag munkáját. Lehetetlen, hogy ez a két énekkar, három tánccsoport, néhány szólóének, .egy-két szavalat legyen a kerület egész évi kultúrmunkájának legjava. Már pedig a Népi Alkotások ver. senyének tükrözniük kell az elért eredményeket, azokból a műsorszámokból kell összeállítani ezt a nemes versenyt, amelyek valóban a legjobbak. És ha ezek a legjobbak, nem a legeredményesebben dolgozhatnak a kultúrcsoportok. Vegyük talán sorban: Elsőnek a somorjai népi együttes ének- és zenekarát. Néhány közismert népdallal és mozgalmi dallal szerepelt. Bár az igyekezet lelkesedés meg volt az énekesekben, mégsem tudtak figyelemreméltó teljesítményt nyújtani. Eléggé bizonytalanul énekeltek és formalizmusba csúsztak. A szöveg nem mindig volt érthető. A zenekarnak pedig még. nagyon sokat kell fejlődnie. A hangszerelésének épp az a hivatása, hogy kiemelje a népdalok színezetét, üdeségét, ne pedig leegyszerűsítse, megnyirbálja és az úgynevezett magyar nóták irányába tolja. A pedagógiai gimnázium énekkara .szépen, fegyelmezetten énekelt, de inkább tömegével, erejével hatott, mint a kidolgozás szépségével, a művészi színvonalon. Reméljük, hogy rövidesen leküzdik ' ezeket a kezdeti nehézségeket és kibontakozik az énekkar. A szólóénekékben mindig belecsúszott valamilyen hiba. Az átlagos színvonalat alig-alig lépte túl egykettő. Az énekkaroknál és a szólóénekeknél .egy dolgot feltétlenül meg kell jegyezni. Az énekkaroknak nemcsak az a feladatuk, hogy énekeljenek, hanem az is, hogy gyűjtsék, feldolgozzák az eredeti népdalokat Ez nem azt jelenti, hogy azokat a népdalokát, amelyeket mindenki ismer, úgy énekeljük, hogy „somorjai utca", vagy „somorjai kertek alatt" és ezzel megelégedjünk. Falvainkban még százszámra vannak fel nem dolgozott, senki által le nem jegyzett népdalok, csak a feledés lomtárából elő kell kotorni azokat. A pedagógiai gimnázium szavalőkórusa dicséretet érdemel, a témaválasztás is nagyszerű, de óvakodniuk kell a formalizmustól. Három tánocsoportot is láttunk. Kompozíció átéllés szempontjából a szenei Csemadok-csoport ,.Zöld ág" tánca volt talán a legsikerültebb. A másik kettő, a bősi és so mórjai sem volt rossz, de fakóbb volt. Nem helyes a táncosokat énekeltetni. A hosszú tánc végén csak lihegést és egy-egy erőszakolt hangfoszlányt hallani. A táncosok ne feledkezzenek meg arról, hogy a tánc mondanivalójához hozzátartozik a megfelelő arcjáték is. A tánc akkor lesz életteli, ha minden táncos érvényesíti egyéniségét és a táncosok mozgásában nincs kínos egyformaság. Ha megfigyeljük, az életben is így táncol a nép. A szavalatoknál csaknem mindenütt hiányzott az átélés mélysége. Nem a hang erőssége szabja meg az átélés mélységét, hanem a szavak belső izzása. Az Ady-vers megválasztása határozottan rossz volt. • A Nemzeti Színház Üj Színpadán Lavrenyev »Amerika hangja* című darabját mutatták be a Csemadok dunaszerdshelyi színjátszói. A három előadás közül ez volt a legszínvonalasabb. A dunaszerdahelyieknek sikerült az amerikai demokráciát, az annyira híresztelt amerikai szabadságot eléggé reálisan színpadra vinni. S t e c h 1 e r Rezső Walter Kidd kapitánya a szemünkláttára alakult át. Valóban átélte szerepét, természetesen, túlzás nélkül játszott. Kidd kapitány feleségének szerepének U d v a r d i Piri kedves, közvetlen volt, de néha bizonytalanul mozgott. A kapitány huga — Sándor Erzsébet első jelenetében egészen