Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

1052 november 27 UJSZ0 15 . Adv Ľndre emlékest Pozsonyban a nagy magvar forradalmi költő születésének 75. évfordulóján Kedden november 25-én a Csehszlovákiai Irók Szö vetségének szlovákiai tagozata a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultwregyesületének egi/üttmüködésével a pozsonyi Tátra-szálló nagytermében emlékestet tartott Ady Endre, a nagy magyar költő és foradalmár születésének 75. évfordulóján. Az emlékestet Milan Lajcsiak államdíjas költő, a Csehszlovákiai írók Szövetsége szlovákiai tagozatának elnöke nyitotta meg Az ünnepi beszédeket a költő életéről és munkásságáról szlovák nyelven Ctibor Stitnicky költő, magyar nyelven pedig Fábry Zoltán író mondták Az emlékesten résztvett egy magyarországi kulturális küldöttség, amelynek nevében vezetője. Soós Magda író nő üdvözölte az est résztvevőit A közönség soraiban jelen voltak a pozsonyi diplomáciai testület, a kulturális élet jelentős képviselői valamint nagyszámú közönség és a pozsonyi magyar ifjúság. Az ünnepi beszédek után kultúrműsor következett, amelynek során szavalatokkal léptek fel Mikulás Huba államdíjas színész, valamint Ladiszlav Chudik, ~

a Nemzeti Színház tagjai, akik szlovák fordításban adták elő Adu Endre verseit Ady verselt magyarul Nagy lenő. a Csehszlovák Rádió magyar osztályának vezetője szavalta• A műsoron még Reinitz megzenésítésében, Ady versek szerepeltek amelyeket Olláry Melánia, a Csehszlovák Rádió énekesnője, valamint Homm Pál. a Budapesti Állami Operettszínház tagja adtak elő nagy sikerrel. Befejezésként a pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium ének- és zenekara Iván Janda karnagy vezényletével egy népdalt és Sosztakovics „Béke-dalát'' adta elő fiatalos lelkesedéssel és lendülettel. Az Ady emlékest a zsúfolásig megtelt terem közönsége számára igen mély és emlékezetes kulturális élményt jelentett, és még jobban megérteti a szlovákiai dolgozókkal a magyar írók és köttök forradalmi gondolatainak és harcának jelentőségét Ez az emlékest nagy. ban hozzájárul az imperialisták és gyilkos háborúi elleni könyörtelen gyűlölet felszitásához és a békeharc fokozásához. Ezért küzdött műveiben Ady Endre is és ezért méltóbban nem is fejezhettük volna ki iránta való tiszteletünket és hálánkat születése 75. évfordulóján. Soós Magda, a magyarországi kultúrküldöttség vezetőjének üdvözlő beszéde Amikor a Magyar írók Szövetsége forró üdvözletét hoztam az elvtársaknak, szeretném elmondani, milyen rendkívüli öröm számomra, hogy éppen most, itt, az Ady Endre ünnepségen találkozhatom az elvtársakkal. Egész sereg érzés rohan meg egyszerre és ezek az érzések részben az Ady által oly hevesen gyűlölt és ostorozott keserű multat idézi, részben a mi szocializmust építő nagyszerű jelenünkből fakadnak. Önkéntelenül arra kell gondolnom": mennyi bánatnak volt a forrása Ady számára a magyar nép elszigeteltsége, magáramaradottsága, hogyan marcangolta őt az a nép vérét szívó és a nép verítékén hízó úri világ, amelyben, — mint írta — »elvesztünk, mert elvesztettük magunkat*. De íme, nem vesztünk el. A Szovjetunió, a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadított bennünket, a proletár-internacionalizmus fénye eltüntette a szegénység és magányosság búsmagyarkodását. A proletár-internacionalizmus, a közös célért folytatott harc, a szocializmust építő jelenünk közel hozta egymáshoz népeinket, s így közösen harcolva, — mint Sztálin elvtárs mondotta, — valóban vidámabban megy a munka. Még csak néhány napja tartózkodom Csehszlovákiában, de máris magukkal ragadtak a nagyszerű eredmények, amelyeket a csehszlovák nép gazdasági és kulturális téren elért s magával ragad az a szeretet és melegség is, amellyel az elvtársak a mi irodalmunk felé fordulnak, s amellyel a mai estét is megrendezték. Boldog vagyok, elvtársak, hogy abban a nagyszerű sztálini korban élek és dolgozom, amelyben a népek közötti barátság megvalósult és amely többek között lehetővé teszi számomra, hogy most a nagy magyar forradalmár költőnek önök által rendezett emlékestjén résztvegyek. Soha írók előtt ilyen hatalmas távlatok é

a ilyen lelkesítő feladatok nem álltak, mint előttünk, amikor népeink hatalmas alkotó munkájáról, barátságáról és közös békeharcáról énekelhetünk. Én valamennyi magyar írótársam nevében a csehszlovák dolgozó népnek a szocializmust építő harc győzedelmes megvívásához, csehszlovák írótársaimnák pedig a nagyszerű harc ábrázolásához kívánok sok erőt, pártos helytállást és sok sikert. fiijen a csehszlovák és a magyar nép baráti együttműködése! Ŕljen a csehszlovák-magyar barátság! Ctibor Stítnicky ünnepi beszédéből Dévénynél »új idők új dalaival« tört be a magyar éjtszaka sötétjébe, hogy meggyújtsa benne a remény fáklyáját. A forradalom viharmadara, Dózsa György utóda, aki halhatatlanul és örökre ott él az ifjú szívekben, mert életének »millió a gyökere«. A magyarság és az emberiség költője, akí a nemzetek börtönrácsait feszegeti; akinek prófétai hangja túlharsogja Tisza István fő reakcionárius és társai rikoltozásait a »Magyar jakobinus dalá«-ban. »Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad ... Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot Mi, elnyomottak, összetörtek, Magyar és nem magyarok ? ...« És a Chocs aljából maga Hviezdoszláv válaszol neki az elnyomorított szlovák nép nevében a »hajnalló korszak hőseként« üdvözölve Adyt. Hviezdoszláv is »a közös ügyért való összefogást« hirdeti és megjósolja »az igazságosság napjának® felkeltét — mondta Ctibor Stltniczky Ady Endréről szóló beszéde elején, majd többek közt így folytatta: A magyar Alföldön nem volt elegendő kenyér a munkásnép számára, mert a termékeny grófi és egyházi nagybirtokokon nem a földművesek számára ért a gabona. A parasztlázadások, a proletáriátus forradalmi mozgalmának terjeszkedése a század derekán azt jelezték hogy Magyarország is terhes már a forradalomtól Ady a haladó polgár szemszögéből bírálja és leleplezi a mágnások és a magas egyházi hierarchia aljasságát, követeli a hűbéri maradványok felszámolását és a polgári forradalom után áhítozik. »Az ellenség itt van az országban és ezrei az ellenséggel le kell számolni* — Írja Ady 1908-ban. <•. Ady párizsi útja utáni harcos tevékenységéről Stltniczky elvtárs ezeket mondta: — Ady felismerte, hogy a burzsoázia nem képes forradalmi tettre, ezért elfordul tőle, a demokratikus népi forradalmat hirdeti és reménnyel tekint a földműves nép felé. Feleleveníti a földműves nép forradalmi tradícióit és ostorozza a népet, hogy képtelen cselekedni és végezni az elnyomókkal. Keresi azt az osztályt, amelyre céljai elérésében támaszkodhatnék, érzi, hogy a földmüvesség egymaga tehetetlen, hogy vezetésre van szüksége ... És ezekben az időkben Ady megtalálja a proletáriátushoz vezető útat. Érzi és meggyőződéssel hiszi, hogy a proletáriátus hivatott a forradalmat megvalósítani, vezetni a földműves tömegeket az urak elleni harcban. Ady valódi forradalmárrá válik és a szocializmus felé hajlik. Tőle várja a világ megváltozását és nemzete boldogságát. Lángoló versel forradalmi tettekre, véres forradalomra, a bilincsek szétzúzására ösztönöznek. A magyar irodalomban elsőnek énekel a proletáriátus felszabadító küldetéséről. — Ady nem volt szocialista, — folytatta másutt Stítniczky elvtárs. — Költészete és világnézete a forradalom óhajtásán, valamint a forradalom elérkezésének meggyorsításán épült fel, azonban az is jellemezte öt, hogy nem tudott valóban mélyen hinni a forradalom győzelmében, hogy nem látott tisztán, hogy elvesztette a munkásosztály felszabadító küzdelmének győzelmébe vetett hitét. Ebben rejlenek sötétenlátásának, költészete ellentmondásainak, dekadenciájának és kétségbeesésének gyökerei, innen ered elhagyatott és hitetlen hangja ... A háború kitörése Ady viharos, tragikus életének legtragikusabb pillanata. Amíg mások tapsolnak és megittasulnak a boldogságtól és a győzelem érzésétől, ö megsejti az újabb tragédiát é« a .halottak élén< halad. Ebben u időben éri