jó volt, de mikor elmegy vőlegénye, eltúlozta az indulatosságot. R i e d 1 Sándor szenátora a darab egyik legjobb alakítása volt. Kár, hogy nem hozta ki jobban az ellenség veszedelmes voltát, akinek csak üzleti érdekei fontosak". Sokszor önmagában dühöngő fajankónak tűnt, akin mosolygott a közönség. Steiner Vilmos alakítása életteli, reális volt. Sali Dezső őrmestere nem eléggé elmélyült. Ez különösen a darab vége felé tűnik ki, mikor mint kommunista munkás megmutatja a válságban lévő Kidd kapitánynak az egyetlen helyes utat, az igazságos harc útját. Néha egészen közel férkőzött a közönség szívéhez. P o t á c s Zoltán Presyje az első jelenetben visszataszítóbb, átéltebb. Másik jelenetében bizonytalanabb, de ott sem rossz. Garai Zoltán az ezredes szerepében nem találta meg helyét, hangját. A többi szereplő Is jelentékenyen hozzájárult a darab sikeréhez. Steiner Vilmos rendezői tevékenysége dicséretet érdemel. Sikerült megértetnie a szereplőkkel szerepük eszmei mondanivalóját Reméljük, hogy a Csemadok dunaszerdahelyi színjátszó csoportjától még sok szépet láthatnak dolgozóink. > A dolgozók soha nem látott szomjjal fordulnak a kultúra felé. Nincs hazánknak egyetlen zúga sem, ahol tömegével ne várná a közGnség a kultúrcsoportok fellépéseit. A kulturális munka — politikai nevelő munka, amely elválaszthatatlan szerves része a béke védelméért, hazánk erősítéséért és szocializmus építéséért vívott harcunknak. Ez még fokozottabb követelményeket támaszt a kultúrcsoportokkal szemben. Azt kívánja tőlük, hogy mai életünkhöz, problémáinkhoz közel eső darabokat tanuljanak be, azt követeli, hogy kultúrcsoportjaink vezetői eszmeileg állandóan képezzék magukat. Színjátszó csoportjainknak dicső hagyományai vannak. Az első köztársaság idején számos munkás színjátszó csoport működött é a ezek kitűnő eredményeket értek el. Segítették dolgozóink harcát. Akkor elképzelhetetlen nehézségekkel küzdöttek, ezer akadályt gördített útjukba a reakció, ma színjátszóink minden támogatást megkapnak. Ne felejtsük el, hogy a kultúrmunka nem' idénymunka. A Szovjetunióban és nálunk is a legjobb kultúrcsoportok terv szerint dolgoznak. Csak így lehet elérni a színvonal állandó emelését. A kultúrverseny alatt egyetlen csasztuskát (rigmust) sem hallottunk és nem láttunk egyetlen egyfelvonásost sem. Pedig ez is hozzátartozik a kultúrmunkához és néha talán eredményesebb, mint egy egész estét betöltő színdarab. Minden előadás alatt kiütközött az a pongyolaság, ahogyan a kultúrcsoportok tagjai nyelvünkkel bánnak. Rengeteg a beszédhiba- Még a versek előadásánál is. így nem nevelhetjük dolgozóinkat nyelvünk tisztaságára! Örülünk eredményeinknek, de harcot indítunk a hibák eltávolítása érdekében. Harcoljunk az ellenséges ideológia maradványai és minden megjelenési formája ellen. Számoljuk fel a formális, tartalmatlan és a régi mükedvelösdit felidéző álmüvészetet. Találjuk meg és serkentsük népművészetünk minden fejlődésre képes értékét. Szabjuk meg a fejlődés irányát, körülményeink és jövőnk szempontjából, gyönyörű és nemes hagyományaink alapján Ebben a munkában fokozott feladatok --árnak a Csemidokra. P. Szűcs Béla. Hivatalos jelentés a kormány üléséről A kormány kedden, folyó hó 26én tartott ülését Antonín Zápotocký kormány elnök vezette. Jaroslav Kabes pénzügyminiszter ajánlatára a kormány hat törvényjavaslatot hagyott jóvá, amelyek eddigi