el csúcspontját Ady alkotóereje, elmélyül és az emberiesség tiszta hangján szól az embertelen időkben, védelmezve az életet, az örömet és a civilizációt az elállatiasodott imperializmussal szemben; szembefordul a háborúval, pacifista hangulatot és érzelgősség nélkül és már utolsó erejéből harcol nemcsak az úri Magyarország, hanem a vüágimiperializmus ellen is — mondta másutt Stítnicky elvtárs. Adynak a Nagy Októberi Forradalomról való nézeteiről Ctibor Stítnicky ezeket mondta: — Amikor a Szmolnyban az orosz munkások, katonák és parasztok kihirdetik kormányukat és dekrétumot adnak ki a békéről és a föld felosztásáról, Ady szíve megérzi, hogy végre megszületett az ő új világa, ismét és állhatatosan forradalmi tetteket követel, amelyek végetvetnének az imperialista háborúnak. Megéli az 1918. évi demokratikus forradalom győzelmét és már halálos betegen fekvőszékb'e.n elviteti magát a köztársaság kihirdetésének ünnepségére, nagy felindulással hallgatja a munkásokat, akik verselt Petőfi verseivel együtt szavalják ... Ady úgy ment el, mint a forradalom sorkatonája és viharzó hangja felJ hangzott a magyar tanácsköztársaság szószékéről 1919 tavaszán, hogy ne némuljon el az évtizedes fasiszta Horthy-terror idején a magyar hazafiak illegális harcai folyamán sem. — Ma valóra váltja a magyar nép Ady nagy álmait. Felszántotta a magyar ugart, kiszárította a mocsarakat, kitisztogatta az űri Magyarország piszkos ólját, végzett -az aljas mágnásokkal és püspökökkel, megoldotta a földkérdés örök időktől való problémáját, emeli kulturális színvonalát és szilárdítja a nemzetekkel való testvériségét. Ma egy harci síkban állnak a magyarok, románok és szlovákok, hogy az erős Szovjetunió védelme alatt és segítségével építsék as ember boldog, embersége* é» gyönyörű életét és hogy megvédjék azt a béke és az emberiesség nevében az összes imperialista fenevadakkal szemben. — És ilyen életmüvet, ilyen forradalmi látókör hagyatékát veszi ma át Magyarország felszabadult népe a többi népi demokratikus országok népeivel egyetemben. Értékes örökség ez. mert Ady volt a betetézöje a demokratikus jogokért és szabadságért folyó történelmi küzdelemnek. Ezek a népek ma megvalósítják a költő üzenetét azáltal, hogy harcolnak a kizsákmányoló osztályok maradványaival és az új háborúra gyujtogatókkal, az angol-amerikai imperialistákkal. Ezért időszerű ma is, a nemzetek Bécsben megtartandó békevédelmi kongresszusa előtt Ady xintése az őrzőkhöz®: Őrzők, vigyázzatok a strázsán, Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet, Hogy átvádoljanak most rajta, Véres s ostoba fenségek... — fejezte be tartalmas, mélyértelmü ünnepi beszédét Ctibor Stítnicky elvtárs. Fábry Zoltán ünnepi beszédéből Ha élne, Ady Endre most lenne 75 éves. Amikor 1877 november 22-én megszületett, apja, leilei, diósady és menyői Ady Lőrinc szemében felcsillant a lecsúszott, hétszilvafás kurtanemes nagyzoló reménye: fia szolgabírói megdicsőülése. Szolgabíró ez, ennyi volt a dzsentri ambiciö telje: kiskirály lenni a járásban, első ember, atyaisten, hatalom! Ady Endre több is lehetett volna: Habsburg-helytartó, lám, egyik osztálytársa a főispánságig vitte! Ady Endre nem lett sem szolgabíró, sem főispán, seni kis úr. sem nagy szolga, de lett Ady Endre: egyetlen, páratlan, a legnagyobb, az összehasonlíthatatlan, a lefordíthatatlan magyar fenomén! Költő, aki megcsalta az apai szívet, költő, aki anyjának címzett vígasztalásban próbálja feledtetni a szolgabíró álmot: »Mondja meg Ides az apámnak, hogy Kaysler Györgyöt, a főispánt, már régen elfelejtette a világ, amikor nekem már szobrom lesz.« A fiatal Ady jóslata igaznak bizonyult: mi ma itt nem Kaysler Györgyöt ünnepeljük! — így kezdte beszédét Fábry Zoltán író Ady Endre pozsonyi emlékestjén. — Ady a fajából kinőtt magyar és e viszonylatban költészete nem lehet más, nünt »magyar átkok fröccsölő szégyenkútja«, — mondta a továbbiakban Fábry Zoltán. — ... Hazugságban, hazugságból igaz költő nem élhet. A költö a valóság lelkiismerete, korrektúrája. Ady a magyar bűntudat kinyilatkoztatása és változásra ingerlő, lázító hangja. ... A milleneuml Magyarország az éhbérek és csendörszurony, a kivándorlások és nemzetiségi elnyomás klasszikus hazája: külföldi írók és publicisták nyilazott célpontja. És akkor felharsan Ady immár történelmi tényezővé igazult »Magyar jakobinus dala«. Ez a vers forradalom volt. Valaki kimondta, tudatosította „az elnyomottak" és „összetörtek", „magyarok" és „nem.magyarok" egyforma igazságát, az osztálykizsákmányoláa tényét és szüntető gyógymódját: a szociális forradalmat. Hviezdoszláv, a szlovák költő és ekkor és itt köszöntötte Adyt „hajlandó korszak hőseként". ... Ady Endre kurtanemes ősök ivadéka, „Dózsa György unokája," csakúgy mint Petőfi 1848-ban felveti a történelmi kérdést: „H

a jön a nép, hé. nagyurak mi lesz? Rabló váraitokból merre fut Hitvány hadatok? Ha majd [csörömpöléssel Lecsükjuk a kaput?" Ady fejezetzáró, kapucsukó ítélet volt, de a kéz továbblendült és a költö minden kölöncöt elvetve, most már kapunyitó erő, új fejezetkezdö lesz:" „Mit ér az én rongy életem? Űri átok, El kell mennem tihozzátok." Hová? Miért? „Nagyobb igaza sohsem volt [a népnek, Hitványabb Nérók még sehol sem [éltek. Vagytok: a Ma, vagytok: [a Holnap. . Veletek száguld, vív, ujjong [a lelkem: Véreim, magyar proletárok." Ady, a magyarság legtelítettebb forradalmi összegezöje találkozik a forradalom élcsapatával, a proletariátussal ... aki igaz és bátor, annak meg kell tanulni az új ütemet. És ez az ütem: ,.rohanás a forradalomba!", ... 1914, az első világháború váratlan villámcsapásként szakadt az emberiségre. Ady sohse volt nagyobb. emberibb, mint a háború csábító vagy terrorizáló embertelenségében, — mondta beszéde további során Fábry Zoltán. — Adyt emberi magatartása, antiimperializmusa a humánum csúcsfokára lökik, így lesz példa, örök és magyarul a legnagyobb: „Ember az embertelenségben". Gondolat, büszke ember tudat nélkül, kultúra nélkül nincs béke, nincs élet

! nincs haladás. Amikor Ady ezt a gondolati igazságot a békéért küzdő és békéért legyilkolt szocialista vezérre vonatkoztatja, akkor megdönthetetlen történelmi igazságot szövegez, a tőkés társadalmi rend csak a kultúra árán, csak az emberség kisebbítésével, csak a háború gyilkos barbarizmusával tengetheti tovább életét, —

t mondta másutt Fábry Zoltán. ... Ady magyar forradalma a háború következtében világforradalommá terebélyesedik, — állapítja meg beszéde végén Fábry Zoltán. — Aki az esedékes és a háború által megszakított magyar társadalmi forradalom költője volt, a világháború tanúságaként csak a világforradalom óhajtozó ja lehet: öh forradalmak, miért késtek? öh jöjj, trombitás angyaloddal, Föltámadás, Óh^öjj, milliónyi hadakkal. S ifjítsd meg ezt az unalmas Gólyóbist... És itt kapcsolódik bele Ady a mába — mondta Fábry elvtárs. — Az újra és továbbfenyegető imperialista háború ellen ma egy milliárd ember áll készenlétben. A békefront: a világforradalom hadserege. A békefront: a béke szabadságharca... ...Adyt akarjátok ünnepelni? Legyetek, mint ő: emberek az embertelenség ellen! Legyetek a béke világforradalmának katonái a fasiszta imperializmus ellen. A jövő a tiétek, emberiségnek a békét csak ti hozhatjátok, háborút szüntető ok és erő csak ti vagytok, proletárok!' . v A béke szabadságharcáról van ma szó. A dolgozók világigazságáról, melynek egyik leghitelesebb sürgetője és igazolója Ady Endre volt. Ady Endre költészetében a gondolat erkölcsi elkötelezettsége találkozott a nép történeti küldetésével: a forradalommal. ... Vegyétek éaf vigyétek az igét, Ady Endre örökségét. Vegyétek és vigyétek a találkozás legszebb és legbiztatóbb útravalóját, — ezekkel a szavakkal és Ady Endre alábbi halhatatlan soraival fejezte be beszédét Fábry ZoL tá" .-6: Hát hozzátok a háborút.,. ,De mink fogjuk váratlanul keresztbe Döntni nagy urak számítását. Csináljanak háborút, A mi örök háborúnk sokkal készebb. Nekünk öntik a csodát Emberei a büszke ember-észnek. Éa mi kacagunk utolján. 1