adórendszerünket úgy építik át, hogy az összhangban legyen a szocializmus kiépítésének eddig elért fokával. Ezek a törvényjavaslatok — amelyek 1953 január elsejei hatály, lyai újra rendezik a munkabéradjt, a mezőgazdasági adót, a forgalmi adót, a teljesítmény adót, a nyilvános előadásokból származó adót és a házadót — még az őszi ülésszakon a nemzetgyűlés elé kerülnek. Jaroslav Kabes pénzügyminiszter és Václav Nősek belügyminiszter közös ajánlata alapján a kormány jóváhagyta a nemzeti bizottságok költségvetéséről szóló törvényjavas, latot. Ennek a törvénynek az a célja, hogy biztosítsa a helyi gazdasági és kulturális fejlődést, hogy fokozza a nemzeti bizottságok felelősségét a pénzeszközök célszerű és gazdaságod kiadására, és hogy újrarendezze az állami bevételek beszedését olyképpen, hogy kiépítik a nemzeti bizottságok önálló költségvetésének rendszerét az egysége s állami költ ségvetég keretében. A Nemzeti Bizottságok anyagi érdekeltségét a helyi ipari és kommunális üzemek gazdálkodásában azáltal fogják biztosítani, hogy ezek a vállalatok a nemzeti bizottságok költségvetésébe építtetnek bele. Emellett a nemzeti bizottságok érdekelve lesznek a beszedett állami jövedelmek Ősszegében is, miután az állami bevételekből részesedése, ket fognak kapni. A nemzeti bizottságok költségvetésének új elrendezése ezáltal lényegesen hozzájárul a nemzeti bizottságok aktivizálásához, A munkaidő gazdaságosabb kihasználása érdekében a kormány úgy határozott, hogy az 1952. évi karácsonyi ünnepek alatt szerdán, december 24-én a munkaidő ugyan, olyan lesz, mint a szombati napokon szokott lenni. Szombaton, december 27-én, munkaszünet lesz, viszont annak pótlására vasárnap, december hó 28-án teljes munkanap lesz, mint bármely más köznapokon. A munkaidőnek ezen' megváltoztatása következtében a december hó 28-án igazolatlanul elmulasztott műszakok, (vagy annak része) olyan megítélés alá esik, miinth a az a karácsonyi ünnepek utáni napon mulasztattak volna el, vagyis a karácsonyi ünnepekre eső bé r megtéríté. sére való igény elvesztését vonják maguk után. A december hó 28-áin, vasárnap folyósítandó bérre nem lehet túlóra vagy vasárnapi bérpótlékot kifizetni, a munkaidőnek ez az elrendezése nem vonatkozik a szüntelenül üzemben levő művekre, ahol a folyamatog ellátás érdekében az üzemet december hó 27-én is fenn kell tartani, ami különösképpen a bányavállalatokra vonatkozik. [Ul: !V1 1-Ot A ruhajegyek, aa OV és L pontok érvényessége A kereskedelemügyi megbízotti hivatal figyelmezteti a fogyasztó közönséget, hogy az 1952. évben kiadott ruhajegyek, OV és L pontok érvényességére vonatkozóan ez a helyzet: Alkalmazottak ruhajegyei és alapruhajegyek: ezeknek érvényessége 1952. december 81-vel megszfinik. Az új jegyek kiadását legkésőbb 1952. december 10-ig el kell végezni és november 30-ig a helyi nemzeti bizottságnál érvényesíteni kell a rájuk való igényt: a) azoknál a gyermekeknél, akik legkésőbb 1952. december 15-én betöltik egyéves korukat. b) a katonai alapszolgálatból élbocsátott személyeknél, • c) azoknál a személyeknél, akik újból jelentkeznek ellátásra (hoszszútartamú gyógykezelésből, fogházból, külföldről, való visszatérés stb.) amennyiben ellátásra 1952. no_ vember 30-ig rendesen jelentkez. tek. Anya- és csecsemőruhajegyek; Az anyáknak járó ruhajegy érvényessége 1958. március 31-én, a csecsemők ruhajegyeinek érvényessége pedig 1953. június 30-á n szűnik meg. Teherben levő nőknek, akik igényüket 1952. november 30-án Jelentik be, ezeket a jegyeket csak 1953. ja_ nuárjában fogják kiadni. Üjházasok ruhajegye: Ezeknek a jegyeknek érvénye kiadásuktü számított három hónap után szűnik meg. Azoknak az újháizasokmak, akik 1952. november 30a után kötnek házasságot, a. jegyeket csak 1953. januárban adják kL OV és L Jegyek; Ezeknek az érvényessége is 1952. december 31-én szűnik meg. Olyan len, kender, Juh ég selyemhernyó tenyésztők részére, akik az illetékes járási nemzeti bizottságnál 1952. december 10-e után Jelentkeznek, nem adnak ki L é s OV pontokat Hyen tenyésztőknek azokért a beszolgáltatásokért, amelyeket 1952. évben teljesítettek é a amelyekért nem kaptak OV és L pontokat, 1953. január elseje után fogják kiadm aa 1953. évr e érvényeg pontokat. A kereskedelemügyi megbízotti hivatal egyúttal figyelmeztet arra, hogy az 1952. évi ruhajegyeket OV és L pontokat elvileg nem fogják meghosszabbítani és ezért a fogyasztók ezekre a kötött piacon vásárolják be az árut az 1952. év végéig. Védekezés sertések bénulása ellen A sertéstenyésztésnél rendszeres intézkedéseket kell tenni, hogy megelőzzük a bénulást, amely a sertéseknél nagyon gyakran előfordulj ragályos betegség. A védekezés tisztasági és állategészségi intézkedésekkel és védőoltással történik. Higiénikus intézkedések: a sertéseket tiszta ólakban keli tartani. Az ólakat havonként egyszer fertőt, lenítení kell. A fertőtlenítés úgy történik, hogy az ólat, a vályúkat, folyosókat stb. alaposan kitisztítjuk és azután befecskendezzük (kimeszeljük, mészoldattal, amelybe 3—5 százalék chloranint keverünk. Állategészségi intézkedések: Min den esetet, amikor egy sertés ragályos bénulásban megbetegszik jelentést kell tenni a körzeti tanácsnál. A beteg állatot azonnal el kell különíteni az egészségesektől akként, hogy külön ólba, vagy külön helyiségbe tesszük. A betog sertések ürülékét komposztb a kell tenni. Ha a sertést kényszervágással le kellene ölni azért, mert az a veszedelem áll fenn, hogy a vágóhídra szállítás közben kihullik, a kényszervágás, távolabb eső helyen (ném az ólban vagy a z udvaron) kell végezni és utána ezt a helyet fertőtleníteni keU. Ugyancsak fertőtleníteni kell azoknak a személyeknek ruháját és lábbelijét akik ennél a kényszervágásnál dolgoztak; A hulladékot, vért, béltartalmat stb. el keli égetni vagy távoleső helyen mélyre elásni. Védőoltás: az egészséges sertéseket a fertőző bénulás ellen kellő időben végzett oltással kell védeni. Az oltás előtti napon az ólat alaposan ki kell tisztítani és mésszel befecskendezni, vagy kimeszelni. Az oltás a sertéseknél csak az oltás utáni 14—21 nap alatt hatásos, úgyhogy olyan sertések, amelyeket az oltás előtt vagy az oltást követő 14 napon belül oltanak be, megbetegszenek bénulásban, habár be is oltották őket. > MM MW Ht HMWWUHtt Mt M)M MI» MWIW UJ SZÖ. Szlovákia Kommunista Pártiának napilapja — Szerkesztőséé: Bratislava Jesenského 8—lü. Telefon: 347—18 és 352—10. Főszerkesztő l^firincz fívula. — Kiadóhivatal: Pravda. IsDklaUóvSlIatata. Jesenského 12 Telefón- (tzeini előfizetés és lan.4rusit.ls 274—74 efrvéni előfizetés 262-77 A". TJJ SZÖ meerendelheta •i Dostai kézbesítőknél vagy a oostabivaalokon is Előfizetési díi y évre 120 Kfis. Feladó éa irányító uostahtvatal Bratislava II. — Nyomia a Pravda n. v. nvoradáia. Bratislava.
